Népszabadság, 1982. május (40. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-26 / 121. szám

1982. május 26., szerda NÉPSZA­BA­DSA­G Hat megye magánlakás-építési tapasztalatai SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A KECSKEMÉTI ANKÉTRŐL Első ízben rendez egy nagyobb földrajzi körzetet átfogó tájértekezle­tet a magánlakás-építés tapasztala­tairól az építésügyi tárca. A Kecske­méten szerdán megkezdődő ankéton az alföldi megyék — Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Sza­­bolcs-Szatmár és Szolnok — kerülnek a górcső alá. Tegnapi sajtótájékoztatóján Szilá­gyi Lajos ÉVM-miniszterhelyettes el­mondta: ebben a tervidőszakban to­vább nő a magánerős lakásépítkezés aránya: a megépítendő 370—390 ezer lakás több mint kétharmada ily mó­don készül el. Tavaly sikerült is tar­tani ezeket az arányokat, de látható, hogy a korszerű építési módszerek terjedése, a javuló terv és anyagel­látás ellenére továbbra sem zökkenő­­mentes ez a folyamat. A legtöbb ne­hézség a telekellátásban tapasztal­ható. Éppen ezért az ÉVM javasolja a tanácsoknak, ahol indokolt, vizsgál­ják felül az építési tilalmakat, a vál­tozó gazdasági körülményekhez ala­kítsák a korábbi területrendezési ter­veket. Ehhez kapcsolódik a fővárosi ta­nács elhatározása: a tartós haszná­latba adandó állami telkek ára ezen­túl a magánforgaloménál húsz száza­lékkal alacsonyabb lesz. Ez lenne a követendő módszer az ország más te­rületein is. Hasonló gondot okoz a telepszerű korszerű családi- és sorhá­zas magánépítés körének bővítésénél a közműköltségek növekedése, az elő­­közművesítés terhei. Az ÉVM szerint lehetővé kellene tenni, hogy a váro­sok és agglomerációs körzetük közös forrásokból finanszírozhassanak ilyen akciókat. Így a helyi pénzek pántli­kázása helyett átfogóbb területfej­lesztésre, az életmódhoz, a szokások­hoz jobban illeszkedő magánlakás­építésre nyílna lehetőség. Ide kíván­kozik az a javaslat is, hogy a célcso­portos építkezési keret egy részét a tanácsok — a helyi igények alapos felmérése után — csoportosítsák át a magánerős építkezések támogatására. Hiszen egy célcsoportos lakás beru­házási költségéből három-négy ma­gánerős lakásépítést lehet beindítani.. Szóba került a tájékoztatón, hogy tavaly már a családi házak több mint ötven százalékának építését ajánlott tervek alapján kezdték meg. Jelenleg 150 ilyen tervcsomag áll az építkezők rendelkezésére, ez az idén a Bács- Kiskun megyeiek által kifejlesztett, újabb variációkkal bővül. Gondolnak a hagyományos falusi környezetben építkezők igényeire is, ezért a ház körüli gazdálkodáshoz szükséges kor­szerű melléképületek terveit is kiala­kítják. A miniszterhelyettes utalt a Hajdú megyei ÁÉV előremutató kezdemé­nyezésére: Debrecenben fővállalko­­zásszerűen — maguk végzik a laká­sok értékesítését is — hoznak létre paneles családi házakból, sorházakból álló lakótelepet. B. K. Megnyílt a taskenti filmfesztivál A hétfői első vetítések után ked­den került sor Üzbegisztán fővárosá­ban, Taskentben az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek VII. filmfeszti­váljának ünnepélyes megnyitására. A fesztivált üdvözölte Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke is. Üzenetében aláhúzta a