Népszabadság, 1983. december (41. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-01 / 283. szám
2 Amerikai-izraeli megállapodás a katonai együttműködés erősítéséről Az amerikai—izraeli katonai együttműködés erősítéséről volt szó Washingtonban Samir izraeli kormányfő és az amerikai vezetők kétnapos tárgyalásain. Reagan elnök bejelentése szerint a két ország közös politikai-katonai bizottságot hozott létre a politikai és a katonai együttműködés fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatára. Mint washingtoni tudósítónk, Vajda Péter jelenti, a Pentagon tisztségviselői szerdán nyilatkoztak a sajtónak az amerikai—izraeli tárgyalások mérlegéről. Kijelentették: a létrejött megállapodás pontjai nagyobb mértékben testesítenek meg egy szovjetellenes szövetséget, mint korábban. A korábbi, 1981-es megállapodás végrehajtását az Egyesült Államok a Golán-fennsík izraeli annexiója után felfüggesztette. Most az 1981- esen túllépő katonai együttműködéshez Washington feltétel nélkül járult hozzá. Bejrúti tudósítónk, Becz Sándor jelentése szerint az amerikai—izraeli katonai együttműködésről kötött megállapodást Bejrútban és Damaszkuszban Szíria és a libanoni nemzeti hazafias erők ellen irányuló lépésként értékelik. Az amerikai—izraeli megállapodás hadüzenettel egyenértékű — állapítja meg a Libanoni KP lapja, az An-Nida. Zöld utat ad a Szíria és a libanoni nemzeti erők ellen irányuló amerikai—izraeli agressziónak azzal a céllal, hogy rákényszerítsék az amerikai—izraeli hegemóniát a közel-keleti térségre. A mérsékelt An-Nahar szintén úgy véli, hogy az amerikai—izraeli egyezmény nyilvánvaló célpontja Szíria. Samir és Reagan bejelentése megerősíti azt, amivel Szíria eddig is tisztában volt, nevezetesen, hogy az Egyesült Államok és Izrael katonai agresszióra készül ellene — írja az Al-Baath című damaszkuszi lap. Az új megállapodás magasabb szintre emelte az 1981-ben elhatározott stratégiai együttműködést, Izrael az Egyesült Államok katonai támaszpontjává válik. Mint moszkvai tudósítónk, Zalai István jelenti, a szovjet fővárosban Samir washingtoni tárgyalásai kapcsán mindenekelőtt a most létrehozott amerikai—izraeli közös katonaipolitikai bizottságra hívják fel a figyelmet, amelynek dolga, hogy rövid időn belül a stratégiai együttműködés maximális elmélyítését és kiszélesítését szolgáló, konkrét intézkedéseket hozzon. A cél — mint az Izvesztyija megállapította — nem a térség bonyolult problémáinak poliLibanonban a polgárháborús frontszakaszokon aggasztó méreteket öltött a tűzszünet megsértése. Kedd este Bejrút belterületét is több belövés érte, öt ember halálát okozva és további harmincat megsebesítve. Kedd este és szerda reggel több tüzérségi találat érte a bejrúti repülőteret, amelynek forgalma átmenetileg szünetel. A Haladó Szocialista Párt a kormányhadsereggel szövetséges falamgista milíciákat tette felelőssé a tűzszünet ismételt megsértéséért, és minden provokációért erőteljes megtorlást helyezett kilátásba. * Jasszer Arafát, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke, felszólította Egyiptom népét, hogy vállaljon ismét vezető szerepet az arab világtikai rendezése, ellenkezőleg: az Egyesült Államok és Izrael katonai pozíciójának erősítése, hegemóniájának biztosítása a Közel-Keleten. Ennek felel meg Izrael agresszív vonalának feltétlen politikai, katonai és anyagi támogatása, mert ez megfelelő „feltételeket” teremt a közvetlen amerikai katonai jelenléthez, annak nagyméretű kiszélesítéséhez a térségben. A TASZSZ hírügynökség a Reagan —Samir tárgyalásokat elemezve megállapítja: Washingtonban mélyen hallgattak a palesztin problémáról, s ez is mutatja, hogy a felek egyáltalán nem a tartós, mindenki által