Népszabadság, 1981. november (39. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

1981. november 19., vasárnap NÉPSZABADSÁG A makói József Attila Múzeum ! Ezt látni kell! Makón, a városközpontban, valódi múzeum várja az érdeklődőket. Va­lódi, mert eleve a tárgyi emlékek őr­zésére épült s nem szükségből lett a régiségek tárháza. Így aztán a láto­gatók nemcsak a kiállítások anya­gát, hanem a tágas, világos terme­ket, a főbejárat faragott díszeit, a tégla és üveg harmonikus egységét is megcsodálhatják. Az 1981 kora őszén átadott József Attila Múzeum bemutatkozásként nem kisebb feladatra, mint Makó vá­ros 700 éves történetének bemutatá­sára vállalkozott. Így aztán a tele­pülés korabeli kiváltságait megörö­kítő oklevelek éppúgy megtekinthe­tők benne, mint a török kori iparmű­vészeti remekek vagy a rég meg­halt céhmesterek szerszámai. De em­lékeztet szoba a mindig nagy hírű Makó piacára (az itt használt talics­kákra), a környék nevezetes fűszer­­növényére, a paprikára s a várost soha meg nem tagadó kedves „fiúra”, Erdei Ferencre. Az író-politikus használati, lakberendezési tárgyaiból kialakított dolgozószoba az utódok tiszteletét fejezi ki az iránt, aki ezt írta: „Makói vagyok, itt születtem, itt nevelkedtem... A temetőben nyug­szik minden ősöm ... Én is ide kí­vánkozom vissza.” H. K. PINTÉR JÓZSEF FELVÉTELEI MEO — Hürkecz bácsi, az igazgatóság megbízásából meg kell beszélnünk egy fontos vállalati ügyet. — Mi a fene, Sári doktornő, átté­rünk az üzemi demokráciára? — Többek között a maga vélemé­nyét is kikérik, mielőtt véglegesíte­nék a jövő évi tervünket. A minő­ség megjavítására kiegészítő javasla­tokat várnak magától. — Érdekes, hát ezekben a nehéz időkben nincs elég baja a vállalat­nak, hogy még ezt is a nyakába akar­ja venni? — Ezt meg hogyan érti? — Ebben­ a gyárban a minőség ja­vítása eddig szóba sem került, mégis mennyit bajlódott a főnökség, hogy tavaly kihozza azt a huszonöt napi nyereséget! Ha még a minőséggel is szaporítják a gondjaikat, mire jut­nak?! — Ami volt, elmúlt, Hürkecz bácsi. A vállalat csakis úgy állhat meg a lá­bán, ha nagy gondot fordít a minő­ségre. Jövőre itt mindenkinek job­ban kell dolgoznia, mint az idén. — Na, erre befizetek. Ilyesmire itt még nem volt példa. Legfeljebb az került szóba, hogy ne dolgozzunk sokkal rosszabbul, mint az előző év­ben. — Az igazgatóság megerősíti a meót régi, tapasztalt, jó fellépésű dolgozókkal. Elárulhatom, magával is ez a terv: felkérik, hogy vállaljon munkakört a meóban. — Hej, doktornő, ha nem kínozna a köszvény, most megrázkódnék a rö­högéstől! Engem? Talán nem is tud­ja, hogy egyszer már megpróbálkoz­tak velem? Már az első oktatásra is elmentem. — Na és? — Az előadó egyébről sem nyeker­­gett, mint hogy a jó meósnak okvet­lenül összeütközések nélkül kell ki­jönnie mindenkivel, aki selejtet csi­nál, mivel a békétlenség visszaveti a termelést. Tudnia kell, mit nem sza­bad észrevennie, hogy meglegyen a jó megértés. Meséle­m a földimnek, a Menyusnak, ezt a furcsa dumát, hát ő még azt is mondja, hogy a meós a vállalat fizetett ellensége. A selejt­­csinálók utálják, de a legkisebb fő­nökről is szakadni kezd a verejték, ha a meós megkifogásolja a minősé­get, mivel ő is a piacról él, és csakis aszerint zizeg neki a dohány, hogy hány munkadarabon sikerül túlad­nia. Na, nekem ennyi elég is volt, be­fejeztem a meózást. — Magát