Népszabadság, 1983. július (41. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-07 / 159. szám

8 BÚCSÚLÁTOGATÁS. Benczekovits Lajost, hazánk adeni nagykövetét, búcsúlátogatáson fogadta Ali Nasszer Mohammed, a Jemeni Szocialista Párt főtitkára, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnöke, miniszterelnök. FEJTI GYÖRGY, a KISZ KB első tit­kára és az általa vezetett küldöttség, amely a Szovjetunióban tartózkodik, az üzbegisztáni Buharában tett láto­gatást. A MISKOLCI NYÁRI EGYETEM idei előadássorozata tegnap befeje­ződött. A kurzusnak, amelynek a Miskolci Nehézipari Műszaki Egye­tem adott otthont, több mint száz hallgatója volt. A KOMÁROMI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT évi 1000—1200 kiló B-12 vitamint gyártó üzem létrehozásában állapodott meg a Kőbányai Gyógy­­szerárugyárral. Építési költségeit a kőolaj-feldolgozó fedezi, a technoló­giáról és a dolgozók betanításáról pe­dig a gyógyszerárugyár gondoskodik. A VASUTAS AMATŐR KÉPZŐ­MŰVÉSZEK kiállítását szerdán nyi­tották meg a szakszervezet központi képzőművészeti körének Népszínház utcai helyiségében. A 33. vasutasnap alkalmából rendezett tárlaton azt a 200 festményt, grafikát, szobrot, fa­faragást, plakettet láthatja a közön­ség, amelyet a hivatásos művészek­ből álló zsűri a beküldött több mint 400 pályamunkából a legjobbnak ítélt. A HORTOBÁGYI nemzeti parkban jól érzik magukat a madarak. A termé­szetvédelmi felügyelők megfigyelése sze­rint a legutóbbi évekhez képest lényege­sen jobb a szaporulatuk. A fiatal bíbicek nagy csapatokba verődve köröznek a ha­lastavak fölött, s a hazánkban nagyon ritka nyári lúdnak csaknem kétszáz fió­káját számlálták meg a fekete réti mo­csárnál. AZ ÉPÍTÉSI KEDV megnövekedett az utóbbi három évben Szeged pe­remkerületeiben. Ez idő alatt csak­nem ezer új lakást hoztak tető alá, többségében Újszegeden, valamint a szőregi, a hattyústelepi és a gyálaré­­ti negyedben. SOPRON ÜZEMEI kiállításokon mu­tatják be legújabb termékeiket a sop­roni ünnepi hetek alkalmából. Teg­nap a Liszt Ferenc Művelődési Köz­pontban négy soproni üzem: a sző­nyeggyár, a selyemipar, a győri Ri­­chards gyár helyi üzeme, valamint a Ciklámen Ruhaipari Szövetkezet vo­nultatta fel készítményeit. SZABADATÉRI MÚZEUMOT alakít ki hazánk ásványi anyagainak be­mutatására az Állami Földtani Inté­zet Tatán, egy hajdani kőbánya he­lyén. A nagy kiterjedésű területen fedett színek alatt csillékben helye­zik el Gyöngyösoroszi és Recsk szí­nesérceit, Rudabánya vasércét, Úr­kút mangánját. AZ IDEI ŐSZIBARACKEXPORT megkezdődött a Csongrád megyei Zöldért Vállalat szegedi és szatyma­­zi tranzittelepeiről. Szerdán öt hűtő­vagonban harminc tonna ősziba­rackot indítottak útnak az NDK-ba, illetve Csehszlovákiába. h­írek Világbank-kölcsönök Magyarországnak Melega Tibor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és Roger Chaufour­­nier, a Világbank elnökhelyettese szerdán Washingtonban két hosszú lejáratú kölcsönmegállapodást írt alá. Az egyik kölcsön 109 millió dollár összegben a hatodik ötéves tervben szereplő energiamegtakarítási, a má­sik az intenzív gabonatermelési és -tárolási program támogatását szol­gálja 130 millió dollár értékben. Mindkét kölcsön lejárata 15 év, ka­mata a