elfogadható rendezésben érdekeltek, mert ez lehetetlen a Palesztinai arab nép törvényes jogainak, beleértve saját, független államhoz való jogának, megteremtése nélkül, bűn. Nyilatkozata az Al-Saab című ellenzéki újságban, a szocialista munkapárt hetilapjában jelent meg. Arafat kijelentette: Izrael soha nem lett volna képes a katonai kalandokra, és a PFSZ-nek nem kellett volna elhagynia Bejrútot, ha Egyiptom latba vetette volna súlyát. Egyiptom tétlenségét a Camp David-i szerződésre vezette vissza. Hoszni Mubarak elnök szerepéről szólva Arafat úgy vélekedett, hogy az államfő új stílust képvisel, ám hozzáfűzte, hogy a szadati örökség terhei nehezednek rá. Ettől a tehertől — fűzte hozzá — igen nehéz megszabadulni. A PFSZ vezetője felelősnek tartja Szíriát is a mozgalom mostani helyzetéért, ám rámutat: Tripoli ostroma amerikai—izraeli összeesküvés folyománya. (MTI) A harcok miatt ismét lezárták a bejrúti repülőteret Magyar felszólalás az ENSZ Namíbia-vitájában Az ENSZ-közgyűlés Namíbia-vitájában kedden felszólalt Zádor Endre, a magyar küldöttség tagja. Utalt Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár jelentésére, amely Dél-Afrikát tette felelőssé Namíbia függetlenségének késleltetéséért. Azt a dél-afrikai ürügyet, hogy a kubai csapatok Angolából való kivonásától függ a namíbiai függetlenség, az ENSZ Biztonsági Tanácsa elvetette — emlékeztetett Zádor Endre, aki rámutatott: a kubai csapatok jelenléte az Angola ellen folytatott dél-afrikai agresszió következménye. Nem kapcsolható össze Namíbia függetlenségének kérdésével. Namíbiát a fajüldöző rendszer a hágai nemzetközi bíróság 1974. évi döntése ellenére törvénytelenül megszállva tartja. ZádorEndre a namíbiai nép kizárólagos és törvényes képviselőjét, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezetet (SWAPO) a magyar nép és a kormány szolidaritásáról és tevékeny támogatásáról biztosította. (MTI) Lambsdorff visszautasítja a megvesztegetés vádját ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Lambsdorff nyugatnémet gazdasági miniszter szerdán nyilatkozatban utasította vissza a bonni államügyészség keddi nyilatkozatát, amelyben azzal gyanúsítják, hogy pénzt fogadott el a Frick-konszerntől, s egyúttal adókedvezményben részesítette a céget ,s ezzel megvesztegetésben bűnös. A kormány szerdai ülésén ismertetett nyilatkozatában a miniszter közölte: mint miniszter nem fogadtam el és nem kértem pénzt sem a magam, sem pártom számára a Flickkonszerntől. Lambsdorff kijelentette, hogy ártatlannak tekinti magát, arról azonban, hogy milyen lépéseket tesz, csak azután dönt, ha megismeri az ügyészségi vádirat tartalmát. Ezt ugyanis — mint mondotta — még nem kapta meg. Ezzel összefüggésben elítélte azt, hogy az államügyészség sajtókonferencián ismertette az ellene felhozott vádat, még mielőtt azt a legérintettebb személylyel, vagyis vele közölte volna. A kormányszóvivő nyilatkozata szerint a kabinet tudomásul vette Lambsdorff nyilatkozatát, de arról nem folytatott vitát, és az egész ügyről nem esett több szó a kabinet szerdai ülésén. A nyugatnémet sajtó jelentős része (de nem a többsége) úgy véli, hogy az államügyészség formai hibákat követett el, s a közvélemény nyomása alatt járt el. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a jogszokás szerint minden vádlott ártatlan, amíg a bíróság ki nem mondja az ítéletet. Ennek ellenére a közhangulat afelé hajlik, hogy a miniszternek le kell mondania. Ezt fogalmazták meg némely szerdai sajtókommentárok is. A parlament mentelmi bizottsága e héten, a parlament a jövő hét derekán foglal állást az ügyben. Ettől függ, hogy sor kerül-e az ügyészi eljárásra. Kanyó András. Három nyugatnémet fiatalember nyolc levegős föld rakétát lopott el az NSZK-ban állomásozó amerikai csapatoktól és kísérleteket hajtott végre velük. A nyomozás szerint — eddig ismeretlen okból — amerikai katonák gyakorlatozás közben egy tóba dobták a rakétákat, és a három fiatal itt bukkant rá a veszélyes fegyverekre. (DPA) A VILÁGSAJTÓBÓL nyilBAft Kína és a Kuril-szigetek A moszkvai Pravda szerdán kommentárban foglalkozott azokkal a kijelentésekkel, amelyeket a Kuril-szigetek hovatartozásával kapcsolatban tett Vu Hszilecsien kínai külügyminiszter. A politikus Hu Jao-pangnak, a Kínai Kommunista Párt KB főtitkárának kíséretében érkezett Japánba. Mint az Új-Kína hírügynökség jelentéséből kiderül, Vu Hszüecsien november 27-én Szapporóban támogatta azokat a japán vezető köröket, amelyek a Szovjetuniótól a Kuril-szigetcsoport déli részén fekvő négy sziget Japánhoz való csatolását követelik. A kínai külügyminiszter kijelentette: ez a jogos követelés Japán területi egysége és szuverenitása érdekében feltétlenül meg fog valósulni. A Pravda rámutat: semmi szükség vitába szállni a kínai külügyminiszterrel a szigetek hovatartozásáról. A kérdést régen és egyértelműen megoldották. Csou En-laj, a kínai államtanács egykori elnöke 1950. december 4-én kijelentette: „A jaltai megállapodásnak megfelelően eldőlt, hogy a Szovjetunióhoz kerül vissza a Szahalin-sziget déli része és a Kuril-szigetek. Ezek véglegesen eldöntött kérdések, újbóli megvitatásuknak semmi alapja nincs.” Ezt az álláspontot támogatták más kínai dokumentumok is — emlékeztet az SZKP lapja. Felvetődik a kérdés: miért csak akkor hűek elveikhez a kínai politikusok, amikor saját országuk érdekeiről van szó. A kínai külügyminiszter legutóbbi kijelentéseit csak más országok belügyeibe való beavatkozásként lehet értékelni, amely ellentmond Kína régebbi állásfoglalásainak, és sérti a fennálló nemzetközi szerződéseket — fejezi be cikkét a Pravda. (TASZSZ) NÉPSZABADSÁG 1983. december 1., csütörtök Lánc az osztrák külpolitikáról Magyarországhoz fűződő baráti, jószomszédi kapcsolataink mérföldkövet jelentenek az enyhülési politikában — jelentette ki az osztrák külügyminiszter. Erwin Lánc kedd este országa külpolitikai társaságának tagjai előtt tartott előadásában hangsúllyal szólt arról, hogy Ausztriának különös gondot kell fordítania a szomszédaihoz fűződő viszony ápolására, fejlesztésére. Ez az ország javát szolgálja. Mivel a bizalmatlanság feszültséget kelt, minden osztrák kormány következetes enyhülési politikát folytat. A jószomszédi viszonyra irányuló törekvések általában sikeresek, így javulnak az osztrákcsehszlovák kapcsolatok is — mondotta. (MTI) Árcsökkentések a Szovjetunióban Csütörtöktől csökken néhány fogyasztási cikk kiskereskedelmi ára a Szovjetunióban. A szőnyegek ára átlagosan 20 százalékkal, a perzsabárány-szőrméből készült ruházati cikkek 30 százalék, a nyérc- és a cobolyprémből készült termékek ára 26 százalékkal csökken. Különböző televíziókészülékek ára 17, néhány rádiókészülék ára 13, némely hűtőgépfajták ára 15, a filmfelvevők és filmvetítők ára 19, bizonyos egyéb fogyasztási cikkek ára átlagosan 25 százalékkal lesz alacsonyabb. Némely kvarcóratípus árát 30 százalékkal csökkentik. (TASZSZ) Gustáv Husák lengyelországi látogatása ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Szerdán a lengyel fővárosba érkezett a Gustáv Husák vezette csehszlovák párt- és állami küldöttség. A CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke által vezetett delegáció a LEMP KB, a lengyel államtanács és a kormány meghívására látogatott el Lengyelországba, ezzel viszonozva Wojciech Jaruzelski tavaly tavaszi prágai látogatását. Tagja a delegációnak Lubomír Strougal, a csehszlovák kormány elnöke. A délután folyamán megkezdődtek a hivatalos csehszlovák—lengyel tárgyalások. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel kormány elnöke négyszemközti megbeszéléseket folytatott vendégével, a két küldöttség pedig munkacsoportokban vitatta meg a külpolitikai, pártközi és a műszaki-gazdasági együttműködés kérdéseit. Este díszvacsorát rendeztek, ahol a két vezető pohárköszöntőt mondott. Miklós Gábor Csehszlovák—olasz külügyi megbeszélések Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter szerda este hivatalos látogatásra Rómába érkezett. A csehszlovák diplomácia vezetőjét Giulio Andreotti olasz külügyminiszter hívta meg. Az olasz hírügynökség a látogatással kapcsolatban megjegyezte: a csehszlovák—olasz megbeszéléseket a kelet—nyugati kapcsolatok kényes és fontos pillanatában tartják. Szó lesz a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról is. (MTI) r Újabb ellenzéki akciók Bangladesban Banglades fővárosában, Dakkában katonák járőröznek az utcákon, és — hatósági bejelentés szerint — tüzet nyitnak mindazokra, akik megsértik a kijárási tilalmat. Mint jelentettük, hétfőn kormányellenes tömegmegmozdulás zajlott le Dakkában, erre válaszul léptették életbe a kijárási tilalmat. Csittagong déli kikötővárosban és Dzseszár északi városban általános sztrájk kezdődött a hétfői dakkai tüntetést szervező ellenzéki pártok felhívására. Hivatalos forrás szerdai közlése szerint a katonai hatóságok elrendelték 18 szovjet diplomata kiutasítását, és felszólították a Szovjetuniót, hogy zárja be dakkai kulturális központját. A kiutasítást hivatalosan nem indokolták meg, a Reuter által idézett forrás „az ország belügyeibe való beavatkozással” vádolta őket, de semmivel sem tudta alátámasztani ezt az állítást. (MTI) Borúlátó gazdasági előrejelzések a fejlett tőkés országokban Az idén minden valószínűség szerint a vártnál is kedvezőtlenebbül alakul az amerikai külkereskedelmi mérleg. Az októberi kilencmilliárd dolláros deficit után csaknem bizonyos, hogy az év egészének hiánya jóval meg fogja haladni a kormány által korábban jósolt 65—70 milliárd dollárt. A deficit összege (55—56 milliárd dollár) már az első tíz hónapban meghaladta az egész előző év kereskedelmimérleg-hiányát — jelentette be az amerikai kereskedelmi minisztérium. A tőkés világgazdaságot érintő másik hír, hogy az Európai Gazdasági Közösség elégtelennek találta Washington utolsó ajánlatát is, amelyet az Genfben, a GATT keretében tett kártalanítási céllal, miután a nyáron jogtalanul behozatali korlátozásokat rendelt el a nyugat-európai különleges acéltermékekre. A közösség ezért kereskedelmi ellenintézkedéseket határozott el. Más országok is érintettek a következő brüsszeli határozatban. Az EGK miniszteri tanácsa felhatalmazta a brüsszeli bizottságot, hogy megtárgyalja és megkösse 1984-re a közösség külső acélszállító országaival az acélkereskedelmi megállapodásokat. A felhatalmazás az 1983. évi szintű megállapodásokra szól, de szigorúbb feltételeket szab meg, és ezért legalább 2,5 százalékos csökkentésekhez fog vezetni. Az EGK- nak jelenleg 14 országgal, köztük Magyarországgal van érvényben acélkereskedelmi megállapodása. A tizennégy ország (köztük hazánk) öszszesen évi hat-hétmillió tonna acélt exportál a Közös Piac országaiba. Magyarország évenként, mintegy 200 ezer tonna acélárut szállít az EGK országaiba (ez az „engedélyezett” mennyiség 60—70 százaléka). (MTI) Államcsínykísérlet Suriname-ban Államcsínykísérlet volt a múlt héten Suriname-ban. Ezt jelentette kedden az ANP holland hírügynökség, amelynek paramaribói tudósítója szerint a puccskísérlet mögött Henk Chin A Sen volt elnök állt. A suriname-i rendőrség főparancsnok-helyettese sajtóértekezleten