Népszabadság, 1986. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-01 / 180. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1986. augusztus 1., péntek AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLIV. évfolyam, 180. szám Programajánlatok, RTV (8—9—10 olcra ft ^ / V fc&mnf ** (« \ a. A f ________________ Al Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén — figyelemmel az Országgyűlés ügyrendjére — határozatot hozott arról, hogy az államigazgatási szerveknek milyen módon kell segítséget nyújtaniuk a képviselői feladatok ellátásához. A határozat részletesen szabályozza az államigazgatási szervek tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettségét, a képviselők által tett javaslatok, bejelentések elintézésének rendjét. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a munkaidőalap védelmére és a munkafegyelem javítására az utóbbi években tett intézkedések végrehajtásáról. Megállapította, hogy a helyzet valamelyest javult, de az előrehaladás nem kielégítő. Ezért további, a munkaidőalap védelmét szolgáló központi és helyi intézkedések kidolgozására és életbe léptetésére adott utasítást. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottságnak az építőipar eredményesebb működésére teendő intézkedésekre vonatkozó határozatát. Ennek értelmében rendezni kell a veszteséges és alaphiányos vállalatok helyzetét, az alacsony hatékonysággal működő vállalatoknak pedig programot kell kidolgozniuk gazdálkodásuk megjavítására. (MTI) (Az építőipar helyzetéről szóló írásunk lapunk 3. oldalán.) A szocialista országok konzultációja az ENSZ-közgyűlés előtt A szocialista országok külügyminisztériumainak vezető képviselői az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakára való felkészülés jegyében július 29. és 31. között konzultációt tartanak Budapesten. A konstruktív légkörű megbeszélésen részt vett a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársaság, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának küldöttsége. A magyar delegációt Horn Gyula külügyi államtitkár vezette. A konzultáció részvevői kifejezték reményüket, hogy az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszaka hozzájárul a világszervezet korunk fő problémái megoldásában betöltött szerepének és tekintélyének növeléséhez, ezzel is előmozdítva a béke és a nemzetközi biztonság ügyét. A küldöttségek vezetőit fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter. (MTI) Van lehetőség a stockholmi értekezlet sikeres befejezésére Sajtóértekezlet Moszkvában a helsinki záróokmány aláírása évfordulóján A szocialista országok július 18-án előterjesztett javaslata óta előrelépés tapasztalható a stockholmi értekezleten, javult a légkör, lehetőség nyílt az értekezlet sikeres befejezésére — jelentette ki Oleg Grinyevszkij, aki a szovjet küldöttség vezetője az európai biztonsággal és bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó értekezleten. A szovjet diplomata a helsinki záróokmány aláírásának 11. évfordulója alkalmából tartott moszkvai sajtókonferencián adott értékelést az európai folyamat szerves részét képező konferenciáról. Hangoztatta, hogy az utóbbi hetekben kemény viták voltak a svéd fővárosban, heves politikai küzdelmet kellett folytatni a még megoldatlan kérdések napirendre tűzéséért. Kiemelte, hogy sikerült haladást elérni a légierők hadgyakorlatairól való értesítés kérdésében, oly módon, hogy az érintett államok a szárazföldi hadmozdulatok kapcsán információkat szolgáltatnak a légierők tevékenységéről is, valamint a partraszállási és légideszant-gyakorlatokról is. Ez a megállapodás jelenleg a légierők tevékenységének kilencven százalékát