Népszabadság, 1986. december (44. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-29 / 305. szám
A vezetők érdeke Manapság sok szó esik gazdasági problémáinkról, egyegy vállalat működésének hiányosságairól. Hajlamosak vagyunk arra, hogy gyakorta beszéljünk objektív okokról, holott nagyon sok példa igazolja: vezetőváltás után a veszteséges gyárból, üzemből is válhat gazdaságosan működő szervezet. Fontos tehát, hogy a vezetés minden szintjén megfelelő emberek dolgozzanak. S itt nemcsak a képesítésről van szó, hanem arról, hogy lehetőleg mindenki olyan feladatot kapjon, ami ambícióit ösztönözve tettekre sarkallja, s amelyhez megfelelő anyagi érdekeltség is társul. Az utóbbit persze tágabb értelemben, vagyis úgy, hogy az eredménytelenség se maradjon büntetlenül, s az a vezető anyagi érdekeit is veszélyeztesse, így érvényesülhet a szó helyes értelmében az érdekeltség. Ehhez azonban nemcsak szemléletváltásra van szükség, hanem — esetenként — „gyakorlatváltásra” is, hogy az egyéni vagy a csoportérdekeket ne lehessen a társadalom érdekeivel szembehelyezni. KOVÁCS ISTVÁNNÉ Sátoraljaújhely Ott a helyem! A gyermekfalu létezéséről — írja levelében, a róla és indulási nehézségeiről tudósító írásunkhoz kapcsolódva Farkas Etelka nyíregyházi olvasónk — mi, egykori állami gondozottak biztos, hogy valamennyien tudunk már a kezdetektől, s örülünk, hogy végre megvan. Én már az elején is úgy éreztem, ott lenne a helyem az állami gondozott gyerekek között, mivel köztük nőttem fel, s úgy érzem, ezeknek a gyerekeknek elsősorban a hasonló sorsú felnőtt a megfelelő pótanyuka. Azon ne csodálkozzon senki, hogy nincs elegendő vállalkozó nevelőanya. Komolyabban kellett volna szétnézni, hiszen egy-egy erőtlen felhívás kevés ahhoz, hogy a nehezen bátorodó jelentkezők pontosan tudják: hova forduljanak, kivel beszélhetik meg őszintén elképzeléseiket, mik valójában a feltételek? Én például szívesen otthagynám kis házamat, feladnám a munkahelyemet, ismerős környezetemet, ha biztosan tudnám, hogy tényleg várnak a gyerekek, akik nélkül az életem sem tudnám elképzelni. Példás segítség Kelemen János gödöllői olvasónk elpanaszolta levelében, hogy elromlott fafűtésű fürdőszobahengerjét nem tudja pótolni, mivel e régi típusú cikket nem árusítják. Annál nagyobb gond neki ennek a tartós használati cikknek a beszerzése, mivel feleségével együtt mindketten rokkantak. Olvasónk panaszával Pécsi Iván, az Autofém Ipari Szövetkezet főmérnöke foglalkozott. Közölte velünk: Panaszos ügyfelünket a lakásán kerestük fel, s felszereltünk számára egy komplett Fh 85/T/2. típusú vörösréz fürdőhengert. Ennek árából — tekintettel rokkantságára —, 50 százalékos kedvezményt adtunk. SZÓT KÉR AZ OLVASÓ Nagyobb fegyelmet az utcán! A városi, de különösen a fővárosi közúti forgalom igencsak zsúfolt, ezt el kell viselniük a közlekedőknek, de nem volna szabad felesleges szabálytalanságokkal még fokozni is a kényelmetlenségeket — így összegezhető több levélírónk — köztük Kovács Géza és Neubacher Béláné budapesti, Farkas Bálint miskolci olvasónk panasza. Elsősorban a meglehetősen szervezetlen rakodást említik. Egy idő óta gyakorlattá vált, hogy parkolóhelyeket és olykor hosszú utcaszakaszokat önkényesen lezárnak szemeteskukákkal. Az autós befordulna egy mellékutcába, ám szembetalálkozik a nem várt akadállyal. A tömegközlekedési járművek vezetőinek is nagy erőfeszítésükbe kerül, amíg a zsúfolt autóbuszt vagy trolibuszt minden centit kiszámítva a megállóba kormányozzák. Pedig lehetne másként is — írják olvasóink. Például, ha előre értesítenék az elzárásokról, a helyfoglalásokról a közlekedésrendészetet, s így időlegesen elterelnék a forgalmat. Netán magukat a közlekedőket is időben tájékoztathatnák a változásokról a rádió útján, mint