Népszabadság, 1985. augusztus (43. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

2 NÉPSZABADSÁG 1985. augusztus 1., csütörtök Washington nem törekszik megállapodásra a genfi leszerelési tárgyalásokon A Pravda cikke az amerikai magatartásról A genfi szovjet—amerikai leszere­lési tárgyalások eredménytelenségé­vel foglalkozik a moszkvai Pravda csütörtöki szerkesztőségi cikke, ame­lyet a TASZSZ hírügynökség egy nappal korábban közölt. A Szovjetunió már a genfi tár­gyalások első fordulóján javasolta, hogy a megbeszélések egész idejére hirdessenek moratóriumot az atom- és űrfegyverkísérletekre, a második forduló alkalmával pedig határozot­tan értésre adta, hogy erre vonat­kozólag megállapodást szeretne elér­ni. Viszont az amerikai fél — mutat rá a cikk — folytatta az ürügyek keresését, hogy kibújhasson a Szov­jetunió által javasolt intézkedés megtétele alól. Azt állította például, hogy a moratórium meghirdetése rögzítené a Szovjetunió állítólagos nukleáris fölényét. Általánosan el­ismert viszont — állapítja meg ez­zel kapcsolatban a Pravda —, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok között e területen paritás áll fenn, és ezt a tényt Nyugaton is el­ismerik. Az új amerikai rakéták nyugat­európai telepítésére hozott szovjet válaszintézkedéseket számításba vé­ve Európában hozzávetőleges egyen­lőség áll fenn a közepes hatótávol­ságú atomfegyverek területén. Ha az Egyesült Államokat valóban ag­gasztaná a szovjet atomerők „fenye­gető” növekedése, akkor a logika törvénye szerint inkább abban kel­lene érdekeltnek lennie, hogy meg­állítsa ezt a növekedést. A cikk ezután a világűrrel kap­csolatban tarthatatlannak minősíti az amerikai félnek azt az állítását, hogy a moratórium befagyasztaná a „szovjet fölényt”. Köztudott, hogy a Szovjetunió — az Egyesült Államok­tól eltérőleg — nem végez semmi olyan munkát, amely csapásmérő kozmikus fegyverek létrehozására irányulna. Az SZKP sajtóorgánuma a továb­biakban rámutat: a szovjet fél a genfi tárgyalásokon sürgette, hogy kezdjék meg az űrfegyverkezési haj­sza megelőzésével kapcsolatos gya­korlati vitát. Az Egyesült Államok viszont továbbra sem hajlandó meg­állapodni az űrfegyverkezési hajsza elhárításában. A közepes hatótávolságú európai atomeszközökkel kapcsolatban a Szovjetunió olyan széles körű akció­­programot terjesztett elő, amelynek célja a probléma becsületes és igaz­ságos megoldása. Javaslatát Moszk­va nagy politikai jelentőségű egyol­dalú akcióval toldotta meg, amikor áprilistól megszüntette a közepes hatótávolságú rakéták telepítését, és visszafogta más válaszintézkedései­nek folytatását Európában. A Pravda megállapítja: az e te­rületen folytatott amerikai taktika egyetlen célja az időnyerés a Per­­shing—2-esek és a robotrepülőgé­pek európai telepítésének befejezé­séhez. Mindebből kitűnik tehát, hogy mii­közben a szovjet fél konkrét javas­latokkal állt elő, az Egyesült Álla­mok egyetlen építő szellemű lépést sem tett, mindössze azzal foglalatos­kodott, hogy akadályokat gördítsen a Genfben folyó komoly munka út­jába — állapítja­ meg a Pravda csütörtöki szerkesztőségi cikke. (TASZSZ) Pretoria visszahívta kinevezett nagykövetét az Egyesült Államokból Dél-Afrika kedden konzultációra hazarendelte Washingtonba kineve­zett nagykövetét. Herbert Beukes mintegy két hó­napja tartózkodik állomáshelyén, megbízólevelét azonban még nem adta át a Fehér Házban. A pretoriai külügyminisztériumban nem adtak részletesebb magyarázatot az ügyre. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy az Egyesült Államok a Botswana el­len elkövetett dél-afrikai katonai ag­resszió elleni tiltakozásául június 15- én szintén hazarendelte pretoriai nagykövetét. Mindazonáltal Washing­ton eddig nem tett tényleges politi­kai vagy gazdasági intézkedéseket, amelyek arra utalnának, hogy a Fe­hér Házban változást kívánnak a dél-afrikai helyzetben. Mindössze annyi történt, hogy a múlt héten Washington a dél-afrikai vezetés tu­domására hozta, hogy diplomatája addig nem is tér vissza, amíg Pre­toria meg nem szünteti a közelmúlt­ban bevezetett szükségállapotot, itt A dél-angliai Southampton kikö­tőjének dokkmunkásai kedden meg­tagadták egy dél-afrikai hajó kiszol­gálását. A hajó rakománya harci re­pülőgépek gyártásához szükséges, mintegy 38 ezer dollár értékű fel­szerelésből állt volna, amelyet a dél­afrikai Atlas Aircraft repülőgépgyár rendelt meg. A dokkmunkások kép­viselője közölte: azért tagadták meg a szállítmány berakását, mivel az — a rakomány tartalma miatt — el­lentmondana az ENSZ ama felhívá­sának, hogy a világ országai állít­sák le a Dél-afrikai Köztársaságba irányuló fegyverszállításokat. Louis le Grange dél-afrikai rend­őrség- és börtönügyi miniszter kö­zölte, hogy korlátozásokat hoznak ama személyek eltemetésével kap­csolatban, akik a karhatalommal va­ló összetűzések során haltak meg. A bejelentés felháborodást váltott ki ellenzéki és egyházi körökben egy­aránt. Egy időben csak egy ilyen teme­tést lehet tartani; a gyászszertar­tásra csak zárt épületben kerülhet sor (ezzel korlátozzák a lehetséges részvevők létszámát), valamint csak a temetést végző pap mondhat be­szédet. A korlátozást a fajüldöző rezsim azzal indokolja, hogy ezek a teme­tések rendszeresen politikai tilta­kozó gyűlésekké váltak. Az ország­­ egy részén júliusi 21-én rendkívüli állapotot léptettek életbe, és azóta — hivatalos adatok szerint — 1286 személyt vettek őrizetbe. Becslések szerint ugyanebben az időszakban 30 fekete bőrű dél-afrikai lakos vált a rendőrterror áldozatává. (DPA) New York-i tüntetés a dél-afrikai rendszer elnyomó politikája ellen. A lengyel parlament a gazdaságról Varsóban pontosan egy hónappal azelőtt, hogy megbízatása lejár, megtartotta utolsó plenáris ülését a lengyel parlament. Ezúttal a reform végrehajtásáról, a vállalati önkor­mányzatról, a parlamenti képviselők jogairól és kötelességeiről, valamint a rendőri szolgálattal foglalkozó tör­vénytervezetről tanácskoztak. A szejm határozatában megállapí­totta: folytatni kell a reformot, amely nagyban hozzájárult a­hhoz, hogy a lengyel gazdaság teljesítmé­nye ismét növekszik. Viszont az or­szág helyzete és az emberek élete továbbra is nehéz, hangsúlyozza a határozat, így a további javulás ér­dekében meg kell gyorsítani a re­form végrehajtását és előírásait kö­vetkezetesen meg kell tartani. A vállalatok számára olyan feltétele­ket kell teremteni, hogy a gazdasági kényszer bírja rá őket a kezdemé­nyezésre és a vállalkozásra. (MTI) NÉHÁNY SORBAN Görögország mintegy 40 millió dollárt veszített amiatt, hogy a TWA légitársaság gépének túszdrámája után Reagan elnök felszólította az amerikai utazókat az ország és kü­lönösen az athéni repülőtér elkerü­lésére. (AP) A Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Japán képviselői Tokióban befejezték megbeszéléseiket a polgá­ri repülés biztonságának növelésé­ről. A három ország szakértői a Csendes-óceán északi térsége fe­lett átívelő repülőutak biztonságo­sabb közlekedéséről tárgyaltak, és dokumentumot írtak alá. (TASZSZ) Júniusban rekordot ért el az ame­rikai kereskedelmi deficit nagysága, az import 13,42 milliárd dollárral haladta meg a kivitelt — jelentette be az amerikai kereskedelmi mi­nisztérium. Ennél nagyobb hiányt csak tavaly júliusban könyvelhet­tek el a