Népszabadság, 1983. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-25 / 20. szám
1983. január 25., kedd NÉPSZABADSÁG A Frankofon Szocialista Párt elnökének megbeszélései hazánkban Óvári Miklós és Várkonyi Péter fogadta Guy Spitaelst Az MSZMP KB meghívására hazánkban tartózkodik Guy Spitaels, a belgiumi Frankofon Szocialista Párt elnöke. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Várkonyi Péter, a KB titkára hétfőn megbeszéléseket folytatott Guy Spitaelsszel. A tárgyalásokon kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik és pártjaik helyzetéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, az európai béke és biztonság megőrzésének időszerű kérdéseiről, valamint az MSZMP és a Frankofon Szocialista Párt közötti kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről. A találkozón jelen volt Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. (MTI) Havasi Ferenc hazaérkezett Finnországból Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára finnországi látogatásának utolsó programjaként a hét végén a Finn Szociáldemokrata Párt oului megyei és városi bizottságának tevékenységével ismerkedett. Havasi Ferenc finnországi látogatása befejeztével hazaérkezett a magyar fővárosba. (MTI) Werner Felie a magyar fővárosban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására tegnap Budapestre érkezett Werner Felfe, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára. Kíséretében van Helmut Semmelmann, az NSZEP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője. (MTI) Fogadás a román nagykövetségen A magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulóján Victor Bolojan, Románia budapesti nagykövete hétfőn a nagykövetség épületében fogadást adott, amelyen részt vett Pója Frigyes külügyminiszter, és a minisztérium több vezető munkatársa. Barity Miklós nagykövet, hazánk bukaresti nagykövetségén az évfordulóról ugyancsak ünnepi fogadással emlékezett meg. A fogadáson megjelent Stefan Andrei külügyminiszter is. Az Országos Közművelődési Tanács ülése Hétfőn a Parlamentben — Győri Imre elnökletével — ülést tartott az Országos Közművelődési Tanács. Az ülésen részt vett Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese A testület Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes előterjesztése alapján áttekintette az amatőr művészeti mozgalom helyzetét, művelődéspolitikai szerepét. A Művelődési Minisztérium beszámolója és a vita alapján az OKT megállapította: az országban csaknem 23 ezer amatőr művészeti csoport tevékenykedik, a megközelítőleg 500 ezer részvevő többsége az együttes alkotás és a közösségi művelődés iránt érdeklődő fiatal. Az Országos Közművelődési Tanács állásfoglalása szerint az amatőr művészeti mozgalom további társadalmi figyelmet érdemel. Ennek érdekében — a művelődéspolitikai céloknak megfelelően — valamennyi érdekelt irányító és fenntartó szervezetnek támogatni kell a demokratikus kezdeményezéseket és a mozgalomban rejlő közösségi nevelési lehetőségek jobb hasznosítását. (MTI) Legyen rövidebb az áru útja Tanácskozás a főváros kereskedelméről Az elmúlt évben eleget tett feladatainak, jól fejlődött a tanácsi kereskedelem Budapesten. Egyebek közt ezt állapították meg hétfőn a Városházán rendezett értekezleten, amelyen a budapestiek ellátásáért felelős vállalatok vezetőin kívül ott voltak a kerületi tanácsok elnökei is. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke és Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes is. Beszámolójában Gál József, a fővárosi tanács kereskedelmi főosztályának vezetője elmondta: manapság a családok túlnyomó többsége a korábbinál jobban megnézi, mire adja a pénzét, s elvárja, hogy valóban jó minőségű árut kapjon. Több területen, így például a cipő- és a bútorértékesítésnél az ipar felelősségén túl, gyakran a kereskedelem is hibáztatható a gyenge minőségért. Tavaly jó néhány tanácsi vállalat nagykereskedelmi jogot kapott, s nagyon fontos, hogy ahol erre megérett a helyzet, éljenek ezzel a lehetőséggel, így több hiánycikk megszüntetésére lenne mód, de ehhez együttműködő társakat kellene keresni a termeltetésre. A partnerkapcsolatok erősítésének egyébként általános törekvéssé kell válnia, sor kerülhetne esetleg közös vállalatok létrehozására is egy-egy termék vagy termékcsoport gyártására, forgalmazására. Az élelmiszer-kereskedelemben továbbra is alapvető cél, hogy az üzletekben nyitástól zárásig folyamatos legyen az ellátás. Jelentős feladat az olcsó áruk kínálatának biztosítása, a munkahelyi étkeztetés és a gyermekélelmezés színvonalának további javítása. A tanácsi ruházati boltokra a nagyobb méretválaszték kialakítása vár. Ebben az évben várhatóan — a külföldi rovására — nő a belföldi turizmus, s erre célszerű már időben felkészülni. Hamarosan megalakul a fővárosi tanács Tourinform irodája, amely házigazdaként igazítja majd útba Budapest vendégeit. Nagy teret szenteltek a tanácskozáson a kereskedelemben és a vendéglátásban tapasztalható néhány káros jelenségnek. Tavaly tovább romlott a boltok állapota, tisztasága, s a kereskedelmi morálban sem tapasztalható javulás; a súlycsonkítás, hamis mérés, rossz számlázás nem csökkent, sőt nőtt az élelmiszer-kereskedelemben, s hasonló a helyzet a vendéglátásban, ahol valamilyen módon minden harmadik fogyasztót megkárosítanak. A helyzeten csak a határozott, a szigorú fellépés változtathat, s mindenekelőtt a vállalati belső ellenőrzés javítására van szükség. Szó volt a kereskedelem szempontjából gyengén ellátott területek helyzetéről is. Ezzel kapcsolatban kifejtették: megengedhetetlen, hogy miközben a főváros milliókat költ új üzletekre, a peremkerületekben hónapokig, esetleg évekig üresen álljanak az üzlethelyiségek. Az is elhangzott: ha létszámhiány miatt kényszerülnek lakatot tenni az ajtókra, az üzletet inkább ajánlják fel a tanácsnak, s az adja bérbe, lehetőleg kereskedelmi felhasználásra. A felszólalók közül többen hangsúlyozták, hogy a jelenlegi helyzetben a vállalati erőforrások újszerű kihasználására van szükség. Közvetlen beszerzésekkel le kell rövidíteni az áru útját. Többen szóltak az irányítás korszerűsítésének, a megfelelő utánpótlás nevelésének fontosságáról, s azt is szóvá tették, hogy a kínálat jelenlegi színvonalának megőrzéséhez jobb prognózisokra van szükség, felmérve a gazdasági változások hatását akereskedelemre(MTI) Munkásőr-emlékszoba Hatvanban (Tudósítónktól.) Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepli a Zalka Mátéról elnevezett hatvani munkásőregység. Tagjai jobbára a helyi MÁV-csomópont, a Lenin Termelőszövetkezet, a Cukor- és Konzervgyár dolgozói közül kerülnek ki. Akik felöltötték az acélkék egyenruhát, a példamutató termelőmunka mellett önként vállalták a fegyveres, elkötelezett társadalmi tevékenységet. Részt vesznek a társ fegyveres testületekkel a karhatalmi feladatok ellátásában, a város szépítésében; segítették a közművelődési intézmények munkáját. A kiképzésben, a társadalmi és közéleti tevékenységben elért sikereiknek állít emléket a városi pártbizottság székházában berendezett, dokumentumokban gazdag munkásőr-emlékszoba. . A hernádi ember megszokta a port. A szellő is röpíti-keveri a futóhomokot, borzolva a gyenge földön a növényeket. Egykoron az ember együtt sínylődött a növényvilággal. Erdei Ferenc a 30-as években így jellemezte a hernádi nép helyzetét: „Itt látható a magyar középkor.. Sokat változott azóta a világ, a hernádiak az utolsó negyedszázadban igencsak tapasztalják ennek előnyeit. A tájat ugyan nem tudták alapjában megváltoztatni, de az emberek élete könnyebb lett a homokon. Eltűntek a hercegi uradalomhoz tartozó falu szegényes viskói, helyükön korszerű épületeket emeltek. A változások formálója az ország egyik legjobb szövetkezete, a Március 15. Tsz, amely biztos munkaalkalmat, megélhetést nyújt a hernádiaknak és a szövetkezethez tartozó másik három község lakosságának. Nyílt tekintettel kezdetben az életük nem különbözött a más falvak szövetkezeteinek a sorsától. A közös gazdálkodás első esztendejében, 1959-ben hárommillió forint értéket állítottak elő. Ám nem telt el két és fél évtized sem, amikor ennek ezerszeresével büszkélkedhet a szövetkezet tagsága. Kopányi Imre gazdasági elnökhelyettes végigjárta a gyarapodás útját, 24 éve irányítja a gazdálkodást különféle posztokon. — A hernádi ember mindig tudta, hogy a növénytermelésből nem lehet megélni a futóhomokon — emlékezik a múltra az elnökhelyettes. — Csak az állattenyésztésre lehetett alapozni a szövetkezet fejlődését. Akkoriban a csirkére szavaztunk. Az ágazat felkarolása mellett szólt, hogy a csirkehizlalásnál forog a pénz, mindig volt mihez nyúlnunk a bankban. No meg a jövedelmezőség is megerősítette elhatározásunkat. Az ágazat gyors fejlesztésének időszakában három-négy forint jövedelem maradt minden kiló csirkehúson. A kezdeti sikerek biztatást adtak, így az állattenyésztés végérvényesen alappillére lett a gazdaságnak. Az állatok tenyésztésétől húsuk értékesítéséig kézben tartják a termelés folyamatát. A készülő zárszámadási értékelés szerint tavaly 1,1 milliárd forint értéket állítottak elő az állattenyésztők, az élelmiszer-ipari feldolgozó üzemek termelési értéke 900 millió forint, az ipari tevékenységé megközelíti az egymilliárd forintot, mellettük eltörpül a növénytermelés, melynek termelési értéke a 7500 hektáron 80 millió forint. Valójában a baromfitenyésztés fémjelzi Hernád nevét. Sajátos módszerét választották a termelésnek. A napos csibék a szövetkezet keltetőjében jönnek a világra, a háztáji udvarokban híznak, majd a gazdaság feldolgozó üzemében fejezik be 50 napos életüket. Tavaly már 9,5 millió csirkét dolgoztak fel a vágóhídon, összesen 14 500 tonna húst értékesíthettek. Ebből 3500 tonnát szállított külföldre a szövetkezet. Voltaképpen ez a kisebb mennyiség okozta a nagyobb fejtörést a vezetésnek. Az elmúlt másfél évben mintegy 30 százalékkal csökkent az exportált csirke ára, így rendkívül leromlott az értékesítés gazdaságossága — magyarázza Dupsi Ferenc élelmiszer-ipari főágazati vezető. Az év végi mérleg már érzékenyen mutatja a kedvezőtlen változásokat. 