Népszabadság, 1981. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

1981. április 15., szerda NÉPSZABADSÁG Bevásárlóközpont nyílt meg Szegeden (Megyei tudósítónktól.) Árutól zsúfoltak Szegeden a Marx téri — egyébként vásári célokat szolgáló — pavilonok. Az ipari vá­sár helyszínén létesített piaci bevá­sárlóközpont április 15-től fogadja a vendégeket. A mintegy ötezer négy­zetméteren létesített diszkont áru­ház — hasonló a Skála-Expóhoz — jelentősebb beruházás nélkül, egy­szerű értékesítési formákkal műkö­dik. Az A pavilonban élelmiszerek és háztartásvegyipari áruk, a B-ben ruhaneműk, kerti bútorok, fonott áruk, sport- és játékszerek, az N- ben mezőgazdasági áruk és textíliák, a­miben autós-műszaki és villamos­­sági cikkek találhatók. A termékek zöme 8—10 százalékkal olcsóbb a hagyományos fogyasztói árnál. A nyitvatartás nyolc hónapjában fo­lyamatosan szerveznek kereskedelmi akciókat. Ilyenkor a konzerveket, a játékokat vagy az iskolafüzeteket 20—50 százalékos engedménnyel le­het megvásárolni. A C pavilonban az Alföldi Tüzép Vállalat az első magyarországi épí­­tőanyag-áruházat hozta létre. A be­mutatón komplett és azonnal meg­vehető fürdőszoba-berendezések, többféle típusú ajtók, az energiata­karékosság jegyében tervezett abla­kok láthatók és vásárolhatók. A Tü­­zép Vállalat több új terméket úgy­nevezett bevezetési árengedménnyel értékesít. További rekonstrukciók Eger belvárosában Ipari üzemek kitelepítése (Megyei tudósítónktól.) Eger történelmi városmagjának re­­konstrukciója másfél évtizede kez­dődött. Azóta egymilliárd-hatszázöt­­venmillió forintot fordítottak a bel­város műemlékeinek felújítására, a környezetbe illő új épületek meg­építésére, az elavult lakások, üzle­tek korszerűsítésére. A történelmi városmag 163 védett műemlékéből eddig százharmincket­tőt varázsoltak újjá az építők, mi­közben 623 komfortos és összkom­fortos lakást alakítottak ki. Korsze­rűsödött az üzlet- és szolgáltatóhá­lózat: 17 ezer négyzetméterről 77 ezerre bővült alapterületük. Eger sok turistát vonzó központ­jának jó része valósággal újjászüle­tett. A tömbbelsők kitisztultak, sé­táló-, „társalgó” udvarok, meghitt hangulatú korzók és parkok jöttek létre. A régi, s a korábban szinte isme­retlen utcaképet stílusos üzleti cé­gérekkel, a parkokban elhelyezett ivókutak­­al színesítették. A rekonst­rukcióval párhuzamosan számos ipari üzemet telepítettek ki a belvá­rosból, kedvezőbb feltételeket te­remtve ezzel az üzemek fejlődéséhez is. A 25. számú fő közlekedési út vá­rosi átkelő szakaszának elkészülté­vel megteremtődtek a legfontosabb feltételek a sétáló belváros kialakí­tásához: május 31-től a gyalogosoké lesz a történelmi városmag jó része. A tömbrekonstrukció folytatódik. A VI. ötéves terv egyik kiemelt he­lyi városfejlesztési feladata a mun­kálatok megkezdése és elvégzése a Szarvas tér, a Mekchey, a Bástya, a Vécsey, a Markhot, a Torony, az Egerpatak, a Kossuth utca, valamint a Dózsa tér és az Almagyar utca ál­tal határolt területen. Vas megye felkészült az idegenforgalomra Gazdag kulturális program A nyári idegenforgalmi szezonra való felkészülésről tárgyalt keddi ülésén a Vas megyei Tanács kereske­delmi és idegenforgalmi bizottsága. Mint elhangzott, új szálláshelyek várják a turistákat Kőszegen, Celldö­­mölkön és Bükön. Korszerűsítették a kempinget, illetve a turistaszállót Szombathelyen, Szentgotthárdon, Sárváron és Kőszegen. Szentgotthár­don, Őriszentpéteren és Kőszegen ABC-áruház, Körmenden, Kőszegen, Jákon, valamint a megyszékhelyen vendéglő nyílt meg, illetve nyílik jú­niusig. A vendégeknek ajánlott kulturális program igen gazdag. Egyebek között folklórfesztivál lesz Sárváron, őrségi napok Őriszentpéteren, nemzetközi