Népszabadság, 1986. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról.) Sevardnadze elmondta, hogy csak a számítógépek tudják pontosan öszszeadni a perceket, amelyeket az utóbbi napokban az amerikai külügyminiszterrel töltött együtt; ő a maga részéről huszonnégy órára becsüli a megbeszélések együttes időtartamát. Az egyezményhez mind a két oldal realizmusára, építő megközelítésére volt szükség. Sevardnadze sajnálattal szólt arról, hogy az Egyesült Államokban ez idő alatt feléledt a konfrontációs retorika. De volt másfajta, pozitív megközelítése is a dolgoknak. Optimista vagyok — mondotta Sevardnadze. Az utóbbi néhány napban hallani lehetett annak az Amerikának a hangját is, amely kívánta a csúcstalálkozót. Mi most választ adunk erre — állapította meg a szovjet külügyminiszter. A jelenlegi megbeszélések nagy tanulsága, hogy sokkal jobb a kölcsönös megértés, a megegyezés, mint a rövid életű szenzációk hajszolása. A Fehér Házban Reagan elnök személyesen jelentette be a reykjaviki találkozó tényét. „Személyes találkozásként", nem pedig „valódi csúcsértekezletként" jellemezte a küszöbönálló eszmecserét, amelynek célja előkészíteni Mihail Gorbacsov sikeres amerikai látogatását. — Nem tudom, mi lesz a találkozó kimenetele, de állítom, hogy a fegyverzetkorlátozási egyezmények esélyei jobbak, mint sok év óta — mondta az elnök. Schultz külügyminiszter, aki közvetlenül Reagan után szólt az újságírókhoz, elmondta: Reykjavíkban a hagyományos napirend lesz. Kerülni fogják a formalitásokat. Mihail Gorbacsov vetette, fel, hogy kevésbé kötött formában próbáljanak meg előrejutni olyan területeken, amelyek ígéretesek a jövő szempontjából. Az Egyesült Államok ezt a javaslatot elfogadta. A New York-i szovjet ENSZ-miszszió huszonöt munkatársának október 1-jén esedékes kiutasításáról az amerikai külügyminiszter annyit mondott, hogy az Egyesült Államok elfogadta azt a szovjet érvelést, mely szerint a képviselet létszáma már most alatta van az amerikai fél által követettnek, és tudomásul vette azt a szovjet közlést, hogy a huszonöt főből többen már amúgy is távoztak az országból. Schultz megemlítette, hogy a Szovjetunió kiutazási engedélyt ad néhány olyan személynek, aki szovjetellenes tevékenységet folytatott hazájában. A Sevardnadzéval való megbeszélések légkörét, lefolyását az amerikai külügyminiszter is pozitívan értékelte, és reményét fejezte ki, hogy a mostani megállapodás új lendületet ad a szovjet—amerikai kapcsolatoknak. Kereszty András Gorbacsov és Reagan reykjavíki találkozója Moszkva kész a konstruktív párbeszédre ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Moszkvában a nagy jelentőségű hír kapcsán emlékeztetnek rá, hogy a Szovjetunió — kompromisszumkészségről tanulságot téve — már hónapokkal ezelőtt javasolta az Egyesült Államok vezetésének, hogy tartsanak előzetes, a tavalyi genfi csúcson megállapodottaktól közvetlenül nem függő találkozót az atomrobbantási moratóriumhoz való amerikai csatlakozásról. Korai lenne még találgatni, vajon milyen téma vagy témák szerepelnek a reykjavíki tárgyalások napirendjén, a Gorbacsov—Reagan eszmecsere hírét azonban megnyugvással, kedvezően fogadták a szovjet fővárosban. Annak a következetes, elvi szovjet politikának a megtestesülését látják benne, amely új módon foglal állást korunk központi fontosságú kérdéseiben, mindenekelőtt az atomháború veszélyének a csökkentésében. Tárgyalásokkal kell felszámolni az egész világ létét, biztonságát fenyegető konfliktusforrásokat, megoldani az atoműrfegyverek, az atomrobbantási kísérletek ügyét — hangzott el az utóbbi hónapokban több ízben Moszkvában. Ennek a jegyében javasolták szovjet részről