Népszabadság, 1983. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-25 / 20. szám

1983. január 25., kedd NÉPSZABADSÁG A Frankofon Szocialista Párt elnökének megbeszélései hazánkban Óvári Miklós és Várkonyi Péter fogadta Guy Spitaelst Az MSZMP KB meghívására ha­zánkban tartózkodik Guy Spitaels, a belgiumi Frankofon Szocialista Párt elnöke. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Várkonyi Péter, a KB titkára hétfőn megbeszéléseket folytatott Guy Spitaelsszel. A tár­gyalásokon kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik és pártjaik hely­zetéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, az európai béke és biztonság megőrzésének időszerű kérdéseiről, valamint az MSZMP és a Frankofon Szocialista Párt közötti kapcsolatok bővítésének lehetőségei­ről. A találkozón jelen volt Horn Gyu­la, a KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője. (MTI) Havasi Ferenc hazaérkezett Finnországból Havasi Ferenc, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára finnországi látoga­tásának utolsó programjaként a hét végén a Finn Szociáldemokrata Párt oului megyei és városi bizottságá­nak tevékenységével ismerkedett. Havasi Ferenc finnországi látogatá­sa befejeztével hazaérkezett a ma­gyar fővárosba. (MTI) Werner Felie a magyar fővárosban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására tegnap Budapestre érkezett Werner Felfe, a Német Szocialista Egység­párt KB Politikai Bizottságának tag­ja, a központi bizottság titkára. Kí­séretében van Helmut Semmelmann, az NSZEP Központi Bizottsága me­zőgazdasági osztályának vezetője. (MTI) Fogadás a román nagykövetségen A magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulóján Victor Bolojan, Ro­mánia budapesti nagykövete hét­főn a nagykövetség épületében fo­gadást adott, amelyen részt vett Pó­ja Frigyes külügyminiszter, és a mi­nisztérium több vezető munkatársa. Barity Miklós nagykövet, hazánk bu­karesti nagykövetségén az évforduló­ról ugyancsak ünnepi fogadással em­lékezett meg. A fogadáson megjelent Stefan Andrei külügyminiszter is. Az Országos Közművelődési Tanács ülése Hétfőn a Parlamentben — Győri Imre elnökletével — ülést tartott az Országos Közművelődési Tanács. Az ülésen részt vett Sarlós István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese­ A tes­tület Rátkai Ferenc művelődési mi­niszterhelyettes előterjesztése alap­ján áttekintette az amatőr művészeti mozgalom helyzetét, művelődéspoli­tikai szerepét. A Művelődési Minisztérium beszá­molója és a vita alapján az OKT megállapította: az országban csak­nem 23 ezer amatőr művészeti cso­port tevékenykedik, a megközelítő­leg 500 ezer részvevő többsége az együttes alkotás és a közösségi mű­velődés iránt érdeklődő fiatal. Az Országos Közművelődési Tanács ál­lásfoglalása szerint az amatőr mű­vészeti mozgalom további társadalmi figyelmet érdemel. Ennek érdekében — a művelődéspolitikai céloknak megfelelően — valamennyi érdekelt irányító és fenntartó szervezetnek tá­mogatni kell a demokratikus kezde­ményezéseket és a mozgalomban rej­lő közösségi nevelési lehetőségek jobb hasznosítását. (MTI) Legyen rövidebb az áru útja Tanácskozás a főváros kereskedelméről Az elmúlt évben eleget tett felada­tainak, jól fejlődött a tanácsi keres­kedelem Budapesten. Egyebek közt ezt állapították meg hétfőn a Város­házán rendezett értekezleten, ame­lyen a budapestiek ellátásáért fele­lős vállalatok vezetőin kívül ott vol­tak a kerületi tanácsok elnökei is. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke és Lauthán Ferenc belkeres­kedelmi miniszterhelyettes is. Beszámolójában Gál József, a fő­városi tanács kereskedelmi főosztá­lyának vezetője elmondta: manapság a családok túlnyomó többsége a ko­rábbinál jobban megnézi, mire adja a pénzét, s elvárja, hogy valóban jó minőségű árut kapjon. Több terüle­ten, így például a cipő- és a bútor­értékesítésnél az ipar felelősségén túl, gyakran a kereskedelem is hi­báztatható a gyenge minőségért. Tavaly jó néhány tanácsi vállalat nagykereskedelmi jogot kapott, s na­gyon fontos, hogy ahol erre megérett a helyzet, éljenek ezzel a lehetőség­gel, így több hiánycikk megszünte­tésére lenne mód, de ehhez együtt­működő társakat kellene keresni a termeltetésre. A partnerkapcsola­tok erősítésének egyébként általános törekvéssé kell válnia, sor kerülhet­ne esetleg közös vállalatok létreho­zására is egy-egy termék vagy ter­mékcsoport gyártására, forgalmazá­sára. Az élelmiszer-kereskedelemben to­vábbra is alapvető cél, hogy az üz­letekben nyitástól zárásig folyama­tos legyen az ellátás. Jelentős feladat az olcsó áruk kínálatának biztosítá­sa, a munkahelyi étkeztetés és a gyermekélelmezés színvonalának to­vábbi javítása. A tanácsi ruházati boltokra a nagyobb méretválaszték kialakítása vár. Ebben az évben várhatóan — a külföldi rovására — nő a belföldi turizmus, s erre célszerű már időben felkészülni. Hamarosan megalakul a fővárosi tanács Tourinform irodája, amely házigazdaként igazítja majd útba Budapest vendégeit. Nagy teret szenteltek a tanácsko­záson a kereskedelemben és a ven­déglátásban tapasztalható néhány káros jelenségnek. Tavaly tovább romlott a boltok állapota, tisztasága, s a kereskedelmi morálban sem ta­pasztalható javulás; a súlycsonkítás, hamis mérés, rossz számlázás nem csökkent, sőt nőtt az élelmiszer-ke­reskedelemben, s hasonló a helyzet a vendéglátásban, ahol valamilyen mó­don minden harmadik fogyasztót megkárosítanak. A helyzeten csak a határozott, a szigorú fellépés vál­toztathat, s mindenekelőtt a vállala­ti belső ellenőrzés javítására van szükség. Szó volt a kereskedelem szempont­jából gyengén ellátott területek hely­zetéről is. Ezzel kapcsolatban kifej­tették: megengedhetetlen, hogy mi­közben a főváros milliókat költ új üzletekre, a peremkerületekben hó­napokig, esetleg évekig üresen állja­nak az üzlethelyiségek. Az is elhang­zott: ha létszámhiány miatt kénysze­rülnek lakatot tenni az ajtókra, az üzletet inkább ajánlják fel a tanács­nak, s az adja bérbe, lehetőleg ke­reskedelmi felhasználásra. A felszólalók közül többen hangsú­lyozták, hogy a jelenlegi helyzetben a vállalati erőforrások újszerű ki­használására van szükség. Közvetlen beszerzésekkel le kell rövidíteni az áru útját. Többen szóltak az irányí­tás korszerűsítésének, a megfelelő utánpótlás nevelésének fontosságá­ról, s azt is szóvá tették, hogy a kí­nálat jelenlegi színvonalának meg­őrzéséhez jobb prognózisokra van szükség, felmérve a gazdasági válto­zások hatását a­­kereskedelemre­­(MTI) Munkásőr-emlékszoba Hatvanban (Tudósítónktól.) Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepli a Zalka Mátéról elnevezett hatvani munkásőregység. Tagjai job­bára a helyi MÁV-csomópont, a Le­nin Termelőszövetkezet, a Cukor- és Konzervgyár dolgozói közül kerülnek ki. Akik felöltötték az acélkék egyen­ruhát, a példamutató termelőmunka mellett önként vállalták a fegyveres, elkötelezett társadalmi tevékenysé­get. Részt vesznek a társ fegyveres testületekkel a karhatalmi feladatok ellátásában, a város szépítésében; se­gítették a közművelődési intézmé­nyek munkáját. A kiképzésben, a tár­sadalmi és közéleti tevékenységben elért sikereiknek állít emléket a vá­rosi pártbizottság székházában be­rendezett, dokumentumokban gazdag munkásőr-emlékszoba. . A hernádi ember megszokta a port. A szellő is röpíti-keveri a futóho­­mokot, borzolva a gyenge földön a növényeket. Egykoron az ember együtt sínylődött a növényvilággal. Erdei Ferenc a 30-as években így jellemezte a hernádi nép helyzetét: „Itt látható a magyar középkor.. Sokat változott azóta a világ, a her­nádiak az utolsó negyedszázadban igencsak tapasztalják ennek előnyeit. A tájat ugyan nem tudták alapjában megváltoztatni, de az emberek élete könnyebb lett a homokon. Eltűntek a hercegi uradalomhoz tartozó falu szegényes viskói, helyükön korszerű épületeket emeltek. A változások for­málója az ország egyik legjobb szö­vetkezete, a Március 15. Tsz, amely biztos munkaalkalmat, megélhetést nyújt a hernádiaknak és a szövetke­zethez tartozó másik három község lakosságának. Nyílt tekintettel kezdetben az életük nem külön­bözött a más falvak szövetkezetei­nek a sorsától. A közös gazdálkodás első esztendejében, 1959-ben három­millió forint értéket állítottak elő. Ám nem telt el két és fél évtized sem, amikor ennek ezerszeresével büszkélkedhet a szövetkezet tagsága. Kopányi Imre gazdasági elnökhelyet­tes végigjárta a gyarapodás útját, 24 éve irányítja a gazdálkodást külön­féle posztokon. — A hernádi ember mindig tudta, hogy a növénytermelésből nem lehet megélni a futóhomokon — emléke­zik a múltra az elnökhelyettes. — Csak az állattenyésztésre lehetett alapozni a szövetkezet fejlődését. Akkoriban a csirkére szavaztunk. Az ágazat felkarolása mellett szólt, hogy a csirkehizlalásnál forog a pénz, mindig volt mihez nyúlnunk a bank­ban. No meg a jövedelmezőség is megerősítette elhatározásunkat. Az ágazat gyors fejlesztésének idősza­kában három-négy forint jövedelem maradt minden kiló csirkehúson. A kezdeti sikerek biztatást adtak, így az állattenyésztés végérvényesen alappillére lett a gazdaságnak. Az állatok tenyésztésétől húsuk értéke­sítéséig kézben tartják a termelés folyamatát. A készülő zárszámadási értékelés szerint tavaly 1,1 milliárd forint értéket állítottak elő az állat­­tenyésztők, az élelmiszer-ipari fel­dolgozó üzemek termelési értéke 900 millió forint, az ipari tevékenységé megközelíti az egymilliárd forintot, mellettük eltörpül a növénytermelés, melynek termelési értéke a 7500 hek­táron 80 millió forint. Valójában a baromfitenyésztés fémjelzi Hernád nevét. Sajátos mód­szerét választották a termelésnek. A napos csibék a szövetkezet keltető­jében jönnek a világra, a háztáji ud­varokban híznak, majd a gazdaság feldolgozó üzemében fejezik be 50 napos életüket. Tavaly már 9,5 mil­lió csirkét dolgoztak fel a vágóhí­don, összesen 14 500 tonna húst ér­tékesíthettek. Ebből 3500 tonnát szállított külföldre a szövetkezet. Voltaképpen ez a kisebb mennyiség okozta a nagyobb fejtörést a veze­tésnek.­­ Az elmúlt másfél évben mint­egy 30 százalékkal csökkent az ex­portált csirke ára, így rendkívül le­romlott az értékesítés gazdaságossá­ga — magyarázza Dupsi Ferenc élel­miszer-ipari főágazati vezető. Az év végi mérleg már érzéke­nyen mutatja a kedvezőtlen változá­sokat. 