teszik ezt nemegyszer filmforgatások alkalmával, így kevesebb lenne a bosszúság, s kikerülhetnék az autósok az elzárt területet. De nemcsak a rakodással van baj. Sokan a mellékutcákban figyelmen, kívül, hagyják a KRESZ-táblákat. Magyarázat persze van: sok az autó, kevés a parkoló. Arra azonban nem lehet magyarázat, hogy a kijelölt parkolóhelyeken is gyakori a szabálytalanság. Hiába festik fel az egyes gépkocsik helyét, csaknem mindig szorosan egymás mellé állnak a járművek, olykor a kocsikból kiszállni is csak úgy lehet, ha közben az ajtó nyitásával megütik (nemritkán meg is sértik) a szomszédos járművet, vagy elinduláskor végigkarcolják az oldalát. Az is előfordul, hogy a parkolóból ,,kilógó” gépkocsi miatt következik be baleset. Egyes autósok pedig elzárják más parkoló járművek útját. Kényszerből is előfordulhat ez, de ilyenkor illene a szélvédőn elhelyezni egy kis cédulát, amin értesítenék a bekerített gépkocsi vezetőjét. ..Mindjárt jövök, itt és itt vagyok.” Való igaz, sok az autó, s bizony nagy gond a parkolás. De a kellemetlenségeket egy kis figyelemmel mégis csökkenteni lehetne, már azzal is, ha a legelemibb szabályokat megtartanák a közlekedők. B. E. íme, egy jellemző utcakép Budapestről, a Belvárosból. Segítség helyett bürokrácia Még az év elején kéményhiba miatt felrobbant a cserépkályhánk, s a mindent beborító korom és por maradandó kárt tett a bútorainkban — tudatja levelében Onódy Miklós fővárosi olvasónk a VII. kerületi Damjanich utcából. — A történteiket nyomban bejelentettük a kerületi IKV illetékeseinek, a megértő, gyors intézkedés helyett azonban hosszas bonyodalmakba keveredtünk. Olvasónk sorolja a történteket. Először azt kérték, hogy engedélyezzék a villanyfűtés beszerelését, mert ehhez mindjárt kaptak volna kivitelezőt. Ezt azonban gazdasági okokra hivatkozva tagadták meg, miként a gázkonvektorok beszerelését is, mivel az — úgymond — elcsúfítaná a homlokzatot. Végül azt javasolták: szereltessék be a cirkófűtést. Kényszerhelyzetben voltak, ezért igent mondtak. Csak később derült ki, hogy az IKV- tól ehhez semmiféle előzetes anyagi támogatást nem kaphatnak. Hosszas töprengés után felvettek az OTP-től 195 ezer forintot, tízéves törlesztésre, nagyrészt magas kamatra. Az IKV-tól ehhez megadták az engedélyező nyilatkozatot, s azt ígérték: folyamatosan kifizetik a szerelési munkák elvégzését tanúsító számlák alapján a megfelelő öszszeget. Nyolc hónapig kellett elviselnie a családnak a különböző szerelési munkákat. A cirkófűtésre való áttérés költségeinek számlái egyre szaporodtak, az IKV ígéretéből viszont semmi nem valósult meg:tizenegy hónapon át újból és újból elodázták a számlák kiegyenlítését. A család kénytelen volt ismételten kölcsönöket felvenni. Idő múltán több mint kétszáznyolcvanezer forintra nőttek a költségek. Mit szólnak mindehhez a VII. Kerületi Ingatlankezelő Vállalatnál? A visszatérítés megkezdésével azért késlekedtünk, mert a bérlőtől magasabb összegű számlákat kaptunk — nyilatkozta levelében Gyetvai István, az IKV VII/5-ös kirendeltségének vezetője. — E körül folyt a vita, halasztódott a megegyezés. A lakásban felújítást is végeztek, amit nem a fűtéskorszerűsítés tett szükségessé, igaz, a bérlő e munkákhoz is megkapta az engedélyt. December első napjaiban egyébként a cirkófűtés száztizennégyezer forintos költségének a felét átutalták az OTP illetékes fiókjának. A panaszos szerint viszont az átutalt összeg csak töredéke annak, amit a lakásra költöttek. Tekintve, hogy a számlaügy meglehetősen zavarosnak tűnt, tisztázni akartuk végre a tényeket, azt, hogy mekkora összeget hajlandó az IKV átutalni, elismerni. De mint az Joó Ferencnek, a kerületi IKV általános igazgatóhelyettesének szavaiból kitűnt: ez nem is olyan egyszerű