csúnyán félrevezették, Hürkecz bácsi! — Csak akartak, de nem tudtak ám! Elővigyázatosan megtudakoltam, mit csináljak, ha akkora a minőségi hiba, hogy majd kiüti a szememet. Azt felelték: tegyek fel sötét védő­szemüveget. Na, és szó nélkül hagy­jam az ilyen disznóságot? Nem mu­száj — kaptam a jó tanácsot —, el­mesélhetem a feleségemnek. És azt kérdezték tőlem: amikor még rendes dolgozó voltam, nem pedig meós, ne­kem hogyan esett volna, ha vissza­dobják a munkadarabomat? Lássam be, hogyha mint meós, nyugtalaníta­nám a dolgozókat a minőséggel, ide­gességükben csak még több hibát csi­nálnának. Viszont mindig meglesz a minőségi prémiumom, ha semmi ki­vetnivalót nem találok, mert ha a teljes termelés kimegy a gyárból, az az igazi haszon a vállalatnak, és ab­ból a meósnak is juttatnak, így hát, tudja, ki megy el helyettem meós­nak? Ha szépen megkér, doktornő, akkor nem mondom meg. — Alig tudom követni, Hürkecz bá­csi, de az bizonyos, hogy 1982-ben már nem szabad kiszállítanunk a megrendelőinknek semmiféle gyenge minőségű árut. — És akkor hová tesszük a gyárt­mányainkat? Látja, százszor meg­mondtam a főnökségnek, hogy tága­sabb telephely után kell nézni, de ezeknek beszélhet az ember! Ha min­den vacak itt marad, már márciusra tele lesz az udvar! Horváth József AZ EMBER ÉS A TERMÉSZET A szélsőségek évszaka TÉLI IDŐJÁRÁSUNK JELLEGZETESSÉGEI Mikor kezdődik a tél, a leghide­gebb és legszeszélyeseb­b időjárású évszakunk? A meteorológia december elsejétől számítja, jóllehet a nappal hossza­s a Nap melegítő ereje december 22-én a legkisebb: ez a téli napforduló, a csillagászati tél kezdete. A hőmér­sékleti mélypont még ennél is átla­gosan egy hónappal későbben, január utolsó dekádjában, tehát a meteoro­lógiai tél második harmadának a vége felé áll be, mivel a talajban el­raktározott hő egy ideig még enyhí­ti a tél hidegét. A szokásos és a kilengéses Telünk hőmérsékleti viszonyait a rajz szemlélteti. A grafikon középső görbéje Budapest — száztíz évi, 1871 —1980 közötti megfigyelési adataiból számított — napi középhőmérsékle­tének alakulását tünteti fel; a felső görbéről az e 110 év során az egyes napokon előfordult legmagasabb, az alsó görbéről pedig a legalacsonyabb hőmérsékletek olvashatók le. Láthatjuk, hogy a hőmérséklet csökkenése december első felében a "Ezek az adatok szinte hihetetlen szélsőségességre utalnak: Baján és Szekszárdon például 55 fokot tesz ki a téli hőmérséklet ingadozása­. Ha egész évben ilyen szélsőséges volna a hőmérséklet alakulása, akkor — minthogy nálunk 40 Celsius-fok körül van a hőmérséklet abszolút maximu­ma — esetenként akár —15 Celsius­­fokos fagyra is számíthatnánk a nyá­ri hónapokban. Miért ilyen szélsőséges téli időjá­rásunk? A tél a kiterjedt óceánokkal és kontinensekkel tarkított északi fél­gömbön a nagy hőmérsékleti ellen­tétek időszaka. A tengerek és a szá­razföldek eltérő hőgazdálkodása miatt igen éles télen a hőmérséklet­­különbség az óceáni és a szárazföldi területek között (a víz lassabban ve­szi fel a hőt, de sokáig tartalékolja, viszont a szárazföld hőfelvétele és hőleadása is sokkal gyorsabb). Ja­nuárban például az 50 fokos északi szélességen az Atlanti-óceán fölött a középhőmérséklet +10 Celsius-fok legerőteljesebb, a középhőmérsékle­ti görbe január 23-án éri el mini­mumát, a sokévi átlag szerint ez ná­lunk a tél leghidegebb napja. Január végén erőteljes