Népszabadság, 1986. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1986. augusztus 1., péntek AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLIV. évfolyam, 180. szám Program­ajánlatok, RTV (8—9—10 olcra ft ^ / V fc&mnf ** (« \ a. A f ________________ A­­l Min­isztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülé­sén — figyelemmel az­ Országgyűlés ügyrendjére — határozatot hozott arról, hogy az államigazgatási szer­veknek milyen módon kell segítsé­get nyújtaniuk a képviselői felada­tok ellátásához. A határozat részle­tesen szabályozza az államigazgatási szervek tájékoztatási, adatszolgálta­tási kötelezettségét, a képviselők ál­tal tett javaslatok, bejelentések el­intézésének rendjét. A Minisztertanács jelentést hall­gatott meg a munkaidőalap védel­mére és a munkafegyelem javításá­ra az utóbbi években tett intézke­dések végrehajtásáról. Megállapítot­ta, hogy a helyzet valamelyest ja­vult, de az előrehaladás nem kielé­gítő. Ezért további, a munkaidőalap védelmét szolgáló központi és helyi intézkedések kidolgozására és életbe léptetésére adott utasítást. A kormány megerősítette az Álla­mi Tervbizottságnak az építőipar eredményesebb működésére teendő intézkedésekre vonatkozó határoza­tát. Ennek értelmében rendezni kell a veszteséges és alaphiányos válla­latok helyzetét, az alacsony haté­konysággal működő vállalatoknak pedig programot kell kidolgozniuk gazdálkodásuk megjavítására. (MTI) (Az építőipar helyzetéről szóló írá­sunk lapunk 3. oldalán.) A szocialista országok konzultációja az ENSZ-közgyűlés előtt A szocialista országok külügymi­nisztériumainak vezető képviselői az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakára va­ló felkészülés jegyében július 29. és 31. között konzultációt tartanak Bu­dapesten. A konstruktív légkörű megbeszé­lésen részt vett a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a Kubai Köz­társaság, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Magyar Nép­­köztársaság, a Mongol Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Román Szocialista Köz­társaság a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársaság, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának küldöttsége. A magyar delegációt Horn Gyula kül­ügyi államtitkár vezette. A konzultáció részvevői kifejez­ték reményüket, hogy az ENSZ-köz­gyűlés 41. ülésszaka hozzájárul a világszervezet korunk fő problémái megoldásában betöltött szerepének és tekintélyének növeléséhez, ezzel is előmozdítva a béke és a nemzet­közi biztonság ügyét. A küldöttségek vezetőit fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter. (MTI) Van lehetőség a stockholmi értekezlet sikeres befejezésére Sajtóértekezlet Moszkvában a helsinki záróokmány aláírása évfordulóján A szocialista országok július 18-án előterjesztett javaslata óta előrelépés tapasztalható a stockholmi értekez­leten, javult a légkör, lehetőség nyílt az értekezlet sikeres befejezésére — jelentette ki Oleg Grinyevszkij, aki a szovjet küldöttség vezetője az eu­rópai biztonsággal és bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó értekezle­ten. A szovjet diplomata a helsinki zá­róokmány aláírásának 11. évfordu­lója alkalmából tartott moszkvai saj­tókonferencián adott értékelést az európai folyamat szerves részét ké­pező konferenciáról. Hangoztatta, hogy az utóbbi hetekben kemény vi­ták voltak a svéd fővárosban, he­ves politikai küzdelmet kellett foly­tatni a még megoldatlan kérdések napirendre tűzéséért. Kiemelte, hogy sikerült haladást elérni a légierők hadgyakorlatairól való értesítés kér­désében, oly módon, hogy az érin­tett államok a szárazföldi hadmoz­dulatok kapcsán információkat szol­gáltatnak a légierők tevékenységé­ről is, valamint a partraszállási és