Népszabadság, 1983. augusztus (41. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-14 / 192. szám
6 Zászlajukra Petőfi Sándor nevét írták Negyven esztendeje, 1943. augusztus 15-én jött létre a Jugoszlávia népfelszabadító hadserege és partizánosztagai keretében az első önálló magyar alegység, a Petőfi Sándor zászlóalj. Megalakulásakor a jugoszláv hazafias erők a kommunista párt vezetésével már több mint két éve vívták súlyos véráldozatokat követelő hősi harcukat a fasiszta megszállók és hazai kiszolgálóik ellen. Egy össznépi mozgalom A magyar zászlóalj megszervezése nemcsak a jugoszláv népfelszabadító háború kiterjedését, hanem a jugoszláviai nemzetiségek magatartásában, a partizánharchoz való viszonyában bekövetkezett változásokat is jelezte. A Jugoszláv Kommunista Párt, amely e küzdelemnek első perctől szervezője és irányítója volt, mozgósítani tudta e soknemzetiségű országban azokat a kisebbségeket is — például a magyarokat —, amelyeket a királyi Jugoszláviában súlyos sérelmek értek. A párt a népfelszabadító mozgalom megindulásától kezdve hirdette, hogy a megszállók és hazai kiszolgálóik elleni küzdelemnek a legszorosabban össze kell fonódnia a dolgozók társadalmi felszabadításáért, a nemzetek egyenjogúságáért, új, népi, demokratikus Jugoszlávia megteremtéséért vívott harccal. A népfelszabadító háború kibontakozása, a fasizmus ellen vívott küzdelem sikerei — s áldozatai is — meggyőzték a magyar hazafiakat arról, hogy helyük és szerepük van az össznépi felszabadító mozgalomban. Nem véletlen, hogy a magyar alegység éppen Horvátország területén, Szlavóniában jött létre. Itt ugyanis sokkal közvetlenebbül érzékelhették a felszabadító küzdelem céljait és mélységét, mint a horthysták által megszállt vajdasági részeken vagy a muraközi-murántúli területeken, ahol a nacionalista propaganda hatása sokáig gúzsban tudta tartani a cselekvőkészséget. Támogatás itthonról A magyar alegység politikai és fegyveres tevékenységének híre rendkívül gyorsan elterjedt, s túllépett azon a viszonylagkis területen, ahol valójában működött. Augusztus végén már tudtak róla Szegeden, Nagykanizsán, Budapesten, és megindultak a magyar partizánokat segítő illegális akciók, mégpedig a kommunista munkásmozgalom és a magyar ellenállási mozgalom számára oly tragikus időszakban, mint amilyen 1943 nyara és ősze volt. Talán éppen ez a kritikus helyzet ösztönözte a harcolni vágyó magyar fiatalokat, hogy eljussanak Szlavóniába, és harcosai legyenek a Petőfi zászlóaljnak. Ezért indult útnak 1944 januárjában Budapestről tíz szabómunkás ifi is, akik azonban csak a szerémségi és boszniai harcok után, 1944 júliusában érkezhettek olyan területre, ahonnan viszonylag biztonságosabb volt eljutni a magyar alegységhez. A magyar zászlóalj felsőbb parancsnoksága megkülönböztető figyelemmel kísérte az alegység fejlődését. Utasította az alárendelt egységeit, hogy a magyar zászlóalj és állományában a német Thalmann század elsősorban olyan területen tevékenykedjen, ahol magyar és német nyelvű kisebbség él, közöttük végezzen politikai felvilágosító munkát, és toborozza az új harcosokat. Ez a magyarázata annak, hogy a Petőfi zászlóalj, létezése 16 hónapja alatt, több osztag alárendeltségében működött, így például harcolt a Dráva menti, a dilji, a bilogorai, a daruvári osztagok és végül a 16. ifjúsági dandár