kereskedelmi mérlegen: ak­kor 13,77 milliárd dollár volt a de­ficit. (AP) Zavargásoktól tartanak Indiában egy újabb politikai merénylet miatt Két fiatalember szerdán lelőtte az indiai parlament egyik tagját, fele­ségét és egy látogatójukat. Lalit Makent, aki Gandhi miniszterelnök Kongresszus Pártjának képviselője volt, akkor ölték meg, amikor házá­ból kilépve gépkocsijába készült be­szállni. A 34 éves képviselő jelentős sze­repet játszott a szakszervezeti moz­galomban. Radzsiv Gandhi minisz­terelnök szerint az ország egyik leg­dinamikusabb és legígéretesebb poli­tikusa volt. A merénylet után szerdán riadó­készültségbe helyezték az új-delhi rendőrséget, s a zavargások kirob­banásának veszélye miatt megtiltot­ták a csoportosulást és a fegyvervi­selést az indiai fővárosban. A rendőrök kihallgatás céljából őrizetbe vettek három férfit, de nem voltak hajlandók közölni, hogy sze­repet játszottak-e a hármas gyilkos­ságban. A Reuter szerint a rendőr­ség nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a merényletet szikhek követ­ték el, mivel a meggyilkolt képvi­selő nevét összefüggésbe hozzák az Indira Gandhi meggyilkolása után kirobbant szikh-ellenes zavargások­kal. (MTI) INDIAI KORMÁNY - SZIKHEK KIEGYEZÉS KÉRDŐJELEKKEL Amikor a minap megkötötték az egyezményt az indiai kormány és a szikhek kiegyezéséről, fellélegzett a hatalmas ország minden felelősen gondolkodó lakója, politikusa, pártja. Ezt a kiegyezést az a 40 éves Rad­zsiv Gandhi indiai kormányfő ké­szítette elő, szorgalmazta, akinek édesanyja, Indira Gandhi szikh me­rénylők golyóitól vesztette életét. Fia, a mostani kormányfő a szikhek egyik vezetőjével, az Akan­ Dal párt fejével, a mérsékeltként jellemzett Longovallal egyezett meg a 15 mil­liós vallási kisebbség jó néhány alap­vető követelésének teljesítésében. India, temérdek megosztó tényező­jével, vallási, etnikai, kasztrendszer­beli gondjával együtt több évtizede egységes. Vezetőinek nem kis erőfe­szítésével sikerült az elválasztó ele­mek helyett az összekapcsoló ténye­zőkre, mindenekelőtt a világ máso­dik legnépesebb országa területi-po­litikai egységére összpontosítani a figyelmet. A mostani megállapodás is ennek a Gandhi, Nehru, Indira Gandhi nevével fémjelzett útnak újabb állomása, amely remélhetőleg enyhíti majd a Pandzsáb — a szikhek többségének lakóhelye — körül ki­alakult feszültséget. Talán megindul a tisztulás a szikh politikai erőkön belül is, elszigetelődnek a szepara­tista szélsőségesek, megerősödik a józan, a megbékélésre, az indiai ál­lamszövetséggel való tartós azono­sulásra, az integrációra törekvő irányzat. Amint a Washington Post kommentárja rámutatott, világszerte konfliktusok alakulnak ki a nemzeti kisebbségek és a központi vezetés kö­zött. A kormányok általában négy­féle módon reagálnak: 1. nem ve­szik tudomásul a nemzeti kisebbsé­gek gondjait; 2. erőszakkal lépnek föl ellenük; 3. játékszerként kezelik őket; 4. teljesítik megalapozott kö­veteléseiket. Radzsiv Gandhi ez utóbbi megoldást választotta — írja az amerikai lap —, mégpedig attól a felismeréstől vezettetve, hogy a szél­sőségeseket a leghatásosabban úgy lehet elszigetelni, ha megegyezik a mérsékeltekkel, a többséggel. Pandzsábot India leggazdagabb szövetségi államának tartják, lakóit, a szikheket pedig kitűnő gazdálko­dóknak, kereskedőknek, iparosoknak, katonáknak. Ám ez a gazdagság nem a turbánt-szakállat viselő szikhek kizárólagos eredménye. Hiszen az arányuk Pandzsábon belül is alig haladja meg az ötven százalékot, a tekintélyes fennmaradó részt hinduk alkotják. Kiválásuk az indiai állam­­szövetségből, szeparatizmusuk — amit a szikh szélsőségesek