Népszabadság, 1986. december (44. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-29 / 305. szám
1986. december 29., hétfő NÉPSZABADSÁG A TÁRGYALÓTEREMBŐL Kútmérgezés, durva hecc miatt Amikor a nevetésiben több a gúny és a káröröm, mint a derű, s az elevenébe vágy annak, akinek a rovására viccelődnek, ajobb érzésűek azt szokták mondani: ez gyilkos tréfa volt. Azt is tudjuk, a gúny néha csakugyan öl. De az is megesik, ami a Jánoshalmám élő, 37 éves Renkus Miklósáéval, aki a feléje irányuló gúnyra gyilkos indulattal válaszolt. Akik gúnyolódtak vele, nem nagyon értik a dolgot, hiszen csöndes, beletörődő természetűnek ismerték az asszonyt, aki azt is mindig elviselte, hogy csak a sors szeszélyei alakítsák az életet. Miért éppen most változott meg? Elviselt kudarcok Ezt a kérdést Renkusné is feltette magának, és amit tett, elkeseredésével magyarázta. Szó, ami szó, elkeseredésre volt is elég oka, öt .gyermekével él a tanyáján, amely megélhetésének fő forrása, nem számítva a közeli csárdában vállalt alkalmi munkákból származó jövedelmét. Az első három gyermek a tizennyolc évvel ezelőtt kötött házasságából származik, ám a házasság öt év elteltével felbomlott. Férfi nélkül nehezen boldogult volna a tanyán, hamarosan újabb kapcsolatot létesített, s világra hozta negyedik gyermekét is. Úgy látszott,rendbe jönnek végre a dolgok, ám ekkor élettársa váratlanul meghalt, s ő megint magára maradt. Nem sok reménye volt, hogy négy gyermekkel újabb társra találjon, kötöttségek nélküli, laza kapcsolatra azonban volt vállalkozó, a közelben lakó D. László személyében. Az asszonynál tíz évvel fiatalabb férfi gyakran ellátogatott Renkusnéhoz, de nem költözött oda. Már csak az édesanyja véleménye miatt sem, aki erősen ellenezte ezt a kapcsolatot, nem látott jövőt abban, hogy a fia egy jóval idősebb, négygyermekes asszonnyal kösse össze az életét. Egy évig tartott a huzavona, amikor megszületett az ötödik gyerek is, s ez a fordulat most már heves ellenállást váltott ki D. László édesanyjából. Azt bizonygatta a fiának, hogy aligha az övé az a gyerek, és D. László hagyta magát meggyőzni. A gyerekre úgy gondolt, mint afféle „férjfogó” csapdára, és pánikszerű gyorsasággal elmenekült az asszonytól. Renkusnét nagyonmegviselte a szakítás, mert valóban szerette a férfit, és erősen kötődött hozzá. Nehezítette a helyzetét, hogy a legnagyobb lánya, aki már régóta élettársi kapcsolatban élt valakivel, két apró gyermekével váratlanul viszszaköltözött a tanyára. Renkusné mégis beletörődött a helyzetbe, hiszen alighatehetett mást. Egy kis „ugratás" Háromnegyed év telt el az után, hogy D. László elhagyta, s az aszszony egy este úgy gondolta, elsétál a közeli Kiserdei csárdába, megnézni a tévéműsort. A csárdában többen szórakoztak már,amikor odaért, s amikor meglátták őt, úgy gondolták, engedélyezhetnekmaguknak egy kis soronkívüli mulatságot is. Megbeszélték,hogy ugratják egy kicsit az asszonyt, akinek szerencsétlen sorsát természetesen mindenki ismerte. Egymást érték a csípős, kétértelmű, sunyimosolyokkal kísért megjegyzések, aztán azt hazudták neki, hogy D. László már új társat választott magának, aki vele él, és már gyermeket is vár. Ez a hír erősen megviselte az aszszonyt, elhatározta, hogy még aznap este elmegy D. Lászlóhoz, és kérdőre vonja. Hazament a biciklijéért, és nyomban D. Lászlóék tanyájához karikázott. Este tíz körül ért oda, és óvatosan belesett az ablakon, de már semmit sem láthatott, a háznak