piaci kamatszintnek megfe­lelően változó, a törlesztést három év elmúltával kell megkezdeni. A hitel a két programhoz kapcsolódó tervezett import és magyar szállítások fedeze­téül szolgál, és azok folyamatában vehető igénybe. (MTI) MEGKEZDTE A TERMELÉST a Sár­vári Állami Gazdaság, illetve a Víz­kutató és Fúró Vállalat közös gyógy­víz-lepárló üzeme. A jódos, brómos hévízből kivont gyógysó a nőgyó­gyászati, légúti és mozgásszervi be­tegségek gyógyításához egyaránt si­kerrel alkalmazható. VÉGET ÉRT A VIZSGAIDŐSZAK Zalaapátiban, az ország egyetlen mé­hészeti szakiskolájában: 150-en fe­jezték be eredményesen tanulmá­nyaikat. Itt képezik a leendő és a gyakorló méhészeket, akik a tanfo­lyam elvégzése után szakmunkás­bizonyítványt kapnak. A HUBAY-HEGEDŰVERSENY ered­ményeit szerdán hirdették ki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisko­lán. Az évenként megtartott verse­nyen a főiskola negyed- és ötödéves hallgatói vesznek részt. Az idén a zsűri két első díjat szavazott meg. Az egyik nyertes Szabadi Vilmos, aki a zsűri külön dicséretében is része­sült — tanára Halász Ferenc —, a másik győztes Keller András — ta­nára Kovács Dénes. Második díjat kapott Modrián József — tanára Pe­­rényi Eszter. A harmadik díjat nem adták ki. KIBONTOTTA SZIRMAIT Vas megyében, a sótonyi dombok által övezett Csecsár patak völgyében és a Sitke határában levő tölgyesekben Közép- és Dél-Euró­­pa egyik legszebb virága, a görög mito­lógiából ismert királynő lilioma. A ma­gasra nyúló növényeken fürtökben he­lyezkednek el a fehér virágok. SZEMÉLYGÉPKOCSIJÁVAL EL­ÜTÖTTE Hódmezővásárhelyen Sip­­ter László 28 éves helyi állatgondozó a kivilágítatlan kerékpáron közleke­dő Bányai András 25 éves hódmező­vásárhelyi tehenészt, aki a helyszí­nen meghalt. MOST JELENT MEG: Veszprém, összeáll. Juhász Ferenc. Magyaror­szág megyei sorozat (Kossuth). — Budai József—Nyerges Gábor: Vé­dőoltások. 2., átd. kiad. — Egyed Bé­la: Mozgásszervi sérültek rehabilitá­ciója — Magyar Imre: Az orvos és a beteg Aesculap sorozat (Medici­na). — A Balaton turistatérké­pe — Bulgária, Románia autótérké­pe (Kartográfiai). — Géczi János: Légihajó és nehezéke. Új termés (Magvető). — Zabos Géza: Horgá­szoknak a Tiszáról (Mezőgazdasági —MOHOSZ). NEINER JÁNOS, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetett­je,­­aki 1930 óta volt a párt tag­ja, hetvenhat éves­­korában el­hunyt. Temetéséről később ,in­tézkednek. — Az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottsága, a Szakszervezetek Bács-Kiskun me­gyei Tanácsa. TÍZ NAPRA Vásárosnaményban gyűltek össze az országos honisme­reti diáktábor fiataljai. A történe­lem, a néprajz és a helytörténet után érdeklődő középiskolások és szak­munkástanulók az országos diákna­pok pályázatain szerezhettek jogot a táborozáson való részvételre. FONTOS SÁNDOR festőművész al­kotásaiból nyitottak meg szerdán ki­állítást az esztergomi Vármúzeum rondellájában. A szegedi művész 35 festményét állította ki. RITKA ZSÁKMÁNYT EJTETT PÓCSik Sándor, a tatabányai Jószerencsét hor­gászegyesület tagja. A bánhidai erőmű hűtőtavából 41 és fél kilogrammos har­csát fogott ki, ötvenperces fárasztás után szákkal emelte a stégre a kapitális pél­dányt. A KORA RÓMAI TELEPÜLÉS több éve