a szakértői konzultációkat a nyár derekán a kétoldalú viszony jószerével valamennyi fontosabb eleméről, a leszereléstől a helyi feszültségek megoldásáig. Ennek a jegyében terjesztett elő a Szovjetunió az utóbbi hónapokban a fegyverzetkorlátozás alapterületein — az űrfegyverektől az Európában felhalmozott hagyományos fegyverzetekig — olyan átfogó javaslatokat, amelyek messzemenően figyelembe veszik a másik fél, az Egyesült Államok, a NATO jogos érdekeit, az egyenlő biztonság elvét, s nem bontották meg a két katonai csoportosulás között fennálló stratégiai egyensúlyt. Várakozás, reménység — így jellemezhető a reykjavíki találkozó bejelentése után a szovjet főváros politikai hangulata. Reménykednek, hogy a feszültség, a néha-néha már a tárgyalások befulladásával fenyegető patthelyzet feloldódik, érvényre jut a józan mérlegelés, a másik fél gondolkodásmódjában is, s végül helyet kapnak az érdemi megbeszélések, amelyekhez az alapot a Szovjetunióban már megbízhatóan előkészítették. Moszkvában ugyancsak kedden jelentette a TASZSZ, hogy Nicholas Daniloffot, az amerikai U. S. News and World Report című hetilap volt moszkvai tudósítóját, akit a szovjet hatóságok meg nem engedett tevékenység folytatása miatt őrizetbe vettek, kiutasították a Szovjetunióból. Hivatalos szovjet bejelentés szerint, kétoldali megállapodás alapján, az amerikai hatóságok szabadon bocsátották Gennagyij Zaharovot, az ENSZ-titkárság egyik szovjet munkatársát, aki visszatér a Szovjetunióba. Dunai Péter Tokió igazolni próbálja részvételét az amerikai „csillagháborús" programban A tokiói kormány kedden nyilatkozatban vette védelmébe Japánnak az amerikai „csillagháborús" programhoz való csatlakozását, hangoztatva, hogy az nem sérti az ország törvényeit. A japán parlament 1969-ben elfogadott határozata ezzel szemben egyértelműen megtiltja, hogy Tokió részt vegyen a világűrt érintő katonai programokban. A japán kormány érvelése szerint az amerikai „hadászati védelmi kezdeményezésben" (SRI) való korlátozott jellegű japán részvétel nem jelenti egyszersmind a japán nemzeti programok militarizálását, a parlament említett határozata pedig csak ez utóbbit tiltja. A Nakaszone-kormány nyilatkozata azon propagandakampány része, amellyel Tokió igazolni kívánja az SDI-hez való csatlakozását. Az említett parlamenti határozat ugyanis a fő akadálya annak, hogy Japán korlátlanul bekapcsolódjék az Egyesült Államok űrfegyverkezési programjaiba. A demokratikus ellenzéki pártok elvetik a kormány döntését. Az SDI-ben való japán részvétel tudományos körökben is elégedetlenséget keltett: több mint hatezer kutató írta alá az SDI-megrendelések bojkottálására felszólító felhívást. (TASZSZ) A Mitsubishi japán nehézipari vállalat közös kutatást kíván kezdeni a massachusettsi Raytheon amerikai hadiipari konszernnel. Ez az első konkrét vállalati együttműködési szándék, azt követően, hogy Japán bejelentette, csatlakozik a „csillagháborús" amerikai tervekhez. (MTI) A VILÁGSAJTÓBÓL Palesztinok a rendezésről A közelmúltban nagyszabású közvélemény-kutatást végzett egy kelet-jeruzsálemi lap az amerikai Newsday és az ausztrál rádió megbízásából a nábluszi egyetem, a megszállt arab területeken élő palesztinok politikai nézeteit illetően. A felmérés első eredményeit a párizsi Le Monde ismertette. A megszállt ,területeken élő paleszinok 93 százaléka a PFSZ-t tartja egyedüli törvényes képviselőjének. 