már lefeküdtek, odabent sötét volt. Egy ideig tanácstalanul álldogált az udvaron, s a csárdában elszenvedett megaláztatáshozmost egy másik is társult: elviselhetetlennek érezte, hogy ott bent van az új aszszony, miközben ő koldusként ücsörög az ablak előtt, a hideg éjszakában. Ekkor látta meg a veszélyes permetezőszert tartalmazó üveget az ásott kút mellett, s hirtelen elhatározással beleöntötte a tartalmát a kútba. Tudta, hogy ezzel a szerrel már többen követtek el a környéken öngyilkosságot, és azt is, hogy a D. családkizárólag ebből a kútból merít vizet. Az üveget megtöltötte vízzel, hogy ne tűnjön fel, hogy üres, aztán a szőlőkön keresztül hazament a biciklivel. Am a gyűlölet, amilyen hirtelen tört rá, olyan ,gyorsan el is szállt. Egész éjszaka heves lelkiismeretfurdalás gyötörte, és kora reggel sietett is vissza a kúthoz. Elbújt, és halálra váltan figyelte, ivott-e már valaki a mérgezett vízből. Remélte, hogy elég korán érkezett, és beválthatja szörnyű bűnét a kút gazdáinak. És ha későn érkezett? Akkor ő is iszik a méregből ... Áruló jelek A D. család aznap korán, ébredt, és azzal kezdte a napot, hogy vizet vett a kútból. Csakhogy azonnal észrevették, hogy a víznek furcsa, tejfehér színe van, valósággal habzik. Közelebb hajolva a permetezőszer jellegzetes szaga is megcsapta az orrukat, így aztán eszükbe sem jutott, hogy belekóstoljanak a vízbe, mintát vettekbelőle, és elvitték a Köjálhoz. Itt gyorsan megállapították, milyen méreg került a kútba, amiből még hónapok múlva sem lehetett inni. D.-ék hatszor is kiszivattyúztatták, a homokot is eltávolíttatták az aljáról, de nagyon sokáig a háromszáz méterre levő szomszédos tanyáról kellett hordaniuk a vizet. Ennek ellenére a kútba került permetezőszer olyan kis mennyiségű volt, hogy legfeljebb hányingert okozott volna, még egy csecsemő életét sem veszélyeztette volna. Ezt a Köjál elemzése megmutatta. A D. család — és persze Benikus Miklósné — nagy szerencséjére. Mert így, bár több emberen elkövetőit emberölés kísérletéért vonták felelősségre, figyelembe vették, hogy az eszköz alkalmatlan volt, s ezért a büntetése korlátlanul enyhíthető. A bírósági eljárás során figyelembe vették őszinte beismerését és megbánását, büntetlen előéletét és azt is, hogy öt gyermeket nevel, így — jogerősen — egyévi, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Szöghy Katalin A MERKÚR SORSZAMAI 1986. december 28. TRABANT HYCOMAT LIMOUSINE Budapest 1 206 TRABANT HYCOMAT COMBI Budapest 360 TRABANT LIMOUSINE SPECIAL Budapest 6 238 Debrecen 5 369 Győr 4 906 TRABANT COMBI Budapest 1 271 Debrecen 908 Győr 873 WARTBURG STANDARD Budapest 975 Debrecen 561 Győr 700 WARTBURG SPECIAL Budapest 1 422 Debrecen 1 716 Győr 1 110 WARTBURG SPECIAL TOLÓTETÖS Budapest 9 312 WARTBURG TOURISTBudapest 1 113 Debrecen 971 Győr 691 SKODA 195 S Budapest 10 708 Debrecen 8 563 Győr 8 536 SKODA 120 L Budapest 22 198 Debrecen 12 463 Győr 15 617 SKODA 120 GLS Budapest 1 643 LADA 1200 S Budapest 45 270 Debrecen 31 117 Győr 15 016 LADA 1300 S Budapest 18 909 Debrecen 14 264 Győr 5 989 LADA 1500 S Budapest 15 182 Debrecen 11 425 Győr 4 910 LADA COMBI Budapest 8 787 Debrecen 4 704 MOSZKVICS Budapest 14 363 POLSKI FIAT 126 E Budapest 34 944 Debrecen 465 Győr 11 313 FSO 1500 Budapest 6 261 DACIA 1310 TX Budapest 43 170 Debrecen 609 Győr 879 DACIA COMBI Budapest 1 187 Debrecen 935 Győr 733 DACIA 1310 TLX Budapest 235 Debrecen 270 Győr 77 ZASTAVA 1100 GTL 15 144 V ásárlók fóruma TERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK Mit tehet a fogyasztókért a FÓT? Lehet-e tízmillió fogyasztónak valamiben is közös az érdeke? Hiszen különbözőek az igényeink, különbözőképpen keresünk, különböző cikkek kerülnek a kosarunkba, szó szerint és átvitt értelemben is. .Egyvalamiben azonban mindnyájan megegyezünk, szeretnénk a pénzünk ellenértékét megkapni. Ennek a közös érdeknek védelmére és képviseletére alakult meg négy éve a Fogyasztók Országos Tanácsa. A tanács nemrég megválasztott elnökét, Rév Lajost kérdeztük arról, hogy milyen lehetőségei, eszközei és tervei vannak a szervezetnek e célok megvalósítására ? Fő a minőség — Hogyan léphetnek föl a mindennapjainkat megkeserítő jelenségek: a rossz minőség, súlycsonkítás, az árdrágítás és a hiánycikkek ellen? — Nem vagyunk könnyű helyzetben, mert a termékbe beleellenőrizni nem lehet a minőséget, csak belegyártani. Ebben viszont nem igazán érdekeltek sem a termelők, sem a kereskedők. A piac semműködik úgy, hogy kivetné magából azokat, akik kifogásolható terméket adnak el, kifogásolható módon. Testületünknek véleményezési és kezdeményezési joga van. Az illetékes hatóságok és intézmények kötelesek megküldeni nekünk a fogyasztókat érintő intézkedéseik tervezetét, amelyetmi véleményezünk. A kezdeményezési jog alapján pedig, ha a fogyasztók más formájú megkárosítását tapasztaljuk, bírósághoz fordulhatunk. Mint történt ez idén is a hírhedtté vált Tomis mosópor reklámkampányának ügyében, és a Solymáron épült lakótelepnél, ahol az építőt a hibák díjtalan kijavításáért pereljük. — Milyen megfontolások alapján kerül sor egy-egy vizsgálatra? — A Fogyasztók Országos Tanácsának 180 helyi szervezete van. Ezek a szervezetek természetesen zömmel helyi gondokkal, panaszokkal foglalkoznak. Ám amikor több helyen jelentkezik ugyanaz a gond, akkor már nem elszigetelt jelenségről van szó, hanem általános problémáról. Valamelyest javult a termékek minősége, az alapellátás, de korántsem olyan mértékben, hogy ez a vásárlók közérzetét javíthatta volna. Nem lett jobb az alkatrészellátás, gyakori az időszakos áruhiány. A belföldi termelők többsége változatlanul monopolhelyzetben van, ez az oka, hogy az árak nem tükrözik a minőséget, a vendéglátásból, a kereskedelemből eltűnnek az alacsony nyereségtartalmú termékek, vagymás címkével, drágábban jelennek meg ugyanazok. Monopolellenesség — A kép, amit festett, nem éppen vigasztaló. Vannak elképzeléseik arra, hogyan lehetne mindezeken változtatni? — Vannak elképzeléseink arra, hogyan lehetne a munkánkat hatékonyabbá tenni. A fogyasztói érdekvédelem ugyanis nem korlátozódhat kizárólag a kereskedelemre. Ezért szorosabbra fűzzük az együttműködést a tanácsokkal és az ágazati szakszervezetekkel. El akarjuk érni, hogy azokat a vállalatokat, amelyek rendszeresen megsértik a fogyasztók érdekeit, kizárják a Magyar Kereskedelmi Kamara tagjai közül. — Milyen vizsgálatokat terveznek jövőre? — Véleményünk szerint a szabványok, a szavatossági előírások, a termékek osztályba sorolásának előírásai elavultak. Ezek korszerűsítésének feltételeit fogjuk vizsgálni. Két országos tanácskozás megrendezését tervezzük: a szolgáltatásokról és a kereskedelemről. Elemezzük a hazai gépkocsi-forgalmazás és -javítás — szerintem immár tarthatatlan — helyzetét, az importból származó termék- és alkatrészellátás szerepét és a használtcikk-kereskedelem helyzetét. Új fórum — A vizsgálatok eredményéről mi, fogyasztók elég keveset