Népszabadság, 1981. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

1981. január L, csütörtök NÉPSZA­BA­DSA­G KUBA NEMZETI ÜNNEPÉN Magyar vezetek üdvöntő távirata A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke az alábbi üdvözlő táviratot küldte dr. Fidel Castro Háznak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárához, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnökéhez. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a felszabadulás napja alkalmá­ból, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész dolgozó népünk ne­vében forró elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küld­jük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri kubai népnek. A kubai forradalmi hagyományok, José Marti eszméinek nyomdokain járó forradalmi nemzedék az elmúlt 22 év során nagyszerű eredményeivel meggyőzően bizonyította, hogy élni tud a számára megnyílt történelmi le­hetőséggel. Kuba ma a szocialista közösség megbecsült tagjaként a társa­dalmi haladásért küzdők élvonalában halad. A magyar kommunisták és egész népünk őszinte tisztelettel és elisme­réssel tekint a kubai nép forradalmi vívmányaira, a szocialista építőmunka sikereire. A kubai kommunisták, a kubai nép küzdelme egybeforrott azzal a harc­cal, amelyet a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom vív világszerte az imperializ­mus ellen, a társadalmi haladásért, a békéért, az enyhülésért. A Kubai Köztársaság következetes internacionalista szolidaritást vállal az imperializmus és az agresszió ellen küzdő népekkel, s ezért a világ ha­ladó erőinek elismerése és megbecsülése övezi. Az el nem kötelezett országok mozgalmában kifejtett aktív tevékeny­ségével jelentősen és hathatósan hozzájárul ahhoz, hogy e mozgalom a nem­zetközi helyzet fontos tényezőjeként pozitív szerepet töltsön be. 1980. december 18-án volt 20 esztendeje, hogy az országaink között dip­lomáciai kapcsolat létesült. Kapcsolataink történetének e jelentős jubileu­mán megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a két testvéri ország között az érdekek egybeesése, a célok közössége, a marxizmus-leninizmus és a pro­letár internacionalizmus elvei alapján mély, bensőséges barátság és gyümöl­csöző együttműködés alakult ki minden téren, amely jól szolgálja népeink, a szocialista közösség, a társadalmi haladás ügyét. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk, hogy kiemelkedő sike­reket érjenek el a társadalom vezető ereje, a Kubai Kommunista Párt kö­zelmúltban befejeződött II. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, szocialista hazájuk felvirágoztatásában a szocialista közösség további erősí­tése, az egyetemes béke érdekében.* Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke távirat­,­ban fejezte ki jókívánságait Blas Rocának, a Kubai Köztársaság Népi Ha­talmi Nemzetgyűlése elnökének. Táviratban köszöntötte kubai partnerszer­vezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Orszá­gos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. (MTI) " A karib-tengeri szigetországban egy korszak fordulónapjaként emlékez­nek meg január elsejéről. 1959-ben ezen a napon vonult be Havannába Fidel Castro felkelőhadserege — a gyűlölt diktátor, Batista elmenekült, győzött a kubai forradalom. A forradalmi harc azóta — meg­változott körülmények között — foly­tatódik. Kuba megvédte önmagát az amerikai imperializmus fegyveres tá­madásaitól, visszaverte az ellenfor­radalmi kísérleteket, szembenézett a washingtoni gazdasági blokáddal. A fejlődés eredményeit még a szocia­lista szigetország ellenségei sem ké­pesek eltagadni: felszámolták az írás­tudatlanságot, a munkanélküliséget, fejlett egészségügyi hálózatot terem­tettek. Ami a nehézségeket, a prob­lémákat illeti, a Kubai Kommunista Párt felmérte ezeknek a jelenségek­nek az okait, s a gazdálkodás szín­vonalának emelésével küzd a lakos­ság ellátásának javításáért, a sokol­dalú ipari és mezőgazdasági fejlesz­tésért. Ezt az irányvonalat