Népszabadság, 1986. április (44. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-01 / 76. szám

2 Mihail Gorbacsov javaslata a csúcstalálkozóra (Folytatás az 1. oldalról.) Februárban hat el nem kötele­zett ország vezetői a közvélemény­ben uralkodó hangulatot kifejezve azzal a felhívással fordultak a Szov­jetunió és az Egyesült Államok ve­zetőihez, hogy tartózkodjanak a nukleáris robbantásoktól a követ­kező szovjet—amerikai csúcstalál­kozóig. Mi ezzel egyetértettünk. Nyilvánvaló: az­­­ Egyesült Álla­mok kormányzata a katonai-ipari körök önző érdekeit az egész em­beriség és saját népe érdekei elé helyezte. Egyáltalán nem jelenték­telen az sem, mindezt hogy teszik: demonstratívan, gőgösen, semmibe véve a világ közvéleményét. Sem realitásérzék, sem felelősségérzés! A szovjet politikai vezetésnek nem egyszerű kérdésre kell válaszolnia: hogyan reagáljon az Egyesült Ál­lamok magatartására? Álláspontunk világos. Úgy véljük, hogy a világ a felelős döntések időszakába lépett. Nem távolodunk el a béke megőrzésének és megszi­lárdításának irányvonalától, amit teljes határozottsággal megerősített az SZKP XXVII. kongresszusa is. Ami az egyoldalú szovjet mora­tóriumot illeti, változatlanul már­cius 31-ig érvényes. Ez után az időpont után sem fogunk atomrob­bantást végrehajtani, ha az Egye­sült Államok is így jár el. Újabb esélyt adunk az amerikai kormány­zatnak arra, hogy felelős döntést hozzon: beszüntesse az atomrob­bantásokat. Ellenkező esetben a Szovjetunió felújítja a kísérleteket. Ennek tel­jes mértékben világosnak kell len­nie. Sajnáljuk ezt, de kénytelenek vagyunk így tenni, mert nem mond­hatunk le biztonságunkról, szövet­ségeseink biztonságáról. Ugyanakkor még egyszer hang­súlyozom: fő törekvésünk a nuk­leáris fegyverkezési hajsza megállí­tása. A legegyszerűbb, legvilágo­sabb és leghatékonyabb lépés eh­hez a nukleáris robbantások beszün­tetése lenne. Javasoltuk, hogy haladéktalanul kezdjünk tárgyalásokat az atom­fegyver-kísérletek teljes betiltásá­ról, beleértve az ellenőrzés kérdé­seit. A Szovjetunió számára elfo­gadható bármilyen variáns: kétol­dalú szovjet—amerikai tárgyalások, háromoldalú tárgyalások Anglia részvételével, sokoldalú tárgyalá­sok a genfi leszerelési konferencia keretében.­­ Kész vagyok már a közeljövőben találkozni Reagan elnökkel Lon­donban vagy Rómában, bármely más európai fővárosban, ahol haj­landók találkozni velünk, hogy megállapodjunk erről a kérdésről. Nem látok leküzdhetetlen akadályt — sem politikait, sem technikait, sem mást — e tekintetben. Megfe­lelő politikai akaratra és közös fe­lelősségünk megértésére van szük­ség. Javasoljuk, hogy találkozzunk, cseréljünk véleményt erről a létfon­tosságú problémáról, és adjunk megbízást megfelelő megállapodás előkészítésére. Reméljük, hogy a Szovjetunió ja­vaslatát kellőképpen értékeli és he­lyesen fogadja az Egyesült Álla­mok elnöke és az egész világ. Az idő nem vár. A szovjet nép nevében felhívjuk az amerikai né­pet és kormányát, minden ország népét és kormányát, hogy aktívan, gyakorlati tettekkel járuljon hozzá, hogy a nukleáris robbantások tilal­ma tény legyen, az államközi kap­csolatok normájává váljon. Az emberiség nagy felelősséget követelő határra érkezett. A nuk­leáris fegyverkezési hajsza követ­kezményei veszélyesen megjósolha­­tatlanokká válhatnak. Együtt kell cselekedni — ez mindenkire vonat­kozik — fejezte be tévébeszédét az SZKP KB főtitkára. (MTI) A Fehér Ház elvetette a moratóriumjavaslatot ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A Fehér Ház igen gyorsan — még szombaton — reagált Mihail Gorba­­csovnak arra a javaslatára, hogy tartsanak szovjet—amerikai csúcs­­találkozót Európában a nukleáris kí­sérletek tilalmáról. A Kaliforniában tartózkodó Reagan elnök szóvivője kijelentette: ilyen találkozóról nem lehet szó, mivel az Egyesült Álla­mok „nukleáris arzenálja hatékony­ságának fenntartása érdekében” ra­gaszkodik a további tesztekhez. Rea­gan szerint egyébként bármiféle csúcstalálkozónak az Egyesült Ál­lamokban kellene sorra kerülnie. Hetek óta folyik a kiélezett vita arról, hogy vajon szükség van-e az atomfegyverek használhatóságának kipróbálásához valódi robbantásokra. Cyrus Vance, a Carter-kormány volt külügyminisztere a Népszabadság számára nyilatkozva például kijelen­tette: szakértők szerint hatékony la­boratóriumi módszerek állnak erre a célra rendelkezésre. Az atomfegy­ver-kísérletek tilalma az adminiszt­ráció „csillagháborús” terveit ke­resztezné, főként az úgynevezett „röntgensugár-lézer” kifejlesztését. A megismétlődő szovjet javaslatok azonban nem maradnak hatás nél­kül az amerikai törvényhozásra. A legutóbbi nukleáris kísérlet előtt a szenátus és a képviselőház 63 tagja sürgette levélben Reagan elnököt, álljon el a szándékától. A múlt héten olyan javaslat kezdte meg kongres­­­szusi útját, amely a nukleáris kí­sérletekhez szükséges összegeket vonná meg a kormánytól. A szovjet javaslatoknak és az amerikai „nem”-eknek az amerikai és a nemzetközi közvéleményre gya­korolt hatása miatt az adminisztrá­ció aggódni látszik. Ezt tükrözte a külügyminiszter két nyilatkozata is. George Schultz vasárnap nyugat­európai körútjáról visszatérőben a repülőgép fedélzetén sajtóértekezle­tet tartott. Kijelentette: mindaddig, amíg Moszkva és Washington nem állapodik meg a „nyilvánosság előtt folyó diplomácia” beszüntetéséről, „nem jutunk sehova”. Ezen a kije­lentésén némileg módosított hétfőn, amikor az NBC tévéhálózatnak adott interjújában elismerte: a két ország párbeszédének jelentős része a nyil­vánosságra tartozik. Szólt arról is, hogy kevésbé látványos, de hasznos fejlemények vannak, például a pol­gári légi közlekedés helyreállítása, az új konzulátusok megnyitása, „igen jó megbeszélések” regionális kérdé­sekről, s az állampolgárok kölcsönös utazásainak megszaporodása. Schultz ugyanakkor a diplomáciai csatorná­kon át való érintkezés fokozását kí­vánta. Kereszty András Nyugat-európai csalódottság a reagani „nem" miatt Bonni tudósítónk szerint a nyugat­német szociáldemokrata párt — több vezetőjének hétfői nyilatkozata alapján — egyértelműen elhatároló­dik az újabb Gorbacsov-javaslatra adott amerikai választól. Mint Egon Bahr, a pártelnökség tagja megálla­pította: ijesztő az a gyorsaság, amellyel az amerikai elnök elutasí­totta a csúcstalálkozóra tett szov­jet indítványt. Bahr bírálta, hogy Washington nem konzultált a szö­vetségesekkel, majd megjegyezte: nemmel feleltek egy olyan kísérlet­re, amely a fegyverkezési spirált akarja megállítani, s inkább az új atomfegyvereket mérik fel, mintsem a szovjet tárgyalási magatartást. Genscher külügyminiszter ugyan­csak hétfői állásfoglalásában arról szólt, hogy a szövetségi kormány mindig is érdekelt volt az atomkí­sérletek átfogó beszüntetésében. Ám a bonni diplomácia vezetője nem tért ki a szovjet javaslatra adott amerikai válasz értékelésére. Nyi­latkozatában Genscher felvetette, hogy az NSZK és az NDK, az euró­pai biztonság szemszögéből kulcs­helyzetben levő két állam, tegyen közös kezdeményezéseket, amelyek­kel közvetlenül is hozzájárulhatna a nagyhatalmak leszerelési tárgya­lásainak sikeréhez. David Oiven volt brit külügymi­niszter, a Munkáspártból kiszakadt ellenzéki szociáldemokrata párt ve­zére, javasolta, hogy Thatcher as­­­szony írjon magánlevelet Reagan el­nöknek és Gorbacsov főtitkárnak, s ebben kezdeményezze a háromolda­lú tárgyalások felújítását az atom­kísérletek teljes betiltásáról.