Népszabadság, 1981. június (39. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-30 / 151. szám

6 MÁTÉ GYÖRGY KAMBODZSAI RIPORTSOROZATA EGY NAP KORK TROPBAN 7. Szürke víz, tiszta víz Holdbéli táj, Kambodzsa, Kompong Kantout tartomány. Itt állt Am­ong Romirt, a régi Kambodzsa mintaközsége és Kork Trop falu, ahová a ki­rályság idején a pedagógiai főiskolát építették. Ma mindez csupán emlék. Kiégett fűcsomókkal tarkított, vigasztalan homoksivatagban állnak a tető nélküli falak. Pusztulás, enyészet, csak né­hány cukorpálma töri meg az egyhangúságot. Mégis, itt működik a magyar kezdeményezésre létesült árvaház, amelyben a Pol Pot-rendszer által meg­gyilkolt szülők kallódó gyermekeinek egy kétszázötvenes csoportját helyez­ték el. A Béketanács és a Szolidaritási Bizottság gyűjtéséből származó aján­dékoknak csak kis része érkezett meg Kork Tropba, így egyetlen szóval ki le­het fejezni, mire van szükségük: mindenre. A harminckét épületből álló iskolatelep néhány házára időközben palatető került , itt laknak, étkez­nek, tanulnak. Vessünk egy pillantást rájuk, hogyan élnek. Reggel 5 óra, pirkad. A tücsök­­zenétől, békakuruttyolástól hangos éjszaka elmúlt. Um Sárán, az intéz­mény 32 esztendős igazgatója már talpon van. Álmosan üti meg a drót­szálon lógó síndarabot, aztán újra. Újra és újra kongat. Ébresztő. A vas­ágyak kitágult sodronyaira helyezett gyékényszőnyegekről álmosan tá­pás­zkodnak fel a gyerekek, de csivi­­telésük hamarosan elnyomja a tü­csökzenét. Az öltözködés Kork Tropban nem hosszadalmas művelet, csak egy-két ruhadarabra terjed ki. Testedzés következik. A reggeli tornánál lát­szik, milyen különbség van az egyes gyerekek fizikai állapota között. Az első vezényszóra mindenki úgy­­ahogy vigyázzba áll, és a közös tor­na is megy, ha nem is egyszerre. A futógyakorlatnál azonban felbomlik a rend. Az edzettebbek, erősebbek gyorsan elszaladnak a zömtől. Aztán kialakul a kínosan igyekvő lihegők tábora. Egyre többen dőlnek ki a sorból. A kis, fekete Chhim Phala nekitámaszkodik a romfalnak, kap­kodja a levegőt, a fejét fogja majd hanyatt fekszik a kövön, amíg kicsit lecsillapodik. Mit tud Chhim Phala? Csöpp, vékony csontú lányka. Test­alkatából és szellemi fejlettségéből ítélve nyolcesztendős lehet. Eddig az óvodába járt. Ott mindenki sze­rette, mert vidám, barátkozó kislány. Az óvodának volt két labdája és egy elnyűtt babája, ezenkívül egy kis korcs kutyája, amely csontig lesová­nyodva érkezett valahonnan, és az apróságok­­befogadták Aztán a lab­dákat szétrúgták a fiaik, a babára rá­lépett valaki, s egy szomorú regge­len kimúlt a kutyus is. Akkor, játék­szer híján, megszüntették az ovit, és első iskolai osztállyá alakították át. Így lett Chhim Phalából kisiskolás. Az írás megy valahogy, csak olvasni ne kellene. Reggel 6 óra. Mosakodás. A kiút­­víz szürke, zavarost, de a kicsik úgy is örömmel locsölják magukat. A nap mágiásig bújt elő, de máris fojtogató a hőség. Turnusonként járulnak a kúthoz, mert csak így férnek hozzá. Fel 7 is elmúlt, mire Chhim Phala a vékonykák élén vízhez jut. Fröcskö­lik egymást, amíg rájuk nem szól az óvó néni, kevés a víz, takarékoskodni kell vele. Fogmosás. A gyerekek nagy kincse a tartományi egészségügyi szerve­zettől kapott fogkefe. A felének jut rá egy cseppnyi krém is. Phala vi­csorít, ahogy tanulta, még a