Népszabadság, 1985. augusztus (43. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
2 NÉPSZABADSÁG 1985. augusztus 1., csütörtök Washington nem törekszik megállapodásra a genfi leszerelési tárgyalásokon A Pravda cikke az amerikai magatartásról A genfi szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások eredménytelenségével foglalkozik a moszkvai Pravda csütörtöki szerkesztőségi cikke, amelyet a TASZSZ hírügynökség egy nappal korábban közölt. A Szovjetunió már a genfi tárgyalások első fordulóján javasolta, hogy a megbeszélések egész idejére hirdessenek moratóriumot az atom- és űrfegyverkísérletekre, a második forduló alkalmával pedig határozottan értésre adta, hogy erre vonatkozólag megállapodást szeretne elérni. Viszont az amerikai fél — mutat rá a cikk — folytatta az ürügyek keresését, hogy kibújhasson a Szovjetunió által javasolt intézkedés megtétele alól. Azt állította például, hogy a moratórium meghirdetése rögzítené a Szovjetunió állítólagos nukleáris fölényét. Általánosan elismert viszont — állapítja meg ezzel kapcsolatban a Pravda —, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között e területen paritás áll fenn, és ezt a tényt Nyugaton is elismerik. Az új amerikai rakéták nyugateurópai telepítésére hozott szovjet válaszintézkedéseket számításba véve Európában hozzávetőleges egyenlőség áll fenn a közepes hatótávolságú atomfegyverek területén. Ha az Egyesült Államokat valóban aggasztaná a szovjet atomerők „fenyegető” növekedése, akkor a logika törvénye szerint inkább abban kellene érdekeltnek lennie, hogy megállítsa ezt a növekedést. A cikk ezután a világűrrel kapcsolatban tarthatatlannak minősíti az amerikai félnek azt az állítását, hogy a moratórium befagyasztaná a „szovjet fölényt”. Köztudott, hogy a Szovjetunió — az Egyesült Államoktól eltérőleg — nem végez semmi olyan munkát, amely csapásmérő kozmikus fegyverek létrehozására irányulna. Az SZKP sajtóorgánuma a továbbiakban rámutat: a szovjet fél a genfi tárgyalásokon sürgette, hogy kezdjék meg az űrfegyverkezési hajsza megelőzésével kapcsolatos gyakorlati vitát. Az Egyesült Államok viszont továbbra sem hajlandó megállapodni az űrfegyverkezési hajsza elhárításában. A közepes hatótávolságú európai atomeszközökkel kapcsolatban a Szovjetunió olyan széles körű akcióprogramot terjesztett elő, amelynek célja a probléma becsületes és igazságos megoldása. Javaslatát Moszkva nagy politikai jelentőségű egyoldalú akcióval toldotta meg, amikor áprilistól megszüntette a közepes hatótávolságú rakéták telepítését, és visszafogta más válaszintézkedéseinek folytatását Európában. A Pravda megállapítja: az e területen folytatott amerikai taktika egyetlen célja az időnyerés a Pershing—2-esek és a robotrepülőgépek európai telepítésének befejezéséhez. Mindebből kitűnik tehát, hogy miiközben a szovjet fél konkrét javaslatokkal állt elő, az Egyesült Államok egyetlen építő szellemű lépést sem tett, mindössze azzal foglalatoskodott, hogy akadályokat gördítsen a Genfben folyó komoly munka útjába — állapítja meg a Pravda csütörtöki szerkesztőségi cikke. (TASZSZ) Pretoria visszahívta kinevezett nagykövetét az Egyesült Államokból Dél-Afrika kedden konzultációra hazarendelte Washingtonba kinevezett nagykövetét. Herbert Beukes mintegy két hónapja tartózkodik állomáshelyén, megbízólevelét azonban még nem adta át a Fehér Házban. A pretoriai külügyminisztériumban nem adtak részletesebb magyarázatot az ügyre. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy az Egyesült Államok a Botswana ellen elkövetett dél-afrikai katonai agresszió elleni tiltakozásául június 15- én szintén hazarendelte pretoriai nagykövetét. Mindazonáltal Washington eddig nem tett tényleges politikai vagy gazdasági intézkedéseket, amelyek arra utalnának, hogy a Fehér Házban változást kívánnak a dél-afrikai helyzetben. Mindössze annyi történt, hogy a múlt héten Washington a dél-afrikai vezetés tudomására hozta, hogy diplomatája addig nem is tér vissza, amíg Pretoria meg nem szünteti a közelmúltban bevezetett szükségállapotot, itt A dél-angliai Southampton kikötőjének dokkmunkásai kedden megtagadták egy dél-afrikai hajó kiszolgálását. A hajó rakománya harci repülőgépek gyártásához szükséges, mintegy 38 ezer dollár értékű felszerelésből állt volna, amelyet a délafrikai Atlas Aircraft repülőgépgyár rendelt meg. A dokkmunkások képviselője közölte: azért tagadták meg a szállítmány berakását, mivel az — a rakomány tartalma miatt — ellentmondana az ENSZ ama felhívásának, hogy a világ országai állítsák le a Dél-afrikai Köztársaságba irányuló fegyverszállításokat. Louis le Grange dél-afrikai rendőrség- és börtönügyi miniszter közölte, hogy korlátozásokat hoznak ama személyek eltemetésével kapcsolatban, akik a karhatalommal való összetűzések során haltak meg. A bejelentés felháborodást váltott ki ellenzéki és egyházi körökben egyaránt. Egy időben csak egy ilyen temetést lehet tartani; a gyászszertartásra csak zárt épületben kerülhet sor (ezzel korlátozzák a lehetséges részvevők létszámát), valamint csak a temetést végző pap mondhat beszédet. A korlátozást a fajüldöző rezsim azzal indokolja, hogy ezek a temetések rendszeresen politikai tiltakozó gyűlésekké váltak. Az ország egy részén júliusi 21-én rendkívüli állapotot léptettek életbe, és azóta — hivatalos adatok szerint — 1286 személyt vettek őrizetbe. Becslések szerint ugyanebben az időszakban 30 fekete bőrű dél-afrikai lakos vált a rendőrterror áldozatává. (DPA) New York-i tüntetés a dél-afrikai rendszer elnyomó politikája ellen. A lengyel parlament a gazdaságról Varsóban pontosan egy hónappal azelőtt, hogy megbízatása lejár, megtartotta utolsó plenáris ülését a lengyel parlament. Ezúttal a reform végrehajtásáról, a vállalati önkormányzatról, a parlamenti képviselők jogairól és kötelességeiről, valamint a rendőri szolgálattal foglalkozó törvénytervezetről tanácskoztak. A szejm határozatában megállapította: folytatni kell a reformot, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a lengyel gazdaság teljesítménye ismét növekszik. Viszont az ország helyzete és az emberek élete továbbra is nehéz, hangsúlyozza a határozat, így a további javulás érdekében meg kell gyorsítani a reform végrehajtását és előírásait következetesen meg kell tartani. A vállalatok számára olyan feltételeket kell teremteni, hogy a gazdasági kényszer bírja rá őket a kezdeményezésre és a vállalkozásra. (MTI) NÉHÁNY SORBAN Görögország mintegy 40 millió dollárt veszített amiatt, hogy a TWA légitársaság gépének túszdrámája után Reagan elnök felszólította az amerikai utazókat az ország és különösen az athéni repülőtér elkerülésére. (AP) A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Japán képviselői Tokióban befejezték megbeszéléseiket a polgári repülés biztonságának növeléséről. A három ország szakértői a Csendes-óceán északi térsége felett átívelő repülőutak biztonságosabb közlekedéséről tárgyaltak, és dokumentumot írtak alá. (TASZSZ) Júniusban rekordot ért el az amerikai kereskedelmi deficit nagysága, az import 13,42 milliárd dollárral haladta meg a kivitelt — jelentette be az amerikai kereskedelmi minisztérium. Ennél nagyobb hiányt csak tavaly júliusban