Népszabadság, 1981. november (39. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 24 oldal­­ Ára: 1­80 Ft NAPSZABADSÁG 1981. novemberi., vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXIX. évf., 257. szám ^ ci ^ * * •• •• ? ^ ci' -V ^L7 Szeretettel üdvözöljük hazánkban Ali Nasszer Mohammedet, a Jemeni Szocialista Párt főtitkárát, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság elnökét és miniszterelnökét! Előttünk a tél idős emberek több évtizedes meg­figyeléseik alapján azt mondják, hogy olyan nyár és ősz után, ami­lyenben az idén eddig részünk volt, hosszú, kemény télre­­kell számíta­nunk. Mások viszont, a méhek életé­nek, szokásainak, magatartásának jó ismerői, enyhe telet jósolnak. Nem tudhatjuk előre, hogy melyik jöven­dölés válik be. Az viszont biztos, hogy az őszt most is tél követi, arra pedig fel kell készülni. Mégpedig úgy, hogy senkinek se okozzon meg­lepetést, ha — mondjuk — november közepén erősen havazik, vagy dider­­gető hidegre fordul az időjárás. Hogy kire mekkora terhet ró a le­hető legbiztonságosabb felkészülés a télre, azt bajos lenne részletesen ele­mezni, sőt felsorolni is. Afelől azon­ban aligha lehet kétségünk, hogy ter­melő-, kereskedelmi és szolgáltató­­vállalatok sokaságának az erőfeszíté­sére, lelkiismeretességére van szük­ség. S arra, hogy az eddigieknél na­gyobb fegyelmezettség, jobb szerve­zés, ésszerűbb takarékoskodás jelle­mezze munkájukat, és legyen vége az egymásra mutogatás, a kibúvóke­resés súlyos károkat okozó gyakorla­tának. Aki olvas újságot, hallgat rádiót, néz televíziót, s nemcsak önmagával, hanem közösségi örömeinkkel, gond­jainkkal is törődik, az tisztában van vele: nem ok nélkül esik szó olyan gyakran például az energiatakaré­kosságról, a gazdálkodás hatékony­ságáról, a minőségi­­követelmények­ről, a munkaidő, a gépek, a berende­zések jobb hasznosításáról. Külső forrású gazdasági nehézségeink és belső eredetű gyengeségeink követ­kezményei mindannyiunkat kedve­zőtlenül érintenek. A vállalatoknál, a szövetkezeteknél és máshol tetten érhető hibák hátrányos hatásait vég­eredményben az egyes családok, ál­lampolgárok kénytelenek elviselni. Egyszerű dolog ennek a felismerése s annak a megértése, hogy életszín­vonalunk megőrzéséért nem kizáró­lag az államnak, a vállalatoknak, a szövetkezeteknek vannak feladataik. Ezt a célt — hasonlóan egyéb, szin­tén közérdekű, nemes szándékaink valóra váltásához — csak együtte­sen, ha úgy tetszik, jó csapatmunká­val érhetjük el. S a csapatban min­denkinek megvan a szerepe. A közelítő tél is indokolja, hogy még hangsúlyosabban beszéljünk er­ről. Negyedik évszakunk tesz próbára bennünket a legszigorúbban. Ha fo­gyasztói szemüvegen át nézzük ezt, akkor azt látjuk, hogy a téli hóna­pokban különösen megnő az élelmi­szer-ellátás, a fűtés, a közlekedés sze­repe csakúgy, mint például azé, hogy van-e az üzletekben, az áruházak­ban megfelelő mennyiségű, választé­kú és minőségű kínálat ruházati cik­kekből. Nos, afelől nyugodtak lehetünk, hogy az úgynevezett alapvető élel­miszerekből van és a tél folyamán is lesz elegendő. Az illetékes kormány­zati szervek, termelő- és kereskedel­mi vállalatok gondoskodtak és gon­doskodnak minden — ebbe a körbe tartozó — cikk tárolásáról a szük­séges mennyiségben. Nem árt azon­ban, ha tudjuk, hogy ennek a bizton­ságnak a megteremtésében