Népszabadság, 1981. szeptember (39. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-09 / 211. szám

Kádár János fogadta Athos Favát Kádár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első­­titkára kedden a KB szék­házában fogadta a hazánkban tar­tózkodó Athos Favát, az Argentin Kommunista Párt főtitkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű meg­beszélésen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, és véle­ményt cseréltek a nemzetközi hely­zetről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdé­seiről. Áttekintették a­­pártközi kap­csolatokat, és kifejeziték készségüket az együttműködés erősítésére. A találkozón jelen volt Julio La­borde, az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja és Gyenes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Az MSZMP KB székházában Gyenes András, Kádár János, Julio Laborde és Athos Fava,­bánhalmi János felvétele A japán külügyminiszter elutasítja a neutronfegyver távol-keleti telepítését A amerikai neutronfegyver távol­keleti telepítése ellen emelt szót ked­den a japán parlament felsőházában Szonoda Szunao külügyminiszter. A felsőház külügyi bizottsága a Pentagon egyik képviselőjének kije­lentését vitatta meg a tömegpusztító fegyver esetleges rendszerbe állítá­sáról a térségben. Szonoda hangsú­lyozta, hogy ez a lépés tovább fo­kozná a feszültséget a Távol-Kele­­­ten. Ugyancsak bírálta a neutronfegy­verről hozott amerikai döntést Hans- Jürgen Wischnewski nyugatnémet szociáldemokrata politikus. Újság­írók előtt kijelentette: Mélységesen csalódott vagyok amerikai barátaink döntése miatt, mivel olyan fegyver gyártásáról határoztak nélkülünk, amely a mi országunkat érinti. Hoz­zátette: — Az NSZK és az európai országok számára most a nukleáris potenciál csökkentése a legfontosabb. (TASZSZ) Megemlékezés Iránban a Pahlavi-rendszer terrorjának áldozatairól Iránban kedden tömegfelvonulá­sokkal emlékeztek meg a „fekete péntek” harmadik évfordulójáról. A néhai sah katonái három évvel ez­előtt ezen a napon belelőttek a tün­tető tömegbe, s több ezren életüket vesztették. Teheránban és az ország több városában kedden gyászszertar­tásokat rendeztek. Az évforduló alkalmából Hasemi Rafszandzsani, a parlament elnöke üzenetet intézett az iráni néphez, amelyben emlékeztetett arra, hogy 1978. szeptember 8-a fordulópont volt az iráni forradalom történeté­ben. A parlament elnöke hangsú­lyozta, hogy a békés tömeg elleni erőszakos fellépés, a tüntetők kö­nyörtelen legyilkolása a Pahlavi­­rendszer több évi amerikai támoga­tásának volt az eredménye. A teheráni olajipari minisztérium bejelentette, hogy Irán felmondta az összes olyan szerződést, amelyet az ország még az 1979-es iszlám forra­dalom előtt kötött brit, holland és francia multinacionális olajvállala­tokkal — közölte a PARS hivatalos iráni hírszolgálati iroda. (MTI) Tettekre van szükség! A világpolitika légköre vibrál a fe­szültségtől. Hogy e feszültségből ne a háború, hanem az enyhülés irá­nyába haladjon az emberiség, jó ha minden politikus, különösen a nagy­hatalmak vezetői igen nagy felelős­séggel százszor mérlegre teszik a vi­lág helyzetét befolyásoló szavaikat, tetteiket. Ismételten e megfontolt mérlege­lés példáját adta Leonyid Brezsnyev szovjet államfő vietnami vendégének, Le Duannak tiszteletére mondott po­hárköszöntőjében. A szovjet államfő figyelmeztetett, hogy az igazságos és szilárd béke megteremtése tényle­ges cselekedeteket követel. S ebben a szellemben hívta fel az államokat, hogy álljanak el az új típusú