Népszabadság, 1982. május (40. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-12 / 109. szám

1982. május 12., szerda NÉPSZABADSÁG CSEHSZLOVÁK KIÁLLÍTÓK A BNV-N Vulkanizálóprés, házi vízmű,­ hanglemez-alapanyag (Munkatársunktól.) Ludovit Priecel, a budapesti cseh­szlovák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa tartott sajtótájékoztatót kedden Csehszlovákia részvételéről a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásá­ron. Bevezetésként a két ország kö­zötti kereskedelmi forgalom alaku­lásáról beszélt. Többek között el­mondta, hogy 1981-ben Csehszlová­kia külkereskedelmi forgalmának 67 százalékát a KGST-tagországokkal bonyolította le, s ebből Magyarország 7,3 százalékkal részesedett. A keres­kedelmi tanácsos közölte, hogy a vá­sáron ezúttal 18 külkereskedelmi vál­lalat vesz részt, kétezer-ötszáz négy­zetméteren mutatva be a csehszlovák ipar termékeit. Jan Kocka, a csehszlovák kiállítás igazgatója ehhez hozzáfűzte, hogy összesen 620 terméket hoztak a vá­sárra, köztük igen sok kiemelkedő színvonalú műszaki alkotást, újdon­ságot. Ezek közül is kiemelte a KO­VO Külkereskedelmi Vállalat által bemutatott elektromos szervóhajtó­művet és a Chirana konszern hat­­csatornás elektrokardiográfját, amely a tavalyi brnói nemzetközi gépipari vásáron aranyérmet nyert. Felhívta a figyelmet a Technoex­port vulkanizálóprésére, amely gu­miabroncsok gyártásához készült, s konstrukciójához kilenc csehszlovák találmányt használtak fel. Beszélt a­­Merkuria 16 mm-es hangosfilmvetí­­tő-gépéről, valamint a Petrimex-rész­vénytársaság alapanyagáról, amely­ből jó minőségű hanglemezek gyárt­hatók. Az Intersigma kiállításának új­donsága a Darling 35—3 típusú házi vízmű, amellyel megoldható a csalá­di és a hétvégi házak vízellátása. Ér­dekességként említette az igazgató, hogy a Skodaexport Külkereskedel­mi Vállalat kiállításán bemutatják a prágai üzemekben gyártott buda­pesti szemétégető mű modelljét is. Orrkirály Az idén is megrendezték Olasz­országban a nagyorrúak immár hagyományos versenyét. A zsűri hosszas vita után egy bresciai ke­reskedőt, a 63 éves Gino Carlottit választotta meg orrkirállyá. A győztes szaglószerve hét cen­timéter hosszú és öt centiméter széles. Rossz nyelvek szerint Car­­lotti ifjan, kerékpárversenyző ko­rában nem kis hasznát vette kü­lönleges adottságának, hiszen áramvonalas orrával szinte hasí­totta a levegőt... Az előző év győztese Aldo Vi­­viano plébános volt. Neki, mint elpanaszolta, nagy küzdelmébe került a találkozón való részvé­tel, mert felettesei egy lelkipász­tor számára méltatlannak tartot­ták az ilyen vetélkedést. Az idei verseny két fő favorit­­ja között komoly küzdelem bon­takozott ki. Orrméreteik meg­egyezése ellenére a bírák végül is Gino Carlotti mellett döntöttek, azzal az indokolással, hogy az ő orra klasszikusabb metszésű, pro­filja kísértetiesen emlékeztet a nagy elődök, Ovidius Naso és Petrarca arcélére. Erdőtüzek Szibériában Április végén, május elején a szo­katlan tavaszi szárazság erdőtüzek sokaságát okozta Nyugat-Szibéria déli körzeteiben. A szverdlovszki, tyumenyi, kurgani, omszki és novo­­szibirszki területen ebben az idő­szakban több száz helyen égett le kisebb-nagyobb területen az erdő. Mint a Szovjetszkaja Rosszija cí­mű lap beszámol róla, a kurgani te­rületen egy tűzvészt három napon át tartó megfeszített munkával, ezer ember, katonák, főiskolai hallgatók, üzemi dolgozók bevonásával sikerült csak megfékezni. A lap felhívja a figyelmet arra is, hogy a szárazság mellett a nagy károkat okozó erdő­tüzek fő oka az emberi