Népszabadság, 1985. május (43. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-02 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!/ NÉPSZAMOSAG 1985. május 2., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XLIII. évfolyam 101. szám " *­­ * "i wmutmmwMm-vmm-- m­a - ' :¥ * : „ ^ ^ mi^rmtm Ara: 1,80 Ft Május elsejét ünnepelte az ország Negyedmillió felvonuló a fővárosban • Színes kulturális programok vidéken A felszabadulás óta eltelt időszak eredményeire, a szocialista alkotó munka vívmányaira alapozott biza­kodással, a béke iránti vágyat kifejezve ünnepelték meg a dolgozók országszerte a 41. szabad május else­jét, a nemzetközi proletariátus, a munkásszolidaritás napját. Hazánk városai, települései tegnap zászlódísz­­ben, föllobogózva várták a felvonulókat, akik már a kora reggeli órákban elindultak az ünnepségekre, a gyűlésekre. A demonstrációk után országszerte han­gulatos majálisokon köszöntötték a munka ünnepét. Május elseje előestéjén Nagy Sán­dor, a SZOT titkára rádió- és tévé­beszédet mondott, s a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, az Elnöki Tanács és a kor­mány, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében köszön­tötte hazánk minden állampolgárát. Beszédében egyebek között méltatta negyven éve szabad hazánk népének munkáját, sikereit. Budapesten az ünneplőbe öltözött, vörös és nemzetiszínű zászlókkal fel­lobogózott, májusfákkal díszített fel­vonulási téren piros nyakkendős út­törők gyülekeztek a reggeli óráktól kezdve. Tíz óra előtt néhány perccel pajtások százai futottak át a Dózsa György úton, hogy kedves szavakkal és a tavasz színpompás virágaival köszöntsék a tribünökön helyet fog­laló közéleti személyiségeket: a párt és az állam vezetőit, a kormány tag­jait, a társadalmi és a tömegszerve­zetek képviselőit, a munkásmozga­lom veteránjait, a termelésben élen­járó munkáskollektívák küldötteit, az ünnepre hazánkba érkezett kül­földi szakszervezeti delegációkat. Az úttörők egy csapata a központi tri­bünhöz vitte a virágokat. A dísz­emelvényen ott volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Németh Ká­roly, a párt főtitkárhelyettese, Aczél György, Gáspár Sándor, Grósz Ká­roly, Havasi Ferenc, Hámori Csaba, Maróthy László, Óvári Miklós, Sar­lós István, Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Berecz János, Horváth István, Pál Lénárd, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Az úttörők köszöntője után, pon­tosan tíz órakor kürtszó harsant, s megkezdődött negyedmillió buda­pesti dolgozó május elsejei sereg­szemléje. A nyitó élőképet szinte pillanatok alatt alakították ki: hat­száz piros, fehér és zöld zászlót ma­gasba tartó fiataltól övezve a tér kö­zepén ünnepélyesen kúszott fel az árboc csúcsára a munkásmozgalom vörös lobogója, jelképezve, hogy ha­zánk köszönti a világ dolgozóinak nemzetközi ünnepét. A meg-megúju­­ló, friss tavaszi szélben lengtek, csattogtak a zászlók, a tribünökről taps köszöntötte a szép látványt. A nyitókép után jókora betűkből alkotott sor érkezett a dísztribün elé. Munkásőrök emelték vállukra a betűket, amelyekből a Kommunista Kiáltvány legendás befejező mon­data kerekedett ki, az a jelmondat, amely másfél évszázada hirdeti a munkásosztály nemzetközi összefo­gását: Világ proletárjai, egyesüljetek! Ezután a munkásszolidaritás gondo­latát jelképező tömb vált láthatóvá, amelyben több száz ifj­ú vitte föl­dünk államainak zászlóit. A majális hangulatát idézték a népi táncosok: öt májusfa körül táncoltak végig a téren. A következő alakzat felsza­badulásunk ünnepét, a szocialista Magyarország negyven esztendejét szimbolizálta. Veteránok, KISZ-esek és úttörők népes csoportja haladt együtt, szép jelképeként a nemze­dékek harmonikus együttélésének, a generációk összefogásának. A béke gondolatát idézte a következő jel­mondat: Éljen május 9-e, a fasiz­mus feletti győzelem napja! A ha­talmas transzparens mögött félezer fiatal kék zászlóval a kezében vo­nult el az emelvények előtt, utánuk nemzetiszínű lobogókkal érkeztek társaik, magasra emelve a feliratot: Éljen az MSZMP! A fiatalok Marx, Engels és Lenin portrézászlóival, vö­rös lobogókkal felvonulva, a párt és a nép egységét tették szemléletessé. A tömegdemonstráció újabb részé­nek kezdetét a tér egész szélességét kitöltő transzparens bevonulása je­lezte. Előre­­az 1985. évi népgazdasá­gi terv sikeres megvalósításáért! — hirdette a felirat. És ezután már a dolgozók menete kö­vetkezett, azo­­ké, akiknek mindennapi munkája a záloga a jelszóban kifejezett szán­dék valóra váltásának. A sokezernyi zászlóval, virágokkal, léggömbök­kel, transzparensekké­ vonulók élén a városrészek vezetői haladtak. Va­lamennyi