Népszabadság, 1985. április (43. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-01 / 76. szám
2 A Pravda értékelése az MSZMP kongresszusáról Az MSZMP XIII. kongresszusának munkáját méltatja igen meleg, elismerő szavakkal a Pravda, az SZKP Központi Bizottságának lapja szombati vezércikkében. Az írás megállapítja, hogy az MSZMP kongresszusa kiemelkedő esemény volt nemcsak Magyarország, hanem a testvérnének egész közössége, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom életében. A kongresszus munkatanácskozás volt, amelyen megnyilvánult a párttagság egysége és egybeforrottsága. A tanácskozás bátran, újító szellemben és ugyanakkor realista módon közelítette meg az ország mind erőteljesebb társadalmi és gazdasági fejlődésének kérdéseit. Meggyőzően bizonyította a párt és a nép megbonthatatlan egységét, valamint azt, hogy a magyar kommunisták tisztában vannak feladataikkal, felelősséget éreznek azok sikeres megoldásáért, és szilárd meggyőződéssel hisznek abban, hogy terveiket sikerül végrehajtani. Az MSZMP Magyarország felszabadulása negyvenedik évfordulójának előestéjén tartotta tanácskozását. E négy évtized alatt Magyarország gyökeresen megváltozott. Korszerű ipart, magas hozamokat elérő, zömmel szövetkezeti mezőgazdaságot, élenjáró kultúrát és tudományt magáénak tudható országgá vált. A népi hatalom évei alatt jól képzett káderek, a szocializmus ügyéért odaadóan dolgozó szakemberek nőttek fel. A fiatalok szüleik forradalmi hagyományait követik. A magyar népet harcra kész, kipróbált politikai élcsapat, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezeti, amely több mint 870 ezer kommunistát tömörít soraiban. Az MSZMP alkotó módon alkalmazza Magyarország konkrét körülményeire az új társadalom építésének általános törvényszerűségeit, hasznosítja a szocialista országok más testvérpártjaival közösen felhalmozott tapasztalatokat, szorosan együttműködik ezekkel a pártokkal, és magabiztosan vezeti a magyar népet a kijelölt cél, a fejlett szocializmus felépítése felé. Az MSZMP XIII. kongresszusa által elfogadott dokumentumok meghatározzák az alkotó munkában teljesítendő új feladatokat. Magyarország VII. ötéves terve a hatékony és mind dinamikusabb gazdasági fejlődés programjává kell hogy váljon. A magyar kommunisták legmagasabb fóruma meggyőzően bizonyította, hogy az ország munkásosztálya, parasztsága és értelmisége aktívan támogatja az MSZMP társadalmi és gazdasági politikáját, és kész fáradhatatlanul dolgozni annak megvalósításáért. A szocialista közösség országainak más kormányzó marxista-leninista pártjaihoz hasonlóan az MSZMP is azon fáradozik, hogy az ország gazdaságát az intenzív fejlődés útjára állítsa.. Az erőfeszítések és az erőforrások egyesítése, a szocialista gazdasági integráció továbbmélyítése s a KGST-országok moszkvai felső szintű gazdasági értekezletén elfogadott közös hosszú távú programok, valamint stratégiai jelentőségű döntések végrehajtása lehetővé teszi Magyarország és minden más testvéri állam számára, hogy meggyorsítsák társadalmi és gazdasági fejlődésüket, minden területen tökéletesebbé formálják a társadalom életét. A kongresszus részvevői elégedetten állapították meg, hogy az MSZMP és az SZKP jelentős internacionalista tevékenységének köszönhetően a magyar—szovjet barátság mind erőteljesebben fejlődik, s mind érzékelhetőbb eredményekkel jár minden területen, a politikában, a gazdasági életben, a tudományban és a kultúrában. Folytatódik azoknak a tartalékoknak a feltárása, amelyek kihasználásával tovább mélyíthető az együttműködés, fejleszthető a termelési szakosodás és kooperáció. A szocialista közösség országai állhatatosan követik a béke és a békés egymás mellett élés lenini irányvonalát. Szélesítik testvéri együttműködésüket, erősítik a szocialista gazdasági integrációt, s eközben természetesen