erősítet­te meg a legutóbbi napokban a Ku­bai Kommunista Párt II. kong­res­­­szu­sa is, amely az ország népe elé a hatékonyabb munka és az összné­pi honvédelem feladatait állította. Kuba az elmúlt huszonegy évben nagy nemzetközi tekintélyre tett szert. Ez­t jelzi az is, hogy ma Fidel Castro az el nem kötelezett országok mozgalmának soros elnöke, Latin- Amerika első szocialista országa nemcsak példájával, de tevékeny in­ternacionalista segítségnyújtásával is hozzájárul a felszabadító mozgal­mak, a fejlődő országok antiimpe­­rialista harcához. Kiegyensúlyozottan fejlődnek az MSZMP és a Kubai KP, hazánk és a Kubai Köztársaság kapcsolatai. Nemrég volt húsz éve, hogy orszá­gaink között diplomáciai kapcsolat létesült. A húsz év eredményei felett érzett kölcsönös megelégedettséget fejezte ki Kádár János és Fidel Cast­ro elv­társ üzenetváltása is, amelyre ez alkalomból került sor. A nemzeti ünnepen szívből kö­szön­tjük Kuba népét, és további sike­reket kívánunk szocialista építőmun­kájához Kitüntetések a Parlamentben Letette az esküt Méhes Lajos ipari miniszter A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocializmus építésében kifejtett eredményes munkássága elismeré­seként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét adományozta Keserű Jánosné könnyűipari miniszternek. Eredményes gazdasági munkássá­ga elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet ado­mányozták Szili Géza nehézipari mi­niszterhelyettesnek, a Munka Ér­demrend arany fokozatát Bakos Zsigmond könnyűipari államtitkár­nak, Csépányi Sándor kohó- és gép­ipari, valamint Sárosi Sándorné könnyűipari miniszterhelyettesnek. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az Országház Nándorfehérvári termé­ben adta át Ugyancsak szerdán tette le a hi­vatali esküt Losonczi Pál előtt Mé­hes Lajos ipari miniszter. A kitüntetések átadásánál és az eskütételen jelen volt Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára. (MTI) Négyszáz új országos szabvány közülük 150 KGST-szabvány is Csa­knem 400 új országos szab­vány lép életbe mától, 150 egyúttal KGST-szabvány is. Az új szabványok a műszaki-gaz­dasági élet szinte minden területét érintik. Új műszaki előírások ké­szültek különféle ércek, építési anya­gok, ásványolajtermékek minőségi követelményeire és vizsgálati mód­szereire. Sok szabvány gépi alkat­részekkel és szerszámokkal foglal­kozik, de az előző évekhez képest több az olyan műszaki előírás is, amely az áruk szállítás közbeni vé­delmét, óvását szolgálja. Népgazda­sági szempontból elsősorban azok­nak az MSZ—KGST-szabványoknak van nagy jelentőségük, amelyek az elektro- és hőtechnika, valamint a faanyagok és a fűrészipari termékek műszaki követelményeit tartalmaz­zák. A vegyipari fejlődés hozta ma­gával, hogy e témakörben is több mint 20 új, illetve a régit korszerű­sítő előírás lép életbe; közöttük sze­repel a személygépkocsik radiál-gu­­miabroncsainak méreteit és üzemel­tetési előírásait tartalmazó szab­vány, de a kerékpár gumiabroncs köpenyének minőségére is új előírá­sok születtek. Az élelmiszerek közül ezúttal a szalámifélék, a sűrített tej és a tejpor, a vaj és a margarin vizs­gálataira vonatkozó módszereket egy­ségesítették. A szabványok készítésénél a világ­szabványok előírásait vették figye­lembe. AZ 1981. ÉVI TERV (Folytatás az 1. oldalról.) . A munkaképes korú népesség és a szocialista szektorban foglalkoztatot­tak száma kismértékben csökkent, ezen belül a nem termelő és szolgál­tató ágazatokban nőtt. Az év során jelentősebb foglalkoztatási vagy mun­kaerő-ellátási gondok nem voltak. A kormányhatározatokban kijelölt te­rületeken megkezdődött az előírt létszámcsökkentés. Az átlagbérek lényegében a terve­zettnek megfelelően nőttek, a mező­­gazdasági termelésből származó be­vételek is a számítottal megegye­zően emelkedtek. A pénzbeli társa­dalmi juttatások jelentősen maga­sabbak az 1979. évinél, nagyobbrészt a családi pótlék növelése és egyéb életszínvonal-politikai