Népszabadság, 1984. október (42. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-13 / 241. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 24 oldal­­ Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1984. október 13., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XLII. évfolyam 241. szám IMNWMBMMWiilWLliMWMl....^..JiMJii.................'.. . .. II n. II III i . I> KIMllKMMMgBBMBMBBBMBWagMIMniirilliniginiWrWfTraWBBrilFy Környezet és gazdaság A felgyorsult gazdasági fejlődéssel együtt járó jelenségek világszerte szükségessé tették a társadalmi mé­retű környezetvédelmet. A legtöbb országban gyorsan növekszik az ipa­ri termelés, sokasodik a népesség, kialakulóban vannak a nagyvárosi agglomerációk, zsúfoltabbá vált a közlekedés, az élelmiszer-szükséglet növekedésével párhuzamosan több kémiai anyagot használ fel a mező­­gazdaság. Mindezek következtében soha nem tapasztalt méretekben ká­rosodik az emberi környezet. Bár a mi társadalmunk mind töb­bet tesz azért, hogy megóvja termé­szeti értékeinket, nem lebecsülendő­­ek gondjaink, amelyek környezetünk minden, természeti elemét érintik. Mindinkább számolnunk kell pél­dául a felszíni és a felszín alatti víz­készlet folyamatos szennyeződésével, ezért alapvetően fontos a szennyvíz­­tisztító teljesítőképesség növelése, az egészségtelen ivóvizű települések vízellátásának megjavítása. Különös gondot kell fordítanunk a Balaton környezetének megóvására, összetett feladatként vár ránk a szennyvíztisz­títás. Szennyvizeink ugyanis iszapot tartalmaznak, amelyek mérgező, egészségre káros anyagokkal telítet­ték. Éppen ezért az iszapok kezelé­sét sem lehet figyelmen kívül hagy­ni. Gondjaink mellett azonban sze­rencsére már eredményeink is van­nak. A vízminőség-védelmi szem­pontból kiemelt területeken kedvező változásoknak lehetünk tanúi. A te­lepülések szennyvíztisztítási beruhá­zásai ezekre a területekre összpon­tosultak. A fejlesztések ellenére sem sikerült viszont mérsékelni a vízel­látottság, a csatornázottság és a szennyvíztisztítás közötti arányta­lanságokat. Még mindig sok a csator­na nélküli vagy csak részben csa­tornázott település. A kommunális szennyvíztisztító művek létesítésé­nek üteme is elmaradt a tervezet­től. Ugyancsak alapvető feladat a ter­mőföldek védelme. Az intenzív hasz­nálat rontja a talaj minőségét, csök­kenti termőképességét. Ennek meg­akadályozása, a termőképesség nö­velése létérdekünk, ezért a környe­zetkímélő meliorációs beavatkozáso­kat és technológiákat országos mé­retekben kell a jövőben alkalmaz­nunk. A fokozottabb szénfelhasználás sem kedvez a környezetnek. Az ed­digiekhez képest nagyobb erőfeszí­tésekre van szükség, hogy megóvjuk a levegő tisztaságát. Hazánkban évente hozzávetőleg 800 ezer tonna szilárd anyag és 1,6 millió tonna kén-dioxid kerül a levegőbe. Emel­lett jelentős a kibocsátott szén-mo­­noxid és a nitrogén-oxidok meny­­nyisége is. Alaposan indokolt tehát a fokozott védekezés. Az energia­­struktúra-változás, a széntüzelés előtérbe kerülése miatt az erőmű­vi kén-dioxid- és a porkibocsátás csökkentésére kell törekednünk. Meg kell szüntetni a tüzelőanyagok kén­tartalmát, a füstgázokat, még több elektrofilteres berendezés felszerelé­sével kell leválasztani a kibocsátott port. A nagyvárosok levegőszennyezését — különösen a forgalmas utak és csomópontok környékén — elsősor­ban a közlekedés okozza. Káros ha­tását a zárt beépítettség és az el­öregedett gépjárműpark még tovább növeli. Az üzembiztonság javításá­val, a rendszeres karbantartással, a jobb alkatrészellátással, a szervizek hatékonyabb fejlesztésével is csök­­kentenünk kell ezeket a gondokat. Környezetvédelem