Népszabadság, 1981. július (39. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-14 / 163. szám
TUPOMANY Úb: í:ISicLLLatXM SOK CÉLRA FELHASZNÁLHATÓ, DE NEM VARÁZSSZER A geotermikus energia Nagy átlagban +35 és -35 Celsius-fok között változik a Föld felszínén a hőmérséklet, az évszaktól függően. Persze sok sivatagban 50 fokig is emelkedhet, míg Szibériábain vagy Alaszka egyes részein a -60 fok sem ritkaság. Ha viszont lyukat fúrunk 10 kilométer mélyre, ott már 80... 1000 Celsius-fok hőmérsékletet találunk. Egy-egy lyuk alján a hőmérséklet szinte állandó értékű. Nyilvánvaló tehát, hogy ilyen — sőt kisebb — mélységiben nagy mennyiségű meleg víznek vagy gőznek is kell lennie. Megfelelő módszerekkel ezt a meleg vizet vagy gőzt a felszínre is hozhatjuk, és kiválóan felhasználhatjuk mezőgazdasági és lakóépületek, üvegházaik, fóliasátrak fűtésére, sőt erőművek gőzturbináinak hajtására, vagy egyszerűen gyógyfürdők, meleg vizű strandok táplálására. Megfúrják a vulkánt A Föld felszínének melegét a napsugárzás adja, de ez a meleg csak néhány méter mélységig hatol le. A földfelszín alatti rétegekben viszont főként az urán, a tórium és a kálium hasadó, sugárzó izotópjainak radioaktív bomlásából keletkezik az ottani nagy hő. Jó lenne ezt az energiát hasznosítani. A legkézenfekvőbbnek látszik a talaj megfúrása ott, ahol kisebb-nagyobb mélységekben különösen nagy forróvíz-készletek vannak. Ilyen célra nagyon alkalmas egy működő vulkán. Biztonságtechnikai szempontból azonban nagyon bonyolult a feladat, mint ezt a Hawaii-szigetek épülő vulkánerőművének a példája is bizonyítja. Amikor a föld alatti forró vizet erőműben hasznosítják, geotermikus erőműről beszélünk. Ha pedig egy vulkán forró vize adja az energiát, geotermikus vulkánerőműről van szó. Hawaiiban éppen ilyen erőművet építenek napjainkban a működő Kilauea-vulkán oldalán. Nagyon leegyszerűsítve: a vulkán peremén lyukakat fúrnak a föld alatti forróvízkészletekig. A korábbi próbafúrások szerint ott csaknem 300 Celsius-fokos a víz hőmérséklete. E készleteket megcsapolják, vagyis a szükséges menynyiségű vizet csövekben a felszínre vezetik. Amikor a víz eléri a felszínt, a lecsökkent nyomás miatt 99 százaléka gőzzé alakul. Ezzel a gőzzel turbinát hajtanak. A turbina a hagyományos elvek szerint működik: generátort hajt, amely elektromos áramot termel. A gőzturbinát elhagyó vizet végül visszavezetik a vulkánhoz, hogy a vízháztartás egyensúlyban maradjon. Ennek az erőműnek mostanában kell elkészülnie. Építéséhez biztonságtechnikai előírás, hogy a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengést is bírja ki, és láva nem folyhat be a területére. Ez utóbbi kikötés furcsa, de számolni kell azzal, hogy a Kilauea bármikor kitörhet, és lávája elboríthatja a 6,8 millió dollár értékű erőművet is. Ennek megakadályozására az egész telepet védőfallal veszik körül, amely az esetleges lávafolyamot két oldalon eltéríti, így az erőmű valóságos szigetet képezne az izzó, hömpölygő lávában. Hawaiinak nincs kőolaja, szene vagy más energiaforrása, ezért a vulkánerőmű igen nagy jelentőségű számára. Néhány erőmű már dolgozik Nem minden ország olyan szerencsés — vagy peches? —, hogy működő vulkánja van. Ezeken a területeken — hacsak a gejzírek, a mélyből feltörő forróvíz-források nem jelzik — csupán drága és hosszadalmas kutatómunkával tudják megállapítani, hol van geotermikus erőműhöz elegendő forróvízkészlet. Még így is előfordulhatnak kellemes vagy kellemetlen tévedések. Kaliforniában az ötvenes évek közepén 25 MW teljesítményű geotermikus erőművet telepítettek az egyik 2000 méter mélységben levő forróvízkészletre. 