keretében. A zászlóalj engedélyt kapott arra, hogy vezénylési nyelve a magyar legyen, s a harcosok a sapkájukon az ötágú csillag mellett magyar nemzetiszínű szalagot viseljenek. Az alegység parancsnoka a cabanai Kis Ferenc kapitány lett, aki 1945. március 21-én, a bolmányi hídfőharcok utolsó napján halt hősi halált. A „Petőfi dandár” Már a megalakulás pillanatában megfogalmazódott a cél, hogy a zászlóalj mielőbb dandárrá fejlődjék. A horvátországi főparancsnokság egyik utasításában például arra kötelezte a magyar alakulat akkori elöljáró parancsnokságát, hogy több támogatást adjon nekik, „mint minden más saját zászlóaljuknak. A szektásságot, bármily formában is jelentkezzék, a legkeményebben meg kell torolni”. A körülmények hosszú ideig nem tették lehetővé a magyar dandár megalakulását, de így is a magyar zászlóalj magyar harcosainak kezdeti ötvenes létszáma 1944 decemberére 220-ra nőtt, és létszáma öszszességében meghaladta a háromszázat. A magyar zászlóalj kezdetben elsősorban politikai felvilágosító munkát végzett, de csakhamar híre ment a fasiszták elleni harcban tanúsított kiemelkedő elszántságának, leleményességének. A fegyveres harc krónikájában olyan nagyszerű tettek őrzik a magyar zászlóalj emlékét, mint a kravicei német helyőrség megtámadása, a dobrovicei, a nasicei harcok, a Razbojisténél 180 német katona elfogása, a Daruvár—Pakrác közötti sínrobbantó akciók. Egy jugoszláv visszaemlékező írta: idővel a petőfisek valóságos mesterei lettek a vasútvonalak fölrobbantásának. Olyan ötletesen hajtották végre a diverziós feladatokat — igen jelentős veszteségeket okozva ezáltal az ellenségnek —, hogy méltán érdemelték ki a partizánok elismerését és azt, hogy a jugoszláv ellenállók a magyar zászlóalj több ez irányú tapasztalatát átvették. 1944. november—december folyamán a Barcstól délre tevékenykedő jugoszláv népfelszabadító erők — állományukban a magyar zászlóalj is — rendkívül fontos harcfeladatot hajtottak végre. Jelentős területet szabadított fel és hídfőállást létesített Verőce térségében. Ennek a hídfőállásnak szerepe volt abban, hogy a hitlerista csapatok sem decemberben, sem januárban — a Budapesten bekerített fasiszta csoportosítás felmentésére irányuló három német ellentámadás idején — nem tudtak délről áttörni Magyarországra. December 19-én a Petőfi zászlóalj parancsot kapott, hogy a verőcei hídfőből keljen át a Dráván, vonuljon az akkori Kiscsányba (ma Csányoszró), egyesüljön a Vajdaságban 1944 novemberében megalakult három magyar zászlóaljjá, és hozzák létre a régóta tervezett magyar dandárt. Így alakult meg 1944. december 31-én a vajdasági alakulatok 15. dandára Petőfi Sándor néven. A Petőfi zászlóalj emléke 40 év távlatából nemcsak az egykori harcosokra, segítőkre van érzelmi és tudati hatással, hanem élő példát ad a felnövekvő nemzedékeknek is az internacionalista szolidaritás értelméről és fontosságáról." Godó Ágnes Kis Ferenc, a zászlóalj parancsnoka NÉPSZABADSÁG 1983. augusztus 14., vasárnap í í£[n \'CZ[\J{JC* ( Cs r r rr r ___________ nnífrrrl Kalandvágyó A 99 éves Edwina MacKenzie a legidősebb túlélője az 1912-es tengeri katasztrófának, amelyben a Titanic óceánjáró személyszállító hajó elsüllyedt. A minap — hazatérőben Kaliforniába — a londoni repülőtéren nyilatkozott. Közölte, az egykori katasztrófa egyáltalán nem riasztotta