Népszabadság, 1985. november (43. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-26 / 277. szám
1985. november 26., kedd NÉPSZABADSÁG Szabó István a Békés megyei tsz-küldöttközgyűlésen A Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének küldöttközgyűlését hétfőn tartották meg Békéscsabán az ifjúsági házban. A megye téeszeit képviselő kétszáz küldött részvételével megrendezett közgyűlésen jelen volt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TDT elnöke, valamint a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek több vezetője is. A tanácskozáson főképp a téesztagok anyagi érdekeltségének kérdéseit, az új keresetszabályozás bevezetésének tapasztalatait vitatták meg. (MTI) Maróthy László Szófiában Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke hétfőn Szófiába utazott, ahol részt vesz a bizottság 20. ülésszakán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Georgi Pangelov követ-tanácsos, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Maróthy László tegnap megérkezett Szófiába. A repülőtéren Andrej Lukanov miniszterelnök-helyettes, a bizottság bolgár tagozatának elnöke fogadta. (MTI) Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülése Hétfőn a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A testület tájékoztatót hallgatott meg a lakásellátás VII. ötéves fejlesztési programjáról. Az előterjesztéshez Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. Egyebek közt elmondott: a VI. ötéves terv végéig várhatóan 370 ezer lakás készül el, ez a tervezett mennyiség alsó határának felel meg. A VII. ötéves terv idején, tehát 1986—1990. között 320—340 ezer lakás felépítésével számolnak, s növelni kívánják a tanácsi bérlakások arányát. Ez a lakásépítési ütem európai mércével mérve is kielégítő. Az építési kedvet kívánják fokozni azzal is, hogy növelik a háromszázalékos, hosszú lejáratú hitellel felvehető összegek nagyságát. A háromnégyfőnyi családok például családi ház építéséhez 320 ezer, többszintes épületben levő lakásnál 380 ezer forint hitelt vehetnek majd fel. Kedvezően változnak a bankkölcsönökkel kapcsolatos fizetési feltételek is. Az építőanyag-ellátásról szólva a miniszter kiemelte: a mennyiségi kínálat kielégítő szinten marad jövőre is, a termékek minőségét illetően azonban további javulásra van szükség. A lakásépítés minőségének javítására is szigorú intézkedéseket hoznak, a korábbinál körültekintőbb és súlyosabb szankciókkal járó minőség-ellenőrzést vezetnek be. A vitában az alábbi képviselők szólaltak fel: Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Bódi János (Baranya megye), Boros László (Budapest), Bödőné Rózsa Edit (Csongrád megye), Zahorecz József (Békés megye), Csarnai Zoltánná (Budapest), Fuló Pál (Budapest), Huber Jenő (Baranya megye), Juhász Ferenc (Budapest), Képes János (Budapest), Kiss István (Komárom megye), Koltay Nándorné (Veszprém megye), Nobis Ferenc (Budapest), Paulini Márta (Budapest), Nagyiványi András (Budapest), Szalai Gyula (Fejér megye), Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar megye), Tallóssy Frigyes (Budapest), Tóth György (Szolnok megye) és Vastag Ottília (Nógrád megye). (MTI) A Árucsere-megállapodás Vietnammal November 25-én Hanoiban aláírták az 1986. évi magyar—vietnami árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A megállapodás a tervhivatalok közötti, a közelmúltban aláírt tervkoordinációs jegyzőkönyv előirányzatainak figyelembevételével a forgalom mintegy 20 százalékos növekedését irányozza elő. A magyar export jelentősebb áruféleségei: autóbusz, műszerek, hengerelt áru, gyógyszerek, szövetek. Importunk főbb tételei: ón, kaucsuk, juta, fűszerek, termeltetési együttműködés keretében textilruházati és gumiiparitermékek. A jegyzőkönyvet magyar részről Herkner Ottó külkereskedelmi miniszterhelyettes, vietnami részről Nguyen Tu külkereskedelmi miniszterhelyettes írta alá. Az aláírásnál jelen volt Bényei Béla, hazánk hanoi nagykövete s Hoang Trong Dai, a VSZK külkereskedelmi miniszterének első helyettese. A magyar delegáció vezetőjét fogadta Tran Phuong miniszterelnök-helyettes, a kormánybizottság vietnami társelnöke.