intézkedések hatására. A fogyasztói árszínvonal és az egy keresőre jutó reálbér a tervezettnek megfelelően alakult. A lakosság reáljövedelme megegyezik az előző évivel. A lakosság jövedelmeiből 1980-ban kevesebbet takarított meg, mint az előző évben. A kiskereskedelmi for­galom volumene nem érte el a ta­valyi színvonalat. A lakosság fo­gyasztása 0,5—1 százalékkal emelke­dett. Az átlagosnál jobban nőtt az élvezeti cikkek fogyasztása és a szolgáltatások igénybevétele. Az élelmiszer-ellátás az év folya­mán összességében kiegyensúlyozott volt. Iparcikkekből az év elején a szokásosnál több volt a hiány, a második félévben az ellátás a leg­több termékcsoportban javult. Emel­lett is gyakran nem volt kielégítő a választék. A lakosság infrastrukturális ellá­tottsága a tervezettnél valamivel jobban fejlődött. Az előirányzottnál több, 85—86 ezer lakás készült el. A gyógyintézeti ágyak, valamint az óvodai férőhelyek száma — utóbbi elsősorban a társadalmi összefogás eredményeként — a tervet meghala­dó mértékben nőtt, az óvodákban elhelyezhető gyermekek aránya el­éri a 81 százalékot. Általános iskolai osztálytermekből is a tervezettnél több épül, gazdaság energia- és nyersanyag­­ellátását szolgáló, a gazdaságos ki­vitelt növelő, a behozatalt hatéko­nyan csökkentő, valamint az ener­gia- és anyagmegtakarítást eredmé­nyező vállalati beruházásokat lehet megkezdeni. Előnyben részesülnek a viszonylag gyorsan eredményt hozó, a meglevő állóeszközök kihasználá­sát javító, kiegészítő, korszerűsítő fejlesztések. A készletek a termelés és a forga­lom szükségleteivel összhangban emelkedhetnek. Javítani szükséges a vállalatok anyag- és készletgazdál­kodását, a termelőeszköz-kereskede­lem munkáját, a vállalatok közötti együttműködést. 3 Az 1981. évi terv fő céljai és előirányzatai A gazdasági munka fő feladata 1981-ben is a népgazdaság egyensú­lyi helyzetének, elsősorban a kül­kereskedelmi áruforgalom egyenle­gének javítása és a lakosság elért életszínvonalának fenntartása, az életkörülmények javítása. A terme­lés és a belföldi felhasználás növe­kedése és összetétele e célnak meg­felelően alakul. A nemzeti jövedelem belföldi vég­ső felhasználása az 1980. évinél ki­sebb lehet. Ezt elsősorban a felhal­mozás, ezen belül a beruházások to­vábbi csökkentésével kell elérni. A lakosság fogyasztása kismértékben emelkedhet A termelés továbbra is mérsékelt de az 1980. évit meghaladó ütemben és differenciáltan nő. A növekedés nagyobbrészt a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja Meg kell gyor­sítani a gazdaságtalan termelés visszaszorítását és az ezáltal, vala­mint a belföldi kereslet mérséklődé­se következtében felszabaduló kapa­citásokat az eddiginél eredménye­sebben kell a kivitel növelésére és a behozatal helyettesítésére haszno­sítani. A munka- és üzemszervezés­ben, a jobb munkaidő-kihasználás­ban, a munkafegyelem javításában, a munkaerő átcsoportosításában rej­lő tartalékok feltárásával a munka termelékenysége a termelésnél job­ban növekedjék, az álló- és forgó­eszközök kihasználása pedig a ko­rábbi évekénél eredményesebb le­gyen. Az energia- és anyagtakaré­kosság fokozása és a ráfordítás szer­kezetének ésszerűsítése révén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások legfeljebb a termeléssel azonos mér­tékben emelkedjenek. AZ 1981. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATAI AZ 1980. ÉV SZÁZALÉKÁBAN: Nemzeti jövedelem 102—102,5 Belföldi felhasználás 99—99,5 Ipari termelés 103—103,5 Országos építés-szerelés 99 Mezőgazdasági termékek termelése 103 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101 Lakossági fogyasztás 101,5 A szocialista szektor beruházásai­ra folyó áron 182 milliárd forintot lehet fordítani. Az ipar Az iparban a tervcélokkal össz­hangban álló, hatékony és verseny­­képes termelés bővülhet. Az ipari termékek kivitelének erőteljesebb fokozása mellett jobban kell kielé­gíteni a mérsékelten emelkedő bel­földi keresletet. E­nnek megfelelően különösen