Népszabadság, 1981. november (39. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-29 / 280. szám
1981. november 19., vasárnap NÉPSZABADSÁG A makói József Attila Múzeum ! Ezt látni kell! Makón, a városközpontban, valódi múzeum várja az érdeklődőket. Valódi, mert eleve a tárgyi emlékek őrzésére épült s nem szükségből lett a régiségek tárháza. Így aztán a látogatók nemcsak a kiállítások anyagát, hanem a tágas, világos termeket, a főbejárat faragott díszeit, a tégla és üveg harmonikus egységét is megcsodálhatják. Az 1981 kora őszén átadott József Attila Múzeum bemutatkozásként nem kisebb feladatra, mint Makó város 700 éves történetének bemutatására vállalkozott. Így aztán a település korabeli kiváltságait megörökítő oklevelek éppúgy megtekinthetők benne, mint a török kori iparművészeti remekek vagy a rég meghalt céhmesterek szerszámai. De emlékeztet szoba a mindig nagy hírű Makó piacára (az itt használt talicskákra), a környék nevezetes fűszernövényére, a paprikára s a várost soha meg nem tagadó kedves „fiúra”, Erdei Ferencre. Az író-politikus használati, lakberendezési tárgyaiból kialakított dolgozószoba az utódok tiszteletét fejezi ki az iránt, aki ezt írta: „Makói vagyok, itt születtem, itt nevelkedtem... A temetőben nyugszik minden ősöm ... Én is ide kívánkozom vissza.” H. K. PINTÉR JÓZSEF FELVÉTELEI MEO — Hürkecz bácsi, az igazgatóság megbízásából meg kell beszélnünk egy fontos vállalati ügyet. — Mi a fene, Sári doktornő, áttérünk az üzemi demokráciára? — Többek között a maga véleményét is kikérik, mielőtt véglegesítenék a jövő évi tervünket. A minőség megjavítására kiegészítő javaslatokat várnak magától. — Érdekes, hát ezekben a nehéz időkben nincs elég baja a vállalatnak, hogy még ezt is a nyakába akarja venni? — Ezt meg hogyan érti? — Ebben a gyárban a minőség javítása eddig szóba sem került, mégis mennyit bajlódott a főnökség, hogy tavaly kihozza azt a huszonöt napi nyereséget! Ha még a minőséggel is szaporítják a gondjaikat, mire jutnak?! — Ami volt, elmúlt, Hürkecz bácsi. A vállalat csakis úgy állhat meg a lábán, ha nagy gondot fordít a minőségre. Jövőre itt mindenkinek jobban kell dolgoznia, mint az idén. — Na, erre befizetek. Ilyesmire itt még nem volt példa. Legfeljebb az került szóba, hogy ne dolgozzunk sokkal rosszabbul, mint az előző évben. — Az igazgatóság megerősíti a meót régi, tapasztalt, jó fellépésű dolgozókkal. Elárulhatom, magával is ez a terv: felkérik, hogy vállaljon munkakört a meóban. — Hej, doktornő, ha nem kínozna a köszvény, most megrázkódnék a röhögéstől! Engem? Talán nem is tudja, hogy egyszer már megpróbálkoztak velem? Már az első oktatásra is elmentem. — Na és? — Az előadó egyébről sem nyekergett, mint hogy a jó meósnak okvetlenül összeütközések nélkül kell kijönnie mindenkivel, aki selejtet csinál, mivel a békétlenség visszaveti a termelést. Tudnia kell, mit nem szabad észrevennie, hogy meglegyen a jó megértés. Mesélem a földimnek, a Menyusnak, ezt a furcsa dumát, hát ő még azt is mondja, hogy a meós a vállalat fizetett ellensége. A selejtcsinálók utálják, de a legkisebb főnökről is szakadni kezd a verejték, ha a meós megkifogásolja a minőséget, mivel ő is a piacról él, és csakis aszerint zizeg neki a dohány, hogy hány munkadarabon sikerül túladnia. Na, nekem ennyi elég is volt, befejeztem a meózást. — Magát