Népszabadság, 1983. augusztus (41. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-10 / 188. szám
6 NÉPSZABADSÁG 1983. augusztus 10., szerda Pillanatképek Mosdósról Tűhegyű tornyok, cirádás ablakok, a skót lovagvárak hangulatát idéző a látvány a 60 holdas parkban, Kaposvár és Dombóvár között. A zselici dombok lábánál Mosdós alig több, mint ezer lelket számláló kisközség. A kanyargós somogyi utakon mondhatni félúton, 17 kilométernyire Kaposvártól, Dombóvártól 13-ra található. Itt van a megyei tanács tüdőgyógyintézete. Igazi nyugalom, csend. Felüdülés a parkban sétálni, önmagában véve talán a környezet is gyógyírt jelent. Általános iskola a kórházban Dr. Andrasofszky Barna főigazgató mondja el az intézmény megalakításának történetét. A kaposvári megyei kórház 1947- ben kapta meg ezt a valamikori Pallavicini-kastélyt, és 1949. november 25-én, mint a megyei kórház kihelyezett osztályán kezdődött meg itt a gyógyító munka. Katalin napján érkezett az első tizenkét beteg, merthogy az intézmény első főorvosa dr. Teleky Kálmánná dr. Szabó Katalin volt. Az évek során lassan százágyassá fejlődött a mosdósi gyermekszanatórium. Aztán teltek-múltak az évek, és 1972-től átalakultak a feladatok, megkezdődött itt is a kardiológiai rehabilitáció, kerültek ide is felnőtt betegek, infarktus után. Ám a szanatórium a mai napig főként a légzőszervi betegségekben szenvedő gyermekek gyógyhelye, hiszen Mosdóson az ország minden részéből gyógyítják az asztmás, a légzőszervi károsodással született csecsemőket, kisgyermekeket. Úgy mondják, regionális intézmény ez. A környezet varázslatos. Szinte teljesen felújították, átalakították, rendbe hozták az egykori eklektikus skót lovagvárat. A tornyos szobácskákban társalgó, tv-szoba, a gyermekbetegeknek közös étkezőhelyiség található. Az egykori kastélykápolna valamikori karzata most melegítőkonyha, öt méter vastag falak, széles folyosók, faragott korlátos falépcsők — igazán nem kórházi környezet. S mégis ezekben a szobákban pontos házirend szolgálja a gyógyulást. — A mi kis betegeink — magyarázza a gyermekosztályon a főigazgató főorvos — gyakran éveket töltenek a szanatórium falai között. A gyerekek számára az itteni klíma önmagában is, úgy tetszik, gyógyító. Éppen ezért már évek óta működik az óvoda és az önálló jogú általános iskola is az intézményben. Nyilvános általános iskolája van a mosdósi szanatóriumnak. A gyerekek gyógyítása összekapcsolódik az oktatással. Pedagógus és orvos, ápolónő és óvónő együttesen dönti el, hogy mikor kell a kis betegnek pihennie, mikor vehet részt a tanórákon, vagy ha állapota úgy kívánja, mikor mehet hozzá korrepetálásra, újabb tananyagrész megismertetésére a tanár úr vagy a tanárnő. — Nagy nyereség ez — mondja az egyik kisfiú mamája, aki Szabolcsból érkezett —, nem veszít a gyerek éveket, s ahogy látom, nincs is betegségérzete, nem gondolja azt, hogy kevesebbet ér egészséges társainál. A szülők, az itt ápolt gyermekek hozzátartozói sokféle segítséget nyújtottak már eddig is a szanatóriumnak, társadalmi munkával részt vettek a parkban az úszómedence létesítésében, a játszóterek berendezésében, a szanatórium otthonossá tételében. Háztáji gazdaság om van Mosdóson jó néhány érdekesség, találkozunk meglepő megoldásokkal. A gyógyító intézménynek sokholdas zöldségese van, konyha- skertészete. Innen látják el a szanatórium konyháját már kora tavasztól minden