Népszabadság, 1981. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-18 / 41. szám
Piackutatás, előrejelzés, tájékozódás A termelő és külkereskedelmi vállalatok együttműködésének az utóbbi ötéves terv időszakában is egyik leggyengébb pontja a beruházási és termelési elhatározások piaci alátámasztása volt. Ezért általában nem csak az egyik vagy csak a másik partner hibáztatható, mert ahogy sok termelővállalat, nem elsősorban a piaci követelmények vizsgálata alapján alakította ki fejlesztési elgondolásait, ugyanígy — részben éppen a csak nagyon szórványosan jelentkező ilyen igények miatt — a külkereskedelmi vállalatok a marketing munkának többnyire csak arra a szűkebben értelmezett területére fejlesztettek ki apparátust, amely a termelt áruk értékesítésének piacszervezésével és propagandájával foglalkozik. A gazdasági szabályozók sem hatottak abba az irányba, hogy a külkereskedelmi vállalatok a távlati fejlesztés piaci megalapozására energiát és költséget fordítsanak, s kevés kivétellel a termelővállalatok is inkább a gyorsan nyereséget hozó tevékenységet részesítették (és részesítik sokszor ma is) előnyben. Mi is a marketing? Miért okoz ez konfliktusokat, s mi az, amit tennünk kell? A kiindulópont csakis az lehet, hogy a jelentős fejlesztések elhatározásának, tervezésének és beruházásának az átfutási ideje optimális esetben is 3—4 év, ami után a befektetések megtérüléséhez és megfelelő nyereség eléréséhez 6—10 évet számíthatunk. Ebből következik, hogy a fejlesztési döntéseknél a hazai és a külföldi értékesítési lehetőségeket többnyire 10 —15 évre előre fel kell mérni, s ez a piacfelmérő marketing munka semmiképpen nem korlátozható csupán az értékesítés alátámasztására, a reklámra és a propagandára. Ehhez a Taurus Gumiipari Vállalat stratégiája és más exportorientált vállalatok gyakorlati tapasztalatai szerint olyan piacelemzésre van szükség — állapították meg a Magyar Kereskedelmi Kamara a témával foglalkozó legutóbbi tanácskozásán —, amely termékcsoportokra, termékekre s azok választékára dolgozza ki a gyártmány- és gyártásfejlesztést megalapozó legjobb értékesítési variánsokat. A piaci kereslet távlati felméréséhez nem lebecsülhető szakmai tudás, nagy gyakorlati tapasztalat és széles látókör szükséges. Hol és hogyan teremthetők meg a marketing munkának e feltételei a legmegfelelőbben? A válasz nagymértékben függ attól, hogy az egyes termelővállalatok az iparág milyen részét képviselik, de függhet attól is, hogy a külkereskedelmi vállalat tevékenysége — profilja — milyen széles termelői hátteret foglal magában. A Taurus gyakorlata például arra utal, hogy minél nagyobb a felelőssége egyegy termelővállalatnak valamely ágazatért vapyálágazatért, annál indokoltabb, hogy a kül- és belpiaci igényeket közvetlenül mérje fel és tapasztalja. Másfelől, minél szerteágazóbb feladata van egy-egy külkereskedelmi vállalatnak, annál kevésbé lehet megkívánni, hogy minden szakterületre — sok esetben 15—20 nagyvállalat és számtalan közép- és kisvállalat részére — olyan marketing munkát szervezzen, amely alkalmas a fejlesztést megelőző teljes piaci igény felmérésére és prognosztizálására. Azt ismondhatjuk, hogy nehezebb a műszaki fejlesztéshez szükséges szaktudást elsajátítani egy külkereskedelmi vállalatnál, mint a közgazdasági, piacelemző munka követelményeit megtanulni valamely termelővállalatnál. Márpedig e kétirányú szemlélet és ismeret egysége napjainkban nélkülözhetetlen. A „szabad piac’ sorompoi A piac az a „hely” — mondjuk sokszor eléggé leegyszerűsítve —, ahol a kereslet és kínálat találkozik, önmagában azonban a kereslet és kínálat alakulása nem ad elég biztos támpontot a külkereskedelmi forgalom prognosztizálására. Elemezni kell az országok és országcsoportok kapcsolatait befolyásoló tényezőket is. Konkrétan arra gondolok, hogy századunk második felében különös jelentőségre tettek szert a gazdasági közösségek, miutána társadalmi-politikai, gazdasági fejlődés a szocialista országok és a fejlett tőkés államok mellett kialakította a fejlődő országok mind nagyobb súlyt képviselő csoportját. A mind több európai tőkés országot egyesítő Európai Gazdasági Közösség ma már minden kívülállóval, így velünk szemben is fokozódó diszkriminációs politikát folytat, tehát a kapitalista gazdaság által hirdetett „szabadpiacot” oly mértékben korlátozza, hogy a kereslet és a kínálat spontán tényezői helyébe állami és államok feletti szabályozások lépnek. Más oldalról az utóbbi két év tapasztalatai azt is megmutatták, hogy a gazdaságos export növelésére irányuló erőfeszítéseinknek, a számunkra hátrányos megkülönböztetések ellenére nagyon jelentős eredményei lehetnek. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a népgazdaság tőkés külkereskedelmi mérlegének egyensúlya ezekben az években lényegesen javult — minden bizonnyal nem átmenetileg. A nagyon igényes nyugatnémet piacon is két év alatt 30%-kal növekedett a magyar áruk exportja. (Közbevetőleg jegyzem meg, hogy a Taurus konvertibilis devizájú exportja két év alatt — forintban számolva — több mint 70%-kal nőtt.) Nyilvánvaló, hogy mindennek befolyása van vagy lehet a vállalati fejlesztési elhatározásokra. A biztos és a bizonytalan A fejlődő országok viszont új lehetőségeket nyújtanak külkereskedelmünk számára, és a nemzetközi munkamegosztás jövőjét csak ezeknek a piacoknak a sajátosságait figyelembe véve tervezhetjük helyesen. Jó példa erre a fejlett tőkés országok konfekcióipara termelési volumenének gyors csökkenése és a fejlődő országok gyártásának, kínálatának növekedése. Mind a két tényezőt figyelembe kell vennünk, amikor ennek a textilipari ágazatnak a továbbfejlesztéséről döntünk. Ezúttal is a többi között a kereskedelmi kamarai vitákra utalva: valószínű, hogy azt a választékot kell megtalálnunk, amelyben a fejlődő országok versenye tartósan a legkisebb, és ehhez kell olyan piacokat felmérnünk, amelyeknek kibővítésére számíthatunk. Egy-egy termelési ág piacára hatnak a világgazdaság konjunkturális változásai is, és fel kell becsülni ezek kockázatát. Úgy látszik, hogy a korábbi válságoktól eltérően kisebb megrázkódtatással ugyan, de gyakrabban jelentkeznek viszszaesések a tőkés gazdaságban, és valószínű, hogy ez így lesz a nyolcvanas években is. Távolról sem jelenti ez a fejlesztési politikánk ilyen mértékű bizonytalanságát. Gazdaságunk méretei folytán ugyanis a nem szocialista piacokon exporttermékeink kevés kivétellel a szükségleteknek legfeljebb egy-két százalékát fedezik. Ennek a mennyiségnek a megtartása vagy akár 30—50%-os növelése kétségtelenül nehezebb dekonjunkturális időkben — ezt támasztják alá a Taurus tapasztalatai is —, de elsősorban mégis termelésünk versenyképességétől és külkereskedelmünk rátermettségétől függ. A fejlesztési kockázatot csökkenti — bár az elérhető haszon mértékét is —, hogy ugyancsak kevés kivétellel úgynevezett követő technológiát alkalmazunk, tehát olyat, amelynek meghonosítása gyorsabb, mint a kifejlesztése, másrészt piaci helyzete már bizonyított. Hirtelen változások Már az eddigiekből is következik, hogy bár a piaci kereslet és kínálat felmérése a termelés fejlesztésének elengedhetetlen tényezője, nem tagadhatjuk a prognózisok bizonytalanságát, nem zárhatjuk ki a hirtelen változások lehetőségeit. Az olajárrobbanás közismert példáján túl más olyan jelenségek is voltak, amelyeket a világpiac nem látott előre, legfeljebb gyorsabban ismerte fel az intő jeleket, mint ahogy sok magyar vállalat értékelhető adatokhoz tudott jutni. Csupán példaként megemlíthető az acélipar világméretű stagnálása. Ugyanakkor, amikor a vegyi anyagok ára — éppen az olajárak miatt — ugrásszerűen emelkedett, majd változóan felfelé és lefelé ingadozott, a fémek árai alig változtak, sok esetben csökkentek. További ilyen példaként utalni lehet a vegyi szálak egy része iránti kereslet rohamos csökkenésére. Nehezen kiszámítható a mezőgazdasági termékek iránti kereslet és az áralakulás, holott a világ lakosságának növekedésével párhuzamosan egyenes vonalú emelkedéssel lehetne számolni. Ez hosszabb időt nézve bizonyára igaz is, azonban a keresletet ma már nemcsak a termés nagysága befolyásolja, hanem politikai intézkedések és helyzetek is. A sok mérlegelendő szempont azt mutatja, hogy a piackutatás széles körű közgazdasági és világgazdasági ismereteket is kívánó összetett