Népszabadság, 1984. március (42. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

1984. március 1., csütörtök NÉPSZABADSÁG Vállalkozó- és kezdeményezőkészséget az irányító apparátus minden szintjén MIHAIL GORBACSOV VÁLASZTÁSI BESZÉDE Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára szerdán a sztavropoli határterületen levő Ipatovóban mondott beszédet választói előtt. Gorbacsov kijelentette: az SZKP Központi Bizottságának ez év februári rendkívüli plénuma hangsúlyozta a párt politikai irányvonalának folyamatosságát, s azt, hogy ez a politika a fejlett szocializmus tökéletesítésére, a világbéke megszilárdítására, valamint arra irányul, hogy töretlenül megvalósuljanak a párt XXVI. kongresszusának határozatai, amelyeket az azt követő KB-plénumok alkotó módon gazdagítottak és fejlesztettek tovább. — Konsztantyin Csernyenkónak a februári KB-plénumon mondott beszéde marxista—leninista elemzést adott az SZKP bel- és külpolitikájáról, s meghatározta a munkának azon legfőbb irányvonalait, amelyekre most a kommunisták és az egész nép erőfeszítéseit összpontosítani kell — mondotta Mihail Gorbacsov. Politikai téren ez annyit jelent, hogy meg kell szilárdítani a párt és a tömegek kapcsolatait; fejleszteni és támogatni kell a munkásosztály, minden dolgozó alkotó tevékenységét; támogatni kell a munka gyakorlati eredményeire irányuló vállalkozó szellemet; tökéletesíteni kell a pártvezetés, valamint az egész állami és gazdasági apparátus tevékenységének stílusát azzal a céllal, hogy az irányítás minden szinten kezdeményezőkész legyen, pontosan ismerje és teljesítse kötelességeit. Gazdasági téren ez azt jelenti, hogy gyorsítani kell a népgazdaság fejlődését, és növelni kell hatékonyságát; energikusan meg kell valósítani azokat az intézkedéseket, amelyek célja a gazdaság hatékonyabbá tétele, a tudományos-műszaki eredmények gyakorlati alkalmazása, a gazdasági mechanizmus és az irányítás tökéletesítése; a társadalmi termelésnek a népjólét emelését kell céloznia. Szociális téren arról van szó, hogy töretlenül fejleszteni kell és meg kell szilárdítani a szovjet életformát; minden körülmények között tiszteletben kell tartani a társadalmi igazságosság szocialista elveit; folytatni kell a rendcsinálást, tovább kell növelni a követelményeket, a szervezettséget és a fegyelmet; megalkuvás nélküli harcot kell folytatni a negatív jelenségekkel, amelyek ellentétben állnak erkölcsünkkel, szocialista törvényességünkkel. Nemzetközi téren — mondotta a továbbiakban Gorbacsov — ez azt jelenti, hogy meg kell teremteni a szovjet nép alkotó munkájának garantáltan békés körülményeit; erősíteni kell a Szovjetunió védelmi képességét; tovább kell szilárdítani a szocialista közösséget; következetes harcot kell folytatni az emberiség legnagyobb feladatának megoldása, a béke védelme érdekében, és el kell hárítani a nukleáris katasztrófa veszélyét. A továbbiakban Mihail Gorbacsov szólt az előző választások óta eltelt öt év gazdasági eredményeiről, s megállapította: ez alatt az idő alatt jelentős mértékben nőtt a szovjet emberek életszínvonala. Az öt év alatt annyi termelőalapot helyeztek üzembe az országban, amennyit korábban összesen a szovjet hatalom ötven éve alatt. A megoldatlan problémák figyelembevétele mellett is teljes megalapozottsággal jelenthetjük ki, hogy városon és falun egyaránt ma minden család jobban él — mondotta. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy — mint a központi bizottság februári plénuma is megállapította — a jelenlegi ötéves terv döntő időszak a termelés, az egész népgazdaság hatékonyságának növelése terén. E feladatok sikeres megoldása érdekeinek kell alárendelni a beruházási politikát, a termelés szerkezetének javítását, a termelőerők elosztását, a nagyszabású, komplex célprogramok kidolgozását és végrehajtását. A meglevő gazdasági potenciál hatékonyabb kihasználásáról szólva Gorbacsov rámutatott: számítások szerint egyedül az iparban a rendelkezésre álló alapok termelésének egyszázalékos növelése nyolcmilliárd rubel értékű plusz termék kibocsátását eredményezi. Jogosnak nevezte azokat a bíráló észrevételeket, amelyek néhány termék minőségére vonatkoznak. Számos esetben nem megfelelő minőségűek egyes élelmiszer-ipari termékek, ruházati, ipari fogyasztási cikkek, továbbá lakások. Az elmúlt esztendő volt az 1982 májusában elfogadott élelmiszerprogram gyakorlati megvalósításának első éve — mutatott rá Gorbacsov. Az eredmények már ma is észrevehetőek: a mezőgazdasági termelés volumene öt százalékkal emelkedett, a korábbiakhoz képest több gabonát, burgonyát, cukorrépát takarítottak be a mezőgazdasági dolgozók, jó volt a gyapot- és zöldségtermés is. Javultak az állattenyésztési ágazat mutatói az ország egész területén, a köztársaságok, körzetek és területek többségét illetően. A kolhozok és állami gazdaságok munkájának gazdasági mutatói javultak, jövedelmük elérte a 17 milliárd rubelt. A további sikerek egyik legfontosabb zálogát a munkastílus és munkamódszerek javításában, a káderállomány politikai és szakmai felkészültségének javításában látja a párt. Olyan vezetőket kell találni, akik képesek korszerűen gondolkozni és dolgozni, döntéseikben összhangot tudnak teremteni a gazdasági, szervezési és nevelési feladatok között. A lenini stílus egyik legfontosabb jellemzője a munkához való hozzáállás — nemcsak hangzatos szavakban, hanem tettekben is — hangsúlyozta a többi között választási beszédében Mihail Gorbacsov. (MTI) Bajbakov a KGST-tervegyeztetésről A KGST-országok együttműködésének fontos területéről, a népgazdasági tervek egyeztetéséről számol be a KGST információs kiadványának legújabb számában Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke. A tagországok következő, az 1986—1990-es időszakra érvényes ötéves népgazdasági terveinek egyeztetése — mint Bajbakov írja — több szempontból is eltér a korábban végzett, hasonló jellegű munkától. A nemzetközi tervkoordinációs munka a korábbiaknál jobban kapcsolódik az egyes tagállamok belföldi tervfeladataihoz. Pontosabban határozza meg nemcsak az egyes népgazdaságok, hanem minisztériumok és gazdasági főhatóságok feladatait is. Míg korábban a KGST-n belül a tervegyeztetés folyamatos volt, s legalább négy évet vett igénybe, addig az ötéves tervek mostani egyeztetése két év alatt befejeződik. A KGST-n belül rendelkezésre álló nyersanyagforrások korlátozott volta miatt távlatilag az ipar feldolgozóágazataiban folytatott együttműködés válik az integrációs folyamatok elmélyítésének, az áruforgalom fejlesztésének alapjává — mutat rá Bajbakov. — Ezért az ágazati minisztériumoknak arra kell törekedniük, hogy elmélyítsék kapcsolataikat, fejlesszék a termelési szakosodást és különösen az együttműködést, javítsák termékeik műszaki színvonalát, minőségét. A tervegyeztetés során nagy figyelmet fordítanak a kapitalista országokból származó, indokolatlan import helyettesítésére. Szovjet részről arra törekszenek, hogy kiegyensúlyozottabbá váljon a Szovjetunió és más KGST-országok külkereskedelmi forgalma. A tervegyeztetés egyik új elemét jelentik azok az intézkedések, amelyek célja, hogy kiszélesítsék az egyes tagországok iparvállalatai közötti közvetlen kapcsolatokat, bevonják ezeket az üzemeket a termelési és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozásába. (MTI) Több száz görög színész tüntetett kedden Athén utcáin. A béremelést követelő, az elbocsátások ellen tiltakozó tüntetők a parlament