Népszabadság, 1982. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

2 A NATO menetrend szerint folytatja az eurorakéták telepítésének előkészítését A nyugat-európai szövetségesek — brit forrás szerint — megértésükről biztosították Washingtont az MX ra­kéta telepítésével kapcsolatban a NATO nukleáris tervezőcsoport ülé­sén. Weinberger ismertetése szerint a sűrű telepítési mód „viszonylag se­­bezhetetlenné” teszi e rakétákat. A tanácskozáson egyébként némi vita folyt Washington és a nyugat­európaiak között arról, hogy a NATO fegyverzetfejlesztési programjaiban a nyugat-európai hadiipari cégek is kapjanak megrendeléseket. Jelenleg egy a tízhez az arány a nyugat-euró­pai és amerikai cégeknek ítélt NATO- megrendelések között, s az európaiak valamivel nagyobb részt akarnak maguknak a fegyverüzletből. A NATO nukleáris tervezőcsoport­jának üléséről kiadott hivatalos köz­lemény egyebek között leszögezi, hogy a NATO folytatja a közepes ha­tótávolságú nukleáris eszközök kor­szerűsítését, és e fegyverek korláto­zásáról szóló konkrét megállapodás hiányában az ilyen jellegű új ameri­kai rakéták nyugat-európai telepíté­se az előírt menetrend szerint 1983. végén megkezdődik. A hivatalos nyilatkozat szerint a hadügyminiszterek továbbra is támo­gatják az Egyesült Államoknak a kö­zepes hatótávolságú európai nukleá­ris eszközök korlátozásáról Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyaláso­kon elfoglalt álláspontját, amely sze­rint az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak egyformán le kelle­ne mondania a szárazföldön telepí­tett vagy telepítendő ilyen eszközei­ről. (Ez az úgynevezett „nullamegol­dás”, amely, mivel csak a szárazföl­di telepítésű amerikai eszközöket ve­szi számításba a NATO oldalán, egy­értelműen előnyt adna a NATO-nak a Szovjetunióval szemben. ( A szerk.) Ezzel kapcsolatban a miniszterek megállapították, hogy a szövetsége­sekkel való tanácskozásokon kiala­kított amerikai állásponttal szemben a Szovjetunió álláspontja nem válto­zott, bár tapasztalható bizonyos ha­ladás a genfi tárgyalásokon. A közlemény szerint a miniszterek támogatásukról biztosították a hadá­szati nukleáris eszközökről Genfben folyó tárgyalásokon (SALART) kép­viselt amerikai álláspontot is, meg­elégedéssel nyugtázták a nukleáris területen teendő bizalomépítő intéz­kedésekre vonatkozó legújabb ame­rikai javaslatokat. Végezetül pedig leszögezték, hogy a NATO továbbra is a „kollektív elrettentés stratégiá­ját” vallja, annak nukleáris vonat­kozásával együtt. (MTI) Szovjet—amerikai tárgyalások Genfben Kedden Genfben teljes ülést tar­tottak a hadászati fegyverzet korlá­tozásáról és csökkentéséről folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon. Ugyancsak teljes ülést tartott az európai közepes hatótávolságú nuk­leáris fegyverek korlátozásáról tár­gyaló szovjet és amerikai küldöttség. Ezzel lezárult a megbeszélések jelen­legi szakasza. A felek megállapodtak abban, hogy a tárgyalásokat 1983. január 27-től ismét folytatják. (TASZSZ) Tyihonov fogadta a török külügyminisztert Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden Moszkvában fogadta I­ter Türkmen török külügyminisztert, aki a szovjet kormány meghívására vasárnap óta tartózkodik hivatalos látogatáson a Szovjetunióban. A baráti légkörű megbeszélésen a szovjet—török kapcsolatok néhány kérdéséről volt szó. A tárgyaló felek megerősítették, hogy érdekeltek a jószomszédi kapcsolatok további fej­lesztésében, a gazdasági kapcsolatok és a kétoldalú kereskedelem bővíté­sében. (MTI) Átalakították a szlovák kormányt ( PRÁGAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A Szlovák Nemzeti