Népszabadság, 1985. április (43. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

1985. április 18., csütörtök NÉPSZABADSÁG Nagy a sikere a moszkvai magyar jubileumi kiállításnak Befejezéséhez közeledik Moszkvá­ban a magyar jubileumi kiállítás. A Magyarország a szocializmus út­ján elnevezésű bemutatót eddig négyszázezernél több látogató tekin­tette meg. Teljes sikert hozott a kiállítás. Hazánk negyvenéves fejlődéséről ad keresztmetszetet a bemutató, ám leginkább a jelenről szól, sőt né­hány területen — például az elekt­ronikai részlegnél — egy kicsit be­pillantást enged a jövőbe is. A ma­gyar árukkal, berendezésekkel, szak­emberekkel történt találkozások jól szolgálták az együttműködés fejlesz­tését, népeink kapcsolatát. •Különösen na­gy sikerük volt az egyes vállalatok által rendezett szak­mai programoknak, amelyeken át­tekinthették az érdeklődők a ma­gyar—szovjet együttműködés egyes kérdéseit. A kiállítás nem üzleti cé­lokat szolgált, ám lehetőséget adott a véleménycserére, az idei évre szó­ló és távolabbi határidőket meg­szabó szerződések előkészítésére, ki­dolgozására, az üzleti kapcsolatok ápolására is. (MTI) Ellenőrzik a mezőgazdaságilag hasznosítható földterületeket Néhány nap múlva megkezdődnek a fővárosi határszemlék, amelyek során a Budapestet körülölelő — de közigazgatásilag a fővároshoz tar­tozó —, mezőgazdaságilag hasznosít­ható területet veszik szemügyre a földügyi, a mezőgazdasági és a nö­vényvédelmi szakemberek. A bizott­ságok az április végétől június köz­e­péig tartó szemleutakon elsősorban azt vizsgálják, hogy a mezőgazdasági földingatlanok kezelői a földvédelmi törvényeknek megfelelően eleget tet­tek-e művelési kötelezettségüknek. A földterületek következetes el­lenőrzését egyebek között az is in­dokolja, hogy Budapesten a múlt évben — elsősorban közlekedési be­ruházások és lakóház-építkezések miatt — csökkent a termőterület. Ugyanakkor ennél kevesebb parlag­terület újrahasznosításáról gondos­kodtak. A fővárost környező terüle­teken tevékenykedő 12 termelőszö­vetkezet és hat állami gazdaság, va­lamint a magántulajdonosok sokat tesznek a jó minőségű földek védel­méért, a kihasználatlan területek újraműveléséért. Noha a földgazdál­kodásra az utóbbi években kedvező tendencia jellemző, mégis — a ta­valyi adatok is bizonyítják — nem árt újra megismételni a szemléket. A gondozatlan földterületek tulaj­donosai a határszemléket követően az idén is számíthatnak arra, hogy olyan felhívást továbbít nekik a posta, amelyben az elhanyagolt föld megművelésére szólítják fel őket. Az értesítést követően is műveletlenül hagyott földek gazdái nem kerülhe­tik el a bírságot. Aki saját hibájá­ból nem tesz eleget a felszólításnak, az nem lepődhet meg akkor sem, ha a mezőgazdasági földek védelméről szóló törvény alapján kezdeménye­zik földterületeinek állami tulajdon­ba vételét (MTI) Befejeződött a Kell a jó könyv pályázat Befejeződött a Kell a jó könyv ol­vasópályázat. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Művelődési Mi­nisztérium, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a Hazafias Népfront — más szervekkel karöltve — két évvel ezelőtt hirdette meg az orosz —szovjet irodalmat népszerűsítő akciót, amelybe csaknem 40 ezren kapcsolódtak be. Az értékelések sze­rint több mint 33 ezer egyéni pályá­zó és csaknem 1600 szocialista bri­gád küldött be sikeres dolgozatot. A fiatalok körében is népszerű volt az akció: a játékosok 30 százaléka a 25 év alatti korosztályt képviselte, s a versenyzők 14 százaléka tanuló. Az immár harmadik alkalommal megszervezett akció részeként mű­elemző pályázatot is meghirdettek, amelyre minden eddiginél több, 410 magas színvonalú pályamű érkezett be. A pályázaton a legsikeresebben Oláh