az­ is, ha már a tervezés időszakában előnyben ré­szesítjük a tömegközlekedést, gon­dolunk az átmenő forgalom kiikta­tására, a teher- és áruforgalom ész­szerű kialakítására, a célszerű for­galomkorlátozási intézkedésekre. Mielőbb gondoskodni kell arról, hogy kiemelt városainkban kénmen­tes gázolajat használhassanak a tö­megközlekedési vállalatok. És nem tűr halasztást a benzin ólomtartal­mának fokozatos csökkentése sem. Célunk az, hogy az ólomtartalom 1988-ban már ne haladja meg a li­terenkénti 0,2 grammot. Tény, hogy a rohamosan növekvő környezetszennyezést ma már nagy­mértékben csökkentheti az ésszerű, takarékos gazdálkodás. A környezet megóvásának nálunk is az az egyik legnagyobb gondja, hogy évente 40 millió tonna ipari és mezőgazdasági termelési hulladék keletkezik. Ezek­ben ötmillió tonna a veszélyes anyag mennyisége, ezen belül körül­belül 300 ezer tonna hulladék igé­nyel különleges, szakszerű kezelést. A papír, vas, színesfémek, üveg kivételével a hulladékba került anyagok, másodnyersanyagok hasz­nosításában elmaradtunk a világ­­színvonaltól. Ennek ellenére vannak biztató részeredményeink. Szerve­zetten folyik például a pernye hasz­nosítása, befejezés előtt áll a Gaga­­rin Hőerőmű gázbetongyára. A kö­zeljövőben várhatóan beindul egy üzem Tatabányán, ahol majd a fé­menként elkülönített galvániszapot dolgozzák fel. Nyíregyházán pedig a kevert galvániszapok hasznosítására készülnek. A mezőgazdasági eredetű hulladé­kok felhasználásában is nagy tarta­lékaink vannak. Ilyenek például a takarmány-előállítás vagy az ener­giatermelés közvetlen égetéssel, il­letve biogáz termelésével. A hulladékhasznosítás viszonylag kis energiaszükséglete, valamint az, hogy nem igényel nyersanyag-kiter­melési költséget, amellett szól, hogy a hulladékok lehető legszélesebb kö­rében kutassuk fel a hasznosítás módjait, vonjuk be azokat a terme­lésbe. Minden tonna használt papír például két és fél tonna fát helyet­tesít, ami több mint tíz élő fa ki­vágását teszi feleslegessé. A vashul­ladék újrahasznosítása a fajlagos energiaráfordítás 75 százalékát, az alumíniumhulladék újrahasznosítása pedig 90 százalékát takarítja meg. Lassítja az előrelépést, hogy a kör­nyezetvédelmi kiadásokat a gazdál­kodó szervezetek a minimumra csökkentették. Helytelen ez azért is, mert a környezetvédelem rovására ma megtakarított forintok miatt a későbbiekben azok sokszorosát kell kifizetni. Nem is beszélve az élet­veszélyről, az esetleges ,jóvátehetet­len károkról. Ma még nem várható el egy önál­lóan gazdálkodó egységtől, vállalat­tól, szövetkezettől, hogy döntéseinél mindig mérlegre tegye a hosszú tá­vú társadalmi érdekeket, így a kör­nyezet megóvásának feladatát. A ha­tóságok azonban nem lehetnek elné­zőek. Szükséges, hogy a rövid távú, a szűkebb érdekek látszólagos sérel­mére ugyan, de mindig a társadalom érdekében lépjenek fel a környeze­tet károsító gazdálkodás ellen. Ko­rántsem találnak mindenütt megér­tésre az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal keményen bírságoló szakemberei, de fellépésük lassan-lassan a szemléletváltozást, a termelők környezetvédelmi felelőssé­gének felébresztését eredményezi. Amellett, hogy a megoldást a ter­melőknek önállóan is keresniük kell, ma már segítséget ad nekik ehhez a munkához a Környezetvédelmi Alap, és a veszélyes hulladékokat kezelő telepek kiépítés alatt álló or­szágos hálózata. Közös erővel kell módot találnunk a termőtalajt, a vizeket, a levegőt fenyegető szennyezések elhárításá­ra, a veszélyes hulladékok megfele­lő kezelésére, az egyre terjedő zaj­ártalmak kivédésére, összpontosíta­nunk kell erőfeszítéseinket arra is, hogy a hazánkban legnagyobb mér­tékben szennyezett és legjobban ve­szélyeztetett térségek környezetmi­nőségének javítása mihamarabb eredménnyel járjon. A környezet ká­rosodásának megállításában Buda­pest és körzete, a borsodi iparvidék, Baranya és a közép-dunántúli me­gyék szorulnak a legnagyobb segít­ségre. A környezetkímélő gazdálkodás nemcsak az embert és az élővilágot óvja meg, hanem a hulladékok hasz­nosításával közvetlen népgazdasági értékeket is teremt. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hi­vatal nagy gondot fordít az anyagi támogatás szervezése mellett a tu­datformálásra, a környezetvédelmi szemlélet társadalmi méretű terjesz­tésére. Arra törekszünk, hogy a felnövek­vő, új generációk számára megőriz­zük hazánk értékeit és szépségeit, s hogy az új nemzedékeknek már ter­mészetes, belső igényük legyen kör­nyezetük megóvása, tudatos formá­lása az egészséges élet érdekében. Gittner Andor az OKTH elnökhelyettese 440 MEGAWATT TELJESÍTMÉNY Felavatták a Paksi Atomerőmű második reaktorblokkját Munkásgyűlés — Marjai József mondott beszédet Pénteken ünnepélyesen felavatták a Paksi Atomerőmű második reak­torblokkját, hazánk legújabb villa­mosenergia-termelő bázisát. Az or­szág legnagyobb beruházásán az egyik üzemcsarnokban tartott mun­kásgyűlésen megjelentek az építő és szerelő vállalatok munkásai, műsza­ki dolgozói s a már üzemelő két re­aktorblokk- irányító és ellenőrző szakemberei. A munkásgyűlés elnökségében fog­lalt helyet Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Kapolyi Lász­ló ipari, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Nyiko­laj Bazovszkij, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete, ott voltak továb­bá a testvérországok képviselői, Tol­na megye párt- és állami vezetői. Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója jelentette a kormány elnökhelyettesének, hogy a szeptember 6. óta energiát adó má­sodik reaktorblokk működése kifo­gástalan, és a 440 megawatt teljesít­ményű berendezések biztonságból is jól vizsgáztak az elmúlt időszak alatt. Ezután Marjai József emelkedett szólásra. (A Minisztertanács elnökhelyette­sének beszédét lapunk 4. oldalán is­mertetjük.) Alekszandr Kacsanov, a Szovjet­unió gazdasági kapcsolatok állami bizottságának első elnökhelyettese köszöntötte a munkásgyűlést, a szo­cialista országok közös munkájával megvalósult létesítmény építőit és az erőmű dolgozóit. Az ünnepség záróaktusaként ki­tüntetéseket adtak át a második reaktorblokk építésében kiemelke­dően dolgozó munkásoknak, műsza­kiaknak és vezető szakembereknek. Az Elnöki Tanács a Munka Érdem­rend arany fokozatát adományozta Czelecz Ferencnek, a Villamos Erő­mű Tervező és Szerelő Vállalat igaz­gatójának és Zsida Józsefnek, az Erőmű Beruházási Vállalat üzembe helyezési főosztályvezetőjének. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát nyolcan, a bronz fokozatát tizenket­­ten kapták meg. (MTI) A második reaktorblokk kifogástalanul működik. Nicaragua: tiltakozás egy határprovokáció miatt A nicaraguai külügyminisztérium pénteken Managuában tiltakozó jegyzéket hozott nyilvánosságra az­zal kapcsolatban, hogy szerdán hon­­durasi területről tüzérségi támadást hajtottak végre Sinco Pinos határ­őrállomás ellen. A támadásnak ha­lálos áldozatai is voltak. A tüzérsé­gi tüzet kihasználva egy, korábban Hondurasból átdobott és terrorista akciók elvégzésével megbízott somo­­zista csoport el akarta hagyni Nica­ragua területét. Az ellenforradalmárok és a hon­­durasi katonai vezetés tevékenysé­gét a CIA hangolja össze, annak a washingtoni tervnek részeként, amelynek célja, hogy nagyszabású katonai