táncverseny Szombathelyen, zenés városnézés Kőszegen, utcaszínház Bükön. A múzeumok új állandó és időszaki kiállításokkal várják az oda­érkezőket. Több új útikönyv, idegen­­forgalmi kiadvány is napvilágot lát még ezen a nyáron. A természet kora ta­vaszi páratlan, tiszta derűje egészen a repü­lőgép tizen-egynéhány ezer méteres magassá­gáig közvetíti odalent­­ről a városok és a fal­vak sokszögrajzát. A szomszédos ülőhelye­ken fiatal édesapa cse­veg tündérien aranyos kisiskolás lányával az alanti, ismerős tájról. — Éviké, akkor Mis­kolcot melyik zsákocs­kába tennéd? — hang­zik az atyai kérdés. — A nagyvárosokéba — felel az apróság. — Helyes. És Mező­kövesddel együtt me­lyikbe? — Abba a nagyobb zsákocskába, amibe az összes város tartozik. — Úgy van. De mi történik, ha például Felsőzsolcát is be kelle­ne velük együtt cso­magolni? — Akkor még na­gyobb zsák kellene, olyan, amelyikbe a fal­vak is beleférnek. HALMAZ — Remek, kislányom. És ugye azt is tudod már, hogy ezeket a zsá­kocskákat a felnőtt ma­tematikus bácsik és né­nik halmazoknak neve­zik ... A kislány bólint, mi, többiek, körös-körül pedig hallgatunk. A szellemi artistamutat­vány, amelynek fősze­replője a vétlen kis­lány, nyilvánvalóan ne­künk, utastársaknak szól. Közben az a kérdés motoszkál a fejemben, hogy felnőtté serdül­vén, vajon mire fog visszaemlékezni ez a kislány, akit gyereknek lenni sem hagytak ...? Jómagam arra emlék­szem, hogy a macska­köveken térdre esvén milyen kiadósat nyá­vogtam, amiért lejött a lábamról a valódi bőr védőréteg. Korosztály­társamban a szomszéd cseresznyefáján tett csínytevések emléke kelt jóleső érzéseket. De ez a kislány ... ? Ó, szegénykém, macskakő, cseresznyefa, manóme­se és baba helyett a halmazelméletet kódol­hatja agyába. Habár úgy tetszik, van remény ennek elkerü­lésére, mert a gyermeki psziché természetes mó­don fellázad a neki oly korai megtudnivalók el­len. Amikor ugyanis apuka némi pihenő után felteszi legújabb keresztkérdését, misze­rint ha most épülne fel egy Miskolc és Mezőkö­vesd közötti népességű település, az vajon mi lenne, a láthatóan már inkább az alant elsuha­nó táj tudománytalan, halmaztalan és zsákocs­ka nélküli bámulásába elmerülni vágyó gye­rek daccal vágja rá: — Halmazújváros ... R. T. J. Elkészült a debreceni akadémiai bizottság székháza Szentágothai János, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke avatta fel kedden a debreceni akadémiai bi­zottság székházát a város most épü­lő legnagyobb lakónegyedében, az Újkertben. Az akadémiai bizottság 1976-ban alakult meg, s a Hajdú-Bi­­har, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyében élő, dolgozó tudósok, kuta­tók munkáját hangolja össze. Fel­adata az is, hogy tudományos konfe­renciákat, előadásokat, konzultáció­kat rendezzen. Ezek színhelye lesz a jövőben a most átadott épület, amely­ben a kutatókat és a gyakorlati szak­embereket előadó- és tanácskozóter­mek, folyóiratolvasó, klub várja. A székházban szállásolják majd el a Debrecenbe érkező vendégeket is. Az akadémiai bizottság szervezeti felépítéséről és a következő fontos teendőkről Bognár Rezső, a testület elnöke az avatóünnepségen elmond­ta, hogy az érintett három megye tudósai nyolc szakbizottságban dol­goznak, szorosan együttműködnek a gyárak, a mezőgazdasági nagyüze­mek vezetőivel, szakemberekkel. A debreceni akadémiai bizottság új székháza tervezőinek, építőinek Pál Lénárd, az Akadémia főtitkára kitüntetéseket és jutalmakat adott át. (MTI) BALOGH P. LÁSZLÓ FELVÉTELE Levonult az árhullám a Tiszáról Csaknem teljesen levonult az ár­hullám a Tisza magyarországi sza­kaszáról. Szeged térségében másod­fokúról elsőre mérsékelték az árvíz­­védelmi készültséget, lényegében csak megerősített