Népszabadság, 1985. június (43. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-01 / 127. szám
2 Moszkva a szovjet-amerikai kapcsolatok normalizálására törekszik Mihail Gorbacsov és Gustáv Husák pohárköszöntője a Kremlben Mihail Gorbacsov péntek este Gustáv Husák tiszteletére a Kremlben vacsorát adott, amelyen mindketten pohárköszöntőt mondtak. Újabb fontos lépést tettünk a szovjet—csehszlovák együttműködés fejlesztésében, a két párt és a két nép közötti barátság és szövetség megszilárdításában — összegezte a látogatás eredményeit pohárköszöntőjében az SZKP KB főtitkára. Gorbacsov kijelentette: távlatot nyújt, biztonságot ad a testvérországoknak a szocialista gazdasági integráció, a testvérországok KGST-beli kétoldalú és többoldalú együttműködése. Beszédének külpolitikai részében az SZKP KB főtitkára mindenekelőtt arra utalt, hogy Nyugat-Európában tovább telepítik az első csapás mérésére alkalmas amerikai nukleáris rakétákat. A Szovjetunió és Csehszlovákia a testvérországokkal együtt amellett van, hogy megállítsa a feszültség fokozódásának folyamatát, amely csakis egy nukleáris konfliktushoz vezethet. Figyelmeztetett arra, hogy türelmet kell tanúsítani az időszerű problémák megoldása végett. — A Szovjetunió a korábbiakhoz hasonlóan arra törekszik ezeken a tárgyalásokon, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének megfelelően becsületes és igazságos határozatok szülessenek — mondotta Mihail Gorbacsov, s hozzáfűzte, hogy ebben a létfontosságú kérdésben természetesen kölcsönösségre van szükség. A Szovjetunió újfent megerősíti javaslatát, hogy haladéktalanul hirdessenek moratóriumot az atom- és azűrfegyverekre. A moratórium ugyanis már most leállítaná a fegyverkezési hajszát, és megakadályozná annak kiterjedését a világűrre. A moratórium bevezetését természetesen csak első lépésnek tekintjük — mondotta az SZKP KB főtitkára, s rámutatott, hogy ez megerősítheti a kölcsönös bizalmat, előmozdíthatja azt, hogy áttérjenek az atomfegyverek radikális csökkentésének útjára. Javasoljuk, a moratórium mellett a Szovjetunió és az Egyesült Államok állapodjon meg abban, hogy meghatározott időn belül, mondjuk egy-két hónap leforgása alatt valamennyi megvitatandó kérdésben konkrét javaslatokat terjeszt a tárgyalások elé. E javaslatok tartalmazzák azt is, hogy a felek milyen szintekre készek csökkenteni hadászati támadófegyverzetüket, természetesen a csapásmérő űrfegyverek betiltása mellett. Amellett vagyunk — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov —, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatokat vissza kell téríteni a normális kerékvágásba. Gorbacsov végezetül megemlítette, hogy a Szovjetunióban és Csehszlovákiában a kommunisták következő pártkongresszusukra készülnek. Ez az időszak, mint mindig, az eredmények összegezésének, a tartalékok feltárásának, az újabb feladatok kitűzésének időszaka. A legfontosabb e feladatok között, hogy szilárdítsuk barátságunkat azokkal a szövetséges szocialista államokkal, amelyek fegyvertársaink a közös célokért vívott harcban — fejezte be pohárköszöntőjét Mihail Gorbacsov. Gustáv Husák pohárköszöntőjében kijelentette: — A csehszlovák— szovjet szövetségesi kapcsolatok, a szocialista közösséghez tartozás állandó és változatlan külpolitikai iránytű és hathatós támogatás számunkra a szocialista építésben. Fejlődésünk dinamikus meggyorsításának fontos összetevője és előfeltétele jelentékeny mértékű részvételünk a nemzetközi szocialista integrációban. Gustáv Husák beszédének külpolitikai részében megállapította, hogy mindenképpen meg kell erősíteni a szocialista közösség egységét, koordinálni kell akcióit, s a háborús veszély elhárítása végett harcra kell buzdítani a békeszerető és demokratikus erőket, minden reális módon gondolkodó embert. Csehszlovákia — húzta alá a szónok — teljes mértékben támogatja a