Népszabadság, 1986. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
1986. október 1., szerda A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepén 3 magyar vezetők üdvözle távirata A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke az alábbi táviratot küldte Li Hszien-niennek, a Kínai Népköztársaság elnökének és Csao Ce-jangnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének. Tisztelt Elvtársak! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, népünk, és a magunk nevében nemzeti ünnepük, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 37. évfordulója alkalmából, szívélyes üdvözletünket küldjük Önöknek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és az egész kínai népnek. Az évfordulón sok sikert kívánunk az országukban folyó szocialista építőmunkához. Meggyőződésünk, hogy a kínai nép további kimagasló eredményeket ér el jólétének gyarapításában, szocialista vívmányainak továbbejlesztésében. Örömmel tölt el bennünket, hogy kapcsolataink az utóbbi időben az együttműködés minden területén eredményesen fejlődnek. Biztosak vagyunk benne, hogy sokoldalú kapcsolataink ápolása és továbbfejlesztése hozzájárul közös szocialista céljaink eléréséhez és a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. További sikereket kívánunk Önöknek és népüknek a Kínai Népköztársaság felvirágoztatásáért kifejtett erőfeszítéseikhez.* Sarlós István, az Országgyűlés elnöke az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte Peng Csent, a Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának elnökét. Ugyancsak táviratban köszöntötte kínai partnerszervezetét a Magyar Nők Országos Tanácsa, valamint a Magyar Vöröskereszt. * * * A század egyik kiemelkedően fontos, a szocializmus és a haladás pozícióit erősítő történelmi eseménye volt, amikor ma 37 esztendeje a földkerekség legnagyobb lélekszámú országában győzött a kommunisták vezette kínai népi forradalom. A népköztársaság kikiáltásával új Kína született, amely kiszakította magát a feudális és félgyarmati elnyomás béklyóiból, s elindult a modernizálódás és a szocializmus útján. Ezen az úton kezdettől fogva mellette álltak azok — köztük mindenekelőtt a Szovjetunió —, akik rokonszenvüket kísérték és cselekvő szolidaritásukkal támogatták már a kínai nép hosszú és áldozatos forradalmi küzdelmét is. Visszapillantva az országépítés első évtizedének eredményeire, arra is emlékezünk, hogy azokban jelen volt a magyar szakemberek közreműködése is. Sem a kínai nép hősi küzdelmekben, kemény munkával elért nagy vívmányait, sem a szocialista országokkal kialakított együttműködés első esztendeinek tényeit nem tehették semmissé a „nagy ugrás” és az úgynevezett „kulturális forradalom” torzulásai. S ma, amikor Kína erőteljesen dolgozik azon, hogy e vargabetűk után kialakítsa a szocialista társadalom- és gazdaságfejlesztésnek a realitásoknak megfelelő módját, e vívmányok és együttműködési hagyományok előretekintve is értékes támpontot kínálnak. Örömünkre szolgál, hogy Kína építeni kívánja kapcsolatait a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, köztük hazánkkal, és ez a készség természetesen — mint azt immár magas szintű kontaktusok is tanúsítják — valamennyi fél részéről kölcsönös. Figyelmesen követjük Kína gazdasági reformintézkedéseit, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről Pekingben elhangzó állásfoglalásokat, érdeklődéssel tekintünk az — immár a jövő évi XIII. komgreszszusára készülő — Kínai Kommunista Párt megújuló tevékenységére. Habár vannak fontos nemzetközi problémák, amelyekben Kína állásfoglalását vitathatónak tekintjük, sok kérdésben közeli a véleményünk, ami ezen a területen is lehetőséget kínál Kína és a többi szocialista ország együtt munkálkodására. Közös érdeknek érezzük ugyanis, hogy Kína szocialista nagyhatalomként a világ haladó erőivel együtt aktívan részt vegyen a világpolitikai folyamatokban, az emberiség előtt álló sorskérdések megoldásában, a fegyverkezési hajsza megfékezésében, a béke megóvásában és a nemzetközi biztonság megszilárdításában. Mai nemzeti