Népszabadság, 1981. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-18 / 41. szám

1981. február 18., szerda NÉPSZABADSÁG Koszorúzás Kondor Béla születésének­­ 50. évfordulóján Emlékkiállítás nyílt meg Miskolcon Kondor Béla festőművész születé­sének 50.. évfordulóján koszorúzási ünnepséget rendeztek kedden a Far­kasréti temetőben levő síremlékénél. A XX. századi modern magyar kép­zőművészet kiemelkedő alkotójára Kovács Péter, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének alelnö­­ke emlékezett, felidézve az 1972-ben elhunyt művész sokoldalú munkássá­gát, műveinek jelképteremtő erejét. Síremlékén a Művelődési Miniszté­rium, a Magyar Képző- és Iparmű­vészek Szövetsége, valamint a Ma­gyar Nemzeti Galéria képviselői he­lyezték el a megemlékezés koszorúit. Újjárendezve és gazdagítva nyílt meg Kondor Béla kiállítása a szüle­tési évforduló alkalmából tegnap Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum városi képtárában. Az itt berende­zett és róla elnevezett emlékszobá­ban most mintegy félszáz fekete-fe­hér és színes rézkarca, linómetszete, monotípiája, festménye látható. He­lyet kaptak a kiállításon személyi tárgyai is, így többek között kézira­tai és maga készítette hangszerei. * Emlékünnepséget rendezett a Nem­zeti Galéria Baráti Köre is a Buda­vári Palotában. Kondor Béla életmű­vét Németh Lajos művészettörténész méltatta; ez alkalommal mutatták be a művész Valaki önarcképe című gra­fikai sorozatának a Galéria tulajdo­nában levő darabjait. Ki milyen lakást igényelhet Miskolcon? Az ország városai közül elsőként Miskolc megyei jogú Város Tanácsa szabályozta: ki milyen feltételek kö­zött jogosult lakásra a városban? Az új rendelet szerint az az igénylő kap­hat tanácsi bérlakást, akinek család­jában az egy személyre jutó átlag­­jövedelem a havi 2800 forintot nem haladja meg, ez az összeg magasabb a korábbinál. Tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakásra az a család jogosult, ahol az egy főre jutó átlagjövedelem a havi 4000 forintot nem haladja meg. Mivel OTP-lakások is csak korláto­zottan állnak a VI. ötéves terv idő­szakában rendelkezésre, meghatároz­ták azt is, hogy ilyen lakáshoz ki juthat: az, akinek családjában leg­feljebb 5000 forint az egy főre jutó havi jövedelem. Azok, akiknek ennél magasabb a jövedelmük, részt ve­hetnek a telepszerű több szintes tár­sasház vagy a szervezett családiház­építési akcióban. Egyébként az új rendelet nemcsak az állami lakások elosztását, a lakáshasználatba-vételi díj megfizetését szabályozza; intézke­dik a szervezett magánlakás-építés­sel kapcsolatos kérdésekről, az álla­­mi tulajdonban levő telkek tartós használatba adásának módjáról is. Részletesen szabályozza a lakásren­delet az igények kielégítésének sor­rendjét: akiknek négy vagy három kiskorú gyermekük van, egy, illetve két éven belül kapnak Miskolcon la­kást, abban az esetben, ha legalább öt éve a városban laknak, és állandó munkahelyük van. A korábbinál na­gyobb megbecsülést kap az elosztás során az, aki elismerten jól dolgozik munkahelyén, nem kap viszont lakást öt évig az, aki előző lakását át- vagy eladta, aki albérlők miatt igényel