Népszabadság, 1983. április (41. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-20 / 92. szám

1983. április 20., szerda NÉPSZABADSÁG Közös Duna-szabályozás Szigetköznél Két alkalommal találkoztak és ta­nácskoztak az idén a szigetközi Du­­na-szakasz közös szabályozásáról a magyar és a csehszlovák vízügyi szakemberek. A januárban Győrött, illetve az elmúlt napokban Pozsony­ban megtartott megbeszéléseken be­számoltak a múlt évi közös munkák­ról és meghatározták az idei progra­mot. Döntöttek az ipari célokat szol­gáló kavicskotrás üteméről és meny­­nyiségéről is. Az idén egyebek között Rajka és Ásványráró között befejeződik kis- és közép-vízszabályozás. Máris mind­két oldalon megtörtént a Duna-ágak elzárása, kiépült az egységes partfal, s készen van a folyóágak belépcső­­zése is. E munkák a hajózás bizton­ságát szolgálták, illetve szolgáltak. Fontos árvédelmi szerepet is betölte­nek, mert a szabályozás hatására most már az árterületre is csak ma­gas vízállás esetén áramlik ki a víz. Az ipari kavics kotrását ebben az év­ben is folytatják. Kodály Zoltán hagyatéka Kecskemétnek A kecskeméti Kodály Zoltán Ze­nepedagógiai Intézet tulajdonába került a nemzeti kincsnek számító Kodály-hagyaték. Az ezzel kapcsola­tos ajándékozási, letéti szerződést Kecskeméten írta alá Kodály Zoltán­ná Péczely Sarolta és Erdei Péter, az intézet igazgatója. A megállapodás szerint a szülő­város neves intézménye vállalja a 16 évvel ezelőtt elhunyt nagy zene­szerző egykori budapesti lakásának emlékmúzeummá és Kodály-kutató­­központtá való berendezését. Fel­adata a hagyaték megbonthatatlan egységben való megőrzése, nyilvá­nossá tétele. Kodály Zoltán könyv­társzobájában kiállítótermet alakí­tanak ki, a társalgóban helyezik el zongoráját és a mestr relikviáit. (MTI) Szovjet könyvkiállítás Budapesten A világ egyik legnagyobb tudomá­nyos könyvkiadó vállalata, a Nauka — a Szovjet Tudományos Akadé­mia kiadója — gondozásában meg­jelent kötetekből nyílt meg kiállí­tás tegnap Budapesten, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár székházában. A kiadó, amely figyelemmel kísé­ri a legfontosabb tudományos kísér­letek előrehaladását, illetve a tudo­mány és technika vívmányainak gyakorlati alkalmazását, évente 2500 művet jelentet meg. A tárlaton csak­nem ezer természettudományi és mű­szaki szakkönyv látható a hónap vé­géig. (MTI) Fahordóban érik az igazi tokaji (Tudósítónktól.) Fecskefészkek módjára sorakoznak a tokaj-­hegyaljai községek szélén az évtizedekkel, sőt a legtöbb esetben évszázadokkal ezelőtt épített boros­pincék. Ilyenek Sátoraljaújhelytől Szerencsig, Tokajtól Abaújszántóig százával láthatók, különös jellegze­tességet kölcsönözve a történelmi borvidéknek. Sok közülük azonban napjainkban üresen áll. Gazdáik elhaláloztak vagy megöregedtek, s az utódok más fog­lalkozást választottak, városokba köl­töztek. Nincs, aki művelje az elpar­­lagosodó szőlőt, így aztán bor sem kerül már a pincébe. Ezért gondolt a Tokaj-hegyaljai Ál­lami Gazdasági Borkombinát vezető­sége arra, hogy a vállalat céljainak megfelelő, üresen álló pincéket meg­vásárolná vagy bérleményként fel­használná. A bor­kombinátnak ugyan­is szőlőterületének növekedésével tá­rolási gondjai vannak, és egy-egy jó termés esetén — amilyen a múlt ősz­szel is volt — kénytelen a saját és a felvásárolt mustok egy részét köl­­csöntartályokban elhelyezni, ami nemcsak a termelési költséget növeli, hanem a mustok, borok kezelését is nehezíti. Elsősorban egymás szomszédságá­ban levő pincéket vásárolna meg, amelyeket új járatokkal összekötve, egy helyen több tízezer hektoliter bort lehetne tárolni. Ezeket a jelenleg üre­sen álló, kihasználatlan pincéket tölgyfa hordókkal, a Tokaj-Hagyal­­ján űrmértékül is szolgáló, úgyne­vezett gönci hordókkal szándékozik betelepíteni. Mert az évszázados ta­pasztalat szerint a hegyaljai termés csakis fahordóban érik igazi tokajivá. 