Népszabadság, 1981. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
1981. január L, csütörtök NÉPSZABADSAG KUBA NEMZETI ÜNNEPÉN Magyar vezetek üdvöntő távirata A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke az alábbi üdvözlő táviratot küldte dr. Fidel Castro Háznak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárához, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnökéhez. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a felszabadulás napja alkalmából, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész dolgozó népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri kubai népnek. A kubai forradalmi hagyományok, José Marti eszméinek nyomdokain járó forradalmi nemzedék az elmúlt 22 év során nagyszerű eredményeivel meggyőzően bizonyította, hogy élni tud a számára megnyílt történelmi lehetőséggel. Kuba ma a szocialista közösség megbecsült tagjaként a társadalmi haladásért küzdők élvonalában halad. A magyar kommunisták és egész népünk őszinte tisztelettel és elismeréssel tekint a kubai nép forradalmi vívmányaira, a szocialista építőmunka sikereire. A kubai kommunisták, a kubai nép küzdelme egybeforrott azzal a harccal, amelyet a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom vív világszerte az imperializmus ellen, a társadalmi haladásért, a békéért, az enyhülésért. A Kubai Köztársaság következetes internacionalista szolidaritást vállal az imperializmus és az agresszió ellen küzdő népekkel, s ezért a világ haladó erőinek elismerése és megbecsülése övezi. Az el nem kötelezett országok mozgalmában kifejtett aktív tevékenységével jelentősen és hathatósan hozzájárul ahhoz, hogy e mozgalom a nemzetközi helyzet fontos tényezőjeként pozitív szerepet töltsön be. 1980. december 18-án volt 20 esztendeje, hogy az országaink között diplomáciai kapcsolat létesült. Kapcsolataink történetének e jelentős jubileumán megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a két testvéri ország között az érdekek egybeesése, a célok közössége, a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján mély, bensőséges barátság és gyümölcsöző együttműködés alakult ki minden téren, amely jól szolgálja népeink, a szocialista közösség, a társadalmi haladás ügyét. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk, hogy kiemelkedő sikereket érjenek el a társadalom vezető ereje, a Kubai Kommunista Párt közelmúltban befejeződött II. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, szocialista hazájuk felvirágoztatásában a szocialista közösség további erősítése, az egyetemes béke érdekében.* Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke távirat,ban fejezte ki jókívánságait Blas Rocának, a Kubai Köztársaság Népi Hatalmi Nemzetgyűlése elnökének. Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. (MTI) " A karib-tengeri szigetországban egy korszak fordulónapjaként emlékeznek meg január elsejéről. 1959-ben ezen a napon vonult be Havannába Fidel Castro felkelőhadserege — a gyűlölt diktátor, Batista elmenekült, győzött a kubai forradalom. A forradalmi harc azóta — megváltozott körülmények között — folytatódik. Kuba megvédte önmagát az amerikai imperializmus fegyveres támadásaitól, visszaverte az ellenforradalmi kísérleteket, szembenézett a washingtoni gazdasági blokáddal. A fejlődés eredményeit még a szocialista szigetország ellenségei sem képesek eltagadni: felszámolták az írástudatlanságot, a munkanélküliséget, fejlett egészségügyi hálózatot teremtettek. Ami a nehézségeket, a problémákat illeti, a Kubai Kommunista Párt felmérte ezeknek a jelenségeknek az okait, s a gazdálkodás színvonalának emelésével küzd a lakosság ellátásának javításáért, a sokoldalú ipari és mezőgazdasági fejlesztésért. Ezt az irányvonalat erősítette meg a legutóbbi napokban a Kubai Kommunista Párt II. kongresszusa is, amely az ország népe elé a hatékonyabb munka és az össznépi