érinti. A kompromisszum jelentőségét méltatva utalt rá, hogy ez a jövőben a flottagyakorlatokkal kapcsolatban is megvalósítható lenne. Nem született még megállapodás arról, hogy az érintett államok tájékoztatást adjanak a más kontinensekről Európába történő csapatszállításokról, valamint hadgyakorlatok további létszámbeli korlátozásáról. E problémák kapcsán elismeréssel méltatta a semleges és az el nem kötelezett országok kompromisszumra törekvő előterjesztéseit. A szovjet diplomata hangoztatta, hogy a bizalomerősítő intézkedések megtartásának szigorú és következetes ellenőrzése megoldható, s ennek kapcsán utalt a budapesti felhívásban megfogalmazott gondolatokra, amelyekben egyebek között javasolják a helyszíni ellenőrzés megszervezését is. Grinyevszkij végezetül szólt arról, hogy az érintett államok felelősségteljes politikájára van szükség, kölcsönös engedményekre, hogy sikeresen, jelentős megállapodások megkötésével záruljon az értekezlet első szakasza. A szocialista országok már elébe mentek a NATO álláspontjának — mondotta, s hangoztatta: mivel kevés idő maradt az első szakasz befejezéséig, a befejező ülésszak előtt nem hivatalos találkozókkal és konzultációkkal segítik az álláspontok közelítését. A szovjet diplomata szerint a stockholmi siker segítené a novemberben Bécsben kezdődő európai találkozó eredményes megrendezését, és jó alapot teremtene a stockholmi fórum második szakaszának munkájához. Viktor Tatarnyikov vezérőrnagy, a szovjet fegyveres erők vezérkarának képviselője kijelentette, hogy a stockholmi értekezleten további bizalomerősítő intézkedések vannak előkészületben. Nemcsak a szárazföldi hadgyakorlatokat kell bejelenteni, mint eddig, hanem a kétéltű és a légideszant egységek, valamint a légierőnek a szárazföldi egységekkel együtt végzett gyakorlatát is jelezni kell. Tárgyalnak arról is, hogy változások lesznek a bejelentési kötelezettséget illetően. Most akkor kötelező az előrejelzés, ha a hadgyakorlatot 25 ezer, vagy annál több ember részvételével tartják. A szocialista országok azt javasolják, hogy már 18 ezer fő esetében legyen kötelező a bejelentés, de még alacsonyabb szintről is készek tárgyalni. Jevgenyij Szilin, a Szovjet Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottság alelnöke bejelentette, hogy a bizottság keretében emberi jogi bizottság alakul, amelynek célja a már meglévő állampolgári jogok kibontakoztatásának, kiteljesedésének segítése. (MTI) Csapadékra várnak a növények A július végi szárazság immár olyan mértékű, hogy az ország több vidékén a termésátlagok csökkenésével fenyeget. A kapásnövények, amelyek a nyár derekán igen erőteljes vízutánpótlásra szorulnak, nem tudják fölvenni a talajból a szükséges nedvességet. Sokfelé szenved a hőségtől a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa. Azokban a kertészetekben, ahol nincs lehetőség az öntözésre, a fák, a növények is mindinkább érzik a szárazságot. Már júniusban is csapadékadósságban volt a természet, és a júliusi előzetes öszszesítések szerint is lényegesen kevesebb esőt kaptak a földek, mint amennyi az évnek ebben a hónapjában dukált volna. Bár július 20. táján voltak esőzések, ezek eloszlása nem volt egyenletes. Az agrometeorológiai mérések szerint igen nagy a szárazság Győr- Sopron, Komárom, Pest, Hajdú-Bihar, Veszprém megyében és Békés megye egyes vidékein. Ezeken a területeken a talaj felső ötvencentis rétegében mindössze 35—50 százalékos a nedvességtartalom. Különösen rossz a helyzet Mosonmagyaróvár, Győr, Vác, Martonvásár és Budapest körzetében, de szinte alig van az országban olyan hely, ahol ne lenne szükségük a növényeknek azonnali esőkre. Nem sokkal jobb a