1962-ben azonban felfedezték, hogy az eredetinél lényegesen nagyobbak a készletek, s 1975 óta már 500 MW teljesítménnyel dolgozik a telep. Egyes szakemberek a 2000 MW elérését sem tartják kizártnak. Nos, ez valóban kellemes tévedés. A fordított eset — kis és ezért hamar kimerülő forróvízkészletre nagy teljesítményű erőmű telepítése — eddig csak kísérlet során fordult elő. Ma a Szovjetunió, az USA, Új-Zéland, Japán, Olaszország, Izland, Mexikó és Salvador területén működik geotermikus erőmű. Kenya — és egyben Afrika — első ilyen erőművének építését 1979 júliusában kezdték meg Oskakában, s az idén már az országos hálózatra kell dolgoznia a 30 MW teljesítményű erőműnek, amely a japáni Mitsubishi-cég fővállalkozásában készül. A tíz termelő kút mélysége 910 ... 11 680 méter között van. Jellemző egyébként, hogy a témával már 1952- ben kezdtek foglalkozni, s az első kísérleti kutat 1956 májusában fúrták. A Szovjetunió Etiópiában vizsgálja geotermikus erőművek létrehozásának lehetőségét. Ilyen vizsgálatok további 25 országban folynak. Sajnos minél melegebb a munkába fogott forró víz vagy gőz, annál több kellemetlen hatású anyagot old ki a föld alatti tárolót körülvevő kőzetből. Ilyen kioldott anyagok a különböző szilikátok és a kalcium. Ha ráadásul a forró víz még sok sót, szén-dioxidot, kénsavat is tartalmaz, mindez olyan nagy korróziót okozhat, hogy az acélból készült csővezetékeket, szerelvényeket, berendezéseket egy éven belül használhatatlanná teszi. (Általában ez az egyik fő akadálya a geotermikus energia nagyobb arányú felhasználásának.) Korrózió és környezetszennyezés Emiatt nem mindig közvetlenül használják fel a forró vizet gőzturbinák hajtására, illetve fűtésére, hanem közvetítő közeget alkalmaznak, amely hőcserélőkben veszi át a forró víztől a szükséges mennyiségű hőt. Amikor azonban a forró víz a hőcserélőben lehűl, ott is kiválnak belőle az oldott anyagok, és lerakódnak a berendezések falára. Ezért gyorsan romlik a hőátadás hatásfoka, és jelentősen csökken a teljesítmény. Megfelelő módszerekkel úrrá lehet lenni ezeken a nehézségeken, de akkor a beruházási költségek lesznek nagyok. Az újabb irányzat szerint — különösen fűtési és gyógyászati célokra — inkább viszonylag kis hőmérsékletű (tehát kevés oldott ásványi anyagot tartalmazó) vizet igyekeznek használni. A párizsi medencében például csupán 80 Celsius-fokos meleg vizet hoznak felszínre, s ezt 10 ... 30 kilométeres körzetben használják mezőgazdasági, ipari és lakossági fűtésre. Télen még az is előfordul, hogy ezt a vizet elektromos energiával kissé tovább kell melegíteni, de még ez is olcsóbb, mint a korrodáló berendezések gyakori cseréje. Egy másik gond: a felhasznált hévizet többnyire nem lehet egyszerűen a felszíni élővizekbe vezetni, mert azokat részben a benne oldott anyagokkal, részben a felmelegítésükkel (hőszennyezés) károsítaná. A víz- és hőszennyezés csökkentéséért a munkáját elvégzett és közben lehűlt vizet visszatáplálják a geotermikus tárolóba. Jelenleg ez a kétcsövesnek nevezett rendszer a leggazdaságosabb, és nagyon kíméli a környezetet. Milosz és Párizs A magyar termálvízkutatók külföldön is jó hírnevet szereztek. A szolnoki Kőolajkutató Vállalat indiai és iraki tevékenysége után az első gőztermelő kutakat Görögországban, Milosz szigetén