Népszabadság, 1986. március (44. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

2 A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA IRÁN­TJÁN­AK XXVII. KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról.) unió adja fel az űrfegyverkezési tervekkel szembeni ellenállását. Er­re a válaszunk: — Az emberiség becsapásában nem veszünk részt — mondotta. Utalt Sevardnadze arra is, hogy a közepes hatótávolságú rakéták dolgában nyugati részről mindenféle ürüggyel akadályozzák az előrelépést, és bírálta a nukleá­ris leszerelés amerikai összekap­csolását regionális konfliktusok ren­dezésével. Reagan elnöknek azt a kijelentését említve, hogy „az oro­szokkal az erő pozíciójából tárgya­lunk”, Sevardnadze ekképpen fo­galmazott: „ A Szovjetunió nem hagyatkozik érzelmekre, meggyő­­ződéses híve a megbízható, becsü­letes párbeszédnek, azt pedig majd meglátjuk, hogyan erőszakolnak ránk valamit, amire népünk nemet mond. Két politika határozott ütközését taglalta Viktor Csebrikov is, utalva arra, hogy míg a Szovjetunió mé­lyen elkötelezett a béke iránt, ad­dig az imperialista államok válto­zatlanul a katonai fölényre törnek. A szovjetellenes politikát szolgája a diverziós tevékenység is. Egyér­telműen szögezte le, hogy a szocia­lizmus ellen fellépők, a szovjet ál­lam törvényeit megsértők a jövő­ben sem számíthatnak büntetlen­ségre. Utalt rá, hogy az utóbbi idő­ben több minisztériumban imperia­lista hírszerző ügynököket lepleztek le, akik — mint mondta — elnyer­ték szigorú, igazságos büntetésüket. A szovjet állam és társadalom biz­tonságát a szervezeti-politikai, jogi, nevelési intézkedések rendszere ga­rantálja. Ennek fontos része az ál­lambiztonsági szervek munkája, amely olyan lenini elvekre épül, mint a párt vezető szerepe, a szo­cialista törvényesség, az alkotmány szigorú tiszteletben tartása — mond­ta Csebrikov, hozzáfűzve, hogy mindenkivel szemben, aki itt dol­gozik, az erkölcsi tisztaság Feliksz Dzerzsinszkij megfogalmazta s Ju­­rij Andropov által leghatározottab­ban megerősített, magas követel­ményt szabják. Beszélt az imperia­lizmus nemzetközi jogsértő, ideoló­giai diverziójáról, amely — mint megjegyezte — nem azonos a két ellentétes társadalmi rendszer kö­zötti természetes ideológiai küzde­lemmel. Ezt az ideológiai küzdelmet érin­tette Pjotr Gyemicsev is, a kultúra szféráját vizsgálva. A szocialista kultúra felelős nemzetközi küldeté­séről beszélt, s hangsúlyozta: a Szovjetunió a jövőben is mindent megtesz azért, hogy a nemzetközi együttműködés e téren a haladás, az enyhülés ügyét szolgálja, de nem lehet lélektani hadviseléssel felvál­tani a kulturális cserét. A szovjet kulturális élet több problémáját érintette, s mint mondta, az utób­bi időben a párt meghirdetett stra­tégiájának megvalósításába aktívan kapcsolódnak be a művészek; a leg­fontosabb a szocialista valóság igaz ábrázolása, mindannak bírálata, ami akadályozza az előrehaladást. Azt is említette, hogy újszerű­­ megközelí­tésekre van szükség a kulturális élet irányításában, s példaként a színhá­zi életet hozta fel. Érdekes problé­maként vetette fel, hogy a műszaki­tudományos haladás meggyorsulása mind több szabadidőt biztosít, ennek kulturált, értelmes felhasználása rendkívül fontos a társadalom, az egyén szempontjából. Itt említette meg azt a jelenséget, hogy az el­múlt ötéves tervben lassult a kul­turális beruházások üteme, a terve­zők nem tartják kifizetődőnek. A gazdasághoz vezettek szavai, amellyel szinte valamennyi felszó­laló foglalkozott. Amit a vélemé­nyekből kiemelni