Szovjetunió békepolitikáját és békekezdeményezéseit, amelyek reális és építő jellegű módszereket kínálnak a fegyverzetkorlátozásra, a nemzetközi feszültség enyhítésére, valamint a konstruktív nemzetközi együttműködés felújítására. Csehszlovákia — mondotta Gustáv Husák — a jövőben is teljes mértékben és aktívan részt vesz a szocialista közösség összeegyeztetett külpolitikájának megvalósításában, a béke védelmét szolgáló, valamint az imperializmus részéről tapasztalható fenyegetés elhárításáért folyó közös harcban és az ezt szolgáló intézkedésekben. (MTI) Az Amal-szervezet tűzszünetet hirdetett A libanoni polgárháborúnak csak az átfogó politikai és intézményi reform vethet véget. Ennek megvalósításában segíthet Szíria és Libanon katonai együttműködése — jelentette ki Amin Dzsemajel libanoni államfő Damaszkuszban Hafez Asszad Szíriai elnökkel folytatott megbeszélése után. Dzsemajel közölte, hogy Asszad elnökkel körvonalazták a megvalósítandó reformokat, amelyek a Rasid Karami libanoni miniszterelnök nemzeti egységkormánya által tavaly kilátásba helyezett reformokon alapulnak. Az izraeli kivonulásról szólva Dzsemajel hangsúlyozta, hogy Libanon nem fogad el semmiféle Izrael által tervezett úgynevezett határ menti biztonsági sávot. Mint bejrúti tudósítónk, Eszes Tibor jelenti, Nabih Berri Amal vezető péntek délben egyoldalúan tűzszünetet jelentett be a palesztin táborokban és környékükön folytatott háborúban. Hajnalban — véres éjszakai küzdelem után, melyben nyolcan meghaltak és 62-en megsebesültek — a síita mozgalom azt közölte, hogy immár véglegesen ellenőrzi Szobrát , és a gazilát. Jelentések szerint az, esti órákban ül össze az Amal politikai, bizottsága, hogy rögzítse a tragikus palesztin—síita konfliktus lezárásának feltételeit. Cuellar sajtóértekezlete Havannában HAVANNAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár pénteken háromnapos hivatalos kubai látogatásának befejeztével sajtótájékoztatót tartott.Bevezetőben az ENSZ főtitkára elmondta, hogy a vendéglátók igen meleg fogadtatásban részesítették. Több mint húsz órán át tárgyalt Fidel Castro államfővel, érintve a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések egész sorát. A közép-amerikai válság rendezési lehetőségeiről szólva a főtitkár a Contadora-csoport békemisszióját támogatta. Elmondta, hogy úgy is mint Latin-Amerika szülötte, s úgy is mint az ENSZ által felhatalmazott személyiség, nagy figyelmet fordít a térség problémáira, s minden erejével azon van, hogy a válság politikai úton megoldható legyen. Seres Attila ) NÉHÁNY SORBAN A nukleáris és űrfegyverzetről folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalások keretében pénteken ülést tartott a hadászati fegyverzettel foglalkozó tárgyaló csoport. (TASZSZ) Csehszlovákia területén befejeződött a csehszlovák néphadsereg és a szovjet középső hadseregcsoport egységei részvételével megtartott hadgyakorlat. (TASZSZ) Az NSZK és az NDK szakszervezeti szövetsége egyaránt ellenzi a világűr katonai célú felhasználását, mivel az a fegyverkezési verseny fokozását, nem pedig a biztonság növelését szolgálja. Az erről szóló közös közleményt pénteken tette közzé Düsseldorfban a két szakszervezeti szövetség. (MTI) Laurent Fabius miniszterelnök június 10-én és 11-én hivatalos látogatást tesz Berlinben, ahol megbeszélést folytat majd Erich Honeckerrel, az NDK Államtanácsának elnökével, s találkozik Horst Lindermann-nal, a népi kamara elnökével is. (MTI) Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere pénteken Bonnban üdvözölte Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtikárának azt a kijelentését, hogy a Szovjetunió és a KGST kész kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat kialakítani a Közös Piaccal. (MTI) Szovjet gazdasági és kereskedelmi küldöttség tartózkodik Kínában Iván T. Grisin külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével. A delegációt fogadta Jao Ji-lin kínai miniszterelnök-helyettes. (MTI) Görögországban a héten véget ért a korteshadjárat. Holnap a választóké a szó. A szavazás tétje nem csekély. A kérdés az, hogy — nem könnyű gazdasági helyzetben — a szocialisták meg tudják-e őrizni kormányzati pozíciójukat, avagy a konzervatív jobboldalnak (amely hivatalosan „Új Demokráciának” nevezi magát) sikerül revánsot vennie négy évvel ezelőtti látványos vereségéért. A politikai küzdelem tehát kemény — az volt már az őszről most vasárnapra előre hozott parlamenti választások kiírása előtt is. Habár a külvilág általában Athén nemzetközi fellépését kíséri figyelemmel, a külpolitika szinte alig volt jelen a korteshadjáratban. Itt ugyanis nehéz támadni. A Papandreu-kormányzat békekezdeményezéseirészvétele négy kontinens hat országának a nagyhatalmakhoz címzett fegyverzetkorlátozási felhívásaiban, erőfeszítései a Balkán atomfegyvermentesítése érdekében öregbítették Görögország nemzetközi tekintélyét. A NATO-n és a Közös Piacon belül a nemzeti érdekeket előtérbe állítómagatartás, amely miatt a nyugati fővárosokban annyit bírálják, odahaza igencsak népszerű, akár arról van szó, hogy a szövetséges Törökországtól inkább érzi fenyegetve magát, mint a varsói szerződésbeli „ellenfeleitől”, akár arról, hogy másfél milliárd dolláros támogatást harcolt ki a görög mezőgazdaságnak a brüsszeli közös kasszából, akár arról, hogy 1990-re az amerikai támaszpontok távozását követeli Hellászból. Nem így a belpolitikában. Itt az Új Demokrácia a fő fronton indított offenzívát. Hol van már az olcsó demagógia, amellyel adócsökkentést ígért az importgépkocsikra? („Régi Papandreut vagy új Volkswagent?” volt a jelszó, ami persze aligha gondolkodtatott el bárkit is arról, kinek a zsebére pótolja majd a „hirdető” az így kieső költségvetési bevételt . ..) Micotakisz konzervatív pártvezér a választási hadjárat finisében egyenesen a köztársasági elnök törvényes voltát kérdőjelezte meg; lemondását követelte arra az esetre, ha a konzervatívok visszakerülnének a kormányrúdhoz. Ezzel nemcsak darázsfészekbe nyúlt (a szocialisták súlyosan destabilizálónak minősítették fellépését), hanem mindjárt a kérdések kérdéséhez is. A holnapi parlamenti választások kiírását ugyanis a következő hármas eseménysor előzte meg: az elnöki jogkört korlátozó alkotmánymódosítás szocialista kezdeményezése; Karamanlisz konzervatív államfő lemondása; majd — együttes szocialista és kommunista többséggel — a demokratikus és baloldali érzelmű Szárcetakisz főbíró köztársasági elnökké választása. (Ez Görögországban a parlament feladata.) Még emlékezhetünk rá, hogy az elnökválasztó szavazás több forduló után is rendkívül szoros volt; tény azonban, hogy a Szárcetakiszra voksoló képviselők összessége mögött 60 százalék fölötti lakossági szavazatarány állt. (Karamanliszt annak idején 45 százaléknyival emelték az elnöki székébe.) A konzervatívok alaki kifogásai, így az, hogy a döntő szavazatot maga a házelnök adta le, a lényeget tekintve tehát nem állják meg a helyüket. Csakhogy itt alapjában nem alkotmányjogi, hanem politikai vitáról van szó. Noha Karamanlisz nem élt vissza viszonylag széles körű elnöki felhatalmazásával, elvben egy konzervatív államfő keresztezhette volna a szocialista kormány szándékait. Papandreuék ezért kezdeményezték, hogy az alkotmány módosításával az elnök kezéből adják át a parlamentnek a miniszterelnök menesztésének, a házfeloszlatásnak, a népszavazás elrendelésének, a politikai amnesztiának a jogát. (E módosításokról már volt szavazás, de csak akkor lépnek életbe, ha a most megválasztandó törvényhozás is szentesíti őket.) Az, hogy Karamanlisz ezt nem óhajtotta önmagára nézve elfogadni, éppoly logikus volt, mint az, hogy a szocialista vezetés nem az ellentáborból keresett helyébe utódot. Papandreuék 