71 százalék Jasszer Arafat hívének vallja magát, s a megkérdezetteknek csak 3,4 százaléka részesíti előnyben Husszein királyt. A paleszinok 78 százaléka úgy vélekedik,hogy a palesztin ügy igazolja az erőrakhoz való folyamodást. Ugyanakkor öt megkérdezett közül négy elveti az ENSZ 242-es számú határzatát, amely a palesztin problémát menekültkérdésként kezeli. A fenti adatok is mutatják, hogy a szóbanorgó területeken élő palesztinok okkal inkább radikálisok, mint hogy eddig általában föltételezték. A közvélemény-kutatás eredménye szerint a megszállt területek lakosága keményebb állásponton van, mint a PFSZ , többségi áramlata. Hogyan akarják rendezni az úgyevezett belső palesztinok a közeleleti konfliktust? 78 százalékuk úgy éli, hogy ,.egész Palesztina terülein egy demokratikus államot kell ?trehozni". Ez a fajta megoldás Irael megszűnését jelentené. Csupán megkérdezettek 17 százalékát eleítené ki, ha Ciszjordániában és a gázai övezetben palesztin államot alapítanának. Ugyanakkor 43 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy „inkább a végső győzelemig kell harcolni, mintsem megelégedni egy palesztin miniállammal". Figyelemre méltó, hogy a felmérésben részt vevőknek mindössze egy százaléka kívánna valamilyen palesztin—jordán megoldást. Milyen típusú állam legyen a jövendő palesztin állam? — hangzott az egyik kérdés: 26,5 százalék aztkívánja, hogy egy ilyen államban az iszlám törvénykezés legyen irányadó, harminc százalék az iszlám törvénykezést és az arab nacionalizmust tenné az államiság alapjává, tíz százalék laikus állam megteremtésére törekszik. Csupán a megkérdezettek két százaléka kívánna nyugati típusú államot. Ami az egyéb kérdésekre adott válaszokat illeti, a megszállt területeken igen magas (85 százalék) azoknak az aránya, akik szerint az Egyesült Államok negatív szerepet játszik a közel-keleti rendezésben. 74 százalék úgy gondolja, hogy a jelenlegi helyzetben sem az Izraeli Munkapárt, sem a Likud tömörülés nem kívánja előrevinni a béke folyamatát. Daud Kuttab, a felmérést szervező kelet-jeruzsálemi Al-Fadzsr című lap főszerkesztője kijelentette, hogy a „válaszok radikalizmusa az izraeli megszállás egyenes következménye." Mint hozzáfűzte, a közvélemény-kutatás figyelmeztetésül szolgál a közel-keleti konfliktus rendezésében érdekelt valamennyi fél számára. NÉPSZABADSÁG 1986. október 1., szerda Laoszi thaiföldi megállapodás Laosz és Thaiföld két éve súlyosan megromlott kapcsolatainak javítását szolgáló tárgyalásokat tartanak október közepén Vientiane-ban. A magas szintű találkozó megtartásáról az ENSZ közgyűlésén részt vevő Sziddhi Szavetszila thaiföldi külügyminiszter és Suoban Sarithilat laoszi külügyminiszter-helyettes egy héttel ezelőtti New York-i találkozóján állapodott meg. A laoszi KPL hírügynökség jelentése szerint a csupán technikai jellegű tárgyalásokon megszabják akapcsolatok helyreállításának feltételeit. (MTI) Harcok Salvadorban Kemény harcok zajlanak hétfő hajnal óta a salvadori fővárostól 67 kilométerre északra. A salvadori hazafiak összehangolt támadást indítottak a Nueva Concepción város feletti ellenőrzés megszerzéséért. A hazafiak rádióadója, a Venceremos, hétfőn a hadsereg több mint egy hónapos offenzívájának kudarcáról számolt be. A Salvadorban betiltott adó a Costa Rica-i San Joséból sugárzott adásában ismertette a salvadori hadsereg veszteségeit. Eszerint a közép-amerikai ország keleti részén, Morazan tartományban vívott harcokban a hadsereg 320 katonája életét vesztette vagy megsebesült. (MTI) A szovjet-amerikai nukleáris és űrfegyverzetről folytatott tárgyalások keretében Genfben kedden ülést tartott az űrfegyverzettel foglalkozó csoport. (TASZSZ) Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, az NDK államfője, október 2-án az SZKP KB és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására baráti látogatásra a Szovjetunióba utazik. (ADN) A Közös Piac jövő év februárjáig