Népszabadság, 1986. április (44. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám
2 Mihail Gorbacsov javaslata a csúcstalálkozóra (Folytatás az 1. oldalról.) Februárban hat el nem kötelezett ország vezetői a közvéleményben uralkodó hangulatot kifejezve azzal a felhívással fordultak a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőihez, hogy tartózkodjanak a nukleáris robbantásoktól a következő szovjet—amerikai csúcstalálkozóig. Mi ezzel egyetértettünk. Nyilvánvaló: az Egyesült Államok kormányzata a katonai-ipari körök önző érdekeit az egész emberiség és saját népe érdekei elé helyezte. Egyáltalán nem jelentéktelen az sem, mindezt hogy teszik: demonstratívan, gőgösen, semmibe véve a világ közvéleményét. Sem realitásérzék, sem felelősségérzés! A szovjet politikai vezetésnek nem egyszerű kérdésre kell válaszolnia: hogyan reagáljon az Egyesült Államok magatartására? Álláspontunk világos. Úgy véljük, hogy a világ a felelős döntések időszakába lépett. Nem távolodunk el a béke megőrzésének és megszilárdításának irányvonalától, amit teljes határozottsággal megerősített az SZKP XXVII. kongresszusa is. Ami az egyoldalú szovjet moratóriumot illeti, változatlanul március 31-ig érvényes. Ez után az időpont után sem fogunk atomrobbantást végrehajtani, ha az Egyesült Államok is így jár el. Újabb esélyt adunk az amerikai kormányzatnak arra, hogy felelős döntést hozzon: beszüntesse az atomrobbantásokat. Ellenkező esetben a Szovjetunió felújítja a kísérleteket. Ennek teljes mértékben világosnak kell lennie. Sajnáljuk ezt, de kénytelenek vagyunk így tenni, mert nem mondhatunk le biztonságunkról, szövetségeseink biztonságáról. Ugyanakkor még egyszer hangsúlyozom: fő törekvésünk a nukleáris fegyverkezési hajsza megállítása. A legegyszerűbb, legvilágosabb és leghatékonyabb lépés ehhez a nukleáris robbantások beszüntetése lenne. Javasoltuk, hogy haladéktalanul kezdjünk tárgyalásokat az atomfegyver-kísérletek teljes betiltásáról, beleértve az ellenőrzés kérdéseit. A Szovjetunió számára elfogadható bármilyen variáns: kétoldalú szovjet—amerikai tárgyalások, háromoldalú tárgyalások Anglia részvételével, sokoldalú tárgyalások a genfi leszerelési konferencia keretében. Kész vagyok már a közeljövőben találkozni Reagan elnökkel Londonban vagy Rómában, bármely más európai fővárosban, ahol hajlandók találkozni velünk, hogy megállapodjunk erről a kérdésről. Nem látok leküzdhetetlen akadályt — sem politikait, sem technikait, sem mást — e tekintetben. Megfelelő politikai akaratra és közös felelősségünk megértésére van szükség. Javasoljuk, hogy találkozzunk, cseréljünk véleményt erről a létfontosságú problémáról, és adjunk megbízást megfelelő megállapodás előkészítésére. Reméljük, hogy a Szovjetunió javaslatát kellőképpen értékeli és helyesen fogadja az Egyesült Államok elnöke és az egész világ. Az idő nem vár. A szovjet nép nevében felhívjuk az amerikai népet és kormányát, minden ország népét és kormányát, hogy aktívan, gyakorlati tettekkel járuljon hozzá, hogy a nukleáris robbantások tilalma tény legyen, az államközi kapcsolatok normájává váljon. Az emberiség nagy felelősséget követelő határra érkezett. A nukleáris fegyverkezési hajsza következményei veszélyesen megjósolhatatlanokká válhatnak. Együtt kell cselekedni — ez mindenkire vonatkozik — fejezte be tévébeszédét az SZKP KB főtitkára. (MTI) A Fehér Ház elvetette a moratóriumjavaslatot ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A Fehér Ház igen gyorsan — még szombaton — reagált Mihail Gorbacsovnak arra a javaslatára, hogy tartsanak szovjet—amerikai csúcstalálkozót Európában a nukleáris kísérletek tilalmáról. A Kaliforniában tartózkodó Reagan elnök szóvivője kijelentette: ilyen találkozóról nem lehet szó, mivel az Egyesült Államok „nukleáris arzenálja hatékonyságának fenntartása érdekében” ragaszkodik a további tesztekhez. Reagan szerint egyébként bármiféle csúcstalálkozónak az Egyesült Államokban kellene sorra kerülnie. Hetek óta folyik a kiélezett vita arról, hogy vajon szükség van-e az atomfegyverek használhatóságának kipróbálásához valódi robbantásokra. Cyrus Vance, a Carter-kormány volt külügyminisztere a Népszabadság számára nyilatkozva például kijelentette: szakértők szerint hatékony laboratóriumi módszerek állnak erre a célra rendelkezésre. Az atomfegyver-kísérletek tilalma az adminisztráció „csillagháborús” terveit keresztezné, főként az úgynevezett „röntgensugár-lézer” kifejlesztését. A megismétlődő szovjet javaslatok azonban nem maradnak hatás nélkül az amerikai törvényhozásra. A legutóbbi nukleáris kísérlet előtt a szenátus és a képviselőház 63 tagja sürgette levélben Reagan elnököt, álljon el a szándékától. A múlt héten olyan javaslat kezdte meg kongresszusi útját, amely a nukleáris kísérletekhez szükséges összegeket vonná meg a kormánytól. A szovjet javaslatoknak és az amerikai „nem”-eknek az amerikai és a nemzetközi közvéleményre gyakorolt hatása miatt az adminisztráció aggódni látszik. Ezt tükrözte a külügyminiszter két nyilatkozata is. George Schultz vasárnap nyugateurópai körútjáról visszatérőben a repülőgép fedélzetén sajtóértekezletet tartott. Kijelentette: mindaddig, amíg Moszkva és Washington nem állapodik meg a „nyilvánosság előtt folyó diplomácia” beszüntetéséről, „nem jutunk sehova”. Ezen a kijelentésén némileg módosított hétfőn, amikor az NBC tévéhálózatnak adott interjújában elismerte: a két ország párbeszédének jelentős része a nyilvánosságra tartozik. Szólt arról is, hogy kevésbé látványos, de hasznos fejlemények vannak, például a polgári légi közlekedés helyreállítása, az új konzulátusok megnyitása, „igen jó megbeszélések” regionális kérdésekről, s az állampolgárok kölcsönös utazásainak megszaporodása. Schultz ugyanakkor a diplomáciai csatornákon át való érintkezés fokozását kívánta. Kereszty András Nyugat-európai csalódottság a reagani „nem" miatt Bonni tudósítónk szerint a nyugatnémet szociáldemokrata párt — több vezetőjének hétfői nyilatkozata alapján — egyértelműen elhatárolódik az újabb Gorbacsov-javaslatra adott amerikai választól. Mint Egon Bahr, a pártelnökség tagja megállapította: ijesztő az a gyorsaság, amellyel az amerikai elnök elutasította a csúcstalálkozóra tett szovjet indítványt. Bahr bírálta, hogy Washington nem konzultált a szövetségesekkel, majd megjegyezte: nemmel feleltek egy olyan kísérletre, amely a fegyverkezési spirált akarja megállítani, s inkább az új atomfegyvereket mérik fel, mintsem a szovjet tárgyalási magatartást. Genscher külügyminiszter ugyancsak hétfői állásfoglalásában arról szólt, hogy a szövetségi kormány mindig is érdekelt volt az atomkísérletek átfogó beszüntetésében. Ám a bonni diplomácia vezetője nem tért ki a szovjet javaslatra adott amerikai válasz értékelésére. Nyilatkozatában Genscher felvetette, hogy az NSZK és az NDK, az európai biztonság szemszögéből kulcshelyzetben levő két állam, tegyen közös kezdeményezéseket, amelyekkel közvetlenül is hozzájárulhatna a nagyhatalmak leszerelési tárgyalásainak sikeréhez. David Oiven volt brit külügyminiszter, a Munkáspártból kiszakadt ellenzéki szociáldemokrata párt vezére, javasolta, hogy Thatcher asszony írjon magánlevelet Reagan elnöknek és Gorbacsov főtitkárnak, s ebben kezdeményezze a háromoldalú tárgyalások felújítását az atomkísérletek teljes betiltásáról. Az Egyesült Államok álláspontja a legutóbbi két-három évben megváltozott. Immár egyáltalán nem akar átfogó