könyvelhettek el a kereskedelmi mérlegen: akkor 13,77 milliárd dollár volt a deficit. (AP) Zavargásoktól tartanak Indiában egy újabb politikai merénylet miatt Két fiatalember szerdán lelőtte az indiai parlament egyik tagját, feleségét és egy látogatójukat. Lalit Makent, aki Gandhi miniszterelnök Kongresszus Pártjának képviselője volt, akkor ölték meg, amikor házából kilépve gépkocsijába készült beszállni. A 34 éves képviselő jelentős szerepet játszott a szakszervezeti mozgalomban. Radzsiv Gandhi miniszterelnök szerint az ország egyik legdinamikusabb és legígéretesebb politikusa volt. A merénylet után szerdán riadókészültségbe helyezték az új-delhi rendőrséget, s a zavargások kirobbanásának veszélye miatt megtiltották a csoportosulást és a fegyverviselést az indiai fővárosban. A rendőrök kihallgatás céljából őrizetbe vettek három férfit, de nem voltak hajlandók közölni, hogy szerepet játszottak-e a hármas gyilkosságban. A Reuter szerint a rendőrség nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a merényletet szikhek követték el, mivel a meggyilkolt képviselő nevét összefüggésbe hozzák az Indira Gandhi meggyilkolása után kirobbant szikh-ellenes zavargásokkal. (MTI) INDIAI KORMÁNY - SZIKHEK KIEGYEZÉS KÉRDŐJELEKKEL Amikor a minap megkötötték az egyezményt az indiai kormány és a szikhek kiegyezéséről, fellélegzett a hatalmas ország minden felelősen gondolkodó lakója, politikusa, pártja. Ezt a kiegyezést az a 40 éves Radzsiv Gandhi indiai kormányfő készítette elő, szorgalmazta, akinek édesanyja, Indira Gandhi szikh merénylők golyóitól vesztette életét. Fia, a mostani kormányfő a szikhek egyik vezetőjével, az Akan Dal párt fejével, a mérsékeltként jellemzett Longovallal egyezett meg a 15 milliós vallási kisebbség jó néhány alapvető követelésének teljesítésében. India, temérdek megosztó tényezőjével, vallási, etnikai, kasztrendszerbeli gondjával együtt több évtizede egységes. Vezetőinek nem kis erőfeszítésével sikerült az elválasztó elemek helyett az összekapcsoló tényezőkre, mindenekelőtt a világ második legnépesebb országa területi-politikai egységére összpontosítani a figyelmet. A mostani megállapodás is ennek a Gandhi, Nehru, Indira Gandhi nevével fémjelzett útnak újabb állomása, amely remélhetőleg enyhíti majd a Pandzsáb — a szikhek többségének lakóhelye — körül kialakult feszültséget. Talán megindul a tisztulás a szikh politikai erőkön belül is, elszigetelődnek a szeparatista szélsőségesek, megerősödik a józan, a megbékélésre, az indiai államszövetséggel való tartós azonosulásra, az integrációra törekvő irányzat. Amint a Washington Post kommentárja rámutatott, világszerte konfliktusok alakulnak ki a nemzeti kisebbségek és a központi vezetés között. A kormányok általában négyféle módon reagálnak: 1. nem veszik tudomásul a nemzeti kisebbségek gondjait; 2. erőszakkal lépnek föl ellenük; 3. játékszerként kezelik őket; 4. teljesítik megalapozott követeléseiket. Radzsiv Gandhi ez utóbbi megoldást választotta — írja az amerikai lap —, mégpedig attól a felismeréstől vezettetve, hogy a szélsőségeseket a leghatásosabban úgy lehet elszigetelni, ha megegyezik a mérsékeltekkel, a többséggel. Pandzsábot India leggazdagabb szövetségi államának tartják, lakóit, a szikheket pedig kitűnő gazdálkodóknak, kereskedőknek, iparosoknak, katonáknak. Ám ez a gazdagság nem a turbánt-szakállat viselő szikhek kizárólagos eredménye. Hiszen az arányuk Pandzsábon belül is alig haladja meg az ötven százalékot, a tekintélyes fennmaradó részt hinduk alkotják. Kiválásuk az indiai államszövetségből, szeparatizmusuk — amit a szikh