csúnyán félrevezették, Hürkecz bácsi! — Csak akartak, de nem tudtak ám! Elővigyázatosan megtudakoltam, mit csináljak, ha akkora a minőségi hiba, hogy majd kiüti a szememet. Azt felelték: tegyek fel sötét védőszemüveget. Na, és szó nélkül hagyjam az ilyen disznóságot? Nem muszáj — kaptam a jó tanácsot —, elmesélhetem a feleségemnek. És azt kérdezték tőlem: amikor még rendes dolgozó voltam, nem pedig meós, nekem hogyan esett volna, ha visszadobják a munkadarabomat? Lássam be, hogyha mint meós, nyugtalanítanám a dolgozókat a minőséggel, idegességükben csak még több hibát csinálnának. Viszont mindig meglesz a minőségi prémiumom, ha semmi kivetnivalót nem találok, mert ha a teljes termelés kimegy a gyárból, az az igazi haszon a vállalatnak, és abból a meósnak is juttatnak, így hát, tudja, ki megy el helyettem meósnak? Ha szépen megkér, doktornő, akkor nem mondom meg. — Alig tudom követni, Hürkecz bácsi, de az bizonyos, hogy 1982-ben már nem szabad kiszállítanunk a megrendelőinknek semmiféle gyenge minőségű árut. — És akkor hová tesszük a gyártmányainkat? Látja, százszor megmondtam a főnökségnek, hogy tágasabb telephely után kell nézni, de ezeknek beszélhet az ember! Ha minden vacak itt marad, már márciusra tele lesz az udvar! Horváth József AZ EMBER ÉS A TERMÉSZET A szélsőségek évszaka TÉLI IDŐJÁRÁSUNK JELLEGZETESSÉGEI Mikor kezdődik a tél, a leghidegebb és legszeszélyesebb időjárású évszakunk? A meteorológia december elsejétől számítja, jóllehet a nappal hosszas a Nap melegítő ereje december 22-én a legkisebb: ez a téli napforduló, a csillagászati tél kezdete. A hőmérsékleti mélypont még ennél is átlagosan egy hónappal későbben, január utolsó dekádjában, tehát a meteorológiai tél második harmadának a vége felé áll be, mivel a talajban elraktározott hő egy ideig még enyhíti a tél hidegét. A szokásos és a kilengéses Telünk hőmérsékleti viszonyait a rajz szemlélteti. A grafikon középső görbéje Budapest — száztíz évi, 1871 —1980 közötti megfigyelési adataiból számított — napi középhőmérsékletének alakulását tünteti fel; a felső görbéről az e 110 év során az egyes napokon előfordult legmagasabb, az alsó görbéről pedig a legalacsonyabb hőmérsékletek olvashatók le. Láthatjuk, hogy a hőmérséklet csökkenése december első felében a "Ezek az adatok szinte hihetetlen szélsőségességre utalnak: Baján és Szekszárdon például 55 fokot tesz ki a téli hőmérséklet ingadozása. Ha egész évben ilyen szélsőséges volna a hőmérséklet alakulása, akkor — minthogy nálunk 40 Celsius-fok körül van a hőmérséklet abszolút maximuma — esetenként akár —15 Celsiusfokos fagyra is számíthatnánk a nyári hónapokban. Miért ilyen szélsőséges téli időjárásunk? A tél a kiterjedt óceánokkal és kontinensekkel tarkított északi félgömbön a nagy hőmérsékleti ellentétek időszaka. A tengerek és a szárazföldek eltérő hőgazdálkodása miatt igen éles télen a hőmérsékletkülönbség az óceáni és a szárazföldi területek között (a víz lassabban veszi fel a hőt, de sokáig tartalékolja, viszont a szárazföld hőfelvétele és hőleadása is sokkal gyorsabb). Januárban például az 50 fokos északi szélességen az Atlanti-óceán fölött a középhőmérséklet +10 Celsius-fok legerőteljesebb, a középhőmérsékleti görbe január 23-án éri el minimumát, a sokévi átlag szerint ez nálunk a tél leghidegebb napja. Január végén