honvédelem feladatait állította. Kuba az elmúlt huszonegy évben nagy nemzetközi tekintélyre tett szert. Ezt jelzi az is, hogy ma Fidel Castro az el nem kötelezett országok mozgalmának soros elnöke, Latin- Amerika első szocialista országa nemcsak példájával, de tevékeny internacionalista segítségnyújtásával is hozzájárul a felszabadító mozgalmak, a fejlődő országok antiimperialista harcához. Kiegyensúlyozottan fejlődnek az MSZMP és a Kubai KP, hazánk és a Kubai Köztársaság kapcsolatai. Nemrég volt húsz éve, hogy országaink között diplomáciai kapcsolat létesült. A húsz év eredményei felett érzett kölcsönös megelégedettséget fejezte ki Kádár János és Fidel Castro elvtárs üzenetváltása is, amelyre ez alkalomból került sor. A nemzeti ünnepen szívből köszöntjük Kuba népét, és további sikereket kívánunk szocialista építőmunkájához Kitüntetések a Parlamentben Letette az esküt Méhes Lajos ipari miniszter A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocializmus építésében kifejtett eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét adományozta Keserű Jánosné könnyűipari miniszternek. Eredményes gazdasági munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozták Szili Géza nehézipari miniszterhelyettesnek, a Munka Érdemrend arany fokozatát Bakos Zsigmond könnyűipari államtitkárnak, Csépányi Sándor kohó- és gépipari, valamint Sárosi Sándorné könnyűipari miniszterhelyettesnek. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az Országház Nándorfehérvári termében adta át Ugyancsak szerdán tette le a hivatali esküt Losonczi Pál előtt Méhes Lajos ipari miniszter. A kitüntetések átadásánál és az eskütételen jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) Négyszáz új országos szabvány közülük 150 KGST-szabvány is Csaknem 400 új országos szabvány lép életbe mától, 150 egyúttal KGST-szabvány is. Az új szabványok a műszaki-gazdasági élet szinte minden területét érintik. Új műszaki előírások készültek különféle ércek, építési anyagok, ásványolajtermékek minőségi követelményeire és vizsgálati módszereire. Sok szabvány gépi alkatrészekkel és szerszámokkal foglalkozik, de az előző évekhez képest több az olyan műszaki előírás is, amely az áruk szállítás közbeni védelmét, óvását szolgálja. Népgazdasági szempontból elsősorban azoknak az MSZ—KGST-szabványoknak van nagy jelentőségük, amelyek az elektro- és hőtechnika, valamint a faanyagok és a fűrészipari termékek műszaki követelményeit tartalmazzák. A vegyipari fejlődés hozta magával, hogy e témakörben is több mint 20 új, illetve a régit korszerűsítő előírás lép életbe; közöttük szerepel a személygépkocsik radiál-gumiabroncsainak méreteit és üzemeltetési előírásait tartalmazó szabvány, de a kerékpár gumiabroncs köpenyének minőségére is új előírások születtek. Az élelmiszerek közül ezúttal a szalámifélék, a sűrített tej és a tejpor, a vaj és a margarin vizsgálataira vonatkozó módszereket egységesítették. A szabványok készítésénél a világszabványok előírásait vették figyelembe. AZ 1981. ÉVI TERV (Folytatás az 1. oldalról.) . A munkaképes korú népesség és a szocialista szektorban foglalkoztatottak száma kismértékben csökkent, ezen belül a nem termelő és szolgáltató ágazatokban nőtt. Az év során jelentősebb foglalkoztatási vagy munkaerő-ellátási gondok nem voltak. A kormányhatározatokban kijelölt területeken megkezdődött az előírt létszámcsökkentés. Az átlagbérek lényegében a tervezettnek megfelelően nőttek, a mezőgazdasági termelésből származó bevételek is a számítottal megegyezően emelkedtek. A pénzbeli társadalmi juttatások jelentősen magasabbak az 1979. évinél, nagyobbrészt a családi pótlék növelése és egyéb életszínvonal-politikai intézkedések hatására. A fogyasztói árszínvonal és az egy keresőre jutó reálbér a tervezettnek megfelelően alakult. A lakosság reáljövedelme megegyezik az előző évivel. A lakosság jövedelmeiből 