szélsőségesek követelnek — már csak ezért sem megalapozott; ez súlyosan sértené a negyven-egynéhány százaléknyi hindut. Ami viszont Pandzsáb együttélésének több gyakorlati kérdését illeti, e tekintetben Radzsiv Gandhi — megtanácskozva az indiai kormány felelős politikusaival — engedményeket tett. Ezek szerint Pandzsáb az eddiginél több vizet kap a folyókból a termőföldek öntözésére. Csandigarht, ezt a világhírű francia építész, Le Corbusier által tervezett ultramodern várost, régebbi szövetségi területet Pandzsábhoz csatolják. (Csandigarhnak olyasfajta státusa volt, mint Washingtonnak. Tehát nem tartozott egyetlen szövetségi államhoz sem, ám egyúttal két állam, Pandzsáb és Hamana fővárosául szolgált.) A kiegyezés további pontjaként fokozatosan felszámolják Pandzsábban a terroristák elítélésére felállított különbíróságokat, normalizálják a helyzetet. „Elég volt a gyilkosságokból, a repülőgép-robbantással betelt a pohár” — foglalta össze a közhangulatot egy indiai kormánytisztviselő, utalva az utóbbi négy évet jellemző erőszakhullámra, az indiai légitársaság óriás gépének felrobbantására. Közmegegyezéssel lefektették a megbékélés alapjait. Ennek a megállapodásnak azonban nem kis számú ellenzője is van, nemcsak szikh szélsőségesek, hanem más politikai erők, csoportok körében is. Nyitott kérdés, hogy az érintettek, a többi között a Pandzsábbal szomszédos szövetségi államok milyen mértékben lesznek képesek felülemelkedni szűk részérdekeiken, és az egész ország javát tekintve rugalmasságot tanúsítani, ha kell, engedményeket tenni. Dunai Péter (Folytatás az 1. oldalról.) A tanácskozás következő felszólalója, Csehszlovákia küldötte, Bohuslav Chnoupek arra emlékeztetett, hogy tíz évvel ezelőtt a harmincöt állam egységesen elítélte az erő pozíciójából való politizálást, a hidegháborúhoz való visszatérést. Csak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartása vezethet el a katonai enyhüléshez. Lee Tindemans, aki tíz évvel ezelőtt, akkor belga miniszterelnökként, maga is aláírta a záróokmányt, kiemelte a meggyengült kölcsönös bizalom újjáépítésének fontosságát, amely — mint mondta — csak lépésről lépésre, a politikai realitások figyelembevételével történhet. A magyar külügyminiszter, aki ma első felszólalóként mondja el beszédét, tegnap több kétoldalú megbeszélésen vett részt. Várkonyi Péter norvég, kanadai, francia, nyugatnémet, brit, osztrák és ír kollégájával tárgyalt, mindenekelőtt azokról a nemzetközi kérdésekről, amelyek összefüggenek a helsinki folyamattal. Valamennyi kétoldalú találkozón hangsúlyozták az ősszel Budapesten, sorra kerülő európai kulturális fórum fontosságát. Helsinkiben, tegnap tették közzé azt a finnek kezdeményezte felhívást, amelyben a világhírű művészek sürgetik a békét és az együttműködést. Az aláírók hangsúlyozzák, hogy bárhogyan ítéljük is meg a záróokmány aláírása óta eltelt tíz évet, tény, hogy Európa elkerülhette a fegyveres összecsapásokhoz vezető konfliktusokat. A felhíváson, többek között olyan nevek szerepelnek, mint Csingiz Ajtmatov szovjet, Norman Mailer amerikai, Simone de Beauvoir francia, Alberto Moravia olasz, Günter Grass nyugatnémet író, vagy a filmművészet olyan kiválóságai, mint Woody Allen, Innokentyij Szmoktunovszkij, a Kossuth- és Oscar-díjas Szabó István. A harmincöt ország külügyminiszterének tanácskozása ma fejeződik be. Elek János Az EGK kész a KGST-vel való párbeszédre Az Európai Közösségek Bizottsága levélben válaszolt a KGST titkárának a két gazdasági szervezet közötti kapcsolatfelvétel ügyében, és ebben megerősíti a Közös Piac készségét a