szükséges: csak a nagy munka kezdetén tart az or­szág, a jó szavakat tettekre kell vál­tani, és ez meghatározóan függ at­tól, mi történik a gyakorlatban. Eh­hez Jurij Lobon a pártalapszerveze­­tek tevékenységében sürgetett for­dulatot, de felrótta, hogy a papír­áradat miatt egyszerűen nem marad idő érdemi munkára. — Senki sem végzi el azt helyettünk, amit meg kell tennünk, hogy jobban éljünk — fogalmazott Alekszandr Szaharov, aki a moszkvai metrófejlesztés gondjairól, rossz évkezdetről beszélt, s név szerint kérte számon az il­letékes miniszterhelyettestől, miért késik hosszú ideje az új fejleszté­si tervek jó részének kidolgozása. Lobov is említett hasonló problémát a személygépkocsi-gyártásbeli re­konstrukció lemaradásáról, s el­mondta, hogy milyen kedvezőtlen politikai hatása van annak, ha pél­dául a kongresszusi kommunista mű­szakban gyártott termékek legfel­jebb a többi, elszállításra várók szá­mát növelik. Több felszólalás érintette az if­júság helyzetét, a legerőteljesebben Viktor Misin foglalkozott vele, s leg­előbb arról beszélt, hogy szükség van az ifjúsági mozgalom munkastílusá­nak, módszereinek megváltoztatására. E vitáról immár szokás szerint ké­ső este terjedelmes összefoglalót su­gárzott a szovjet televízió, nem mellőzve a kongresszusi terem han­gulatát érzékeltető epizódokat sem. Az utolsó felszólaló, a filmrendező Lev Kulidzsanov, Mihail Gorbacsov felé fordulva azt mondta, bár olyan hatású filmeket tudnának alkotni, mint amilyen Mihail Szergejevics beszámolója volt, amelyet ő, Kuli­dzsanov, még a befejezés után is oly szívesen hallgatott volna to­vább, mire az SZKP KB főtitkára odaszólt: — Ne ragozzuk tovább ezt a „Mihail Szergejevicset”. — Ami nyilván más szónokoknak is szólt, akik a korábbi beidegzettségeknek megfelelően méltatták a fő­titkár ér­demeit. A kongresszus nagy tapssal reagált Gorbacsov közbeszólására. Kádár János megtekinti az SZKP XXVII. kongresszusának küldött aján­dékok kiállítását. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT A küldöttség­vezet­ők felszólalásaiból Az SZKP XXVII. kongresszusán részt vevő nagyszámú küldöttség ve­zetői közül a pénteki tanácskozási napon is többen felszólaltak, tolmá­csolva jókívánságaikat. AIE XG­ISZTE MAILE AIARIAAI: Köszönet a Szovjetuniónak a segítségért segítséget, amelyet a Szovjetuniótól tétlenül segíteni az új társadalom kapott. Csak Lenin hazája képes építésében, a külső agresszió elvá­­ilyen kapcsolatok megteremtésére rításában csak igaz barát és test­­egy fejlődő országgal. Ennyire ön­­vér tud — mondotta Babrak Karmai. GI S HAL!.: A Szovjetunió békekezdeményezései nagy jelentőségűek az emberiség jövőjére Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja KB főtitkára, az ideiglenes katonai kormányzótanács elnöke, felszólalásában rámutatott, hogy a szocialista rendszer megdönt­hetetlen erővé vált a világban. A Szovjetunió a második világháború­ban szétzúzta a fasizmust, majd vé­get vetett az imperializmus katonai fölényének. Új szocialista országok születtek, és a szocialista világrend­­szer kezdettől fogva döntő szerepet játszik a béke megőrzésében. Mengisztu megállapította, hogy az imperializmus feszültséget szít Afri­ka, Ázsia és Latin-Amerika orszá­gaiban, igyekszik meggátolni a for­radalmi folyamatokat, megakadá­lyozni a marxista—leninista ideoló­gia elterjedését a világban. Mind erőteljesebb az imperialista beavat­kozás azoknak a fejlődő országok­nak a belügyeibe, amelyek a fejlődés szocialista útját választották. Az im­perializmus célja az, hogy