filmművészet fontosságát abban a küzdelemben, amelyet a vi­lág népei, köztük a három földrész országai folytatnak a békéért, a tár­sadalmi haladásért és a népek sza­badságáért. Gépkocsinyeremény­­betétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár május 31- én, Budapesten rendezi meg a gépkocsi­­nyeremény-betétkönyvek idei második, sorrendben 84. sorsolását. A sorsoláson az 1982. január 31-ig váltott és 1982. áp­rilis 30-án még forgalomban volt 5000 és 10 000 forintos gépkocsinyeremény-ibetét­­könyvek vesznek részt. A sorsolás össze­sített eredményeit a június 2-i lapok köz­ük. A hivatalos nyereményjegyzék jú­­nius 3-án jelenik meg. A budapesti színházak mai műsora Erkel Színház: Lohengrin (Palló Imre béri. 7. ea. 6). Zeneakadémia: Az AHZ hangversenye (Tavaszi béri. 0/3. fél 8). Pesti Vigadó: Kovács Dénes hegedűestje 3. fél 8). Nemzeti Színház: Mirandolina (Ifj. béri. II. sor. 4. ea. 7). Katona József Színház: Boldogtalanok (7). Népszínház- Várszínház: Csíksomlyói passió (7). Ma­dách Színház: A makrancos hölgy (7). Jö­vőre veled, ugyanitt (Budapesti Gyermek­színházban, 7). Vígszínház: Az elefántem­ber (Gábor Andor béri, 4. ea., 7). Pesti Színház: Equus (7). Fővárosi Operettszín­ház: a MÁV Szimfonikusok hangversenye (Esti muzsika B/3., a febr. 24-ről halasztott bgv., 7). József Attila Színház: A cárnő (II. béb­. 5. ea., 7). Thália Színház: Énekek éneke (7). Vidám Színpad: Két férfi sakk­ban (7). Végzetes játék (Kis Színpadon, fél 8). Mikroszkóp Színpad: Hogyan? To­vább!! (Gödöllőn, 5 és fél 9). Radnóti Miklós Színpad: Mint a villámcsapás (7). Szkéné Színház: Yanc­ Buk­ovec panto­mimművész előadása (fél 8). Korona Pó­dium: „Im Humor kennen wir keinen Spass” (7). Berlin Étterem: Kazal László estje (fél 6). MN Műv. Ház: Hármascsa­var (7). Budapesti Gyermekszínház: Tá­volban egy fehér vitorla (du. 3). Állami Bábszínház: Foltos és Fülenagy (Népköz­­társaság útja 69., du. 3). A kacsalaki rej­tély (Jókai tér 10., de. 10). Fővárosi Nagy­cirkusz: Bűvös kör (fél 8). Hogyan ültessük, gondozzuk virágainkat, növényeinket ? (Munkatársunktól.) Ha a vízifukszia szaporításáról, a záporvirág nyílási idejéről vagy a kúszó, futó, csüngő növények ülteté­si szabályairól szeretne valaki bő­vebbet megtudni, elég, ha feltárcsáz­za a 851-111-es, vagy a 851-911-es te­lefonszámot, a Fővárosi Kertészeti Vállalat közönségszolgálata készsége­sen megadja a kért információt. A Főkert szolgáltatása tavaly januártól ad ingyenes szakmai segítséget, taná­csot, útbaigazítást az érdeklődőknek. Egyre népszerűbb a közönségszolgá­lat, az elmúlt hónapokban mintegy kétszáz visszatérő ügyféllel foglal­koztak, s ennek a számnak többszö­röse volt a csak egy-egy alkalommal betérő vendég. A Skála Áruházzal szemben, a Schönherz Zoltán út 9. szám alatt ugyanis személyesen is felkereshetik kérdéseikkel, gondjaik­kal a közönségszolgálatot a saját gyönyörűségükre kertészkedők, az erkélyüket szépíteni kívánók. A szabadföldi és szobai dísznövé­nyek ültetése, nevelése, a kertépítés, a kertgondozás, a zöldség- és gyü­mölcstermesztés, valamint a növény­­védelem tartozik a leggyakoribb té­mák közé. A növények gondozásához, a kártevők, élősködők eltüntetéséhez minden esetben a speciális, a