1981-ben a baromfitenyésztés, -feldolgozás és -értékesítés után 100 millió forint üzemi eredményt köny­velt el a szövetkezet, az idei zár­számadásig 60 millió forintra csap­pant az eredmény. — S ha még hozzászámoljuk a gazdasági általános költségeket, jó, ha a pénzünknél maradunk — állít­ja Kopányi Imre. Nem irigylésre méltóak a szövet­kezet vezetői. A csirkevilágpiacon kialakult helyzet tizedeli eredmé­nyeiket, s közben növekednek a ter­melés költségei. A számítások sze­rint a tavaly júniusi szabályozómó­dosítások 48 millió forintba „kerül­tek” a szövetkezetnek, januártól ez a szám 14 millióval növekedett. Mégis nyílt tekintettel állhatnak zárszámadáskor a tagság elé, mert összességében négymillió forinttal emelték a gazdálkodás nyereségét, s elérték a 80 millió forintot. Az idei esztendőre ugyanekkora nyereséget terveznek. — Elszoktunk az ilyen szerény fej­lődéstől, de most meg kell tanulnunk ezt is tudomásul venni — mondja Kopányi Imre. — Az ország nehéz helyzetén mi sokat segíthetünk. Ne­künk gazdaságosan kell termelni ahhoz, hogy a kilátások biztatóbbak legyenek. Hernádon ez egyet jelent a csirketartás fenntartásával. Meg­éltünk jobb napokat, s most, a ne­hezebb körülmények között is ki kell tartanunk. A csirke ára máskor is ingadozott a piacon, a mostani mély­pont sem tarthat örökké. Olcsóbban, hatékonyabban A bizakodás nem alaptalan Her­nádon. Különösképpen azért, mert nem karba tett kézzel várják a vál­tozásokat, hanem maguk is siettetik őket. Sok módszerét kidolgozták a jövedelmezőbb termelésnek. — Mindenkor azt tapasztaltuk, hogy eladható a csirke, csak az a kérdés, mennyiért — fogalmaz Fo­dor István állatorvos, az állatte­nyésztési főágazat vezetője. — Ezért állandóan újraértékeljük a tenyész­tési, a tartási, a takarmányozási el­járásokat, keressük a költségcsök­kentés módszereit. Bonyolult élettani magyarázatba kezd Fodor István, s végül a taka­rékossággal hozza összefüggésbe sza­vait. Mondanivalójának lényege, hogy a kisebb testsúlyú tyúkokkal olcsóbban termelhető a tenyésztojás.­­ Az országban elsőként alkal­maztuk a tyúkok mesterséges meg­termékenyítését, ugyanis a kisebb testsúlyú szárnyasok csak így te­nyészthetők eredményesen. A mód­szer haszna, hogy egy tenyésztojás 60 fillérrel kevesebbe kerül. Herná­don húszmillió tojást állítunk elő, így több mint tízmillió forint lehet a megtakarítás. Az útkeresés esetenként a herná­diaknak is meglepetéssel szolgál. — Sok-sok tapasztalat után úgy jártunk a csirkehizlalással, mint az az ember, aki a számítógéphez jól ért, de az egyszeregyet már elfelej­tette. Mi is eleinte ól helyett „palo­tát” építettünk a csirkéknek, elzár­tuk őket a külvilágtól, így vala­mennyi életfeltételt mesterségesen kellett megteremteni. Később akácfa szerkezetre fóliasátrat húztunk, s kí­sérletképpen ebben hizlaltuk a csir­két. Végül is a fóliasátor, valamint a kacsalábon forgó épület kombiná­ciójánál maradtunk. Egy szárnyas férőhelyének építési költsége 250 fo­rintról 100 forintra csökkent. Nem fűtjük az egész épületet a napos ba­romfinak sem, visszatértünk nagy­anyáink tapasztalatához. Gáztüze­lésű műanyával csak kisebb reke­szeket fűtünk, ahol jól érzik magu­kat az állatok. Hagyományosan egy kilogramm csirke előállításához 6 fo­rint értékű fűtőolajat használtunk fel, az új módszerrel egyharmadára­­felére csökken a költség. S tovább sorolja még Fodor István a technológiai változásokat, a takar­mányozásban bevezetett újításokat, ám mindig visszatér az élettani ala­pokhoz.