gondatlan­ság, figyelmetlenség. A tüzek okoz­ta károk jóval kisebbek lennének, ha a körzetükben levő gazdaságok, főként mezőgazdasági üzemek veze­tői az oltásban részt vevők rendel­kezésére bocsátanák a nélkülözhető gépeket. (MTI) Hétfőtől: országos színházi találkozó A szolno­ki Szigligeti Színház ven­dégjátékával május 17-én Budapes­ten megkezdődik az országos szín­házi találkozó; a három hétig tartó eseményen valamennyi vidéki szín­házunk részt vesz. A produkciókat a Katona József Színházban, a Tháliában, a Víg- és a Pesti, valamint a Fővárosi Operett­színházban mutatják be. A szakem­berek a szemlét felhasználják a szakmai kérdések széles körű meg­vitatására is, s a programot is en­nek megfelelően alakították ki: a páratlan napok estéin mutatkoznak be sorra a társulatok, majd másnap délelőtt, a Fészek-klubban lesznek az eszmecserék. A rendezvényeken külföldi szakemberek is részt vesz­nek. Az országos színházi találkozó június 7-én egész napos értekezlet­tel fejeződik be. A tervek szerint a találkozót a jö­vőben minden évben megtartják az idény végén. Szó van arról is, hogy e találkozó keretében rendeznék meg az előadóművészek hagyományos seregszemléjét is. (MTI) Népi ellenőrök az építőanyag-ellátásról Budapest építőanyag-ellátásáról tárgyalt keddi ülésén a Fővárosi Né­pi Ellenőrzési Bizottság. A témát utoljára 1976-ban vizsgálták átfo­góan, s most az utóellenőrzés ta­pasztalatait összegezve tekintették át az időközben történt változásokat, öt iparvállalatnál, a Budapesti Tü­­zép Vállalat központjában és 13 te­lepen, valamint hat magánkereske­dőnél vizsgálódtak a népi ellenőrök. Megállapították, hogy a fővárosi la­kosság építőanyag-ellátása a leg­utóbbi másfél esztendőben megfele­lő volt, a hat évvel ezelőtti helyzet­hez képest jelentősen javult. A tele­peken szinte minden építőanyag kap­ható, bár a téglához, a cseréphez és a vasbeton gerendához időnként csak utánjárással lehet hozzájutni. A beruházások visszafogása és az áremelkedések miatt mind a közüle­ti, mind pedig a lakossági kereslet csökkent. Ez néhány helyen értéke­sítési gondokat okozott, ám egyúttal lehetőség nyílt az árukínálat javí­tására, s ezzel élt is a legtöbb válla­lat. A Tüzépen és néhány szövetkeze­ten kívül Budapesten 138 magánke­reskedő foglalkozik az építő- és a tüzelőanyagok árusításával. Tevé­kenységüket jó irányba terelte a ke­reslet csökkenése, szerepük ma már általában hasznosan kiegészíti az ál­lami és a szövetkezeti értékesítést. Az építőanyagok minőségére — a mennyiségi követelmények miatt — 1980-ig csak kevés helyen tudtak megfelelően gondot fordítani, s emiatt sok volt a reklamáció. A vizsgálat tapasztalatait össze­foglaló jelentés javasolja a tégla­szabvány pontosabbá tételét, vala­mint további minőségjavító intézke­dések megtételét, és szorgalmazza a lakosság jobb tájékoztatását az épí­tőanyagok felhasználási módjáról s a szolgáltatásokról. (MTI) Folyamszabályozás, ár- és belvízvédelem az Alsó-Tisza vidékén (Megyei tudósítónktól.) Megközelítőleg 105 milliárd forint az értéke az Alsó-Tisza vidéki Víz­ügyi Igazgatóság által veszélyezte­tettnek ítélt területeken levő termő­földeknek, létesítményeknek. A nép­gazdaság vagyonát 323 kilométer hosszúságú fő- és 260 kilométeres másodrendű védvonal óvja az árvíz­től. A folyók 1970-es áradása óta az igazgatóság megközelítőleg egymil­­liárd forintot költött különböző vé­delmi berendezésekre. Szegeden a Tisza új partfalat kapott, máshol megerősítették a folyó töltéseit. A korábbi 800 helyett jelenleg 900 cen­timéteres vízállásnál szükséges a harmadfokú árvízvédelmi