hőmérséklet-emelke­dés kezdődik, és a február 5—10-e közötti átmeneti hidegebb szakasz után a hőmérséklet február végén ismét eléri a december eleji szintet. Ez a téli hőmérséklet szokásos alakulása, de nálunk — amint már cikkünk első mondatában hangsú­lyoztunk — ebben az évszakban ta­pasztalhatók az átlagos hőmérséklet körüli legnagyobb kilengések. De­cemberben és február második felé­ben nem ritka a 15 Celsius-fok fö­lötti felmelegedés, sőt januárban is bekövetkezhet 12—15 Celsius-fokos tavaszi enyheség. A tél túlnyomó részében viszont mínusz 15 Celsius­­foknál keményebb fagyokra is szá­míthatunk. Tekintsük át az országban előfor­dult téli abszolút hőmérsékleti szél­sőségeket. Az alábbi összeállításban közöljük a hazánk területén feljegy­zett öt legalacsonyabb és öt legmaga­sabb téli hőmérsékletet. körül van, míg ugyanezen a széles­ségi körön Belső-Ázsiában —25, —30 Celsius-fok között változik. Szintén igen jelentős a hőmérsékleti különb­ség a meleg vizű Földközi-tenger tér­sége és Északkelet-Európa között. Ha az általános időjárási helyzet olyan, hogy Közép-Európa fölött a légáramlás tartósan nyugatias vagy délies irányú, akkor igen enyhe óceá­ni és szubtrópusi légtömegek érkez­nek hozzánk, míg északkelet—keleti légáramlás esetén az erősen lehűlt eurázsiai kontinens belsejéből szár­mazó hideg légtömegek töltik meg a Kárpát-medencét. Hóviszonyok Nagyon fontos tényező a hideg légtömegek további helyi hűtésében a hótakaró. A sok levegőzárványt tartalmazó hóréteg ugyanis rossz hővezető, és ezért megakadályozza a talaj mélyebb rétegei felől a hó­utánpótlást; másrészt fehér színe miatt a­­rá eső napsugarak nagy ré­szét visszaveri, és ezzel is fokozza a lehűlést. Kemény téli hideg ezért mindig akkor van, amikor vastag hóréteg fekszik a talajon. A tél igazi hangulatát viszont éppen a süppedő, puha hótakaró adja. Hazánkban, nem tekintve maga­sabb hegyvidékeinket, eléggé bizony­talan a hóréteg kialakulása, és tél­ről télre igen jelentősek az eltérések. Alföldünk nagy részén átlagosan csak 30—35 hótakarós napra számítha­tunk, a csapadékosabb telű Dunán­túlon már 35—45, míg legmagasabb hegyeinken 80—110 nap a hóréteg átlagos tartama. Az Alföldön nem­egyszer előfordult már hótakaró nél­küli tél, ám esetenként egy-egy ki­vételesen zord télen ott is 90—110 napig boríthatja hó a talajt. Leggyakrabban január végén, feb­ruár elején számíthatunk hazánk­ban összefüggő hórétegre, magasabb hegyeinken ekkor csaknem mindig van hó. A legnagyobb hóvastagság (nem tekintve a széltől összehordott buckákat) országunk legnagyobb ré­szén meghaladhatja a 80 centimé­tert, az eddigi abszolút maximum a Kőszegi-hegységben mért 151 cm­-es hóvastagság. Felfordított hőmérséklet Téli időjárásunk több olyan érde­kességgel szolgál, amilyen más év­szakban nem fordul elő. Ezek közül legszembeötlőbb a hőmérséklet rend­­ellenes magassági változása, az úgy­nevezett hőmérsékleti inverziók ki­alakulása. Normális állapotban lég­körünkben fölfelé a hőmérséklet csökken, éspedig 100 méterenként át­lagosan 0,65 fokkal. Télen azonban a nagyobb sűrűségű hideg levegő gyakran összegyűlik a Kárpát-me­dence alján, mint valami nagy táj­ban, és sokszor heteken át megüli az alacsonyabban fekvő területeket. Ilyenkor a viszonylag vékony, né­hány száz méteres talajközeli hideg légrétegben sűrű köd keletkezik. Ma­gasabb hegycsúcsaink kiemelkednek ebből a hideg légpárnából, ezért ott zavartalan a napsütés, enyhébb az időjárás, s így a hőmérséklet a ma­gasság növekedésével nemhogy csök­kenne, hanem sokszor jelentősen emelkedik. Hogy ez a magassági hőmérséklet­emelkedés kivételesen milyen mér­tékű lehet, azt a következő eset il­lusztrálja. 