Júlia, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola oktató­ja szerepelt, aki a Ma mondd! című verseskötetről készítette el dolgoza­tát. A 2. helyezett Juhász László eg­ri villanyszerelő lett — Dosztojevsz­kij Bűn és­­bűnhődés című művét dolgozta fel. A harmadik helyet Bá­li Nóra főiskolai hallgató, egyházas­­hetyei lakos szerezte meg Mati Ant őszi kavargás című regénye alapján írt pályaművével. A Kell a jó könyv olvasópályáza­tot vetélkedő egészítette ki, amely­nek döntőjét — s egyben az akció ünnepélyes zárórendezvényét is — április 19-én, péntek délelőtt 11 óra­kor tartják meg a XXII. kerületi Úttörő, Ifjúsági és Művelődési Köz­pontban. A legutóbbi két esztendő­ben a megyékben és a fővárosban elő- és középdöntőkön csaknem ezer három-három főnyi csapat mérte össze tudását a szervezők által aján­lott 35 művet — orosz és szovjet írók, költők alkotásait — elemezve. A pénteki döntőn­ négy csapat: a Kő­bányai Sörgyár, az Évig, a HNF ti­­szacsegei bizottsága és a Nagykőrösi Konzergyár kollektívája mérkőzik egymással az előkelő helyezésekért. Ugyancsak pénteken rendezik meg a pályázat nyilvános sorsolását: a be­küldött több mint 35 ezer sikeres dol­gozat szerzője között sorsolják ki az értékes díjakat. Ezután rendezik meg a vetélkedő és a műelemző pá­lyázat díjkiosztó ünnepségét. (MTI) ­ Átfogó történettudományi munka a második világháború történetéről Találkozón ismerkedhettek meg a szovjet és a külföldi újságírók A második világháború története című tizenkét kötetes átfogó történettudo­mányi munka szerzői kollektívájá­nak több vezetőjével. Pavel Zsilin altábornagy, a Szov­jetunió hadtudományi intézetének igazgatója, a mű főszerkesztő-helyet­tese bevezetőjében elmondta, hogy a történetírás területén egyedülálló­nak tekinthető mű megírása tíz évet vett igénybe. 1973-ban kezdték a munkát, és 1982-ben fejezték be. Azóta bolgár, cseh, lengyel, magyar és német nyelvre fordították le. Mind a 12 kötet megjelent már Csehszlovákiában, Magyarországon és az NDK-ban, hamarosan befe­jeződik a bolgár és a lengyel kiadás is. A találkozó részvevői hangsúlyoz­ták, hogy ilyen összefoglaló, átte­kintő munka még nem született a második világháborúról. A szerzők az összes hadszíntereken folyó har­cok általános menetének bemutatá­sára helyezték a hangsúlyt, eluta­sítva az olyanfajta, tényekkel cáfol­ható nyugati megállapításokat, ame­lyek az el-alameini vagy a midwayi ütközetet jelentőségében a sztá­lingrádi csatához mérték. A mű megírásában neves tudó­sok és katonai vezetők vettek részt, köztük Fedoszejev és Arbatov aka­démikus, Gromiko külügyminisz­ter, Kulikov és Ogarkov marsall, Gorskov flottatengernagy és Zsel­ov hadseregtábornok. A konzultánsok között szerepelt V­asziljevszkij és Bagramjan marsall, a szerkesztő bi­zottság munkáját pedig kezdetben Andrej Grecsko, majd Dmitrij Usz­­tyinov, a Szovjetunió egykori hon­védelmi miniszterei irányították. (MTI) A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Darvas­ István jegyzete. 8.30: Zimbabwei népzene. 8.40: Évszázadok mesterművei. 9.42: Nefelejcs. Népzenei hagyomány­őrző műsor. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Régi táncok gyerekeknek. 10.50: Klasszikus operettekből 11.33: Felelet, 8. rész. 12.45: Régen találkoztunk. Riport. 13.00: Zenekari muzsika. 13.40: Gyógyítás és tudományos mun­ka. Riport. 14.10: A magyar széppróza századai. 14.25: Népdalok, néptáncok. 15.00: Könyvszínpad. 15.30: Dvorzsák: F-dúr vonósnégyes. 16.05: Révkalauz. 17.00: Kilátó. 17.45: Beethoven: I. szimfónia. 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Nyár a Fertő-tónál. Karald Sommer színművének rádió vál­tozata. 19.53: Nóták. 20.16: Elöregedő társadalom? Riport. 20.46: Donizetti: Szerelmi bájital. Két­­felvonásos opera. 22.20: tíz perc külpolitika. 