atomfegyver-kísérleti tilalmat, mert szükségesnek véli az új atomfegyverek kipróbálását. Úgy gondolom, hogy ez mélységesen hibás álláspont — mondotta Owen a BBC-nek nyilatkozva. Hasonlóképpen nyilatkozott Denis Healey, a munkáspárti árnyékkormány külügyi szóvivője is. Szerinte a brit kormánynak azonnal válaszolnia kellene Gorbacsovnak, és közölni vele, hogy kész őt „szaván fogni”. — Nagy-Britanniának, mint a korábbi atomcsendtárgyalások egyik részvevőjének, fel kell szólítania a két másik partnert — az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót —, hogy találkozzanak velünk Londonban, és kössük meg az átfogó atomcsendszerződést — mondotta Healey. Az ellenzék felhívásai azonban — mutatott rá hétfőn a The Guardian — aligha fogják a Thatcher-kormányt a brit diplomácia mozgósítására késztetni. A The Times Moszkva nyeri meg a szópárbajt cím alatt figyelmeztet rá, hogy Európában és különösképpen Nagy- Britanniában jelentős támogatásra talál a legújabb szovjet kezdeményezés. A francia lapok jelentős terjedelemben foglalkoznak Gorbacsov javaslataival — jelentette párizsi tudósítónk. Mint a Le Matin írja, Reagan gondolkodás nélkül utasította vissza a szovjet kezdeményezést. Reagan azt mondja, hogy akarja az ez évre tervezett csúcstalálkozót, de semmi mást, csak csúcstalálkozót, ahol az amerikai—szovjet kapcsolatok összességéről tárgyalnának. Gorbacsov viszont konkrét eredményt akar, olyan csúcstalálkozót, amely egyezménnyel végződik — írja a Le Matin. A kísérleti atomrobbantások betiltására szólította fel vasárnap Reagan elnököt Andreasz Papandreu görög kormányfő. Samora Machel moszkvai tárgyalásai A szovjet kormány meghívására vasárnap baráti munkalátogatásra Moszkvába érkezett Samora Machel, a FRELIMO párt elnöke, a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke. Elégedetten nyilatkozott a szovjet—mozambiki kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és fejlődésének üteméről hétfőn, Moszkvában tartott tárgyalásain Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke és Samora Machel. Samora Machel megbeszélést folytatott Andrej Gromiko államfővel is. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány hétfőn vacsorát adott Samora Machel tiszteletére. A vacsorán Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Samora Machel mondott pohárköszöntőt. Az SZKP KB főtitkára emlékeztetett rá: a Szovjetunió külpolitikájának egyik alapvető elve, hogy a gyarmati elnyomásból felszabadult országoknak maguknak kell dönteniük sorsukról. Ma azonban még nem mindenki ismeri el a népeknek ezt az elidegeníthetetlen jogát. Vannak, akik el akarják dönteni, hogyan kell élniük másoknak, s megpróbálják aláásni azoknak az országoknak az államrendjét, amelyek nem az ő kívánságuk szerint cselekszenek. * Mihail Gorbacsov hétfőn Moszkvában fogadta a Revolution Africaine-nek, az algériai FLN párt hetilapjának a főszerkesztőjét, s válaszolt kérdéseire. (MTI) Százezres ellenzéki tüntetés Dél-Koreában Több mint százezren tüntettek vasárnap a dél-koreai Kvangdzsu városában a Cson Tu Hvan- rezsim ellen, alkotmánymódosítást és közvetlen elnökválasztást követelve. Sürgették, hogy vessenek véget a katonai diktatúrának, és térjenek át a demokratikus kormányzásra. A tüntetők több órára körülzárták a közigazgatási épületeket, a közlekedés a fővárostól 270 kilométerre délre fekvő városban megbénult. A hatóságok megerősített rendőri alakulatokat vetettek be a tömeg szétoszlatására. Kétszáz tüntetőt letartóztattak. Vasárnap tömegmegmozdulások voltak Szöulban és Puszanban is. Szöulba várják Caspar Weinberger amerikai hadügyminisztert, s a közeljövőben ideérkezik George Shultz külügyminiszter is. (MTI) NEPSZABADSAG 1986. április 