tartó feltárásának idei munkála­tait megkezdték a Győr-Sopron me­gyei Árpás határában a győri Xantus János Múzeum szakemberei. Hazánk­ban ezen kívül csak egy olyan római kori települést tártak fel, amelyre a későbbi századokban n­em épült újabb falu vagy város. Földrengés után Törökországban Mint lapunk tegnapi számában kö­zöltük, földrengés rázta meg kedden a Márvány-tenger térségét a török partok közelében. A rengés epicent­ruma az Ankarától 200 kilométer­nyire levő Rigában volt, ahol öten életüket vesztették, húszan megsebe­sültek. Károk keletkeztek a főváros­ban is. Képünkön Ankara egyik négy­szintes épülete látható, amely ugyan­csak megrongálódott. MTI — KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Tragikus baleset Óbudán Szerdán Budapesten, a III. kerület óbudai alsó rakparton Detrich Györgyné 30 éves budapesti admi­nisztrátor személygépkocsijával át­tért a menetirány szerinti bal oldal­ra, és ott összeütközött egy tehergép­kocsival­. A baleset következtében Detrichné a helyszínen, négyéves Judit nevű gyermeke pedig kórház­ba szállítás után meghalt. A hétéves Dániel súlyos, életveszélyes, az egy­éves Bertalan nevű gyermeke köny­­nyebb sérüléseket szenvedett. A bal­eset okát a rendőrség szakértő bevo­násával vizsgálja. (MTI) Árvizek Indiában Hatvan ember vesztette életét azok­ban az indiai államokban, amelyek­ben az utóbbi napokban árvíz pusz­tított. Az áradásokat monszunesők okozták. Több tízezer ház összeom­lott, lakóik hajléktalanná váltak. A legtöbbet Maharasztra állam lakos­sága szenvedett: 29 személy vesztet­te életét. Gudzsarat államban a múlt hónap végén ugyancsak árvíz pusztí­tott, ennek több száz halálos áldoza­ta volt. (MTI) Száraz, meleg idő Európa szerdai időjárására a napsü­tés és a meleg volt a jellemző. Kivétel volt az Írország—Skócia—­Norvégia—Svéd­ország—Finnország vonal, illetve a Szov­jetunió északnyugati része. Ezeken a tá­jakon ugyanis egy elnyúlt, néhány száz kilométer széles félidősáv borongós, esős időt, és a meleg mérséklődését okozta. Kissé felhős idő volt még Portugáliában, illetve Olaszország észa­ki felén is. Magyarország és a Kárpát-medence a kontinens legmelegebb vidékeihez tarto­zott. Már hajnalban 13—20 fok között volt a hőmérséklet. A legmelegebb délutáni órákban pedig egy-két fokkal 30 fok fö­lötti értékeket mértek az ország legna­gyobb részén. Folytatódik a szárazság. A délutáni felhősödésből csupán egy-két helyen fordul elő átfutó zápor. Előrejelzés ma estig: Csak a délutáni órákban várható go­­molyfelidőzet, esetleg néhány helyi zápor és zivatar is kialakul. Nagy meleg lesz, délután 29—34 fokra számíthatunk. A Balaton vizének hőmérséklete tegnap Siófoknál 24 fok volt. A Duna vízállása tegnap Budapestnél 322 centiméter volt, mára 306 centiméter várható. NÉPSZABADSÁG 1983. július 7., csütörtök Hétvégi kempingezési lehetőségek A Balaton partján az alábbi kempin­gekben van szabad férőhely: Balatonsza­­badi, Siófok, Zamárdi, Balatonszemes, Fonyód, Balatonberény, Aszófő, Bada­­csonyörs, Balatonakali és Révfülöp. A Dunántúlon Orfűn, Sirkondon, Har­kányban, Pécsett, Fadd-Domboriban, Dombóváron, Dunaföldváron, Szekszár­­don, Velence­fürdőn, Agárdon, Szombat­helyen, Dunaújvárosban, Győrött, Sop­ronban és