elé vonultak. Előzőleg Melina Mercouri kulturális miniszter, a világhírű filmcsillag elzárkózott a színészek követeléseinek támogatásától azzal, hogy az ügy a munkaügyi minisztérium hatáskörébe tartozik. Athénban 34 színház, köztük a nemzeti színház igazgatója mondott fel azonnali hatálylyal a színészeknek. Az indok az volt, hogy a színészek törvénytelen sztrájkot folytatnak, mivel akciójukat nem előzte meg semmiféle érdekegyeztető tárgyalás. (AP) A tüntetők felvonulása a görög főváros utcáin. A szocialista országok genfi kezdeményezése A NATO és a Varsói Szerződés tagállamai kössenek szerződést arról, hogy mentesítsék Európát a vegyi fegyverektől — javasolta Csehszlovákia képviselője, Milos Vejvoda a genfi leszerelési értekezlet ülésén. A Varsói Szerződés tagállamainak közös javaslatát a tanácskozáson hivatalos dokumentumként terjesztik. A csehszlovák küldött felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szocialista országok véleménye szerint az ilyen részleges, regionális jellegű intézkedések mindenképpen erősítenék Európa biztonságát. Ezzel egyidejűleg hozzájárulhatnának azokhoz az erőfeszítéseikhez, amelyek a kémiai fegyvereket betiltó nemzetközi egyezmény megkötésére irányulnak. (TASZSZ) Kritikus hozzászólások a JKSZ KB ülésén ( BELGRÁDI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A JKSZ Központi Bizottsága kedden Belgrádban tartott ülésén az ország gazdasági helyzetéről korábban hozott határozatok megvalósítását elemezték. A felszólalók rámutattak, hogy lassan valósulnak meg a gazdaság megszilárdítását célzó határozatok. A társadalom erői, így a JKSZ tagjai is, még nem harcolnak kellő erélyességgel és határozottsággal az elfogadott politika érvényesítéséért. Még mindig sok az elvi vita, és a stabilizációs programot gyakran csak szóban támogatják. A gyakorlati megvalósítás során felmerülő nehézségek és bizonyos fajta ellenállás azzal magyarázható, hogy a programon alapuló megoldások meghatározott érdekeket, megszerzett jogokat, szokásokat, gazdálkodási és magatartási formákat érintenek, különösen pedig egyesek eddigi monopolhelyzetét — hangoztatták a felszólalók. A JKSZ-nek egységesebben és határozottabban kell fellépnie a gazdaságszilárdítási program megvalósításáért, a dolgozók bizalmának megőrzését elsődleges célként tartva szem előtt. Nagyobb erélyt kell tanúsítani az önigazgatás- és szocialistaellenes erőkkel szemben, amelyek egyre nyíltabban fejtik ki tevékenységüket, és az önigazgatási rendszert próbálják meg felelőssé tenni a jelenlegi nehéz helyzetért. A központi bizottság úgy döntött, hogy ezúttal nem hoz újabb határozatot, hanem a korábbi KB-üléseken megjelölt gazdasági feladatok következetes és az eddiginél határozottabb végrehajtására kötelezi a kommunistákat. K. D. Korom Mihály Bárs-Kiskun megyében Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Bács-Kiskun megyébe látogatott. Kecskeméten Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára és Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Ezután Korom Mihály felkereste a magyar néphadsereg egyik repülőalakulatát, s ott tájékozódott az egység feladatairól, a szolgálatot teljesítő katonák életkörülményeiről, majd kiképzési objektumokat tekintett meg. A vendég az alakulat hivatásos katonáinak, valamint a fegyveres erők és testületek megyei képviselőinek aktívaértekezletén tájékoztatót tartott időszerű kérdésekről. Délután a Központi Bizottság titkára Kecskeméten a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban a számítógépklub munkájával ismerkedett, s megtekintette az ifjúsági könyvtárat is. Végül felkereste a néphadsereg helyőrségi művelődési központját. Anélkül, hogy rózsaszínűbb képet festenénk a valóságosnál, nyugodtan