körül­ményekhez legjobban megfelelő mód­szert ajánlják a kertészeti szakembe­rek. Ha az érdeklődő személyesen tér be, a szóbeli információk mellé ker­tészeti szakkönyvekből is válogathat kedvére a Főkert közönségszolgálatá­nál, ahol virágföldet is árulnak. A közönségszolgálat sokrétű tevé­kenységi körébe kiállítások, bemuta­tók szervezése is beletartozik, s ak­kor sem jönnek zavarba, ha valaki egy szép esküvői csokrot szeretne rendelni; ilyenkor az ebben leggya­korlottabb virágkötőt ajánlják a ve­vő figyelmébe. Tanácsi, államigazga­tási szervekkel, iskolákkal, intézmé­nyekkel, politikai és tömegszerveze­tekkel is tartanak kapcsolatot, s elő­adásokat vállalnak és előadókat szer­veznek különféle kertészeti témák is­mertetéséhez, feldolgozásához, filme­ket, fotókat, diafilmeket is kölcsö­nözve. Szakmai tanácsokat adnak a Főkert tevékenységével összefüggő valamennyi kérdésben, így egyebek között az országos virágszolgálatról, a külföldi virágküldő szolgálatról. Válogatás szakkönyvekben. BOROS JENŐ FELVÉTELE Bérletfelújítás az Erkel Színházban Befejeződött az Erkel Színházban a számokkal és a betűkkel jelzett bérletek megújítása. A számos bér­letek régi tulajdonosai közül 7600-an, a betűsök közül pedig 4100-an vál­tottak is­mét bérletet. Ezek az adatok lényegében azonosak a tavalyiakkal. Szintén az utóbbi hetekben leltek gazdára a szombat és vasárnap dél­előtti előadásokra szóló ifjúsági bér­letek is: 14 ezret adtak el. Május 28-ig délutánonként a nevekkel jel­zett bérleteket újítják fel, szintén az Erkel Színház előcsarnokában. Az új bérlők számára június 7-től július 16-ig árusítják a bérleteket. Ezeket viszont a Népköztársaság útján, az Operaház szervezési osztályán lehet megvásárolni. A bérletek műsorában a repertoárdarabokon kívül helyet kapnak a következő évad új produk­ciói is. BKV-bemutató Talán nem mindenki tudja, hogy a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából a Bu­dapesti Közlekedési Vállalat is nagy jelen­tőségű forgalomszerve­zési bemutatót tartott az összegyűlt hazai és külföldi szakemberek, valamint az érdeklődő laikusok számára. A bemutató részvevői minden reggel igen nagy számban gyűltek össze a bemutató szín­helyén, a vásárra köz­lekedő 100-as busz Örs vezér téri végállomá­sán. Az érdeklődők itt széles skálájú és részle­tes ismertetést kaptak a fővárosi közlekedés­ről. Azért, hogy a tájé­koztató minél életsze­rűbb legyen, a BKV már eleve sokkal ke­vesebb buszt indított, mint amennyire szük­ség lett volna, így a vi­dékiek és a külföldiek saját szemükkel győ­ződhettek meg a buda­pesti utasok magas fo­kú utazási felkészült­ségéről, találékonysá­gáról, ügyességéről. Különösen a „Hogyan lehet kétszáz embert bezsúfolni százszemé­lyes buszba” című, il­lusztrációkkal bősége­sen alátámasztott és többször is megismételt produkciót kísérte óriá­si érdeklődés. Örömünkre szolgál, hogy a budapesti uta­sok és a BKV kitűnő­re vizsgáztak. Gondol­ják csak el, öt-hatezer ember ácsorog­ott, gya­korta szakadó esőben, a megállóban, de egy­két gyengébb fiziku­mú és tájékozatlan utastárs megtaposásán kívül semmi komo­lyabb atrocitásra nem került sor. Az utazó­­közönség még akkor is jelesre vizsgázott türe­lemből, amikor az