Népszabadság, 1986. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám

4 NÉPSZABADSÁG 1986. szeptember 27., szombat Politikai biztonság nem képzelhető el a gazdasági kapcsolatok fejlesztése nélkül Közlemény az MSZMP és az SPD parlamenti munkacsoportjának üléséről Nyers Rezsőnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagjának, az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága elnökének, valamint Wolfgang Rothnak, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöksége tagjának és parlamenti frakciója alelnökének vezetésével szeptember 24. és 26. között Bonnban ülésezett az MSZMP és az SPD közös parlamenti munkabizottsága. A megbeszéléseken áttekintették a kelet— nyugati gazdasági együttműködés és az energiapolitika időszerű kérdéseit. A munkabizottság a véleménycsere eredményeként közös nyilatkozatot fogadott el. A kelet—nyugati kapcsolatok hasznosan szolgálják a népek, az államok közötti bizalom erősítését, a nemzetközi béke és biztonság, az enyhülés ügyét. Az enyhülési politika új szakaszának elérésére törekszünk. Közös célunk egy olyan európai békerend, kollektív biztonsági és együttműködési rendszer létrehozása, amely átfogja, s végül megszünteti a katonai-politikai szövetségeket. E politika megvalósítására jó lehetőséget látunk. A kelet- és nyugateurópai államok közötti viszonyban sikerült megőrizni az enyhülési politika első szakaszában megteremtett bizalmi tőke jelentős részét. Ez lehetővé teszi az európai államok számára, hogy a nagyhatalmak közötti viszony javítására és az enyhülési folyamatra is pozitív befolyást gyakoroljanak. Az európai béke és biztonság tartós alapjainak megteremtése érdekében a különböző társadalmi rendszerekhez tartozó országok szoros együttműködésére törekszünk, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában megfogalmazott elvek szellemében. Az együttműködés eddigi tapasztalatai azonban meggyőzően bizonyítják, hogy politikai biztonság nem képzelhető el a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyös fejlesztése nélkül. A sokrétű és szilárd alapokon nyugvó gazdasági együttműködés erősíti a bizalmat, közös érdekeket teremt, s ezzel a biztonságpolitikai ellentétek csökkentéséhez is hozzájárul. Ezért célunk a Kelet és Nyugat közötti széles körű együttműködés előmozdítása, ezenbelül mindenekelőtt az NSZK és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődési lehetőségeinek további javítása. Ennek elengedhetetlen feltétele a Kelet és Nyugat közötti szorosabb műszaki-tudományos technológiai kooperáció. Az e téren fenntartott folyamatos kapcsolatok hozzájárulnak ahhoz, hogy Kelet-Európában az exportkínálatot a modern ipari késztermékek irányába fejlesszük tovább. A napjainkban végbemenő, mindenekelőtt a mikroelektronikára mint kulcstechnológiára alapozott szerkezetváltás közepette a nem kielégítő együttműködés az említett területeken megosztást hozna létre Európában. Ebben az esetben a gazdasági kapcsolatok fejlődést előmozdító hatása csak igen csekély mértékben érvényesülhet, s így ezek a kapcsolatok az európai enyhülési politika szilárd tartópillérei sem lehetnek. Ezért síkraszállunk a Kelet és Nyugat közötti intenzív műszakitudományos-technológiai kapcsolatok mellett, amelyek kölcsönös érdekeket szolgálnak. Európa keleti és nyugati részének mélyebb gazdasági együttműködése hozzájárulhat ahhoz is, hogy az európai földrész világgazdasági térvesztése megálljon. Különösen szoros együttműködést tartunk szükségesnek a környezetvédelemben. A környezet pusztítása nem áll meg az egyes országok vagy társadalmi rendszerek határainál. Ezért mindenkinek közös érdeke, hogy a környezetpusztítás elkerülését szolgáló műszaki tudás mindenki számára hozzáférhetővé váljék. A munkacsoport részletesen foglalkozott az energiapolitika időszerű kérdéseivel. Egyetértettek abban, hogy az energiapolitika más területei mellett az alternatív energiaforrások feltárása és technológiák kidolgozása is nemzetközi együttműködést igényel. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a KGST és az EGK között létrejövő kapcsolatoknak, valamint az EGK és az egyes KGST-tagországok közötti gazdasági, tudományos-műszaki együttműködés szerződéses rendezésének. Fontosnak tartják, hogy a hagyományos kereskedelmi kapcsolatokon túlmutató fejlettebb együttműködési formák, kooperációk, közös vállalatok révén a gazdasági együttműködés a termelési szférára is kiterjedjen. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok bővítése nemcsak a technológiai transzfer javítását, teszi szükségessé, hanem a gazdaságszervezés tökéletesítését is. A Magyar Népköztársaságnak e tekintetben már sok tapasztalata van. A felek fontosnak tartják, hogy a vállalatokat széles körű döntési hatáskörökkel ruházzák fel, mindenekelőtt a külkereskedelemben, mert az lehetővé teszi gazdasági teljesítőképességük növelését és a gazdasági szerkezetváltáshoz való rugalmasabb alkalmazkodást. A Magyar Népköztársaság kedvező feltételeket teremtett a külföldi beruházók számára. Ez igen sokat ígérő út azon cél elérése felé, hogy külföldi tőke és műszaki, valamint vállalati tapasztalatok igénybevételével növeljék a gazdaság teljesítőképességét. Megítélésük szerint a nyugati és a keleti vállalatok közötti kooperáció jó lehetőséget nyújt a technológiai transzfer megvalósításához, egyben a kölcsönös bizalom erősítéséhez is. Aggodalommal tölt el bennünket a protekcionista intézkedések rohamos terjedése, az általános kereskedelmi szabályokat sértő intézkedések gyakorlata. Ez a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó országok kereskedelmi lehetőségeit is akadályozza. Nyugat-Európa mindinkább olyan ipari preferenciaövezetté válik, amely az EFTA-val, a földközi-tengeri, valamint az ASEAN-országokkal külön megállapodásokat kötött, a KGST-országokkal azonban nem. Szükségesnek tartjuk a GATT elveinek alkalmazását a kölcsönösen előnyös, korlátozásoktól mentes kapcsolatok kialakítását. Mindezek alapján fontosnak tartjuk az európai gazdasági térséget összetartó szálak szorosabbra fűzését. A technológiai együttműködés és a kereskedelem csak akkor fejlődhet, ha mindkét oldalon megvan a bizalom az együttműködés tartósságát illetően. Ezért a kereskedelem és a technológiai transzfer terén az állami korlátozó intézkedéseket — hacsak nem alapvető biztonsági érdekekből fakadnak — nem szabad a politikai nyomás eszközének tekinteni, s mint ilyeneket alkalmazni. Csak ebben az esetben van lehetőség a bizalom erősítésére és az enyhülés előmozdítására. Szükségesnek tartjuk, hogy nemzetközi téren is további kezdeményezések történjenek a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok erősítéséért. Ennek során fokozott mértékben ki kell használni a helsinki záróokmány által nyújtott, illetve a helsinki folyamat során feltáruló lehetőségeket. El kell érni, hogy a bécsi utótalálkozó az európai gazdasági együttműködés elmélyítésének fontos fórumává váljon. Megállapítjuk, hogy Magyarország és az NSZK között a kölcsönös előnyökön nyugvó sokrétű gazdasági együttműködés jól szolgálja mindkét ország érdekeit, és hozzájárul az eltérő gazdasági rendszerű országok közötti kapcsolatok bővüléséhez. A kapcsolatok fejlesztése érdekében szükségesnek tartjuk, hogy kiegyensúlyozott növekedéssel továbbfejlesszék a kapcsolatokat. Fontosnak tartjuk, hogy mindkét párt a maga eszközeivel járuljon hozzá a magyar E NSZK gazdasági együttműködés új területeinek feltárásához. (MTI)* A magyar delegáció péntek este hazaérkezett. A GATT megvizsgálja a mezőgazdasági szubvenciók negatív következményeit SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A TAGORSZÁGOK MINISZTERI ÉRTEKEZLETÉRŐL Furulyás Ferenc, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője pénteken sajtótájékoztatón számolt be az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény, a GATT tagországainak legutóbbi, Uruguayban megtartott miniszteri szintű értekezletéről. Elöljáróban elmondta: általános vélemény, hogy a GATT történetében a