számolt be a szervezkedésről. Az újságíróknak bemutatott két személyt, akik elismerték, hogy utasítást kaptak vezető politikusok meggyilkolására és középületek felgyújtására. A helyettes főparancsnok elmondotta, hogy a puccskísérlet szervezői zsoldosinvázióval akarták bebiztosítani magukat. Tizenöt személyt őrizetbe vettek, más részletek egyelőre nem ismeretesek. A Desi Bouterse alezredes vezette baloldali katonai nemzeti tanács 1980 februárjában jutott hatalomra. Az idei esztendő elején a hatóságok már két államcsínykísérletet hiúsítottak meg. Desi Bouterse kormányfő mindkét esetben az amerikai CIA kémszervezetet vádolta a puccskísérlet szervezésével. Desi Bouterse rendszere a volt holland gyarmaton több haladó intézkedést vezetett be, és szoros kapcsolatokat épített ki Kubával. (MTI) Kubai tanácsadók kivonása Nicaraguából Megkezdődött a kubai tanácsadók kivonása Nicaraguából — jelentette be kedden Managuában Daniel Ortega, a nicaraguai kormányzó tanács tagja. A politikus sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a sandinista kormány — a Contadora-csoport erőfeszítéseit támogatva — azt szeretné, hogy Közép-Amerikából vonjanak ki minden külföldi katonai tanácsadót. Emlékeztetett rá, hogy a nicaraguai kormány október közepén békeszerződést javasolt az Egyesült Államoknak, Hondurasnak és a többi középamerikai államnak. Nicaraguában — a kubai kormány korábbi közlése szerint — mintegy 200 kubai katonai tanácsadó dolgozik. Fidel Castro kubai államfő már júliusban közölte, hogy Havanna támogatna minden, a Közép-Amerikában levő katonai tanácsadók kivonására vonatkozó szerződést. A nicaraguai vezetők ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy az összes kubai katonai tanácsadó csak akkor távozik az országból, ha Washington szintén visszarendeli a közép-amerikai országokban levő amerikai katonai tanácsadókat. Dániel Ortega emellett hangsúlyozta, hogy a nicaraguai kormány kész azonnal csatlakozni egy olyan szerződéshez, amelyben közép-amerikai kormányok vállalnák, hogy beszüntetik a térségben harcoló különböző fegyveres csoportoknak nyújtott katonai támogatást. A külföldi katonai tanácsadók kivonásának kérdése és a fegyverszállítások beszüntetése egyaránt szerepel a Contadora-csoport által kidolgozott 21 pontos közép-amerikai rendezési javaslatban. Nicaragua szeretne párbeszédet folytatni az Egyesült Államokkal is. A tárgyalási készség azonban nem kölcsönös. Ezt bizonyítja, hogy az amerikai hatóságok — július óta immár harmadszor — ismét megtagadták a beutazási vízumot, Tomás Borge nicaraguai belügyminisztertől. Borge különféle amerikai szervezetek meghívására utazott volna az Egyesült Államokba. Tomás Borge kijelentette: amerikai látogatása során hatpontos tervet terjesztett volna elő a közép-amerikai térség békéjének helyreállítására. A miniszter telefonon tájékoztatta a washingtoni sajtónak a nicaraguai nagykövetségen összegyűlt képviselőit. Hangsúlyozta: Washingtonban bejelentette volna, hogy januárban megkezdődik a nicaraguai választási folyamat, és december 4-én ott közölte volna az 1985-re tervezett szavazás pontos időpontját. Indítványozta volna, hogy Közép-Amerikában fagyasszák be a fegyverkezést, a térségből vonjanak ki minden külföldi katonai tanácsadót, zárják be az idegen katonai támaszpontokat, és az övezet kormányai kössenek megnemtámadási szerződést. Borge leszögezte, hogy az Egyesült Államok a vízum megtagadásával a nemzetközi jog alapvető normáit sértette meg. Utalt arra, hogy az elmúlt hetekben több amerikai vezető személyiség járt Nicaraguában, köztük Henry Kissinger volt külügyminiszter, Richard Stone különleges megbízott és Langhorne Motley külügyi államtitkár. (MTI)