szükségessel. — Különösebb számításokat nem végeztünk — mondja Szűcs Róbertné intézetvezető főnővér —, de az bizonyos, hogy így sokkal olcsóbban, önköltségi áron kerülhet az étrendbe már kora tavasztól a paradicsom, a primőr paprika, a fejes saláta, és az sem közömbös, hogy minden friss. A konyhakertészethez csatlakoznak a már kész, de most termőre forduló melegházak is. Ezekben a nagy alapterületű, csupa üveg folyosókban paradicsom, paprika és soksok virág pompázik. — A virágokat a most épülő, új pavilonba szánjuk, a folyosókra, a kórtermekbe, meghittebbek, otthonosabbak legyenek — magyarázza Kaposvölgyi Tiborné, aki már 25 esztendeje dolgozik az intézetben, s egyaránt foglalkozik a munkaügyi feladatokkal, a pénztárosi teendőkkel és a gazdálkodással. — Büszkeségünk a kertészeti dolgozóknak épített öltöző, fürdő, melyhez majd a szemétégető csatlakozik. Mert itt sok mindenre kiterjed a figyelem. A hulladékokat energiatermelésre szánják, ezért építettek nagyobb kazánt, mellyel a melegházakat fűtik és a kórházi pavilonok melegvíz-ellátását is biztosítják majd. S hogy milyen kiterjedt ez a gazdaság, arra mi sem jellemzőbb, mint hogy a szanatóriumnak saját sertéshizlaldája is van. Házilagos beruházás Szóval, van itt minden. Igazi gazdaság ez a gyógyintézet árnyékában. Mert még a most épülő ötszintes, 140 ágyas új pavilont is saját kivitelezésben készíti az intézet tmk-részlege némi külső segítséggel, néhány bedolgozó mesteremberrel. Ehhez mértek a költségek is, amelyek jó néhány millióval alatta vannak a szokásosnak. Az új pavilon ötszintes lesz, ebben kap helyet a diagnosztika is, s a régebben épült felnőttpavilonnal föld alatti folyosó köti majd össze. Ennek a munkának a nagy része már elkészült. Itt mindent gondosan, aprólékosan megvizsgálnak, együttesen törik a fejüket azon, miként lehetne a régi és új épületeket legjobban kihasználni, hogyan lehetne a legolcsóbban, a legtakarékosabban és mégis a legotthonosabban, kényelmesebben folytatni a fejlesztéseket. Nem szívesen nyilatkoznak arról, mikor is lesz az átadási határidő például ennél az új épületnél. — Azt szeretném — mondja dr. Andrasofszky Barna —, ha az átadásra látogatnának el. Nem akarunk időpontot mondani, bízunk abban, hogy jó néhány hónapot sikerül lefaragni a magunk által, tervezett határidőből is, és 1985-ben már az új épületben gyógyítani fogunk. Mosdósnak a szakmában híre-neve van. Az egészségügyi gazdálkodásban még nincs. Pedig ezek a kezdeményezések, ezek a csendes sikerek önmagukértbeszélnek. Az utóbbi évtizedekben többnyire bírálat, kritika övezte az itt folyó építkezéseket, és szinte elmarasztalóan mondták erről az intézményről: „már megint építenek” ... Azehénistállóból, az egykori őrgrófi magtárból, a cselédházakból, minden lehetséges épületből megmentették azt, ami hasznosítható volt, s talán rossz a hasonlat, de mint a fecskefészek, úgy épült apránként a skót várkastély köré a mai 310 ágyas gyógyító intézmény, amelyben nővérotthon, előadóterem, könyvtár éppúgy megtalálható, mint a legmodernebb, új kórházakban, klinikákon. S ami az itteni gyógyító kollektívát illeti, ők sem panaszkodhatnak. Huszonhárom orvos, három üzemmérnök, építész, orvosi műszerész, kertészmérnök, jogi doktorátussal rendelkező gazdasági igazgató, egyetemet végzett óvónők, tanárok, pszichológusok és gyógytornászok segítik a zömében szakképzett nővérek, asszisztensek munkáját. Dolecskó