1980-ban kevesebbet takarított meg, mint az előző évben. A kiskereskedelmi forgalom volumene nem érte el a tavalyi színvonalat. A lakosság fogyasztása 0,5—1 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál jobban nőtt az élvezeti cikkek fogyasztása és a szolgáltatások igénybevétele. Az élelmiszer-ellátás az év folyamán összességében kiegyensúlyozott volt. Iparcikkekből az év elején a szokásosnál több volt a hiány, a második félévben az ellátás a legtöbb termékcsoportban javult. Emellett is gyakran nem volt kielégítő a választék. A lakosság infrastrukturális ellátottsága a tervezettnél valamivel jobban fejlődött. Az előirányzottnál több, 85—86 ezer lakás készült el. A gyógyintézeti ágyak, valamint az óvodai férőhelyek száma — utóbbi elsősorban a társadalmi összefogás eredményeként — a tervet meghaladó mértékben nőtt, az óvodákban elhelyezhető gyermekek aránya eléri a 81 százalékot. Általános iskolai osztálytermekből is a tervezettnél több épül, gazdaság energia- és nyersanyagellátását szolgáló, a gazdaságos kivitelt növelő, a behozatalt hatékonyan csökkentő, valamint az energia- és anyagmegtakarítást eredményező vállalati beruházásokat lehet megkezdeni. Előnyben részesülnek a viszonylag gyorsan eredményt hozó, a meglevő állóeszközök kihasználását javító, kiegészítő, korszerűsítő fejlesztések. A készletek a termelés és a forgalom szükségleteivel összhangban emelkedhetnek. Javítani szükséges a vállalatok anyag- és készletgazdálkodását, a termelőeszköz-kereskedelem munkáját, a vállalatok közötti együttműködést. 3 Az 1981. évi terv fő céljai és előirányzatai A gazdasági munka fő feladata 1981-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, elsősorban a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének javítása és a lakosság elért életszínvonalának fenntartása, az életkörülmények javítása. A termelés és a belföldi felhasználás növekedése és összetétele e célnak megfelelően alakul. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása az 1980. évinél kisebb lehet. Ezt elsősorban a felhalmozás, ezen belül a beruházások további csökkentésével kell elérni. A lakosság fogyasztása kismértékben emelkedhet A termelés továbbra is mérsékelt de az 1980. évit meghaladó ütemben és differenciáltan nő. A növekedés nagyobbrészt a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja Meg kell gyorsítani a gazdaságtalan termelés visszaszorítását és az ezáltal, valamint a belföldi kereslet mérséklődése következtében felszabaduló kapacitásokat az eddiginél eredményesebben kell a kivitel növelésére és a behozatal helyettesítésére hasznosítani. A munka- és üzemszervezésben, a jobb munkaidő-kihasználásban, a munkafegyelem javításában, a munkaerő átcsoportosításában rejlő tartalékok feltárásával a munka termelékenysége a termelésnél jobban növekedjék, az álló- és forgóeszközök kihasználása pedig a korábbi évekénél eredményesebb legyen. Az energia- és anyagtakarékosság fokozása és a ráfordítás szerkezetének ésszerűsítése révén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások legfeljebb a termeléssel azonos mértékben emelkedjenek. AZ 1981. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATAI AZ 1980. ÉV SZÁZALÉKÁBAN: Nemzeti jövedelem 102—102,5 Belföldi felhasználás 99—99,5 Ipari termelés 103—103,5 Országos építés-szerelés 99 Mezőgazdasági termékek termelése 103 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101 Lakossági fogyasztás 101,5 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 182 milliárd forintot lehet fordítani. Az ipar Az iparban a tervcélokkal összhangban álló, hatékony és versenyképes termelés bővülhet. Az ipari termékek kivitelének erőteljesebb fokozása mellett jobban kell kielégíteni a mérsékelten emelkedő belföldi keresletet. Ennek megfelelően különösen a gépipar, ezen belül főként a híradás- és vákuumtechnikai, a műszer- és a fémtömegcikkipar, valamint