figyelőszolgálatot tartanak. A Tisza középső és felső szakaszán már előbb megszüntették a készültséget, s miután a folyó apa­dása az előrejelzések szerint eléri a napi tíz centimétert, számítani leh­et rá, hogy a hét végére Szegednél is megszüntetik. A Tiszavölgyi Vízügyi Igazgatósá­gok mintegy félezer dolgozója most a figyelő- és őrszolgálat ellátásán felül a középső és a felső szakaszon s a mellékfolyók mentén foglalatos­kodik az árvédekezésihez felhasznált anyagok összegyűjtésével, karban­tartásával. A gyulai vízügyi igazga­tóság dolgozói a mályvádi szükség­tároló mentén folytatják a Fekete- Körös gátján nyitott vízvezető ka­puk elzárását, a töltés helyreállítá­sát. A SZÁLLIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MI SOHÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A kis kéményseprő. Gyermek­opera. 8.57: Nótacsokor. 9.44: Kis magyar néprajz. 9.49: Tarka mese, kis mese. 10.05: Szécsi Margit: Eszem a geszte­nyét. Mesevers. 10.35: Szerpentin. 11.35: Könnyűzene. 12.35: Magvetők. Portréműsor. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.04: Kamaramuzsika. 14.29: Irodalmi rejtvényműsor. 15.10: Daloló, muzsikáló tájak. 15.30: Iskolák — őrsök — barátok. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Charles Kullm­ann felvételeiből. 16.38: Hangverseny a Mindenki zene­iskolája hallgatóinak. 17.35: Jó-e már a nyúlbőr? Riportmű­­sor. 18.00: Bogár István fúvósműveiből. 19.15: Simonffy Kálmán nótáiból. 19.35: Az MRT Szimfonikus Zeneka­­­­rának hangversenye. Közben: kb. 20.20: Gazdaság és el­mélet. 21.30: Külpolitikai klub. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Debussy: Verlaine-dalok. 22.55: Az emberi tényező „techniká­ja”. 23.10: Operarészletek. 0.10: Bakos Géza táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Könnyűzene trombitára. 8.20: Amiről Amerika beszél. 3. rész. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.43: Kórusművek. 10.00: Zenedéle­lőtt. 11.33: A Szabó család. 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél 13.25: Pillanatkép. 13.30: Zenei rejtvények fiataloknak. Kettőtől négyig ... Zenés délután. 14.00: Moszkvából érkezett. Zenés­­ összeállítás. 14.35: slágermúzeum. 15.28: Palotai István trombitán ját­szik. 15.43: Régi magyar dalok. 16.00: Iskolanap Szombathelyen. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Operettdalok. 19.07: Zenei Tükör. 19.37: A beát kedvelőinek. 20.25: Közvetítés a Spanyolország— Magyarország válogatott labda-, rúgó-mérkőzésről. Közben: 21.15: Népzene. 22.15: A tegnap slágereiből. 23.15: Cigánydalok. 23.40: Szimfonikus könnyűzene. 3. MŰSOR 9.00: Kamaramuzsika. Szt. 11.05: Operafinálék. Szt. 12.00: Szimfonikus zene. Szt. 14.00: A kegyetlen város. Rádiójáték. 2. rész. 14.35: Szvjatoszlav Richter zongorá­zik. Szt. 15.25: Operarészletek. Szt. 16.35: Gesztusok és látványok, szavak és tőmondatok. 16.56: Öt földrész zenéje. 17.03: Haydn-művek. Szt. 18.23: A kamarazene kedvelőinek. Szt. 19.39: Külföldi tudósoké a szó. 19.54: Maria Callas operafelvételeiből. 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel. Szt. 21.30: Kamarazene. Szt. TELEVÍZIÓ 8.00: Tévétérna (sz.). 8.05: ITV. Fizika 6. o. 8.35: Magyar nyelv 1. o. (ism. 13.45). 9.05: Élővilág 7. o. (ism. 14.00, sz.). 9.20: Lehet egy kérdéssel több? 9.50: Madame Bovary. 2. rész (ism., sz.). 11.45: A Kárpátok dalai. Szovjet ze­nés film (ism., sz.). 14.15: Rövidfilmek középiskolásoknak. 15.50: Gólyavári esték (sz.). 16.35: Hírek. 16.40: Egészségünkért! (sz.). 16.50: A forradalmi Szíria. A Szíriai tv műsora (sz.). 17.20: A bábu. 8. r. 18.35: In memóriam Rábai Miklós. Bé­kési esték (sz.). 18.50: Staféta. 19.10: Tévétérna (sz.). 19.15: Esti mese. 19.30: TV Híradó (sz.). 