követel­nek — már csak ezért sem megala­pozott; ez súlyosan sértené a negy­­ven-egynéhány százaléknyi hindut. Ami viszont Pandzsáb együttélésé­nek több gyakorlati kérdését illeti, e tekintetben Radzsiv Gandhi — megtanácskozva az indiai kormány felelős politikusaival — engedmé­nyeket tett. Ezek szerint Pandzsáb az eddiginél több vizet kap a folyók­­ból a termőföldek öntözésére. Csan­digarht, ezt a világhírű francia épí­tész, Le Corbusier által tervezett ult­ramodern várost, régebbi szövetségi területet Pandzsábhoz csatolják. (Csandigarhnak olyasfajta státusa volt, mint Washingtonnak. Tehát nem tartozott egyetlen szövetségi ál­lamhoz sem, ám egyúttal két állam, Pandzsáb és Ham­ana fővárosául szol­gált.) A kiegyezés további pontja­ként fokozatosan felszámolják Pand­­zsábban a terroristák elítélésére fel­állított különbíróságokat, normali­­zálják a helyzetet. „Elég volt a gyilkosságokból, a re­pülőgép-robbantással betelt a pohár” — foglalta össze a közhangulatot egy indiai kormánytisztviselő, utalva az utóbbi négy évet jellemző erőszak­­hullámra, az indiai légitársaság óriás gépének felrobbantására. Közmeg­egyezéssel lefektették a megbékélés alapjait. Ennek a megállapodásnak azonban nem kis számú ellenzője is van, nemcsak szikh szélsőségesek, hanem más politikai erők, csopor­tok körében is. Nyitott kérdés, hogy az érintettek, a többi között a Pand­­zsábbal szomszédos szövetségi álla­mok milyen mértékben lesznek ké­pesek felülemelkedni szűk részérde­keiken, és az egész ország javát te­kintve rugalmasságot tanúsítani, ha kell, engedményeket tenni. Dunai Péter (Folytatás az 1. oldalról.) A tanácskozás következő felszólaló­ja, Csehszlovákia küldötte, Bohuslav Chnoupek arra emlékeztetett, hogy tíz évvel ezelőtt a harmincöt állam egységesen elítélte az erő pozíciójá­ból való politizálást, a hideghábo­rúhoz való visszatérést. Csak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartása vezethet el a katonai enyhüléshez. Lee Tindemans, aki tíz évvel ez­előtt, akkor belga miniszterelnök­ként, maga is aláírta a záróokmányt, kiemelte a meggyengült kölcsönös bizalom újjáépítésének fontosságát, amely — mint mondta — csak lé­pésről lépésre, a politikai realitá­sok figyelembevételével történhet. A magyar külügyminiszter, aki ma első felszólalóként mondja el beszédét, tegnap több kétoldalú megbeszélésen vett részt. Várkonyi Péter norvég, kanadai, francia, nyu­gatnémet, brit, osztrák és ír kollé­gájával tárgyalt, mindenekelőtt azokról a nemzetközi kérdésekről, amelyek összefüggenek a helsinki folyamattal. Valamennyi kétoldalú találkozón hangsúlyozták az ősszel Budapesten, sorra kerülő európai kulturális fórum fontosságát. Helsinkiben, tegnap tették közzé azt a finnek kezdeményezte felhí­vást, amelyben a világhírű művészek sürgetik a békét és az együttműkö­dést. Az aláírók hangsúlyozzák, hogy bárhogyan ítéljük is meg a záróok­mány aláírása óta eltelt tíz évet, tény, hogy Európa elkerülhette a fegyveres összecsapásokhoz vezető konfliktusokat. A felhíváson, többek között olyan nevek szerepelnek, mint Csingiz Ajtmatov szovjet, Nor­man Mailer amerikai, Simone de Beauvoir francia, Alberto Moravia olasz, Günter Grass nyugatnémet író, vagy a filmművészet olyan kiváló­ságai, mint Woody Allen, Innoken­­tyij Szmoktunovszkij, a Kossuth- és Oscar-díjas Szabó István. A harmincöt ország külügyminisz­terének tanácskozása ma fejeződik be. Elek János Az EGK kész a KGST-vel való párbeszédre Az Európai Közösségek Bizottsága levélben válaszolt a KGST titkárá­nak a két gazdasági szervezet kö­zötti kapcsolatfelvétel ügyében, és ebben megerősíti a Közös Piac kész­ségét a párbeszédre. Az