1., kedd NÉGY ÉVIG FOGSÁGBAN - ÁRTATLANUL Antonov szabad! A római esküdtszéknek az úgy** nevezett Antonov-perben hozott szombati ítélete megnyugtató, de egyben nyugtalanító is. Az olasz igazságügyi hatóságok ugyanis öt évvel a pápa elleni merénylet után sem tudtak véglegesen pontot tenni az ügyre. Csupán annyi bizonyos, hogy a török terrorista, Ali Agca volt az, aki rálőtt 11. János Pálra — ezért életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott —, de továbbra sem tudni, hogy voltak-e cinkosai, és ha voltak, kik voltak azok. Agca két török „kollégáját”, Celebit és Bagcit a bíróság „bizonyítékok hiányában” felmentette, és szabadlábra helyezte, noha az évek óta tartó perben többször bizonyítottnak látszott bűnösségük. (Valamennyien a „Szürke Farkasok” nevű nemzetközi török terrorbanda tagjai.) Ugyancsak „bizonyítékok hiányában” az esküdtszék felmentette és szabadlábra helyezte a bolgár Szergej Antonovot, aki — noha ártatlan — négy évet ült az olasz börtönökben, illetve házi őrizetben azzal a vitathatatlanul hamis váddal, hogy „közreműködött a pápa elleni merényletben, sőt szervezte azt”. A per során napnál világosabban kiderült, hogy Antonovnak és két megvádolt bolgár társának nincs semmi köze a pápa elleni merénylethez, és hogy a vádat ellenük kizárólag Agca és a mögötte álló politikai erők (az amerikai CIA és a korábbi olasz titkosszolgálat) szőtték, félreérthetetlenül azzal a céllal, hogy megmérgezzék a nemzetközi légkört, és hogy rágalmazzák a szocialista országokat. Antonovot meglehetősen kétértelmű ítélettel mentették fel, a lényeg ennek ellenére az, hogy kiengedték börtönéből, és jelenleg Bulgária római nagykövetségén tartózkodik, mint szabad ember. Kiszabadulásakor háromszáz újságíró előtt kijelentette: „Az igazság győzött, én ártatlan vagyok.” Még aznap vissza akart repülni hazájába családjához, a római hatóságok azonban ezt megakadályozták azzal az indokkal, hogy nem tudják, „melyik bíróság az illetékes” a hazautazási engedély megadásához. Vajon jogi vita ez, vagy közönséges időhúzás? Egyelőre nem tudni. De ettől még tény a tény: Antonov szabad ugyan, de egyelőre haza nem mehet. Az olasz igazságügyi szervek az évekig tartó nyomozás és eljárás után sem tudták bizonyítani Antonov bűnösségét, de arra sem volt merszük, hogy kimondják ártatlanságát. E kétértelmű döntés ellenére van valami, ami egyértelműen bizonyos: a „bolgár nyom” — vagyis az a koholmány, hogy Antonovnak és két másik bolgár társának bármiféle köze lett volna a pápa elleni merénylethez — összeomlott, mint egy kártyavár. Antonovot azonban nem azért kell felmenteni, mert bűnössége nem bizonyított, hanem azért, mert ténylegesen ártatlan. Az ellene elhangzott valamennyi vád egy közönséges őrült, Ali Agca szájából hangzott el, aki a pápa elleni merényletről az öt évig tartó per során 190-féle variációval „etette” az olasz bírákat. Agca sok mindent mondott: például azt, hogy ő az atyaúristen, aztán azt, hogy ő a Jézus Krisztus,, megjósolta a világvégét, majd később közölte, hogy a világ pusztulását ő fogja okozni. Az ítélethirdetés után Agca helyesbített: „Nem isten vagyok, nem is Krisztus, csupán egy emberi alakot öltött földre szállt angyal.” A római esküdtszék ítélete ellen Antonov védői fellebbeztek. Azt kérik, hogy a bíróság — immár harmadfokon — mondja ki Antonov teljes ártatlanságát. Az újabb per előkészületei máris megkezdődtek. Ezek után, talán remélhető, hogy a bírák teljes igazságot szolgáltatnak. Róma, március 31. Buzási János* A tárgyalóteremben bebizonyosodott, hogy az „Antonov-ügy” politikai provokáció — szögezte le a bolgár távirati iroda nyilatkozata, amelyet szombaton hoztak nyilvánosságra Szófiában. A bolgár közvélemény