légideszant-gyakorlatokról is. Ez a megállapodás jelenleg a légierők te­vékenységének kilencven százalékát érinti. A kompromisszum jelentőségét méltatva utalt rá, hogy ez a jövőben a flottagyakorlatokkal kapcsolatban is megvalósítható lenne. Nem született még megállapodás arról, hogy az érintett államok tájé­koztatást adjanak a más kontinen­sekről Európába történő csapatszál­lításokról, valamint hadgyakorlatok további létszámbeli korlátozásáról. E problémák kapcsán elismeréssel mél­tatta a semleges és az el nem kötele­zett országok kompromisszumra tö­rekvő előterjesztéseit. A szovjet diplomata hangoztatta, hogy a bizalomerősítő intézkedések megtartásának szigorú és követke­zetes ellenőrzése megoldható, s en­nek kapcsán utalt a budapesti fel­hívásban megfogalmazott gondola­tokra, amelyekben egyebek között javasolják a helyszíni ellenőrzés meg­szervezését is. Grinyevszkij végeze­tül szólt arról, hogy az érintett ál­lamok felelősségteljes politikájára van szükség, kölcsönös engedmé­nyekre, hogy sikeresen, jelentős meg­állapodások megkötésével záruljon az értekezlet első szakasza. A szo­cialista országok már elébe mentek a NATO álláspontjának — mondot­ta, s hangoztatta: mivel kevés idő maradt az első szakasz befejezéséig, a befejező ülésszak előtt nem hiva­talos találkozókkal és konzultációk­kal segítik az álláspontok közelíté­sét. A szovjet diplomata szerint a stockholmi siker segítené a novem­berben Bécsben kezdődő európai ta­lálkozó eredményes megrendezését, és jó alapot teremtene a stockholmi­ fórum második szakaszának munká­jához. Viktor Tatarnyikov vezérőrnagy, a szovjet fegyveres erők vezérkarának képviselője kijelentette, hogy a stockholmi értekezleten további bi­zalomerősítő intézkedések vannak előkészületben. Nemcsak a száraz­földi hadgyakorlatokat kell bejelen­teni, mint eddig, hanem a kétéltű és a légideszant egységek, valamint a légierőnek a­ szárazföldi egységek­kel együtt végzett gyakorlatát is je­lezni kell. Tárgyalnak arról is, hogy változások lesznek a bejelentési kö­telezettséget illetően. Most akkor kö­telező az előrejelzés, ha a hadgya­korlatot 25 ezer, vagy annál több ember részvételével tartják. A szo­cialista országok azt javasolják, hogy már 18 ezer fő esetében le­gyen kötelező a bejelentés, de még alacsonyabb szintről is készek tár­gyalni. Jevgenyij Szilin, a Szovjet Euró­pai Biztonsági és Együttműködési Bizottság alelnöke bejelentette, hogy a bizottság keretében emberi jogi bizottság alakul, amelynek célja a már meglévő állampolgári jogok ki­bontakoztatásának, kiteljesedésének segítése. (MTI) Csapadékra várnak a növények A július végi szárazság immár olyan mértékű, hogy az ország több vidékén a termésátlagok csökkené­sével fenyeget. A kapásnövények, amelyek a nyár derekán igen erőtel­jes vízutánpótlásra szorulnak, nem tudják fölvenni a talajból a szük­séges nedvességet. Sokfelé szenved a hőségtől a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa. Azokban a kertészetek­ben, ahol nincs lehetőség az­ öntö­zésre, a fák, a növények is mindin­kább érzik a szárazságot. Már jú­niusban is csapadékadósságban volt a természet, és a júliusi előzetes ösz­­szesítések szerint is lényegesen keve­sebb esőt kaptak a földek, mint amennyi az évnek ebben a hónap­jában dukált volna. Bár július 20. táján voltak esőzések, ezek eloszlá­sa nem volt egyenletes. Az agrometeorológiai mérések sze­rint igen nagy a szárazság Győr- Sopron, Komárom, Pest, Hajdú-Bi­­har, Veszprém megyében és Békés megye egyes vidékein. Ezeken a te­rületeken a talaj felső ötvencentis rétegében mindössze 35—50 száza­lékos a nedvességtartalom. Különö­sen rossz a helyzet Mosonmagyaró­vár, Győr, Vác, Martonvásár és Budapest körzetében, de szinte alig van az országban olyan hely, ahol ne