­­ Az Egyesült Államok álláspontja a leg­utóbbi két-három évben megválto­zott. Immár egyáltalán nem akar átfogó atomfegyver-kísérleti tilal­mat, mert szükségesnek véli az új atomfegyverek kipróbálását. Úgy gondolom, hogy ez mélységesen hi­bás álláspont — mondotta Owen a BBC-nek nyilatkozva. Hasonlóképpen nyilatkozott Denis Healey, a munkáspárti árnyékkor­mány külügyi szóvivője is. Szerinte a brit kormánynak azonnal vála­szolnia kellene Gorbacsovnak, és közölni vele, hogy kész őt „szaván fogni”. — Nagy-Britanniának, mint a korábbi atomcsendtárgyalások egyik részvevőjének, fel kell szólíta­nia a két másik partnert — az Egyesült Államokat és a Szovjet­uniót —, hogy találkozzanak velünk Londonban, és kössük meg az átfo­gó atomcsendszerződést — mondot­ta Healey. Az ellenzék felhívásai azonban — mutatott rá hétfőn a The Guardian — aligha fogják a Thatcher-kormányt a brit diplomá­cia mozgósítására késztetni. A The Times Moszkva nyeri meg a szópár­bajt cím alatt figyelmeztet rá, hogy Európában és különösképpen Nagy- Britanniában jelentős támogatásra talál a legújabb szovjet kezdemé­nyezés. A francia lapok jelentős terjede­lemben foglalkoznak Gorbacsov ja­vaslataival — jelentette párizsi tudó­sítónk. Mint a Le Matin írja, Reagan gondolkodás nélkül utasította vissza a szovjet kezdeményezést. Reagan azt mondja, hogy akarja az ez évre ter­vezett csúcstalálkozót, de semmi mást, csak csúcstalálkozót, ahol az amerikai—szovjet kapcsolatok ös­­­szességéről tárgyalnának. Gorbacsov viszont konkrét eredményt akar, olyan csúcstalálkozót, amely egyez­ménnyel végződik — írja a Le Matin. A kísérleti atomrobbantások betil­tására szólította fel vasárnap Reagan elnököt Andreasz Papandreu görög kormányfő. Samora Machel moszkvai tárgyalásai A szovjet kormány meghívására vasárnap baráti munkalátogatásra Moszkvába érkezett Samora Machel, a FRELIMO párt elnöke, a Mozam­biki Népi Köztársaság elnöke. Elégedetten nyilatkozott a szov­jet—mozambiki kapcsolatok jelen­legi helyzetéről és fejlődésének üteméről hétfőn, Moszkvában tar­tott tárgyalásain Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a minisztertanács elnö­ke és Samora Machel. Samora Machel megbeszélést folyta­tott Andrej Gromiko államfővel is. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány hét­főn vacsorát adott Samora Machel tiszteletére. A vacsorán Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára és Samora Machel mondott pohárkö­szöntőt. Az SZKP KB főtitkára emlékezte­tett rá: a Szovjetunió külpolitikájá­nak egyik alapvető elve, hogy a gyarmati elnyomásból felszabadult országoknak maguknak kell dönte­niük sorsukról. Ma azonban még nem mindenki ismeri el a népeknek ezt az elidegeníthetetlen jogát. Van­nak, akik el akarják dönteni, hogyan kell élniük másoknak, s megpróbál­ják aláásni azoknak az országoknak az államrendjét, amelyek nem az ő kívánságuk szerint cselekszenek. * Mihail Gorbacsov hétfőn Moszk­vában fogadta a Revolution Afri­­caine-nek, az algériai FLN párt he­tilapjának a főszerkesztőjét, s vála­szolt kérdéseire. (MTI) Százezres ellenzéki tüntetés Dél-Koreában Több mint százezren tüntettek vasárnap a dél-koreai Kvangdzsu városában a Cson Tu Hvan- rezsim ellen, alkotmánymódosítást és köz­vetlen elnökválasztást követelve. Sürgették, hogy vessenek véget a katonai diktatúrának, és térjenek át a demokratikus kormányzásra. A tüntetők több órára körülzár­ták a közigazgatási épületeket, a közlekedés a fővárostól 270 kilo­méterre délre fekvő városban meg­bénult. A hatóságok megerősített rendőri alakulatokat vetettek be a tömeg szétoszlatására. Kétszáz tün­tetőt letartóztattak. Vasárnap tö­megmegmozdulások voltak Szöul­ban és Puszanban is. Szöulba várják Caspar Weinber­­ger amerikai hadügyminisztert, s a közeljövőben ideérkezik George Shultz külügyminiszter is. (MTI) NEPSZABADSAG 1986. április 1., kedd NÉGY ÉVIG FOGSÁGBAN - ÁRTATLANUL Antonov szabad! A római esküdtszéknek az úgy­­** nevezett Antonov-perben ho­zott szombati ítélete megnyugtató, de egyben nyugtalanító is. Az olasz igazságügyi hatóságok ugyanis öt évvel a pápa elleni merénylet után sem tudtak véglegesen pontot ten­ni az ügyre. Csupán annyi bizonyos, hogy a török terrorista, Ali Agca volt az, aki rálőtt 11. János Pálra — ezért életfogytig tartó fegy­házbüntetést kapott —, de tovább­ra sem tudni, hogy voltak-e cin­kosai, és ha voltak, kik voltak azok. Agca két török „kollégáját”, Celebit és Bagcit a bíróság „bizo­nyítékok hiányában” felmentette, és szabadlábra helyezte, noha az évek óta tartó perben többször bizonyí­tottnak látszott bűnösségük. (Vala­mennyien a „Szürke Farkasok” ne­vű nemzetközi török terrorbanda tagjai.) Ugyancsak „bizonyítékok hiányá­ban” az esküdtszék felmentette és szabadlábra helyezte a bolgár Szer­gej Antonovot, aki — noha ártat­lan — négy évet ült az olasz bör­tönökben, illetve házi őrizetben az­zal a vitathatatlanul hamis váddal, hogy „közreműködött a pápa elle­ni merényletben, sőt szervezte azt”. A per során napnál világosabban kiderült, hogy Antonovnak és két megvádolt bolgár társának nincs semmi köze a pápa elleni merény­lethez, és hogy a vádat ellenük ki­zárólag Agca és a mögötte álló po­litikai erők (az amerikai CIA és a korábbi olasz titkosszolgálat) szőt­ték, félreérthetetlenül azzal a cél­lal, hogy megmérgezzék a nemzet­közi légkört, és hogy rágalmazzák a szocialista országokat. Antonovot meglehetősen kétér­telmű ítélettel mentették fel, a lé­nyeg ennek ellenére az, hogy ki­engedték börtönéből, és jelenleg Bulgária római nagykövetségén tar­tózkodik, mint szabad ember. Ki­­szabadulásakor háromszáz újságíró előtt kijelentette: „Az igazság győ­zött, én ártatlan vagyok.” Még az­nap vissza akart repülni hazájába családjához, a római hatóságok azonban ezt megakadályozták az­zal az indokkal, hogy nem tudják, „melyik bíróság az illetékes” a ha­zautazási engedély megadásához. Vajon jogi vita ez, vagy közönsé­ges időhúzás? Egyelőre nem tudni. De ettől még tény a tény: Anto­nov szabad ugyan, de egyelőre ha­za nem mehet. Az olasz igazságügyi szervek az évekig tartó nyomozás és eljárás után sem tudták bizonyítani Anto­nov bűnösségét, de arra sem volt merszük, hogy kimondják ártatlan­ságát. E kétértelmű döntés elle­nére van valami, ami egyértelműen bizonyos: a „bolgár nyom” — vagyis az a koholmány, hogy Anto­novnak és két másik bolgár társá­nak bármiféle köze lett volna a pápa elleni merénylethez — ös­­­szeomlott, mint egy kártyavár. Antonovot azonban nem azért kell felmenteni, mert bűnössége nem bizonyított, hanem azért, mert ténylegesen ártatlan. Az ellene el­hangzott valamennyi vád egy kö­zönséges őrült, Ali Agca szájából hangzott el, aki a pápa elleni me­rényletről az öt évig tartó per so­rán 190-féle variációval „etette” az olasz bírákat. Agca sok mindent mondott: például azt, hogy ő az atyaúristen, aztán azt, hogy ő a Jézus Krisztus,, megjósolta a világ­végét, majd később közölte, hogy a világ pusztulását ő fogja okozni. Az ítélethirdetés után Agca helyes­bített: „Nem isten vagyok, nem is Krisztus, csupán egy emberi alakot öltött földre szállt angyal.” A római esküdtszék­ ítélete ellen Antonov védői fellebbeztek. Azt kérik, hogy a bíróság — immár harmadfokon — mondja ki Anto­nov teljes ártatlanságát. Az újabb per előkészületei máris megkezdőd­tek. Ezek után, talán remélhető, hogy a bírák teljes igazságot szol­gáltatnak. Róma, március 31. Buzási János* A tárgyalóteremben bebizonyo­sodott, hogy az „Antonov-ügy” politikai provokáció — szögezte le a bolgár távirati iroda nyilatkoza­ta, amelyet szombaton hoztak nyil­vánosságra Szófiában. A bolgár közvélemény megelége­déssel fogadta Szergej Antonov, Todor