torkát is leöblíti a vízzel, lemossa a kefét, és fut a szobájába, hogy elrejtse. A ruhán kívül ez az egyedüli érték­tárgya. Az iskola vezetői kimutatást ve­zetnek minden gyerekről. Jókora könyvbe írják nevét, korát, szülőhe­lyét, a szülők meggyilkoltatásának helyét és idejét; ha van, az életben maradt rokon nevét, az orvosi véle­ményt és minden mást, amit meg­tudnak róla. Ha a kísérőlap hiányos, a­­gyerek emlékezete alapján egészí­tik ki a nyilvántartást. Ennél a kislánynál csődöt mondott a rendszer. Csontig soványodva ér­kezett meg az otthonba, befogadták, feltáplálták. Sem a szüleiről, sem ön­magáról nem tudott semmit. Az igaz­gató adott nevet neki. Chhim Phala már le tudja írni ezit a nevet, szépen énekel, tudja, mi a tehén, a tea a bújócskajáték, a szappan, a nevetés. Álmodni nem szokott. Nem tudja, mi a hegy, a pénz, az illat, és még nem látott cukrot. Reggelire a többiekhez hasonlóan üres teát és fél merőka­nál­­rizst kap. Az iskola Hét óra van. A bejárattól jobbra fekvő, palával fedett, hodályszerű épületben kezdődik a tanítás. A har­minc méter hosszú helyiséget vako­latlan téglafallal tíz szobára osztot­ták. Ezek a dísztelen kamrák az osz­tálytermek. Katedra nincs, asztal nincs, szék sincs, a tanító is, a gye­rekek is a kövön ülnek. Vietnamból kaptak néhány táblát, ez a berende­zés. Ötödik osztály, földrajzóra. A 26 éves Láng Sem tanító magyarázza az égtájak és a napszakok összefüggé­sét. Ő is itt tanult, amíg létezett a pedagógiai főiskola, két éve hiány­zott ahhoz, hogy tanítói oklevelet szerezzen. Akkor került uralomra Pol Pot. A tanítóképzőt bezárták, és akit elfogtak, kivégezték: reakciós dolgokat tanított vagy akart tanítani — ez volt a vád. Long Sem a fel­­szabadulásig egy kényszertáborban dolgozott. Visszajött, hogy befejezze tanulmányait. De még nem teheti, mert neki is taní­tania kell, és szí­vesen is csinálja. Óráját tréfás mon­dásokkal tarkítja, a gyerekek sokat nevetnek, és ő maga is velük ne­vet. A gyerekek most éppen a nap járásáról felelnek. A legjobb tanuló, az iskola dísze, a 16 éves kamaszfiú, Um Keo magya­rázza el szemléle­tesen, érthetően, hogyan viselkedik a forró, vörös nap­korong a száraz, és hogyan az esős évszakban. Az osz­tály áhítatosan fi­gyeli. A talpra­esett fiú jó spor­toló, erős, egészsé­ges, mindent szí­vesen vállal. Ér­telmiségi család­ból származik. A „vörös khmer” minden értelmisé­git halálra ítélt, így lett ő is árva. Gyorsan pereg az óra, a többiek is beleszólnak a napvitába, nem fogad­ják ellentmondás nélkül, amit az osztályelső mond. Végül a tanító dönti el a vitát; már a naprendszer­ben járunk, repülünk a Mars, a Vé­nusz felé, látjuk a többi napot, ame­lyek éjjel majd csillagokként köszön­nek le Kork Trop kis lakóinak, akik még a közeli városig sem jutottak el soha. Vége az órának, énekóra kö­vetkezik, Chen Chrin a tanár. Ő is ebben az intézetben tanult, általános pedagógus. Nincs szép hangja, de pontosan énekel, jól lehet követni, utánozni. A tanítás mellett ő az is­kola kultúrcsoportjának zenei fele­lőse. A katonáktól kaptak egy dob­­készletet és két kivénhedt gitárt, eny­­nyi a kultúra anyagi bázisa Kork Tropban. Itt a zenészek úgy tanulják mes­terségüket, ahogyan a pacsirta éne­kelni tanul. Se tanár, se kotta, még igazi zenekart sem hallottak soha játszani. Um Keo tudata mélyén él valahol