* Az 1986-ra szóló magyar-vietnami árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyv aláírása alkalmából Herkner Ottó külkereskedelmi miniszterhelyettes rövid nyilatkozatot adott Füzes Oszkárnak, a Népszabadság és az MTI hanoi tudósítójának. " A két ország népgazdasági terveinek a közelmúltban aláírt koordinációja alapján dinamikus növekedést irányoz elő árucsere-forgalmunk is Vietnammal — mondotta Herkner Ottó. Különösen fontos szerepet tölt be az áruforgalom csaknem felét alkotó , termeltetési együttműködés, amelynek további jelentékeny bővítését, újabbvállalatok bevonását tervezzük. Vietnami részről is egyetértenek ezzel, s kölcsönösen megvizsgáljuk vegyes vállalatok létrehozásának eshetőségeit is. Ez, miként egész árucserénk — ,s ez a fő cikkek áttekintésekor kitűnik —, számottevő magyar szükségleteket elégít ki, Vietnam pedig érdekelt az ország iparosításában való kölcsönösen előnyös magyar részvételiben. Nem elhanyagolható a választékcsere sem, s az, hogy megfelelő lehetőségek esetén továbbra is élünk a jegyzőkönyv kereteit meghaladó kölcsönös áruszállításokkal. Vietnami látogatásunk előtt szívélyes megbeszéléseket folytattunk Vientiane-ban is a laoszi kereskedelmi minisztérium vezetőivel az 1986—1990-re szóló pénzügyi megállapodásokról. Gazdasági tanácskozás Ausztriával A közös gazdasági vállalkozások helyzetéről, lehetőségeiről tartottak tanácskozást hétfőn Bécsben vezető magyar és osztrák gazdasági és pénzügyi szakemberek. A rendezvényen Karl Vak, a Zentralsparkasse vezérigazgatója, valamint Hans Mayer, Bécs alpolgármestere is jelen volt. A konferencián Csikós-Nagy Béla akadémikus a magyar gazdasági reform további terveit ismertette. Magyar—thaiföldi kereskedelmi tárgyalások Veress Péter külkereskedelmi miniszter november 20. és 24. között, Bicsai Rattakul miniszterelnök-helyettes meghívására, hivatalos látogatást tett Thaiföldön. Vendéglátóján kívül megbeszélést folytatott Sziddhi Szavetszila külügyminiszterrel, valamint Koszol Kraiiks kereskedelmi, Csirajulszarangkun N. A. Ajuthaja ipari és Savat Kumprakob tárca nélküli miniszterrel. Külkereskedelmi miniszterünket fogadta Prem Tinszulanond miniszterelnök és Ukrit Mongkolnavin, a parlament elnöke. Találkozott továbbá a thai élet több neves képviselőjével és meglátogatott néhány ipari létesítményt. A tárgyalásokon jelen volt Novák György, bangkoki nagykövetségünk ideiglenes ügyvivője. A megbeszéléseken részletesen áttekintették azokat a területeket és módszereket, amelyek a legjobb feltételeket kínálják a kétoldalú kereskedelem és a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez. Veress Péter tárgyalásaival párhuzamosan Lőrincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára megbeszéléseket folytatott a Thai Kereskedelmi Kamara és a Gyáriparosok Szövetségének vezetőivel. Veress Péter vasárnap, Tony Tan kereskedelmi és ipari miniszter meghívására, délkelet-ázsiai útjának utolsó állomására, Szingapúrba utazott. (MTI) *Új munkavédelmi követelmények A gépek, berendezések, járművek csaknem tíz százaléka a megfelelő munkavédelmi óvintézkedések nélküli igen veszélyes munkaeszköz lenne. Ezért a vállalatoknak ezeket a gépeket, berendezéseket a gyártás, a forgalmazás, illetve az üzembe helyezés előtt meg kell vizsgáltatniuk az arra kijelölt intézményekkel. A termelőeszközök munkavédelmi minősítésének rendje december elsejével tovább korszerűsödik; a korábbi, ágazatonként részben eltérő szabályozás helyett egységes követelmények lépnek életbe. A minősítések hatósági ellenőrzését az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség látja el. A termelőeszközök munkavédelmi vizsgálatában korábban sok volt a bizonytalanság, mert az egyes ágazatok vezetői egymástól részben eltérően szabályozták a minősítésre köteles termelőeszközök körét, s munkavédelmi szempontból is eltérő követelményeket