Tanács elnök­sége keddi ülésén határozatot foga­dott el arról, hogy változtatásokat hajt végre a szlovák kormány össze­tételében. A csehszlovák szövetségi alkotmány alapján visszahívták funkciójából Alois Kusalikot, Dezi­­dera Gogát és Pavel Királyt. A Szlovák Nemzeti Tanács elnök­sége ugyanakkor megbízta Pavel Hrivnakot az ipari minisztérium, Jaroslav Zelkát a kereskedelmi mi­nisztérium, Eslan Prescakot az igaz­ságügy-minisztérium vezetésével. A szlovák kormány új tagjai letették a hivatali esküt. Robbanás Thatcher rezidenciáján Kedd délben pokolgép robbant a londoni Downing Street 10. szám alatt, a brit miniszterelnökség épü­letében. A Scotland Yard közölte, hogy a miniszterelnökségre küldött vesze­delmes csomag nem robbanó-, ha­nem gyújtószerkezetet tartalmazott, és a felbontáskor kicsapó lángok egy tisztviselőt könnyebben megsebesí­tettek. A merényletet az „Ír Nemzeti Fel­szabadító Hadsereg” elnevezésű szélsőséges terrorszervezet vállalta magára. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1982. december 1., szerda Az eurorakéták telepítése azonnali szovjet válaszlépéseket követelne A közép-hatótávolságú nukleáris rakéták tervezett telepítése a szovjet légtér közelében elkerülhetetlenül olyan helyzetet teremt, amely a Szov­jetunió részéről azonnali válaszlépést követel — hozták az APN sajtóügy­nökség tudomására a szovjet hadse­reg illetékesei. A Pentagon rövid időn belül Nyu­­gat-Európába kíván telepíteni 108 Pershing—2 és több száz szárnyas rakétát, amelyek a radaroktól rejtve röpülnek, s váratlanul képesek csa­pást mérni a kiszemelt célra. Mivel a rakéták rendkívül gyorsan érik el a Szovjetunió területét, ha ilyen konf­liktus bármilyen nem katonai okból kezdődik, akkor a figyelmeztetéshez rendelkezésre álló idő hallatlanul rö­vid volta miatt az egyetlen lehetőség a válaszcsapás — más alternatíva nincs. Ehhez hozzá kell még tenni, hogy a válaszcsapás nem csupán a kilövőszerkezetekre irányul majd, hanem a törzsekre, a távközlési köz­pontokra és a fegyverraktárakra is, amelyek közül sok — mint ismeretes — a nyugat-európai országok sűrűn lakott körzetei közelében található — mutat rá az APN. Miután a Szovjetunió kötelezettsé­get vállalt arra, hogy elsőként nem veti be az atomfegyvert, egyszerűen képtelenség a washingtoni vezetők­nek az a kijelentése, hogy az euro­­rakétákat csupán az Egyesült Álla­mok szempontjából válságos helyzet­ben vetik majd be. Nyilvánvaló — hangsúlyozza az APN —, hogy ilyen helyzetet csupán a washingtoni hé­ják provokálhatnak ki azért, hogy igazolják a Szovjetunió elleni ameri­kai nukleáris agressziót. A nukleáris robbanófejjel ellátott amerikai eurorakéták bevetésére em­beri tévedés vagy műszaki meghibá­sodás miatt is sor kerülhet. Termé­szetes, hogy a Szovjetunió nem hagy­hatja figyelmen kívül ezeket a lehe­tőségeket, mivel a nyugati szakértők is elismerik, hogy a Pentagon új ra­kétái kizárólag támadó fegyverek, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy első nukleáris csapást mérjenek a Szovjetunió létfontosságú objektu­maira. Az új rakéták amerikai fenyege­tést jelentenek egész Európára. A Szovjetuniónak szilárd meggyőződé­se, hogy az amerikai rakéták nyugat­európai telepítése nagymértékben fo­kozza az európai országok polgári la­kosságát egyébként is komolyan fe­nyegető veszélyt — állapítja meg vé­gezetül az APN. Jordán—palesztin vegyes bizottság alakult Jordán—palesztin vegyes bizottsá­got hoztak létre Ammanban. A bi­zottság két társelnöke Jasszer Ara­fat, a PFSZ VB elnöke és Mudar Badran jordániai kormányfő. A tes­tület feladata „a jordán—palesztin kapcsolatok jövőjének megvitatása, különös