a kölcsönös előnyök alapján tovább akarják fejleszteni a tőkés államokhoz fűződő üzleti kapcsolataikat is. Ezek a kapcsolatok úgy épülnek fel, hogy ne tegyék lehetővé az imperialista erők számára a gazdasági eszközök felhasználását politikai nyomás gyakorlására s a szuverén szocialista államok ügyeibe való beavatkozására. A magyar kommunisták pártja nagy tekintélynek örvend a világban. A szocialista országok többi testvérpártjával együtt aktív külpolitikát folytat a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételéért. Az MSZMP XIII. kongresszusa, amelyen sok kommunista, munkás-, szocialista és szociáldemokrata párt képviselői vettek részt, fényesen tanúsította e pártok szolidaritását az imperializmus ellen, az emberiséget fenyegető nukleáris veszély elhárításáért, a világ tartós békéjéért és haladásáért vívott küzdelemben — állapítja meg a Pravda vezércikke. (MTI) Letette a hivatali esküt Görögország új köztársasági elnöke Athénban szombat este a parlamentben ünnepélyesen letette a hivatali esküt Görögország új államfője, Hrisztosz Szárcetakisz. A helyükről felálló képviselők, a kormány tagjai nagy ünneplésben részesítették, az ellenzéki padsorok azonban üresek voltak, az Új Demokrácia Párt 111 képviselője bojkottálta az elnöki beiktatást. Az ellenzék megkérdőjelezi az elnökválasztás törvényességét, a szavazást érvénytelennek tekinti. Szerintük a jelenlegi ügyvezető elnöknek, Joannisz Alevrasznak nem lett volna szabad szavaznia. „Az ellenzék aláássa az alkotmányos rendet, súlyos hibát követ el, amikor megkérdőjelezi a szavazást” — mondotta Papandreu miniszterelnök ezzel kapcsolatban. Az államfő vasárnap fogadta a kormány, a különböző intézmények és a diplomáciai testületek képviselőit, hétfőn pedig a parlament megkezdi a vitát az alkotmány módosításáról. A kormányzó Pánhellén Szocialista Mozgalom (PAS£)K) az elnöki jogkör szűkítését javasolja, kivenné az államfő kezéből a népszavazás kiírásának, a parlament feloszlatásának jogát. A PASOK a tervek szerint csak az alkotmánymódosítás után, egy hónap múlva írná ki az előrehozott választásokat. Az Új Demokrácia viszont azonnali választásokat követel. (AFP) Szárcetakisz leteszi esküjét. Hazafiakat gyilkoltak meg Chilében Chilében meggyilkoltak három hazafit, akiket pénteken ismeretlen tettesek raboltak el. A meggyilkoltak tetemét szombaton találták meg nem messze a fővárostól, egy országút közelében. A három ellenzéki személyt megfojtották. Köztük van Manuel Guerrero Ceballos, a pedagógusok szakszervezetének (AGECH) egyik vezetője, aki a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség KB tagja volt. A másik áldozat José Manuel Parada Maluenda szociológus, a katolikus egyház egyik, az emberi jogokat védelmező szervezetének az aktivistája. A hatóságok is megerősítették a hírt, és azonnal megpróbálták elhatárolni magukat a nyilvánvaló politikai gyilkosságtól. A két hazafit fegyveresekből álló kommandó rabolta el egy fővárosi középiskola épületéből. A harmadik meggyilkolt személy, Santiago Nanotti Allende nyugdíjas tervező elrablásának körülményei még nem tisztázottak. Csütörtökön ismeretlen fegyveresek négy chilei pedagógust raboltak el. Őket szombaton a főváros különböző helyein engedték szabadon. Mint a tanárok elmesélték: a fegyveresek a pedagógusok szakszervezetének egyik nyomdájába hatoltak be, ütlegelték, árammal kínozták az elraboltakat, politikai, szakszervezeti tevékenységükről faggatták őket. Módszereikből ítélve a támadók a chilei titkosszolgálat tagjai lehettek — mondotta Alejandro Traverso, az AGECH vezetője. (MTI) A lengyel szakszervezetek az áremelések hatásáról ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) — Az újjászületett lengyel szakszervezeti mozgalom fő feladatának a dolgozók és nyugdíjasok életszínvonalának védelmét tartja ma — ezt hangsúlyozta