a gépipar, ezen belül fő­ként a híradás- és vákuumtechni­kai, a műszer- és a fémtömegcikk­ipar, valamint a vegyipar, ennek ke­retében a gyógyszer- és növényvédő­­szer-gyártás, a gumi- és műanyag­feldolgozó ipar termelése és értéke­sítése emelkedik számottevően. A belföldi és a külföldi keres­lethez igazodva meggyorsul a terme­lés szerkezetének korszerűsítése. Azok a vállalatok fejlődhetnek di­namikusan, amelyek gyártmányösz­­szetételü­ket átalakítva gyorsan al­kalmazkodnak a piaci feltételekhez. A gazdasági szabályozó rendszer és egyéb intézkedések is elősegítik, hogy a piaci alkalmazkodásban, a terme­lés hatékonyságában meglevő, illet­ve kialakuló különbségek mielőbb felszínre kerüljenek, és a hatékony vállalatok gyorsan fejlődjenek. Je­lentős haladást kell elérni a gazda­ságtalan vállalatok tevékenységének hatékonnyá tételét célzó programok végrehajtásában, a gazdaságtalan termelésnek jövedelmezővel történő felváltásában. A termelés korszerűsítését segíti, hogy folytatódnak az alumíniumipari, a petrolkémiai és a számítástechni­kai központi fejlesztési programok, és megkezdődik a gyógyszer-, növény­­védőszer- és intermediergyártás, va­lamint az elektronikai alkatrész- és részegységgyártás központi fejlesztési programjának végrehajtása, továbbá az energiagazdálkodás javítását, a hulladékok és másodlagos nyers­anyagok hasznosításának növelését szolgáló programok megvalósítása. Az építőipar Az építőipari termelés a mérséklő­dő beruházási kereslet miatt változó piaci feltételekhez alkalmazkodik. A beruházási építés csökken, a felújí­tási-karbantartási munkák növeked­nek Az építőipari szervezetek fel­adata, hogy a vállalkozási készsé­gük növelése mellett — tovább ja­vítsák a kivitelezések szervezettsé­gét, a munkafegyelmet, csökkentsék a kivitelezési időtartamokat Az irányítás segíti az építési piac kereslet-kínálati egyensúlyának meg­szilárdulását, támogatja a vállalato­kat az építési kapacitások és a mun­kaerő keresletnek megfelelő átcso­portosításában. Állami eszközökből 24 ezer lakást kell felépíteni. A mezőgazdaság A mezőgazdaságban gabonafélék­ből — átlagos időjárás esetén — az 1980. évi termésmennyiség megköze­lítése a feladat. A zöldségek és gyü­mölcsök, valamint az ipari növények termelése emelkedik. Az állattenyésztésben a hústerme­lés kisebb mértékben, az egyéb állati termékek termelése gyorsabban nő. Az ár- és szabályozó rendszer javí­tása és egyéb intézkedések elősegí­tik, hogy a kisüzemekben a tenyész­tési kedv fennmaradjon. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a termelés növekmé­nyének túlnyomó része a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Emellett fenn kell tartani a lakosság ellátásá­nak változatlanul jó színvonalát. A terv azzal számol, hogy a mezőgaz­daságban folytatódik és fokozódik az anyag- és energiatakarékosság, javul a meglevő gépek és épületek haszno­sítása, a termeléshez szükséges anya­gok felhasználása, növekszik a me­zőgazdaságii üzemek kiegészítő tevé­kenysége. A szállítás és a hírközlés Az 1981. évi szállítási feladatokkal összhangban az áruszállítás 1—2 szá­zalékkal, a személyszállítás 3 száza­lékkal emelkedik. A hírközlési teljesítmények 4,5—5 százalékkal növekednek. A beruházások, a készletalakulás A beruházások mind az állami, mind a vállalati döntési körben csök­kennek. Ennek megfelelően történik a felhalmozási célú pénzforrások sza­bályozása. A beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházások be­fejezésére, illetve ütemes folytatá­sára kell összpontosítani. Új beruhá­zások csak szűk körben, a műszaki­lag indokolt időtartam megtartása, a koncentrált megvalósítás feltéte­leinek megteremtése esetén kezdőd­nek. Új nagyberuházásként megkez­dődik a Szolnoki Papírgyár rekonst­rukciója és az Árpád-híd szélesítése, valamint az előkészítéstől függően a mecseki széntermelés fejlesztése, a mányi bányaüzem és a dunaújvárosi kokszolómű beruházásainak a kivi­telezése. A termelő ágazatokban csak a nép- A