tudunk. — Ebben egyetértünk. Elképzeléseinkközött szerepel saját tájékoztatási fórum megteremtése, valamint az, hogy gyakrabban adjunk hírt magunkról a sajtóban, a rádióban és a televízióban. — Ön nemrég még az OKISZ elnöke volt. Azt hiszem, akkoriban egészen más szempontok vezérelhették, mint most. — Ez nagyjából igaz. A gyártók érdeke eltér a fogyasztókétól. A termelők és a forgalmazók között az áralku formális, lévén, hogy mindannyian akkor járnak jobban, ha drágán adják a terméket. Mindezt nem akadályozza meg sem a szabályozás, sem az alig-alig létező piaci verseny. Úgy érzem, hogy régebbi tapasztalataimat jócskán kamatoztathatom itt, hiszen tisztában vagyok azzal, hogy Irai az, amiért érdemes kiállni, mi az, ami a jelenlegi helyzetben is reálisan megkövetelhető a fogyasztók érdekeinek védelmében. — Köszönjük a beszélgetést. Hámor Szilvia Szűk az árukínálat a balkezeseknek Az elmúlt ötezer évben gyakorlatilag nem változott a jobb- és balkezesek aránya a földön: kulturális hagyományoktól és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül átlag 92,6 százalékos többségben vannak a jobbkezesek — mutatta ki egy 1977-ben végzett vizsgálat. Ám valószínű, hogy a „rejtett” balkezesek aránya az 50 százalékhoz közelít: a környezeti hatások, a családi, óvodai, iskolai nevelés eredményeképp a legtöbb balkezesnek született gyermek jobb — vagy ahogy igen gyakran mondják: „rendes” — kezébe veszi a kanalat, a ceruzát. Napjainkban egyre inkább háttérbe szorulnak a konzervatív nevelési elvek, a felvilágosult szülők és pedagógusok felismerik, hogy a gyerekek született adottságait kell fejleszteniük, mert az erőltetett jobbkézhasználat — mint doktori disszertációjában ifjabb Velkey László megállapította — különböző fiziológiai, neuropszichológiaii és pedagógiapszichológiai zavarokhoz, károsodásokhoz vezethet. Legtöbb használati tárgyunk „univerzális” — legalábbis abban a tekintetben, hogy bal és jobb kézzel egyaránt használhatjuk őket. Akadnak azonban olyan munkaeszközök is, amelyeknél fontos szempont, hogy megfelelően belesimuljanak a tenyérbe. A londoni Soha negyedben van egy kis bolt, amelynek cégtáblája büszkén hirdeti: Minden kapható, ami bal kézbe való. Az „elnyomott” balkezesek önbizalmát pedig ilyen feliratok is erősítik: Jogod van balkezesnek lenni. És nálunk? Bal kézzel enni, inni, rajzolni, írni, kalapálni, csavart húzni, borosüveget nyitni stb. itt is mindenkinek joga van. Nem alapvető ellátási kérdés, de a balkezesek számára mégsem érdektelen, vásárolhatnak-e kifejezetten nekik készített használati tárgyakat, munkaeszközöket. — Tudomásom szerint — mondja Demjén Imre formatervező— Magyarországon balkezes tárgyak tervezésével nem foglalkoznak. Én még nem kaptam ilyesmire megbízást, tudtommal a kollégáim sem. Már az is nagy szó, ha a „normális” termékek kialakításánál igénybe veszik az ipari formatervezőt. A Vas- és Edénybolt Vállalat Lenin körúti Vasáruházának eladója kissé meglepődik, amikor balkezes szerszámok után érdeklődöm. Mint mondja, a legtöbb szerszám mindkét kézzel egyformán használható, kifejezetten balkezesek számára csak egy szentendrei szövetkezet által gyártott ácsszekercét szoktak árulni, most éppen kapható. A vállalat finomacél-szaküzletében, szintén a Lenin körúton balkezes ollót — a tenyérbe simulást leginkább igénylő tárgyak egyikét — keresek. Szokott lenni szabászolló és kisolló, kapom a választ, de idén még nem érkezett. Mint a Vasedény központjából