Zalakaroson tudnak kempin­gezőket fogadni. Az Alföldön a szegedi, mezőkövesdi, bajai, szolnoki, cserkeszőlői, tiszafüredi, berekfürdői, haj­dúszoboszlói és a deb­receni Vekeri-tavi kemping várja az ér­deklődőket. Észak-Magyarországon sátorral és la­kókocsival érkező vendégeket tud fogad­ni Miskolctaipolca, Aggtelek, Tokaj, Hol­lóstető, Mátrafüred és Eger. Részletes információkat ad a Magyar Camping Club ügyfélforgalmi irodája, Budapest 1085., Üllői út 6. Telefon: 336-536. ......UHg.gjS...— A PEST MEGYEI KISHAJÓZÁSI ÉS JAVÍTÓ VÁLLALAT közli, hogy Sziget­­monostor­ és Határcsárda között a teher­forgalom július 7-én és 8-án 12 óráig műszaki okok miatt szünetel. A személy­­forgalom zavartalanul bonyolódik le. Műsorok Zenélő udvar: Sebő Ferenc és hangsze­res művészek hangversenye (Együttesek muzsikálnak 4., 8). Pesti Vigadó Hangver­senyterem: 150 éves a Pesti Vigadó (8.) Kamaraterem: Színes pokol (8). Budai Parkszínpad: Revü ’83. (a berlini Fried­­richstadtpalast vendégjátéka, 8). Város­majori Színpad: Uraim, csak egymásután (8). Zichy-kastély: A mosoly országa (8). Körszínház: Akárki (fél 8). Szentendrei Teátrum: Három a kislány (fél 9). Főváro­si Nagycirkusz: Cirkuszvarázs (du. fél 4). Futkosson, aki reklamál? Hibás tételek az átutalási betétszámlán Vitathatatlan, hogy az Országos Takarékpénztár legnépszerűbb szol­gáltatásai közé tartozik az átutalá­si betétszámla; az országban csak­nem félmillió ügyfél adott az OTP- nek megbízást arra, hogy különböző kiadásait — a lakbértől a villany­számláig, az áruvásárlási hiteltől a telefonszámláig, az építési kölcsön­­től a tv és az újságok előfizetési dí­jáig széles a skála — rendszeresen fizesse. Időt lehet így megtakarítani,­­hiszen nem kell minden hónap ele­jén csekkel a kézben a postán sorba állni, illetve várni a díjbe­szedőt. Az átutalási betétszámla igazi karrierje — annak ellenére, hogy immár három évtizede beve­zették — 1969-től számítható, ettől kezdve ugyanis jelentősen gyarapo­dott azoknak a tábora, akik éltek e szolgáltatás előnyeivel. A legfris­sebb adatok szerint csak a főváros­ban jelenleg kétmilliárd 60 millió forint az ügyfelek által e számlára befizetett fedezet összege. Ki tud korrigálni? — Az e szolgáltatást igénybe ve­vőknek hozzávetőlegesen a fele bu­dapesti — tájékoztat Ferencz József, az OTP főosztályvezetője. — Egy­­egy számlára pedig átlagosan négy­et tétel jut. A feldolgozás — az el­múlt időszakban tapasztalható javu­lás ellenére is — még mindig elég­gé munkaigényes, ráadásul nem­egyszer előfordul, hogy egy-egy rek­lamáció nyomán olyankor is ben­nünket hibáztatnak, amikor mi tel­jesen vétlenek vagyunk. S bár a tényekhez feltétlenül hoz­zátartozik, hogy a téves kifizetések miatti reklamációk száma kevés, ez mégsem vigasztalja azokat, akik az átutalási betétszámlájukat kézhez kapva meglepetten tapasztalják, hogy azon valamelyik tétel — az ügyfél kárára — nem stimmel; egy ma­gánlakás telefonszámlája, mondjuk, aligha lehet akkora, mint egy ki­sebb vállalaté, de az sem kellemes, ha a kéthavonta fizetendő gáz- és villanyszámla díja jóval nagyobb a megszokottnál. S nem túl egyszerű eset az sem, ha valaki — mondjuk azért, mert elégedetlen a kézbesí­téssel — le akarja mondani az újság előfizetési