fővárosi kerület felvonult a Dózsa György úton. Az első sorok­ban egymás mellett érkeztek a tri­bünök elé Angyalföld és Zugló, Kő­­bány­a és Józsefváros, Pesterzsébet, Soroksár és Csepel, a Terézváros és a Belváros, valamint a XI. kerület dolgozói, lakói. Mögöttük a XII. ke­rületiek, az újpestiek, a XV. kerüle­tiek, a ferencvárosiak, a kispestiek, a XVI. kerületiek, az óbudaiak, az I., a XVIII. kerületiek, a­z erzsébet­városiak, a XX., a XVII. és a II. ke­rületiek haladtak. A teret betöltötte a megafon hang­ja: egy férfi és egy női bemondó felváltva köszöntötte a városrészek felvonulóit, akkor, amikor a dísztri­bün elé értek. A kerületek bemutat­ták legjellemzőbb ga­zdasági, város­­fejlesztési eredményeiket, táblákkal, transzparensekkel, makettekkel ad­tak képet munkájukról, életükről, s kifejezték akaratukat, hogy a jövő nemzedéke ne ismerhesse meg a há­ború szörnyűségeit. Békés jelent, biz­tonságos jövőt az emberiségnek! — hirdette a felirat. De akik csak zászlócskákkal, léggömbökkel vagy apró májusfával a kezükben­ halad­tak el az emelvények előtt, azok is fontos üzenetet hoztak: dolgozó né­pünk egységét, tenni akarását de­monstrálták. A huszonkét felvonuló budapesti kerület csoportjait azoknak az üzemeknek, vállalatoknak, szö­vetkezeteknek, intézményeknek a képviselői vezették, amelyek az utóbbi időben a nehéz gazdasági kö­rülmények között is elismerésre méltó eredményeket értek el. A XIV. kerületiek között ott vol­tak a­­Telefongyár dolgozói is. Ami­kor a hangszóróban felhangzott, hogy e kollektíva a Kiváló Vállalat címmel együtt elnyerte a nemzetkö­zi munkaverseny élenjáró vállalata kitüntetést is, a körülöttük vonulók tapssal köszöntötték őket. A VIII. kerületiek oszlopában haladtak a kétezer dolgozót foglalkoztató Hely­közi Távbeszélő Igazgatóság munka­társai. Kollektívájuk a vezetékes hírközlés fejlesztésében, üzemelteté­sében végzett tevékenysége elisme­réseként nyerte el a Kiváló Válla­lat címet. A X. kerületiek között vonultak a Kőbányai Gyógyszeráru­­gyár dolgozói. A nagyüzem az idén ugyancsak a nemzetközi munkaver­seny élenjáró vállalata lett. Ter­melése tavaly jelentősen bővült, na­­gyobbrészt a termelékenység foko­zásával. A gyógyszerárugyár tevéke­nyen részt vesz a KGST-együttmű­­k­ödésben, tavaly tíz százalékkal nö­velte szocialista exportját. Kedves látvány volt a XIII. kerü­letiek között felvonuló medicorosok menete. i Kék egyensapkájukon fehér betűk hirdették a vállalat nevét. Ott voltak a felvonulók, között a köz­művek dolgozói is. A XI. kerületiek­­soraiban vonultak a­ Fővárosi Táv­fűtő Művek munkatársai; a válla­lat az idén Kiváló címet kapott. A kereskedelem munkásai sem hiá­nyoztak a Dózsa György útról. A XV. kerületiek oszlopában tűnt fel az Észak-pesti Áfész kollektíváját képviselő csoport. (Folytatás a 2. oldalon.) A budapesti dolgozók felvonulása: Zászlóerdő. Kádár János nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára a bu­dapesti dolgozók május elsejei felvonulásán nyilatkozatot adott a sajtónak: " Május elseje hűvös idővel virradt ránk, de a budapestiek itt felvonuló tömege magabiztossá­got, jókedvet sugároz. Ennek alapja: nemrégiben ünnepeltük felszabadulásunk 40. évfordulóját, s ezt megelőzően megtartottuk pártunk XIII. kongresszusát. Az elfogadott országépítő program fő céljait magáévá tette a Haza­fias Népfront is. Ezért kérhetjük az egész magyar néptől: támo­gassa politikánkat, a fejlett szo­cialista társadalom felépítésének töretlen folytatását célul tűző el­határozásunkat az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztá­­sokon is. Úgy, ahogyan azt a munkás hétköznapokon is teszi. A közelmúltban a lengyel fő­városban aláírtuk a Varsói Szer­ződés meghosszabbításáról szóló dokumentumot. Ezzel növeltük népünk biztonságát, s — meggyő­ződésem — hozzájárultunk Euró­pa és a világ békéjének megőrzé­séhez, erősítéséhez is. Ezeket a gondolatokat felidézve szeretném e jeles napon szívből köszönten­i — pártunk Központi Bizottságá­nak nevében is — munkásosztá­lyunkat, szövetkezeti parasztsá­gunkat, értelmiségünket, egész dolgozó népünket. Bizakodva néz­hetünk a jövőbe, mert van jó programunk, népünk egységes, s elkötelezett, hogy tisztességes helytállással végezze országépí­tő munkáját. Ehhez minden hon­fitársamnak, kisebb és nagyobb közösségeknek, népünk fiainak és leányainak, a családoknak jó egészséget, további sikereket kí­vánok. Megköszönöm a Sajtó, a hír­közlő szervek munkatársainak is, hogy országnak-világnak hű­en tolmácsolják ezt a bizako­dó hangulatot, beszámolnak ar­ról, hogyan köszönti népünk a munkásosztály nagy nemzetközi napját, a szolidaritás ünnepét, május elsejét.

Next