állíthatjuk: néhány kivételtől eltekintve sikerült megnyugtatóan rendezni a volt járási hivataloknál dolgozók személyes ügyeit , ami a további munka szempontjából sem közömbös. A közigazgatás korszerűsítési folyamatában most megtett lépést követő, a személyi kérdésekhez hasonlóan nehéz feladatoknak azonban még korántsem értünk a végére. A lehető legpontosabban kidolgozott rendszer is csiszolódik a „próbajáratáskor”, s jó néhány olyan ügy is van, amelyet nem lehet felfelé kérdezve megoldani, amelyre képtelenség egyenruhát szabni. Főként azért nem, mert a helyi sajátosságok, adottságok, körülmények is erőteljesen közrejátszanak abban, hogy az országon belül egyazon feladat helyenként milyen módon oldódik meg. Nem célunk most a teljes kérdéskört elemezni, hanem csak egy szeletét próbáljuk kiemelni. Talán nem is a legfontosabbat, mindenesetre egyet azok közül a gondok közül, amelyek megoldása szinte kizárólag a megyei, városi tanácsok feladata. Az emberi értékek „átmentéséről” most is, többször is szóltunk már, kerüljenek ezúttal figyelmünk fókuszába a tárgyi értékek, egyszerűen szólva: a volt járási hivatalok kiürült épületei. Mi lesz, mi legyen a sorsuk? Milyen módon lehet ezeket más feladatra, de továbbra is a köz javára észszerűen, gazdaságosan felhasználni? Értékmentés Nem feltétlenül szükségesek forintokban kifejezett számadatok ahhoz, hogy felismerjük, mekkora értékekről van szó. Már csak azért sem, mert sok mindent nem lehet pénzben kifejezni, például egy-egy okos, gazdaságos megoldás társadalmi-közérzeti haszna aligha mérhető ilyen módon. Mint ahogy az sem, mekkora „hasznot hajtanak” a volt járási hivatalokban több példányban meglevő vagy feleslegessé vált, és az Államigazgatási Főiskolának felajánlott szakkönyvek, folyóiratok és egyéb anyagok. Mert nemcsak az épületek sorsáról kell megfontoltan dönteni a megyei tanácsoknak, hanem a hivatalok berendezéseinek, ugyancsak nagy értéket képviselő eszközeinek megmentéséről is. Nem feledkeztek el erről: minden megyében az átállás forgatókönyvének része a meglevő bútorokkal, irodagépekkel, kisebb könyvtárnyi szakirodalommal való gazdálkodás is. Pontosan felmérték az eszközállományt, s minden használható tárgyat a városi és nagyközségi tanácsok kaptak meg. Örömmel fogadták, mert bútoraik, felszereléseik szükséges kiegészítésére nem vagy legalábbis kevesebbet kell költeniük. Nem ennyire egyszerű és kézenfekvő azonban a már üres épületek közcélú hasznosítása. A városaink, nagyobb településeink közintézményeinek körülményeit ismerő ember az első hallásra hajlik arra, hogy könnyedén vegye, vagy netán látszatproblémának tekintse ezt. Pedig egyáltalán nem az. Mert igaz ugyan, hogy még hosszas töprengés után is nehéz lenne megnevezni akár csak néhány olyan települést is az országban, ahol ne kelne el néhány iskolai tanterem, egy tornaterem, óvoda, napközi otthon, szociális otthon, egészségügyi központ és még annyi minden más. Korántsem mindegy, hogy mire és hogyan használják a továbbiakban ezeket az épületeket. Senki sem adta utasításba egyik megyének sem, hogy mit kezdjenek velük. (Némelyek sajnálatára, mert azért egy utasítást mégis könnyebb végrehajtani, mint önállóan dönteni és felelősséget is vállalni érte.) Csupán egy iránymutató ajánlást kaptak, azt, hogy lehetőség szerint egészségügyi vagy oktatási-művelődési célokra ésszerű felhasználni a volt hivatalok épületeit. Az ésszerűséget hangsúlyozzuk, mert igaz, hogy általában oktatási, művelődési, egészségügyi helyiségekben szűkölködünk, de azért nem mindenütt, így például a sok helyütt nem éppen ideális körülmények között dolgozó földhivatalokon is segíthetnek a tanácsok — vagy éppen saját magukon. Nem öncélúan, hanem a minőségi