Népszabadság, 1981. november (39. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-25 / 276. szám

1981. november 25., szerda NÉPSZABADSÁG MEGÚJULÓ, SZÉPÜLŐ FALVAK Összehangolt tervek alapján fejlesztik a nagyobb községeket és környéküket (Munkatársunktól.) Hazánk 3122 települése közül ki­lencvenhatnak van városi rangja, a többi kisebb-magyabb lélekszámú, el­térő adottságokkal és lehetőségekkel rendelkező község. A folyamatosan az igényekhez, vagy az időközben megváltozott körülményekhez igazo­dó országos településfejlesztési kon­­cepciónak megfelelően mintegy 140 települést szükséges az átlagosnál jobban fejleszteni, egyebek között azért, hogy ezáltal az elérhető közel­ségben levő apróbb falvak ellátása, s ezzel együtt az ott lakók életkörül­ményei is javuljanak. Természetesen nemcsak a kiemelt települések fejlesztése a cél, hanem az is, hogy az igényekkel és az anya­gi lehetőségekkel összhangban min­den falu fejlődjön, korszerűsödjön, megépüljenek vagy megújuljanak az alapellátást szolgáló intézmények, jól átgondolt terv szerint válasszák meg az új otthonok helyét. Amint az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban elmondták, az utóbbi években számottevően emelkedett az általános rendezési tervet­­készíttető községek­ száma. Mintegy 1400 településnek van már ilyen terve, s ezekben a városokban, falvakban él a lakosság mintegy 80 százaléka. Mindinkább jellemző, hogy ezek a tervek nemcsak egy-egy tele­pülés igényeit, lehetőségeit veszik fi­gyelembe, hanem a környező közsé­gekét is, így gazdaságosabban, éssze­rűbben lehet felhasználni a fejlesz­tésre fordítható pénzt, és a hasonló adottságú településcsoportok gondjai rövidebb idő alatt megoldanak. Az eddigi tapasztalatok szerint társadal­mi, gazdasági szempontból is hasz­nos az a gyakorlat, hogy három-négy — közigazgatásilag azonos vagy el­térő rangú — település együtt ké­szítteti el az elkövetkező évekre, év­tizedekre szóló terveket, mert így egyszerűbb például a vízellátás meg­oldása, a közlekedés megszervezése, és célszerűbben lehet felhasználni a helyi erőforrásokat is. Az ÉVM a szakmai irányítás, tanácsadás, gya­korlati útmutatás mellett egyebek között úgy segítette a falvak fejlő­dését, hogy a hatodik ötéves terv idő­szakára kidolgozta a településfejlesz­tési koncepció feladatainak végre­hajtásához támaszt adó irányelveket. Az ország minden részéből szerzett tapasztalataikat felhasználva, model­leket, illetve tanulmányokat készí­tettek arra, hogy — a helyi sajátos­ságokhoz igazodva — milyen legyen egy néhány száz lelkes Vas megyei falu, s hogyan célszerű fejleszteni a szinte városi népességű Békés me­gyei községeket. A változatos, hagyományokat is őrző falukép megteremtésére, illetve megtartására a megyék többségében típustervekkel segítenek az építkezni szándékozóknak. Egy példa: a városiasodó Zirc. BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE ELLENŐRZÉSI, FEGYELEM, TAKARÉKOSSÁG Eredményes tűzvédelem Veszprém megyében (Megyei tudósítónktól.) Minden rohamosan épülő város, fejlődő település államigazgatásának fontos feladata a növekedéssel ará­nyos tűzvédelmi hálózat kiépítése. Igen sok kárt — nem kevés esetben tragédiát­­ lehet megelőzni a fej­lesztéssel egyidejűleg a tűzvédelmi berendezéseik, felszerelések előírás szerinti állapotának megteremtésé­vel. Veszprém megyében az utóbbi években főként a kiskereskedelmi hálózat tűzvédelmi helyzete javult, néhány szűk raktárkapacitással mű­ködő üzlet esetében vannak még gondok, különösen a megyeszékhe­lyen. Egy közelmúltbeli tájékozódás ta­pasztalatai szerint átlagon felüli tűz­védelmi fegyelem és szervezettség észlelhető az állami gazdaságoknál, de kielégítően fejlődik a tűzvédelmi szervezetek munkája a nagyobb — mindenekelőtt az állattartó — mező­gazdasági