aláássa az ott kibontakozó forradalmi folya­matokat, megtörje a társadalmi igaz­ság elvein alapuló társadalom épí­téséért folytatott harcot. Mengisztu ,Hailé Mariam köszöne­tét fejezte ki azért a segítségért, amelyet a Szovjetunió és más szo­cialista országok nyújtanak az etióp népnek. Az SZKP kongresszusát üdvözölve Gus Hall, az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának főtitkára, kiemel­te, milyen nagy jelentőségűek az em­beriség békés jövője szempontjából a Szovjetunió békekezdeményezései. Beszámolt róla, hogy az Egyesült Államokon belüli széles körű hábo­rúellenes mozgalomban a hideghá­borús időszak tévedései és hamis mítoszai után most egyre erőtelje­sebben hangzik fel a jelszó: ,,A Szov­jetunió moratóriumot hirdetett. Miért nem cselekszik így az Egyesült Ál­lamok is?” A szónok megbélyegezte a Penta­gon csillagháborús terveit, s felhív­ta a figyelmet, hogy a tudósok, köz­tük az amerikai tudósok többsége is veszélyes illúziónak tartja a „koz­mikus pajzs” létrehozásának gondo­latát. Az erre vonatkozó kijelenté­sekkel csak leplezni akarják az űr­béli telepítésre szánt legbonyolul­tabb nukleáris fegyverzetek kifej­lesztését. Gus Hall elítélte az Egyesült Ál­lamok imperialista beavatkozását Af­rika déli részén, Közép-Amerikában, a Közel-Keleten és a Karib-tenger térségében. A washingtoni kormány­zat egyre több fegyvert szállít, és pénzügyi támogatást nyújt azoknak a gyilkosoknak, akik a nicaraguai, az angolai, a salvadori, a kambod­zsai, a namíbiai, az afgán, az etióp és a líbiai nép ellen harcolnak. Az Egyesült Államok hivatalos politi­kája az állami politikaként megvaló­sított terrorizmus — szögezte le Gus Hall. BAR­RAK KARAMAL: Lenin hazája új típusú kapcsolatot épít a fejlődő országokkal Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtit­kára, az afgán forradalmi tanács el­nöke, felszólalásának bevezető ré­szében méltatta az SZKP kongres­­­szusának jelentőségét. A továbbiak­­­ban elmondta, hogy nyolc évvel ez­előtt az áprilisi forradalom meghoz­ta a szabadságot az afgán népnek. Ez idő alatt a népi hatalom az Af­gán Demokratikus Köztársaságban kénytelen volt elkeseredett osztály­harcot és igazságos háborút folytat­ni.­­ A példátlanul nehéz körülmé­nyek ellenére az afgán nép élcsapa­tának, az Afganisztáni Népi Demok­ratikus Pártnak vezetésével és a Szovjetunió sokoldalú segítségnyúj­tásának köszönhetően több évszáza­dos elmaradottságot küzdött le, és nagy sikereket ért el — mondotta. E sikerek nagyobbak lehettek volna, ha külső erők nem akadályoznák az afgán népet az új élet építésében. Az afgán vezető rámutatott, hogy az Afganisztán körüli helyzetet csak politikai tárgyalások útján lehet nor­­malizálni, ami egyben megoldja a korlátozott szovjet katonai kontin­gens kivonásának kérdését is. — A szovjet történelem a nem­zeti felszabadítás harcosainak nyúj­tott internacionalista, őszinte, vég­telenül önzetlen és testvéri segítség­­nyújtás története — folytatta. — Né­pünk sohasem felejti el azt a hatal­mas és semmihez nem hasonlítható Mihail Gorbacsov görög szocialista vezetőt fogadott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken fogadta Aposzto­­losz­ Athanasziosz Cohacopuloszt, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) végrehajtó irodájának tagját, aki a mozgalom képviseleté­ben részt vesz az SZKP XXVII. kongresszusán. Cohacopulosz átadta Mihail Gorbacsovnak azt az üzene­tet, amelyet Andreasz Papandreu, a PASZOK elnöke, görög miniszterel­nök küldött az SZKP KB főtitkárá­nak. A találkozón mindkét