támasztottak. Ezt a bizonytalanságot szünteti meg a minősítésre kötelezett gépek, berendezések december elsején életbe lépő egységes, a népgazdaság egészére érvényes jegyzéke. Vízmű épült Szegeden A város új, több mint félmilliárd forintos költséggel épült vízműve 170 ezer ember, valamint az ipari üzemek artézivíz-ellátását bővíti. STEKOVICS JÁNOS FELVÉTELE — MTI FOTO 5 Asszony az ablak mögött TÁRSADALMI SEGÍTSÉG AZ IDŐSKORÚAKNAK özvegyasszony. Húsz éve lassan, hogy nyugdíjba ment. Gyerekei vidéken élnek, kéthavonta látogatják, de akkor is csak futtában, mert még világosban haza akarnak érni. Amióta nem tud lépcsőt járni, ideje javát az ablak előtt tölti. Áll a függöny mögött, nézi, ki jön, ki megy a körfolyosón, várja, hogy hozzák az ebédet. Volt tiszteletdíjas gondozónője is, de ő nemigen szerette, mert lerakta az ételt és szaladt tovább. Mostanában KISZ-es lányok járnak hozzá. Hol egyik, hol másik. Velük legalább beszélgethet is. Megigazítja a fotelek sárguló csipketerítőit, megsimogatja a polcokon lapuló kis nippeket, aztán újra a függönyhöz lép. „Ma Editnek kell jönni” — mondja izgatottan, s hallani sem akar arról, hogy nevét az újságba írjam. Azt mondja, régi ismerősei talán ki is nevetnék a házi szociális gondozottság miatt. Nem velünk kezdődött Dr. Vértes László főorvos, a Magyar Gerontológiai Társaság főtitkára. Munkásságát kezdettől fogva e tudományágnak, vagyis az öregedés és az öregség kérdései megoldásának szenteli. Alapelve: csakis társadalmi összefogással lehet elérni, hogy a nyugdíjasok is megbecsülten, aktívan és egészségesen éljenek. Szobája falán élénk színekben tobzódik a bealkonyodó Duna-partot ábrázoló festmény. Egy másik keretben az idősödő Liszt Ferenc fáradt és az agg Rembrandt szomorú portréja. — Az öregedés biológiai okait még nem ismerjük pontosan — válaszolja a főorvos a ki nem mondott kérdésre. — Csak a tünetekről és a társadalmi okokról van tudomásunk. Azt ugyanis, hogy derűsek vagy szomorúak lesznek-e egy idős ember napjai, nagymértékben befolyásolja a környezet. Az emberi kapcsolatok és a hasznos cselekvés hiánya például meggyorsítja az öregedést. Sajnos ma még a mi társadalmunkban sem megnyugtató az idős emberekkel való törődés. Jelzik ezt az ön által meglátogatott özvegyasszony szavai is, aki attól fél, hogy kinevetik, amiért segítségre szorul. Valóban, létezik még ilyen szemlélet. Nem tudatosult még mindenkiben az, mit Sütő András úgy fogalmazott meg: „önmagát becsüli minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött.” Sajnos helytálló még ma is Illyés Gyula keserű mondata, amely szerint „Az öregedés száműzetés”. Ezért nem csekélység, amire a hazai szociális gerontológia vállalkozik, amikor az egészségügyi dolgozók és a társadalmi aktivisták segítségével megpróbálják derűsebbé tenni az időskorúak hétköznapjait. A megyékben a Magyar Gerontológiai Társaság tagjai központi információk alapján szervezik e munkát. Otthon és itthon Az egyedülálló idős emberek szociális ellátásának leghagyományosabb formája a szociális otthonokban való elhelyezés. Nyomban meg kell jegyezni, hogy ezt a gerontológusok is csak akkor tartják elfogadható megoldásnak, ha az idős ember otthonában hiányoznak az ellátáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételek. Nem egyedi eset azonban, hogy a családok a megfelelő körülmények ellenére is szabadulni akarnak a magatehetetlen öregektől, s „bedugják” őket az ilyen intézményekbe. A társaság tagjai éppen ezért azon is fáradoznak, hogy a családi kapcsolatok feltárása és megerősítése után minél több otthonlakót visszajuttassanak a saját környezetébe. E törekvés sikere nemcsak az érintett idős emberek lelki nyugalmát adja vissza, hanem a velük szembeni kötelességtudatot is erősíti. Negyedszázada létezik hazánkban az idősek napközi otthonának hálózata. Az épületek jó része a települések lakóinak társadalmi munkájával készült el, alakult át. A nyugdíjaskorúak reggeltől estig beszélgetnek, kötnek, sakkoznak, televízióznak