erőteljes hőmérséklet-emelkedés kezdődik, és a február 5—10-e közötti átmeneti hidegebb szakasz után a hőmérséklet február végén ismét eléri a december eleji szintet. Ez a téli hőmérséklet szokásos alakulása, de nálunk — amint már cikkünk első mondatában hangsúlyoztunk — ebben az évszakban tapasztalhatók az átlagos hőmérséklet körüli legnagyobb kilengések. Decemberben és február második felében nem ritka a 15 Celsius-fok fölötti felmelegedés, sőt januárban is bekövetkezhet 12—15 Celsius-fokos tavaszi enyheség. A tél túlnyomó részében viszont mínusz 15 Celsiusfoknál keményebb fagyokra is számíthatunk. Tekintsük át az országban előfordult téli abszolút hőmérsékleti szélsőségeket. Az alábbi összeállításban közöljük a hazánk területén feljegyzett öt legalacsonyabb és öt legmagasabb téli hőmérsékletet. körül van, míg ugyanezen a szélességi körön Belső-Ázsiában —25, —30 Celsius-fok között változik. Szintén igen jelentős a hőmérsékleti különbség a meleg vizű Földközi-tenger térsége és Északkelet-Európa között. Ha az általános időjárási helyzet olyan, hogy Közép-Európa fölött a légáramlás tartósan nyugatias vagy délies irányú, akkor igen enyhe óceáni és szubtrópusi légtömegek érkeznek hozzánk, míg északkelet—keleti légáramlás esetén az erősen lehűlt eurázsiai kontinens belsejéből származó hideg légtömegek töltik meg a Kárpát-medencét. Hóviszonyok Nagyon fontos tényező a hideg légtömegek további helyi hűtésében a hótakaró. A sok levegőzárványt tartalmazó hóréteg ugyanis rossz hővezető, és ezért megakadályozza a talaj mélyebb rétegei felől a hóutánpótlást; másrészt fehér színe miatt ará eső napsugarak nagy részét visszaveri, és ezzel is fokozza a lehűlést. Kemény téli hideg ezért mindig akkor van, amikor vastag hóréteg fekszik a talajon. A tél igazi hangulatát viszont éppen a süppedő, puha hótakaró adja. Hazánkban, nem tekintve magasabb hegyvidékeinket, eléggé bizonytalan a hóréteg kialakulása, és télről télre igen jelentősek az eltérések. Alföldünk nagy részén átlagosan csak 30—35 hótakarós napra számíthatunk, a csapadékosabb telű Dunántúlon már 35—45, míg legmagasabb hegyeinken 80—110 nap a hóréteg átlagos tartama. Az Alföldön nemegyszer előfordult már hótakaró nélküli tél, ám esetenként egy-egy kivételesen zord télen ott is 90—110 napig boríthatja hó a talajt. Leggyakrabban január végén, február elején számíthatunk hazánkban összefüggő hórétegre, magasabb hegyeinken ekkor csaknem mindig van hó. A legnagyobb hóvastagság (nem tekintve a széltől összehordott buckákat) országunk legnagyobb részén meghaladhatja a 80 centimétert, az eddigi abszolút maximum a Kőszegi-hegységben mért 151 cm-es hóvastagság. Felfordított hőmérséklet Téli időjárásunk több olyan érdekességgel szolgál, amilyen más évszakban nem fordul elő. Ezek közül legszembeötlőbb a hőmérséklet rendellenes magassági változása, az úgynevezett hőmérsékleti inverziók kialakulása. Normális állapotban légkörünkben fölfelé a hőmérséklet csökken, éspedig 100 méterenként átlagosan 0,65 fokkal. Télen azonban a nagyobb sűrűségű hideg levegő gyakran összegyűlik a Kárpát-medence alján, mint valami nagy tájban, és sokszor heteken át megüli az alacsonyabban fekvő területeket. Ilyenkor a viszonylag vékony, néhány száz méteres talajközeli hideg légrétegben sűrű köd keletkezik. Magasabb hegycsúcsaink kiemelkednek ebből a hideg légpárnából, ezért ott zavartalan a napsütés, enyhébb az időjárás, s így a hőmérséklet a magasság növekedésével nemhogy csökkenne, hanem sokszor jelentősen emelkedik. Hogy ez a magassági hőmérsékletemelkedés kivételesen milyen mértékű lehet, azt a következő eset illusztrálja. 