nagyobb lakást, illetve aki a miskol­ci agglomerációhoz tartozó körzet valamelyik településén saját lakással rendelkezik. (MTI) LEHET 12 MILLIÓVAL TÖBB? Üzem- és munkaszervezési program az újfehértói gyapjúszövőben Ráfordítás nélkül 12 millió forint­tal növekedhet az Újpesti Gyapjú­szövő újfehértói gyárának éves ter­melése annak az üzem- és munka­­szervezési programnak az alkalma­zásával, amelynek első tapasztala­tait kedden vitatták meg az érintet­tekkel a Könnyűipari Szervezési In­tézet szakemberei. A szervezők csaknem egy eszten­dőt töltöttek el a szabolcsi textil­gyár gépsorai mellett. Ez idő alatt a helyiekkel együtt kidolgozták a ter­­melékenység fokozását és a munka­idő jobb kihasználását elősegítő ja­vaslataikat; ezek nagy részét az év elejétől kezdve már bevezették. Az intézkedések eredményeként megrö­vidült az anyagok mozgatásának út­ja és ideje, a hívótáblák bevezetésé­vel — a gépsorok mellett állók így kérnek segítséget a karbantartóktól és a művezetőktől — pedig csökken a fonónak távolléte a gépsoroktól. Nagyrészt megszüntették a gépi üresjáratokat, s intézkedési terv szü­letett a gépek alapanyaggal való ki­szolgálásának gyorsítására is. A keréktől az M 3-asig Új kiállítás a Közlekedési Múzeumban Új, állandó kiállítás nyílt meg a Közlekedési Múzeumban; a bemuta­tó a magyarországi közúti közlekedés fejlődését kíséri végig, a kerék meg­jelenésétől az M 3-as autópályáig. Modelleken látható, milyen mód­szerrel építettek utat a rómaiak, ho­gyan fejlődtek a közúti járművek, a kocsitól kezdve a hintón, a gőzkocsin, a vitorlás kocsin, a pedálos és szél­kerekes járműveken és a gőzautó­buszon keresztül az automobilig. A látogatók modellek, fotók segítségé­vel megismerhetik a hidak, műutak építését, és átfogó képet kapnak a magyar autógyártásról, a Csonka-fé­le első gépjárműtől a legmodernebb Ikarus-buszig. SZÁZEZER TONNA TELJESÍTMÉNYŰ BERENDEZÉSEK Bővíti termelői kapcsolatait a Magyar Hűtőipar Több áru kell a mélyhűtődhez Mindinkább élesedő üzleti versen­gésben állnak egymással Európa mélyhűtőipari vállalatai, közöttük az első öt legnagyobb közé tartozó vál­lalat, a Magyar Hűtőipar. A helyzetet még inkább élezi, hogy az élelmiszer­­iparnak ebben az ágazatában is ma­gas az anyagköltség hányada és vi­szonylag alacsony a hozzáadott új ér­ték. Ennélfogva csak abban az eset­ben maradhat a külföldi piacon to­vábbra is kiemelt helyen a magyar mirelitipar, ha a termelés egész lán­cában, az alapanyag-termelésben, a feldolgozásban és a tartósításban egy­aránt folyamatosan bővítik az együtt­működést a partnerek — erről tájé­koztatta az MTI munkatársát Gulyás Béla, a Magyar Hűtőipar vezérigaz­gatója. Az ipar több mint 100 ezer tonna teljesítményű, korszerű termelőbe­rendezésekkel rendelkezik, és ezek évente átlagosan 4-8 százalékkal bő­vítik a belföldi ellátást; ez hozzáve­tőleg ugyanolyan arány, mint a fej­lett hűtőiparú tőkés országoké. A gyártmánystruktúra általában össz­hangban van a piaci igényekkel. Az utóbbi években azonban gondot okoz, hogy szűk az árualap gyümölcsből, esetenként nem is sikerült fenntar­tani az értékes gyümölcsfélék koráb­bi arányát a termelésben. A