agresszióval leverjék a san­dinista népi forradalmat — hangsú­lyozta a nicaraguai külügyminiszté­rium. Az északi határokon egyre gyakoribbá váló katonai akciók el­lentétesek az amerikai és hondurasi vezetők kijelentéseivel, hogy ők a békét akarják. A valóság az, hogy Honduras és az Egyesült Államok megtorpedózza a Contadora-csoport­nak a közép-amerikai konfliktus po­litikai megoldására irányuló kezde­ményezéseit. Havannai hír szerint Kuba kész teljesíteni mindazokat a kötelezett­ségeket, amelyeket a Contadora-cso­­port közép-amerikai rendezési terve tartalmaz. Ezt jelentette ki csütör­tökön Carlos Rafael Rodriguez, a kubai államtanács elnökhelyettese. A kubai politikus részt vett Panama­városban az új panamai államfő be­iktatásán, s itt nyilatkozott a sajtó­nak a közép-amerikai válság rende­zésére kidolgozott javaslatról. Ha a közép-amerikai országok el­fogadják a Contadora-csoport (Ko­lumbia, Mexikó, Panama és Vene­zuela) rendezési tervét, amely a töb­bi között előírja a külföldi katonai tanácsadók kivonását a térségből, ak­kor Kuba hazarendeli Nicaraguában dolgozó katonai tanácsadóit — mond­ta. Ahogy életbe lép a közép-amerikai regionális békeszerződés, Kuba tel­jesíti a rá vonatkozó kötelezettsége­ket, s reméli, hogy mások is ugyan­ezt fogják tenni — hangsúlyozta a kubai politikus. (MTI) * A salvadori hazafiak és a kormány között jövő hétfőn sorra kerülő tár­gyalásokon a Forradalmi Demokra­tikus Frontot (FDR) a szervezet el­nöke, Guillermo Ungo és az FMLN —FDR politikai-diplomáciai bizott­ságának tagja, Ruben Zamora fogja képviselni. A hazafiak küldöttségének másik két tagja a Farabundo Marti Nem­zeti Felszabadítási Front (FMLN) két parancsnoka lesz. A két parancsnok jelenleg is Salvadorban harcol, ezért nevüket biztonsági okokból nem hoz­ták nyilvánosságra. Az október 15- re tervezett tárgyalások színhelye a salvadori La Palma város. A salvadori hazafiak azzal a cél­lal utaznak La Palmába, hogy ez a találkozó egy folyamat kezdete le­gyen. A salvadori polgárháború több mint négy éve tart, a válságot egyet­len nap alatt nem lehet megoldani — mondta egy Panamavárosban tar­tott sajtókonferencián Guillermo Un­go. (MTI) B­efejeződ­ött az ENSZ-közgyűlés általános vitája A tervezettnél egy nappal koráb­ban, csütörtökön fejezte be az álta­lános vitát az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszaka. A világszervezet 159 tagja közül 150 állam képviselője fejtette ki véleményét a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A felszólalók legtöbbje kiemelten foglalkozott a világbéke megőrzésé­vel, a nemzetközi biztonsággal, a fegyverzet-ellenőrzéssel, a kelet- nyugati kapcsolatokkal. A fejlődő országok képviselői szóvá tették az eladósodás problémáját, és új gaz­dasági világrendet sürgettek. Paul Lusaka, az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszakának zambiai elnöke megál­lapította, hogy a vita nyugodt és t tárgyszerű volt. „Ha a közgyűlés ilyen légkörben folytatja munkáját, három hónap múlva, a plenáris ülés terve­zett befejezésekor megállapíthatjuk: tettünk néhány kis lépést­ az ENSZ alapokmányában megjelölt célok megvalósításáért — mondta. (MTI) 1,'M­KI#!. l'lJiKnU.M'J.TTTI Interjú Faluvégi Lajossal a gazdaságirányításról, a szabályozókról 5. oldal OLDAL TÖRTÉNELEM: Egy tragikus nap: 1944. október 15. 6. TÁRSADALMUNK: Fejlődő népképviselet 3. Munkásportré, színekkel 4. KULTÚRA: Mivel kell kezdeni? 7. Vita az egészségügyről 8. Thiery Árpád novellája 14. Beszélgetés Szilágyi Tiborral 15. ISMERETTERJESZTÉS: Szakácsművészet és fizika 11. Figurók, átszervezés előtt 8. KÜLFÖLD: Görög kommunisták között 13. OLDAL

Next