helyzet a talaj mélyebben fekvő rétegeiben sem, már ami a vízkészletet illeti. A fél-, egyméteres szelvényben ugyan valamivel nagyobb százalékos értékeket mértek, de az itteni víztömeg is lényegesen kisebb a szükségesnél. Hogy ez így van, jelzik a gyümölcsösök és a szőlő: a mélyebb gyökérzetű ültetvények sem találnak nedvességet az alsó rétegekben, pedig nagy szükségük lenne a vízre a termés érleléséhez. (MTI) Vízágyúval öntöznek a hevesi Rákóczi Tsz-ben. SZABÓ SÁNDOR FELVÉTELE — MTI FOTO Elutasítva Ezekben a napokban postázták a felsőfokú oktatási intézmények a felvételi bizottságok döntéseiről szóló értesítéseket. A jelentkezők többsége bizonyára csak a kézbesítőre várt, ám jócskán akadtak olyanok is, akik valamiféle csodában is reménykedtek, miközben narancsitalukat szürcsölgették a Balaton partján. „Igazából nem is akarok egyetemre vagy főiskolára kerülni" — mondta egyikük. Ők azok, akik éveken át tartó tanulás helyett csak a középiskola utolsó éveiben készülgettek a felvételire. Ezt is csak azért tették, mert a mama könyörgött: „Kisfiam, ha kicsit is szeretsz, tanulj tovább, szerezz diplomát!” Mások a papa haragjától félve, vagy éppen a család által kitűzött jutalom bűvöletében adták be derekukat. Már a felvételi bizottság szobájának ajtaján kilépve tudták, hogy gyengék voltak a kérdésekre adott válaszok, de a sajátos érdek miatt egész júliusban várták a kedvező hírt. Az elutasítás után pedig nem lehetetlen, hogy áldozati arcot öltöttek, és kitárt karokkal mondogatják: „Sajnos, nem volt protekcióm.” Vannak persze olyan elutasítottak is, akik bosszankodva emlegetik, hogy még többet kellett volna tanulniuk, s a tapasztalatok birtokában máris készülnek a jövő évi újabb nekifutásra. Igazán boldogok azok a fiatalok lehetnek, akik sikeres felvételi vizsgát tettek. Akár egy sportág országos bajnoki címével is felér manapság ez a győzelem. A mostani két és félszeres túljelentkezésben több tízezer jelöltből kell a legjobb tizenhétezer közé kerülni. A műszaki-tudományos fejlesztés és a középiskolai korosztályok létszámnövekedése egyaránt szükségessé teszi, hogy egyes szakterületeken növekedjék hazánkban a felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók száma. E növekedés viszont nem lehet ugrásszerű, mert ehhez az intézmények tárgyi feltételei is hiányoznak. Vagyis, nincs annyi hely, ahány jó képességű jelentkező. A jövendőbeli hallgatókat ezért csakis a felvételi követelmények szigorításával lehet kiválogatni. A szigorítás persze nem egyszerűen helygazdálkodás, hanem feltétele annak, hogy a jövő közgazdászai, mérnökei, pedagógusai a rájuk váró feladatoknak megfelelő képességgel és tárgyi tudással kerüljenek ki az egyetemekről. A legtöbben az idén is az egészségügyi szakokra jelentkeztek, így ott még a kiemelkedően magas pontszámot elértek között is válogatni kellett. De voltak olyan egyetemek és főiskolák, ahol jóval kisebb teljesítménnyel is felvételt lehetett nyerni. A döntésnél, hogy ki hol tanuljon tovább, ezt is figyelembe kell venni. Az idei felvételik legfontosabb tanulsága azonban az, hogy e viszonylagos követelménykülönbségek ellenére is csak azok a fiatalok juthatnak be bármely felsőfokú oktatási intézménybe, akik nem csodára várnak, hanem szívós, évekig tartó munkával készülnek a megméretésre. Réthy István Véget ért az AESZ-csúcsértekezlet Addisz-Abebában véget ért az Afrikai Egységszervezet (AESZ) 22. csúcsértekezlete. Denis Sassou-Nguesso, az AESZ új,, soros elnöke, a Kongói Népi Köztársaság államfője szerda esti záróbeszédében összefogásra szólította fel az afrikai országokat a földrész gazdasági válságának legyűréséért és a dél-afrikai apartheidrendszer