verseny­­képesség fokozásának immár fontos tényezőjévé vált a gyümölcstelepíté­sek fokozása és a hűtőiparral kap­csolatban levő termelői kör bővítése. Az ipar továbbra is a már bevált mó­don, egyebek között például diffe­renciált árak alkalmazásával igyek­szik fenntartani a termelők érdekelt­ségét, mindenekelőtt a magas műsza­ki színvonalon dolgozó gyümölcster­melő nagyüzemeket. Erőfeszítéseket tesznek arra is, hogy a korábbinál fokozottabban bevonják a kisterme­lőket. Az őket integráló tsz-ekkel és áfészekkel igyekeznek olyan kölcsö­nös érdekeltségi rendszert kialakí­tani, amely több árut biztosítana a mélyhűtésre. Az ipar ingyenes sza­porítóanyaggal is támogatná a meg­határozott feltételek mellett gyümöl­csöt adó kistermelőket, vagy azok társulását.­­ Figyelemre méltóan magas a mély­hűtőiparnak a mezőgazdasági termő­­terület egy hektárjára jutó devizaho­zama, és az ipari munka eredményé­nek csak 5 százaléka származik vala­milyen úton-módon — főleg az al­kalmazott műszaki technika révén — importból. Emiatt is további fejlesz­téseket irányoz elő a VI. ötéves terv. Az előrelépés lényege, hogy dinami­kusan növelik a zöldségtartósítást; ezt évente 8-10 százalékkal akarják fo­kozni. Ennek érdekében például a csepeli Duna Tsz-szel hitelből, közös fejlesztéssel néhány év alatt 2 ezer tonnára növelik a gyorsfagyasztott kelbimbó mennyiségét. A beruházás várhatóan egy év alatt megtérül. De­viza-hitelszerződést kötöttek a Kül­kereskedelmi Bankkal, s ennek kere­tében megkétszerezik a külföldön is jól értékesíthető csemegekukorica fa­gyasztását, feldolgozását. A tervidőszak műszaki fejlesztései főként minőségjavító jellegűek, és mint ilyenek, javítják a versenyké­pességet, emellett lehetővé teszik a termelés némi fokozását is. A bajai hűtőház 10 ezer tonnás részleggel bő­vül, a régi üzemben pedig rekonst­rukciót hajtanak végre, 10 százalékos kapacitásbővítéssel. Békéscsabán és Székesfehérvárott szintén rekonst­rukcióra kerül sor. 203 szoba lesz a korszerűsítés után a Lövér Szállóban (Megyei tudósítónktól.) A meglevő soproni szállodák kép­telenek befogadni a város vendégeit, akik az év minden szakában szíve­sen keresik fel a hangulatos, látni­valókban gazdag vidéket. A soproni szállodák gazdáinak egyike, a Hun­­garhotels Vállalat ezért határozta el a szép környezetben fekvő Lövér Szálló felújítását és bővítését. A nagy­szabású munkát egy osztrák cég vég­zi, a Hungarhotels pedig az idegen­­forgalom fejlesztésére kapott hitel­keretből fedezi a költségeket. A Lövér Szálló 1983 közepére im­pozáns, igényes szolgáltatásokat nyúj­tó, a korszerű vendégfogadásnak min­den tekintetben megfelelő szálloda lesz. A jelenlegi 74 szoba helyett (több mint a felében sem fürdőszoba, sem zuhanyozó nincs) fürdővel, zuha­nyozóval ellátott 203 szoba várja majd a vendégeket. Kialakítanak egy kongresszusi termet, ezenkívül kis méretű uszoda, szauna és kondicio­nálóterem is a szállólakók rendelke­zésére áll majd. A Hungarhotels a Lövér Szálló fel­újítása mellett új szállodát is nyit Sopronban: március hetedikén már vendégeket fogad a történelmi belvá­rosban levő, családias hangulatú Pa­latínus Szálloda, amely 