EGK egyben bővebb tájékoz­tatást kér a KGST részéről további elképzeléseit illetően. A brüsszeli központ levélben a to­vábbiakban azt ajánlja a szocialis­ta országok gazdasági együttműkö­dési szervezetének, hogy a két tö­mörülés közötti kapcsolatfelvétel ke­retébe ne foglalják majd bele a KGST-tagországok és az EGK kö­zötti kétoldalú megállapodásokat. Ezzel kapcsolatban brüsszeli diplo­máciai források arra hívják fel a figyelmet, hogy az EGK, ha nem is zárkózik el a dialógustól, azt, mint eddig, feltételekhez köti. A szerdán közzétett hivatalos nyilatkozat szerint a bizottság Vja­­cseszlav Szicsovnak, a KGST titkárá­nak továbbította kedden a levelet. Mint emlékezetes, előbb májusban Mihail Gorbacsov javasolta a két szervezet közötti együttműködést. A KGST — Szicsov levelével — június folyamán hivatalos kapcsolatfelvé­telt ajánlott a Közös Piacnak, mivel az ilyen jellegű tárgyalások 1981 óta szünetelnek, újrakezdésük ösztön­zést adna az összeurópai együttmű­ködési folyamatnak. (MTI) Az amerikai kongresszus jóváhagyta a katonai segélyprogramokat Az amerikai szenátus kedden meg­szavazta az Egyesült Államok 1986- ra szóló katonai költségvetését, de a képviselőházban, ahol a Demokrata Párt van többségben, az éles viták miatt szeptemberre halasztották a szavazást. A szenátus és a képvise­lőház megszavazta a következő két évre szóló külföldi segélyprogramot. A 302,5 milliárd dolláros katonai költségvetést , amely ugyan 19,7 milliárddal kevesebb a kormányzat által kért összegnél, ám gyakorlati­lag biztosítja a Pentagon által fon­tosnak tartott szinte valamennyi fegyvert — 94 szavazattal öt elle­nében hagyták jóvá. A költségvetés 2,75 milliárd dollárt irányoz elő az űrfegyverkezésre, 155,5 milliót a ve­gyi fegyverek gyártására és 150 mil­lióval növelte az MX rakéta utódjá­nak szánt Midgetman rakétákra kért 624,5 millió dollárt. A szenátus ugyanakkor a felére — 50 darabra — csökkentette a Reagan által igé­nyelt MX rakéták számát. Ami az évi 12,7 milliárd dollár összegű külföldi segélyprogramot illeti, ezt a szenátus tagjai kedden vita nélkül, kézfelemeléssel hagyták jóvá, a képviselőházban pedig — szerdán — 262 szavazattal 161 el­lenében fogadták el. A program 1,5 milliárd dolláros rendkívüli se­gélyt irányoz elő Izraelnek és 500 milliót Egyiptomnak. Izrael egyéb­ként a két következő esztendőben 3—3 milliárd, Egyiptom pedig 2,1— 2,1 milliárd dollárt kap. A kongresszus 27 millió dolláros segélyt szavazott meg a nicaraguai, 15 milliót az afgán és 5 milliót a kambodzsai ellenforradalmároknak. Az utóbbi három esetben azt állít­ják, hogy e segélyek nem foglalhat­nak magukban fegyvereket. Nicara­gua esetében — a képviselőház ösz­tönzésére — kikötötték azt is, hogy a segélyek elosztásáról nem rendel­kezhet sem a Pentagon, sem pedig a CIA. (MTI) Házfi őrizetben a dél-koreai ellenzék vezére A dél-koreai hatóságok szerdán ismét házi őrizet alá helyezték Szöul­ban Kim De Dzsung ellenzéki veze­tőt. Az intézkedés célja valószínű­leg az, hogy megakadályozzák a po­litikus részvételét az ellenzéki Új Koreai Demokrata Pártnak (UKDP) a napokban kezdődő országos ta­nácskozásán — mondották a párt vezetői. Az UKDP követelte, hogy a hatóságok vonják vissza az intéz­kedést. A szöuli kormány nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy miért korlátozták ismét Kim De Dzsung mozgásszabadságát. Az 59 éves­ politikus februárban tért vissza hazájába kétéves önkén­tes száműzetéséből, s hazatértekor a kormány megtiltott számára min­denféle politikai tevékenységet. Az UKDP jelenleg az ország vezető el­lenzéki ereje, 102 helye van a 276 fős parlamentben. (MTI)

Next