9 SZÁZEZER ADATOT TÁROLNAK Információ turistáknak telefonon, öt nyelven (Munkatársunktól.) A hazai és a külföldi turisták gyors tájékoztatására létrehozott telefonos információs szolgálathoz, a Tourin­­formhoz mind többen fordulnak fel­világosításért. A 179-800-as telefon­szám csaknem két esztendeje, ta­valyelőtt nyár óta hívható, akkor szervezte meg — az Országos Ide­genforgalmi Hivatal megbízásából — az Idegenforgalmi Propaganda Vál­lalat a Magyar Posta közreműködé­sével az új turisztikai, illetve postai szolgáltatást. A Tourinform a bel­városi telefonközpont épületében ka­pott helyet, és munkatársai egyszer­re tíz telefonvonalon tudják fogad­ni az érdeklődők kérdéseit. Az utazni, kirándulni készülők vagy a hazánkba érkező külföldiek számára nagy segítség a telefonos információs szolgálat; eddig csak­nem 160 ezer alkalommal fordultak ide útbaigazításért. A felvilágosítást kérők többsége — száz közül 75—80 telefonáló — magyar; a külföldiek német, orosz, angol és francia nyel­ven kaphatnak választ az informáto­roktól. És minthogy a turisták érthetően mindenre kíváncsiak, a Tourinform adatbankjában a kezdeti negyvenezer helyett ma már csaknem százezer adatot tartanak nyilván mikrofil­meken, illetve kartotékokon. Ada­taik tartalmazzák például az útle­véllel, a vízummal, a vámmal, a pénzváltással, a szálláshelyekkel, a vendéglátással, a kereskedelemmel, a postai szolgáltatásokkal kapcsola­tos tudnivalókat. Felvilágosítást ad­nak arról is, hol vannak és mikor tekinthetők meg a múzeumok, a ki­állítások, a műemlékek, a természet­­védelmi területek. Tájékoztat a Tour­inform a gyógyfürdőkről, a sporto­lási és szórakozási lehetőségekről, az ország- és világjáró programokról, közli az európai meteorológiai prog­nózist. Szerencsére egyre több, az idegenforgalomban érdekelt partne­rük ismeri fel, hogy saját érdekeit is szolgálja azzal, ha bekapcsolódik a Tourinform információs rendsze­rébe. A legtöbb az érdeklődő persze nyá­ron, az idegenforgalmi főszezonban, amikor nemcsak az itthoni vagy a külföldi turisták telefonálnak. Ilyen­kor például sokszor fordulnak hoz­zájuk segítségért az idegen nyelvet nem beszélő budapesti fizetővendég­szoba-kiadók, s kérik, magyarázzák el vendégeiknek a számukra isme­retlen szokásokat, tudnivalókat. A szállodai portások, az utazási irodák pultosai is gyakrabban hívják ilyen­kor a Tourinformot, főleg azért, hogy tájékozódjanak, hol, milyen progra­mokat ajánlhatnak ügyfeleiknek. Ebben az esztendőben a főváro­siak és az idelátogatók már nem­csak telefonon, hanem személyesen is kaphatnak felvilágosítást, mivel a Tourinform mellett létrehozták a bu­dapesti információs irodát. Ennek munkatársai a hozzájuk fordulókat a legrészletesebb tájékoztatással, ezenkívül prospektusokkal, város­néző- és programfüzetekkel is el tud­ják látni. Munkában az információs szolgálat. Hazatértek a Tarjányi ötös ikrek A Tarjányi ötös ikrek — akik áp­rilis 24-én lesznek háromhónaposak — tegnap az Orvostovábbképző In­tézet Szülészeti és Nőgyógyászati Kli­nikájáról hazatértek Kiskunfélegy­házára. Miként dr. Gáti István pro­fesszor, a klinika igazgatója és dr. Dobos Anna adjunktus, a koraszü­lött osztály vezetője elmondta, mind az öt gyermek megfelelően fejlett, egészséges, eleven, mozgékony. Mindegyik gyermek jó étvágyú, kö­veteli magának az ételt, testsúlya ro­hamosan gyarapodott, csaknem