díját. Miután ezt a tételt negyedévenként kell téríteni, ha történetesen most lemondjuk, csak októbertől törlik a számláról, vagyis egy szolgáltatást, amellyel elégedet­lenek vagyunk, még négy hónlapig kénytelenek vagyunk igénybe venni. Ha pedig téves tételre akadunk az átutalási betétszámlán, kezdődik az idegeskedés, a talpalás, s a tapasz­talat az, hogy a legtöbb panaszos, akivel ilyen eset előfordul, először a területileg illetékes OTP-fiókba siet reklamálni. — Sajnos ilyenkor nemcsak ez a teendő — magyarázza Füle Rozália, a takarékpénztár osztályvezető-he­lyettese. — Mi ugyanis az ügyféltől kapott megbízás alapján arra vállal­kozunk, hogy a különböző vállala­toktól kapott számlák végösszegét kifizetjük, de azt már nem tudjuk vizsgálni, hogy azok helyesek-e vagy sem. Ha tehát a telefonszámla hi­bás, a postánál kell reklamálni, ha pedig az úgynevezett közüzemi szám­lán — ezen van egyebek között a lakbér, a gáz- és a villanyfogyasz­tás díja — talál valaki hibát, akkor azt csak a Fővárosi Számítástechni­kai és Díjbeszedő Vállalat tudja kor­rigálni. — Az OTP mikor tud jóvátenni egy-egy hibát? — Mi csak akkor tudunk gyor­san helyesbíteni, ha egy közvetlenül nekünk fizetendő tétel rossz, le­gyen az áruvásárlási hitel vagy építési kölcsön. Szeretném viszont hozzátenni, hogy ilyen eset a szá­mítógépes feldolgozás miatt a leg­ritkább esetben fordul elő. Egyéb­ként a­­téves számlázás miatt kelet­kezett fedezetlenséget nem tekint­jük valós hátraléknak, az ügyfél esedékes díjtételeit továbbra is fi­zetjük. Mágnesszalag és mikrofilm Nézzük meg, miből adódik a leg­több vita. A főosztályvezető szerint a hibás telefonszámlákon kívül két­ségtelenül a díjbeszedő vállalat ál­tal összeállított számlákból, ame­lyeket — a lakbér kivételével — kéthavonta fizet minden ügyfél. A közüzemi számla több tételt tartal­maz, s miután nem havonta kell a díjat kiegyenlíteni, így korrigálni is nehezebb. A Fővárosi Számítástech­nikai és Díjbeszedő Vállalatnál és a postánál számítógépen mágnessza­lagra rögzítik a fogyasztás adatait — természetesen a név szerint. Ezt átküldik az OTP Petőfi Sándor ut­cai számítóközpontjába. Itt ugyan­csak számítógépre kerül a mágnes­­szailag, s elkészül minden ügyfél számlakivonata. A borítékoló köz­pont a következő állomás, ahol egy nemrégiben vásárolt ügyes gép a kivonatot borítékba helyezi — ko­rábban ezt a fiókokban csinálták —, s innen kiküldik az érdekelteknek. A másolat pedig mikrofilmen a ta­karékpénztári fiókokba jut, ahol el­lenőrizni tudják az adatokat rekla­máció esetén. — Tapasztalatunk szerint az ügy­felek többsége kizárólag az átutalá­si betétszámláról tájékozódik a dí­jakról — mondja dr. Tenkey József főosztályvezető a Petőfi Sándor ut­cai számítóközpontban.­­ Pedig ha már a korábban i­s megkapott köz­üzemi számlát is figyelemmel kísér­nék, jóval előbb is reklamálhatná­nak az esetleges túlszámlázás miatt. Mi ugyanis nem tudjuk eldönteni, hogy egy-egy számla végösszege, amit egy másik vállalatnál állítot­tak össze, valós-e vagy sem. Kezemben egy átutalási betétszám­la-kivonat, s rajta ott a felirat: „A számlákkal kapcsolatos reklamáció­val szíveskedjék a szolgáltató vál­lalathoz fordulni.” A tájékoztatás világos, de azért van, ami