1981-ben a baromfitenyésztés, -feldolgozás és -értékesítés után 100 millió forint üzemi eredményt könyvelt el a szövetkezet, az idei zárszámadásig 60 millió forintra csappant az eredmény. — S ha még hozzászámoljuk a gazdasági általános költségeket, jó, ha a pénzünknél maradunk — állítja Kopányi Imre. Nem irigylésre méltóak a szövetkezet vezetői. A csirkevilágpiacon kialakult helyzet tizedeli eredményeiket, s közben növekednek a termelés költségei. A számítások szerint a tavaly júniusi szabályozómódosítások 48 millió forintba „kerültek” a szövetkezetnek, januártól ez a szám 14 millióval növekedett. Mégis nyílt tekintettel állhatnak zárszámadáskor a tagság elé, mert összességében négymillió forinttal emelték a gazdálkodás nyereségét, s elérték a 80 millió forintot. Az idei esztendőre ugyanekkora nyereséget terveznek. — Elszoktunk az ilyen szerény fejlődéstől, de most meg kell tanulnunk ezt is tudomásul venni — mondja Kopányi Imre. — Az ország nehéz helyzetén mi sokat segíthetünk. Nekünk gazdaságosan kell termelni ahhoz, hogy a kilátások biztatóbbak legyenek. Hernádon ez egyet jelent a csirketartás fenntartásával. Megéltünk jobb napokat, s most, a nehezebb körülmények között is ki kell tartanunk. A csirke ára máskor is ingadozott a piacon, a mostani mélypont sem tarthat örökké. Olcsóbban, hatékonyabban A bizakodás nem alaptalan Hernádon. Különösképpen azért, mert nem karba tett kézzel várják a változásokat, hanem maguk is siettetik őket. Sok módszerét kidolgozták a jövedelmezőbb termelésnek. — Mindenkor azt tapasztaltuk, hogy eladható a csirke, csak az a kérdés, mennyiért — fogalmaz Fodor István állatorvos, az állattenyésztési főágazat vezetője. — Ezért állandóan újraértékeljük a tenyésztési, a tartási, a takarmányozási eljárásokat, keressük a költségcsökkentés módszereit. Bonyolult élettani magyarázatba kezd Fodor István, s végül a takarékossággal hozza összefüggésbe szavait. Mondanivalójának lényege, hogy a kisebb testsúlyú tyúkokkal olcsóbban termelhető a tenyésztojás. Az országban elsőként alkalmaztuk a tyúkok mesterséges megtermékenyítését, ugyanis a kisebb testsúlyú szárnyasok csak így tenyészthetők eredményesen. A módszer haszna, hogy egy tenyésztojás 60 fillérrel kevesebbe kerül. Hernádon húszmillió tojást állítunk elő, így több mint tízmillió forint lehet a megtakarítás. Az útkeresés esetenként a hernádiaknak is meglepetéssel szolgál. — Sok-sok tapasztalat után úgy jártunk a csirkehizlalással, mint az az ember, aki a számítógéphez jól ért, de az egyszeregyet már elfelejtette. Mi is eleinte ól helyett „palotát” építettünk a csirkéknek, elzártuk őket a külvilágtól, így valamennyi életfeltételt mesterségesen kellett megteremteni. Később akácfa szerkezetre fóliasátrat húztunk, s kísérletképpen ebben hizlaltuk a csirkét. Végül is a fóliasátor, valamint a kacsalábon forgó épület kombinációjánál maradtunk. Egy szárnyas férőhelyének építési költsége 250 forintról 100 forintra csökkent. Nem fűtjük az egész épületet a napos baromfinak sem, visszatértünk nagyanyáink tapasztalatához. Gáztüzelésű műanyával csak kisebb rekeszeket fűtünk, ahol jól érzik magukat az állatok. Hagyományosan egy kilogramm csirke előállításához 6 forint értékű fűtőolajat használtunk fel, az új módszerrel egyharmadárafelére csökken a költség. S tovább sorolja még Fodor István a technológiai változásokat, a takarmányozásban bevezetett újításokat, ám mindig visszatér az élettani alapokhoz. A költségtakarékos módszerek kidolgozását, elterjedését gátolja, hogy az állatélettani ismereteket nem hasznosítjuk eléggé. A kutatók tisztázták a biológiai alapokat, s mivel most már ismeretesek, befolyásolhatók is. Mégis gyakran