lenne szüksé­gük a növények­nek azonnali esők­re. Nem sokkal jobb a helyzet a talaj mélyebben fekvő rétegeiben sem, már ami a víz­készletet illeti. A fél-, egyméteres szelvényben ugyan valamivel nagyobb százalékos értéke­ket mértek, de az itteni víztömeg is lényegesen kisebb a szükségesnél. Hogy ez így van, jelzik a gyümöl­csösök és a szőlő: a mélyebb gyökér­­zetű ültetvények sem találnak ned­vességet az alsó rétegekben, pedig nagy szükségük lenne a vízre a termés érleléséhez. (MTI) Vízágyúval öntöznek a hevesi Rákóczi Tsz-ben. SZABÓ SÁNDOR FELVÉTELE — MTI FOTO Elutasítva Ezekben a napokban postázták a felsőfokú oktatási intézmények a felvételi bizottságok döntéseiről szó­ló értesítéseket. A jelentkezők több­sége bizonyára csak a kézbesítőre várt, ám jócskán akadtak olyanok is, akik valamiféle csodában is re­ménykedtek, miközben narancsita­lukat szürcsölgették a Balaton part­ján. „Igazából nem is akarok egye­temre vagy főiskolára kerülni" — mondta egyikük. Ők azok, akik éve­ken át tartó tanulás helyett csak a középiskola utolsó éveiben készül­­­gettek a felvételire. Ezt is csak azért tették, mert a mama könyörgött: „Kisfiam, ha kicsit is szeretsz, ta­nulj tovább, szerezz diplomát!” Mások a papa haragjától félve, vagy éppen a család által kitűzött jutalom bűvöletében adták be de­rekukat. Már a felvételi bizottság szobájának ajtaján kilépve tudták, hogy gyengék voltak a kérdésekre adott válaszok, de a sajátos érdek miatt egész júliusban várták a ked­vező hírt. Az elutasítás után pedig nem lehetetlen, hogy áldozati arcot öltöttek, és kitárt karokkal mondo­gatják: „Sajnos, nem volt protek­cióm.” Vannak persze olyan elutasítot­tak is, akik bosszankodva emlege­tik, hogy még többet kellett volna tanulniuk, s a tapasztalatok birto­kában máris készülnek a jövő évi újabb nekifutásra. Igazán boldogok azok a fiatalok lehetnek, akik si­keres felvételi vizsgát tettek. Akár egy sportág országos bajnoki cí­mével is felér manapság ez a győ­zelem. A mostani két és félszeres túljelentkezésben több tízezer je­löltből kel­l a­ legjobb tizenhétezer közé kerülni. A műszaki-tudományos fejlesztés és a középiskolai korosztályok lét­számnövekedése egyaránt szüksé­gessé teszi, hogy egyes szakterüle­teken növekedjék hazánkban a felsőfokú képzésben részt vevő hall­gatók száma. E növekedés viszont nem lehet ugrásszerű, mert ehhez az intézmények tárgyi feltételei is hiá­nyoznak. Vagyis­, nincs annyi hely, ahány jó képességű jelentkező. A jövendőbeli hallgatókat ezért csakis a felvételi követelmények szigorítá­sával lehet kiválogatni. A szigorítás persze nem egyszerűen helygazdál­kodás, hanem feltétele annak, hogy a jövő közgazdászai, mérnökei, pe­dagógusai a rájuk váró feladatok­nak megfelelő képességgel és tár­gyi tudással kerüljenek ki az egye­temekről. A legtöbben az idén is az egész­ségügyi szakokra jelentkeztek, így ott még a kiemelkedően magas pontszámot elértek között is válo­gatni kellett. De voltak olyan egye­temek és főiskolák, ahol jóval ki­sebb teljesítménnyel is felvételt lehetett nyerni. A döntésnél, hogy ki hol tanuljon tovább, ezt is fi­gyelembe kell venni. Az idei felvételik legfontosabb tanulsága azonban az, hogy e vi­szonylagos követelménykülönbségek ellenére is csak azok a fiatalok juthatnak be bármely felsőfokú ok­tatási intézménybe, akik nem cso­dára várnak, hanem szívós, évekig tartó munkával készülnek a meg­méretésre. Réthy István Véget ért az AESZ-csú­csértekezlet Addisz-Abebában véget ért az Af­rikai Egységszervezet (AESZ) 22. csúcsértekezlete. Denis Sassou-Nguesso, az AESZ új,, soros elnöke, a Kongói Népi Köztársaság államfője szerda esti záróbeszédében összefogásra szólí­totta fel az afrikai országokat a földrész gazdasági válságának le­gyűréséért és a