a vegyipar, ennek keretében a gyógyszer- és növényvédőszer-gyártás, a gumi- és műanyagfeldolgozó ipar termelése és értékesítése emelkedik számottevően. A belföldi és a külföldi kereslethez igazodva meggyorsul a termelés szerkezetének korszerűsítése. Azok a vállalatok fejlődhetnek dinamikusan, amelyek gyártmányöszszetételüket átalakítva gyorsan alkalmazkodnak a piaci feltételekhez. A gazdasági szabályozó rendszer és egyéb intézkedések is elősegítik, hogy a piaci alkalmazkodásban, a termelés hatékonyságában meglevő, illetve kialakuló különbségek mielőbb felszínre kerüljenek, és a hatékony vállalatok gyorsan fejlődjenek. Jelentős haladást kell elérni a gazdaságtalan vállalatok tevékenységének hatékonnyá tételét célzó programok végrehajtásában, a gazdaságtalan termelésnek jövedelmezővel történő felváltásában. A termelés korszerűsítését segíti, hogy folytatódnak az alumíniumipari, a petrolkémiai és a számítástechnikai központi fejlesztési programok, és megkezdődik a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás, valamint az elektronikai alkatrész- és részegységgyártás központi fejlesztési programjának végrehajtása, továbbá az energiagazdálkodás javítását, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosításának növelését szolgáló programok megvalósítása. Az építőipar Az építőipari termelés a mérséklődő beruházási kereslet miatt változó piaci feltételekhez alkalmazkodik. A beruházási építés csökken, a felújítási-karbantartási munkák növekednek Az építőipari szervezetek feladata, hogy a vállalkozási készségük növelése mellett — tovább javítsák a kivitelezések szervezettségét, a munkafegyelmet, csökkentsék a kivitelezési időtartamokat Az irányítás segíti az építési piac kereslet-kínálati egyensúlyának megszilárdulását, támogatja a vállalatokat az építési kapacitások és a munkaerő keresletnek megfelelő átcsoportosításában. Állami eszközökből 24 ezer lakást kell felépíteni. A mezőgazdaság A mezőgazdaságban gabonafélékből — átlagos időjárás esetén — az 1980. évi termésmennyiség megközelítése a feladat. A zöldségek és gyümölcsök, valamint az ipari növények termelése emelkedik. Az állattenyésztésben a hústermelés kisebb mértékben, az egyéb állati termékek termelése gyorsabban nő. Az ár- és szabályozó rendszer javítása és egyéb intézkedések elősegítik, hogy a kisüzemekben a tenyésztési kedv fennmaradjon. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a termelés növekményének túlnyomó része a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Emellett fenn kell tartani a lakosság ellátásának változatlanul jó színvonalát. A terv azzal számol, hogy a mezőgazdaságban folytatódik és fokozódik az anyag- és energiatakarékosság, javul a meglevő gépek és épületek hasznosítása, a termeléshez szükséges anyagok felhasználása, növekszik a mezőgazdaságii üzemek kiegészítő tevékenysége. A szállítás és a hírközlés Az 1981. évi szállítási feladatokkal összhangban az áruszállítás 1—2 százalékkal, a személyszállítás 3 százalékkal emelkedik. A hírközlési teljesítmények 4,5—5 százalékkal növekednek. A beruházások, a készletalakulás A beruházások mind az állami, mind a vállalati döntési körben csökkennek. Ennek megfelelően történik a felhalmozási célú pénzforrások szabályozása. A beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházások befejezésére, illetve ütemes folytatására kell összpontosítani. Új beruházások csak szűk körben, a műszakilag indokolt időtartam megtartása, a koncentrált megvalósítás feltételeinek megteremtése esetén kezdődnek. Új nagyberuházásként megkezdődik a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója és az Árpád-híd szélesítése, valamint az előkészítéstől függően a mecseki széntermelés fejlesztése, a mányi bányaüzem és a dunaújvárosi kokszolómű beruházásainak a kivitelezése. A termelő ágazatokban csak a nép- A foglalkoztatottság, a lakosság