egy­forma, s a kisebb súllyal született há­rom gyerek behozta az elmaradást: jelenleg Melinda 3,40 kiló, Szilvia 3,20, Hajnalka 3,50, Erika 2,80, Sándor 2,79 kiló. Az orvosok a továbbiakban is figyelemmel kísérik az ötös ikrek testi, szellemi fejlődését. Az ötös ikrek szüleikkel tegnap délután tértek haza új otthonukba, a háromszobás, hallos, berendezett családi házba, amelyet a városi ta­nács vásárolt számukra, elengedve a használatbavételi díjat, s a lakbért is. Míg az ikrek Pesten gyarapodtak, otthon az üzemek, vállalatok, szo­cialista brigádok megtartották ígé­retüket, felújították a házat, bebú­torozták a szobákat, függönyt tettek az ablakokra, mosógépet a tágas für­dőszobába. A kiskunfélegyházi kór­ház egy gondozónője naponta segít a szüleiknek a gyermekek ápolásában. Megérkezett Kiskunfélegyházára a Kecskeméti Mezőgép Vállalat há­rom szocialista brigádja készítette­­kettő- és háromszemélyes babakocsi is. (MTI) Indulás előtt az ötös ikrek. benko Imre felvétele — mt­ fotó a stádió és a televízió mai mosol­ából KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. Íme, az ember. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Népdalok. 9.43: Kis magyar néprajz. 9.48: Tarka mese, kis mese. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóinkna­k. 10.50: Szigeti József felvételei. 11.40: Mendelssohn-művek. 12.45: Házunk tája. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Kritikusok fóruma. 13.40: Dzse­ss­zmelódiák.. 14.29: Művelődéstörténet gyerekeknek. 15.05: Holnap közvetítjük. Az MRT Szimfonikus Zenekarának hang­versenye. 15.28: Iskolák — őrsök — barátok. 16.03: Vezényel a szerző. 17.05: A pénz világa. 4. rész. 17.30: Pátria — népzenei hanglemezso­rozat. 17.44: Operaáriák. 19.15: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. 20.00: Nóták. 20.39: Nagy mesterek — világhírű elő­adóművészek. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Kodály vonósnégyes játszik. Kb. 23.45: Wilbye-madrigálok. 0.10: Bakos Géza táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népzene. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Zenés játékok. 10.00: Zenedélelőtt. 11.20: Tudósítás a szabadfogású birkó­zó EB-rő­l. 11.35: A Szabó család. 12.05: Új nótafelvételeinkből. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Verssel, muzsikával kisdobosok között. 14.00: Sudlik Mária énekel. 14.15: Fúvószene. 14.35: Slágermúzeum. 15.24: Nótacsokor. .16.00: A Diákkönyvtár hangszalagon melléklete. Lengyel József: Igéző. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Veszélyben. 17.10: Ötödik sebesség. 18.10: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó­mérkőzésekről, és közvetítés a szabadfogású birkózó EB-ről. 19.07: Barangolás régi hanglemezek kö­zött. 19.25: Intermikrofon. Szomszédolás sok zenével. 19.45: A Who együttes felvételeiből. 20.35: Tudósítás a szabadfogású birkó­zó EB-ről. 20.45: Ifjúsági kulturális körkép. 21.37: Zenés portréműsor Honthy Han­náról. 22.42: Népdalok. 23.20: Áll a Pugacsova lemezeiből. 3. MŰSOR 9.00: Van-e ,,férfigyógyászat”? Az If­júsági Rádió műsora. 9.20: A nyelv szóról szóra. Az Iskola­rádió műsora. 9.30: Századunk kamarazenéjéből. Szt. 10.35: Liszt-művek. Szt. 11.05: Bluesfelvételek. Szt. 11.59: Operarészletek. Szt. 13.07: Brahms kamaramuzsikájából. Szt. 14.30: Zenekari muzsika. Szt. 15.46: Fiataloknak! Szt. 16.36: Kórusainknak ajánljuk. Farkas Ferenc—Petőfi Sándor: Alkony. Szt. 16.35: A­ földrész zenéje. Ausztrália. 17.00: A véges végtelen. Az Iskolarádió műsora. 17.30: Fúvószene. Szt. 17.48: Zenei panoráma. Szt. 18.15: Magnósok, figyelem! 19.05: Iskolarádió. 