munka feltételeinek javítására. Ugyanis a megnövekedett feladatokhoz szükséges létszámbővítés miatt itt-ott már túlzsúfoltak még a viszonylag új épületben működő tanácsok irodái is. Ahol a megoldandó feladatok rangsorában — szigorúan a köz érdekét szem előtt tartva — valamely más intézmény áll az első helyen, ott az a célszerű, ha az alkalmat megragadva, azon segítenek. A legfontosabb célra... Az eddigi tapasztalatok ismeretében így értelmezték, s ebben a szellemben cselekedtek a legtöbb megyében. Teljes képet csak később kapunk, mert jó néhány helyütt még töprengenek a helykihasználás leggazdaságosabb, legokosabb módján. És értelmetlen dolog lenne siettetni a döntést, mert egyetlen elhibázott lépésért is olykor drágán kell fizetni. Békésben könyvtár és levéltár költözhetett az eddiginél méltóbb helyre. Borsodban az egészségügy nyert — szó szerint — nagyobb teret. A kisvárdai volt járási hivatal épületéből kollégium lett, a mátészalkaiból általános iskolai tantermeket alakítottak ki, Hevesben a TIT és a városi Köjál kapott új otthont. Tulajdonképpen ahány ház, annyiféle megoldás lehetséges a helyiek akarata, ötletgazdagsága, szervezőkészsége és a pénztárcája szerint. A pénznek ebben az ügyben is nagy szerepe van. Ezekkel az épületekkel is gazdálkodni kell. Nem pusztán arról van szó, hogy a kiüresedett helyiségekbe egyszerűen beköltöztessenek egy szűkös körülmények között működő intézményt. Lehetséges például, hogy a volt járási hivatal székháza — a hivatal jellegének megfelelő belső elrendezése miatt — tetemes átalakítási költség nélkül alkalmatlan, mondjuk, iskola céljára, viszont jó másra. Előfordulhat az is, hogy van ugyanabban a városban egy másik intézmény, amelyik célszerűen ki tudja használni a volt járási hivatali irodákat, saját meglevő épülete pedig csekély átalakítással alkalmassá tehető arra, amire leginkább szüksége van a településen és környékén élőknek. Alaposabb szervező munkával, több fejtöréssel elképzelhető akár hármas csere is, vagy - a lakáshirdetések szövegét kölcsönvéve — „bármilyen más megoldás”. Hivatalosabb megfogalmazással élve: a most már igazán nagy önállóságot élvező tanácsok a helyiséggazdálkodás összes lehetőségeit felhasználhatják azért, hogy minél kevesebb ráfordítással hasznosítsák a már meglevő, jó állagú épületet. Saját erőforrásból Honnan kerül minderre pénz? A kérdésfeltevés már estik azért is indokolt, mert az állam nem képes több terhet magára venni, tehát senki sem számíthat arra, hogy majd kap „valahonnan”. Helyenként annyira más és más a helyzet, hogy nem elképzelhetetlen: a felszabadult helyiségek hasznosítása miatt néhol még több anyagi gond szakad a tanács nyakába. Mert például abban a városban, amelyben valamilyen új intézmény építését tervezték — legyen az szakorvosi rendelő, szociális otthon vagy más —, s ennek anyagi fedezetét is tervszerűen megteremtették, ott okosan gazdálkodva még jól is járnak. A meglevő, most még kihasználatlan épület átalakítása, felújítása kevesebbe kerül, mint az új, megtakaríthatnak és más célokra fordíthatják a megmaradt összeget. Azoknak a tanácsoknak viszont, amelyeknek nincs tervezett pénzük új beruházásokra — s ez a többség —, még jobban meg kell nézniük minden forintot, kihasználniuk az összes ésszerű lehetőséget, hogy „kigazdálkodhassák” a szükséges összeget. Arra pedig, akár viszonylag könnyebb, akár nehezebb helyzetben van a tanács, mindegyiküknek gondolniuk kell, hogy nem elég egy új intézményt „megalkotni”, azt fenn is kell tartani. Mégpedig saját zsebből. Nem könnyű lecke ez: az önállóbb gazdálkodás alapos próbája. Nem az egyetlen s nem is az utolsó. Kónya József Hasak, bútorok, csakösök HOGYAN HASZNOSÍTJÁK A VOLT JÁRÁSI HIVATALOKAT?