Kornélia Az egykori kastély, amelyben ma gyógyítanak. Dr. Andrasofszky Barna, az intézmény vezetője. Kórterem a kastélyban. Paprikát szednek a melegházban. Levegőterápia a parkban. Úszásoktatás. BALOGH P. LÁSZLÓ FELVÉTELEI ISKOLA ÉS TÁRSADALOM Viselkedés és önismeret AZ ÖNISMERET FEJLESZTÉSE mindig is elválaszthatatlan része volt a nevelésnek. Ha más-más összefüggésben is, többnyire olyan pedagógiai célokban és feladatokban fogalmazódik meg, melyek a tanulók viselkedésének befolyásolására irányulnak. Bár a tudatosnak mondható önismeret igazán a serdülőkor után alakul ki, az erre irányuló készség előzményeit már a kora gyermekkorban fel lehet fedezni. A gyermek számára nemcsak a környezet bonyolult, félig vagy még annyira sem értett, szavakban megjelenő viszonylatainak átlátása jelent nehézséget, hanem még inkább az önmaga szerepének megértése. Az önazonosítás jellemzőinek tudatosítása kezdettől fogva igen nagy nevelési feladatot jelent. A „miért” és „hogyan” kérdései éppúgy felvetődnek a tudatos vagy kevésbé tudatos tevékenységek értelmezésében, mint például a természeti és a társadalmi jelenségekkel kapcsolatban. A meggyőző válaszok megfogalmazása ebben az öszszefüggésben ezért sem jelenthet mást, mint a felismertetés és elfogadtatás egyidejű élményének megteremtését. S éppen a személyiségfejlődés szempontjából előnyös az, ha a válaszokban a tanuló nem recepteket lát, hanem elfogadható feleleteket. De ehhez mindenképp szükséges, hogy a nevelő és a tanuló között megfelelő bizalmas kapcsolat alakuljon ki. Minél több őszinte és lehetőleg fedezettel bíró bátorítást kap valaki saját személyiségének és lehetőségeinek felismeréséhez, annál valóságosabb képet tud kialakítani magáról. Vagyis ezzel az önértékelésnek olyan elsődleges feltételei teremtődnek meg, melyek a későbbiekben az önismereti készség teljesebb kibontakozására is hatással lesznek. A napi segítségtől és sokszor egy-egy jó szótól, tekintettől, biztatástól is függ az, hogy a tanuló képes-e viselkedését formálni, önmagát alakítani. Minél esetlegesebb és bizonytalanabb saját lehetőségeinek feltérképezése, annál inkább leszűkül az életben betölthető szerepkörök iránti érdeklődése, s annál nagyobb mértékben kiszorítják reális életcéljait az illuzórikusak. Kiszorítják vagy alárendelik, s ez utóbbi kifejezés ráillik az olyan választásokra is, mint amilyenek a munkakörrel vagy az életpályával kapcsolatosak. A REÁLIS ÖNISMERET kialakulása ugyanakkor elválaszthatatlan kapcsolatban áll az önismeretszerzés formáinak megteremtésével is. Ha hiányoznak az erős összetartó erővel rendelkező közösségek — melyek a leghitelesebb és legmeggyőzőbb viszszajelzést adhatják a személyiség megnyilvánulásairól —, az önismeret folytonos korrekciójára csak kevés lehetőség nyílik. S ha ehhez még azt a körülményt is figyelembe vesszük, hogy az önértékelés tartalma életszakaszonként változik, sem a kortárscsoportok szerepét, sem az iskolai közösségek differenciált szerveződésétsegítő nevelési.i célokat nem tekinthetjük másodlagosaknak. Annál kevésbé, mert a viselkedésnek nemcsak belső, hanem külső indítékai is vannak, sőt néha ezek jelentősebb szerepet játszanak alakulásában. Ilyen külső motívumoknak tekinthetők a környezeti mintákhoz való alkalmazkodás, az azonosulás szándéka azokkal a viselkedésformákkal, melyeket nagyon gyakran a tekintélyt képviselő személyek állítanak a fejlődő személyiség