el az utazásoktól. Most is éppen az angliai rokonait ruccant át meglátogatni. Az óceánt tízszer szelte már át, repülőn járt Ausztráliában. Mikor a Titanic elsüllyedt, Edwina 27 éves volt. — Kalandot mentem keresni — mondta —, és megtaláltam ... A nevető fa A svájci Sempachban a vendéglők ételes borreklámjául szolgál ez a fejre állított, fatörzsből kifaragott nevető figura. Megérdemli, hogy sikere legyen. Nosztalgia vagy új korszak? Világszerte divatba jön a hőlégballonok versenye. Sokan kérdezik, csak nosztalgia, vagy új korszak kezdődik a hőlégballonok használatával. Képünkön az egyesült államokbeli Bloomsburyben augusztus 7-én kezdődött háromnapos verseny részvevőinek egy része látható. A város a verseny idejére a Balloomsbury nevet vette fel. Élő csokor A népi hagyományokban gazdag Moldávia zenei élete több száz éves múltra tekint vissza. A legismertebb együttesek, a Zsok (képünkön), a Flueras és a hentáris nagy sikerrel vendégszerepelnek külföldön is. A Zsok együttes egy eredeti moldáviai táncról kapta a nevét. Repertoárjában egyaránt szerepelnek lírai és gyors táncok. Kedvelt hangszereik a hegedű, a cimbalom, nádsíp és a furulya. A női kar tagjai szép hímzésű, fehér népviseletben mutatják be számaikat. Az együttes célja a moldáviai tánchagyományok megőrzése, továbbfejlesztése és gazdagítása új, modern elemekkel. Szülinap Egy massachusettsi állatkert csimpánza sörrel ünnepelte születésének 12. évfordulóját gondozója — és alkalmi szesztestvére — társaságában. / •• Ezt *rla G i' • f az álsás 1933 5 ) - w augusztusában 9 Dzsembori Magyarországon. A díszfelvonulásról, amely a cserkészek gödöllői világtáborozásán végbement, úgy írnak a lapok, mint a cserkészvilágtábor eseményéről. „Szikrázóan színes kép volt, amint elvonultak a gödöllőiek festői, tarka népviseletben. Elöl ment barna lován Endre László főszolgabíró díszmagyarban, vármegyei hajdúk kíséretében, aztán a frontharcosok következtek, a hadiözvegyek, a cserkészek és a cserkészleányok, a főiskolások, a középiskolások, leányok magyar ruhában ...” és a „ népiskolások, legtöbbje — mezítláb. Ragyogóan színes kép volt... A mezítlábas iskolásgyerekek különösen emelték a díszfölvonulás pompáját, népviseletük különösen nagy föltűnést keltett... Nagyobb föltűnést, mint a vármegyei hajdúktól kísért főszolgabíró barna lova és csillogó díszmagyarja ... (Népszava, 8-án.) Üres lakások a nyomor országában. A rossz gazdasági viszonyok egyik fokmérője, hogy drágábból olcsóbb lakásba költöznek az emberek és hogy — a fővárosi statisztikai hivatal legújabb jelentése szerint — május elsején 250 ezer lakás közül tizenegyezer állott üresen Budapesten. Sajnos, a kibérletlen lakások száma a jelek szerint májustól augusztusig is nőtt, úgy hogy most négy annyi az üres lakás, mint tavaly májusban volt. Máskor is megesett, hogy a lakáskínálat meghaladta a lakáskeresletet, de ennyi üres lakás sohasem volt még Budapesten, mint amenynyi most van. Az összes lakások huszadrésze áll üresen. (Pesti Hírlap, 3-án.) Madách műve és a kor tra gédiája. A szegedi Dóm téren szabadtéri előadásban mutatják majd be az „Ember tragédiájá”-t. Az előadásról — a próbák alapján — azt mondják, hogy mindent fölülmúl, amit ezen a téren eddig produkáltak ... Óriási tömegek lepik el a teret, egyiptomi rabszolgák, akik köveket hordanak a gúla építéséhez és verejtékes munkával dolgoznak. De mennyire eltörpül az „Ember tragédiájáénak ez a szabadtéri előadása ahhoz a tragédiához arányítva, amely a kapitalista világ országaiban játszódik le. Százmilliók gyötrő vergődése, éhes nyomorúsága kíséri azt a színjátékot, amellyel a rossz rendezők a világ összeomlását előkészítik. (A Népszava jegyzete a szegedi ünnepi játékok létrehozásakor, 20-án.) Berlini életkép. Berlin északi részében, a Müller strassén keresztül egy csapat Hitler-fiú masíroz. Egyszerre csak rákezdenek a Horst-Wessel-nótára. Még mielőtt bárki is észbekaphatna, harsány kiáltás hangzik: „Föl a karral!” Egy asszony, mély gyászban szatyrot cipel a jobbkezében, ugyanabban a pillanatban egy fickó hátulról a karjára csap, úgy, hogy a szatyor minden tartalmával a földön hever. „Ezt azért kapod, mert nem tudod a karodat fölemelni.” De még rosszabbul is jár az a férfi, aki egészen csöndesen ott áll a járda szélén. Nem emelte föl a karját — drága lesz ez nagyon! A Hitler-fiú ráveti magát a felnőtt emberre, lerántják derékszíjukat és annak vasveretével ütik-vágják a fejét. Tarkóján csakhamar lyuk van és véresen esik össze. Amint azután eszméletét veszti, a mellette elmasírozók mindegyike belerúg. A járókelők szörnyülködnek, asszonyok sírnak, az ablakokból és az erkélyekről riadtan nézik a jelenetet — de senki sem segít, senki sem kockáztatja, hogy a szerencsétlenhez közeledjék. (Népszava, 15-én.) Móra Ferenc és egy értékes lelet. Móra Ferenc, aki betegen fekszik a szegedi belgyógyászati, klinikán, néhány nappal ezelőtt még kivitette magát Deszkre, ahol Faragó Márton tanyáján régi sírokat találtak, mégpedig lovas sírokat. Móra megállapítása szerint a lovas sírok a korai avar korból (Kr. u. 600 körül) származnak. A lefényképezett sír valami avar előkelőség sírja lehetett. Az ifjú férfi balján fekszik lovának feléje fordított csontváza, amelyen jól láthatók a vaskengyelek, a ló szájában zabla van. A ló csontváza körül marha-, borjú-, birka- és csirkecsontokat találtak, mint a halotti tor maradványait. A férficsontváz mellett éppen egy méter hosszúságú keleti típusú kard feküdt, amelynek markolata és hüvelyvége is ezüstverettel van borítva. Jól láthatók a hüvelyen a kék ki-berakással díszített piskóta alakú ezüst függöntyűk. A sírban épen lelt kard nagy gyarapodását jelenti a hazai régészetnek. (Pesti Hírlap, 26-án.) Válogatta: Pintér István Jó ötlet Az Egyesült Államokban az elnökjelöltek és más magas rangú választottak rengeteg ígéretet tesznek a választási kampány során. Nem azért teszik, mert teljesíteni akarják azokat, hanem hogy megválasszák őket. Ezt állapította meg az amerikai demokrata párt országos bizottságának elnöke, aki élesen bírálta Reagan elnököt, mert választási ígéreteit nem teljesítette, vagy azokkal ellentétes politikát folytat. Ha a választási ígéretek végrehajtását a bíróság számon kérhetné — mondja a bizottság elnöke —, Reagan és kormánya elítélhető lenne a választók félrevezetéséért. A legszebb... Egy közvélemény-kutatás eredménye szerint a képünkön látható 33 éves Victoria Principal filmszínésznőt kiáltották ki a legszebb asszonynak az Egyesült Államokban. Victoria megelégedéssel vette tudomásul a győzelmét, és kijelentette, elég gazdag, csinos és fiatal vagyok, hogy a legszebbnek ítéljenek. A másik (lent) helyezett Jacklyn Smith.