milyen nagy és sokrétű erőfeszítés, együtt­működés testesül meg. Elegendő pél­daként utalni a burgonya, a zöldség­félék és a téli alma tárolására. De ne maradjon említés nélkül a kenyér, a liszt, az étolaj, a zsír, a hús, a to­jás, a tej és a sokféle tejtermék, a konzerv: egyikből sem kell hiánytól tartanunk. Megszoktuk már, hogy kaphatók nálunk importált áruk is, déligyü­mölcsök, kozmetikai és egyéb ipar­cikkek. Lesznek a télen is, de való­színű, hogy ez vagy az nem bőség­ben és nem állandóan. Az ilyen ter­mékek behozatalának, kínálatának az alakulása elválaszthatatlan attól, hogy milyenek a beszerzési árak, és mit, mennyit, milyen gazdaságosan tudunk külföldön értékesíteni abból, amit saját iparunk és mezőgazdasá­gunk előállít. Nem nehéz belátni, hogy ennek a helyzetnek a javulása számos külső és belső tényezőtől függ. Amint beszámoltunk róla, a Mi­nisztertanács a csütörtöki ülésén tár­gyalt legutóbb — egyebek mellett — a tüzelőanyag-ellátásról. Ami ennek a lakossági vonatkozásait illeti, azok­nak az a lényege, hogy szén és fa van és lesz ugyan elegendő, bár a válasz­ték nem felel meg teljesen az igé­nyeknek. A kormány minapi intéz­kedései között szerep­el, hogy tovább kell javítani a tüzelőanyag-kereske­delmet, a lakossági fuvarigények ki­elégítését, s az illetékes tárcák és ta­nácsok kötelesek megtenni minden tőlük telhetőt az esetleges zavarok megelőzéséért, illetőleg elhárításáért. Ez azonban nem elég. A családok, az egyes emberek jól felfogott érdeke is azt diktálja, hogy sem tüzelőből, sem élelmiszerből és más cikkekből se használjanak fel többet a valóban szükségesnél. Sajnos vannak esetek, amikor nem vagy nemcsak a lakosság tehet róla, hogy valamiből többet használ fel, mint amennyi indokolt volna. A „Ne fűtsd az utcát!” szövegű felhívás, in­telem például csak akkor címezhető kizárólag a lakosságnak, ha jól zá­ródó ajtók, ablakok vannak a laká­sokban, s megfelelő a falak hőmeg­tartó képessége is. Bőségesen kínálkoznak azonban lehetőségek olyan takarékosságra, amelyre igenis módja van minden­kinek. A télre való felkészülés ide­jén — s máskor is — már csak azért is érdemes ezt komolyan vennünk, mert egyre érzékenyebben zsebbe vágó tételekről van szó. Ismét idekí­vánkozik viszont annak a hangsúlyo­zása, hogy nincsenek s ezután sem lesznek egymástól elkülöníthető ál­lami — vállalati, szövetkezeti stb. — és közösségi érdekek, tennivalók. A gazdálkodó egységek, a különféle in­tézmények felelőssége igen nagy azért, hogy a munkások, a szövetke­zeti tagok és más foglalkozásúak köz­érzete jó legyen. Nélkülözhetetlen feltétele ennek egyebek között az, hogy a termelési s általában az em­beri körülmények javítására minde­nütt nagy gondot fordítsanak. A he­lyesen értelmezett és megvalósított takarékosságtól kezdve a munkavé­delmi feladatok teljesítésén át egé­szen a műhelyek, irodák, öltözők fű­téséig minden lényeges feladat jó vagy rossz megoldásának kiemelkedő szerepe van ebben. Akik mostanában vagy akár a leg­utóbbi három-négy év folyamán kül­földön jártak, tanúsíthatják: a taka­rékosság követelménye nem valami­féle magyar mánia. A mienknél jobb módú, gazdagabb országokban is ta­pasztalhatták, hogy azokban igen következetesen törekszenek — a ter­melőüzemek és az állampolgárok egyaránt — a szükségesnél nagyobb fogyasztás mérséklésére. Milyen elfo­gadható okunk lehetne arra nekünk, hogy az ésszerűség határain belül ne takarékoskodjunk mindennel, ami­vel csak lehet? Figyel­m­eztessen bennünket erre is a küszöbönálló fél, amely számottevő ellátási gondokkal nem fenyeget ugyan, de még inkább felhívja figyel­münket az ésszerű takarékosságra, az emberekről való fokozott gondos­kodásra. Gulyás Pál November 7-re készíti az ország Megemlékezések az évfordulóról • Új létesítmények avatása Szerte az országiban megtörténtek az előkészületek a Nagy Október 64. évfordulójának megünneplésére. Az idén sem lesz az országnak olyan községe, városa, iskolája, munkahe­lye, ahol ne méltatnák a történelmi évforduló jelentőségét, ne emlékez­nének akkori hőseire s azokra, akik a nyomdokaikon haladva hazánk földjére is elhozták a szabadságot. Az ünneplők elhelyezik a kegyelet és a hála virágait a felszabadulási emlékművek talapzatán, a hazánk felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet katonák sírjain. Az MSZBT-tagcsoportok ünnepi ülést tartanak, sok helyen pedig magyar— szovjet baráti találkozót rendeznek. Több helyre várnak az ünnep al­kalmából szovjet testvérterületi de­legációt Szolnok megye székhelye az észt testvérváros, Tallinn művészei­nek népes csoportját is vendégül lát­ja. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola szovjet kultúra napjainak rendezé­sével köszönti az ün­nepet Nógrád­­ban és Szabolcs-Szatmár megyében a szovjet könyv ünnepét Fejér me­gyében ,pedig a politikai könyvnapo­kat kapcsolták össze a november 7-i ünnepségekkel. Gyöngyösön ez alka­lommal adják át a „kiváló” címet és a KISZ Központi Bizottságának zász­laját a 214-es számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet kollégiumának. A pásztói Lovász József Művelődési Központban a Nagy Október legha­tásosabb plakátjaiból rendeznek ki­állítást. Rétságon Így élt Lenin cím­mel összeállított dokumentumkiállí­tást látogathatnak az ünnep alkal­mából A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 64. évfordulójának ünnepét sok kisebb, nagyobb közösség szá­mára új létesítmények birtokbavé­tele teszi emlékezetesebbé, s ezeket — ugyancsak az ünnep tiszteletére — jelentős részben a határidőt meg­előzve készítették el, adták át az építők, szerelők. A Bács-Kiskun me­gyei Vaskúton a társadalmi összefo­gással létrehozott általános iskolai tornatermet és tanmedencét, Jász­­szentlászlón pedig a felújított műve­lődési házat adják át. Kecskeméten 60 személyes bölcsődét, Kalocsán AIBC-áruházat, barkácsboltot és bar­­kácsműhelyt avatnak. A Borsod me­gyei Kazincbarcikán megkezdi mű­ködését az AFIT 16-os Autójavító Vállalatának új üzeme, a leninvárosi Tiszai Vegyikombinátban üzembe helyezik a vállalat új számítóköz­pontját, Tapolca fedett uszodával, Rudabánya pedig tanuszodával gaz­dagodik. Győrött tehergépkocsi-fel­újító üzem, a soproni postaigazgató­ságon pedig számítóközpont készül el az ünnepre. Győrött teljesül a fiata­lok régi kívánsága, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola egyik nagy előadójában a megyei moziüze­mi vállalat megteremtette a rend­szeres filmvetítések lehetőségét. Deb­recenben egy új gyártócsarnok üzem­be helyezésével befejeződik a Ba­romfi-feldolgozó Vállalat 400 millió forint beruházást igénylő rekonst­rukciója. Egerben bölcsődét, óvodát nyitnak meg az idei november 7-i ünnepségek