jövedelmei, fogyasztása, életkörülményei A népgazdaságban foglalkoztatottak száma várhatóan csökken. Folytatódik a foglalkoztatás ágazati szerkezetének átalakulása: a foglalkoztatottak száma az iparban és az építőipariban csökken, a termelő és a nem termelő infrastruktúrában emelkedik. A teljes foglalkoztatás és a folyamatosan felszabaduló és átcsoportosuló munkaerő zökkenőmentes elhelyezkedése érdekében korszerűsödik a munkaerő-közvetítési rendszer. Továbbra is fontos gazdaságpolitikai cél az elért átlagos életszínvonal megőrzése. Az átlagos nominálbér és a fogyasztói árszínvonal azonos ütemben, 4,5—5 százalékkal emelkedik. Az egyéni keresetek a minőségi és mennyiségi teljesítményektől függően növekedhetnek. A teljesítmények szerinti bérezést szolgálja a vállalati és intézményi alapbérrendszerek 1981. évtől érvényes módosítása, illetve bértételeinek növelése. A pénzbeli társadalmi juttatások közül meg kell őrizni az alacsony nyugdíjak reálértékét. A három- és több gyermekesek családi pótlékának reálértéke — az 1980. évi családipótlék-emelés egész éves hatásának eredményeképpen — emelkedik. A kiskereskedelmi forgalom volumene 1—1,5 százalékkal haladja meg az 1980. évit. A lakosság áruellátása elsősorban a választéknak a kereslethez jobban igazodó bővítésével javul. Szervezettebbé és rugalmasabbá kell tenni ezért a termelő és a kereskedelmi vállalatok együttműködését. A kiszolgálás színvonalának növelését az új üzemeltetési formák, üzlettípusok is elősegítik. Állami és magánerőből 76—78 ezer lakás, ebből állami beruházásként mintegy 23—24 ezer lakás épül. A jelentős arányú személyi tulajdonú lakásépítést elősegíti a telekgazdálkodás és -elosztás fejlesztése, a műszaki tervválaszték bővítése és a lakásépítés pénzügyi feltételeinek javítása. Az egészségügyi ellátás javítására mintegy 1500 új gyógyintézeti hely létesül. Javulnak továbbá a fekvő- és a járóbeteg-ellátás feltételei. Az év végére a gyógyintézeti helyek száma eléri a 98 ezret, a tízezer lakosra számított ágyak száma pedig 92- re emelkedik. A bölcsődei ellátottság javítását 3000—3500 új férőhely létesítése szolgálja. Ezzel a bölcsődés korúak férőhely-ellátottsága megközelíti a 16 százalékot. Nő az óvodában elhelyezhetők aránya. A közoktatás fejlesztésére 1100 új általános iskolai osztályterem épül. Szerény mértékben bővülhet a gyógypedagógiai intézetek és a gyermekvédelmi intézetek férőhelyállománya, s javulhatnak a középiskolai és a szakmunkásképzés feltételei. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója. A jelentősebb közművelődési fejlesztések közül folytatódik a Budavári Palota helyreállítása. Befejeződik a Budapesti Nagysportcsarnok építése, megkezdődik a Magyar Állami Operaház rekonstrukciója. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalomban a cél az, hogy a rubelelszámolású külkereskedelmi mérleg hiánya csökkenjen, a nem rubelelszámolású külkereskedelmi mérleg egyensúlyban tegyen. A kivitel 7,5—8 százalékkal, a behozatal kismértékben emelkedik. Javítani kell a kivitelre szánt termékek műszaki jellemzőit, minőségét, a szállítási feltételeket, növelni a versenyképes, korszerű termékek arányát, a kivitel gazdaságosságát. A külkereskedelmi tevékenység hatékonyságát jobb, aktív piaci és ármunkával is elő kell segíteni. A terv végrehajtását szolgáló intézkedések. A tervcélok alátámasztására a gazdasági szabályozó rendszer néhány eleme 1981-ben módosul. A változások a célok és az azokat szolgáló eszközök összhangját, a változó feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást, a kedvező gazdasági eredmények gyorsabb kibontakozását segítik elő. A Minisztertanács döntött továbbá a termékforgalmazást, a külkereskedelmet, a beruházásokat, a lakosság jövedelmét és a fogyasztói árakat, a termelői árakat, az oktatás fejlesztését és a terv végrehajtásának ellenőrzését illető intézkedésekről. (MTI)