foglalkoztatottság, a lakosság jövedelmei, fogyasztása, életkörülményei A népgazdaságban foglalkoztatot­tak száma várhatóan csökken. Foly­tatódik a foglalkoztatás ágazati szer­kezetének átalakulása: a foglalkoz­tatottak száma az iparban és az épí­tőipariban csökken, a termelő és a nem termelő infrastruktúrában emel­kedik. A teljes foglalkoztatás és a folyamatosan felszabaduló és átcso­portosuló munkaerő zökkenőmentes elhelyezkedése érdekében korszerű­södik a munkaerő-közvetítési rend­szer. Továbbra is fontos gazdaságpoliti­kai cél az elért átlagos életszínvonal megőrzése. Az átlagos nominálbér és a fogyasztói árszínvonal azonos ütemben, 4,5—5 százalékkal emelke­dik. Az egyéni keresetek a minőségi és mennyiségi teljesítményektől füg­gően növekedhetnek. A teljesítmé­nyek szerinti bérezést szolgálja a vál­lalati és intézményi alapbérrendsze­rek 1981. évtől érvényes módosítása, illetve bértételeinek növelése. A pénzbeli társadalmi juttatások közül meg kell őrizni az alacsony nyugdíjak reálértékét. A három- és több gyermekesek családi pótlékának reálértéke — az 1980. évi családi­­pótlék-emelés egész éves hatásának eredményeképpen — emelkedik. A kiskereskedelmi forgalom vo­lumene 1—1,5 százalékkal haladja meg az 1980. évit. A lakosság áru­ellátása elsősorban a választéknak a kereslethez jobban igazodó bővítésé­vel javul. Szervezettebbé és rugal­masabbá kell tenni ezért a termelő és a kereskedelmi vállalatok együtt­működését. A kiszolgálás színvona­lának növelését az új üzemeltetési formák, üzlettípusok is elősegítik. Állami és magánerőből 76—78 ezer lakás, ebből állami beruházásként mintegy 23—24 ezer lakás épül. A jelentős arányú személyi tulajdonú lakásépítést elősegíti a telekgazdál­kodás és -elosztás fejlesztése, a mű­szaki tervválaszték bővítése és a la­kásépítés pénzügyi feltételeinek ja­vítása. Az egészségügyi ellátás javítására mintegy 1500 új gyógyintézeti hely létesül. Javulnak továbbá a fekvő- és a járóbeteg-ellátás feltételei. Az év végére a gyógyintézeti helyek szá­ma eléri a 98 ezret, a tízezer lakos­ra számított ágyak száma pedig 92- re emelkedik. A bölcsődei ellátottság javítását 3000—3500 új férőhely lé­tesítése szolgálja. Ezzel a bölcsődés korúak férőhely-ellátottsága megkö­zelíti a 16 százalékot. Nő az óvodá­ban elhelyezhetők aránya. A közok­tatás fejlesztésére 1100 új általános iskolai osztályterem épül. Szerény mértékben bővülhet a gyógypedagó­giai intézetek és a gyermekvédelmi intézetek férőhelyállománya, s javul­hatnak a középiskolai és a szak­munkásképzés feltételei. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem rekonstrukciója. A jelentősebb közművelődési fej­lesztések közül folytatódik a Buda­vári Palota helyreállítása. Befejező­dik a Budapesti Nagysportcsarnok építése, megkezdődik a Magyar Ál­lami Operaház rekonstrukciója. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalomban a cél az, hogy a rubelelszámolású kül­kereskedelmi mérleg hiánya csök­kenjen, a nem rubelelszámolású külkereskedelmi mérleg egyensúly­ban tegyen. A kivitel 7,5—8 száza­lékkal, a behozatal kismértékben emelkedik. Javítani kell a kivitelre szánt termékek műszaki jellemzőit, minőségét, a szállítási feltételeket, növelni a versenyképes, korszerű ter­mékek arányát, a kivitel gazdaságos­ságát. A külkereskedelmi tevékeny­ség hatékonyságát jobb, aktív piaci és ármunkával is elő kell segíteni. A terv végrehajtását szolgáló intézkedések. A tervcélok alátámasztására a gaz­dasági szabályozó rendszer néhány eleme 1981-ben módosul. A változások a célok és az azokat szolgáló eszkö­zök összhangját, a változó feltételek­hez való rugalmas alkalmazkodást, a kedvező gazdasági eredmények gyor­sabb kibontakozását segítik elő. A Minisztertanács döntött továbbá a termékforgalmazást, a külkereske­delmet, a beruházásokat, a lakosság jövedelmét és a fogyasztói árakat, a termelői árakat, az oktatás fejleszté­sét és a terv végrehajtásának ellen­őrzését illető intézkedésekről. (MTI)

Next