dolog. Az elszámolás részben olyanok miatt késett, akiktől időközben már megvált az IKV. A halmozottan érkezett számlákat még csoportosítani kell, s csak azután bírálható el, milyen tételekre adhatunk teljes vagy ötvenszázalékos térítést. Mindent elkövetünk, hogy mielőbb és a bérlő megelégedésére befejezzük ezt az ügyet. ■* Véleményünk szerint ennek itt a legfőbb ideje. Ám ne hallgassuk el azt az aggodalmunkat sem, hogy az ilyesfajta rossz példák sokat árthatnak egy jó ügynek. Köz- és magánérdeket egyaránt szolgál ugyanis, ha mind többen vállalkoznak — részben önerőből, olykor tetemes kölcsönterheket is magukra vállalva — a bérlakások korszerűsítésére. Pataki Klára Népi kerámiák mestere Fazekas József népi iparművész, a nádudvari fekete kerámia készítője nyolcvankét éves korában is fáradhatatlanul formázza az agyagot — értesülünk Reha Bertalanná fővárosi olvasónk leveléből. A sorok írója nemrég kirándulócsoporttal kereste fel otthonában az idős mestert, aki bemutatta az érdeklődőknek a korongozás műveleteit, a sok kíváncsi szemet vonzó műhelytitkokat. Egy régi szakma emlékei Hajdanán többnyire a szerényebb sorú családok gyerekei mentek pékinasnak, mert a szülői intravaló ez volt: „ott legalább kenyérrel mindig jóllakhatsz." A pékmesterek tudták ezt, és az inasokat általában alaposan ki is használták. A sütés az előírás szerint hajnali öt órakor kezdődött, a mesterek azonban már éjfélkor munkához láttak az inassal együtt. A tanulók szálláshelye a mesternél volt, s gyakran a kemence elé tett két-három kelesztőláda — a kaszni — volt az ágyuk. Az idősek bizonyára emlékeznek minderre, ám egy kiállítás is felidézi a pékmesterség kezdeteit — tudatja levelében GallaiRóbert fővárosi olvasónk, megjegyezvén, hogy a Majakovszkij utca 77. szám alatt megnyílt a Sütőipari Emléktár. A több mint 100 esztendős rajzok, fényképek, kiadványok, sütőipari eszközök tudósítanak az egykoron oly nehéz szakmáról, a pékmunkások harcairól. A pékinas — mint megtudható az írásokból — reggel útra kelt a súlyos teherrel: házi kosárban — a krencliben — vitte a friss kenyeret a boltokba. Azután következett a takarítás, majd az újabb sütés előkészítése: lisztet szitáltak, kovászoltak, begyújtották a kemencét, dagasztottak, kézzel formázták a péksüteményeket. A sütőszakma német eredetű, így a legtöbb szakszó német hangzású volt. Svölnek emlegették a gőzt, a kemence előtti vasat meindlivasnak, a kemencét tisztító ruhát pedig viszongynak. — Szerdán 5.15-kor ébresztő... 10.30-kor elfutok a vetélkedőre, addig lazíthatsz egy kicsit, de 11.25-kor bekapcsolod a tévét, és füledre teszed a rádiót... 12.25- kor . .. MÉSZÁROS ANDRÁS KARIKATÚRÁJA Adjuk meg a módját! Nem ünneprontásnak szánom mondandómat, de így, ünnepek táján felvetődiik bennem a kérdés: vajon megjelenésünkben is megadjuk-e a módját az alkalomnak? Kifejezi-e öltözékünk is azt, hogy nem szokványos, hétköznapi, hanem valamilyen megkülönböztetett esemény okán jöttünk össze? Sajnos azt tapasztalom, hogy mind a magánéletben, mind a közéletben sokan nem fordítanak kellő figyelmet erre. Holott, valamely családi, baráti esemény, s nemkülönben a hivatalos helyen megrendezett összejövetel megérdemli (szerintem meg is követeli) a jelenlevők ünnepi öltözetét, hogy ne csak a szépen terített asztal, a virágokkal ékesített emelvény jelezze az esemény ünnepi voltát. Bizony előfordul, hogy az alkalomnak megfelelően elegánsan öltözött vendégeit a házigazda papucsban, házikabátban fogadja. S úgy vélem, az is zavarja a szemet, ha az öltönybe és nyakkendősen öltözött közéleti személyiség kihajtott ingben, pulóveresen elébe álló kitüntetettnek adja át a magas elismerést. Hogy csak egy nemrégi esetre hivatkozzam: a veszprémi tévéfesztiválon, a kritikusok díjának átadásakor