dél-afrikai apart­heidrendszer felszámolásáért vívott harcban. Sassou-Nguesso hangsú­lyozta, hogy az AESZ-nek a „saját vállára kell venni a felelősséget, hogy szembeszállhasson az elmara­dottság és az apartheid okozta ki­hívással”. A kontinentális szervezet hétfőn megnyílt csúcsértekezlete két, az Egyesült Államokat elítélő határo­zattal egészítette ki a múlt heti kül­ügyminiszteri tanácskozás által elő­terjesztett, s már ismertetett doku­mentumokat. Az egyik határozat azért bírálja Washingtont, mert az UNITA ellenforradalmi szervezet nyílt katonai támogatásával be­avatkozik a független Angola bel­­ügyeibe. A másik határozat a Lí­bia elleni amerikai bombázásokat ítéli el. Az afrikai állam- és kormányfők elhatározták, hogy a dél-afrikai fej­leményeket figyelemmel kísérő bi­zottságot hoznak létre. A testület élén az összafrikai szervezet elnö­ke, Sassou­ Nguesso áll. A csúcsértekezlet felhívta a világ országait, hogy hozzanak intézke­déseket ama nyugati államok el­len, amelyek nem rendeltek el gaz­dasági szankciókat Dél-Afrikával szemben. Az értekezlet Dél-Afrika teljes elszigetelését sürgette azok­tól a tagállamoktól is, amelyek ezt még nem tették meg, s arra szólí­tott fel, hogy ne fogadjanak kikötő­ik és repülőtereik dél-afrikai jár­műveket. Az Afrikai Egységszerve­zet tagállamai és a Dél-afrikai Köz­társaság közötti kereskedelem össz­értéke évente 1 milliárd dollárt tesz ki. (MTI) Washington és az ANC kapcsolatfelvétele Az Egyesült Államok felvette a kapcsolatot a dél-afrikai apartheid­­rendszer megdöntéséért fegyveres harcot folytató Afrikai Nemzeti Kongresszussal. Paul Hare, az Egyesült Államok zambiai nagykövete szerdán talál­kozott az ANC végrehajtó bizottsá­gának három tagjával a pretoriai rezsim által törvényen kívül helye­zett szervezet lusakai székhelyén. A nagykövetség szóvivőjének közlése szerint a 90 perces megbeszélés a washingtoni kormány „első, bejelen­tett kapcsolatfelvétele” ezen a szin­ten az ANC-vel. A hírt megerősítő washingtoni külügyminisztérium fogalmazása szerint az ANC-vel folytatott párbeszéd magasabb szint­re való emelése azt a washingtoni törekvést szolgálja, hogy „előmoz­dítsa a tárgyalásokat a dél-afrikai békés rendezésben érdekelt felek között”. Az ANC szóvivőjének tájékozta­tása szerint a megbeszélésen Reagan elnök „konstruktív elkötelezettségé­nek” nevezett dél-afrikai politiká­járól és a Pretoria elleni kötelező érvényű szankciókról volt szó. Az ANC elutasítja Reagan elnöknek a pretoriai rezsimmel szoros kapcso­latokat ápoló politikáját, és a wa­shingtoni kormánytól szankciókat sürget az apartheid felszámolásának meggyorsítására. Az ANC élesen bí­rálja Washingtont és Londont, mert a szankciók elvetésével hátráltatják az apartheidrendszer gyors és békés felszámolását. A találkozón — mint az ANC szóvivője közölte — figyel­meztették a nagykövetet, hogy a megszorító intézkedések további ha­logatása esetén a szervezet kényte­len lesz fokozni katonai akcióit.­­ A brit kormány csütörtökön meg­hallgatta Geoffrey Howe külügymi­niszter beszámolóját eredménytelen dél-afrikai küldetéséről. A miniszte­rek a kudarc ellenére is úgy dön­töttek, hogy változatlanul támogat­ják Thatcher kormányfő szankció­ellenes álláspontját. (AP) Sarlós István és Mieczyslaw Rakowski tárgyalása Budapesten Sarlós István, az Országgyűlés el­nöke csütörtökön az Országházban fogadta az átutazóban Budapesten tartózkodó Mieczyslaw Rakowskit, a lengyel szejm alelnökét. A szívé­lyes, baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a két ország törvény­hozó testületei közötti együttműkö­dés helyzetét, fejlesztésének lehető­ségeit, s kölcsönösen tájékoztatták egymást­ az Országgyűlés, illetve a lengyel parlament előtt álló idősze­rű feladatokról. (MTI)

Next