58 vendégnek nyújt szállást, valamelyest pótolva az említett átalakítás miatt április el­sején bezáró Lövér szobáit. Az új soproni Lövér Szálló — még csak maketten. Börtön hamis tanúzásra való felbujtásért Ritka bűnügyben hozott ítéletet ked­den a Győri Megyei Bíróság; hamis tanúzásra való rábeszélés miatt vonta felelősségre Müller Károly 30 éves győri lakost, s egyévi börtönre ítélte. Müller Károlyt még a múlt évben egy másik bűncselekmény miatt 10 hónapi börtönre ítélték. Ebben az ügyben szerette volna magát tisztára mosni, és egy fiatalkorú fiút hamis tanúzásra bírt, egy másik személyt pedig ugyancsak erre akart rábeszél­ni, de sikertelenül. Müllert a mentő hamis tanúvallomása ellenére is el­ítélték, miután azonban a hamis ta­núzásra is fény derült, új eljárás in­dult ellene. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A két Bolyai dokumentumok­ban. 8.57: Kamarazene. 9.42: Kis magyar néprajz. 9.47: Tarka mese, kis mese. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Szerpentin. 11.35: Muzeális nótafelvételeinkből. 12.35: Magvetők. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.29: Irodalmi rejtvényműsor. 15.10 : Egy baranyai nótafa. 1521: Dalok a faluról. 15.28: Iskolák — őrsök — barátok. 16.08: Kritikusok fóruma. 16.18: Operettrészletek. 17.07: Váctól Párizsig — esztergák mellett. Előfordul, hogy a ked­vezőtlen munkahelyi viszonyok miatt valaki nemcsak a válla­latot hagyja faképnél, de az or­szágot is. Hosszú utakat jár be idegenben, ám a szerzett tu­dást, tapasztalatokat nem hozza haza. A szülőföldtől mégsem tud elszakadni, alig várja, hogy ma­gyarokkal találkozzék és anya­nyelvén beszélgethessen. 17.32: Népzenekedvelőknek. 18.02: Olasz madrigálok. 19.19: Kilátó. 20.04: Mozart: Cosi fan tutte. 2 felv. opera. 21.30: Külpolitikai klub. 22.20: A szovjet külpolitika és hét­köznapjai. 22.30: Zenekari hangverseny. o.io: Bálint János cimbalmozik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Operettdalok. 8.20: Hatékonyság és minőség a szov­jet népgazdaságban. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.43: Tánczene. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 1320: Nógrádi Gábor jegyzete. 13.30: Zenei rejtvények. Kettőtől négyig . . . Zenés dél­után. 14.00: Operettkettősök. 14.35: Slágermúzeum. 15.31: Fúvószene. 15.45: Korondy György énekel. 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Gyurkovics Mária énekel. 18.51: Örökzöld dallamok. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Irány a Parnasszus! Az Ifjúsági Rádió irodalmi ön­képzőköre. 21.00: A Válás (s)z! — melléklete. 21.21: Régi magyar dalok. 21.42: Melibea és Calister szerelme. Daljáték. 23.15: Victor Máté szerzeményeiből. 3. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Theo Adam operaáriákat éne­kel. Szt. 10.10: Bach-művek. Szt. 11.05: Zenekari muzsika. Szt. 13.08: A magyar ellenállás sajtója. 