a régi otthon,­­ahol tévé volt, rádió szólt, magnetofon zenélt, apu, anyu megvette a legjobb számokat. Ebből az örökre elsüllyedt világból hozza fel a dallamokat, mint a mély­tengeri búvár a kincset, összeeszká­­bált magának valamiféle kezdetleges húros hangszert is, azzal kíséri ma­gát. Saját szövegére írt, saját szerze­ményű dalait adja elő a csillagokról, a pálmákról, a boldogságról. Ezzel ér véget az énekóra az ötödikeseknek. Magasan áll a nap, 9 óra az idő. Miközben a szellem napvilága belo­pódzik a kis fejekbe, a telep végé­ben, jókora kondérban fő a rizs. Min­dennap rizs van ebédre, hozzá va­lami főzelékféle, egyszer kéthetente kis hal vagy kétdekányi marhahús. Fejenként egy rielt (körül­bel­ül négy forintot) költhetnek ételre, a piaci áraikat tekintve még legalább két riel kellene naponta. Így hát a kony­hai személyzet a szívét teszi hozzá, hogy a gyerekek valahogy mégis jól­lakjanak. Rengeteg a gondjuk. Kevés az edény, az ételszagra odatódul a vidék minden szúnyoga és csúszó­­mászója. A legnagyobb baj, hogy nincs főzésre alkalmas tiszta víz. Az iskola föld alatti vízgyűjtőjében len­ne elég, de nincs szivattyú, amely a felszínre hozná. A szivattyút a 26 éves Hung Kimlun széles válla pó­tolja. Magas növésű fiatalember. Autó­­szerelést tanult Phnom Penhben, amikor még nagy volt a közúti for­galom. A gépkocsik azonban elfogy­tak. Kambodzsa nagy temetővé vál­tozott: a rideg statisztika szerint há­rommillió em­ber és háromszázezer autó temetője lett az ország. Hung Kimlun autószerelő most vizet hord. Kork Trop falu külterületén, a konyhától jó kétszáz méternyire van egy jó vizű kút. Hing Kimlun már hajnalban vállára veszi a­ karó két végére erősített vödröket, és elindul vízért. A kút készlete nem valami gazdag, nemegyszer szócsatákba is keveredik a környék lakóival, akik féltik kincsüket, a vizet Az erőteljes testalkatú ifjú előbb a szívükre akar hatni, aztán keményre fordítja a szót: az árváknak kell, nem vitatko­zik velük. Színültig tölti a két vöd­röt, és óvatosan lép, nehogy egy csepp is­­kiloccsanjon az úton. Naponta hetvenszer fordul. Fél 11-kor befejeződik a tanítás első fele. Kambodzsában általá­ban mindenki pihen délidőben a nagy meleg miatt, ez a test joga. A harmadik faluból megérkezik a két ápolónő. Nincs sok beteg, erre a vizitre mégis nagy szükség van. Kambodzsában sok éven át elma­radt minden védőoltás, ezeket a gye­rekeket is későn oltották be. Kam­­bodzsa-szerte aratott a tuberkulózis, egyes megyékben jelentkezett a jár­ványos gyermekbénulás, az itt sú­lyos lefolyású kanyaró és a bélféreg. A fehér köpenyes nénik megjele­nése nem kelt általános örömöt. In­nen is, onnan is sírás hallatszik, az oltások jutnak a gyerekek eszébe, s csak nehezen nyugszanak meg. A nővérek beszélnek a gyengélkedők­kel, táskájukból gyógyszert adnak a megszeppent gyerekeknek, aztán ke­rékpáron továbbmennek. Sőt mama konyhája Általános megkönnyebbülés. A pontos idő 11 óra 30 perc. Ebédidő. Kevés a tányér, a kanál, ezért két turnusban esznek. A konyhás néni mindkét kezében merőkanál, bal kezével rizst, a jobbal zöldséglevest mer az öblös tányérkába. Aki táp­lálja ezt a kis népet, a 40 éves, aranyfogú és aranykezű Seng Sat asszony, elfáradt a tikkasztó dél­előtti főzésben, de most még nem pihenhet, mert mellette áll, és szót­lanul vár a kilencéves