keretében. A Komárom megyei Almásfüzitő 50 millió forintos költséggel kialakí­tott korszerű mosodával gazdagodik, Nógrád megyében, a Mátraaljai Ál­lami Gazdaságban pedig gépüzemet avatnak fel. Szentendrén 85 lakás készült el az ünnepre. (MTI) Hazánkba érkezik Ali Nasszer Mohammed Kádár Jánosnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására november 2-án, hétfőn párt- és állami küldöttség élén hi­vatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Ali Nasszer Mohammed, a Je­meni Szocialista Párt főtitkára, a Je­meni Népi Demokratikus Köztársa­ság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnök­ségének elnöke, miniszterelnök. (MTI) MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL 01 TÁRSADALMI ÉLI Pártszervezeteink önértékelése .DAL FT: 3. A régi ismerős 4. Agrárértelmiségiek 17. VILÁGPOLITIKA: Gyenes András a nem­zetközi viszonyokról 5. Szegény Rotschildok 1­7. A békebusz 9. A héten történt 10. KULTÚRA: Hová lett a Kodály-módszer? 13. Apor Péter: Feloldozás 14. Sorozat: A szocialista művelődés úttörői 16. Éjjel-nappal folyik a betakarítás Törik a kukoricát, szedik az almát A kellemes őszi napsütés ismét több ezer dolgozót talált a határiban szer­te az országiban. Sokan szedték a ku­koricát, a gyümölcsöskertek termé­sét és a cukorrépát. Somogy megyé­ben közvetlen befejezés előtt áll a búza vetése, sőt jó néhány gazdaság már egyéb tennivalóival foglalatos­kodik. Csongrádban is jól haladnak a munkával, köszönet a jól előkészí­tett földnek. Győr-Sopron megyében már nem ilyen kedvező a helyzet, az esőzések visszafogták a munkát. En­nek ellenére sincs komoly lemara­dás, hiszen eddig már a terület mint­egy 95 százalékán elvetették a búzát. Békésben és Zalában már terven felüli magágyakat készítenek. Hajdú-Bihar megyében az idén igen jó a kukoricatermés, bár a sze­mek víztartalma elég nagy, ezért szá­rítani kell. A gépek éjjel-nappal dol­goznak, mivel a betakarítás folyama­tossága a szárítók teljesítményétől függ. Az érési sorrendhez igazodva szedik a kukoricát a csongrádi ter­melőszövetkezeti földeken. Somogy­ban kisebb lemaradás van, mivel a termésnek még csak 80 százaléka ke­rült biztos fedél alá, de november 7-ig mindenféleképpen végeznek a munkával. Utolsó harmadába lépett a kukoricatörés Fejér megyében, ahol mintegy 60 ezer hektárról taka­rították be a tengerit. A termőföldek 85 százalékáról már behordták a ku­koricát Borsodban. Itt az okoz gon­dot, hogy a szárítóberendezések tel­jesítménye nincs összhangban a be­takarítókombájnokéval. Répahegyek emelkednek a Hajdú­ság útjai mentén, biztonságban van a termés, bármilyen időjárás lesz is, innen már aránylag könnyedén el lehet szállítani a cukorrépát. Csong­­rád megyében is a végéhez közele­dik a cukorrépa betakarítása, a priz­mákban tárolt áru folyamatosan jut el a feldolgozóhelyekre, ötezer középiskolás és ezer kato­na segíti az almaszüretet Szabolcs megyében. Közreműködésüktől azt várják, hogy a hét végén befejezik a betakarítást. Vas megyében kissé el­maradtak, a tervezett mennyiségnek eddig 95 százalékát szedték le a fák­ról és helyezték biztonságba. Bor­sodban már az almát válogatják, s már jó néhány tonnát el is szállítot­tak a felhasználókhoz. (MTI) A nagykónyi Koppánymenti Egyesülés Mgtsz-ben 1600 hektáron került földbe a gabona magja. cser István — mti foto

Next