19.35: Beethoven: a-moll szonáta. Szt. 19.57: Operaest. Giuseppe Verdi mű­veiből. Szt. 21.15: Vangelis lemezei. Szt. 22.00: Új felvételeinkből. Szt. 22.35: Reneszánsz kórusmuzsika. Szt. 23.05: Népzenekedvelőknek. TELEVÍZIÓ 8.00: Tévétorna (sz., ism.). 8.05: Iskolatévé. Angol nyelv kezdők­nek (sz.). 8.20: Környezetismeret, 4. o. (ism. 14.55, sz.). 9.00: Fizika, 7. o. (ism. 14.15). 9.25: Magyar irodalom, 1—4. o., (ism. 14.40), SZ.). 9.45: Stop! Közlekedj okosan! (ism. 14.05, sz.). 9.55: Delta. Tudományos híradó (ism., sz.). 10.20: A Hamr család. Csehszlovák filmsorozat, XI/9. rész: Válás. 11.25: Képújság. 15.30: Kamera. A film mint művészet (ism., sz.). 16.05: Hírek. 16.10: Az ember és az óra. Jugoszláv rövidfilm (sz.). 16.30: Kötéltáncosok. Szovjet film (sz.). 17.50: Mű- és toronyugró ifjúsági ba­rátságverseny. 1982 (sz.). 18.05: Képújság. 18.10: Egészségünkért! 18.20: Kevesebből — többet. Riport­film (sz.). 18.50: A Közönségszolgálat tájékozta­tója. 19.10: Tévétorna (sz.). 19.15: Esti mese (sz.). 19.30: TV-Híradó (sz.). 20.00: Jogi esetek (sz.). 20.40: Hubay Miklós: Harmadiás és meg kell dögleni. Tévéjáték (sz.). 21.35: „Csak a derű óráit számolom...” Találkozás Doráti Antallal (sz.). 22.25: TV-Híradó, 3. (sz.). 2. MŰSOR: 20.00: Tudósklub ’83. A történelem hasznáról. 21.20: TV-Híradó, 2. (sz.). 21.40: TV-Tükör. Dr. Szecskő Tamás jegyzete. 21.50: Szabadfogású birkózó EB. Köz­vetítés a Budapest Sportcsarnok­ból (sz.). 22.40: Képújság. Tanácsi vállalatok a Gelka-szervizekből A fogyasztói szolgáltatások szerve­zeti formájának korszerűsítésével kapcsolatban megjelent jogszabályok lehetőséget adnak a kerületi taná­csoknak arra, hogy új típusú gazdál­kodó egységeket alakítsanak ki, illet­ve a meglevőkből rugalmasabb vál­lalkozási formákat hozzanak létre. A Gelka Vállalat átszervezése során a lakosság részére dolgozó szervizek egy részét a kerületi tanácsoknak ad­ják át, s azok kisvállalatokat — a fő­városban nyolcat — alapítanak ezek­ből az egységekből. A napokban megtartott ülésén a XII. kerületi tanács elfogadta a Krisztina elektromosgép- és készü­lékjavító kisvállalat alapításával kap­csolatos előterjesztést. A kisvállalat­nak a Krisztina körút 21—23. alatt lesz a székhelye, s az I. kerületben a Batthyány utca 2—4-ben, illetve a Döbrentei utca 2-ben, a II. kerület­ben a Szilágyi Erzsébet fasor 1. szám alatt hoz létre telephelyeket. A kis­vállalat ellátja az automata mosógé­pek és egyéb háztartási gépek áta­lánydíjas szerződéseiben rögzített munkákat is. A III. kerületben Óbudai Elektro­mos Gép- és Készülékjavító néven tervezi kisvállalat megalapítását a tanács, ennek székhelye a Madzsar József utca 7—11-ben lesz, telephe­lyeit pedig a városrészben található Boglár utca 3., Flórián tér 6—9., il­letve Gyenes utca 16. szám alatti ko­rábbi Gelka-szervizekből alakítják ki. A megalapítás, illetve a zavarta­lan működés érdekében a Gelka Vál­lalat gondoskodik a műszer- és szak­emberállomány átirányításáról. A VII. kerületi tanács Belvárosi Elektromos Gép-és Készülékjavító né­ven alapít több kerület javítószolgá­lati ellátásával foglalkozó kisvállala­tot. Ennek telephelyei ugyancsak meglevő Gelka-szervizekből a VI. ke­rületben a Bajcsy-Zsilinszky út 5- ben, illetve a Majakovszkij utca 44- ben, a VII. kerületben a Damjanich utca 18-ban, a VIII. kerületben a Jó­zsef körút 77-ben rendezik be. A Dél-budai Elektromos Gép- és Készülékjavító kisvállalat, amelynek megalapítását a XI. kerületi tanács tervezi, több városrészben, az I., a XI. és a XXII. kerületben hoz létre te­lephelyeket, a Ponty utca 16-ban, a Villányi út 22-i­en, valamint a József Attila úti és a