fiú, Savann. Seng Sót megeteti Savannt. Némán várja, amíg a kisfiú rág és nyel, az­tán újabb kanállal tesz a foga közé. Seng Sót parasztasszony. Boldo­gabb éveit Bakou faluban töltötte. A „vörös khmer” uralom szétrúgta ezt az életet is. Férjét, két szép gye­rekét leölték, maga maradt az em­lékeivel. Itt ismerte meg ezt a kis­fiút, és istápolja őt, amennyire te­heti. Az mamának szólítja. Soung Savann vak. Nem tudni, hol, nem tudni, milyen szemmel jött a világra. Az is csoda­számba megy, hogy életben maradt, hiszen a „vörös khmmer” kivégezte a világtalanokat. Kedves arcú, vidám gyerek, mindig ott van, ahol a töb­biek. Ha tanulnak, figyel, hogy min­dent halljon. Azt szereti a legjob­ban, ha énekelnek, és velük fújja a nótát. Az énektanár, ha nagy dalo­lásra van kilátás, behívja. Ez Sa­­vani boldog ideje, itt egyenrangú a többiekkel. Ha Sót mama nem ér rá, a jó­szívű kerek képű kislány, a tizen­egy éves Khen Deun foglalkozik Savann-nal, énekel, játszik vele. De még a legszelesebb fiú is utat enged neki. A kislány vette észre, hogy Savann azért lát valamit. Nem bot­­lik el, kikerüli, ha nagyobb tárgy kerül az útjába. Észlelését közölte a nagyokkal — talán egy jó szemor­vos segíteni tudna a magatehetetlen kisfiún. Nem tud, Kambodzsában nincs szemorvos. Volt, de mindet megöl­ték. Következik: 2. ENG­RY ÉS A TÖBBIEK Seng Sót és védence. NÉPSZABADSÁG 1981. június 30., kedd INFORMÁL A TOURINFORM Tájékoztatás negyvenezer adatról A posta és az Országos Idegenforgalmi Hivatal szolgáltatása Tavaly már több mint 14 millió külföldi járt hazánkban; öt és fél millió magyar turista utazott hatá­rainkon túlra. Mindenekelőtt őket — a nemzetközi turistaforgalom részve­vőit — hivatott segíteni a posta és az Országos Idegenforgalmi Hivatal által létrehozott Tourinform. Az új információs szolgálatról hétfőn tar­tottak tájékoztatót a létrehozó cégek — az OIH és a posta — vezetői. A bejelentés szerint a július 1-én elkezdődő szolgáltatás — éppen sok­színűsége miatt — páratlan Európá­ban. Működéséhez eddig 40 ezer ada­tot rögzítettek mikrofilmen. Az alap­­információk összegyűjtésében na­gyon sok vállalat segédkezett, így például a MÁV, a Volán, a BKV, a Mahart, az Ibusz és a többi utazási iroda, az idegenforgalmi hivatalok, a Pannónia, a Hungarhotels, a Magyar Autóklub, az Útinform. Az alapin­formációkon felül a Tourinform szerkesztőségébe telexen, telefonon naponta megérkezik minden olyan új tudnivaló, ami a vámmal, a devi­zával, az útlevéllel, a vízumelőírá­sokkal kapcsolatosan érdekelheti az utazókat. Ugyanúgy pontos ismere­tekkel szolgál a Tourinform arról is, hogy mettől meddig vannak nyitva a kérdéses határátkelőhelyek, mekko­ra a forgalmuk. Az adatbank tartal­mazza az ország valamennyi szállo­dájának, fogadójának, kempingjé­nek és üdülőházának a címét, a te­lefonszámát, a szobafoglalás lehető­ségeit, az árakat. Valamennyi múzeumról, kiállítás­ról, kulturális programról, műemlék­ről, természetvédelmi területről, ar­borétumról pontos és fontos tudni­valókat gyűjtöttek össze. Emellett nem feledkeztek meg a vendéglők, éttermek, eszpresszók, cukrászdák, éjszakai szórakozóhelyek címlistájá­ról sem, s arra is tudnak válaszolni, hogy melyik étteremben milyen étel­­specialitást szolgálnak fel. A gyógy­fürdőkkel kapcsolatban az érdeklődő a címen, a telefonszámon