párbeszédre. Az EGK egyben bővebb tájékoztatást kér a KGST részéről további elképzeléseit illetően. A brüsszeli központ levélben a továbbiakban azt ajánlja a szocialista országok gazdasági együttműködési szervezetének, hogy a két tömörülés közötti kapcsolatfelvétel keretébe ne foglalják majd bele a KGST-tagországok és az EGK közötti kétoldalú megállapodásokat. Ezzel kapcsolatban brüsszeli diplomáciai források arra hívják fel a figyelmet, hogy az EGK, ha nem is zárkózik el a dialógustól, azt, mint eddig, feltételekhez köti. A szerdán közzétett hivatalos nyilatkozat szerint a bizottság Vjacseszlav Szicsovnak, a KGST titkárának továbbította kedden a levelet. Mint emlékezetes, előbb májusban Mihail Gorbacsov javasolta a két szervezet közötti együttműködést. A KGST — Szicsov levelével — június folyamán hivatalos kapcsolatfelvételt ajánlott a Közös Piacnak, mivel az ilyen jellegű tárgyalások 1981 óta szünetelnek, újrakezdésük ösztönzést adna az összeurópai együttműködési folyamatnak. (MTI) Az amerikai kongresszus jóváhagyta a katonai segélyprogramokat Az amerikai szenátus kedden megszavazta az Egyesült Államok 1986- ra szóló katonai költségvetését, de a képviselőházban, ahol a Demokrata Párt van többségben, az éles viták miatt szeptemberre halasztották a szavazást. A szenátus és a képviselőház megszavazta a következő két évre szóló külföldi segélyprogramot. A 302,5 milliárd dolláros katonai költségvetést , amely ugyan 19,7 milliárddal kevesebb a kormányzat által kért összegnél, ám gyakorlatilag biztosítja a Pentagon által fontosnak tartott szinte valamennyi fegyvert — 94 szavazattal öt ellenében hagyták jóvá. A költségvetés 2,75 milliárd dollárt irányoz elő az űrfegyverkezésre, 155,5 milliót a vegyi fegyverek gyártására és 150 millióval növelte az MX rakéta utódjának szánt Midgetman rakétákra kért 624,5 millió dollárt. A szenátus ugyanakkor a felére — 50 darabra — csökkentette a Reagan által igényelt MX rakéták számát. Ami az évi 12,7 milliárd dollár összegű külföldi segélyprogramot illeti, ezt a szenátus tagjai kedden vita nélkül, kézfelemeléssel hagyták jóvá, a képviselőházban pedig — szerdán — 262 szavazattal 161 ellenében fogadták el. A program 1,5 milliárd dolláros rendkívüli segélyt irányoz elő Izraelnek és 500 milliót Egyiptomnak. Izrael egyébként a két következő esztendőben 3—3 milliárd, Egyiptom pedig 2,1— 2,1 milliárd dollárt kap. A kongresszus 27 millió dolláros segélyt szavazott meg a nicaraguai, 15 milliót az afgán és 5 milliót a kambodzsai ellenforradalmároknak. Az utóbbi három esetben azt állítják, hogy e segélyek nem foglalhatnak magukban fegyvereket. Nicaragua esetében — a képviselőház ösztönzésére — kikötötték azt is, hogy a segélyek elosztásáról nem rendelkezhet sem a Pentagon, sem pedig a CIA. (MTI) Házfi őrizetben a dél-koreai ellenzék vezére A dél-koreai hatóságok szerdán ismét házi őrizet alá helyezték Szöulban Kim De Dzsung ellenzéki vezetőt. Az intézkedés célja valószínűleg az, hogy megakadályozzák a politikus részvételét az ellenzéki Új Koreai Demokrata Pártnak (UKDP) a napokban kezdődő országos tanácskozásán — mondották a párt vezetői. Az UKDP követelte, hogy a hatóságok vonják vissza az intézkedést. A szöuli kormány nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy miért korlátozták ismét Kim De Dzsung mozgásszabadságát. Az 59 éves politikus februárban tért vissza hazájába kétéves önkéntes száműzetéséből, s hazatértekor a kormány megtiltott számára mindenféle politikai tevékenységet. Az UKDP jelenleg az ország vezető ellenzéki ereje, 102 helye van a 276 fős parlamentben. (MTI)