Rózsakert úti lakótele­peken. Gelka-szervizekből alakítanak a he­lyi tanácsok kisvállalatot a X. kerü­letben a Kőrösi­ Csoma, illetve a XIII. kerületben a Tahi út 70/a-ban és a Sallai Imre utca 16. szám alatt. A Gelka Vállalat továbbra is meg­marad, és szűkített kiszolgáló tevé­kenységet folytat; egyebek közt fel­újítja az elhasználódott alkatrésze­ket, újakat gyárt, illetve gondosko­dik az utánpótlásukról, s részt vesz a kerületi szolgáltatások­ban. A kisvállalatok megalapításáról a tanácsüléseken döntenek. Felügyele­tüket a kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága látja majd el, működésü­ket várhatóan július 1-én kezdik meg. (MTI) Jobb feltételek között dolgozhatnak a népi iparművészek (Munkatársunktól.) Hazánkban ma mintegy 30 ezer embernek ad megélhetést a népi ipar­­művészeti tárgyak készítése. Többsé­gük szövetkezetekben dolgozik, de sokan önállóan tevékenykednek. A múlt év elején életbe lépett rendel­kezések kibővítették a Népi Iparmű­vészeti Tanácsot, amelynek munká­jában az érdekelt szerveken túl a vállalatok, a szövetkezetek és a nép­rajzi kutatók képviselői is részt vesz­nek. Az újjászervezett Népi Iparmű­vészeti Tanács egyik új, fontos fel­adata az önállóan dolgozó népművé­szek szakmai érdekvédelme, érdek­­képviselete. A módosított jogszabá­lyok lehetővé teszik, hogy az egyé­nileg dolgozó népi iparművészek, a munkaviszonyban nem álló előadó­­művészekhez hasonlóan, társadalom­­biztosításban részesülhetnek. Nyug­díjat, baleseti és anyasági, valamint családi pótlékot kaphatnak. Szintén fontos változás, hogy a népművészek — az iparművészekhez hasonlóan —­­kedvezményes OTP-s kölcsönt is felve­hetnek műhely, műterem építésére, korszerűsítésére, illetve alapanyag vásárlására. Évekkel ezelőtt a népművészek al­kotásainak nagy része névtelenül ke­rült a boltokba. Ma a népi iparmű­vészetiben is a zsűrizett tárgyak szel­lemi alkotásnak minősülnek. A for­galomba hozott tárgyakból származó jövedelem után — a szellemi tevé­kenységet folytatókkal azonos mó­don — kalkulált jövedelemadót fi­zetnek a népművészek. Kiállítások, nemzetközi díjak bizo­nyítják, hogy az elmúlt három évti­zedben a népi iparművészet önálló művészeti ággá vált hazánkban. Ko­runk népi díszítőművészete már nem azonos a tárgyi népművészettel, ha­nem annak szerves folytatása. A ha­gyományokra támaszkodik, a külön­böző helyi, paraszti stílusokból indul ki, azokat fejleszti tovább. Megválto­zott viszont a népi iparművészeti tár­gyak funkciója. Többségük napjaink­ban már nem használati, hanem esz­tétikai célokat szolgál. Évente tízezer népi iparművészeti tárgyat értékelnek, amelyeknek csak felére adnak forgalmazási engedélyt. A szigorú zsűrin csak hiteles nép­­művészeti alkotások kerülnek át, így az értékítélet befolyásolni tudja az alkotók esztétikai fejlődését is. Az idén is több pályázatot és kiál­lítást szervez a Népi Iparművészeti Tanács a népi iparművészeti tárgyak bemutatására. Ezzel is bizonyítani kívánja, hogy ez a művészeti ág a hagyományok tartalmának megfele­lően megújult, formavilágát a mai igényeknek megfelelően használja. Rangos esemény lesz tehát ez év au­gusztusában a Kapoli Antal fafaragó pályázat Boglárlellén, majd szeptem­berben Szolnokon a kosárfonó pályá­zat. Szekszárdon értékelik az orszá­gos szőttespályázatra beérkezett mun­kákat, és ősszel az Átrium Szállóban rendeznek kiállítást az ország sző­nyegtervezőinek munkáiból. A Népi Iparművészeti Tanács az idén ünnepli fennállásának harmin­cadik évfordulóját. Ez az esemény nemcsak az elért eredmények felmé­résére, hanem az elkövetkezendő évek feladatainak meghatározására is jó alkalom.

Next