láthattunk (a képernyőn is) ilyen „lezserséget”. Nem arról van szó, hogy mindenáron feltűnjünk, s divatrevünek tekintsük az ünnepi alkalmaikat, de egy kicsit adjuk meg a módját, s ezzel másoknak is a tiszteletet. Zuglói Imre Budapest Válaszoltak, intézkedtek Gondoskodnak a sírokról Mocsáriné Gyulai Éva fővárosi olvasónk lapunkban is közölt levelében szóvá tette, hogy a balatonfüredi, úgynevezett Papsoka templomrom melletti régi temetőben meglehetősen elhanyagolt, gondozatlan állapotban talált néhány katonasírt. A levelében elmondottakra dr. Ádám István, Balatonfüred Város Tanácsánakelnöke reagált: A kritika jogos. A sírok évekkel ezelőtt lettek rendbe téve, a ma már korhadó fakeresztek is ekkor kerültek oda. Azóta valóban csak időszakos kaszálás történt a sírok környékén, s évi egy-két alkalommal a kegyelet virágait helyezték el. A temető fenntartásáért felelős műszaki osztályunk már intézkedett a sírhalmok gondozásáról, s ezt a jövőben folyamatosan figyelemmel kísérjük. Biztonságot szolgál a burkolatcsere Bódi István Szolnokról azt írja levelében, hogy nem volt indokolt a városukon átvezető, 4-es műút burkolatának cseréje, mert — megítélése szerint — még megfelelt volna a céljának. Olvasónk észrevételére dr. Bede János, a Szolnoki Közúti Igazgatóság igazgatója a következőket mondta: A 4. számú főút szolnoki átkelési szakasza 1974-ben épült, ésaz azóta eltelt idő forgalma a burkolatot erősen megrongálta. A napi, csaknem harmincezer jármű, a nehéz tehergépkocsik, kamionok nagyon igénybe vették az utat; olyan hossz- és keresztirányú deformáltság, kerékvályúsodás keletkezett, amely már a közlekedés biztonságát veszélyeztette. A javításról egyébként előzetes, részletes állapotfelvétel és a Közlekedéstudományi Intézet szakvéleménye alapján döntöttünk. Természetesen az országban, sőt a megyénkben is találhatók ennél rosszabb állapotban lévő alsóbbrendű utak. Ezek forgalma azonban a tizedrészét sem éri el a Szolnokon keresztülhaladó I. rendű nemzetközi főútvonalénak. ÜZENJÜK Rozgonyi Lászlónak, Biharkeresztesre. A Magyarországon való letelepedéssel kapcsolatos jogi és gyakorlati kérdésekre a Külügyminisztérium konzuli főosztályán, illetve a külföldi magyar nagykövetségeken adnak a személyesen érdeklődőknek felvilágosítást. Vigh Gyulának, Adácsra. Az építési telek tulajdonosa a telek homlokvonalán, továbbá — a közútról nézve — a jobboldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldalhatártól mért fele hosszan köteles kerítést építeni és fenntartani. Az oldalhatáron álló épület esetében az oldalkerítést ezen a telekhatáron köteles megépíteni a tulajdonos, Benedek Kálmánnénak, Nyírtelekre. Az út- és közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezetteknek indokolt esetben részletfizetési kedvezményt adhat a lakóhely szerint illetékes tanács szakigazgatási szerve. Pécsi Andrásnak, Tiszaszentimrére: Harmadéves szakmunkástanuló után családi pótlék helyett jövedelempótlék folyósítható. r— ----------------- — A Paksi Atomerőmű Vállalat — irányítástechnikai műszerészeket és — műszaki üzemeltetőket elektronikai műszerészeket s »r ». »1 · . • 1, , Havi bérezés: a besorolási rendelet szerint + munkahelyi pótlék alap- éS felhasználói programozónál és rendszeres prémium. Megegyezés esetén lakásmegoldás lehetséges. , Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben -TPA—11 440-es számítógépekből Folyamatirányítási berendezések üzemeltetéséhez, _ részletes, a szakmai tevékenységre is kiterjedő önéletrajzzal — és mikroprocesszoros adatgyűjtőkből álló folyamatirányító karbantartásához, üzembe helyezéséhez az üzemgazdasági főosztály munkaügyi osztályán, számítógéprendszer üzemeltetésére egy és három műszakos munkarendbe felvesz levélcím: Paks, Pf.: 71. 7031.