Ajvazov és Zselju Vaszilev felmentésének hírét — mutat rá a nyilatkozat. Az ítélettel elismerték, hogy Bulgáriának semmi köze a II. János Pál pápa ellen 1981. május 13-án elkövetett merénylethez. Ku­darcba fulladtak azok a kísérletek, hogy mindenáron bemocskoljana­k egy szocialista országot, a nemzet­közi közvélemény előtt lejárassák a Bolgár Népköztársaságot, aláás­sák a népek közötti bizalmat, fe­szültebbé tegyék a kelet—nyugati kapcsolatokat — hangsúlyozza a BTA nyilatkozata, Szergej Antonov, szabadulásának pillanatában. Pártértekezleteket tartottak a Szovjetunióban a kongresszusi feladatok végrehajtásáról­ ­ MOSZKVAI TUDOSÍTÓNKTÓL Kritikus, önkritikus stílusú, a fel­adatokra koncentráló pártértekezle­teket tartottak az elmúlt napokban Moszkvában, Ukrajnában, Üzbegisz­tánban, Türkméniában, a sztavropoli határvidéken és másutt. — Meg kell őrizni a XXVII. párt­­kongresszus dinamizmusát, mégpe­dig a tetteik nyelvére fordítva é­s hoz­zálátva az évek alatt felhalmozódott hibák, hiányosságok felszámolásához — mondotta a moszkvai pártbizott­ság ülésén Borisz Jelcin, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, városi első titkár. Beszéde nagy ré­szében a gazdaságról volt szó. Gyor­sításra, az erőforrások jobb csopor­tosítására, kihasználására szólított fel. A főváros fejlesztési terve sze­rint az ipari termelési ütem növe­kedésének az eddigi másfélszeresé­re, a munka termelékenysége ha­sonló mutatójának az 1,2-szeresére kell nőnie, mégpedig úgy, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési eszkö­zök mindössze 33 százalékkal gyara­podnak. Az ésszerűség szempontjai­ra figyelve a már működő üzemek rekonstrukciójára, nem pedig új ob­jektumok építésére összpontosítanak, rekonstrukcióra költik a beruházási keret háromnegyedét. Jelcin névre szólóan bírálta azokat a minisztériumokat, felelős párt-, állami, tanácsi vezetőket, akik kü­lönféle kifogásokkal ki akarnak búj­ni a pártkongresszus határozatai teljesítése alól, s nem érdemi mun­kával, hanem statisztikák „kozmeti­kázásával” szeretnének továbbra is tevékenykedni. „Jó néhány minisz­térium késlekedik ismertetni az egészségre káros, környezetszennye­ző üzemek kitelepítési terveit. A közúti építőgépek gyártására fel­ügyelő minisztérium például lét­számgyarapodással számol, pedig vi­lágosan megmondtuk, a jövőben csök­ken a dolgozók szá­ma a fővárosban. Az ország élelmiszer-gazdaságá­nak mechanizmusát tökéletesítő kö­zös határozatot fogadott el az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjet­unió Minisztertanácsa. A szombaton nyilvánosságra ho­zott határozat a jövő évtől kezdő­dően a gabonafélék kivételével min­den terményféle és állattenyészté­si termék esetében megszünteti az eddig köztársaságokra, területekre és Ukrajnában a pártértekezletek kö­vetendő példaként említették a har­kovi gépgyártókat, akik folyamato­san megújítva gépparkjukat, ter­mékszerkezetüket, teljesítették az előírt növekedési feladatokat. Szer­vezési, irányítási hiányosságok miatt nincsenek kihasználva a gyapotfel­dolgozók, az elektrotechnikai gyá­rak — hangzott el az üzbég pártfó­rumon. Türkméniában rámuta­ttak: a mezőgazdaságban a termelékeny­ség ma alacsonyabb, mint 1970-ben volt, meg kell találni a fellendülés módozatait. A sztavropoliak átgon­dolt fejlesztési politikára, megalapo­zott döntésekre szólították fel a te­rület gazdasági vezetőit. Dunai Péter határterületekre lebontott kötelező állami felvásárlási terveket, s csu­pán országos felvásárlási terv elké­szítését írja elő. Az eddiginél sza­badabb kezet ad a mezőgazdasági üzemeknek anyagi eszközeik fel­­használására, a terven felül előál­lított termékek hasznosítására, a dolgozóik ösztönzését szolgáló ala­pok kezelésére. (MTI) Határozat­ az élelmiszer-gazdaságról

Next