és a nyit­vatartási időn kívül azt is megtud­hatja, hogy melyik gyógyfürdő vize milyen betegséget gyógyít. Az ismeretanyag összegyűjtői gon­doltak a sportkedvelőkre is, tanácso­kat kaphatnak a természetjárók, a horgászok, a vízi sport és a vadászat kedvelői, nemkülönben azok is, akik lovas túrán kívánnak részt venni. A Tourinform tájékoztat a hazai és a nemzetközi útvonalakról, autópálya­díjakról, hágókról, külföldi üzem­­anyagárakról, közlekedési előírások­ról, benzinkutak címéről, a Magyar Autóklub szolgáltatásairól, hazánk autószervizeiről, az autómentés le­hetőségeiről, valamint arról, hogy mit kell tenni, ha baleset történt. Válaszolnak a gépkocsikölcsönzéssel kapcsolatos kérdésekre; rendelke­zésre áll a troli-, a villamos-, az au­tóbusz-, a metró- és a HÉV-közle­­kedés megannyi adata, hasonlókép­pen a Mahart és a Malév menet­rendje, egyéb szolgáltatása, az or­szág legnagyobb üzleteinek nyitva­­tartása, Európa mindenkori időjá­rási helyzete, beleértve a tengerek hőmérsékletét, a hóviszonyokat. A Tourinform munkatársai öt nyelven — magyarul, németül, an­golul, oroszul, franciául — adnak felvilágosítást a 179—800-as telefo­non, hétköznap 7 és 21, szombaton 7 és 20, vasárnap 8 és 13 óra között. Személyesen is fel lehet keresni az új szolgálatot a belvárosi postaépü­let első emeletén. Ha egy-egy kér­désre a munkatársak nem tudnának azonnal válaszolni, vagy visszahív­ják, vagy három napon belül írás­ban értesítik a tudnivalókról az ér­deklődőt. F.Gy. A Tourinform központja. Kánhalmi János felvétele Gyártják a diósgyőri kombinált acélmű berendezéseit A diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vek közelmúltban alapított, egyedi gépgyártó és szerelő gyáregységében hozzákezdtek a tízmilliárd forintos költséggel épülő kombinált acélmű gépeinek és gépegységeinek elkészí­téséhez. Az új üzemrész építésének második szakaszában egy folyama­tos acélöntőművet és egy elektro­­acélművet állítanak munkába. Ezek­hez szállítják a gépgyárból az olyan egyedi berendezéseket, mint az acél­­üstáthordó kocsi, az üstfordító és kutató, továbbá különféle hajtómű­vek és porleválasztók. E gépeknek a gyártását az év végéig szükséges rö­vid határidőkre a hazai üzemekben csak igen nehezen vagy egyáltalán nem lehetett volna elkészíteni, ezért hozta létre a Lenin Kohászati Mű­vek saját egyedi üzemét. A gyártás feltételeit beruházás nélkül, belső átszervezéssel teremtették meg. A folyamatos acélöntőműhöz és az elektroacélműhöz eddig mintegy hat­száz tonna különféle gépet állítottak elő; szeptemberig, a szerelés kezde­téig további ezer, végül is összesen 2400 tonna berendezés készül el. (M­TI) NINCS GONDJA HATÁRÁTLÉPÉS ELŐTT ÉS UTÁN: AfeQjWM|[iQ0F|jS SZEGED S ZÁRDÁIBAN EGÉSZ ÉVBEN KEDVEZMÉNYES ÁRON PIHENHET HOTEL TISZA" Fürdőszobás szoba, félpanziós ellátás, naponta 296 Ft Fürdőszoba nélküli szoba, félpanziós ellátás, naponta 256 Ft HOTEL ROYAL" Fürdőszobás szoba, félpanziós ellátás, naponta 316 Ft Fürdőszoba nélküli szoba, félpanziós ellátás, naponta 276 Ft HOTEL HUNGÁRIA*** Fürdőszobás szoba, félpanziós ellátás, naponta 316 Ft UTAZÁSA ELŐTT VENDÉGSZOLGÁLATI IRODÁINKBAN ELŐRE FIZETHETI SZÁLLÁSÁT. Budapest V., Petőfi Sándor u. 16. 1052 Telefon: 183-018,183-393. Telex: 22-4923. Budapest VII., Lenin krt. 47. 1073 Telefon: 228-668, 228-669. Telex: 22-4696.

Next