tevékenység. A piac megismeréséhez szükséges információk külső forrásai lehetnek: a piackutató vállalatok, tudományos intézetek, nemzetközi szervezetek elemzései, egyes országok nagyobb bankjainak közgazdasági felmérésekkel foglalkozó részlegei, kereskedelmi és iparkamarák, valamint a termelők ágazati szövetségei. Az üzleti tárgyalásokon is nagyon fontos forrásai az információknak a külföldi vállalatokkal, képviselőkkel, szállítókkal, sőt még a konkurrenciával folytatott tárgyalások is, ha a megbeszéléseken a piac megismerésére súlyt helyezünk. Például a gumiiparról, a textilszakmáról, a piaci igények alakulásáról sok és értékes tájékoztatást tud nyújtani a feldolgozóipari gépek vagy éppen az alapanyagok eladásával foglalkozó külföldi nagyvállalat. A tapasztalat szerint a magyar vállalatok kooperációs tárgyalásain még akkor is sok hasznos piaci ismeret nyerhető, ha az üzlet, a know-how- és licencvásárlás, megállapodás valamilyen okból nem jön létre. Ma még az importkapcsolatok útján szerezhető információk nagyon sokszor nem támasztják alá az exporttevékenységet, még ugyanannál a vállalatnál sem, de még kevésbé akkor, amikor egy-egy termékcsoport importjával különálló szervezetek foglalkoznak. Ilyen szempontokból is céltudatosabban kell hasznosítanunk az állami tulajdon, a külkereskedelmi monopólium előnyeit. A valóságban ezt a lehetőséget nem használjuk ki eléggé. Ezért a Magyar Kereskedelmi Kamara a többi között aTaurus tapasztalatait is mérlegelve a jövőben erőteljesebben igyekszik ráirányítani a vállalatok figyelmét a piaci információszerzés ilyen és hasonló jelentős tartalékaira. Virág Miklós a Taurus Gumiipari Vállalat külkereskedelmi tanácsadója Növekvő import, csökkenő export Egyenetlenül alakul a magyar—angol kereskedelem Magyarország és Nagy-Britannia között a külkereskedelmi forgalom az utóbbi években meglehetősen egyenetlenül alakult. Exportunk 1978—1979- ben évenként mintegy 20%-kal nőtt, tavaly azonban 16%-kal csökkent. Importunk értéke 1978-ban és 1980-ban nőtt és mindhárom évben meghaladta az exportét. A forgalom számunkra mind a három évben passzív volt, a legnagyobb mértékben tavaly, amikor is a magyar import értéke csaknem a másfélszerese volt angliai exportunk értékének. A magyar export legnagyobb tételét a fogyasztási iparcikkek képezik. Tavalyi angliai kivitelünk 45%-át ez az árucsoport jelentette. A másik nagy tétel, az anyag és félkész termékek, kivitelünknek több mint egynegyedét adta. A gépek részesedése nem érte el a 9%-ot. Ez az exportszerkezet is hozzájárult a forgalom csökkenéséhez, mert az angol gazdaság visszaesése, az árak lemorzsolódása, különösen kohászati termékekben, nehezítette eladásainkat. A hengereltáru-kivitelünk például csaknem a felére csökkent, és jóval kevesebb textilárut, gépet, tartósított élelmiszert tudtunk e piacon értékesíteni. Növekedett viszont a pvc, valamint a sertészsír exportja, szinten maradt a bőrcipők, a vetőborsó, a tehergépkocsi-köpenyek szállítása. Bár kivitelünknek csak szűk részére vonatkozóan, nehezítik a forgalom bővítését a még érvényben levő diszkriminatív menynyiségi korlátozások is. Importoldalon anyagok és félkész termékek teszik ki már évek óta a Nagy-Britanniából származó behozatalunknak több mint 60%-át. E cikkek sorában különböző vegyi alapanyagok, gyomirtó szerek, műanyagok, textilipari nyersanyagok és színesfémek szerepelnek. A gépek részesedése importunkból tavaly is mintegy 25—30%-os volt, főleg nyomda-, textil- és vegyipari gépeket, valamint különböző műszereket vásároltunk. Együttműködésünknek jó perspektívát ígérő területe az ipari kooperáció. Tavaly 63 kooperációs szerződés volt érvényben, legtöbb a gépipar, az energia- és a vegyipar területén. Jelentős az együttműködés például növényvédő szerek, bányabiztosító berendezések, kötöttáruk gyártásában, a vetőmagtermelésben. 