ünnepén e gondolatok jegyében köszöntjük a baráti kínai népet, és kívánjuk neki, hogy érjen el további nagy sikereket szocialista építőmunkájában, hazája felvirágoztatásában. Szovjet vezető testületek üdvözlete A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa táviratban köszöntötte Li Hszien-mient, Peng Csent és Csao Ce-jangot a Kínai Népköztársaság megalakulásának 37. évfordulója alkalmából. A távirat méltatja azokat az eredményeket, amelyeket a kínai nép ért el a társadalom szocialista átalakítása, a gazdaság, a tudomány és kultúra fejlesztése és az életszínvonal emelése terén. A szovjet vezetés megértéséről és tiszteletéről biztosítja a KKP-nak azt a célját, hogy modernizálja az országot, és felépítse a szocialista társadalmat. Az utóbbi években jelentős mértékben megjavult a szovjet—kínai viszony. Ez kedvező alapot teremt a továbblépésre az együttműködés minden területén, és segíti a kölcsönös bizalom, a jószomszédi kapcsolatok további erősödését — hangsúlyozza a szovjet vezető testületek üdvözlő távirata. (TASZSZ) Lengyelország és Kína fejleszteni kívánja kapcsolatait Wojciech Jaruzelski befejezte pekingi munkalátogatását Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke kedden befejezte Kínában tett munkalátogatását, és elutazott Pekingből. Jaruzelski szeptember 28-án érkezett Pekingbe, és megbeszéléseket folytatott Csao Ce-jang miniszterelnökkel, Teng Hsziao-pinggel, Kína első számú politikai vezetőjével, Hu Jao-panggal, a KKP KB főtitkárával és Li Hszien-nien államfővel. A lengyel vezető a kínai kormány vendége volt. Az elutazás előtt Csao Ce-jang a kínai kormány vendégházában vett búcsút Jaruzelskitől. Ez alkalommal elmondotta, hogy a rövid, de sikeres látogatás nagy fontosságú a két ország további együttműködésének szempontjából. Értékelése szerint a kínai—lengyel tárgyalások hasznosak voltak. Jaruzelski gyümölcsözőnek nevezte pekingi munkalátogatását. Hangoztatta: mindkét ország óhaja a barátság és az együttműködés fejlesztése. A kínai vezetőkkel folytatott tárgyalások nyíltak, konkrétak voltak, és a kezdeményezőkészség jellemezte őket. Lengyelország nagy fontosságot tulajdonít a lengyel—kínai kapcsolatoknak, és bízik benne, hogy azok a különböző területeken tovább fejlődnek — mondotta a lengyel vezető. Kedden kormányközi kínai—lengyel kulturális és tudományos együttműködési megállapodást írtak alá Pekingben. Az aláírásnál jelen volt Csao Ce-jang és Wojciech Jaruzelski. Pekingben sajtóközleményt adtak ki Wojciech Jaruzelski látogatásáról. A sajtóközlemény szerint mindkét fél elégedetten állapította meg, hogy gyorsan fejlődnek a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi, tudományos és műszaki kapcsolatok is. Hangsúlyozták, hogy keresni kell az együttműködés új és hatékonyabb formáit. A kínai és a lengyel vezetők véleményt cseréltek több nemzetközi kérdésről. A legsürgetőbb feladatnak nevezték a fegyverkezési verseny megállítását és a világbéke fenntartását, amelyhez minden országnak hozzá kell és hozzá lehet járulnia. Mindkét fél kifejtette, hogy a nemzetközi kapcsolatokat a békés egymás mellett élés elvére kell alapozni, tartózkodni kell a fegyveres erő alkalmazásától és az erővel való fenyegetéstől. (MTI) Mihail Gorbacsov találkozója a LEMP KB első titkárával . Mihail Gorbacsov, az SZKP KB I titkára, kedden Moszkvában talkozott Wojciech Jaruzelskivel, a ZP KB első titkárával, a lengyel főtanács elnökével, aki hazauta-a rövid időre megállt a szovjet fővárosban. A két vezető megbeszélései a szívélyesség és a teljes, kölcsönös megértés légkörében zajlottak. Wojciech Jaruzelski még aznap továbbutazott hazájába. (MTI) NÉPSZABADSÁG Mint lapunk 1. oldalán hírül adjuk, Várkonyi Péter külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője kedden felszólalt a közgyűlés plenáris ülésén. Beszédét alább ismertetjük. " A Magyar Népköztársaság kormányának meggyőződése, hogy a világszervezet előtt ma nagy feladatok állnak. Nagyobbak és sokrétűbbek, mint azt az ENSZ létrehozásakor az alapítók feltételezhették. A jövő nemzedékeinek