az Országos Szakszervezeti Képviselet (OPZZ) szombati tanácsülése. A szakszervezetekértékelték, milyen következményei voltak az áremelés ügyében a kormányzattal való nyílt véleményütközéseknek. Alfred Miocowicz, az OPZZ elnöke kijelentette: " A szakszervezetek nemcsak a dolgozók napi érdekeit tartják szem előtt, hanem az adott helyzetben elsőrendű kérdés a gazdaság hosszú távú fejlesztése is. De az életszínvonal közvetlen védelméért továbbra is azon az állásponton vannak, hogy az élelmiszerek és más alapvető áruk és szolgáltatások árait vissza kell fogni, illetve kompenzálni kell azok következményeit. Az év második felében elemzik, miként hatott az áremelés a lakosság különböző rétegeinek életszínvonalára. Miocowicz szerint a szakszervezetek nem lépnek fel általában az összes áremelés ellen. A kormány és a szakszervezetek megállapodása értelmében meggyorsították a kollektív szerződések előkészítését. Miklós Gábor " A közös piaci államfők hét végi csúcstalálkozója végül is áldását adta Spanyolországnak és Portugáliának az EGK-hoz való csatlakozásához. A megállapodást júniusban, a milánói csúcstalálkozón írják majd alá. Ilyenformán elhárult az utolsó akadály, a görög vétó veszélye is, ebben a kérdésben is kompromisszum született: Görögország ugyan, kevesebbet kap mezőgazdasága támogatására annál, mint amenynyit kért, de többet annál, mint amennyit eredetileg terveztek. S noha a csatlakozási egyezményt csúcsszinten nem most írják alá, hanem később, immár befejezett ténynek vehető: a tizek tizenkettek lettek. Közös piaci berkekben nagy volt az öröm a hét végén, nem hiányoztak a nagy szavak sem. A megállapodást többen történelminek nevezték. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár kijelenítette: a közösség most fejlődésének fontos, új szakaszába lépett. Margaret Thatcher brit miniszterelnök szerint: — Jó, hogy gondokkal sújtott világunkban növekedett a gazdasági stabilitás régiója. A brit megállapítás persze, legalábbis gazdasági értelemben, megkérdőjelezhető. A spanyol—portugál csatlakozást ugyanis nem elsősorban gazdasági, hanem főképp politikai Tizenkettek motívumok segítették elő. A hét végén kikínlódott megállapodás nélkül ugyanis aligha lehetett volna Spanyolországot a NATO kötelékein belül tartani. Ez áll azoknak a kijelentéseknek a hátterében é s az utóbbi napokban ezekkel volt tele a nyugat-európai sajtó —, hogy most a spanyol és portugál csatlakozással sikerült elérni: a két ibériai országban tovább terebélyesedik a demokrácia. Más megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy a csatlakozás — a NATO reményei szerint — elejét vette annak, hogy spanyol és a portugál földön bármiféle balratolódás következzék be. Ez volt az a politikai cél, amiért most áldozatot hoztak nemcsek a közös piaci országok, hanem a spanyolok és a portugálok is. Gazdaságilag ugyanis a két dél-európai ország csatlakozásával aligha csökkennek a feszültségek, sőt már most megmondható: az északi országok gondjai mellett (a hús-, tej-, tejtermék-túltermelés) a következő években fokozottan előtérbe kerülnek a déli országok máris nyomasztó problémái: a bőr-, a gyümölcs-, a zöldségáradat. (Éppen ez aktól követelt Görögország több támogatást az EGK-tól saját mezőgazdasága számára.) Papíron ugyan a spanyolok és a portugálok 1986. január 1-től tagjai lesznek az EGK-nak, a valóságban hosszú éveknek kell eltelniük ahhoz, hogy e csatlakozás gazdasági tartalommal tetjék meg. A következő, meglehetősen elhúzott átmeneti időszakban ugyanis meg kell védeni a többiekéhez képest igencsak gyenge lábakon álló ibériai ipart, éppenséggel a közös piaci konkurrenciától. Ami hazai külkereskedelmi érdekeinket illeti, a spanyol—portugál csatlakozás kedvezőnek korántsem mondható számunkra. Tovább szűkül ugyanis azoknak az országoknak a köre, ahová termékeinkkel