1964. január 1-én reggel Egerben —25, Miskolcon —23 Celsius-fokot mértek, míg ugyanakkor Kékestetőn csupán —6 Celsius-fokot mutatott a hőmérő, vagyis 850 méternyi magasságnnövekedéssel a hőmérséklet 18 fokot emelkedett, holott normális hőmérsékleti rétegződés esetén odafenn mintegy hat fokkal hidegebbnek kellett volna lennie. A talajközeli hideg légpárnát az élénk nyugati széllel érkező enyhe óceáni levegő szaggatja fel. Ilyenkor nem ritka, hogy a hőmérséklet néhány óra leforgása alatt 10—15 fokot is emelkedik, ám ugyanakkor lehetnek olyan helyek (mélyebb völgyek, hegyek szélárnyékos oldalai), ahová az élénk szél hatása nem ér el, ott továbbra is megmarad a hideg, ködös idő, s az ország területén belül szinte mozaikszerűen tarka, szeszélyes hőmérséklet-eloszlást tapasztalunk. Ilyen esetekben ugyancsak bajos hőmérsékleti prognózist adni: sokszor 20—30 kilométeres körzeten belül is olyan ugrásszerű változások következnek be, amelyeket lehetetlen előre jelezni. A téli hőmérsékleti inverziók gyakori fellépése a hőmérséklet és a napsütés átlagos eloszlásában is tükröződik. A hőmérsékleti eltérés magasabb hegyeink és az alföldi tájak között télen jóval kisebb, mint nyáron, s ugyanakkor középhegységeink 700—800 méter fölé emelkedő részei a téli hónapokban átlagosan másfélszer annyi napsütésben részesülnek, mint az alföldi területek. Magasabb hegyvidékeink téli napfénygazdagsága üdülési és egészségügyi szempontból igen jelentős, és talán eddig még kellően ki nem aknázott tényező. Dr. Péczely György egyetemi tanár, József Attila Tudományegyetem Legalacsonyabb Legmagasabb —35,0 Miskolctapolca 1940. II. 16. 21,8 Ásotthalom 1966. II. 22. —34,1 Baja 1942. I. 24. 21,3 Szekszárd 1966. II. 22. —34,0 Szekszárd 1942. I. 24. 21,1 Baja 1966. II. 22. —33,6 Putnok 1940. II. 18. 21,0 Pécs 1966. II. 21. —33,4 Előszállás 1942. I. 24. 21,0 Mohács 1966. II. 22. A téli hőmérséklet jellemzői Budapest 110 évi megfigyelései alapján. A felső görbe az adott napon mért legmagasabb, az alsó görbe a legalacsonyabb hőmérsékletet, a középső görbe a napi középhőmérsékletet jelzi. Szilveszterkor bemutatkozik a Telepódium Szilveszterkor bemutatkozik a Telepódium: a szokásos évbúcsúztató kabarét már a Vidám Színpadról sugározza a Magyar Televízió. Ezzel régi óhaja vált valóra a szórakoztatással foglalkozó szerkesztőknek, dramaturgoknak, rendezőknek, olyan környezetben vehetik fel a programjukat, amely mindenben hasonlít a valóságos élethez. Korábban a produkciók stúdióban, műtermekben játszódtak, ezért nélkülözni kellett a közönséget, s ennek megfelelően az összeállítások fogadtatása is meglehetősen bizonytalan volt. A programot öt-hat alkalommal adják elő a Vidám Színpadon, majd ezután filmszalagra veszik, hogy aztán a televízió nyilvánossága elé már a kiforrott kabaré kerüljön. A Telepódium kéthavonként mutat be új kabarét. A programban egy régi műfajt is felújítanak: az egyfelvonásos vígjátékot, bohózatot. Az első bemutató Polgár András és Herczenik Miklós szatírája, A kitüntetés lesz. 11