Népszabadság, 1985. június (43. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-01 / 127. szám

2 Moszkva a szovjet-amerikai kapcsolatok normalizálására törekszik Mihail Gorbacsov és Gustáv Husák pohárköszöntője a Kremlben Mihail Gorbacsov péntek este Gus­táv Husák tiszteletére a Kremlben vacsorát adott, amelyen mindketten pohárköszöntőt mondtak. Újabb fontos lépést tettünk a szovjet—csehszlovák együttműködés fejlesztésében, a két párt és a két nép közötti­­ barátság és szövetség megszilárdításában — összegezte a látogatás eredményeit pohárköszön­tőjében az SZKP KB főtitkára. Gorbacsov kijelentette: távlatot nyújt, biztonságot ad a testvérorszá­goknak a szocialista gazdasági integ­ráció, a testvérországok KGST-beli kétoldalú és többoldalú együttmű­ködése. Beszédének külpolitikai részében az SZKP KB főtitkára mindenekelőtt arra utalt, hogy Nyugat-Európában tovább telepítik az első csapás mé­résére alkalmas amerikai nukleáris rakétákat. A Szovjetunió és Cseh­szlovákia a testvérországokkal együtt amellett van, hogy megállítsa a fe­szültség fokozódásának folyamatát, amely csakis egy nukleáris konflik­tushoz vezethet. Figyelmeztetett ar­ra, hogy türelmet kell tanúsítani az időszerű problémák megoldása vé­gett. — A Szovjetunió a korábbiakhoz hasonlóan arra törekszik ezeken a tárgyalásokon, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének megfelelően becsületes és igazságos határozatok szülessenek — mondotta Mihail Gorbacsov, s hozzáfűzte, hogy ebben a létfontosságú kérdésben természetesen kölcsönösségre van szükség.­­ A Szovjetunió újfent megerősíti javaslatát, hogy haladéktalanul hir­dessenek moratóriumot az atom- és az­­űrfegyverekre. A moratórium ugyanis már most leállítaná a fegy­verkezési hajszát, és megakadályoz­ná annak kiterjedését a világűrre. A moratórium bevezetését természete­sen csak első lépésnek tekintjük — mondotta az SZKP KB főtitkára, s rámutatott, hogy ez megerősítheti a kölcsönös bizalmat, előmozdíthatja azt, hogy áttérjenek az atomfegyve­rek radikális csökkentésének útjá­ra. Javasoljuk, a moratórium mel­lett a Szovjetunió és az Egyesült Államok állapodjon meg abban, hogy meghatározott időn belül, mondjuk egy-két hónap leforgása alatt valamennyi megvitatandó kér­désben konkrét javaslatokat terjeszt a tárgyalások elé. E javaslatok tar­talmazzák azt is, hogy a felek mi­lyen szintekre készek csökkenteni hadászati támadófegyverzetüket, természetesen a csapásmérő űrfegy­verek betiltása mellett. Amellett vagyunk — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov —, hogy a szov­jet—amerikai kapcsolatokat vissza kell téríteni a normális kerékvá­gásba. Gorbacsov végezetül megemlítet­te, hogy a Szovjetunióban és Cseh­szlovákiában a kommunisták követ­kező pártkongresszusukra készül­nek. Ez az időszak, mint mindig, az eredmények összegezésének, a tarta­lékok feltárásának, az újabb felada­tok kitűzésének időszaka. A legfon­tosabb e feladatok között, hogy szi­lárdítsuk barátságunkat azokkal a szövetséges szocialista államokkal, amelyek fegyvertársaink a közös célokért vívott harcban — fejezte be pohárköszöntőjét Mihail Gorba­csov. Gustáv Husák pohárköszöntőjé­ben kijelentette: — A csehszlovák— szovjet szövetségesi kapcsolatok, a szocialista közösséghez tartozás ál­landó és változatlan külpolitikai iránytű és hathatós támogatás szá­munkra a szocialista építésben. Fej­lődésünk dinamikus meggyorsításá­nak fontos összetevője és előfelté­tele jelentékeny mértékű részvéte­lünk a nemzetközi szocialista integ­rációban. Gustáv Husák beszédének külpo­litikai részében megállapította, hogy mindenképpen meg kell erősíteni a szocialista közösség egységét, koor­dinálni kell akcióit, s a háborús ve­szély elhárítása végett harcra kell buzdítani a békeszerető és demok­ratikus erőket, minden reális mó­don gondolkodó embert. Csehszlovákia — húzta alá a szó­nok — teljes mértékben támogatja a Szovjetunió békepolitikáját