készült­ség elrendelése, így a védelmi költ­ségek 20 százalékkal csökkennek. Ugyanakkor a belvíztől korábban sokat szenvedő Makó, Orosháza, Kiskunmajsa, Sándorfalvá, Szegvár, Deszk, Maroslele, Kaszaper lakói­nak megelégedésére az V. ötéves tervidőszakban 81 ezer, 1981-ben 35 ezer hektárnyi területen készült komplex melioráció. Az ezredfordulóig újabb egymil­­liárd forintot szánnak árvízvédelem­re. Több mint egymillió köbméter föld megmozgatásával megszilárdít­ják a Maros jobb parti töltéseit, és tovább erősítik a tiszai gátrendszert. A Hármas-Körös bal partját és Kun­­szentmártonnál a belvízi szakasz berendezéseit korszerűsítik. Az igazgatósághoz tartozó 145 ki­lométer folyószakasz szabályozására az elmúlt évtizedben körülbelül 500 ezer tonna terméskövet használtak fel, és több mint 300 millió forintot költöttek. A megáradt folyóvizek elvezetését, valamint a hajózhatósá­got biztosító munka folytatódik. A belvíz elleni küzdelem sem szü­netel. Békés és Csongrád megye fej­lesztési terve az állami és társulati művek kiépítésén túl az üzemi és belterületi vízrendezés feladatait is meghatározza. Ezért is kelendő az ATIVIZIG tulajdonában levő drón­csőfektető gép; a lézerirányítású szerkezet a talajba helyezett mű­anyag csövekkel újra termővé vagy jobb minőségűvé teszi a földeket. Számítások szerint drénezés után a gabona hektáronkénti átlagtermése 15 mázsával magasabb. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Diákfélóra. 8.57: Tudomány és bűnüldözés. 9.12: Haydn: D-dúr „Londoni” szim­fónia. 9.44: Kis magyar néprajz. 9.49: Tarka mese, kis mese. 10.05: Hangos, zenés olvasókönyv. 10.35: Hősök, gőzben. Kopányi György hangjátéka. 11.21: Nótacsokor. 12.45: Magvetők. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: A borsodi bányamunkásság ze­nei élete. 1. rész. 15.24: Iskolák — őrsök — barátok. 16.05: Wolf: Spanyol daloskönyv. Részletek. 16.51: Filmzene. 17.05: Szőröstül-bőröstül. Riportmű­sor. 17.30: Pátria — népzenei hanglemez­sorozat. 17.44: Dalok Kálmán Imre operettjei­ből. 19.15: Kilátó. Világirodalmi folyóirat. 20.00: Donizetti: A csengő. Egyfelvo­­násos vígopera. 21.00: Népzenekedvelőknek. 21.30: Külpolitikai klub. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Lemezmúzeum. 23.00: Viták a filozófiában. 23.15: Nóták. 0.10: Ihász Gábor táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Muszty Bea és Dobay András énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.45: Két operettnyitány. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család. 12.05: Népdalok a Dunántúlról. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Zenei rejtvények fiataloknak. Kettőtől négyig . . . Zenés délután. 14.00: Népi muzsika. 14.35: Slágermúzeum. 15.38: Fúvószene. 15.45: Németh Gábor énekel. 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Moszkvából érkezett. Zenés ösz­­szeállítás. 19.05: Zenei tükör. 19.35: Kállai Kiss Ernő klarinétozik. 19.45: A Ten C. C. együttes felvételei­ből. 20.35: Az ugariti bikák pásztora. He­gedűs Géza hangjátéka. 21.24: Nosztalgiahullám. Drifters együttes. 22.06: Népdalok. 22.30: Fényes Szabolcs szerzeményei­ből. 23.20: Zenés játékokból. 3. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Vajda János versei. 9.36: Reimann: Lear király. Opera két részben. Szt. 12.09: XIX. századi kamarazene. Szt. 13.07: Barokk muzsika. Szt. 14.48: A Bécsi Oktett tagjai játszanak. Szt. 16.02: Opera-nyitányok. Szt. 16.37: Öt földrész zenéje. 16.50: A véges végtelen. 17.20: Kórushangverseny. Szt. Közben. 18.05: Meggyes László festő­művésszel beszélget Pálréti Ágoston. 