mostani ülés volt az egyik legfontosabb. Több olyan megállapodás született ugyanis, amely hosszabb távon lehetőséget teremthet a nemzetközi kereskedelem feltételeinek számottevő javításához. Az elmúlt években a világgazdaságban tapasztalható feszültségek, a jelentős árfolyam-ingadozások és a növekvő munkanélküliség miatt egyre több ország vezetett be protekcionista intézkedéseket belső gazdaságának védelmére. Mindez megrendítette a GATT tekintélyét, és hoszszabb távon hátrányosan hatott a nemzetközi kereskedelem alakulására is. Mind több tagországnak vált érdekévé a tárgyalások felújítása. Ennek eredményeként állapodtak meg a legutóbbi miniszteri értekezleten, hogy új, többéves tárgyalássorozatot kezdenek. Megvizsgálják a protekcionizmus visszaszorításának és megállításának lehetőségeit, a mezőgazdasági kereskedelem liberalizálásának feltételeit, általánosan szabályozzák a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmét, valamint felülvizsgálják azokat a kereskedelmi előnyöket, amelyeket a fejlődő országok élveznek. A miniszteri értekezleten részt vevők megállapodtak abban, hogy a tárgyalássorozat megkezdéséig nem hoznak új, GATT-ellenes intézkedéseket, s az új tárgyalási forduló ideje alatt fokozatosan megszüntetik korábbi, a GATT szabályaiba ütköző intézkedéseiket. Ellenőrző bizottságot hoztak létre, amelynek feladata, hogy figyelemmel kísérje: eleget tesznek-e a tagállamok vállalásuknak. Magyarország számára igen fontos megállapodás jött létre arról, hogy az új forduló keretében megvizsgálják a mezőgazdasági termékek kereskedelmében alkalmazott szubvenciók negatív következményeit, így először a GATT történetében a szervezet fórumain vitatják meg az EGK által alkalmazott közös mezőgazdasági politikát. A javaslatot egyébként hoszszas vita előzte meg. Végül is a megállapodás az EGK, az USA és a 14-ek cairnsi csoportja néven ismert mezőgazdasági exportőr országok tárgyalásának eredményeként jött létre. A 14-ek csoportjának Magyarország is tagja, olyan jelentős exportáló országokkal együtt, mint például Ausztrália, Kanada, Argentína és Brazília. Hazánknak megkülönböztetett érdeke fűződik a nemzetközi mezőgazdasági kereskedelem feltételrendszerének felülvizsgálatához és a mainál kedvezőbb és méltányosabb szabályozás kialakításához. Az elmúlt két évben ugyanis a közös piaci országok által alkalmazott szubvenciók miatt mintegy 500 millió dolláros veszteség érte a magyar agrárexportot. Az új tárgyalássorozaton szó lesz a vámok további csökkentéséről, a nem vámjellegű akadályok leépítéséről, a GATT vitarendezési mechanizmusának javításáról, valamint a közvetlen külföldi beruházások és a szellemi tulajdon fokozottabb védelméről is. A miniszterek által elfogadott deklaráció fontos célként jelöli meg azt is, hogy a GATT — mint a nemzetközi kereskedelempolitika koordinálását biztosító intézmény — szerepe a jövőben számottevően növekedjék. Ennek érdekében a szervezet mindinkább bele akar szólni a tagországok nemzeti kereskedelempolitikájának alakításába, hogy így is biztosítsa a kereskedelemben az egyenlő elbánást. (MTI) Gazdasági tárgyalások Jugoszláviával az együttműködésről Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken Eszéken tárgyalásokat folytatott Janez Zemljaniccsal, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának (kormányának) alelnökével. A megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország előtt álló népgazdaság-fejlesztési feladatokról, és véleményt cseréltek a világgazdaság időszerű kérdéseiről. Megvizsgálták a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködés időszerű kérdéseit, és intézkedéseket határoztak meg a kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővítésére. (MTI) A részmunkaidős foglalkoztatásról és a családi pótlékról A vasárnapi tv-műsor kérdéseire válaszol Csehák Judit Folytatjuk Csehák Juditnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének válaszait azokra a kérdésekre, amelyek vasárnap délután a televízió Hétvége