hátrányos megkülönböztetés, korlátozás nélkül bejuthatunk. A Közös Piacon belül pedig — minthogy az EGK a fejlődő országokkal különböző szerződéseket kötött — hazánknak azokkal az országokkal kell azonos feltételeikkel versenyeznie, amelyeknek semmiféle megállapodásuk nincs a szervezettel. Brüsszel, 1985. március 31. K. Nyirő József NÉPSZABADSÁG 1985. április 1., hétfő NÉHÁNY SORBAN Heves összecsapások és több száz emberre kiterjedő letartóztatások voltak a hét végén Izraelben és a megszállt területeken, ahol a palesztin lakosság megmozdulásokkal emlékezett meg a „föld napjáról”. A napot annak emlékére tartják meg, hogy kilenc évvel ezelőtt, 1976. március 30-án Izraelben a katonák megöltek hat palesztint, akik földjeik kisajátítása ellen tüntettek. (AFP) Naraszámha Rao indiai nemzetvédelmi miniszter vasárnap hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett a szovjet kormány meghívására. (MTI) A szovjet kormány meghívására hivatalos látogatásra Leningrádba érkezett Joe Clark kanadai külügyminiszter. Vlagyimir Hodirjev, a leningrádi városi tanács elnöke fogadta a kanadai diplomácia vezetőjét a repülőtéren. (TASZSZ) Sok ezren tüntettek szombaton és vasárnap a fajgyűlölet ellen Párizsban amiatt, hogy a dél-franciaországi Mentonban egy fiatal marokkóit lelőtt egy fajgyűlölő merénylő, aki a szélsőjobboldali Nemzeti Front tagja, pénteken este pedig pokolgép robbant abban a párizsi moziban, amelyben a zsidó filmek fesztiválja keretében az Eichmann-perről készített filmet vetítették. (MTI) John Vessey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke vasárnap hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezett. Az amerikai tábornok egy nappal korábban Romániában járt. (Tanjug) Anglia bejrúti nagykövete szombaton bejelentette, hogy fogvatartói szabadon bocsátották Brian Levick brit állampolgárt, akit március közepén egy muzulmán szélsőséges szervezet tagjai raboltak el. (AFP) Shultz és Dobrinyin találkozója ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Szombaton hetvenperces megbeszélést folytatott egymással George Shultz amerikai külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete. A találkozón — mondta a külügyminisztérium épületéből távozóban Dobrinyin — a szovjet—amerikai viszony teljes körét érintették Génftől a kétoldalú kapcsolatokig. Szóba került a múlt heti ludwigslusti incidens is. Megállapodtak, hogy a „Németországban állomásozó szovjet hadseregcsoport” elnevezést viselő csapatok főparancsnoka és az Egyesült Államok európai főparancsnoka, valamint képviselőik kapcsolatba lépnek egymással. A megbeszélések célja — mint elmondta — „az ügy lezárása és olyan intézkedések kidolgozása, amelyek megelőzik az összekötő missziók tagjaival kapcsolatos incidenseket”. Amerikai külügyi források szerint Schultz és Dobrinyin találkozóján a külügyminiszter több kérdést tett fel a nagykövetnek azokkal az elképzelésekkel kapcsolatban, amelyeket a Szovjetunió az utóbbi napokban a genfi fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon felvetett. A genfi megbeszélések bizalmasak: sem a szovjet elképzelésekről, sem az azokkal kapcsolatos amerikai kérdésekről nem került semmi nyilvánosságra. Kereszty András Moszkva az erőegyensúly fenntartását tekinti a genfi tárgyalások alapjának A genfi tárgyalások kilátásairól, az amerikai űrfegyverkezési tervekről és a folytatódó nyugat-európai rakétatelepítés veszélyeiről szóltak a szovjet televízió 9-es stúdió című szombati külpolitikai műsorának részvevői. Georgij Arbatov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Amerika-kutató intézetének igazgatója nyugtalanítónak nevezte, hogy az amerikai kormány álláspontja nem világos, nem pontosan körvonalazott. A genfi tárgyalásokkal kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy hasonló horderejű tárgyalások kezdetét korábban mindig a politikai légkör normalizálása kísérte. Ezt most szándékosan mulasztják el Washington részéről. Az MX rakétákra természetesen nem engedményekkel fogunk válaszolni az amerikaiaknak a tárgyalásokon, hanem arra törekszünk, hogy megőrizzük az erőegyensúlyt, kénytelenek leszünk kifejleszteni és hadrendbe álllítani új rakétarendszerünket — mutatott rá Georgij Arbatov. Hozzátette: az Egyesült Államok vezető személyiségei a szovjet és az amerikai külügyminiszter januári találkozóján létrejött megállapodást megsértve demonstratív módon amellett kardoskodnak, hogy folytassák a világűrbeli telepítést is magába foglaló, úgynevezett rakétavédelmi rendszer kifejlesztését. Jevgenyij Grigorjev, a Pravda főszerkesztő-helyettese a nyugat-európai országok magatartásában tapasztalható változásokra hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra, hogy míg Genf előestéjén sok nyugateurópai ország támogatta az amerikai űrfegyverkezési programot, a genfi tárgyalások kezdete óta bizonyos fejlődés tapasztalható nézeteikben. Nyugat-Európában aggódnak a genfi tárgyalások sorsáért, tartanak attól, nehogy az Egyesült Államok politikája ugyanolyan szomorú eredményhez vezessen, mint ami a közepes hatótávolságú fegyverzetekről tartott genfi tárgyalásokon az amerikai álláspont miatt két évvel ezelőtt történt. A nyugat-európaiak attól is tartanak, hogy amennyiben a csillagháborús program megvalósul, akkor, ahogy ők mondják, különböző biztonsági zónák jönnek létre. Egyfajta biztonság lesz az Egyesült Államok számára és egy más jellegű nyugat-európai szövetségesei számára. A közvéleményt nem hagyhatják figyelmen kívül a nyugat-európai fővárosokban — hangsúlyozta Jevgenyij Grigorjev. (TASZSZ) Madrid kitér a válaszadás elől Washington űrfegyverkezési terveire Továbbra is eltérő vélemények látnak napvilágot Nyugat-Európában azzal az amerikai tervvel kapcsolatban, hogy a NATO-tagállamok vegyenek részt Washington űrfegyverkezési programjában. Mint köztudomású, a múlt héten, kedden Luxemburgban a NATO egyesített katonai szervezetéhez tartozó tizennégy ország hadügyminiszterei ülést tartottak. A tanácskozáson Bernard Rogers tábornok, a NATO főparancsnoka hivatalosan is tájékoztatta a szövetségeseket Reagan azon tervéről, hogy a tagállamokat be akarják vonni az amerikai űrfegyverkezési kutatási programba. Madridi hivatalos források a hét végén azt közölték, hogy Spanyolország nem foglal állást az űrfegyverkezési tervekkel kapcsolatban. Paul Nitzét, Reagan elnök leszerelési főtanácsadóját a hét végén fogadta Felipe González spanyol miniszterelnök. Nizze később tárgyalt Fernando Marán spanyol külügyminiszterrel is a genfi szovjet—amerikai tárgyalások menetéről, valamint az amerikai elnök úgynevezett stratégiai védelmi tervéről. A tárgyalások azonban, úgy tűnik, nem hozták meg az amerikai kormányzat által várt eredményt. Franz Josef Strauss bajor kormányfő, a Német Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke ezzel szemben nyomatékosan követelte, hogy az NSZK vegyen részt az amerikai űrprogramban. Strauss élesen bírálta a nyugatnémet központi kormányt az amerikai űrfegyverkezéssel kapcsolatos magatartása miatt. A Bild-Zeitung szombati számának adott interjújában Strauss — Kohl kancellár és Genscher külügyminiszter megnevezése nélkül — azt vetette a koalíció vezetőinek szemére, hogy „állandóan változó állásfoglalásaikkal” zűrzavart keltenek a nyugatnémet lakosság körében. A bajor vezető szerint a bonni kormány cikcakkos, nem egyértelmű vonala növekvő elidegenedéshez vezet az NSZK és az Egyesült Államok között, s fokozza a Reagan-kormány ingerültségét. Mint köztudomású, Kohl kancellár és a Genscher vezette szabaddemokrata párt az utóbbi időben inkább tartózkodó és várakozó álláspontot foglal el az amerikai űrprogram kérdésében. (MTI)