18.40: Népi hangszeres muzsika. Szt. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Schumann-művek. Szt. 19.45: A Cseh Filharmonikus Zenekar hangversenye. Szt. Közben: kb. 20.45: Külföldi tudósoké a szó. Kb. 21.40: George Malcolm csembaló­zik. Szt. 22.00: A Yes együttes felvételei. Szt. 23.05: Darvas Gábor műveiből. Szt. TELEVÍZIÓ 8.00: Tévétorna (sz.). 8.05: Fizika 6. o. (ism. 13.50). 9.05: Földrajz 5. o. (ism. 14.15). 9.40: Delta. Tudományos híradó (sz.). 10.05: Különös meglepetés NSZK-bűn­­ügyi tévéfilm (sz.). 11.30: Lehet egy kérdéssel több? 14.50: Rövidfilm. 16.30: Hírek. 16.45: Egy született komikus. Fran­cia tévéfilm (sz.). 18.25: Ki, ha ők sem? Kinek hasznos — miért hasznos? V/3. rész. 19.10: Tévétorna (sz.). 19.15: Esti mese. 19.30: TV Híradó (sz.). 20.00: Élő népdal. Ville (sz.). 20.10: Út a KEK-döntőig (sz.). 20.25: CF Barcelona—Standard Liége. Labdarúgó KEK-döntő mérkő­zés. Közvetítés Barcelonából (sz.). 22.15: Mozart: B-dúr zongoraverseny (K. 450). Előadja: Ránki Dezső (sz.). 22.40: TV Híradó 3. (sz.). 2. MŰSOR 20.00: Fotó Háber. Magyar film (sz.). 21.40: TV Híradó 2. (sz.). 22.05: Rockpalota — Essen ’82. Von Morrison műsora (sz.). Pihenőpark, új napközi otthonok Tanácsi segítség a fővárosban élő öregek megsegítéséért Évről évre emelkedik a főváros nyugdíjas korú lakóinak száma; csaknem félmillió idős ember él Bu­dapesten. Gondoskodni róluk­­ a családnak és a tágabb közösségnek egyaránt feladata. A főváros 56 öre­gek napközi otthonában két és fél ezer nyugdíjas tölti hétköznapjait, a házi szociális ellátás keretében tíz­ezer embert ápol 315 hivatásos és 2500 tiszteletdíjas gondozó. A fővá­rosi tanács kezelésében levő szociá­lis otthonokban mintegy háromezren élnek. Az I. kerületben a lakók egynegye­de 60 éven felüli. Tavaly több mint hatszázezer forint szociális segéllyel támogatták a hosszan tartó betegség­ben szenvedőket és kórházi ápolásra szorulókat. A Hattyú utcában 1974 óta műkö­dő egyetlen kerületi öregek napközi otthonával több szocialista brigád kötött társadalmi szerződést. A bri­gádtagok segítenek az idős emberek lakásának takarításában, a tüzelő­beszerzésben, s kirándulások szerve­zésében is. Az I. kerületi tanács öt­éves tervében szerepel újabb otthon megnyitása is. A XIX. kerületben befejezéséhez közeledik a városrész harmadik öre­gek napközi otthonának építése az Ady Endre utcában. Jelenleg a belső szakipari-gépészeti munkákat vég­zik. Tavaly ősszel kezdték meg a volt lakóépület átalakítását, amely­ben a kerületi KISZ-bizottság is se­gít. Eddig csaknem 1100 óra társa­dalmi munkával járultak hozzá a fiatalok az építkezéshez. A Józsefvárosban — ahol harminc­ezernél több nyugdíjas él — társa­dalmi munkában építik az idősek pi­henőparkját a Baross utcában. A ter­vek szerint az idén megnyíló park szomszédságában alakítják ki a vá­rosrész negyedik öregek napközi ott­honát. (MTI) Sportrepülőgép tragikus szerencsétlensége Budapesten Kilencen életüket vesztették Tragikus repülőszerencsétlenség történt kedden Budapesten: a dél­előtti órákban — egyelőre tisztázat­lan okok miatt — a Hármashatár­­hegy északnyugati oldalának ütkö­zött és lezuhant az MHSZ AN—2 tí­pusú repülőgépe, amely sportrepülő­ket szállított. A gép a budaörsi re­pülőtérről a dunakeszi repülőtér felé tartott. A szerencsétlenség következtében a gép személyzete: Vincze Lajos 46 éves parancsnok, Szőllősi József 43 éves hajózó szerelő, s valamennyi utasa: ifj. Harai Imre 25 éves, Hollós Gábor­­né 41 éves és Simon László 45 éves oktató; Haász Imre 19 éves és Hodai József 