és bé­kekezdeményezéseit, amelyek reá­lis és építő jellegű módszereket kí­nálnak a fegyverzetkorlátozásra, a nemzetközi feszültség enyhítésére, valamint a konstruktív nemzetközi együttműködés felújítására. Csehszlovákia — mondotta Gus­táv Husák — a jövőben is teljes mértékben és aktívan részt vesz a szocialista közösség összeegyeztetett külpolitikájának megvalósításában, a béke védelmét szolgáló, valamint az imperializmus részéről tapasz­talható fenyegetés elhárításáért fo­lyó közös harcban és az ezt szolgá­ló intézkedésekben. (MTI) Az Amal-szervezet tűzszünetet hirdetett A libanoni polgárháborúnak csak az átfogó politikai és intézményi re­form vethet véget. Ennek megvaló­sításában segíthet Szíria és Libanon katonai együttműködése — jelentette ki Amin Dzsemajel libanoni állam­fő Damaszkuszban Hafez Asszad Szí­riai elnökkel folytatott megbeszélése után. Dzsemajel közölte, hogy Asszad el­nökkel körvonalazták a megvalósí­tandó reformokat, amelyek a Rasid Karami libanoni miniszterelnök nemzeti egységkormánya által tavaly kilátásba helyezett reformokon ala­pulnak. Az izraeli kivonulásról szól­va Dzsemajel hangsúlyozta, hogy Li­banon nem fogad el semmiféle Iz­rael által tervezett úgynevezett ha­tár menti biztonsági sávot. Mint bejrúti tudósítónk, Eszes Tibor jelenti, Nabih Berri Amal­ ve­­zető péntek délben egyoldalúan tűz­szünetet jelentett be a palesztin tá­borokban és környékükön folytatott háborúban. Hajnalban — véres éj­szakai küzdelem után, melyben nyolcan meghaltak és 62-en meg­sebesültek — a síita mozgalom azt közölte, hogy immár véglegesen el­lenőrzi Szobrát , és a gazilát. Jelenté­sek szerint az, es­ti órákban ül össze az Amal politikai­, bizottsága, hogy rögzítse a tragikus palesztin—síita konfliktus lezárásának feltételeit. Cuellar sajtóértekezlete Havannában­ ­ HAVANNAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fő­­titkár pénteken háromnapos hivata­los kubai látogatásának befejeztével sajtótájékoztatót tartott.­­Bevezetőben az ENSZ főtitkára el­mondta, hogy a vendéglátók igen meleg fogadtatásban részesítették. Több mint húsz órán át tárgyalt Fi­del Castro államfővel, érintve a köl­csönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések egész sorát. A közép-amerikai válság rendezé­si lehetőségeiről szólva a főtitkár a Contadora-csopo­rt békemisszióját tá­mogatta. Elmondta, hogy úgy is mint Latin-Amerika szülötte,­ s úgy is mint az ENSZ által felhatalmazott személyiség, nagy figyelmet fordít a térség problémáira, s minden erejé­vel azon van, hogy a válság politi­kai úton megoldható legyen. Seres Attila ) NÉHÁNY SORBAN A nukleáris és űrfegyverzetről fo­lyó genfi szovjet—amerikai tárgya­lások keretében pénteken ülést tar­tott a hadászati fegyverzettel foglal­kozó tárgyaló csoport. (TASZSZ) Csehszlovákia területén befejező­dött a csehszlovák néphadsereg és a szovjet középső hadseregcsoport egységei részvételével megtartott hadgyakorlat. (TASZSZ) Az NSZK és az NDK szakszerveze­ti szövetsége egyaránt ellenzi a vi­lágűr katonai célú felhasználását, mi­vel az a fegyverkezési verseny foko­zását, nem pedig a biztonság növelé­sét szolgálja. Az erről szóló közös közleményt pénteken tette közzé Düsseldorfban a két szakszervezeti szövetség. (MTI) Laurent Fabius miniszterelnök jú­nius 10-én és 11-én hivatalos látoga­tást tesz Berlinben, ahol megbeszé­lést folytat majd Erich Honeckerrel, az NDK Államtanácsának elnökével, s találkozik Horst Lindermann-nal, a népi kamara elnökével is. (MTI) Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere pénteken Bonnban üdvözölte Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtikárának azt a kijelen­tését, hogy a Szovjetunió és a KGST kész kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat kialakítani a Közös Piaccal. (MTI) Szovjet gazdasági és kereskedel­mi küldöttség tartózkodik Kínában Iván T. Grisin külkereskedelmi mi­niszterhelyettes vezetésével. A