elé. De külső indíték lehet egy csoport nyomása is; a csoport ugyanis többnyire azokat fogadja keretei közé, akik elfogadják viselkedési normáikat, követik szokásaikat. Az önismeret kialakulásában a kirekesztés félelme például olyan helyzetet hozhat létre, melyben az önértékelésnek teljesen hamis jellemzői jelennek meg, vagy — ellenkező esetben — a csoporttal való feltétlen azonosulás az önálló döntés és választás hiányát is megteremtheti. Éppen ezért, ha az önismeret fejlesztését a viselkedés befolyásolásának egyik feltételeként fogjuk fel, sohasem szabad arról megfeledkeznünk, hogy míg a tanuló az önfelismeréstől eljut a valódi önfelismerésig, viselkedésében sokféle változás zajlik le. Az önellenőrzés és önszabályozás csak látszólag tetszhet könnyű feladatnak, hiszen miközben pozitív vagy negatív törekvések alakulnak ki az önzéstől a legteljesebb értelmű önmegvalósításig, a közvetett viselkedéstől a cselekvésekben megnyilvánuló viselkedésig hosszú utat kell mindenkinek megtennie. MÉG HA EZ AZ ÜT gondolatilag pontosan nyomon követhető is, mindenképpen számolni kell azzal a ténnyel, hogy a tanulók viselkedésének befolyásolása csakis az önismeret fejlesztésével egyidejűleg történhet. Mivel pedig a nevelés nem elégedhet meg a viselkedés megismerésével, hanem — ha erre szükség van — megváltoztatására is törekedni kell, mindenekelőtt a tudatos ráhatások törvényeit kell ismernünk. Mindaddig hiábavaló kísérletezés marad minden pedagógiai eljárás, amíg a különböző élethelyzetekben megnyilvánuló viselkedési módokról kialakult tanulói önértékelés jellemzői ismeretlenek. Sokszor előfordul az, hogy csupán a pillanatnyi élmények hatására létrejövő viselkedési tulajdonságok alapján ítéljük meg a tanulók magatartását. Ám ez a — szaknyelven aktuálisnak nevezett — viselkedés csak annyiban lehet érdekes számunkra, amennyiben tipikus vonásokat fedezhetünk fel benne. A viselkedés megváltoztatásában elengedhetetlen türelemre és fokozatosságra éppen azoknaka személyiségjellemzőknek a formálásakor van szükség, amelyek periodikus ismétlődésük eredményeként az adott viselkedési mód tartalmát alkotják. Hiszen az önismeret fejlesztése enélkül el sem képzelhető. Dr. Kerékgyártó István tanár, Jászberény Gyermekétkeztetési lehetőségek a fővárosban A közelmúltban valamennyi kerületi tanács tájékoztatást és címjegyzéket kapott arról, hogy a fővárosi éttermek közül melyek kapcsolódnának be tanévkezdés után a diákétkeztetésbe. A kínálat sokat javult: a régebbi évekhez képest több százzal nőtt az ajánlkozó éttermek száma, s az iskolák a munkahelyi konyhák szabad kapacitását is igényelhetik. A fővárosi tanács illetékesei arra kérték az oktatási intézmények vezetőit: a tanévnyitó értekezletekre hívják meg a kereskedelem, a vendéglátó vállalatok képviselőit, egyeztessék elképzeléseiket, s közösen tájékoztassák az iskolai és az iskolán kívüli étkezési lehetőségekről a szülőket. (MTI) Amíg tart a nyár... I.. Augusztus 27-ig könyvvásár 50%-os kedvezménnyel a következő könyvesboltjainkban: Hess András könyvesbolt, I., Hess András tér 3. „Libri” idegen nyelvű könyvesbolt, V., Váci u. 32. 94. sz. idegen nyelvű könyvesbolt, V., Petőfi Sándor u. 2. Melódia könyv- és zeneműbolt, V., Semmelweis u. 1—3. Gorkij könyvesbolt, V., Váci u. 33. Idegen nyelvű és művészeti könyvekből minden boltban más választék. ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT