Népszabadság, 1983. augusztus (41. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-14 / 192. szám

6 Zászlajukra Petőfi Sándor nevét írták Negyven esztendeje, 1943. augusztus 15-én jött létre a Jugoszlávia népfelszabadító hadserege és partizánoszta­gai keretében az első önálló magyar alegység, a Petőfi Sán­dor zászlóalj. Megalakulása­kor a jugoszláv hazafias erők a kommunista párt vezetésé­vel már több mint két éve vívták súlyos véráldozatokat követelő hősi harcukat a fa­siszta megszállók és hazai ki­szolgálóik ellen. Egy össznépi mozgalom A magyar zászlóalj meg­szervezése nemcsak a jugo­szláv népfelszabadító háború kiterjedését, hanem a jugo­szláviai nemzetiségek maga­tartásában, a partizánharchoz való viszonyában bekövetke­zett változásokat is jelezte. A Jugoszláv Kommunista Párt, amely e küzdelemnek első perctől szervezője és irányító­ja volt, mozgósítani tudta e soknemzetiségű országban azokat a kisebbségeket is — például a magyarokat —, ame­lyeket a királyi Jugoszláviá­­ban súlyos sérelmek értek. A párt a népfelszabadító mozga­lom megindulásától kezdve hirdette, hogy a megszállók és hazai kiszolgálóik elleni küz­delemnek a legszorosabban össze kell fonódnia a dolgozók társadalmi felszabadításáért, a nemzetek egyenjogúságáért, új, népi, demokratikus Jugoszlá­via megteremtéséért vívott harccal. A népfelszabadító háború ki­bontakozása, a fasizmus ellen vívott küzdelem sikerei — s áldozatai is — meggyőzték a magyar hazafiakat arról, hogy helyük és szerepük van az össznépi felszabadító mozga­lomban. Nem véletlen, hogy a magyar alegység éppen Hor­vátország területén, Szlavóniá­ban jött létre. Itt ugyanis sok­kal közvetlenebbül érzékel­hették a felszabadító küzdelem céljait és mélységét, mint a horthysták által megszállt vaj­dasági részeken vagy a mura­­közi-murántúli területeken, ahol a nacionalista propagan­da hatása sokáig gúzsban tud­ta tartani a cselekvőkészséget. Támogatás itthonról A magyar alegység politikai és fegyveres tevékenységének híre rendkívül gyorsan elter­jedt, s túllépett azon a vi­szonylag­­kis területen, ahol valójában működött. Augusz­tus végén már tudtak róla Szegeden, Nagykanizsán, Bu­dapesten, és megindultak a magyar partizánokat segítő il­legális akciók, mégpedig a kommunista munkásmozgalom és a magyar ellenállási moz­galom számára oly tragikus időszakban, mint amilyen 1943 nyara és ősze volt. Talán ép­pen ez a kritikus helyzet ösz­tönözte a harcolni vágyó ma­gyar fiatalokat, hogy eljussa­nak Szlavóniába, és harcosai legyenek a Petőfi zászlóaljnak. Ezért indult útnak 1944 ja­nuárjában Budapestről tíz sza­bómunkás ifi is, akik azonban csak a szerémségi és boszniai harcok után, 1944 júliusában érkezhettek olyan területre, ahonnan viszonylag biztonsá­gosabb volt eljutni a magyar alegységhez. A magyar zászlóalj felsőbb parancsnoksága megkülönböz­tető figyelemmel kísérte az al­egység fejlődését. Utasította az alárendelt egységeit, hogy a magyar zászlóalj és állomá­nyában a német Thalmann század elsősorban olyan terü­leten tevékenykedjen, ahol magyar és német nyelvű ki­sebbség él, közöttük végezzen politikai felvilágosító munkát, és toborozza az új harcosokat. Ez a magyarázata annak, hogy a Petőfi zászlóalj, létezése 16 hónapja alatt, több osztag alá­rendeltségében működött, így például harcolt a Dráva menti, a dilji, a bilogorai, a d­aruvári osztagok és végül a 16. ifjú­sági dandár keretében. A zászlóalj engedélyt kapott arra, hogy vezénylési nyelve a magyar legyen, s a harcosok a sapkájukon az ötágú csillag mellett magyar nemzetiszínű szalagot viseljenek. Az alegy­ség parancsnoka a cabanai Kis Ferenc kapitány lett, aki 1945. március 21-én, a bolmá­­nyi hídfőharcok utolsó napján halt hősi halált. A „Petőfi dandár” Már a megalakulás pillana­tában megfogalmazódott a cél, hogy a zászlóalj mielőbb dan­dárrá fejlődjék. A horvátor­szági főparancsnokság egyik utasításában például arra kö­telezte a magyar alakulat ak­kori elöljáró parancsnokságát, hogy több támogatást adjon nekik, „mint minden más sa­ját zászlóaljuknak. A szektás­­ságot, bármily formában is jelentkezzék, a legkeményeb­ben meg kell torolni”. A körülmények hosszú ideig nem tették lehetővé a magyar dandár megalakulását, de így is a magyar zászlóalj magyar harcosainak kezdeti ötvenes létszáma 1944 decemberére 220-ra nőtt, és létszáma ösz­­szességében meghaladta a há­romszázat. A magyar zászlóalj kezdet­ben elsősorban politikai felvi­lágosító m­unkát végzett, de csakhamar híre ment a fasisz­ták elleni harcban tanúsított kiemelkedő elszántságának, le­leményességének. A fegyveres harc krónikájában olyan nagy­szerű tettek őrzik a magyar zászlóalj emlékét, mint a kra­­vicei német helyőrség megtá­madása, a dobrovicei, a nasi­­cei harcok, a Razbojisténél 180 német katona elfogása, a Daruvár—Pakrác közötti sín­robbantó akciók. Egy jugoszláv visszaemlékező írta: idővel a petőfisek valóságos mesterei lettek a vasútvonalak fölrob­bantásának. Olyan ötletesen hajtották végre a diverziós fel­adatokat — igen jelentős vesz­teségeket okozva ezáltal az el­lenségnek —, hogy méltán ér­demelték ki a partizánok el­ismerését és azt, hogy a jugo­szláv ellenállók a magyar zászlóalj több ez irányú ta­pasztalatát átvették. 1944. november—december folyamán a Barcstól délre tevé­kenykedő jugoszláv népfelsza­badító erők — állományukban a magyar zászlóalj is — rend­kívül fontos harcfeladatot hajtottak végre. Jelentős te­rületet szabadított fel és híd­főállást létesített Verőce tér­ségében. Ennek a hídfőállás­nak szerepe volt abban, hogy a hitlerista csapatok sem de­cemberben, sem januárban — a Budapesten bekerített fa­siszta csoportosítás felmenté­sére irányuló három német ellentámadás idején — nem tudtak délről áttörni Magyar­­országra. December 19-én a Petőfi zászlóalj parancsot kapott, hogy a verőcei hídfőből keljen át a Dráván, vonuljon az ak­kori Kiscsányba (ma Csá­­nyoszró), egyesüljön a Vajda­ságban 1944 novemberében megalakult háro­m magyar zászlóaljjá­, és hozzák létre a régóta tervezett magyar dan­dárt. Így alakult meg 1944. de­cember 31-én a vajdasági ala­kulatok 15. dandára Petőfi Sándor néven. A Petőfi zászlóalj emléke 40 év távlatából nemcsak az egy­kori harcosokra, segítőkre van érzelmi és tudati hatással, ha­nem élő példát ad a felnövek­vő nemzedékeknek is az inter­nacionalista szolidaritás értel­méről és fontosságáról." Godó Ágnes Kis Ferenc, a zászlóalj parancsnoka NÉPSZABADSÁG 1983. augusztus 14., vasárnap í í£[n \'CZ[\J{JC* ( Cs r r rr r ___________ nnífrrrl Kalandvágyó A 99 éves Edwina MacKenzie a leg­idősebb túlélője az 1912-es tengeri ka­tasztrófának, amelyben a Titanic óceánjáró személyszállító hajó elsül­lyedt. A minap — hazatérőben Kali­forniába — a londoni repülőtéren nyi­latkozott. Közölte, az egykori kataszt­rófa egyáltalán nem riasztotta el az utazásoktól. Most is éppen az angliai rokonait ruccant át meglátogatni. Az óceánt tízszer szelte már át, repülőn járt Ausztráliában. Mikor a Titanic elsüllyedt, Edwina 27 éves volt. — Ka­landot mentem keresni — mondta —, és megtaláltam ... A nevető fa A svájci Sempachban a vendéglők étel­es borreklám­­jául szolgál ez a fejre állított, fatörzsből ki­faragott neve­tő figura. Meg­érdemli, hogy sikere legyen. Nosztalgia vagy új korszak? Világszerte divatba jön a hőlégballonok versenye. Sokan kér­dezik, csak nosztalgia, vagy új korszak kezdődik a hőlégballonok használatával. Képünkön az egyesült államokbeli Bloomsburyben augusztus 7-én kezdődött háromnapos verseny részvevőinek egy ré­sze látható. A város a verseny idejére a Balloomsbury nevet vette fel. Élő csokor A népi hagyományokban gazdag Moldávia ze­nei élete több száz éves múltra tekint vissza. A legismertebb együttesek, a Zsok (képünkön), a Flueras és a hentáris nagy sikerrel vendégsze­repelnek külföldön is. A Zsok együttes egy ere­deti moldáviai táncról kapta a nevét. Reper­toárjában egyaránt szerepelnek lírai és gyors táncok. Kedvelt hangszereik a hegedű, a cimba­lom, nádsíp és a furulya. A női kar tagjai szép hímzésű, fehér népviseletben mutatják be szá­maikat. Az együttes célja a moldáviai táncha­gyományok megőrzése, továbbfejlesztése és gaz­dagítása új, modern elemekkel. Szülinap Egy massachu­­settsi állatkert csimpánza sörrel ünnepelte születé­sének 12. évfor­dulóját gondozója — és alkalmi szesztestvére — társaságában. / •• Ezt *rla G i' • f az álsás 1933 5 ) - w augusztusában 9 Dzsembori Magyarorszá­gon. A díszfelvonulásról, amely a cserkészek gö­döllői világtáborozásán végbe­ment, úgy írnak a lapok, mint a cserkészvilágtábor esemé­nyéről. „Szikrázóan színes kép volt, amint elvonultak a gö­döllőiek festői, tarka népvise­letben. Elöl ment barna lován Endre László főszolgabíró dísz­magyarban, vármegyei hajdúk kíséretében, aztán a fronthar­cosok következtek, a hadiözve­gyek, a cserkészek és a cser­készleányok, a főiskolások, a középiskolások, leányok ma­gyar ruhában ...” és a „ nép­iskolások, legtöbbje — mezít­láb. Ragyogóan színes kép volt... A mezítlábas iskolás­gyerekek különösen emelték a díszfölvonulás pompáját, nép­viseletük különösen nagy föl­tűnést keltett... Nagyobb föl­tűnést, mint a vármegyei haj­dúktól kísért főszolgabíró bar­na lova és csillogó díszmagyar­ja ... (Népszava, 8-án.) Üres lakások a nyomor or­szágában. A rossz gazdasági viszonyok egyik fo­kmérője, hogy drágábból ol­csóbb lakásba költöznek az emberek és hogy — a főváro­si statisztikai hivatal legújabb jelentése szerint — május el­sején 250 ezer lakás közül ti­zenegyezer állott üresen Bu­dapesten. Sajnos, a kibérletlen lakások száma a jelek szerint májustól augusztusig is nőtt, úgy hogy most négy annyi az üres lakás, mint tavaly má­jusban volt. Máskor is meg­esett, hogy a lakáskínálat meg­haladta a lakáskeresletet, de ennyi üres lakás sohasem volt még Budapesten, mint ameny­­nyi most van. Az összes laká­sok huszadrésze áll üresen. (Pesti Hírlap, 3-án.) Madách műve és a kor tra­­ gédiája. A szegedi Dóm té­­ren szabadtéri elő­adásban mutatják majd be az „Ember tragédiájá”-t. Az elő­adásról — a próbák alapján — azt mondják, hogy mindent fölülmúl, amit ezen a téren eddig produkáltak ... Óriási tömegek lepik el a teret, egyip­tomi rabszolgák, akik köveket hordanak a gúla építéséhez és verejtékes munkával dolgoz­nak. De mennyire eltörpül az „Ember tragédiájáénak ez a szabadtéri előadása ahhoz a tragédiához arányítva, amely a kapitalista világ országaiban játszódik le. Százmilliók gyöt­rő vergődése, éhes nyomorúsá­ga kíséri azt a színjátékot, amellyel a rossz rendezők a vi­lág összeomlását előkészítik. (A Népszava jegyzete a szege­di ünnepi játékok létrehozása­kor, 20-án.) Berlini életkép. Berlin északi ré­szében, a Müller strassén ke­resztül egy csapat Hitler-fiú masíroz. Egyszerre csak rá­kezdenek a Horst-Wessel-nó­­tára. Még mielőtt bárki is ész­bekaphatna, harsány kiáltás hangzik: „Föl a karral!” Egy asszony, mély gyászban szaty­rot cipel a jobbkezében, ugyan­abban a pillanatban egy fickó hátulról a karjára csap, úgy, hogy a szatyor minden tartal­mával a földön hever. „Ezt azért kapod, mert nem tudod a karodat fölemelni.” De még rosszabbul is jár az a férfi, aki egészen csöndesen ott áll a járda szélén. Nem emelte föl a k­arját — drága lesz ez nagyon! A Hitler-fiú ráveti magát a felnőtt emberre, le­rántják derékszíjukat és an­nak vasveretével ütik-vágják a fejét. Tarkóján csakhamar lyuk van és véresen esik össze. Amint azután eszméletét vesz­ti, a mellette elmasírozók mindegyike belerúg. A járó­kelők szörnyülködnek, asszo­nyok sírnak, az ablakokból és az erkélyekről riadtan nézik a jelenetet — de senki sem se­gít, senki sem kockáztatja, hogy a szerencsétlenhez köze­ledjék. (Népszava, 15-én.) Móra Ferenc és egy érté­kes lelet. Móra Ferenc, aki betegen fekszik a szegedi belgyógyászati, klini­kán, néhány nappal ezelőtt még kivitette magát Deszkre, ahol Faragó Márton tanyáján régi sírokat találtak, még­pe­dig lovas sírokat. Móra meg­állapítása szerint a lovas sí­rok a korai avar korból (Kr. u. 600 körül) származnak. A lefényképezett sír valami avar előkelőség sírja lehetett. Az ifjú férfi balján fekszik lová­nak feléje fordított csontváza, amelyen jól láthatók a vas­kengyelek, a ló szájában zab­la van. A ló csontváza körül marha-, borjú-, birka- és csir­kecsontokat találtak, mint a halotti tor maradványait. A férficsontváz mellett éppen egy méter hosszúságú keleti típu­sú kard feküdt, amelynek mar­kolata és hüvelyvége is ezüst­­verettel van borítva. Jól lát­hatók a hüvelyen a kék ki-be­rakással díszített piskóta­ ala­kú ezüst függöntyűk. A sírban épen lelt kard nagy gyarapo­dását jelenti a hazai régészet­nek. (Pesti Hírlap, 26-án.) Válogatta: Pintér István Jó ötlet Az Egyesült Államokban az elnökjelöltek és más magas rangú választottak rengeteg ígéretet tesznek a választási kampány so­rán. Nem azért teszik, mert teljesíteni akarják azokat, hanem hogy meg­válasszák őket. Ezt állapí­totta meg az amerikai de­mokrata párt országos bi­zottságának elnöke, aki élesen bírálta Reagan el­nököt, mert választási ígé­reteit nem teljesítette, vagy azokkal ellentétes politikát folytat. Ha a vá­lasztási ígéretek végrehaj­tását a bíróság számon kérhetné — mondja a bi­zottság elnöke —, Reagan és kormánya elítélhető lenne a választók félreve­zetéséért. A legszebb... Egy közvélemény-kutatás eredménye szerint a képünkön látható 33 éves Victoria Principal filmszínésznőt kiáltották ki a legszebb asszony­nak az Egyesült Államokban. Victoria megelé­gedéssel vette tudomásul a győzelmét, és kije­lentette, elég gazdag, csinos és fiatal vagyok, hogy a legszebbnek ítéljenek. A másik (lent) he­lyezett Jacklyn Smith.

Next