48 éves repülőgép-szerelő; Weingartner Ferenc 31 éves és Witek Péter 31 éves repülőgép-vezető életét vesztette. Haláluk súlyos vesztesége a magyar sportéletnek. A szerencsétlenség okainak kivizs­gálását a szakértők megkezdték. A Magyar Honvédelmi Szövetség országos központja mély megrendü­léssel osztozik a hozzátartozók gyá­szában. Az elhunytakat saját halott­jának tekinti, temetésükről később intézkedik. * Mindig fájdalmas a veszteség, de most még inkább az, amikor a ma­gyar sportolók nagy családja szegé­nyebb lett kilenc kiváló sportember­rel. Olyan sportolókkal, akik tudásu­kat a fiatalok oktatásának szolgála­tába állították, a repülés szeretetére nevelték az ifjú nemzedéket. A bát­rak sportjának igazi képviselői vol­tak, nem ismertek félelmet. Ez a hit­vallásuk emelte többjüket a nemzet­közi sportvilág rangjára, nevüket a határokon túl is jól ismerték, tudásu­kat elismerték. A repülőgép, amelyet oly sokszor és nagy hozzáértéssel tettek alkal­massá a repülésre, a feladat végre­hajtására, most nem engedelmeske­dett az emberi tudásnak. Kilenc sport­repülőtől búcsúzik, a hozzáértők gyá­szában osztozik a magyar közvéle­mény. Elítélték a Heves megyei Építőipari Vállalat volt vezetőit A Heves megyei Tanács Építőipari Vállalatának több volt vezetője ellen indított bűnügyben — amelyről ré­gebben már hírt adtunk — a Miskolci Megyei Bíróság ítéletet hirdetett. A bíróság Varga Lajos, Lukács László, Mohai Lajos, Együd István, Szibli László, Pálinkás József és Ko­vács Gábor vádlottat hűtlen kezelés bűntettében, Viszocsánszki Demeter és Mlinarcsik Zoltán vádlottat hűtlen kezelés és csalás bűntettében mondta ki bűnösnek. Varga Lajost a bíróság négyévi, Lukács Lászlót négy év hathónapi, Mohai Lajost háromévi, Viszocsánsz­ki Demetert egy év hathónapi, Mli­narcsik Zoltánt egy év kéthónapi, Együd Istvánt egyévi és Stibli Lász­lót egyévi szabadságvesztésre ítélte. A Viszocsánszki Demeterre, Mli­narcsik Zoltánra, Együd Istvánra és Stibli Lászlóra kiszabott szabadság­­vesztés végrehajtását a bíróság pró­baidőre felfüggesztette. Pálinkás Jó­zsef és Kovács Gábor vádlottakat a bíróság pénzfőbüntetésre ítélte. A bíróság a vádlottakat 4 millió 963 ezer forint kár megtérítésére kötelez­te. Az ítélet fellebbezések miatt — Kovács Gábor kivételével — nem jogerős. (MTI) Sümeg látványossága: a lóállomás (Tudósítónktól.) A sümegi vár és környéke télen­­nyáron igazán sok látnivalót kínál a hazai és a külföldi érdeklődőknek egyaránt. A nagy igényességgel több évvel ezelőtt rend­be hozott törté­nelmi emlék érthetően vonzza a lá­togatókat. Műemlék jellegű épüle­tei, különböző idegenforgalmi és kulturális szolgáltatásai méltán vál­tanak ki elismerést a hazai és a nemzetközi turisták körében. Télen és kora tavasszal is válto­zatos a program. Többek között a sümegi vár tövében található ugyan­is az Országos Lótenyésztési Fel­ügyelőség „Mén összpontosító Ál­lomása”. Félszáz kiváló adottságokkal ren­delkező és valóban csodaszép mén várja — egyelőre még tétlenül — a nyarat, hogy aztán a jó idő bekö­szöntével mozgalmassá váljanak napjaik. A sportot kedvelő turisták ugyanis szívesen bérlik séta- és va­dász­lovaglásra a méneket. Ám míg a lovak „utasaikat” várják, a fel­ügyelőség dolgozóinak akad azért munkájuk, hiszen többek között az állomás udvarában található a rend­kívül érdekes lószerszám-történeti és nyeregkiállítás. A téli, tavaszi hónapokban egyaránt igen sok láto­gatót fogad a múzeum, naponta át­lagosan százan is kíváncsiak a kiál­lításra. A lószerszám-múzeum igazi ritkaság. A. HORVÁTH PÉTER FELVÉTELE 9

Next