maradunk a beidegződött, rossz hagyományoknál. A rejtett tartalékok feltárása A jobbító szándék, az újítási készség persze nemcsak a tenyésztők munkáját jellemzi Hernádon. Több mint százmillió forintért felújítják, bővítik a baromfifeldolgozót, s az idén már 22 ezer tonna csirkét képesek feldolgozni. Az árunak persze piac kell, s ennek szélesítésére egyáltalán nem ördöngös ötletet alkalmaznak. Az alapelvet így fogalmazza meg Dupsi Ferenc: — Olyan árut kell termelni, amilyent a vevő megvesz. Régi törvénye ez a piacnak, mostanában már közhelynek tetszik az említése, ám a megtartására csak a legutóbbi időben kényszerültünk. Pedig ha nyakunkon marad az áru, eleve veszteséggel számolhatunk. A vásárlók kegyeit itthon és külföldön egyaránt keresik a feldolgozók. Úgy alakították a technológiát az üzemben, hogy többféleképpen feldolgozott termék kerülhessen a boltokba. Pest és Nógrád megyékben, a főváros két kerületében, valamint a szövetkezet 25 saját üzletében bontva, darabolva, előhűtve, fagyasztva kínálják a csirkét. — A háziasszonyok mondják, hogy a jó húsileveshez kell a baromfi feje és lába — idézi a konyhák mestereit Dupsi Ferenc. — Régebben ezeket levágtuk a felbontott állatokról. Ha most így kell a vevőnek, így szállítjuk, az idén már 2 ezer tonna „fejes csirke” kerül a piacra. Ugyancsak a szövetkezeti feldolgozó ellátási körzetében lehet vásárolni az úgynevezett Hermina-csirkét. Húsa sárgább, tömöttebb, rugalmasabb, mint a nagyüzemben nevelkedő társaké, hasonlít a falusi udvarokban kapirgáló csirkék húsához. A hizlalás utolsó szakaszában természetes alapú adalékanyagokat raknak a tápokba, ettől van a háziaszszonyok kedvére való változás. Kísérletképpen Franciaországba, az NSZK-ba is szállítottak a Herminából, ahol kedvező az új termék fogadtatása. A gyártmányfejlesztést tehát a piac szabályozza, melyet folyamatosan tanulmányoznak a szakemberek, — összesen 1700 boltba szállítunk — mondja Dupsi Ferenc —, s az üzletvezetőkkel a jó kapcsolat kialakítására törekszünk. Rendszeresen tartunk szakmai megbeszéléseket, kölcsönösen tájékoztatjuk egymást. A nehezebb értékesítés most újabb lépésre késztetett bennünket: megszervezzük a piackutatási és értékesítési osztályt. Bármennyire is igyekeznek a baromfitartás rejtett tartalékait feltárni Hernádon, a termelés jövedelmezőségét alapjaiban nem tudják megváltoztatni. Ezért más ágazatokban is keresik a gyarapodás útjait. — Létrehoztuk és bővítjük az ipari tevékenységet — mondja Kopányi Imre. — Főképpen építőipari munkákat vállalunk, pesti részlegünknél már kétezren dolgoznak, ők hozzák létre a már említett egymilliárd forintos termelési értéket, és ezzel a szövetkezet nyereségének kétharmadát. Ez a nyereség sokat segített nekünk abban, hogy talpon maradhassunk. Jó eredményt várnak a gázprogram sikerétől is. Valamennyi istállóban, üzemben földgázzal fűtenek olaj helyett már az idén. A beruházás 67 millió forintba kerül, de a tervek szerint csaknem két esztendő alatt megtérül. — Kiszámítottuk, hogy felére csökkenthetők az energiaköltségek, s ez 30 millió forint megtakarítást jelent évenként — érvel Kopányi Imre. — Ez ugyan a nagyobb lehetőségek közül való, de semmit nem szalasztunk el azért, hogy takarékosabban, eredményesebben gazdálkodhassunk. Farkas József OLYAN ÁRUT KELL TERMELNI, AMILYENT A VEVŐ MEGVESZ Merre repdes a hernádi csirke? Tavaly 14 500 tonna baromfit dolgoztak fel a hernádi üzemben. BALÁZS LAJOS FELVÉTELEI