tekintettel a közel-keleti tér­ség problémáival kapcsolatos politi­kai kezdeményezésekre”. Arafat ammani tárgyalásai után egy nyilatkozatában közölte: a pa­lesztin kérdés rendezésének külön­böző lehetőségeiről folyó vitákban tanulmányozzák a Reagan-tervet is. Frissen nyilvánosságra hozott ada­tok szerint egyébként Libanonban az izraeli invázió következtében 1982 júniusa és szeptembere között 19 085 ember vesztette életét, 31 915-en megsebesültek. A libanoni rendőrség, illetve a Vöröskereszt felmérése alap­ján közzétett hivatalos jelentés egy­ben ismertette, hogy a Szabra és Sa­­tila menekülttáborokban végrehaj­tott mészárlásokban 328 palesztint gyilkoltak meg, 911 személyt pedig eltűntnek nyilvánítottak. (AFP) * A Biztonsági Tanács egyhangúlag megszavazta a Golan-fennsíkon ál­lomásozó ENSZ-erők mandátumának meghosszabbítását további fél évre. Mind Szíria, mind Izrael előzetesen hozzájárult a kéksisakosok kedden lejáró megbízatásának meghosszab­bításához, így a testület vita nélkül hozta meg a határozatot. (MTI) A libanoni hadsereg a háborúból marad­t fegyvereiket gyűjti össze Bejrútban. BRAZÍLIA: Választások változások helyett Slúsz év után az idén először ren­­* deztek általános választásokat Brazíliában. A katonai rendszer ha­talomra jutása, 1964 óta ugyan két­szer is az urnák elé szólították a sza­vazókat, de 1974-ben és 1978-ban is csupán csalásokkal tarkított válasz­tási komédia zajlott le. Már akkor is nyilvánvaló volt: a katonákkal elé­gedetlen szavazók mind nagyobb számban voksolnak az alternatív el­lenzékre. A kormányzó párt, érezve az egyre nagyobb gazdasági és szo­ciális feszültségeket, nem halaszthat­­ta tovább az általános választások ki­írását. Abertura: a „nyitást” jelölő portu­gál szó volt Joao Figueiredo katona­­elnök politikájának kulcsszava. Az országban történt politikai és gazda­sági változások arra késztették, hogy legalább egy kis teret engedjen a mindjobban erősödő ellenzéknek. A fokozódó elégedetlenség lecsitítására jó eszköznek tetszett a demokratikus választások megtartása. De a sza­vazás kimenetelét egy pillanatig sem tették kétségessé az előtte hozott olyan intézkedések, melyek — le­hetővé téve új pártok alakítását — egyszerre megosztották az addig kényszerből egy táborba tartozó el­lenzéket. Ilyen előzmények után november 15-én 55 millió brazil választotta meg a helyi kormányzó szervek tagjait, a tartományi kormányzókat, továbbá a szenátorokat, illetve a legfelsőbb bíróság tagjait. Az ellenzék tábora látványos sikert könyvelhetett el. Az ország 22 tartományából nyolcban szerezte meg a kormányzói posztot, s ennek nagy jelentőségét akkor ért­jük meg igazán, ha figyelembe vesz­­szük, hogy az iparilag legfejlettebb és legsűrűbben lakott tartományok­ról van szó. Az eredmény mégsem lepett meg senkit, s nem váltott ki különösebben heves reakciót sem Brazíliában, sem pedig a térségben. Mindez megfelelt a kormányzat elő­zetes várakozásainak. Az ellenzék előretört, de kisebbségben maradt, a kormányzó párt visszaszorult, de to­vábbra is övé a hatalom. Ez a konstel­láció éppen az, amit a Figueiredo-kor­­mányzat akart. Ez ugyanis azt jelenti, hogy abban a különleges, választott testületben, mely 1985-ben megvá­lasztja majd az ország új elnökét, továbbra is a kormányzó párté a többség. S mivel a kisebbségben levő ellenzéket még egymás közt is poli­tikai viták osztják meg, nem kétsé­ges, hogy a katonai kormányzat tá­mogatta párt 1991-ig meg tudja hosz­­szabbítani hatalmát. A hatalom folytonossága pedig ége­tően szükséges ahhoz, hogy Figueiredo külföldi támogatókat és főleg hitele­zőket szerezzen gazdaságpolitikájá­hoz. A 80 milliárdra