megóvása a háború borzalmaitól ma a nukleáris háború megakadályozását, az emberiség egészének megmentését, létének fenntartását, az emberi civilizáció megőrzését jelenti. Meggyőződésünk, hogy a nukleáris háború elkerülhető, s ebben az ENSZ jelentős szerepet játszhat. De küldetését a világszervezet továbbra is csak akkor teljesítheti, ha a tagállamok az alapításakor meghirdetett elvek és célok által meghatározott úton haladnak. Ez az út a jelenlegi, feszültségektől terhes nemzetközi helyzetben még kevésbé lehet, mint az utóbbi negyven évben bármikor, a konfrontáció veszélyes politikája, a fegyverkezési verseny folytatása, az egyenlőtlen, hátrányosan megkülönböztető gazdasági kapcsolatok terjedése és általában a huszadik század emberéhez méltatlan viszonyok létrehozása. Nekünk az egyenjogú, gyümölcsöző együttműködés útján kell haladnunk, hogy érvényesülhessenek az alapokmányban megfogalmazott elvek. És éppen ezen elvek érvényesítésének szándéka, az azokban megjelölt nemes célok eléréséhez szükséges korszerű feltételek megteremtésének igénye, a világ államai közötti kölcsönös egymásrautaltság ténye vezérelte kormányomat, amikor kilenc más tagország kormányával együtt levélben fordult az ENSZ főtitkárához, és javasolta, hogy tűzzék napirendre a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének megteremtését. Enyhülés és konfrontáció A világpolitikában jelenleg egyidejűleg hat az enyhülés és a konfrontáció irányzata. Az ellentmondásos nemzetközi helyzetet súlyos feszültségek terhelik, miközben az emberiség válaszút elé érkezett. Mi abban bízunk, és a Magyar Népköztársaság kormánya annak érdekében tevékenykedik, hogy a nem túl távoli jövőben ismét felülkerekedjék az enyhülés, a nemzetközi együttműködés irányzata. E tevékenységünkben bátorít bennünket az ír világban egyre inkább tért hódító felismerés, hogy az ellentmondásokat, problémákat nem lehet erőn alapuló politikával megoldani. Ebből táplálkozik az a meggyőződésünk, hogy az ENSZ-közgyűlés mostani, 41. ülésszaka jelentős mértékben hozzájárulhat a pozitív világpolitikai irányzatok erősítéséhez. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi világhelyzet az ENSZ minden tagállamától fokozott erőfeszítéseket kíván, mert valamennyi ország felelős azért, hogy minden tőle telhetőt megtegyen az emberiség sorsát veszélyeztető kedvezőtlen irányzatok megállítása és visszafordítása végett. E tekintetben kiemelkedő jelentőségű a világ sorsáért különleges felelősséggel tartozó nagyhatalmak tevékenysége. Ezért a nemzetközi közvélemény üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok legmagasabb szintű vezetőinek egy évvel ezelőtt megtartott genfi találkozóját, amely bizonyos értelemben kiindulópontja volt a szovjet—amerikai viszonyban és általában a világpolitikában azóta tapasztalt néhány kedvező jelenségnek. Továbbra is nagy figyelemmel és várakozással kísérjük a két ország kapcsolatainak alakulását, és reméljük, hogy a megbeszélések végül olyan csúcstalálkozóhoz vezetnek a nem túl távoli jövőben, amely kedvezően befolyásolhatja majd az emberiség jövőjének alakulását. Megítélésünk szerint korunkban a két nagyhatalom közötti feszültséget, bizalmatlanságot olyan építő, érdemi megállapodásoknak kell eloszlatniuk, amelyek a felhalmozott fegyverkészletek csökkentéséhez, a leszereléshez, a kölcsönösen előnyös, széles körű együttműködéshez vezetnek. A Magyar Népköztársaság kormányának őszinte meggyőződése, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak kezdeményezései a tömegpusztító fegyverek felszámolására az ezredfordulóig, valamint a hagyományos fegyverek és fegyveres erők csökkentésére Európában jó alapot adnak ahhoz, hogy az egymással szemben álló szövetségi rendszerek között a katonai egyensúly a lehető legalacsonyabb szinten valósuljon meg. A csökkentési folyamat megindításáért minden meglevő leszerelési fórumot ki kell használni, és egyetlen kölcsönösen elfogadható kompromisszumos lehetőséget sem szabad elszalasztani. Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk ebből a szempontból is az atomkísérletekre több mint egy éve egyoldalúan vállalt és azóta többször megújított szovjet moratóriumot. Bátorító, hogy a nemzetközi közvélemény széles köre lép fel egyrészt az atomfegyver-kísérletek teljes eltiltásáért, másrészt az atomfegyverek fajtáinak felhalmozásai és a fegyverkezési verseny világűrre való kiterjesztése ellen. Ez véleményünk szerint meggyőző bizonyítéka annak, hogy az eltérő érdekek és társadalmi rendszerek biztonságos együttélésének és együttműködésének igénye korunk parancsoló szükségszerűségévé vált. Mi úgy véljük, hogy a fegyverkezés megfékezésének sürgető kényszerét minden tagállamnak át kell éreznie, és ennek megfelelően kell cselekednie az emberiség egésze s benne saját népe érdekében is. Ebből kiindulva őszintén reméljük, hogy valamennyi állam építő szellemben reagál a nukleáris kor kihívásaira és az azok tényleges megoldását célzó javaslatainkra. Rendezni kell a válságokat Tudatában vagyunk annak, hogy a világpolitikai légkör, a nemzetközi kapcsolatok általános állapota jelentős befolyással bír az egyes térségek, országcsoportok helyzetének alakulására, miközben természetesen e régiók fejlődése, problémái is hatnak a nemzetközi helyzetre. Ahogy egyetlen más állam, úgy Magyarország sem lehet közömbös a tőle távoli földrészek, országok helyzetének alakulása iránt, hiszen azokat a nemzetközi helyzetben közvetve, kétoldalú kapcsolataiban pedig közvetlenül is érzékeli. Különös aggodalommal tekintünk az egyes térségekben kialakult akut válsághelyzetekre. Az utóbbi négy évtized történelmi tapasztalatai arra tanítanak bennünket, hogy bármilyen helyi, regionális konfliktus súlyosan veszélyezteti nemcsak az adott térség, hanem a világ békéjét és biztonságát is. Következésképpen valamennyi ENSZ-tagállam elemi érdeke megköveteli az ilyen konfliktusok békés, tárgyalások útján történő rendezését. Napjainkban kézenfekvőbb, mint valaha, hogy semmilyen más lehetőség nem nyílik a válsághelyzetek igazságos, tartós rendezésére, mint a minden érintett fél részvételével folytatott építő szellemű tárgyalások. A Magyar Népköztársaság kész támogatni minden olyan kezdeményezést, amely a válsághelyzetek felszámolását célozza. Meggyőződése, hogy az ENSZ-ben is az őszinte, közös útkeresésnek, a megoldás irányába vivő együttműködésnek, és nem a konfrontációnak kell jellemeznie a regionális válsághelyzetekről folytatott vitákat. Az a véleményünk, hogy még közel sem merült ki a regionális konfliktusok rendezésére kínálkozó politikai eszközök tára. Közös érdekünk, hogy a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfogadott alapelveivel összhangban újabb és újabb formákat, megoldásokat keressünk. Várkonyi Péter ezután kifejtette a közel-keleti válsággal, az Afganisztán körül kialakult helyzettel, a közép-amerikai feszültséggel, valamint Afrika politikai és gazdasági gondjaival kapcsolatos magyar álláspontot, majd rámutatott, hogy kormányunk síkraszáll az ENSZ Biztonsági Tanácsának Namíbia függetlenségére vonatkozó határozatai feltétel nélküli végrehajtása mellett, sürgeti az alapvető emberi jogok súlyos és tömeges megsértését jelentő faji elkülönítési rendszer haladéktalan felszámolását. Támogatja a fajüldöző Dél-Afrika ellen kötelező és átfogó szankciók bevezetését, az egész térség problémáinak megoldását célzó akcióprogram végrehajtását. A világszervezet keretében folytatott együttműködésnek fontos mérföldkövei az emberi jogok tárgyában létrejött nemzetközi egyezmények, mindenekelőtt a polgári és politikai, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányok, amelyek elfogadásának huszadik évfordulójáról ebben az évben emlékeznek meg világszerte. Hazámban az emberi jogok érvényesülése és védelme az ország társadalmi rendszerének egyik alapelve. Az emberi jogok egyetemes érvényesítésének igénye természetesen magában foglalja a nemzetiségek jogainak biztosítását és védelmét is. Magyarországon a nemzeti egység fontos alkotóeleme az országban élő nemzetiségek minden tekintetben egyenjogú részvétele a társadalom politikai, gazdasági és kulturális