fél kifejez­te azt a szándékát, hogy továbbfej­lesszék a kapcsolatokat a Szovjet­unió és Görögország között, erősít­sék a két nép közötti hagyományos barátságot. Megerősítették, hogy or­szágaik készek hozzájárulni a nem­zetközi enyhüléshez és a fegyverke­zési hajsza megfékezéséhez. Mihail Gorbacsov üdvözletét küld­te Andreasz Papandreunak. (MTI) Az SZKP XXVII. kongresszusa vonzó programot ad Lázár György beszédet mondott az uljanovszki gépgyár munkásgyűlésén Lázár György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke és Bajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, moszkvai ma­gyar nagykövet — az SZKP XXVII. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség tagjai — pénteken kétnapos látogatásra Uljanovsz­kba érkeztek. A magyar vendégeket Moszkvából elkísérte Alekszandr Bolsov, az ul­janovszki területi tanács elnöke és Borisz Sztukalin, az SZKP KB tag­ja, a Szovjetunió­­ magyarországi nagykövete. Az uljanovszki repülő­téren a delegációt Vlagyimir Guri­­novics, a területi pártbizottság tit­kára és más helyi vezetők köszön­tötték. Népviseletbe öltözött fiatal lányok a vendégszeretet hagyomá­nyos jeleként kenyérrel és sóval fo­gadták a magyar küldöttség tagjait. Péntek délután a küldöttség virág­kosarat helyezett el az uljanovszki Lenin-emlékműnél. Ezután az SZKP Uljanovszki Területi Bizottságának székházában Alekszandr Bolsov tá­jékoztatta a magyar vendégeket a közép-volga-vidéki terület politikai és gazdasági életéről. Lázár György tájékoztatást adott a szocialista építőmunka magyaror­szági tapasztalatairól. A magyar pártküldöttség tagjai ez­után a hazánkkal is kapcsolatban álló Uljanovszki Egyedi Nehézszer­számgépgyárba látogattak, majd ugyanott barátsági gyűlésen vettek részt. Alekszandr Martinov vezérigazga­tó a vendégeknek tájékoztatást adott a 36 országba — köztük Magyaror­szágra is — szállító gyár tevékeny­ségéről. A gyár első részlege 1955 decemberében lépett üzembe. Verti­kális marógépek és hosszmegmun­káló gépek sorozatgyártására, vala­mint különleges szerszámgépekre szakosították. Napjainkban a gyár számjegyvezérlésű szerszámgépeket, megmunkáló központokat és nagy termelékenységű speciális szerszám­gépeket gyárt. Ez évtől áttérnek a rugalmas gyártómodulok és rugal­mas gyártórendszerek, valamint a mozgóportálos nehéz szerszámgépek termelésére. Ez a berendezés 2—4- szeresére növeli a termelékenységet. Termékeiket a nehézgépgyártási, az atomenergetikai, a közlekedés-gép­gyártási és más ágazatoknak szállít­ják, mind szocialista, mind tőkés or­szágokba exportálják. A gyár egyik szerelőcsarnokában tartott barátsági gyűlésen Alekszandr Bolsov beszédében hangsúlyozta, hogy az uljanovszki terület lakossá­gát örömmel töltik el a szocialista Magyarország eredményei. Meggyő­ződését fejezte ki, hogy­ a magyar dolgozók az MSZMP XIII. kongres­­­szusán hozott határozatokat, a VII. ötéves terv céljait is valóra váltják. Beszéde végén további sikereket kí­vánt a magyar népnek a fejlett szo­cialista társadalom építéséhez. A nagygyűlés részvevőinek nagy tapsa közepette lépett a szónoki emelvényre Lázár György. Bevezetőben Lázár György átad­ta a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXVII. kongresszusára érkezett magyar küldöttség és sz­emély sze­rint Kádár János szívélyes üdvöz­letét.