1981-ben az „alaghi”, a „változás” jelszavával arattak földcsuszamlásszerű győzelmet az akkori parlamenti választásokon, s alighanem igazuk van azoknak a szavazóiknak, akik úgy látják: az új közjogi felállásban több a biztosíték arra, hogy a szocialisták demokratizálási és reformprogramja nagyobb léptekkel haladjon tovább. Ez azonban megfordítva is igaz. Micotakisz egy reagani, illetve thatcheri típusú politikai-gazdasági programhoz szeretne partnert látni az államfőben, ezért támadja Szárcetakisz megválasztását, ezért szeretné — remélt győzelme esetén — visszacsinálni az elnökcserét. Ami az esélyeket illeti, a megfigyelők általában szoros küzdelemre számítanak a holnapi szavazáson. A tavalyi közös piaci választások számai már érzékeltették, hogy a kormányzás kikezdte a szocialisták nimbuszát (a hasonló 1981-es erőpróbához képest kilencről 3,5 százalékpontra zsugorodott a konzervatívokkal szembeni előnyük). Hiába, a 18 százalékos infláció, a 8 százalék körüli munkanélküliség nyomot hagy az emberekben. Sajtókörökben elképzelhetőnek tartják, hogy olyan helyzet alakuljon ki, amelyben a szocialisták csak a harmadik parlamenti erő: a kommunisták támogatásával tudnának felszínen maradni — legalábbis ezt tükrözték a Florakisz főtitkárnak sajtóértekezletén feltett kérdések, ő ezekre azt válaszolta, hogy a párt hajlandó lenne e támogatásra, de csak megfelelő — kompromisszumos — együttműködési egyezmény alapján. Habár a lakosság nagy része tart a jobboldal revánsvágyától, elvben nem zárható ki az sem, hogy mégis a konzervatívok szerezzenek többséget. De még a velük rokonszenvező nyugati megfigyelők sem hiszik, hogy az elegendő lehessen egy működőképes kormányzáshoz. Holnap Hellászban mindenesetre a választóké a szó. Serény Péter HOLNAP, HELLASZBAN PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK GÖRÖGORSZÁGBAN NÉPSZABADSÁG 1985. június 1., szombat Növekszik a feszültség Pandzsábban Szikh szélsőségesek újabb terrorakcióiról, a feszültség fokozódásáról érkeztek jelentések pénteken India zömmel szikhek lakta Pandzsáb szövetségi államából, illetve a szomszédos, hindu lakosságú Harijána államból. Tizenegy leányiskola diákjai és tanárai súlyos mérgezést szenvedtek pénteken Szultánpur városában, amit vélhetőleg a szikh terrorcsoportok által megmérgezett víz okozott. A hatóságok vizsgálatot indítottak annak kiderítésére, hogy valóban szándékos vízmérgezés történt-e. Indiai sajtójelentések már a hét elején felhívták a figyelmet, hogy a szövetségi állam legfontosabb vízlelőhelyeit rendőrök őrzik, mert értesüléseik szerint szikh szélsőségesek a víz megmérgezésére készülnek. Pandzsáb északkeleti részén, feltehetően szikh fegyveresek halálosan megsebesítettek egy kereskedőt. Harijána államban egy négy fős csoport egy autóbuszt akart kirabolni. Pandzsábban jelenleg százezer főnyi katonai és rendőri erő áll készenlétben a terrorcselekmények megakadályozására. (MTI) A csillagháborús tervek tovább növelik a nukleáris háború veszélyét Szovjet szakértők sajtóértekezlete MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az amerikai űrfegyverkezési tervek rendkívüli veszélyére figyelmeztettek tekintélyes szovjet szakértők pénteki, moszkvai sajtóértekezletükön, amelyen a szovjet tudósok bizottsága a béke védelméért, az atomháború ellen elnevezésű bizottság kétéves munkáját összegezték. A testület azért alakult, hogy a legkülönbözőbb tudományágak képviselői, saját kutatásaik alapján, figyelmeztessenek a fegyverkezési verseny veszélyeire, a nukleáris háború beláthatatlan következményeire. A szovjet bizottság rendszeres kapcsolatot tart más országok, így az Egyesült Államok tudósköreivel is. Jevgenyij Velihov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke, e bizottság elnöke veszélyes illúziónak nevezte a Reagan-féle stratégiai védelmi kezdeményezést, mert az minden állítással ellentétben nem csökkenti, ellenkezőleg, új szintre emeli a fegyverkezési versenyt, a támadóeszközök fejlesztésére ösztönöz. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy az űrbe telepítendő csapásmérő rendszer jövője rendkívül bonyolult, reális feltételek között nem próbálható ki, s ezért semmiképpen sem garantálható abszolút megbízhatósága. Továbbá, miként a legújabb kutatások jelzik, megbízható ellenintézkedések egész köre létezik — tette hozzá az e kérdésben szakértő akadémikus. Andrej Kokosin, a bizottság elnökhelyettese, aki egyben az SZTA Egyesült Államok és Kanada Kutatóintézetének igazgatóhelyettese, azt említette meg, hogy az Egyesült Államokban rendkívül sokan ismerik el az „űrvédelmi rendszer” hatástalanságát. Az a tény, hogy ennek ellenére folytatják kidolgozását, arról tanúskodik: nem védelemről, hanem új csapásmérő eszközökről van szó. Z. I. ) Amerikai tudósok felhívása a kormány űrfegyverkezési programja ellen WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL „Az utóbbi évtizedekben több alkalommal is felléptek neves tudósok az amerikaiak által bevezetendő új fegyverrendszerek ellen, de először fordult elő, hogy ilyen nagy számban foglalnának állást egy koncepció ellen” — értékelte az NBC tévétársaság kommentátora a csütörtök este indított kampányt. Egy sajtóértekezlet és — amerikai stílusban — egy televíziós hirdetés jelentette a nyitányt. A sajtóértekezleten Henry Kendall, a Massachusetts Institute of Technology professzora bejelentette, hogy az Aggódó Tudósok Szövetsége elnevezésű csoport tiltakozását válasznak szánja Reagan elnök azon felhívására, hogy a tudományos élet jelesei vegyenek részt az űrvédelemnek nevezett tervek megvalósításában. A fő kérdés nem az — mondta Kendall —, vajon megvalósítható-e egyáltalán ez a koncepció, hanem az, mennyire növeli meg a nukleáris háború kirobbanásának a veszélyét. Richad Garwin, az IBM kutatóintézetének vezetője pedig leszögezte: „Az csupán álmodozás, hogy bárkit is megvéd acsillagok háborúja". Annak viszont, hogy fegyvereket irányítunk Föld körüli pályára, jól láthatók a következményei.” Egy kérdésre válaszolva Kendall professzor kijelentette: szovjet részről jogosan tekintik provokatívnak az amerikai kormány terveit, és azoknak nem lesz egyéb következményük, csupán még inkább felgyorsítják az amúgy is aggodalmat keltő fegyverkezési versenyt. A „csillagháborús” program leállítását, a szovjet—amerikai megállapodást „az űrfegyverek kipróbálásának és elhelyezésének teljes tilalmáról” követeli a csoport által készített felhívás. Eddig példátlanul nagy számban írták azt alá az amerikai tudományos élet legismertebb személyiségei. Az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája 700 tagjának, 54 Nobel-díjjal kitüntetett tudósnak a neve szerepel a listán. Kereszty András ) Barre pártonkívüliként kíván indulni az 1988-as francia elnökválasztáson PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A francia politikai pártok már a jövőre esedékes nemzetgyűlési és az 1988-as elnökválasztásokra készülnek. Raymond Barre bejelentette: jelöltként indul az elnökválasztásokon. Hónapokig tartó készülődés után Raymond Barre volt miniszterelnök közölte az Express című hetilapnak adott nyilatkozatában, hogy pártonkívüliként akar indulni az 1988-as elnökválasztásokon, ha úgy véli, a franciák nagy többsége támogatja őt. Barre szándékának felfedésével három éven át tartó politikai maratonfutás kezdődött az elnöki székért. Jacques Toubon, az RPR főtitkára tévényilatkozatában azt közölte, hogy pártja Chiracot támogatja az elnökségért folyó versengésben. Toubon, Barre-ral ellentétben, közölte: a jobboldali ellenzék úgy döntött, kész az együttműködésre Mitterrand elnökkel, ha ő államfő marad az 1986-os nemzetgyűlési választások után is, amelyet a jobboldal már megnyertnek tekint. Kovács István )