au­tóbusz helyett csupán egy karszalagos ellenőr jött, aki nagy hangon türelemre és udvarias viselkedésre oktatta ki az immár ronggyá ázott és összes tyúkszemétől megfosztott utazókö­zönséget. Természetesen, mint mindenhol — mivel az emberek nálunk is na­gyon különbözőek —, e nagyszabású és rend­kívül jól sikerült be­mutatón is akadtak egyesek, akik elégedet­lenkedtek, s nem átal­lottak holmi járatsűrí­tést, illetve csuklós bu­szokat igényelni. Nos, ha a buszok nem is, de a BKV egyes illetéke­sei valószínűleg sűrűn csuklottak, mivel sokat emlegették őket a világ sok nyelvén, illetve nyelvjárásában. Feltehetően a BKV know-how-jáért (azaz forgalomszervezési el­járásáért) semmi eset­re sem tolonganak any­­nyian, mint ezekben a napokban a 100-as busz végállomásán. Karcagi László SIKERES VOLT A 11 ÓRÁS MŰTÉT Életképes a visszavarrt végtag Mint arról már hírt adtunk, ápri­lis végén bravúros és hazánkban pá­ratlan műtétet hajtottak végre a Pé­csi Orvostudományi Egyetem 1. szá­mú sebészeti klinikáján. D. Nyárády József adjunktus vezetésével tizen­egy órás műtéttel visszavarrták Ger­­lecz Józsefnek, a Mecseki Erdőgaz­daság dolgozójának karját, melyet a felkar utolsó harmadánál egy szál­lítószalag tépett le. A sebészeti be­avatkozás óta csaknem egy hónap telt el. Munkatársunk érdeklődött a beteg állapota felől. Dr. Forgon Mi­hály professzor a következőket mondta: Gerlecz József állapota ki­fogástalan, problémamentes a javu­lás, és a varratok kiszedése után annyi már bebizonyosodott, hogy a visszahelyezett végtag életképes — a vérkeringés megindult. Az idegszálak regenerálódásáról azonban még ko­rai lenne beszélni, erre csak néhány hónap múlva kaphatunk választ. Mindenesetre megvan rá a remény, hogy a beteg használhatja majd al­karját, mozgathatja ujjait. Megkez­dődött Gerlecz József fizikoterápiás kezelése is, s ahogy munkatársunk­nak elmondta: fájdalmat nem érez, gyógyulása panaszmentes. T. E. A TÁRGYALÓTÉR EMN­­ÉL Kényelmességért nem jár kártérítés A piackutatás nélkülözhetetlensé­gére hívja fel a figyelmet a Legfel­sőbb Bíróság ítélete, amelyet a rác­kevei Arany Kalász Tsz és a Kecs­­kemét-szikrai Állami Gazdaság pe­rében hozott. No, meg arra, hogy a kellő körültekintés nélkül, fölösleges plusz kiadás árán kötött üzletekért a gazdálkodó szervek senki mást nem tehetnek felelőssé. Az előzmény: az Arany Kalász Tsz 10 500 Stanley-fajtájú szilvaoltvá­nyt rendelt az állami gazdaságtól, amely előbb ráállt az üzletre, később vi­szont közölte: az importból szárma­zó oltványok rendkívül kis százalé­ka eredt meg, így a szerződésben vállaltaknak nem tud eleget tenni. Az Arany Kalász Tsz ekkor jugo­szláv importból csacsaki szilvaolt­ványt vásárolt, de mert ez csaknem egymillió forinttal többe került, mint a Stanley, a különbözetet bírósági úton követelte a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságtól. A keresetet az első fokon eljáró bíróság elutasította. A szakértői vé­lemények alapján úgy ítélte meg: amennyivel drágábbak a csacsaki szilvaoltványok, legalább annyival értékesebbek is, és a várható elő­nyök megfelelően ellensúlyozzák majd a két szilvafajta közötti árkü­lönbözetet. Igaz, hogy az állami gaz­daság megszegte a szerződést, és az ebből fakadó esetleges károk megté­rítésére köteles volna, a tsz-t azon­ban nem érte kár. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság — bár a követelésnek ugyan­csak nem adott helyt — másként ítélte meg az ügyet. Álláspontja sze­rint azoknak a kérdéseknek a vizs­gálatára, amelyekre az első fokú bí­róság a döntését alapozta, csak ak­kor kerülhetett volna sor, ha bebi­zonyosodik: a felperes a hazai pia­con egyáltalán nem juthatott hozzá a Stanley-oltványokhoz. Erről azon­ban nincsen szó. Kiderült: a tsz csak két helyen próbálkozott, harmadszor már a ju­goszláv import mellett döntött. Pe­dig akadt volna több olyan gazda­ság, ahol megvehették volna a kí­vánt oltványokat. Tekintettel arra, hogy a népgazdaságot jelentős kár érheti a piackutatás nélkül kötött előnytelen üzletek miatt, nem lehet megengedni, hogy a megrendelő vállalat — a kiszemelt partner szer­ződésszegésére hivatkozva — a leg­kényelmesebb megoldást válassza. Ez esetben semmi sem indokolta, hogy importból drágábban — külö­nösen dollárért — vásároljon a tsz. Mindezért a Legfelsőbb Bíróság az egymilliós követelésnek nem adott helyt. Sz. K. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Olvasólámpa. 9.06: Népszerű muzsika. 9.38: Paul Valéry versei. 9.43: Tarka mese, kis mese. 10.05: A kincses sziget. Rádiójáték. 1. r. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Schubert-művek. 11.40: Népdalok. 12.45: Nem a világ vége. Riportműsor. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Népzene. 15.25: Iskolák — őrsök — barátok. 16.05: Kritikusok fóruma. 16.15: Filmzene. 16.30: Operanyitányok. 17.05: Mit egyen a cukorbeteg? Riport­műsor. 17.30: Népzenei hanglemezsorozat. 17.43: Dvorzsák: Esz-dúr vonósötös. 19.15: Könyvklub. 20.10: Nóták. 20.55: A hegedű virtuózai. 21.30: Innováció Keleten és Nyugaton. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Operaáriák. 22.49: Mi mindent „tud” a modern or­topédia? 23.04: Vivaldi: Hat szonáta. 0.10: Szörényi Levente táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szovjet dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család. 12.05: Népi zenekarok muzsikálnak. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Zenei rejtvények fiataloknak. Kettőtől négyig ... Zenés délután. 14.00: Fúvószene. 14.15: Klukon Edit zongorázik. 14.35: Slágermúzeum. 15.39: Operettdalok. 15.56: Folyóiratszemle. 16.06: Timmy­ Tom. Rádiójáték, 1. rész. 16.35: Tudományos könyvespolc. 16.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Gramofonsztárok. 19.15: Zenei Tükör. 19.45: Beatzene. 20.35: Kíváncsiak klubja. 21.25: Könnyűzenei újdonságok. 21.45: Népi dallamok. 22.15: Nosztalgiahullám. Billy Vaughn zenekara. 23.20: Filmzene. 3. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Századunk kamarazenéjéből. Szt. 10.27: Slágerek. 11.05: Történelmi Figyelő. 11.25: Operaáriák. Szt. 11.50: Világhírű zongoraművészek le­mezeiből. Szt. 13.07: A Francia Nemzeti Zenekar Res­­pighi-hangversenye. Szt. 14.13: Leonard Bernstein operafelvé­teleiből. Szt. 14.50: Ferencsik János vezényel. Szt. 15.48: Paul Esswood dalestje. Szt. 16.51: Öt földrész zenéje. 