de­legációt fogadta Jao Ji-lin kínai miniszterelnök-helyettes. (MTI) G­örögországban a héten véget ért a korteshadjárat. Holnap a vá­lasztóké a szó. A szavazás tétje nem csekély. A kérdés az, hogy — nem könnyű gazdasági helyzetben — a szocialisták meg tudják-e őrizni kormányzati pozíciójukat, avagy a konzervatív jobboldalnak (amely hi­vatalosan „Új Demokráciának” ne­vezi magát) sikerül revánsot vennie négy évvel ezelőtti látványos vere­ségéért. A politikai küzdelem tehát kemény — az volt már az őszről most vasárnapra előre hozott par­lamenti választások kiírása előtt is. Habár a külvilág általában Athén nemzetközi fellépését kíséri figye­lemmel, a külpolitika szinte alig volt jelen a korteshadjáratban. Itt ugyan­is nehéz támadni. A Papandreu-kor­­mányzat békekezdeményezései­­rész­vétele négy kontinens hat országá­nak a nagyhatalmakhoz címzett fegy­verzetkorlátozási felhívásaiban, erő­feszítései a Balkán atomfegyver­mentesítése érdekében­ öregbítették Görögország nemzetközi tekintélyét. A NATO-n és a Közös Piacon be­lül a nemzeti érdekeket előtérbe ál­lító­­magatartás, amely miatt a nyu­gati fővárosokban annyit­ bírálják, odahaza igencsak népszerű, akár ar­ról van szó, hogy a szövetséges Tö­rökországtól inkább érzi fenyegetve magát, mint a varsói szerződésbeli „ellenfeleitől”, akár arról, hogy más­fél milliárd dolláros támogatást har­colt ki a görög mező­gazdaságnak a brüsszeli közös kasszából­, akár ar­ról, hogy 1990-re az amerikai tá­maszpontok távozását követeli Hel­­lászból. Nem így a belpolitikában. Itt az Új Demokrácia a fő fronton indított offenzívát. Hol van már az olcsó de­magógia, amellyel adócsökkentést ígért az importgépkocsikra? („Régi Papandreut vagy új Volkswagent?” volt a jelszó, ami persze aligha gon­dolkodtatott el bárkit is arról, kinek a zsebére pótolja majd a „hirdető” az így kieső költségvetési bevé­telt . ..) Micotakisz konzervatív pártvezér a választási hadjárat finisében egye­nesen a köztársasági elnök törvényes voltát kérdőjelezte meg; lemondá­sát követelte arra az esetre, ha a konzervatívok visszakerülnének a kormányrúdhoz. Ezzel nemcsak da­rázsfészekbe nyúlt (a szocialisták sú­lyosan destabilizálónak minősítették fellépését), hanem mindjárt a kér­dések kérdéséhez is. A holnapi parlamenti választások kiírását ugyanis a következő hármas eseménysor előzte meg: az elnöki jogkört korlátozó alkotmánymódosí­tás szocialista kezdeményezése; Ka­­ramanlisz konzervatív államfő le­mondása; majd — együttes szocia­lista és kommunista többséggel — a demokratikus és baloldali érzelmű Szárcetakisz főbíró köztársasági el­nökké választása. (Ez Görögország­ban a parlament feladata.) Még em­lékezhetünk rá, hogy az elnökvá­lasztó szavazás több forduló után is rendkívül szoros volt; tény azon­ban, hogy a Szárcetakiszra voksoló­­ képviselők összessége mögött 60 szá­zalék fölötti lakossági szavazatarány állt. (Karamanliszt annak idején 45 százaléknyival emelték az elnöki székébe.) A konzervatívok alaki ki­fogásai, így az, hogy a döntő szava­zatot maga a házelnök adta le, a lé­nyeget tekintve tehát nem állják meg a helyüket. Csakhogy itt alapjában nem al­kotmányjogi, hanem politikai vitáról van szó. Noha Karamanlisz nem élt vissza viszonylag széles körű elnöki felhatalmazásával, elvben egy kon­zervatív államfő keresztezhette vol­na a szocialista kormány szándékait. Papandreuék ezért kezdeményezték, hogy az alkotmány módosításával az elnök kezéből adják át a parlament­nek a miniszterelnök menesztésének, a házfeloszlatásnak, a népszavazás elrendelésének, a politikai amnesz­tiának a jogát. (E módosításokról már volt szavazás, de csak akkor lépnek életbe, ha a most megválasz­tandó törvényhozás is szentesíti őket.) Az, hogy Karamanlisz ezt nem óhajtotta önmagára nézve elfogadni, éppoly logikus volt, mint az, hogy a szocialista vezetés nem az ellentá­borból keresett helyébe utódot. Pa­pandreuék 1981-ben az „alaghi”, a „változás” jelszavával arattak föld­csuszamlásszerű győzelmet az akko­ri parlamenti választásokon, s alig­hanem igazuk van azoknak a szava­zóiknak, akik úgy látják: az új köz­jogi felállásban több a biztosíték ar­ra, hogy a szocialisták demokratizá­lási és reformprogramja nagyobb léptekkel haladjon tovább. Ez azon­ban megfordítva is igaz. Micotakisz egy reagani, illetve thatcheri típusú politikai-gazdasági programhoz sze­retne partnert látni az államfőben, ezért támadja Szárcetakisz megvá­lasztását, ezért szeretné — remélt győzelme esetén — visszacsinálni az elnökcserét. Ami az esélyeket illeti, a megfi­gyelők általában szoros küzdelemre számítanak a holnapi szavazáson. A tavalyi közös piaci választások szá­mai már érzékeltették, hogy a kormányzás kikezdte a szocialisták nimbuszát (a hasonló 1981-es erő­próbához képest kilencről 3,5 százalékpontra zsugorodott a kon­zervatívokkal szembeni előnyük). Hiába, a 18 százalékos infláció, a 8 százalék körüli munkanélküliség nyomot hagy az emberekben. Sajtó­körökben elképzelhetőnek tartják, hogy olyan helyzet alakuljon ki, amelyben a szocialisták csak a har­madik parlamenti erő: a kommu­nisták támogatásával tudnának fel­színen maradni — legalábbis ezt­ tükrözték a Florakisz főtitkárnak sajtóértekezletén feltett kérdések, ő ezekre azt válaszolta, hogy a párt hajlandó lenne e támogatásra, de csak megfelelő — kompromisszumos — együttműködési egyezmény alap­ján. Habár a lakosság nagy része tart a jobboldal revánsvágyától, elv­ben nem zárható ki az sem, hogy mégis a konzervatívok szerezzenek többséget. De még a velük rokon­szenvező nyugati megfigyelők sem hiszik, hogy az elegendő lehessen egy működőképes kormányzáshoz. Holnap Hellászban mindenesetre a választóké a szó. Serény Péter HOLNAP, HELLASZBAN PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK GÖRÖGORSZÁGBAN NÉPSZABADSÁG 1985. június 1., szombat Növekszik a feszültség Pandzsábban Szikh szélsőségesek újabb terror­akcióiról, a feszültség fokozódásáról érkeztek jelentések pénteken India zömmel szikhek lakta Pandzsáb szö­vetségi államából, illetve a szomszé­dos, hindu lakosságú Harijána ál­lamból. Tizen­­­egy leányiskola diákjai és tanárai­­ súlyos mérgezést szen­vedtek pénteken Szultánpur városá­ban, amit vélhetőleg a szikh terror­­csoportok által megmérgezett víz okozott. A hatóságok vizsgálatot in­dítottak annak kiderítésére, hogy va­lóban szándékos vízmérgezés tör­­tént-e. Indiai sajtójelentések már a hét elején felhívták a figyelmet, hogy a szövetségi állam legfontosabb víz­lelőhelyeit rendőrök őrzik, mert ér­tesüléseik szerint szikh szélsőségesek a víz megmérgezésére készülnek. Pandzsáb északkeleti részén, fel­tehetően szikh fegyveresek halálo­san megsebesítettek egy kereskedőt. Harijána államban egy négy fős cso­port egy autóbuszt akart kirabolni. Pandzsábban jelenleg százezer fő­nyi katonai és rendőri erő áll ké­szenlétben a terrorcselekmények megakadályozására. (MTI) A csillagháborús tervek tovább növelik a nukleáris háború veszélyét Szovjet szakértők sajtóértekezlete­­ MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az amerikai űrfegyverkezési ter­vek rendkívüli veszélyére figyelmez­tettek tekintélyes szovjet szakértők pénteki, moszkvai sajtóértekezletü­kön, amelyen a szovjet tudósok bi­zottsága a béke védelméért, az atom­háború ellen elnevezésű bizottság kétéves munkáját összegezték. A testület azért alakult, hogy a legkülönbözőbb tudományágak kép­viselői, saját kutatásaik alapján, fi­gyelmeztessenek a fegyverkezési ver­seny veszélyeire, a nukleáris háború beláthatatlan következményeire. A szovjet bizottság rendszeres kapcso­latot tart más országok, így az Egye­sült Államok tudósköreivel is. Jevgenyij Velihov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnö­­ke, e bizottság elnöke veszélyes il­lúziónak nevezte a Reagan-féle stra­tégiai védelmi kezdeményezést, mert az minden állítással ellentétben nem csökkenti, ellenkezőleg, új szintre emeli a fegyverkezési versenyt, a tá­madóeszközök fejlesztésére ösztönöz. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy az űrbe telepítendő csapásmérő rend­szer jövője rendkívül bonyolult, reá­lis feltételek között nem próbálható ki, s ezért semmiképpen sem garan­tálható abszolút megbízhatósága. To­vábbá, miként a legújabb kutatások jelzik, megbízható ellenintézkedések egész köre létezik — tette hozzá az e kérdésben szakértő akadémikus. Andrej Kokosin, a bizottság elnök­­helyettese, aki egyben az SZTA Egye­sült Államok és Kanada Kutatóin­tézetének igazgatóhelyettese, azt em­lítette meg, hogy az Egyesült Álla­mokban rendkívül sokan ismerik el az „űrvédelmi rendszer” hatástalan­ságát. Az a tény, hogy ennek elle­nére folytatják kidolgozását, arról tanúskodik: nem védelemről, hanem új csapásmérő eszközökről van szó. Z. I. ) Amerikai tudósok felhívása a kormány űrfegyverkezési programja ellen­ ­ WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL „Az utóbbi évtizedekben több al­kalommal is felléptek neves tudó­sok az amerikaiak által bevezetendő új fegyverrendszerek ellen, de elő­ször fordult elő, hogy ilyen nagy számban foglalnának állást egy koncepció ellen” — értékelte az NBC tévétársaság kommentátora a csütörtök este indított kampányt. Egy sajtóértekezlet és — ameri­kai stílusban — egy televíziós hir­detés jelentette a nyitányt. A sajtóértekezleten Henry Ken­­dall, a Massachusetts Institute of Technology professzora bejelentette, hogy az Aggódó Tudósok Szövetsé­ge elnevezésű csoport tiltakozását válasznak szánja Reagan elnök azon felhívására, hogy a tudományos élet jelesei vegyenek részt az űrvé­delemnek nevezett tervek megvaló­sításában. A fő kérdés nem az — mondta Kendall —, vajon megvaló­­sítható-e egyáltalán ez a koncepció, hanem az, mennyire növeli meg a nukleáris háború kirobbanásának a veszélyét. Richad Garwin, az IBM kutatóintézetének vezetője pedig le­szögezte: „Az csupán álmodozás, hogy bárkit is megvéd a­­csillagok háborúja"­. Annak viszont, hogy fegyvereket irányítunk Föld körüli pályára, jól láthatók a következmé­nyei.” Egy kérdésre válaszolva Ken­dall professzor kijelentette: szovjet részről jogosan tekintik provokatív­nak az amerikai kormány terveit, és azoknak nem lesz egyéb követ­kezményük, csupán még inkább fel­gyorsítják az amúgy is aggodalmat keltő fegyverkezési versenyt. A „csillagháborús” program leál­lítását, a szovjet—amerikai megálla­podást „az űrfegyverek kipróbálá­sának és elhelyezésének teljes tilal­máról” követeli a csoport által ké­szített felhívás. Eddig példátlanul nagy számban írták azt alá az ame­rikai tudományos élet legismertebb személyiségei. Az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája 700 tagjá­nak, 54 Nobel-díjjal kitüntetett tu­dósnak a neve szerepel a listán. Kereszty András ) Barre pártonkívüliként kíván indulni az 1988-as francia elnökválasztáson­ ­ PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A francia politikai pártok már a jövőre esedékes nemzetgyűlési és az 1988-as elnökválasztásokra készül­nek. Raymond Barre bejelentette: jelöltként indul az elnökválasztáso­kon. Hónapokig tartó készülődés után Raymond Barre volt miniszterelnök közölte az Express című hetilapnak adott nyilatkozatában, hogy párton­­kívüliként akar indulni az 1988-as elnökválasztásokon, ha úgy véli, a franciák nagy többsége támogatja őt. Barre szándékának felfedésével három éven át tartó politikai ma­­ratonfutás kezdődött az elnöki szé­kért. Jacques Toubon, az RPR fő­titkára tévényilatkozatában azt kö­zölte, hogy pártja Chiracot támo­gatja az elnökségért folyó versen­gésben. Toubon, Barre-ral ellentét­ben, közölte: a jobboldali ellenzék úgy döntött, kész az együttműködés­re Mitterrand elnökkel, ha ő állam­fő marad az 1986-os nemzetgyűlési választások után is, amelyet a jobb­oldal már megnyertnek tekint. Kovács István )

Next