felszámolásáért vívott harcban. Sassou-Nguesso hangsúlyozta, hogy az AESZ-nek a „saját vállára kell venni a felelősséget, hogy szembeszállhasson az elmaradottság és az apartheid okozta kihívással”. A kontinentális szervezet hétfőn megnyílt csúcsértekezlete két, az Egyesült Államokat elítélő határozattal egészítette ki a múlt heti külügyminiszteri tanácskozás által előterjesztett, s már ismertetett dokumentumokat. Az egyik határozat azért bírálja Washingtont, mert az UNITA ellenforradalmi szervezet nyílt katonai támogatásával beavatkozik a független Angola belügyeibe. A másik határozat a Líbia elleni amerikai bombázásokat ítéli el. Az afrikai állam- és kormányfők elhatározták, hogy a dél-afrikai fejleményeket figyelemmel kísérő bizottságot hoznak létre. A testület élén az összafrikai szervezet elnöke, Sassou Nguesso áll. A csúcsértekezlet felhívta a világ országait, hogy hozzanak intézkedéseket ama nyugati államok ellen, amelyek nem rendeltek el gazdasági szankciókat Dél-Afrikával szemben. Az értekezlet Dél-Afrika teljes elszigetelését sürgette azoktól a tagállamoktól is, amelyek ezt még nem tették meg, s arra szólított fel, hogy ne fogadjanak kikötőik és repülőtereik dél-afrikai járműveket. Az Afrikai Egységszervezet tagállamai és a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelem összértéke évente 1 milliárd dollárt tesz ki. (MTI) Washington és az ANC kapcsolatfelvétele Az Egyesült Államok felvette a kapcsolatot a dél-afrikai apartheidrendszer megdöntéséért fegyveres harcot folytató Afrikai Nemzeti Kongresszussal. Paul Hare, az Egyesült Államok zambiai nagykövete szerdán találkozott az ANC végrehajtó bizottságának három tagjával a pretoriai rezsim által törvényen kívül helyezett szervezet lusakai székhelyén. A nagykövetség szóvivőjének közlése szerint a 90 perces megbeszélés a washingtoni kormány „első, bejelentett kapcsolatfelvétele” ezen a szinten az ANC-vel. A hírt megerősítő washingtoni külügyminisztérium fogalmazása szerint az ANC-vel folytatott párbeszéd magasabb szintre való emelése azt a washingtoni törekvést szolgálja, hogy „előmozdítsa a tárgyalásokat a dél-afrikai békés rendezésben érdekelt felek között”. Az ANC szóvivőjének tájékoztatása szerint a megbeszélésen Reagan elnök „konstruktív elkötelezettségének” nevezett dél-afrikai politikájáról és a Pretoria elleni kötelező érvényű szankciókról volt szó. Az ANC elutasítja Reagan elnöknek a pretoriai rezsimmel szoros kapcsolatokat ápoló politikáját, és a washingtoni kormánytól szankciókat sürget az apartheid felszámolásának meggyorsítására. Az ANC élesen bírálja Washingtont és Londont, mert a szankciók elvetésével hátráltatják az apartheidrendszer gyors és békés felszámolását. A találkozón — mint az ANC szóvivője közölte — figyelmeztették a nagykövetet, hogy a megszorító intézkedések további halogatása esetén a szervezet kénytelen lesz fokozni katonai akcióit. A brit kormány csütörtökön meghallgatta Geoffrey Howe külügyminiszter beszámolóját eredménytelen dél-afrikai küldetéséről. A miniszterek a kudarc ellenére is úgy döntöttek, hogy változatlanul támogatják Thatcher kormányfő szankcióellenes álláspontját. (AP) Sarlós István és Mieczyslaw Rakowski tárgyalása Budapesten Sarlós István, az Országgyűlés elnöke csütörtökön az Országházban fogadta az átutazóban Budapesten tartózkodó Mieczyslaw Rakowskit, a lengyel szejm alelnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a két ország törvényhozó testületei közötti együttműködés helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit, s kölcsönösen tájékoztatták egymást az Országgyűlés, illetve a lengyel parlament előtt álló időszerű feladatokról. (MTI)