meghosszabbította a közösségen kívülről származó, s az e célra megállapított közösségi normánál nagyobb mértékben sugárszennyezett élelmiszerek behozatalának tilalmát. (MTI) A csernobili sugárzás a tizede volt annak, amit a legkisebb atomfegyver kelthet — mondta Robert Gale amerikai professzor. Las Vegasban hétfőn tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy a történtek nem igazolják azokat az elméleteket, amelyek szerint egy atomháború túlélhető lenne. (MTI) NÉHÁNY SORBAN Az amerikai haditengerészet október 1. és 17. között tengeri és légi hadgyakorlatot tart a Balti-tengeren. A Baltops ’86 fedőnevű manővereken az amerikaiak mellett dán, nyugatnémet, holland, brit és belga alakulatok vesznek részt. (Reuter) Nem emelnek újra vádat Fábián Ver, a Fülöp-szigeteki fegyveres erők volt vezérkari főnöke ellen, akit tavaly decemberben mentettek fel a Benigno Aquino elleni gyilkosságban való bűnrészesség vádja állól. Az újabb vádemelés ,a hivatalos indoklás szerint azért marad el, mert Ver tábornok hazatérése és szembesítése feszültséget okozna a hadseregben. (Reuter) • Lubomír Strougal, a csehszlovák minisztertanács elnöke, aki Georgi Atanaszov bolgár miniszterelnök meghívására látogatott Bulgáriába, kétnapos hivatalos, baráti látogatását befejezve kedden elutazott Szófiából. A csehszlovák kormányfőt kedden fogadta Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, bolgár államfő. (MTI) Mauno Koivisto finn köztársasági elnök kedden négynapos hivatalos látogatásra Tokióba érkezett. Koivistót szerdán fogadja Hirohito császár, és találkozik Nakaszone miniszterelnökkel is. (MTI) A legnagyobb francia szakszervezeti központ, a CGT dolgozói országos akciónapot rendeztek a közszolgálatban álló alkalmazottak támogatására. A CGT a vasútra összpontosította ez alkalommal a munkabeszüntetést, délelőtt Párizsban tömeggyűlést tartottak. (MTI) Afgán ellenforradalmárok vasárnap gépkocsiban elhelyezett nagy erejű pokolgépet robbantottak fel egy kabuli iskola közelében. A robbanás következtében két tanuló és egy felnőtt meghalt. (TASZSZ) Japán 3,5 milliárd dolláros hitelt ajánlott fel a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) — közölték japán kormánytisztviselők. Diplomaták az ajánlat okát abban látják, hogy Japán ily módon is tompítani szeret a partnerei részéről várható zároásokat minden eddigit felülő kereskedelmi többlete miatt. () Ügyrendi vita a bécsi tanácskozáson A magyar küldöttségvezető felszólalása A helsinki folyamat 11 éve nemcsak a kormányok közötti együttműködést segítette: a kapcsolatok sokrétű rendszere szolgálja az utca emberének érdekeit, a megértést Európa és Észak-Amerika népei között. Egyebek között erről beszélt a bécsi találkozót előkészítő tanácskozáson Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. A magyar vélemény szerint a novemberben kezdődő utótalálkozón elmélyült eszmecserét kell folytatni a korábbi ajánlások végrehajtásáról csakúgy, mint az enyhülési folyamat továbbfejlesztéséről — e szorosan összefüggő kérdéseket szerves egységben felfogva, vizsgálva. Tájékozódni kell majd továbbá a madridi találkozó óta rendezett hat, különböző tárgyú összeurópai tanácskozásról, hiszen valamennyi hasznos munkát végzett, gazdag tapasztalataikat hasznosítják a sokoldalú együttműködésben. A tanácskozáson egyébként élénkül a vita a napi- és ügyrendi kérdésekben. Az Egyesült Államok küldöttsége (a NATO-államok nevében) hétfőn javasolta, hogy az utótalálkozón minden héten tartsanak egy nyilvános ülést, egyúttal a korábbi ajánlások teljesítését értékelő vita — a madridi öt héttel szemben — két hétig tartson. A NATO várhatóan decemberben hozza