duzzadt óriási adósságteher ugyanis súlyosan hat nemcsak az ország mammutiparának további fejlődésére, hanem növeli a kényszerhelyzet okozta szociális fe­szültségeket is. Ezeknek felszámolása pedig nem csupán az ország vezetői­nek, hanem legfőbb szövetségesének, az Egyesült Államoknak is érdeke. Washington ugyanis mindennél job­ban szeretne most olyan belső és külső konfliktusoktól mentes Bra­zíliát látni a forrongó Latin-Ameri­­kában, melyre biztosan támaszkodhat stratégiai terveiben. Nagy Csaba Módosító indítványok az OKP KB kongresszusi politikai dokumentumához ( RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Az OKP napilapja, a L’Unitá ked­di számában — a szerzők kérésére — közli azokat a visszautasított mó­dosító indítványokat, amelyeket Ar­­mando Cossutta, a vezetőség és a KB tagja, valamint Guido Cappelloni, a KB tagja nyújtott be a központi bi­zottság múlt heti ülésén a jövő év márciusában sorra kerülő XVI. párt­kongresszus politikai dokumentumá­nak „A szocializmus perspektívája” című fejezetéhez. Cossutta és Cappelloni javasolta a KB dokumentuma ama tézisének el­hagyását, amely szerint „kimerült a szocializmus ama történelmi tapasz­talatának előrevivő ereje, amelyet a Szovjetunióban megvalósított politi­kai, állami és ideológiai modell kép­visel”. Cappelloni szerint az Októbe­ri Forradalom által kifejezett alap­vető eszmék és értékek „távol van­nak attól, hogy kimerüljenek, s meg­tartják érvényüket a világ progresz­­szív, szocialista erői, így a mi szá­munkra is”. A KB által jóváhagyott dokumen­tum megállt annak a megállapítá­sánál, hogy a szocialista országok­ban nemcsak késésekről, hanem vál­ságról van szó. Cossutta és Cappello­ni módosító indítványai ezzel szem­ben — nem vitázva a válságjelensé­gekről és a késésekről szóló tézis­sel — szólnak az ezekben az orszá­gokban elért jelentős fejlődésről, eredményekről is. A KB dokumentuma a lengyel helyzettel kapcsolatban változatlanul hagyta a korábbi, az 1982. januári határozatot. Cossutta indítványában javasolta, hogy az erről szóló fejeze­tet helyettesítsék a következőkkel: „A lengyelországi helyzet legújabb fejleményei azt mutatják, hogy bár a válság súlyos maradt, az nem te­kinthető véglegesnek, kiút nélküli­nek.” Cossutta javasolta annak a fejezet­nek a törlését, amely szerint a Szov­jetuniónak — úgymond — nagyobb befolyása volt a világközvéleményre, amikor gazdaságilag-katonailag gyengébb volt. Cappelloni az úgynevezett új in­ternacionalizmusról szóló fejezethez kiegészítésül javasolta annak kimon­dását, hogy a kommunista és mun­káspártok közötti kapcsolatok a töb­bi között az Októberi Forradalom korszakalkotó szerepének közös elis­merésén alapulnak. Faragó Jenő Az ország ötéves terve a kínai parlament előtt A „kiigazítási politika” folytatását javasolta 1985 végéig kedden Peking­­ben Csao Ce-jang miniszterelnök a kínai parlament előtt elhangzott be­szédében. A kétéves késéssel ismer­tetett 6. ötéves terv — a tervidőszak 1981 januárjával kezdődött — évente átlagosan négy százalékos gazdasági növekedést irányoz elő, és előnyben részesíti az energiaágazat, valamint a közlekedés és szállítás fejlesztését. A beruházásra előirányzott 360 milliárd jüanból 130 milliárdot kí­vánnak a meglevő üzemek korsze­rűsítésére fordítani, ugyanakkor a hatodik tervidőszak végére 400 nagy és közepes beruházást is át kívánnak adni. Az ötéves tervben a külkeres­kedelem növekedési üteme több mint kétszer akkora lesz, mint a gazdaság növekedési üteme. Szénből a tavalyi 620 millió ton­na helyett a tervidőszak végére 700 millió tonnát, acélból 35,6 millió ton­na helyett 39 millió tonnát kívánnak