mélyítette. Az első gőzkutat már lefúrták, a második elkészítése most folyik. A megrendelők a feltárt és kitermelt hőenergiát elektromos energia termelésére használják fel. A görög fél már ajánlatot tett újabb magyar munkák megrendelésére is. Az egzotikus Milosz szigetétől távol, Párizs mellett is Szolnokról jött olajbányászok kutatnak újabb hévízforrások után. A franciák egyelőre hét kút lefúrását rendelték meg, de valószínűleg további feladatok is várnak itt a magyar szakemberekre. A franciák a geotermikus energiát — mint említettük — már régebben is hasznosították. Az új kutak vizét Párizs környéki lakótelepek fűtésére fogják felhasználni. A hazai lehetőségek Bár energiában nem dúskálunk, belátható időn belül nálunk nem épül geotermikus erőmű. A forró vizet inkább csak gyógyászati célokra, zöldséghajtatásra, terményszárításra, gazdasági és lakóépületek fűtésére hasznosítjuk. Több ismert gyógyászati hévizünk van, de jobb hasznosításukhoz még sok feltétel hiányzik. Ezért a gyógyidegenforgalom fejlesztéséhez az adottságok és az eszközök hatékonyabb kihasználására van szükség. Ez a már meglevő gyógyhelyek színvonalának emelését, de újak kialakítását is jelenti. Baranya megyében az idén dolgoztak ki hosszú távú programot a geotermikus energia feltárására és hasznosítására. Itt nem a gyógyászati, hanem sokkal inkább a mezőgazdasági-ipari alkalmazás van előtérben. Szigetvárott a megyében elsőként oldották meg a feltörő meleg víz több célú hasznosítását, s így évente 1900 tonna fűtőolajat takaríthatnak majd meg. A megye hét körzetében lehet egyébként hasznosításra alkalmas hévízre számítani. Semmilyen szempontból sem szabad azonban túlzott reményeket fűznünk a geotermikus energiához. Nem varázsszer, a világ energiagondjaiból alig old meg valamit, s csupán néhány körzetben — például Hawaiiban, Izlandon, Etiópiában — lesz majd nagyobb jelentősége. Másutt — így hazánkban is — csupán szerény mértékű energiamegtakarítások érthetők el általa, míg gyógyászatihasznosítását az eddigieknél sokkal jobban ki lehet aknáznunk. Hatos Géza A Kamcsatkában (Pauzsetszk) felépített szovjet geotermikus erőmű már hosszabb ideje megbízhatóan szolgáltat áramot. Érdekes felvétel: a hévizet vezető cső belsejét már csaknem teljesen eltömték az ásványi lerakódások. Találmányok Könnyen emészthető, koncentrált tejfehérje Nemrég került kereskedelmi forgalomba Sportrobi néven egy — mint a neve is mutatja: eredetileg sportolóknak szánt — nagy fehérjetartalmú készítmény, amelynek különlegessége a könnyű emészthetőség. Ezt a terméket a Tejipari Tröszt kezdeményezésére, a MÉM megbízásából a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet enzimológiai osztályán fejlesztették ki, a szabadalmazott szolgálati találmány dr. Kiss Ernő (KÉKI), dr. Cserháti Tibor kandidátus és dr. Farkasdi László (Tejipari Tröszt) nevéhez fűződik. Világszerte gyártanak nagy fehérjetartalmú készítményeket, elsősorban az élsportolók számára. Ezekben a — tabletta alakban vagy ételekhez keverve bevehető — készítményekben kevés a zsír és a szénhidrát (cukor). A három feltaláló is elsősorban ilyen hatású termék előállítását tűzte ki céljául, mégpedig hazai nyersanyagból és hazai technológiával. (A készítmény nevének második fele, a „robi” nem becézett név, hanem a roborálás latin orvosi szakkifejezésre utal, ami erősítést jelent.) A Sportrobi jelenleg púderfinomságú, fehér színű, ízetlen por, de dolgoznak tabletta formájában való előállításán (így a versenyzőnek egyszerűbb bevennie). Az új magyar készítmény kiindulási anyaga sovány — tehát eleve kis zsírtartalmú — tej. Ebből sav és hő alkalmazásával kicsapatják a fehérjét, amelyből kimossák a tejcukrot. Az így kapott, külsőre a túróhoz hasonló terméket vízben szuszpenzálják, vegyhatását megközelítően semlegesre állítják be, majd élettanilag fontos anyagokkal, elsősorban káliummal dúsítják. Végül — és ez a készítmény eredetiségét adó találmány lényege — egy hazailag készült, olcsó enzimmel kissé megbontják a fehérjéket, s ezáltal könnyebben emészthetővé, gyorsabban felszívódóvá teszik. Az enzim fölös mennyiségét melegítéssel inaktiválják, majd a készítményt porlasztva szárítják, akárcsak a tejport. A Sportrobi összetétele: 84 százalék fehérje, hat százalék nedvesség; zsírtartalma mindössze három, tejcukortartalma pedig két százalék. Energiatartalma százgrammomként 1568 kilojoule (374,5 kcal), tehát igen kicsi, így alkalmas fogyókúrázóknak is. összehasonlító vizsgálatok: míg a tej esetén a nitrogéntartalom a vérben 180 perc múlva éri el a maximumot, addig a Sportrobinál ehhez csupán 90 perc kell.♦ Az Országos Dietetikai Intézet megállapította — és ezt alátámasztják több felnőtt- és gyermekkórházban (Fővárosi László Kórház, Mátrai Állami Gyógyintézet parádfürdői egysége, Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikája, Budai Gyermekkórház stb.) végzett több hónapos kipróbálások eredményeit, hogy a Sportrobi tejben, madártejben, főzelékekben, krémekben és másként adagolva igen előnyös több betegség esetében, szinte mindenkor, amikor fehérjegazdag táplálkozás szükséges (elhúzódó vérzések, égési sebek, vesebetegségek, elégtelen fehérjeellátás, hepatitis, májcirrhózis, fertőző betegségek). Az egészséges ember ésszerű táplálkozásában is hasznosnak minősítették a szakemberek. A Sportrobi iránt már külföldről is érdeklődnek. Csak aszfalthoz Újfajta úttestmaró Bebizonyosodott, hogy a közlekedés biztonságát növelő útburkolati jelek csak akkor igazán tartósak, ha akként készülnek, hogy az aszfalt- vagy betonrétegben kiképezett sülylyesztéket fehér színű anyagkeverékkel töltik ki. Új útfelületek kiképzésekor — különféle alakú formák behelyezésével — már eleve kialakítják a süllyesztékeket. A meglevő útburkolatokba azonban eddig csak igen fáradságos munkával tudták elkészíteni az utólagos besülylyesztéseket, ezért a feladat elvégzésének megkönnyítésére ügyes kis gépet konstruáltak egy nyugatnémet cég szakemberei. A kb. 780 kilogramm tömegű úttestmarót egy mindössze 6,5 kW-os dízelmotor hajtja percenkénti 1,6—5,0 méteres haladási sebességgel. A gép előre három, hátra egy sebességi fokozattal járatható. A berendezés állítható — 40, 50, 60, 100, 120 és 150 milliméter — szélességű, és szabályozható —... 60 milliméteres — mélységű sávoknak az útfelületbe való bemarására készült. Ha a kis gép elé a képen látható módon egy cseppfolyós gázzal táplált infravörös hősugárzó aszfaltmelegítőt is beállítanak, a teljesítmény a kétszeresére nő. Az egyszerű kezelésű, egy ember felügyeletével működtethető úttestmaró elavult jelzések javítására, kábel- és más átvezetésekhez szükséges koronymarásra is alkalmazható. A gép 1... 60 milliméter mély sávok bemarására alkalmas. Becsengetés előtt... Divatos szabású köpenyek, iskolaruházaki cikkek, táskák, iskolaszerek nagy választékával várjuk a kedves vásárlókat. Július 13-tól augusztus 1-ig: Hitelcsomagok 50 %-os árengedménnyel¥ Centrum HL^Áruházak