ezekben a házakban. Közben kedvezményes ebédet is kapnak. A tanyákon lakó, egyedülálló öregek közül sokan az úgynevezett hetes otthonokban laknak, s csak esetleg szombat-vasárnapra mennek haza. A városokban mind több a házi gondozott, ezért gondozóik létszámának az ezredfordulóra ötszöröződnie kell. Az időskorúak egy része a folyamatosan épülő nyugdíjasházakba jut be. Előző lakásukért összkomfortos garzont kapnak. A nyugdíjasok háza igen kedvelt, hiszen közösségben, mégis önálló lakrészben, megszokott bútoraik között élhetnek itt a lakók. Ellátásukról pedig a ház személyzete gondoskodik. Akár 140 évig A máig is legvitatottabb megoldás az úgynevezett tartási szerződés. Vértes főorvos kifejezetten ellenzi ezt. Antihumánus érdekkapcsolatnak tartja, amelyben az egyik fél halála a tét. Hibája a szerződési szabálynak, hogy az egyezség egyszobás lakásra is megköthető, és ha az eltartottat tartósan kórházba rakják, akkor a lakás pénzért megváltható. A gerontológiai társaság tagjai jó kezdeményezésnek tartanák, ha ezentúl nem egyetlen személlyel, hanem egy szövetkezettel, intézménynyel kötnének eltartási szerződést az idősek lakásaira pályázók. Tudományos tény, hogy a genetikailag meghatározott életkor az egészséges embereknél 120—140 évig tarthat. Bár ezt a külső ártalmak okozta betegségek és a balesetek megrövidítik, mégis elgondolkodtató, hogy a ma idősnek tartott 60 évesek eszerint még csak életlehetőségük felénél tartanak, tehát fiatal emberek. Aktivitásuk többnyire nem is biológiai okok miatt csökken, hanem attól a tudattól, hogy nyugdíjasok lettek. Vagy attól, hogy abbahagyják mindennapos tevékenységüket. Gerontológusaink hadat üzentek a leállásnak. A világban dolgozó 110 nyugdíjasegyetem mintájára itthon is megszervezték a harmadik nemzedék felsőfokú tanintézeteit. Egerben és Miskolcon kétéves tanárképző főiskolán tanulhatnak a nyugdíjasok történelmet, német, vagy angol nyelvet. A legidősebb magyar hallgató éppen 72 éves. Heves községben pedig megalapították a világ első olyan középiskoláját, ahol 80, hatvan éven felüli tanuló tanulja szorgalmasan a közismereti tárgyakat és a háztartási vagy a műszaki ismereteket. A TIT immár hagyományos, a nyugdíjasoknak szervezett szabadegyetemei is az idősödő és idős emberek aktivizálását tűzték ki célul. A kezdeményezések népszerűségét mutatja, hogy egyik iskolatípusban sincsen lemorzsolódás. A hasznos elfoglaltsághoz adnak lehetőséget a nyugdíjasok klubjai és a szociális foglalkoztatók is. Ez utóbbiakban ötven százalék az időskorúak létszáma. Hazánkban kétmillió 100 ezer nyugdíjas korú állampolgár él. Bár közülük csak 120—150 ezren kapcsolódnak be az említett szervezett szociális ellátásba, mégsem kevés ez a szám. Az idősebbek nagy része ugyanis nem magányosan, hanem rendezett családi környezetben él. A többiek pedig kórházi ápolásra szorulnak. Mégis elérendő cél, hogy a szervezett programokba a hatvan éven felüliek közül még egyszer ennyien kapcsolódjanak be a jövőben. Gyógyítás helyett megelőzés — A többségnek nem gyógyszerre, hanem jó szóra és cselekvésre van szüksége — mondja dr. Vértes László. — Vannak azonban olyan egészségi állapotú nyugdíjasok is, akik gyógyító ellátást igényelnek. Budapesten és Kecskeméten már gerontológiai szakrendelésünk is van, ahol a betegségek megelőzése a cél. A már beteg, magatehetetlen embereket kórházi utókezelőkben helyezzük el. Ehhez azonban a jelenleginél több ágyra lenne szükségünk. Olyan gerontológiai osztályokra, ahol speciális orvosi ellátást kapnak. A Fővárosi István Kórház és Rendelőintézet Kállai Éva Kórházában 293 ágyas gerontológiai osztályunk működik. A gyógyításon kívül mi a betegek szociális ügyeit is intézzük, és pszichés gondjaikat is orvosoljuk. Ez a jövő útja más kórházakban is. De hogy ezekre az osztályokra minél kevesebben kerüljenek be, a családoknak, a munkahelyi és a lakóhelyi közösségeknek kell több szeretetet és figyelmet fordítaniuk a mindenkori harmadik nemzedékre. Réthy István REDEI FERENC FELVÉTELE