6. rész. 13.28: Perényi Eszter (hegedű) és Roh­­mann Imre (zongora) hangver­senye. Szt. 14.48: Schumann: Jelenetek Goethe Faustjából. Szt. 16.49: Öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: XIX. századi operákból. Szt. 18.25: Sosztakovics: XV. vonósnégyes. Szt. 19.05: Kórusművek. Szt. 19.20: Külföldi tudósoké a szó. 19.35: A Budapesti Filharmóniai Tár­saság zenekarának hangverse­nye. Szt. Közben: kb. 20.25: Esti őrjárat Szabolcs-Szat­­már művelődési házaiban. kb. 21.20: Dzsesszfelvételekből. Szt. 21.35: Mi újság a magyarországi ope­raszínpadokon? TELEVÍZIÓ 8.00: Tévétorna (sz.). 8.05: Fizika 6. o. (ism. 15.20). 9.35: Magyar nyelv 1. o. (ism. 15.05. sz.). 9.50: Delta. Tudományos híradó. 10.15: Csendes Don. Szovjet filmsoro­zat. 1. rész (sz.). 11.10: Reflektorfényben. Osztrák zenés film (sz.). 11.40: Lehet egy kérdéssel több? 15.50: Gólyavári esték. Gazdasági el­maradottság és ideológia a XIX —XX. századi Európában. 2. rész (sz.). 16.30: Hírek. 16.35: Új úton az Amazonas mentén. Francia dokumentumfilm. 2. r. (sz.). 17.00: Petőfi útjai. Dokumentumfilm. 1. rész. 17.35: Három rubel. Grúz kisfilmjáték (sz.). 17.55: öt év — életünk. Riportműsor. 18.45: Staféta. Tíz perc ifjúság. 19.10: Tévétorna (sz.). 19.15: Esti mese. 19.30: TV Híradó (sz.). 20.00: Charlie angyalai. Amerikai bűn­ügyi filmsorozat (sz.). 20.50: Legszemélyesebb közügyeim. Ki is Laczkó Mihály? (sz.). 21.35: Zenés TV Színház. Kenessey Je­nő: Az arany meg az asszony. Opera (sz.). 22.35: TV Híradó 3. (sz.). 2. MŰSOR 20.00: Lev Tolsztoj: Iván Iljics halála. Tévéfilm. 21.10: TV Híradó 2. (sz.). 21.30: Forgácsok. 2. Még mindig a készletek (sz.). 21.55: Testünk. 7. rész: Artériák (sz.). Rendkívüli meseszolgálat Csöng a telefon. — Halló! — Bácsi, tessék ne­kem mesélni valamit — csicsergi egy gye­rekhang a drót végén. Meglep a szokatlan felszólítás. — Mesélni? — kér­dem bizonytalanul. — A bácsi nem tud mesélni? A gyerek hangjában csalódottságot érzek. Sietve megnyugtatom: — Dehogynem. Hogy­ne tudnék. — Akkor tessék me­sélni — kérlel kicsit selypítve. — Ismersz engem? — Nem. — Hogyan jutott eszedbe, hogy telefo­nálj? — Apu meg anyu elmentek, és unatko­zom. Az előbb egy né­nivel beszélgettem. — Apu meg anyu tud róla, hogy te így telefonálgatsz? — Nem — vallja be. Kíváncsian tovább faggatom, s ő cérnavé­konyka hangján ked­vesen válaszolgat. Meg­tudom, hogy Juliká­­nak hívják, még nem ismeri a számokat, s csak úgy találomra tárcsázgat. Ha szeren­cséje van, nem türel­metlen telefonközpon­tossal, morc hivatal­nokkal kapcsolja össze a sors. Most engem szemelt ki Julika szá­mára. Nekem könyö­rög: — Bácsi, igazán, me­sélj valamit! Ha már így összeho­zott vele a véletlen, nem térhetek ki a sür­gető kérés elől. A te­lefon mesemondó-szol­gálata helyett nekem kell mesélnem. — Egyszer volt, hol nem volt... A magára hagyott kislány pedig ül sok­sok utcányira tőlem egy lakásban, kezében telefon, körülötte talán játékok, baba, s szinte látom, ahogy kíváncsi figyelemmel hallgatja az ismeretlen bácsi szavait. Igyekeztem rövidre fogni a történetet. De hogy a kislány meddig unatkozott, s még hány­szor tárcsázott, az csak a telefonszámlából és szülei meglepett arcá­ról derülne ki. L. Gy. 9 LÁSSUK A MEDVÉT! TÉLI VÁSÁR SKÁLAVÁSÁR Szerte az országban 41 Skála-Coop áruház 30-40%-os árengedménnyel várja kedves vásárlóit. A téli vásárt is kezdje a Skála-Coop áruházaknál!

Next