szövetkezeteknél is. E te­rületen a központoktól messzebb eső üzemegységek megközelítése, tűzjel­­zési berendezéseinek a működése (te­lefonhiány, az elektromos berendezé­sek karbantartásának elégtelensége) okoz még gondot. A fejlesztés — és nem utolsósorban a rendszeres ellenőrzés — eredmé­nye, hogy a tűzesetekből eredő kár a múlt évihez viszonyítva csaknem kilencmillió forinttal csökkent. Ez igen nagy eredmény. A tűzvédelmi szervek arra törekszenek, hogy mi­előbb végezzék el a középmagas és magas épületek tűzbiztonsági pótmun­káit, mert e téren sok az elmaradás, kiváltképpen Veszprém, Várpalota és Ajka újabb lakótelepein. Addig is, amíg ezek a munkák elkészülnek, gyakrabban ellenőrzik a házak biz­tonságát. A tűzvédelmi szervek egy idő óta szorosabban együttműködnek az új beruházások, rekonstrukciók terve­zőivel, és így már az előkészületek idején érvényesülnek az előírások, ennek eredményeként jelentős meg­takarítást is sikerült elérni. A néha előforduló túlbiztosítás helyett kor­szerűbb, takarékosabb műszaki meg­oldások alkalmazását szorgalmazzák. A tanácsi intézményeknél — kivált a művelődési ágazatban — a fenntar­tók nem mindig gondoskodnak idő­ben az elektromos eszközök felülvizs­gálatáról, a szabványok szigorú ellen­őrzéséről, az elavult, használat köz­ben veszélyes berendezések cseréjé­ről. Kedvezően alakult a tűzvédelem helyzete a közlekedésben: az iparvi­dékeken, idegenforgalmi körzetekben közlekedő autóbuszok, egyéb sze­mély- és teherszállító járművek biz­tonsági állapota kielégítő; nem vé­letlen, hogy a tűzesetek száma a ko­rábbi évekhez viszonyítva szinte a minimumra csökkent. Magyar kiállítás nyílt meg Mexikóvárosban (Havannai tudósítónktól.) Hétfőn Mexikóvárosban, a külke­reskedelmi intézet épületében Hec­­tor Hernandez Cervantes mexikói és Herckner Ottó magyar külkereske­­delmi miniszterhelyettes ünnepélye­sen megnyitotta a magyar napok ren­dezvénysorozatát, az ezzel kapcsola­tos önálló kiállítást. A megnyitón je­len volt dr. Szabó Károly, hazánk mexikói nagykövete is. Második alkalommal mutatkozik be a magyar gazdaság Mexikóban. Az 1977-ben tartott első kiállítás cél­ja még csak az érdeklődés felkeltése volt. Most viszont már konkrét üz­leti feladatokat tűztek maguk elé a kiállítás szervezői: 19 külkereskedel­mi vállalat állítja ki termékeit de­cember 4-ig a külkereskedelmi inté­zetben és a sportpalota területén. A kiállítást már az első napon sok érdeklődő gazdasági vezető és szak­ember kereste fel. Veszprémi építők Irakban Irakban épít családi házakat a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat; az erről szóló megállapo­dást a Nikex Külkereskedelmi Vál­lalat az iraki földművelés- és re­formügyi minisztériummal kötötte meg; a szerződésiben szereplő 96 csa­ládi házat a Bagdadtól 15 kilométer­nyire levő Al Bakriyában építik fel. A veszprémi építők első harminc­főnyi brigádja a helyszínre utazott, hogy előkészítse a munkát. KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Diákfélóra. 8.57: Vonósnégyesek. 9.38: Kis magyar néprajz. 9.43: Tarka mese, kis mese. 10.05: Hangos, zenés olvasókönyv. 10.35: Szerpentin. 11.35: Operettrészletek. 12.35: Magvetők. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelodiák. 14.01: Kóruspódium. 14.29: Irodalmi rejtvényműsor. 15.10: László Margit énekel. 15.28: Iskolák — őrsök — barátok. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Kiss András hegedül. 16.50: Fényes Szabolcs filmdalaiból. 17.07: Közös pénznek milyen a háza? Riportműsor. 17.32: Népdalfeldolgozásokból. 19.15: Kilátó. 20.03: A Rádió lemezalbuma. 21.19: Régi magyar dalok. 21.30: Külpolitikai klub. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Operanyitányok. 22.51: Hermann István ■ írása. 23.06: Lehotka Gábor orgonahangver­senye. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Kórusművek. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.43: Magyar művek rézfúvókra. 10.00: Zenedélelőtt. 11.33: A Szabó család. 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.25: Pillanatkép. 13.30: Zenei rejtvények fiataloknak. Kettőtől négyig ... zenés délután. 14.00: Czakó Mária énekel. 14.15: Népi muzsika. 14.35: Slágermúzeum. 15.38: Fúvószene. 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Tudományos könyvespolc. 16.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Közvetítés az O. Dózsa—Bp. Honvéd bajnoki labdarúgó-mér­kőzésről. 18.55: Könnyűzenei újdonságok. 19.15: Zenei Tükör. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.42: Sebők Imre, a Malév munka­társa lemezeiből válogat Boros Anikó. 21.45: Daljátékrészletek. 23.20: Nóták. 3. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Dzsesszfelvételeinkből. Szt. 9.46: Chopin-művek. Szt. 11.05: Zenekari muzsika. 13.07: Brahms-művek. Szt. 13.26: Csajkovszkij: Az orléans-i szűz. 4 felv. opera. Szt. Közben: 15.16: „Mi kell az élethez?” Riport­műsor. 16.47: Öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Szabolcsi Bence rádióelőadásai Bartók Béláról. 1. rész. 17.52: Szimfonikus zene. Szt. 20.00: Külföldi tudósoké a szó. 20.15: Nem veszett a mi kutyánk? Hangjáték. 21.10: Operaáriák. Szt. 21.50: Beethoven-művek. Szt. TELEVÍZIÓ 8.30: Tévétorna (sz.). 8.35: Iskolatévé. Deltácska (ism. 14.35). 9.35: Magyar nyelv 1. o. (ism. 14.20, sz.). 9.50: Stop! Közlekedj okosan! (ism. 13.45, sz.). 9.55: Delta. Tudományos híradó (sz.). 10.20: Ellery Queen. Amerikai bűn­ügyi filmsorozat (sz.). 11.05: Lehet egy kérdéssel több? Ve­télkedőműsor. 13.50: Szülők iskolája. 1. rész (sz.). 14.55: Mindenki iskolája. Biológia. 15.45: Hírek. 15.50: Az ember felemelkedése. Angol filmsorozat. 4. rész (sz.). 16.50: Szerbia—Macedónia.Útifilm (sz.). 17.35: Lesz-e tornaterem Szomolyán? Riportműsor. 18.05: Csúzli. Burleszkfilm-sorozat (sz.). 18.20: Játékvezető: Palotai. Riport­film (sz.). 19.10: Tévétorna (sz.). 19.15: Esti mese (sz.). 19.30: TV Híradó (sz.). 20.00: A megsebzett bolygó. 7. rész: Ahol a sivatag újra zöldül (sz.). 20.30: A Kék fény New Yorkban. Szabó László és Mátray Mihály riportfilmje (sz.). 21.20: Egon Erwin Kisch: Operabál 13. Tévéfilm (sz.). 22.25: TV Híradó 3. (sz.). 2. MŰSOR 20.00: Pécsi est. A pécsi körzeti stúdió műsora (sz.). Közben: kb. 21.00: TV Híradó 2. (sz.)." Tanácskozás az Az alkoholizmus elleni országos bizottság kedden dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter elnökletével ülést tartott. Megvitatta az 1980. jú­nius óta végzett munkát, és a me­gyei, városi, járási, kerületi, községi és üzemi alkoholizmus elleni bizott­ságok, illetve a bizottságban képvi­selt intézmények és szervezetek pro­pagandatevékenységének tapaszta­latait. alkoholizmusról A vitában részt vevők egyetértet­tek abban, hogy a szakemberek és társadalmi aktivisták helyi kezdemé­nyezéseit és sokirányú tapasztalatait messzemenően hasznosítva, az admi­nisztratív intézkedések és a szemlé­letalakítás összhangjával hatéko­nyabbá kell tenni az alkoholizmus megelőzését, az­ alkoholisták gyógyí­tását és rehabilitációját. (MTI) Magyar—jugoszláv eszmecsere a tankönyvekről Kedden Budapesten megkezdődött a magyar—jugoszláv tankönyvi ve­gyes bizottság ülése. A Tankönyvki­adó Vállalatnál rendezett tanácsko­záson értékelték a testület munká­ját. Az utóbbi két évben Magyaror­szágon 25-féle tankönyvet vettek át a jugoszláv kiadóktól a hazai hor­­vát, szerb, szlovén nemzetiségi okta­táshoz; mintegy 250—300 könyv ké­szült közös együttműködéssel. A november 27-ig tartó vegyes bi­zottsági ülés keretében kedden a ju­goszláviai tankönyvkiadók termésé­ből kiállítás nyílt meg a Liszt Fe­renc téri Könyvklubban. A tárlatot, amelyen 500 könyvet mutatnak be, Hanga Mária művelődési miniszter­­helyettes nyitotta meg. (MTI) ­ A szocialista országokban megje­lenő műszaki folyóiratokból nyílt meg kiállítás kedden a Budapesti Műszaki Egyetem könyvtárában. A hazánkban első ízben megrendezett tárlaton hat országban — Bulgáriá­ban, Csehszlovákiában, Lengyelor­szágban, az NDK-ban, Romániában, a Szovjetunióban—rendszeresen meg­jelenő 400 kiadványt mutatnak be. A kiállítás megkönnyíti a műszaki és természettudományos témával foglalkozó szakemberek kölcsönös információcseréjét, tájékozódást, ke­resztmetszetet adva azokról a publi­kációs lehetőségekről, amelyek köz­kinccsé teszik a szocialista országok legújabb kutatási eredményeit, mű­szaki újdonságait. A folyóiratokat a­­kiállítás idején — szombatig — a helyszínen, majd a Posta Központi Hírlapirodánál megrendelhetik az érdeklődők. (MTI) Kiállítás szocialista országok folyóirataiból Acélszigetek harca a háborgó tengerrel Többfelé megbénult a hajózás Skócia és Norvégia déli partjai kö­zött, ahol tavaly felborult az Alexan­der Kielland fúrótorony, és 123 em­ber a hullámokban lelte halálát, ked­den egész napon át tartott a megfe­szített küzdelem az óránként 150 ki­lométeres széllökésekkel és a 10—­12 méter magas hullámokkal három acélsziget és a rajtuk dolgozó 250 em­ber megmentéséért. A tenger alatti olajkincsek kiter­melésére az Északi-tengernek ebben a térségében létesített 117 acélsziget (többségük fúróberendezés) közül el­sőnek a norvég Phillips SS jelzésűt szakította le horgonyairól hajnalban a viharos szél és a hullámverés. Az acélszigetet s rajta 112 embert az ár az ugyancsak norvég Phillips Tor felé sodorta; egy vontatóhajónak csak az utolsó pillanatban sikerült meg­akadályoznia az összeütközést, ami­kor a két acélszerkezet közt már csak 80 méter volt a távolság. Így ember­életben egyelőre nem esett kár. Két brit helikopter megkezdte a munká­sok elszállítását. A helyzet továbbra is válságos. A délelőtti órákban a skóciai Aber­­deentől 320 kilométernyire délkeletre a vihar leszakította mind a nyolc hor­gonyáról a brit Transworld 58 jelzésű acélszigetet. Legénységét helikopte­reken szállították a norvégiai Sta­­vangerbe. A pilóták a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt döntöttek úgy, hogy nem kísérlik meg a leszál­lást Angliában. Az ítéletidő gyakorlatilag megbé­nította a hajózást Skócia, a skandi­náv országok és Nyugat-Németország partjainál. A Shetland-szigetek part­jainál elsüllyedt egy skót halászhajó, egy ember vízbe fúlt, kettő eltűnt. Dánia partjainál egy norvég teher­hajó járt szerencsétlenül, itt hét em­bert sikerült kimenteni, egy a hul­lámokban lelte halálát. Kedden nem közlekedtek a komphajók Nagy-Bri­­tannia és a skandináv országok kö­zött. (MTI) Elítélték a máriapócsi tanácsi vezetőket Hivatalukkal visszaélő volt tanácsi dolgozók ügyében hozott ítéletet ked­den a Nyíregyházi Megyei Bíróság. Mint arról a köz­elmúltban a Kék fény adása is beszámolt, a máriapó­csi nagyközségi közös tanács volt el­nöke, Orosz József és vto-titkára, Csapó Miklós a belvizes lakások fel­mérésénél több esetben nem létező házaikról állított ki adatfelvételi la­pokat, így olyan személyek is része­sültek a kamatmentes kölcsönből, akik nem szenvedtek belvizes kárt, illetve akiknek nem is volt belvizes területen lakóházuk. Az ügyletben a közvetítő szerepét Pénzes Sándor kő­műves kisiparos töltötte be. A volt tanácselnök és a vb-titkár pénzt is elfogadott a jogtalanul belvizes köl­csönhöz jutó családoktól. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Orosz Józsefet egyévi és négyhó­napi, Pénzes Sándort tízhónapi, Csa­pó Miklóst egyévi szabadságvesz­tésre ítélte. Az ügyész mindhármó­juk esetében súlyosbításért fellebbe­zett, míg a vádlottak enyhítésért. (MTI)

Next