termelni, a 100 millió tonna körül stagnáló kőolajtermelést 1985 végéig 135 millió tonnára kívánják emelni. Villamos energiából 1980-hoz képest 20,4 százalékkal kívánnak többet elő­állítani, Közép-Kínában 300 ezer ki­lowatt kezdő teljesítménnyel meg­épül az ország első népgazdasági cé­lokat szolgáló atomerőműve. A gabo­natermés a tervek szerint 1985 végén 360 millió tonna lesz. Csao Ce-jang aláhúzta, hogy az el­múlt 28 év gazdasági eredményei „nagyon gyengék” voltak, míg a 6. ötéves terv jobb gazdasági mutatók­ra épül. A tervidőszak első két évé­ben az ipar és a mezőgazdaság össz­­termelési értéke 5,2 százalékkal nőtt — jelentette be a miniszterelnök. A terv az egy főre jutó fogyasztás szintjét évente átlagosan 4,1 száza­lékkal kívánja növelni, a városi la­kosság jövedelme 4,9 százalékkal, míg a több mint 800 milliós falusi lakos­ságé évi 6 százalékkal, 191 jüanról (1980) 255 jüanra emelkedik. A 6. kínai ötéves terv a korábbi év­tizedekhez képest lényegesen na­gyobb összegeket irányoz elő az élet­­színvonal fejlesztésére. A legutóbbi ötéves tervben a kormány összkiadá­sának 11 százalékát irányozta elő ok­tatásra, tudományra, kultúrára és közegészségügyre. Most az összeget 15,9 százalékra emelték. A tervidő­szakban 29 millió embernek kíván­nak munkát biztosítani. Csao Ce-jang azonban azt is jelez­te, hogy az életszínvonal-politikát alááshatja a lakosság számának túl­zott növekedése. (MTI) A lengyel kormány és a püspöki kar képviselőinek megbeszélése Varsóban A lengyel kormány és a püspöki kar képviselőiből álló vegyes bizott­ság hétfőn Varsóban együttes ülésen megvitatta az ország helyzetével kapcsolatos kérdéseket. A kormány képviselői kifejtették, hogy milyen tervei vannak az állami vezetésnek a közeljövőre vonatko­zóan. Előzetesen áttekintettek néhány szervezeti kérdést II. János Pál pápa 1983-ban esedékes lengyelországi lá­togatásával kapcsolatban. Az ülésen ezenkívül megvitatták a katolikus értek­eiségi klubok tevé­kenységének esetleges felújítását, valamint az állam és az egyház vi­szonyának időszerű kérdéseit. A lengyel parlament alkotmányjo­gi felelősséget vizsgáló bizottságá­nak felkérésére a lengyel belügymi­niszter engedélyezte, hogy Piotr Ja­­roszewicz egykori miniszterelnök, Tadeusz Pyka volt miniszterelnök­helyettes, Jan Szydlak, az időközben feloszlatott lengyel szakszervezeti szövetség elnökségének volt elnöke, valamint Tadeusz Wrzaszczyk, a LEMP PB volt tagja ideiglenesen el­hagyhassák internálási helyüket. Az intézkedés célja, hogy az egykor fe­lelős tisztséget betöltött politikusok a szejmbizottság előtt tanúvallomást tehessenek az ügyükben folytatott vizsgálatban. (PAP) Az ellenzék sikere az uruguayi választásokon A katonai rendszerrel szemben álló erők sikerét hozták a vasárnap tar­tott uruguayi választások. A csak az engedélyezett pártok számára kiírt választásokon a szavazók a pártok elektori testületeinek összetételéről döntöttek. Ezeknek a most megvá­lasztott testületeknek az lesz a fel­adata, hogy kijelöljék a pártok veze­tőségét, megfogalmazzák a pártok programját. A választásokon három párt indult. Közülük jelentősnek csak a két ha­gyományos párt — a Colorado és a Nemzeti (Blanco) Párt — nevezhető. A hivatalos adatok szerint mindkét párt elektori testületében a katonai rendszerrel szemben állók lesznek többségben. A továbbra is illegalitásba kény­­szerített pártok — köztük a keresz­ténydemokrata, a szocialista és a kommunista párt — szövetsége, a Széles Front híveit a szavazócédulák üresen hagyására szólította fel. En­nek a választók 6,6 százaléka tett ele­get, a fővárosban, Montevideóban vi­szont 12,3 százalék. (MTI)

Next