­­ A költségtakarékos módszerek kidolgozását, elterjedését gátolja, hogy az állatélettani ismereteket nem hasznosítjuk eléggé. A kutatók tisztázták a biológiai alapokat, s mi­vel most már ismeretesek, befolyá­solhatók is. Mégis gyakran mara­dunk a beidegződött, rossz hagyomá­nyoknál. A rejtett tartalékok feltárása A jobbító szándék, az újítási kész­ség persze nemcsak a tenyésztők munkáját jellemzi Hernádon. Több mint százmillió forintért felújítják, bővítik a baromfifeldolgozót, s az idén már 22 ezer tonna csirkét ké­pesek feldolgozni. Az árunak persze piac kell, s ennek szélesítésére egy­általán nem ördöngös ötletet alkal­maznak. Az alapelvet így fogalmaz­za meg Dupsi Ferenc: — Olyan árut kell termelni, ami­lyent a vevő megvesz. Régi törvénye ez a piacnak, mostanában már köz­helynek tetszik az említése, ám a megtartására csak a legutóbbi idő­ben kényszerültünk. Pedig ha nya­kunkon marad az áru, eleve veszte­séggel számolhatunk. A vásárlók kegyeit itthon és kül­földön egyaránt keresik a feldolgo­zók. Úgy alakították a technológiát az üzemben, hogy többféleképpen fel­dolgozott termék kerülhessen a bol­tokba. Pest és Nógrád megyékben, a főváros két kerületében, valamint a szövetkezet 25 saját üzletében bont­va, darabolva, előhűtve, fagyasztva kínálják a csirkét. — A háziasszonyok mondják, hogy a jó húsileveshez kell a baromfi feje és lába — idézi a konyhák mestereit Dupsi Ferenc. — Régebben ezeket levágtuk a felbontott állatokról. Ha most így kell a vevőnek, így szállít­juk, az idén már 2 ezer tonna „fejes csirke” kerül a piacra. Ugyancsak a szövetkezeti feldol­gozó ellátási körzetében lehet vásá­rolni az úgynevezett Hermina-csir­­két. Húsa sárgább, tömöttebb, rugal­masabb, mint a nagyüzemben nevel­kedő társaké, hasonlít a falusi udva­rokban kapirgáló csirkék húsához. A hizlalás utolsó szakaszában ter­mészetes alapú adalékanyagokat rak­nak a tápokba, ettől van a háziasz­­szonyok kedvére való változás. Kí­sérletképpen Franciaországba, az NSZK-ba is szállítottak a Herminá­ból, ahol kedvező az új termék fo­gadtatása. A gyártmányfejlesztést tehát a piac szabályozza, melyet folyamato­san tanulmányoznak a szakemberek, — összesen 1700 boltba szállítunk — mondja Dupsi Ferenc —, s az üz­letvezetőkkel a jó kapcsolat kialakí­tására törekszünk. Rendszeresen tar­tunk szakmai megbeszéléseket, köl­csönösen tájékoztatjuk egymást. A nehezebb értékesítés most újabb lé­pésre késztetett bennünket: megszer­vezzük a piackutatási és értékesítési osztályt. Bármennyire is igyekeznek a ba­romfitartás rejtett tartalékait fel­tárni Hernádon, a termelés jövedel­mezőségét alapjaiban nem tudják megváltoztatni. Ezért más ágazatok­ban is keresik a gyarapodás útjait. — Létrehoztuk és bővítjük az ipari tevékenységet — mondja Ko­pányi Imre. — Főképpen építőipari munkákat vállalunk, pesti részle­günknél már kétezren dolgoznak, ők hozzák létre a már említett egymil­liárd forintos termelési értéket, és ezzel a szövetkezet nyereségének kétharmadát. Ez a nyereség sokat segített nekünk abban, hogy talpon maradhassunk. Jó eredményt várnak a gázprog­ram sikerétől is. Valamennyi istál­lóban, üzemben földgázzal fűtenek olaj helyett már az idén. A beruhá­zás 67 millió forintba kerül, de a tervek szerint csaknem két esztendő alatt megtérül. — Kiszámítottuk, hogy felére csökkenthetők az energiaköltségek, s ez 30 millió forint megtakarítást je­lent évenként — érvel Kopányi Im­re. — Ez ugyan a nagyobb lehetősé­gek közül való, de semmit nem sza­lasztunk el azért, hogy takarékosab­ban, eredményesebben gazdálkod­hassunk. Farkas József OLYAN ÁRUT KELL TERMELNI, AMILYENT A VEVŐ MEGVESZ Merre repdes a hernádi csirke? Tavaly 14 500 tonna baromfit dolgoztak fel a hernádi üzemben. BALÁZS LAJOS FELVÉTELEI

Next