megtudom, évente 200—240 darabot rendelnek a formatervezett szerszámai révén méltán világhírű finn Fiskars cég balkezes ollóiból, s ezek általában egy év alatt el is fogynak. — Az utóbbi tizenöt évben nem hallottam arról, hogy Magyarországon balkezeseknek terveztek volna — mondja Hegedűs József, az OMFB Ipari Formatervezési Tanács Irodájának vezetője. — Háztartási ergonómiával foglalkoznak ugyan nálunk is, de inkább csak az idős emberekre vagy a mozgássérültekre gondolva. Egyelőre nem ügye a hazai formatervezésnek a balkezesek szolgálata. Úgy tudom, nő a balkezesek száma, s előbb-utóbb gondolni kell majd rájuk a gyártóknak és a formatervezőknek is. Sz. T. Üvegeskeresőben Elég egy hirtelen szélroham, s betörik az ablak, mondjuk, egy lift nélküli ház harmadik emeletén. Nem tragédia, csak éppen kellemetlen ez ilyenkor télvíz idején, és különösen kellemetlen, ha az említett lakás bérlője egy nyolcvanadik életévét taposó hölgy. Szerencsére ott a telefon, és az Állami Biztosító illetékes fiókjánál meg is ajánlanak egy időpontot, amikorra küldik az üvegest: ez alig másfél hónap. A telefonkönyvben azonban szerepel jó néhány kisiparos is.Nem úgy, mint például a XI. kerületben, ahol vagy telefonjuk nincs az üvegeseknek, vagy ha telefon van, üveg nincs!) Három szám végighívása után a javaslat két esetben: tessék elhozni a keretet, és akkor egy-két nap alatt kerül bele üveg. Egy mester válaszolja, hogy röpke négy hét múltán házhoz jön. A VI. kerülethez (ahol a szóban forgó eset történt) a XIII. kerület sincs messze, érdemes talán ott is próbálkozni. Szerencsére ott már az első szakember vállalkozik, hogy „házhoz jön” néhány napon belül. Csak amikor megtudja, hogy másik kerületbe kellene mennie, vonja vissza könnyelmű ígéretét. Van neki elég dolga a környéken, s a biztosító ráadásul legföljebb ötven forint kiszállási díjat térít meg. Tessék bemenni a helyi kirendeltségre — javasolja —, ott mondanak címet. — De telefonon akkor nekem miért nem mondtak? — hivatkozik a károsult nekikeseredetten eddigi tapasztalataira. — Mert az üzletszerzés lenne — világosítja föl a mester —, engem is csak akkor ajánlanak, ha az ügyfél személyesen érdeklődik. A következő próbálkozást a — lakásához közel eső — Szent István körúti üvegesszövetkezetnél ejti meg történetünk szereplője. Csak az ötödik, hetedik és nyolcadik kerületbe szól a jogosítványunk — ábrándítják ki a vonal másik végén —, és csak akkor megyünk, ha a biztosító szól. A játékszenvedély eluralkodik az idős hölgyön, s már hívja is az ötödik kerületi biztosítót. Ott egy skőbányai szövetkezet számát adják meg. Ez még némi elmegyakorlatra is módot ad, vajon miért éppen Kőbányával kötött szerződést a Belváros, és onnan vajon hogy számolják el a benzinköltséget. Az utolsó próbálkozás a XIV. kerületben történik, két kisiparosnál. Mindkettőjük hangja egy kicsit csodálkozó, mintha valamiféle őslény tudakozódna a vonal másik végén. Hogy kimenni? Nem, ilyenről ők még nem is hallottak. De ha behozzák a keretet, nagyon szívesen beüvegezik, hiszen az a dolguk. A néni fontolgatja, át kéne költözni egy másik kerületbe, esetleg Angyalföldre, mert mégiscsak jobb öt napig fagyoskodni, mint egy hónapig. Aztán megjelenik az unoka, hóna alá vágja a keretet, és másnap már hozza is az újra rendeltetésszerűen használható nyílászárót. Az idős hölgy pedig némi részvéttel azokra a magányos öregekre gondol, akiknél a történet nem zárul ilyen gyors hepienddel. H. Sz. 9