megelégedéssel fogadta Szergej Antonov, Todor Ajvazov és Zselju Vaszilev felmentésének hírét — mutat rá a nyilatkozat. Az ítélettel elismerték, hogy Bulgáriának semmi köze a II. János Pál pápa ellen 1981. május 13-án elkövetett merénylethez. Kudarcba fulladtak azok a kísérletek, hogy mindenáron bemocskoljanak egy szocialista országot, a nemzetközi közvélemény előtt lejárassák a Bolgár Népköztársaságot, aláássák a népek közötti bizalmat, feszültebbé tegyék a kelet—nyugati kapcsolatokat — hangsúlyozza a BTA nyilatkozata, Szergej Antonov, szabadulásának pillanatában. Pártértekezleteket tartottak a Szovjetunióban a kongresszusi feladatok végrehajtásáról MOSZKVAI TUDOSÍTÓNKTÓL Kritikus, önkritikus stílusú, a feladatokra koncentráló pártértekezleteket tartottak az elmúlt napokban Moszkvában, Ukrajnában, Üzbegisztánban, Türkméniában, a sztavropoli határvidéken és másutt. — Meg kell őrizni a XXVII. pártkongresszus dinamizmusát, mégpedig a tetteik nyelvére fordítva és hozzálátva az évek alatt felhalmozódott hibák, hiányosságok felszámolásához — mondotta a moszkvai pártbizottság ülésén Borisz Jelcin, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, városi első titkár. Beszéde nagy részében a gazdaságról volt szó. Gyorsításra, az erőforrások jobb csoportosítására, kihasználására szólított fel. A főváros fejlesztési terve szerint az ipari termelési ütem növekedésének az eddigi másfélszeresére, a munka termelékenysége hasonló mutatójának az 1,2-szeresére kell nőnie, mégpedig úgy, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési eszközök mindössze 33 százalékkal gyarapodnak. Az ésszerűség szempontjaira figyelve a már működő üzemek rekonstrukciójára, nem pedig új objektumok építésére összpontosítanak, rekonstrukcióra költik a beruházási keret háromnegyedét. Jelcin névre szólóan bírálta azokat a minisztériumokat, felelős párt-, állami, tanácsi vezetőket, akik különféle kifogásokkal ki akarnak bújni a pártkongresszus határozatai teljesítése alól, s nem érdemi munkával, hanem statisztikák „kozmetikázásával” szeretnének továbbra is tevékenykedni. „Jó néhány minisztérium késlekedik ismertetni az egészségre káros, környezetszennyező üzemek kitelepítési terveit. A közúti építőgépek gyártására felügyelő minisztérium például létszámgyarapodással számol, pedig világosan megmondtuk, a jövőben csökken a dolgozók száma a fővárosban. Az ország élelmiszer-gazdaságának mechanizmusát tökéletesítő közös határozatot fogadott el az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa. A szombaton nyilvánosságra hozott határozat a jövő évtől kezdődően a gabonafélék kivételével minden terményféle és állattenyésztési termék esetében megszünteti az eddig köztársaságokra, területekre és Ukrajnában a pártértekezletek követendő példaként említették a harkovi gépgyártókat, akik folyamatosan megújítva gépparkjukat, termékszerkezetüket, teljesítették az előírt növekedési feladatokat. Szervezési, irányítási hiányosságok miatt nincsenek kihasználva a gyapotfeldolgozók, az elektrotechnikai gyárak — hangzott el az üzbég pártfórumon. Türkméniában rámutattak: a mezőgazdaságban a termelékenység ma alacsonyabb, mint 1970-ben volt, meg kell találni a fellendülés módozatait. A sztavropoliak átgondolt fejlesztési politikára, megalapozott döntésekre szólították fel a terület gazdasági vezetőit. Dunai Péter határterületekre lebontott kötelező állami felvásárlási terveket, s csupán országos felvásárlási terv elkészítését írja elő. Az eddiginél szabadabb kezet ad a mezőgazdasági üzemeknek anyagi eszközeik felhasználására, a terven felül előállított termékek hasznosítására, a dolgozóik ösztönzését szolgáló alapok kezelésére. (MTI) Határozat az élelmiszer-gazdaságról