nyilvánosságra elgondolásait arról, hogyan folytatódjék a stockholmi konferencia, illetve mi legyen a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások jövője — mondta az amerikai küldött. (MTI) A brit Munkáspárt antinukleáris külpolitikát ígér A Thatcher-kormány kilencven hónapos uralmának bírálata, a munka, a kenyér, a béke és szabadság Nagy- Britanniájának megvalósítása a Munkáspárt hatalomra kerülésével — ebben összegeződött Neil Kinnock pártvezér programadó beszéde kedden Blackpoolban, a Munkáspárt idei konferenciájának második munkanapján. Az ellenzéki pártvezér arról beszélt, hogy a torykormány gazdaság- és társadalompolitikája, csakúgy mint a nukleáris fegyverkezésre alapozott külpolitikája, az élet pokollá tételével fenyegeti a szigetországot. Kinnock bejelentette, hogy egy munkáspárti kormány — az egymillió új munkahely megteremtését célzó rövid távú, kétéves programjához kapcsolódva — ötéves középtávú foglalkoztatási programot és tízéves gazdasági tervet dolgoz ki az ipariműszaki megújulás folyamatosságának megteremtésére. A ellenzéki vezető példátlan élességgel bírálta az Egyesült Államok külpolitikájának több vonatkozását, így Washingtonnak Nicaraguával és Dél-Afrikával kapcsolatos álláspontját. A szigetország nemzetközi helyzetéről szólva Kinnock hangsúlyozta, hogy a brit nép előtt álló alternatíva világos: vagy a toryk politikája, amely a nukleáris fegyvertár rombolóan költséges növelésén alapul, vagy a Munkáspárt irányvonala, amely az új realitásoknak megfelelően véget vet a nukleáris illúzióknak. Harmadik választási lehetőség nincs — fűzte hozzá a liberális-szociáldemokrata pártszövetség „Eurobomba" tervére utalva. A brit nukleáris vitába kívülről beavatkozó hangokról szólva, azt a véleményét fejezte ki, hogy Weinberger amerikai hadügyminiszter nem az amerikai kormányzat álláspontját fejezte ki, hanem sokkal inkább a jelenlegi brit kormányzat nézeteit. (MTI) Jingle Kinnock programbeszédét mondja. A pretoriai rezsim ismét elutasította a fraii megkülönböztetés megszüntetését Pieter Botha dél-afrikai elnök hétfőn cáfolta azokat a híreket, melyek szerint az idén választásokat tartanak az országban. Az amerikai képviselőház leszavazta Reagan elnöknek a Pretoria-ellenes szankciók ellen emelt vétóját. Botha pártja, a Nemzeti Párt tartományi kongresszusán mondott beszédében kijelentette, hogy az idén — ellentétben egyes jelentésekkel — nem tartanak általános választásokat. A híreszteléseknek egyébként maga az elnök adott tápot, amikor augusztusban, olyan értelemben nyilatkozott, hogy a „választások sokkal közelebb vannak, mint azt bárki gondolná". Botha ismét elutasította, hogy az országban felszámolják a faji megkülönböztetés rendszerét, s egyenlő jogokat biztosítsanak a fekete lakosságnak. Elismerően szólt ugyanakkor az országa elleni komolyabb gazdasági szankciókat elutasító Ronald Reaganról és Margaret Thatcherről. Reagan elnöknek a Pretoria ellen hozott gazdasági büntető szankciótervezet ellen emelt vétóját egyébként hétfőn az amerikai képviselőház 313 szavazattal 83 ellenében elutasította. Mint ismeretes, a tervezetet a kongresszus mindkét háza nagy többséggel fogadta el, de Reagan megvétózta azt, mondván, hogy a Dél-Afrikában eszközölt amerikai beruházások eltiltása és az import korlátozása Dél-Afrika fekete bőrű lakosságát sújtaná. A törvény azonban csak akkor léphet életbe, ha a Szenátus is felülbírálja Reagan döntését. Az elnök most kilátásba helyezte, hogy maga is hajlandó gazdasági korlátozásokat elrendelni Pretoria ellen, ha a szenátus támogatja vétóját. Reagannek legalább húsz szenátor pálfordulását kellene elérnie a vétó fenntartásához. (MTI)