17.00: Hanglemezgyűjtőknek. Szt. 17.50: Operarészletek. Szt. 19.05: Új népzenei felvételeinkből. Szt. 19.35: Az AHZ Haydn-hangversenye. Szt. Közben: kb. 20.15: Megzabolázott ho­mok. Riportműsor. 21.10: Külföldi tudósoké a szó. 21.25: Kórusok, hangszerszólók. Szt. 22.00: Az irodalomtudomány műhelyei. 22.47: Farkas Ferenc: Gyümölcskosár. Dalciklus. Szt. 23.04: Dzsesszmuzsika. TELEVÍZIÓ 8.30: Tévétorna (sz.). 8.35: Fizikai kísérletek II. o. 9.05: Delta. Tudományos híradó (sz.). 9.30: Magas, szőke férfi, felemás ci­pőben. Francia filmvígjáték (ism., sz.). 10.55: Lehet egy kérdéssel több? 11.25: Évszakok változása a vének földjén. Norvég rövidfilm (ism., sz.). 14.45: Szülők iskolája. 13. rész (sz.). 15.15: Mindenki iskolája. Geometria. 15.55: Hírek. 16.00: Próbaidő. Bolgár film (sz.). 16.40: Kuckó (ism., sz.). 17.15: A 22. miskolci tévéfesztivál díj­nyertesei. A föld nem tud futni. A görcsönyi eset. 18.05: Ki, ha ők sem? Kinek hasznos — miért hasznos. V/5. rész. 18.35: Út a BEK-döntőig (sz.). 19.10: Tévétorna (sz.). 19.15: Esti mese. 19.30: TV Híradó (sz.). 20.00: Élő népdal (sz.). 20.10: Aston Villa—Bayern München labdarúgó EK-döntőmérkőzés (sz.). 22.00: Oldjuk meg! Tájékoztató a fel­vételi feladatok megoldásáról. Matematika-fizika I I. rész. 23.00: TV Híradó 3. (sz.). 2. MŰSOR 18.30: Építsünk házat! Tanácsadó mű­sor saját erős építkezésben részt vevő fiataloknak (sz.). 19.10: A szegedi körzeti stúdió román nyelvű nemzetiségi műsora. 19.30: TV Híradó (sz.). 20.00: Az emberi piramis. Francia film (sz.). 21.30: TV Híradó 2. (sz.). 21.50: Egészségünkért! 22.00: iskolakörlet. Dokumentum­film. 9 SOK A HÓ A VÍZGYŰJTŐN . A megszokottnál magasabb a Duna (Munkatársunktól.) Az utóbbi hetekben, hónapokban a megszokottnál szemmel láthatóan magasabb a Duna vízszintje. Az Or­szágos Vízügyi Hivatalban Polgár László főmérnöktől érdeklődtünk, vajon ez már egy kezdődő árhullám első vonulására utal? — A májusi időjárásnak megfele­lően alig 45—50 százalékos a főváros­nál a Duna medertelítettsége. Ez azt jelenti, hogy itt napok óta többé-ke­­vésbé állandó értéket — 410-420 cen­timéteres vízállást — mértek. Csak emlékeztetőül: a Dunán 600 centiméternél rendelik el az első fokú készültséget, s a fővárosi rakpartokat 620 centiméternél, illetve afölött bo­rítja el a víz. De várható-e ilyen vagy ennél magasabb vízállás a közeljövő­ben?­­ Hideg és csapadékos volt a tél a Duna vízgyűjtőjén, s egy február végéről származó értékbecslés szerint mintegy 21 millió köbkilométer hótö­meg halmozódott fel ebben a térség­ben. Ez a mennyiség ugyan fogyott azóta, de minthogy az időjárás nem volt sem túlságosan meleg, sem túl­ságosan csapadékos abban a körzet­ben, viszonylag lassan apad a hó. Egyébként ilyen sok hó legutóbb 1965-ben várt az olvadásra, s akkor, mint emlékezetes, nagy gondot oko­zott a dunai árhullám levonulása. Mivel a Duna vízgyűjtőjének első szakaszán nagy tömegű a hó, a sok­éves átlagérték 144 százaléka, fenn­áll egy igen magas vízszintű árhul­lám lehetősége. Ez természetesen csak kedvezőtlen időjárási viszonyok ese­tén alakul ki, vagyis ha a hirtelen és tartós meleg hő csapadékkal társul a Duna felső szakaszán, az Alpokban. Sok múlik tehát azon, hogyan alakul­nak a térség hőmérsékleti viszonyai. Egyelőre félig telt a Duna medre.

Next