23.26: Antal Gábor írása. 23.36: Szendrey Karper László gitá­rozik. 0.10: Bálint János cimbalmozik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Két kantáta. Szt. 8.20: A Szabó család. 8.50: tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben­ Szt. 12.10: Ismeretlen szerzők fúvóspolkái­ból. Szt. 12.25: Útikalauz üdülőknek. 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.05: Nosztalgiahullám. Szt. 14.00: Egykorú dallamok Csokonai Vi­téz Mihály verseire. Szt. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek. Szt. 15.45: Törvénykönyv. 16.00: Rockhangversenyekből. Szt. 17.05: Gonda János és Pleszkán Fri­gyes zongorázik. Szt. 17.30: Segíthetünk? Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.30: Slágerlista. Szt. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.08: Poptarisznya. Szt. 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Szín­pada. A negyvenes évek egy vicclap tükrében. I. rész. 22.12: Népdalkörök pódiuma. 22.37: A Makám együttes játszik. Szt. 23.20: Könnyűzene Finnországból. Szt. 24.00: Éjféltől hajnalig. Szt. 3. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva. 9.23: Operaáriák. Szt. 10.00: Szimfonikus zene. Szt. Közben. 11.05: Pilanatkép. 12.01: Triólemezeinkből. Szt. 13.05: Szintézis. 13.35: Leontyne Price operaáriákat énekel Szt 14.00: Bozay Attila műveiből. Szt. 14.40: Kórusainknak ajánljuk. Rossini: A tánc — tarantella. Szt. 15.00: Pophullám. Szt. 16.00: Az olimpia. Részletek Vivaldi operájából. Szt. 17.00: Iskolarádió. Szereted az operát? 17.30: Sztár született. Szt. 18.10: Bárdos Lajos kórusműveiből. Szt. 18.30: Román nyelvű műsor. 19.05: Angol társalgás kezdőknek. 19.20: Alapfokú német társalgás. 19.35: A Magyar Rádió országos zon­goraversenye. Elődöntő, 3. rész. Szt. Közben: kb. 20.55: Zsebrádiószínház. Kb 22.00: Madrigálok. Szt. 22.16: szkrjabin: Az extázis költemé­nye. Szt. 22.37: Félóra népzene. Szt. 23.07: Zenei panoráma. Szt. TELEVÍZIÓ 8.05: Tévétérna (ism.). 8.10: Iskoláiért. Fizika (ált. isk. 6. oszt. ff). Az erő. 8.35: Francia nyelv. Soyez les bien­­venus! 12. Un chauffeur sans permis. 8.50: Éneklő ifjúság. Viva la musical Tavasz. 9.00: Angol nyelv. Follow Me. 53. Would you like to . .. ? 9.15: Kedvesem, én válok. NSZK té­véfilm (ism.). 10.45: A fényképezés úttörői. Angol filmsorozat, VIII/4. rész: Szép­asszonyok, hírneves férfiak (ism.). 11.10: Verseny az áramvonalért. An­gol film (ism.). 12.00: Iskolatévé. Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—1 8. oszt. és a közép­­isk. I. osztályosainak). Nem gye­rekjáték. 12.20: Képújság. 14.25: Iskolatévé. Rész és egész. (Az 1. osztályos környezetismeret­hez.) 14.45: Mesélj, rajzolj, játssz velünk! Az anyaggyerek. 15.05: Szó-ra-ka-té-nusz. Egy, kettő, három, sok. (A számnév.) (A 3. osztályos magyar nyelvhez.) 15.15: Mindvégig. Válogatás Arany Já­nos írásaiból. Mensáros László műsora, 2. rész. 16.10: Hírek. 16.15: A rövidfilmstúdiók műhelyéből — a műemléki világnapon. Az Építésügyi Tájékoztató Központ filmstúdiója: 1. Újjászületés. 2. Jövőnek őrzött múlt. 3. Tiszta források. 17.05: Pedagógusok fóruma. 17.40: Képújság. 17.45: Telesport. 18.15: Az Országházból jelentjük . . . 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: TV-Híradó. 20.00: Májdi­ emlékiratai. Tévéfilm. 21.30: Panoráma. A külpolitikai szer­kesztőség világpolitikai maga­zinja. 22.35: TV-Híradó. 3. 22.45: Himnusz. 2. MŰSOR 18.40: Képújság. 18.45: A nagyeszű sündisznócska. Báb­­filmsorozat, IV/3. rész: Sündisz­nócska zenekara (ism.). 19.10: Dmitrij Mengyelejev. Szovjet dokumentumfilm (ism.). 19.35: Balett mindenkinek. Angol film­sorozat, VII/1. rész: Hogyan kez­dődött? (ism.). 20.00: Beszélgetések a Kossuth Klub­ban. Az est vendége: dr. Bara­nyai Elemér urológus sebész. 