című műsorához érkeztek, s ott nem maradt idő a megválaszolásukra. — Lesz-e mód arra, hogy a kisgyermekes anyák a jövőben napi 4— 5 órát dolgozzanak? — A törvényes munkaidőnél rövidebb munkavégzésre, ami lehet napi négy vagy hat óra is, a munkajogi szabályok szerint ma is van mód. Ilyen esetben a munkabért a részmunkaidő alapul vételével, de a teljesítményeket is figyelembe véve kell megállapítani. A részmunkaidőben foglalkoztatottak jogai, kötelességei azonosak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakéival. Társadalompolitikai, népesedéspolitikai megfontolásokból a részmunkaidős foglalkoztatás elsősorban a gyermekes anyáknak ajánlatos, mégpedig azért, hogy harmonikusabban összeegyeztethessék családi teendőiket és a kereső foglalkozást, a családi jövedelem kiegészítését. A részmunkaidős foglalkoztatásban szeretnénk mindinkább érdekeltté tenni a munkavállalókat, a vállalatokat és a szövetkezeteket. Ezért e foglalkoztatási forma a keresetszabályozás, adózás tekintetében kedvezményes. A vállalatok önállóságát szem előtt tartva azonban a részmunkaidős foglalkoztatást a jövőben sem célszerű, illetve lehetséges a munkáltatóknak kötelezővé tenni. A tapasztalatok szerint egyébként ma még a gyermekes anyák többsége sem igen vállalkozik részmunkaidős állások vállalására. — Miért az apák kapják a családi pótlékot, miért nem az anyák? — Együtt élő házastársak esetében a családi pótlékot, ha arra mindketten jogosultak, elsősorban az apa jogán kell megállapítani. A jogszabály azonban módot ad arra is, hogy bizonyos esetekben az anya jogán állapítsák meg, például olyan esetben, ha az anya nagyobb összegű családi pótlékra jogosult, vagy az apa nem gondoskodik a gyermekekről. — Miért kap ugyanolyan összegű családi pótlékot a beteg gyermekét egyedül nevelő szülő, mint az, aki családban neveli beteg gyermekét? — A jelenlegi rendelkezések csak egy és két gyermek esetén nyújtanak a gyermeket egyedül nevelő szülőknek kedvezményeket. A beteg gyermeket eltartó szülőnél ez a kedvezmény azért nem érvényesül, mert a jogszabály a beteg gyermek után eleve nagyobb összegű családi pótlékot ír elő, ennek havi összege gyermekenként 1040 forint. Kétségtelen, hogy a beteg gyermeket egyedül, illetve családban nevelő szülő jövedelmi viszonyai között lehetnek lényeges különbségek az egyedülállók hátrányára, de az érvényben levő jogszabályok további kedvezményekre nem adnak lehetőséget. A családi pótlék rendszerének felülvizsgálata, korszerűsítése során kezdeményezzük az ilyen és ehhez hasonló gondok megoldását, a kétségtelenül nehezebb helyzetben levő családok érdekében. — Kaphatnak-e a mozgássérültek lakásvásárláshoz vissza nem térítendő támogatást? — Igen. Ha olyan lakást vásárolnak, amely a mindennapi életüket könnyíti, speciális műszaki megoldások miatt az átlagosnál nagyobb költséggel épült. A támogatás kezdeményezésére a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége jogosult. A nyugdíjrendszer módosításáról sok hír kering. Beszélnek arról is, hogy bevezetik a „rugalmas nyugdíj”-korhatárt. Igaz ez? És ha igen, mikor? — Ismeretes, hogy hazánkban mechanikus nyugdíjaztatási gyakorlat alakult ki. Ezért van igény olyan érdekeltség kidolgozására, amely szerint ha valaki a nyugdíjkorhatáron túl tovább dolgozik, ez fejeződjék ki a nyugdíj összegében. Más szóval érje meg, ha valaki a nyugdíj igénybevétele helyett tovább dolgozik. Van olyan igény is, hogy legyen mód az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése előtt igénybe venni az öregségi nyugdíjat. Természetesen a nyugdíjba vonulás feltételei csak egy részében kapcsolódnak a társadalombiztosításhoz, szoros a kapcsolat a mindenkori foglalkoztatási helyzettel, foglalkoztatáspolitikával. Olyan rugalmas rendszer bevezetésére törekszünk, amely majd a nyugdíjas és a munkáltatók megállapodását helyezi előtérbe. De máris meg kell jegyeznem, hogy a korhatár előtti nyugdíjazás mindenki számára elérhető lehetősége, az úgynevezett lefelé rugalmas