­­ Ezekben a napokban a világ közvéleményének figyelme Moszkva felé fordul, ahol az SZKP XXVII. kongresszusa végzi történelmi jelen­tőségű munkáját — mondotta. — A központi bizottság politikai beszá­molója, amelyet Mihail Gorbacsov elvtárs terjesztett elő, az eddig meg­hallgatott felszólalások mély benyo­mást tettek ránk. A beszámoló és a küldöttek igényes marxista—leninis­ta elemzései nagy felelősséggel szól­nak a Szovjetunió belső életéről, külpolitikájáról, a világ mai helyze­téről. Meggyőző képet adnak arról, hogy a szovjet nép l lenini pártja ve­zetésével az elmúlt öt esztendőben is tovább haladt a hét évtizede meg­kezdett úton, és a korábbinál nehe­zebb körülmények között is olyan eredményeket ért el a szocializmus építésében, amelyekre méltán büsz­ke lehet. A kongresszus ugyanakkor hűen tükrözi az élet minden terüle­tére kiterjedő megújulás igényét, az emberek tenni akarását, vonzó és lelkesítő programot ad a jövő szá­mára. Küldöttségünk nagy figyelemmel kísérte és teljes egyetértéssel fogad­ta a Szovjetunió bel- és külpolitiká­járól a kongresszuson adott elem­zést, állásfoglalást és programot, amely számunkra is fontos tanulsá­gokkal szolgál, biztatást és reményt nyújt a társadalmi haladás és a bé­ke erői számára szerte a világon. Az önök városában tett látogatás alkalmat ad számunkra, hogy itt, a szülőhelyén is lerójuk tiszteletünket a nemzetközi proletariátus halhatat­lan vezére, Vlagyimir Iljics Lenin emléke előtt. Lenin életműve új irányt adott a századunk arculatát, az emberiség sorsának alakulását meghatározó társadalmi és politikai folyamatoknak, eszmei hagyatéka pártjaink és minden forradalmi erő számára ma is az elméleti tájéko­zódás és a gyakorlati munka biz­tos és kimeríthetetlen kincsestára. Lázár György emlékeztetett rá, hogy Uljanovszk a magyar és a szovjet nép barátságának is egyik szimbóluma. Népünk számon tartja és büszke rá, hogy a nagy októbe­ri szocialista forradalom idején száz­ezernyi magyar internacionalista fo­gott fegyvert azért, hogy oroszorszá­gi osztálytestvéreivel együtt védel­mezze a fiatal szovjethatalmat. A magyar internacionalisták ott voltak és helytálltak Szimbirszkben is. A szocializmus építésének magyar­­országi tapasztalatairól szólva Lázár György elmondta, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa a múlt év tava­szán kritikusan és mélyrehatóan ele­mezte helyzetünket, és meghatározta tennivalóinkat. Számba véve a szo­cialista rendszer nyújtotta lehetősé­geket és felmérve a realitásokat, azt a feladatot tűzte elénk, hogy belső tartalékaink feltárásával, a haté­konyság, a munkafegyelem, a minő­ség gyökeres megjavításával, a mű­szaki haladás meggyorsításával, a KGST tagállamaival folytatott együttműködés elmélyítésével te­remtsük meg a feltételét egy lendü­letesebb előrehaladásnak. Ebben a szellemben dolgoztuk ki és kezdtük meg népgazdaságunk VII. ötéves ter­vének végrehajtását. — A kitűzött cél elérése, a maga­sabb követelmények teljesítése új megoldásokat, új módszereket is igé­nyel — mondotta. — Ebből kiindul­va határoztuk el, hogy a szocializ­mus általános törvényszerűségeire alapozva, nemzeti adottságainkat fi­gyelembe véve és a közös tapaszta­latok felhasználásával továbbfejleszt­jük gazdaságirányítási gyakorlatun­kat. Ennek keretében növelni kíván­juk a hatékony gazdálkodásban va­ló anyagi érdekeltséget, a szocialista demokrácia további kibontakoztatá­sával pedig tág teret szándékozunk nyitni a dolgozó kollektívák alkotó kezdeményezései számára. Népünket a megbonthatatlan ba­rátság erős szálai fűzik a világ első szocialista államához, a Szovjetunió­hoz. A magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésében — amelyek átfogják az élet minden területét — megha­tározó szerepe van a Magyar Szocia-

Next