20.00: Az új Aladdin. Szovjet rajz­film (sz.). 20.10: Tévélottó-sorsolás. Közv. 20.20: Spanyolország—Magyarország. Válogatott labdarúgó-mérkőzés Közv. (sz.). 22.15: Unokáink is látni fogják ... 22.55: TV Híradó 3. (sz.). 2. MŰSOR 20.00: Angyalok földje. Magyar film. 21.30: TV Híradó 2. (sz.). 21.50: Tudósklub ’81. 9 (Munkatársunktól.) Világvárosi és egyben környezet­­védelmi gond: Budapest szennyvizé­nek megtisztítása, s ami ezzel szoro­san összefügg, a csatornahálózat ál­lapota, fejlesztése. A fővárosban 1973- ban készült először távlati program, amelynek legfőbb célja az volt, hogy az ezredfordulóra a Budapesten keletkezett szennyvíz teljes mennyi­ségét biológiailag tisztítsák meg. Ma egymillió-százezer köbméter szenny­víz keletkezik városunkban, 2000-re valószínűleg másfél millió köbmé­terrel kell számolni. E hatalmas mennyiségű szennyvíz megtisztítását három telep végzi majd el. Ezek közül már teljesen kiépült a dél-pesti, amelynek utolsó egységét néhány hónapja helyezték üzembe, s ezzel kapacitása a korábbi 30 ezerről 72 ezer köbméterre növekedett. Ma ez az egyetlen tisztítómű, amely bio­lógiailag is megtisztítja a szennyvi­zet, tehát eltávolítja belőle a szerves szennyeződést is. (A fővárosban ke­letkező szennyvíznek hét-nyolc szá­zalékát tisztítják ma biológiailag, míg mechanikai tisztításon 70 szá­zalék esik át.) A program soron levő feladataira az előző ötéves tervben 1,3 milliárd forintot költött a főváros, így készült el a többi között a Palotai-szigeten még tovább épülő tisztítómű napi 140 ezer köbméter teljesítményű első, mechanikai egysége. A szovjet tervek alapján megvalósuló, s szovjet beren­dezésekkel működő telep biológiai kiegészítő egységét a VI. ötéves terv közepén adják majd át. A következő években megkezdődik a következő 140 ezer köbméteres egység kiépítése is. A létesítmény szerepét növeli, hogy a főváros északi területeiről — tehát az ipari negyedekből — érkező legjobban szennyezett vizet tisztítja. Várhatóan a VII. ötéves tervben kez­dődik el a­­csepeli szennyvíztisztító mű építése, amely naponta egymillió 300 ezer köbméter víz biológiai tisz­títására lesz alkalmas. A szennyvíztisztítással szorosan összefügg a csatornahálózat helyzete, fejlesztése is. Gondot okoz, hogy a fővárosi hálózat csaknem fele ötven évnél idősebb, így a VI. ötéves terv­ben az eddigieknél nagyobb súlyt kap a felújítás és a rekonstrukció, míg a hálózatot főként az új lakótelepeken építik tovább. Az előző öt évben több mint négy­­milliárd forintot fordítottak a háló­zat rekonstrukciójára, fejlesztésére. Ebből több mint 230 kilométer új csa­torna is­ megépült. A VI. ötéves terv­ben több mint öt és fél milliárd fo­rinttal gazdálkodhat a Fővárosi Csa­tornázási Művek, s ennek csaknem harminc százalékát költik feljesztés­­re, rekonstrukcióra. Több mint 72 ezer lakás csatornázását kell ebből megvalósítani főleg az új lakótelepe­ken. Az ellátatlan területek közül fő­ként azokkal számolnak, ahol több­szintes magánlakásokat építenek. Folytatják a már megkezdett csator­naépítést Békásmegyeren, Újpesten, Kispesten, Csepelen és az Erdősor ut­cában, ahol tovább terjeszkednek az új lakótelepek. Csatornahálózat épí­tése kezdődik Káposztásmegyeren, a Gazdagréten, a Pók utcában és a ka­szásdűlői lakótelepen. Az újonnan épülő fő gyűjtőcsatornákra mintegy 1,9 milliárd forintot szánnak. Távlati szennyvíztisztítási program Budapesten Biológiai kezelőtelep a Palotai- és a Csepel-szigeten . Folytatódik a­ csatornahálózat rekonstrukciója A dél-pesti szennyvíztisztító telep egyik ülepítő medencéje. BOROS JENŐ FELVÉTELE SÁNDOR PÁL ÚJ FILMJE GARAS DEZSŐ és KERN ANDRÁS főszereplésével / Td^O)! SM jm| m m ga — I­­ / a \ / \ A A. \

Next