20.50: Száz híres festmény. Külföldi múzeumok gyűjteményeiből. Turner: A vámház és a Santa Maria Della Salute. 21.00: TV-Híradó. 2. 21.20: Földtani históriák — avagy a Detunata bazaltjai. Román kis­­film. 21.30: Rougonék szerencséje. Francia tévéfilm-sorozat, V/3. rész. 22:20, Képújság. *Új igazgató a Vígszínházban A Vígszínházban szerdán rendkí­vüli társulati ülést tartottak. Az ülésen — amelyen részt vett Deák Gábor, az MSZMP XIII. kerületi bi­zottságának első titkára is — beje­lentették, hogy a mostani színházi évad végén saját kérésére nyuga­lomba vonuló Horvai István igazga­tó utóda a következő évadtól Mar­ton László igazgató-főrendező lesz. Az ügyvezető igazgatói teendőket Lázár Egon eddigi gazdasági igazga­tó látja el. (MTI) . (Munkatársunktól.) Az éppen száz esztendeje átadott városligeti Iparcsarnok „jogutódja” az előbbi helyén felépült fővárosi if­júsági szabadidő-központ elsőként a terézvárosi fiatalok zártkörű rendez­vényének ad otthont április 26-án — jelentették be tegnapi sajtótájékoz­tatójukon az új intézmény vezetői. A következő este lesz az első nyil­vános esemény, a Karthágó együttes vendégszereplése, 28-án pedig Eli­­sabeth Wiener francia énekesnőt hallgathatják az érdeklődők. A Petőfi Csarnok átadásával a fő­városnak ismét lesz ifjúsági szabad­idő-központja. Mint köztudomású, a budai ifjúsági parkot leromlott álla­pota miatt korábban kénytelenek voltak bezárni. Lehel László, a Pe­tőfi Csarnok igazgatója elmondta, hogy az új létesítményben sokkal változatosabb programok várják majd a fiatalokat, mint a budai erőd helyszínén, ráadásul télen-nyá­­ron. A valaha kiállítási célokat szol­gáló csarnok rekonstrukciója 114 millió forintba került, és társadalmi összefogással valósult meg. Az épü­letben csaknem négyezer négyzet­­méter a hasznosítható alapterület, nagyterme filmvetítéstől kezdve a különféle tömegsportokon át a hangversenyekig többféle programra alkalmas. Gyakran tartanak majd benne iskolai bálokat, színházi elő­adásokat, kiállításokat is. Az intézményben huszonnyolcan dolgoznak, rajtuk kívül sok társadal­mi munkás, pártoló tag segíti majd a műsorok, programok szervezését, lebonyolítását. Jó néhány külső cég alkalmi vagy tartós jelenléte szin­tén hozzájárulhat ahhoz, hogy gaz­dagabb legyen a Petőfi Csarnok kí­nálta szolgáltatás. Az Express pél­dául egy kis kirendeltséget üzemel­tet majd a házban, az Úttörő Áru­ház az előtérben megnyíló tinibutik választékát gyarapítja. Ebben egyéb­ként kaphatók lesznek fiatalok által tervezett és készített ruhák is. A Könyvért révén könyveket is lehet vásárolni, de lesz egy konténer­­könyvtár is. Az ételbárt a Pest-Budai Vendéglátó fogja üzemeltetni a ker­ti vendéglővel együtt. Említést érde­mel a zalaegerszegi színház is, amelynek vezetői jelezték, hogy szí­vesen tartanának előadásokat a Pe­tőfi Csarnokban. A létesítmény 10 órától 22 óráig tart nyitva, információs központja a 424—327-es telefonszámon hívható. Egy érdekes szolgáltatás: a Szabó Ervin Könyvtárral együttműködve érettségizőknek, továbbtanulóknak létrehoznak egy adatbankot. Lesz magyar és nemzetiségi táncház, báb­előadás és -kiállítás, csereberefó­rum, környezetvédelmi klub, tíz éven felülieknek tánctanfolyam, le­het pingpongozni és több más te­remsportot űzni. Később, ha a tech­nikai feltételeit megteremtik, külön­féle labdajátékoknak is otthont ad majd a nagyterem. Tervezik azt is, hogy a Városligetben öntevékenyen kocogók hozzávetőlegesen öt forin­tért öltözőt, zuhanyozót kaphatnak a reggeli órákban. Távolabbi elkép­zelés szerint lesz majd kondicionáló­helyiség, szauna és szolárium is. A Tihanyi Judit és Halmos György tervezte létesítmény három szakasz­ban nyílik meg; az emeleten kap he­lyet a Közlekedési Múzeum állandó