1964. január 1-én reggel Egerben —25, Miskolcon —23 Cel­­sius-fokot mértek, míg ugyanakkor Kékestetőn csupán —6 Celsius-fokot mutatott a hőmérő, vagyis 850 mé­ternyi magasságnnövekedéssel a hő­mérséklet 18 fokot emelkedett, hol­­­ott normális hőmérsékleti rétegződés esetén odafenn mintegy hat fokkal hidegebbnek kellett volna lennie. A talajközeli hideg légpárnát az élénk nyugati széllel érkező enyhe óceáni levegő szaggatja fel. Ilyenkor nem ritka, hogy a hőmérséklet né­hány óra leforgása alatt 10—15 fo­kot is emelkedik, ám ugyanakkor lehetnek olyan helyek (mélyebb völ­gyek, hegyek szélárnyékos oldalai), ahová az élénk szél hatása nem ér el, ott továbbra is megmarad a hi­deg, ködös idő, s az ország területén belül szinte mozaikszerűen tarka, szeszélyes hőmérséklet-eloszlást ta­pasztalunk. Ilyen esetekben ugyan­csak bajos hőmérsékleti prognózist adni: sokszor 20—30 kilométeres kör­zeten belül is olyan ugrásszerű vál­tozások következnek be, amelyeket lehetetlen előre jelezni. A téli hőmérsékleti inverziók gya­kori fellépése a hőmérséklet és a napsütés átlagos eloszlásában is tük­röződik. A hőmérsékleti eltérés ma­gasabb hegyeink és az alföldi tájak között télen jóval kisebb, mint nyá­ron, s ugyanakkor középhegységeink 700—800 méter fölé emelkedő részei a téli hónapokban átlagosan másfél­szer annyi napsütésben részesülnek, mint az alföldi területek. Magasabb hegyvidékeink téli napfénygazdag­sága üdülési és egészségügyi szem­pontból igen jelentős, és talán eddig még kellően ki nem aknázott té­nyező. Dr. Péczely György egyetemi tanár, József Attila Tudományegyetem Legalacsonyabb Legmagasabb —35,0 Miskolctapolca 1940. II. 16. 21,8 Ásotthalom 1966. II. 22. —34,1 Baja 1942. I. 24. 21,3 Szekszárd 1966. II. 22. —34,0 Szekszárd 1942. I. 24. 21,1 Baja 1966. II. 22. —33,6 Putnok 1940. II. 18. 21,0 Pécs 1966. II. 21. —33,4 Előszállás 1942. I. 24. 21,0 Mohács 1966. II. 22. A téli hőmérséklet jellemzői Budapest 110 évi megfigyelései alapján. A felső görbe az adott napon mért legmagasabb, az alsó görbe a legalacsonyabb hő­mérsékletet, a középső görbe a napi középhőmérsékletet jelzi. Szilveszterkor bemutatkozik a Telepódium Szilveszterkor bemutatkozik a Te­lepódium: a szokásos évbúcsúztató kabarét már a Vidám Színpadról su­gározza a Magyar Televízió. Ezzel régi óhaja vált valóra a szórakozta­tással foglalkozó szerkesztőknek, dramaturgoknak, rendezőknek, olyan­ környezetben vehetik fel a program­jukat, amely mindenben hasonlít a valóságos élethez. Korábban a pro­dukciók stúdióban, műtermekben ját­szódtak, ezért nélkülözni kellett a közönséget, s ennek megfelelően az összeállítások fogadtatása is megle­hetősen bizonytalan volt. A programot öt-hat alkalommal adják elő a Vidám Színpadon, majd ezután filmszalagra veszik, hogy az­tán a televízió nyilvánossága elé már a kiforrott kabaré kerüljön. A Tele­pódium kéthavonként mutat be új kabarét. A programban egy régi műfajt is felújítanak: az egyfelvonásos vígjá­tékot, bohózatot. Az első bemutató Polgár András és Herczenik Miklós szatírája, A kitüntetés lesz. 11

Next