még így sem egészen egyértelmű. Nevezete­sen az, hogy az ügyfél ezért a szol­gáltatásért fizet az OTP-nek — még­pedig díjtételenként három forintot a korábbi egy forint helyett —, s mégis, ha rossz a számla, minden gondjával magára marad, nem kap segítséget a takarékpénztártól. Pe­dig sokak véleménye szerint az át­utalási betétszámlák jó üzletet je­lentenek az OTP-nek; egyesek azt mondják, hogy a takarékpénztár az így beszedett díjakból tartja el ma­gát. Hallgassuk meg ismét Ferencz Jó­zsef véleményét. — Ez félreértés, hiszen ez szá­munkra veszteséges üzletág, tehát szó sincs arról, hogy az OTP ebből tartaná el magát. A díjtételeket azért emeltük, hogy a feldolgozás­sal­ kapcsolatos költségeinket rész­ben fedezni tudjuk. De a különböző OTP-részletek törlesztésére szóló megbízatásokat díjmentesen teljesít­jük, és van olyan számla, amelyen négy-öt ilyen tétel is szerepel. — Ezek szerint a takarékpénztár­nál hibátlanul intézik a reklamációs ügyeket? — Természetese­n nekünk is van feladatunk ezen a területen. Saj­nos tény, hogy egyik-másik takarék­­pénztári fiókban nem mindig ad­nak megfelelő tájékoztatást az át­utalási betétszámlával kapcsolatban reklamáló ügyfélnek, aki ráadásul ideges, s így bizony gyorsan feszült lesz a légkör. A fiókokban dolgozók részéről több segítőkészségre, udva­riasságra lenne szükség ilyen ese­tekben. Közösen segíteni Mi lehet tehát a megoldás? Min­denekelőtt az, ha az ügyben érde­keltek — tehát a posta, a díjbesze­dő vállalat és természetesen az OTP, hogy csak a legnagyobbakat említ­sük — a jövőben jobban, rugalma­sabban együttműködnének egymás­sal, s nagyobb figyelemmel, körülte­kintőbben intéznék az átutalási be­tétszámlások panaszait. Közösen is próbáljanak segíteni az ügyfélnek, aki végül is kiszolgáltatott helyzet­ben van, hiszen vétlen, s egyértel­műen mások hibáját igyekszik hely­rehozni. Ráadásul a rosszul számo­ló szolgáltatók sokszor még csak annyit sem mondanak neki: elné­zést, hogy bosszúságot okoztunk. Pe­dig az ő feladatuk lenne korrigálni a tévedést. Mégpedig gyorsan, aktív­­tologatás nélkül! Falus Gábor A Néprajzi Múzeum újdonságai Pápua táncpajzzsal, albán ezüst ékszerekkel gyarapította a többi kö­zött az utóbbi fél évben a Néprajzi Múzeum gyűjteményét. A múzeum főként arra törekszik, hogy meglevő hazai és nemzetközi gyűjteményeit egészítse ki, tegye teljessé. Ezt a célt a néprajzkutatók gyűjtőmunkájával, magángyűjteményekből gondosan vá­logatott tárgyak megvásárlásával érik el, olykor más országok múzeu­maival cserélnek műtárgyakat. A nemzetközi gyűjteményt gyara­pította az Új-Guineából származó pápua táncpajzs. A század húszas éveiben készült, rituális célokra hasz­nálták eredeti funkciójának megfe­lelően, tehát hiteles, nem pedig a tu­risták számára alkotott darab. A fá­ból faragott pajzsot magántulajdon­ból vásárolták. A múzeum a magyar céhes ipar emlékei közé tartozó tár­gyakhoz is hozzájutott. Ezek közül a legérdekesebbek a pajzsszerű borí­tással ellátott, bádoglemezből készült gyertyatartók. A hazai textilgyűjte­ményt Békés megyei, mezőberényi viseletekkel és háztartási textíliák­kal gazdagították a néprajzkutatók. Elsősorban ruhákat, valamint ágyne­műket, kendőket, abroszokat gyűjte­nek. (MTI)

Next