korhatár ma nem látszik reálisan megvalósíthatónak. Az időpontról természetesen konkrétan még nem szólhatunk, ezekben a kérdésekben még nem alakultak ki a végleges álláspontok. — Mikor vizsgálják felül a nyugdíjkedvezménnyel járó munkaköröket? — Nem vitás, hogy egyes, egészségre különösen ártalmas, fokozott igénybevétellel járó munkaterületeken, foglalkozásokban felvetődik a nyugdíjkedvezmény bevezetésének igénye, viszont az elmúlt években, évtizedekben bekövetkezett technológiai korszerűsítések miatt jó néhány foglalkozásban, munkahelyen sikerült az egészségkárosító hatásokat kiküszöbölni, s így indokoltnak tűnik e területeken a korábban megadott nyugdíjkedvezmények elvonása. Az elmondottakból kitűnik, hogy indokolt az egész korkedvezményes nyugdíjrendszer felülvizsgálata is. — Miért csak a dolgozó nő kaphat özvegyi nyugdíjat, a nyugdíjas nem, pedig ő jobban rá lenne szorulva? — A jelenlegi szabályok évtizedekkel ezelőtti megfontolásokon nyugszanak. Ma már sok tekintetben korrekcióra, változtatásra érettek. Az özvegyi nyugdíjrendszer is több ponton korszerűsítésre szorul, a változtatások, a részletes szabályozás kidolgozása jelenleg folyik. A mozgássérültek gépkocsi-kiutalásánál miért hoztak olyan szigorú rendelkezést, hogy csak a legkisebb összegű rokkantnyugdíjasok kaphatnak kedvezményt? — Egy egészen friss, ez év augusztusában megjelent egészségügyi miniszteri rendelet intézkedik a mozgáskorlátozottak gépjárműveivel kapcsolatos kedvezményekről. A rendelet szerint a kedvezmények kizárólag a mozgáskorlátozott személyt illetik meg, ha a jogszabályban előírt feltételeknek az illető megfelel. Gépkocsivásárláshoz az a mozgássérült kaphat anyagi támogatást, akinek a saját, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinak egy főre jutó havi átlagos jövedelme nem haladja meg a munkaviszonyon alapuló saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. 1986-ban az öregséginyugdíj-minimum havi 2400 forint. A rendelkezés szerint tehát a valóban rászorultak támogatása kerül előtérbe, és megszűnik a gépkocsi típusához kapcsolódó mechanikus kedvezmény, így a szociális támogatások más területein is alkalmazott rászorultsági elv érvényesül a gépkocsi-kiutalásnál is. Az akupunktúra már az egész világon polgárjogot nyert. Hazánkban mikor vezetik be a gyógyászatban? — Alapelvünk, hogy a gyógyító eljárás körében alkalmazott eljárásokat az orvos az egészségügyi törvény szellemében mindenkor a beteg állapota, az orvostudomány jelenlegi színvonala alapján úgy határozza meg, hogy figyelembe veszi saját szakmai felkészültségét és technikai lehetőségeit. Ennek megfelelően mindazok az orvosok, akiknek szakmai jártassága az akupunktúra területén megfelelő, s az ehhez szükséges felszerelés rendelkezésükre áll, ha legjobb tudásuk szerint indokoltnak tartják a beteg állapotának javítása érdekében ezt a módszert, alkalmazhatják, és tudomásom szerint több helyen alkalmazzák is ezt az eljárást. Sport- és turisztikai bizottság alakult A KISZ KB Intéző Bizottsága mellett működő sport- és turisztikai bizottság szeptember 25—26-án tartotta alakuló ülését. A bizottság elnöke Kőbán Rita, a KISZ KB tagja, válogatott kajak-kenu versenyző, titkára Dombóvári Ottó, a KISZ KB sportosztályának vezetője. A 25 tagú testület feladata lesz a fiatalok testnevelésével, sportjával, turisztikai tevékenységével kapcsolatos elképzelések kialakítása, véleményezése, az együttműködés előmozdítása a társszervekkel, valamint a fiatal sportolókkal való foglalkozás. A sport- és turisztikai bizottság az elkövetkezendő időszakban különös figyelmet fordít a diáksport támogatására, a turisztikai lehetőségek, a turisztikai kölcsönhálózat, a sportpropaganda és a lakóhelyi sportmunka fejlesztésére. Pénteken a részvevőket dr. Varga-Sabján László, az ÁISH elnökhelyettese tájékoztatta az Állami Ifjúsági és Sporthivatal tevékenységéről, s tanácskoztak a diák-sportegyesületek és diáksportkörök megalakításával és működésével kapcsolatos feladatokról. (MTI)