repüléstörténeti kiállítása, amely az április végi házavatóra még nem lesz kész, miként a szabadtéri szín­pad sem, a hosszú és kemény tél miatt. A nyáron megnyíló szabadté­ri színpad nézőterén ötezren férnek el. IFJÚSÁGI SZABADIDŐ-KÖZPONT A VÁROSLIGETBEN Április 26-án megnyílik a Petőfi Csarnok A Városliget új színfoltja. KOPPÁNY GYÖRGY FELVÉTELE Az extra lottó nyereményei A Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság közlése szerint az extra lot­tón öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 84 fogadó ért el, nye­reményük 83 211 forint. A 7827 há­­romtalálatosra 447 forintot, a 213 521 kéttalálatos szelvényre egyenként 20 forintot fizetnek. (MTI) Tízezer lakosra már 1200 autó jut Tolnában Gondok az alkatrészellátásban (Megyei tudósítónktól.) Tolna megyében a személyi tu­lajdonban levő gépkocsik száma immár meghaladja a 32 ezret, így tízezer lakosra 1200 magánautó jut. Ez a mutató magasabb az országos átlagnál, s a megyék közti sorban is előkelő helyen áll volna. A számszerű növekedés azonban nem egyértelmű öröm. A járművek életkora ugyanis, éppúgy, mint má­sutt az országban, számottevően emelkedett az utóbbi esztendőkben, s ezzel együtt a kocsik műszaki ál­lapota is mind több kívánnivalót hagy maga után. A mind öregebb autók mind­­ többször szorulnak ja­vításra, s egyre több bosszúságot okoznak tulajdonosuknak. Tolnában ugyanis meglehetősen nehézkes az alkatrészellátás, s minthogy növeke­dett a részegységek és a szerkezeti darabok iránti igény, többször kell kényszermegoldáshoz folyamodnia a megyében ténykedő nyolc állami, illetve szövetkezeti javítószervezet­nek, s a valamivel több, mint fél­száz autószerelő kisiparosnak. Egy közelmúltban befejeződött vizsgálat tanúsága szerint­ a magán­autók javításában változatlanul a vállalati és szövetkezeti szerelők je­leskednek, de minden korábbinál többet­­vállalnak és végeznek a kis­iparosok, s bizonnyal a még nem kellően feltérképezett, engedély nél­küli iparosok, a kontárok is. A Tolna megyei autószervizek kö­zös gondja, hogy az úgynevezett márkavállalatok létrejöttével nem­hogy javult volna, inkább romlott az alkatrészellátás. A statisztikák tanúsága szerint a szervizek alkat­­részigényeinek alig 32 százalékát tudják beszerezni csupán a nagyke­reskedelemtől (ide tartoznak az előbb említett márkavállalatok is), szükségleteik fele a kiskereskede­lemtől származik, s a fennmaradó részt pedig termelőktől, illetve ma­gánkisiparosoktól vásárolják. Mindebből kitetszik az is, mi te­szi indokolatlanul költségessé a ja­vításokat:­­ főként az anyagérték, amelynek kiskereskedelmi ára ma­gasabb a nagykereskedelminél. Ugyanakkor kis tételben és gyak­rabban kell alkatrészekért küldeni a beszerzőket. Szembeötlő, hogy Tolnában a vizs­gált szervizekben alkatrész-felújítás­sal, illetve felújított alkatrészek be­építésével lényegében egyáltalán nem foglalkoznak. Mindennek ma­gyarázata, persze oka is egyben, hogy a szervizekben nincsenek meg a felújításhoz, a gyártáshoz elenged­hetetlen technikai feltételek, s per­sze szakemberük sincs az ilyesmi­hez. Tény továbbá, hogy a felújítás-­­hoz szükséges anyagok, illetve szer­kezeti egységek beszerzése sem biz­tosított, s ugyancsak gátolják az autójavítók ilyen irányú törekvéseit az ellenérdekeltségű szabályozók is. Tudniillik kifizetődőbb számukra új alkatrészeket, fődarabokat beépí­teni. Nem utolsósorban ide kívánkozik: maguk a tulajdonosok is bizalmat­lanok a felújított alkatrészekkel szemben, s nemcsak a várható élet­tartam miatt. De minthogy a hasz­nált alkatrész sem olcsóbb, minden­ki ragaszkodik az újhoz. Mindez együtt okozza, hogy Tol­nában a személygépjármű-javítási igények immár több mint tíz szá­zalékát a szerelők kénytelenek visz­­szautasítani.

Next