életében. Létük és kollektív jogaik intézményes, demokratikus kereteinek garantálásával államunk a hazánkban élő nemzetiségek önazonosság-tudatának fejlődését segíti. A világgazdaság jelenlegi helyzete sajnos nem ad okot derűlátásra. Sokan és sok helyütt keresik a világgazdasági válság kedvezőtlen hatásai kivédésének útjait. Az a véleményünk, hogy csakis minden ország számára elfogadható megoldást tekinthetünk reálisnak, megvalósíthatónak és célravezetőnek, ezt diktálják hosszú távú közös érdekeink a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyenlő, igazságos, az országok szuverenitását és jogos érdekeit tiszteletben tartó átalakításában. Ezen törekvések természetes fórumai az ENSZ és szakosított szervei. Hazámnak is alapvető érdeke olyan világgazdasági környezet megteremtése, amely kedvező feltételeket biztosít a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődéséhez. Ez segítené gazdasági céljaink valóra váltását is. Ezért készek vagyunk — az ENSZ többi tagállamával együtt — elfogadni minden olyan javaslatot, meghozni minden olyan intézkedést, amely közelebb hozza az említett célokat a megvalósuláshoz. Európa különleges figyelmet érdemel Magyarország földrajzi helyzetéből, történelmi hagyományaiból és lehetőségeiből adódóan különleges figyelmet fordít Európára, amelyet tágabb szülőföldünknek tekintünk. Közvetlenül és érzékenyen érintenek bennünket az európai események, amelyek szélesebb összefüggésben természetesen a világpolitika szerves részét képezik. Hazánk érdekelt a helsinki folyamat továbbvitelében, és mindent megtesz ennek érdekében. Ennek bizonysága a tavaly ősszel Budapesten megtartott kulturális fórum sikeres lebonyolítása, valamint a részt vevő kormányküldöttek és kulturális személyiségek részéről benyújtott több száz javaslat és ajánlás. Az együttműködés fejlesztésének irányait illetően úgy véljük, hogy valamennyi részvevőnek a záróokmány egységes értelmezésére, mindhárom kosár kiegyensúlyozott kezelésére, és az ajánlások széles körű megvalósítására kell törekednie. Bécsben, a semleges Ausztria fővárosában hamarosan megkezdődik a folyamat sorrendben harmadik utótalálkozója. Őszintén reméljük, hogy ez jelentős állomása lesz a részt vevő államok együttműködésének további elmélyítésében. Ebben az összefüggésben úgy véljük, szükségszerűvé és egyben lehetségessé vált, hogy Európa meginduljon a tényleges leszerelés útján. Ezt a célt hivatottak szolgálni a Varsói Szerződés tagállamainak Budapesten megfogalmazott javaslatai az európai hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésének átfogó programjáról. Meggyőződésünk, hogy ezek a javaslatok reálisak, időszerűek és kellően rugalmasak ahhoz, hogy érdemi tárgyalások megkezdésének alapjául szolgáljanak. Szeretnénk remélni, hogy a budapesti kezdeményezés eredményeként a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészül ki, és ily módon hasonló jelentőségűvé válhat, mint az 1969. évi budapesti felhívás, amely a földrészünk életében történelmi eseményként értékelheti helsinki értekezlethez vezetett. Bízom abban, az elmondottakba is egyértelművé vált, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikáját külkapcsolatait az ENSZ alapokmányának szellemében alakítja. Közvetlen célunk, hogy belső építőmunkánkhoz a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket biztosítsuk. Ennek megfelelően igyekszünk tevékeny részt vállalni a világbéke megóvását, a nemzetközi biztonság erősítését célzó erőfeszítésekben. 1986 nemzetközi békeév, amelynek kölcsönös megértést és együttműködést szorgalmazó felhívás, nagy figyelmet keltett a világ valamennyi országában, így hazánkba is — mondta Várkonyi Péter, már végezetül hangsúlyozta: a magya küldöttség kész erejéhez mérten hozzájárulni a jelen közgyűlés munkájának sikeréhez, ahhoz, hogy 41. ülésszak valóban érzékelhetőe előmozdítsa a világbéke megóvása az általános politikai légkör javítását, a sokoldalú nemzetközi együtműködést. (MTI) VÁRKONYI PÉTER FELSZÓLALÁSA AZ ENSZ-BEN Az egyenjogú, gyümölcsöző együttműködés útján kell haladnunk