fegy­verfajták létrehozásától, s e célból kezdjenek tárgyalásokat. Sajnos ezzel egyelőre szöges el­lentétben áll az, ahogy a másik nagyhatalom, az Egyesült Államok e kérdéssel foglalkozik. Még egy hete sincs, hogy Reagan elnök Chi­cagóban kijelentette: „Megmondjuk nekik (mármint a Szovjetuniónak), hogy új tét van az asztalon. Ez a tét a következő: vagy tényleges, el­lenőrizhető fegyverzetcsökkentést csi­nálunk, vagy olyan fegyverkezési haj­szában találják magukat, amelyet nem nyerhetnek majd meg." Ami a téteket és a tényeket illeti: mindenki emlékszik rá, hogy mi lett a „tényleges és ellenőrizhető" fegy­verzetkorlátozást megtestesítő SALT sorsa. Mindenki tudja, hogy melyik állam futtatta e megállapodást zá­tonyra. Ugyanannak az országnak, az Egyesült Államoknak a külügy­minisztere volt az, aki az elnök e be­széde után egy nappal a The New York Timesnak adott nyilatkozatában kereken kijelentette, hogy átfogóbb fegyverkorlátozási tárgyalásokra nem lát lehetőséget, mert az amerikai kormány nincs azokra felkészülve. Más szóval, Reagan elnök csak sza­vakban sürgeti a tárgyalásokat. Ami pedig nyilatkozatának ultimatív hangvételét illeti, a szovjet—ameri­kai kapcsolatok egész eddigi törté­nete igazolja, hogy a Szovjetunióval nem lehet a fenyegetés nyelvén be­szélni. A világ helyzete, az emberiség jö­vője nem fegyverkezést, hanem tü­relmes tárgyalásokon előkészítendő békét követel. Ettől elválaszthatatlan az is, hogy meg kell javítani a két nagyhatalom kapcsolatait. Az eddig folytatott amerikai politika ezt nem könnyíti meg, mégis ez a jelen hely­zetben is lehetséges. Ehhez azonban konkrét tettekre, politikai lépésekre van szükség. Épp ilyen politikai lépésre vonat­kozik a Leonyid Brezsnyev pohárkö­szöntőjében elhangzott javaslat is az új fegyverfajták előállításáról való le­mondásról. Ez a javaslat az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartá­sát tükrözi, nem sérti senkinek az ér­dekeit, a bizalom helyreállítását szol­gálná, s megvalósítása biztonságo­sabbáá tenné világunkat. Kovács István II VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,40 Ft NÉPSZABADSÁG 1981. szeptember 9., szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXIX. évfolyam, 211. szám Részletek alakulása (10. oldal) A spanyol NA­TO-csatlakozás növelheti a nemzetközi feszültséget Szovjet jegyzék a madridi kormányhoz A Szovjetunió hétfőn diplomáciai jegyzékben hívta fel Spanyolország figyelmét a NATO-ba való tervezett belépésének várható következmé­nyeire. A szóbeli jegyzék, amelyet a mad­ridi szovjet nagykövetség juttatott el a spanyol külügyminisztériumhoz, emlékeztet azokra az utóbbi időben megszaporodott jelentésekre, is ame­lyek szerint a spanyol kormány már gyakorlati lépéseket is tett a csatla­kozási terv megvalósítására. A jegy­zék felhívja a figyelmet arra, hogy bár minden országnak, így Spanyol­­országnak is, szuverén joga dönteni egy katonai szövetséghez való csat­lakozásról, a Szovjetunió kötelessé­gének érzi véleményt mondani egy olyan kérdésben, amely jelentőségét tekintve túllép a nemzeti kereteken, s Európa és a világ békéjének, biz­tonságának szélesebb kérdéskörét érinti. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagországa, akárcsak a múlt­ban, jelenleg is mindent megtesz a tömbpolitika megszüntetéséért, az egymással szemben álló katonai töm­bök feloszlatásáért. Spanyolország belépése a NATO-ba éppen ellenkező irányban hatna. Annál is negatívabb lépés lenne ez, mivel pontosan bele­illeszkedne azoknak a lépéseknek a rendszerébe, amelyek célja a fegy­verkezési hajsza szítása, a nemzet­közi feszültség növelése, a Kelet és a Nyugat közötti párbeszéd megne­hezítése. A helsinki konferencia óta ez lenne az első eset, hogy következ­ményeit tekintve ilyen súlyos, a ta­nácskozás záródokumentumában fog­laltakkal éles ellentétben álló lépés­re kerül sor. A NATO új taggal való bővítése egyszersmind fokozná a két európai katonai-politikai csoporto­sulás szembenállását, bátorítaná a tömbpolitika híveit, s akadályozná azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja a kontinens országai közötti kapcsolatokat összeurópai keretekbe helyezni.­­ A spanyol lépés azonban nem­csak Európában, hanem a hozzá csat­lakozó atlanti-óceáni és földközi-ten­geri térségben is sok szempontból új helyzetet hozna létre — mutat rá a jegyzék,majd megállapítja: Spanyol­­országnak tisztában kell lennie az­zal, hogy politikai arculatának s az európai államközi kapcsolatok rend­szerében elfoglalt helyének megvál­toztatása messzemenő és több szem­pontból előre pontosan nem látható következményekkel járna. — Természetesen a szovjet—spa­nyol kapcsolatokban is tükröződnék Spanyolországnak egy olyan szövet­ségbe való belépése, amely a Szov­jetunió és szövetségesei ellen irá­nyul.­­ A tervezett spanyol belépés ka­tonai szempontból is megváltoztatná az európai helyzetet. Ilyen körülmé­nyek között pedig a Szovjetunió és szövetségesei, szem előtt tartva leg­alapvetőbb biztonsági érdekeiket, kénytelenek volnának levonni a megfelelő következtetéseket s mér­legelni a válaszlépések lehetőségeit. A szovjet diplomáciai jegyzék vé­gezetül kifejezi a Szovjetuniónak azt a reményét, hogy a fentebb ismerte­tett megfontolásokat, amelyeket a nemzetközi biztonság és az enyhülés megszilárdulásáért, az európai kato­nai szembenállás enyhítéséért és nem utolsósorban a normális, kedvező szovjet—spanyol kapcsolatok fejlő­déséért érzett aggodalom szült, Spa­nyolországban figyelemmel fogadják. * A szovjet memorandumot José Pedro Pérez-Llorca külügyminiszter elutasította, arra hivatkozva, hogy az „beavatkozás a Spanyolországban folyó belső vitába”. Több spanyol politikai vezető, kö­zöttük Santiago Carrillo, az SKP fő­titkára és Felipe González, a Spa­nyol Szocialista Munkáspárt főtitká­ra leszögezte: a kormány a NATO- ba való belépés ügyében csak a be­lépés elleni nyilatkozatokat utasítja vissza a belügyekbe való beavatko­zásként, és egyáltalán nem emel ki­fogást hasonló határozottsággal azok­kal a — mindenekelőtt amerikai — megnyilvánulásokkal és egyre erősö­dő nyomással szemben, amit a NA­TO-ba való belépés érdekében fejte­nek ki. (MTI) Angola határozottan szembeszáll az agresszorral Tömeggyűlésen tiltakoztak Luandában az imperialista beavatkozás ellen (Kiküldött munkatársunk telex je­lentése.) Az angolai honvédelmi miniszter napiparancsa megállapítja, hogy — Pretoria állításai ellenére — Dél-Af­­rika változatlanul megszállva tartja Angola Kunene tartományát. Az or­szág fővárosában több mint százezer ember tüntetett az agresszió, az im­perialista beavatkozás ellen. Pedro Maria Tonha Pedale, ango­lai honvédelmi miniszter napiparan­csában a dél-afrikai agresszorokkal szembeni ellenállás fokozására szólí­tott fel. A parancs megállapítja, hogy a pretoriai kormány ismételt állításai ellenére a dél-afrikai csapatok még Angola jelentős területeit tartják megszállva, folytatják a bomba­táma­dásokat és a berepüléseket. A bom­bázások nemcsak katonai célpontok, hanem polgári­­települések, ipari üze­mek, mezőgazdasági területek ellen irányulnak. A