1980. évi exportunknak mintegy 9%-a, importunknak pedig 3%-a bonyolódott le kooperációs megállapodások keretében. Bár az angol gazdaság sok nehézséggel küzd, minden jel azt mutatja, hogy van lehetőség a magyar—angol áruforgalom bővítésére. Ezt támasztja alá többek között az, hogy tavaly a nemzeti össztermék csökkenése ellenére az angol kereskedelmi mérleg — 1971 óta először — aktív volt, s bár Magyarországról csökkent Anglia importja, az ország összes bevitele 6%-kal növekedett. Anglia kereskedelmi forgalmában a szocialista országok részesedése ma elenyésző (3% körüli), és Magyarország aránya alig haladja meg az 0,1%ot. A mi exportunkban Nagy- Britannia részesedése tavaly 1,2, importunkban 2,1% volt. Ezek az alacsony arányok és az a körülmény, hogy az angol reláció külkereskedelmi forgalmunkban a fejlett tőkés országok között 7—8. helyet foglalja el, szintén jelzik az együttműködés bővítésének s a forgalom nagyobb kiegyensúlyozottságának lehetőségeit. F. I. A főbb élelmiszerek világtermelése A nemzetközi szervezetek és a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján készült ábra szerint a világ gabonatermésének harmadát, hús- és tejtermelésének csaknem felét a fejlett tőkés országok termelik, amelyek a mezőgazdasági földterületből 27—28%-ban részesednek. A KGST-országok részesedése a főbb élelmiszerek termeléséből lényegében megfelel a területből való részesedésnek (16%), míg a fejlődő országok területükhöz képest (47%) szerényebben járultak hozzá — a zöldség- és gyümölcstermelést kivéve — a világ élelmiszer-termeléséhez. A VILÁGGAZDASÁG HÍREI Csökkent a világ gabonatermése Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO, 19 millió tonnával felemelte a világ tavalyi búza- és takarmánygabona-termeléséről készített előző, novemberi becslését, de az új, 1 milliárd 172 millió tonnás adat is kilencmillió tonnával alacsonyabb az 1979. évi termésnél. Takarmánygabonákból 725,7 millió tonnát termeltek, 10 millió tonnával többet, mint ahogy korábban jelezték, de 30 millió tonnával kevesebbet az 1979. évinél. A búzatermésről szóló becslést kilencmillió tonnával 445,9 millióra emelték fel, főképp a Szovjetunió, Nyugat- és Kelet-Európa előzetesen jósoltnál nagyobb termése következtében. (Reuter) Jugoszláv hajók a Szovjetuniónak Az Adriai-tenger partvidékén levő jugoszláv hajógyárak a következő ötéves tervben 56 hajót építenek szovjet megrendelésre. Ugyanezen időszakban más jugoszláv hajógyárak további 42 folyami hajót szállítanak a Szovjetuniónak. Ezzel az előirányzott szállítások értéke 50%-kal lesz több, mint az 1976—1980-ig terjedő időszakban. A Szovjetunió évek óta a jugoszláv hajógyárak legnagyobb megrendelője. Az utóbbi két évtizedben Jugoszlávia 90 hajóegységet szállított a Szovjetuniónak. (ADN, MTI) Nő a kereslet az alumíniumpiacon A világpiaci alumíniumkereslet emelkedését jósolja a piac jövőbeli kilátásaival foglalkozó beszámolójában a francia Péchiney—Oginer- Kuhlmann csoport. Elsődleges alumíniumból a folyó évben a tavalyinál többet fognak kiszállítani, mégpedig Észak- Amerikában 2-3%, a Távol- Keleten pedig 7% lesz a valószínű emelkedés 1980-hoz képest. Európában csekély viszszesés várható. Az idei év első felében még folytatódik a stagnálás, a fellendülés a második félévre várható, akkorra ugyanis befejeződik az alumíniumkészletek rendezése. A jelentés továbbá azt is jósolja, hogy a fejlődő világban növekszik az alumínium termelése és fogyasztása is. öt év alatt Latin-Amerika része a világ termelőkapacitásában 6,6%-ról 9%-ra, Dél-Ázsiáé pedig 4,3%-ról 7,7%-ra emelkedik. (Reuter) A British Leyland bezárja belgiumi üzemét A British Leyland autógyár vezetősége bejelentette, hogy bezárja belgiumi gépkocsiösszeszerelő üzemét. A döntés indokául a vállalat vezetői elsősorban azt hozták fel, hogy mind nagyobb tért nyer Nyugat-Európában a japán gépkocsiipar és ráadásul hátrányos a munkáltatókra, hogy Belgiumban 61%-kal magasabb a bérköltség, miint Nagy- Britanniában. A belgiumi üzem bezárása 2200 munkahelyet érint. Tavaly zárta be belgiumi üzemét a Citroen gépkocsigyár is, s ezzel a munkanélküliek száma 1100-zal gyarapodott. Az utóbbi időben már a Renault is kilátásba helyezte belgiumi gyárának felszámolását. A British Leyland vezetői közölték, hogy a belgiumi öszszeszerelő üzem bezárása végleges, a szerelést a brit gyárak veszik át. (Reuter) Csak nálunk! Többléte cikkhez ajánldunk a Nyugati pu. melletti szaküzletünkben: VI., Rudas László u. 27. (Lenin krt. sarok)