napiparancs felhívja a világ közvéleményét: a dél-afrikai agresszorok nem cselekedhetnének a nemzetközi imperializmus, minde­nekelőtt az Egyesült Államok aktív támogatása nélkül. Luandában, Angola fővárosában kedden több mint százezer ember vonult végig az utcákon, és tiltako­zott a dél-afrikai agresszió ellen. A menet élén Luanda politikai vezetői haladtak. A Május 1. téren tömeg­gyűlést tartottak. A gyűlés szónoka Evarista Domingos Kimba, a párt po­litikai bizottságának tagja, a főváros komisszárja (tanácselnöke) volt. ő is hangsúlyozta: az Angolára támadó 45 ezer főnyi dél-afrikai inváziós erők egy része még mindig az ország­ban állomásozik. A Reagan-admi­­nisztráció agresszív politikája báto­rítja Dél-Afriikát, ezért nem csupán az inváziós erők elleni harcra van szükség, hanem nemzetközi összefo­gásra az imperializmus ellen. „A harc folytatódik” — hangoztatta a nagy­gyűlés fő jelszava. Evarista Domin­­gos a gazdasági erőfeszítések növe­lésére is szólított. Kereszty András JELENTÉS A SZEPTEMBERI HATÁRRÓL Jól halad az őszi szántás (Munkatársunktól.) A szeptember eleji nyárvég sző­lőnek, gyümölcsnek és más őszi éré­sű növénynek egyaránt kellemes, hasznos meleg napokat hozott. A igaz, hogy a nagy őszi betakarítási munkák — lévén ehhez még korai az idő és éretlen a növényzet na­gyobb része — nem kezdődtek el. De azért már — különösen a délibb or­szágrészekben és a homokosabb ta­lajokon — a betakarítás gépezete is elindult. Bácsban, Csongrádban, Pest me­gyében a legkorábban élő naprafor­gófajták első tábláiról már lekerült a termés. Más tájakon még csak most permetezik a napraforgó egyéb­ként zöld lombozatát, hogy mi­előbb leszáradjon, s a betakarítás könnyebb legyen. A cukorrépát két gyár körzetében — a szolno­kiban és a mátravidékiben — szedik erőteljesebb ütemben mező­­gazdasági nagyüzemeink. Az őszi érésű gyümölcsök közül az alma adja a legtöbb munkát. Igaz, a hazai gyümölcstermésnek is na­gyobb hányadát képviseli a hazai el­látásban is és az exportban is oly jelentős értéket képviselő gyümölcs. Szedése, válogatása, osztályozása, csomagolása teljes erővel halad, s napról napra újabb vasúti vagonok indulnak el almával rakodva az or­szághatáron túlra. A silókukorica vágása, szecskázá­­sa s a tárolás helyén való tömö­rítése szintén több gazdaságban meg­kezdődött. Szálas és tömegtakarmá­nyokból az idén viszonylag gyenge a termés, bár az is tény, hogy a szé­nafélék minősége — lévén száraz az idő a betakarítás idején — jobb, mint az előző években. A silókukoricából aránylag nagy mennyiséget takarít be minden állattartó,­­tenyésztő ter­melőszövetkezet, áilalmi gazdaság. Ezért is lényeges, hogy a siló minő­sége takarmányozás idején kifogás­talan legyen. Ez a betakarítás és tá­rolás milyenségétől függ. Érdemes tehát ezekre a munkákra nagyon ügyelni, ezeket a tennivalókat a legkedvezőbb időpontban elvégez­ni, hiszen a siló minősége a hús- és tejtermelést, annak önköltségét erőteljesen befolyásolja. Az őszi vetésű növények alá eddig megközelítően 800 ezer hektáron ké­szítették elő a talajt. A vetés-előké­szítő munkák tehát jól haladtak. Most már a gazdaságok többsége azt várja, hogy a még növényzettel bo­rított táblák felszabaduljanak a ta­lajművelésre. A nyári mélyszántás, tehát a t­avaszi vetés alá a talaj-elő­készítés csaknem félmillió hektáron történt meg eddig. A Ceglédi Állami Tangazdaságban megkezdődött a silózás. Pótkocsis von­tatók hordják kazalba a felaprított silókukoricát, és nehéztraktor tömöríti a kazlat. almási István felvétele

Next