Népszabadság, 1987. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

2 Államférfiak üdvözletei az új év alkalmából Világszerte a leszerelési folyamat erősítését sürgetik Az év első napján az állam- és kormányfők hagyományosan üzenetet intéztek országuk lakosságához és a nemzetközi közvéleményhez. A Ma­gyar Távirati Iroda jelentései alapján ismertetünk néhányat e politikai nyilatkozatokból. MIHAIL GORBACSOV: A SZOVJETUNIÓ A DÖNTŐ VÁLTOZÁSOK ÚTJÁRA LÉPETT — A múlt esztendőt a tudatos út­keresések, a megfeszített munka, az átalakítások, az elképzelések és ter­vek valóra váltása jellemezte — ál­lapította meg Mihail Gorbacsov, az SZKIP KB főtitkára a szovjet nép­hez intézett újévi üzenetében, amely a szovjet televízióban hangzott el. A szovjet vezető megállapította, hogy a gazdasági élet minden terü­letén sikerült továbblépni és leküz­deni a pangás jelenségeit. A nem­zeti jövedelem gyarapodása megha­ladja a négy százalékot. Fordulat előtt állnak a társadalmi és szociá­lis problémák hatékonyabb megol­dása terén is. — A döntő változtatások útjára léptünk, mégpedig közös megegye­zéssel — mondta Gorbacsov, és hoz­záfűzte: ugyanakkor érzékelhető még az egy helyben topogás, a kö­zömbösség, egyesek abban remény­kednek, hogy minden visszatér a régi mederbe. Ez az erő azonban nem állíthatja meg a szovjet társa­dalmat. Politikai és erkölcsi állás­pontunk az, hogy a szocialista rend­szer fejlesztésének hatékony eszkö­ze a kezdeményezés, a felelősség­tudat, a bírálat és a nyilvánosság, a demokrácia és a fegyelem. Javulónak igyekezett feltüntetni a szovjet—amerikai kapcsolatokat Reagan amerikai elnök rádióbeszé­dében, amelyet az Amerika Hang­ja rádióállomás útján intézett a Szovjetunió népéhez. Mint ismere­tes, a szovjet fél éppen a kapcso­latok helyzete, az Egyesült Álla­moknak a leszerelést akadályozó lé­pései miatt nem látta alkalmas­nak az időpontot arra, hogy a két ország vezetői televíziós újévi üze­netben, forduljanak a szovjet, illet­ve az amerikai néphez. Reagan tízperces rádióbeszédjében, a Reykjavík után kialakított ame­rikai propaganda vonalához híven, azt bizonygatta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió a múlt évben nagy lépéseket tett a béke érdekében, és alaposan előrelendí­­tette a leszerelési kérdések megol­dását.­­ Bár még sok munka van hátra, a két fél most közelebb ke­rült egymáshoz,­­mint eddig bármi­kor volt. Reykjavíkban egyetértet­tünk abban, hogy kívánatos a­ nuk­leáris fegyvertár csökkentése, a végső cél, pedig valamennyi nuk­leáris fegyver teljes felszámolása — mondotta egyebek között. Beszé­dében gondosan megkerülte az olyan kérdések megemlítését, mint az amerikai nukleáris fegyverkísér­letek, a SALT—2 szerződés tudatos megsértése, vagy a­z űrfegyverkezés folytatása. Egyúttal azonban azt hangoztatta, hogy „Amerikában to­vábbra is készen állunk arra a ke­mény munkára, a­mely a­h­hoz­ szük­séges, hogy ellenőrizhető szerződé­seket hozzunk létre”. A hivatalos üdvözletek elmaradá­sa ellenére a két ország lakosai egy közvetlen rádiókapcsolat révén köszöntötték egymást. A szovjet rá­dió és a New York-i WBAI rádió­­állomás közös, négyórás ünnepi mű­sort rendezett szilveszter délután­Külpolitikai kérdéseket említve az SZJKP KB főtitkára rámutatott: a nukleáris szembenállás új gondol­kodásmódot követel meg a nemzet­közi politikában. A Szovjetunió át­fogó békekezdeményezéseket tett Reykjavíkban is. Mihail Gorbacsov kijelentette:­­ őszinte barátságot és együttműkö­dést ajánlunk fel mindazoknak, akik amellett vannak, hogy azonnal kez­dődjenek tárgyalások az atomfegy­ver-kísérletek teljes betiltásáról, őszinte barátságot és együttműkö­dést ajánlunk azoknak, akik az atomfegyverek számának csökkené­sét, illetve teljes megsemmisítésüket követelik, továbbá azt, hogy az egyenlőség és az általános bizton­ság elvei alapján fejlődjenek a nem­zetközi kapcsolatok. A mi ajtónk nyitva áll a tárgyalások előtt. De egy másik dolognak is világosnak kell lennie mindenki számára. Bé­­keszeretetünknek semmi köze a gyengeséghez. Az új év alkalmából szívélyesen üdvözöljük a szocialista országok népeit, mindenkit, aki küzd a bé­kéért és a társadalmi haladásért, minden jót kívánunk a föld vala­mennyi népének — hangzott el Mi­hail Gorbacsov üzenetében, Ján. A moszkvai rádió az új eszten­dő napján ismertette Reagan rádió­beszédét, amelyet a Szovjetunió né­péhez intézett. PRÁGA Gustáv Husák, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke, a CSKP KB főtitkára, a televízió és rádió által sugárzott újévi köszön­tőjében az ország történelmi fon­tosságú politikai eseményeként mél­tatta a CSKP XVII., múlt évi kong­resszusát, amely előirányozta a szo­cialista társadalom fejlesztésének minőségileg magasabb szintre eme­lését. Ez teszi lehetővé Csehszlo­vákia nemzetközi pozíciójának meg­erősítését olyan időben, amikor alapvető változások mennek vég­be a világon, mindenekelőtt a tudományos-technikai fejlődés for­radalmasító következ­ményeinek ha­tására — hangsúlyozta Gustáv Hu­sák. VARSÓ Folytatódik a társadalmi párbe­széd kiszélesítése, a szocialista de­mokrácia erősítése és a gazdasági reform — mondotta Wojciech Jaru­­zelski, a lengyel államtanács elnö­ke, a LEMP KB első titkára, újévi rádió- és televízióbeszédében. Jaruzelski kifejtette, hogy 1987- ben is sok területen fennmarad a véleménykülönbség a társadalom egyes csoportjai között, mégis min­den józanul gondolkodó és konst­ruktív politikai erőnek az ország alapvető érdekeit szem előtt tart­va törekednie kell a nemzeti köz­­megegyezés kiszélesítésére.­­ Az 1987-es esztendő sikeres lehet és sikeresnek is kell lennie. Mindez elsősorban saját munkánktól függ — mondotta a lengyel vezető. SZÓFIA Jelentős sikereket hozott az 1986- os esztendő a Bolgár Népköztársa­ság fejlődésében — állapította meg egyebek között Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke, az ország lakosságához in­tézett szokásos újévi köszöntőjében. A bolgár vezető leszögezte, hogy a békének nincs alternatívája, s milliók támogatják a Szovjetunió­nak, a szocialista országoknak azo­kat az erőfeszítéseit, amelyek a nemzetközi kapcsolatokban az új hozzáállás kialakítására, a béke erősítésére, a leszerelésre és a nuk­leáris háború veszélyének kiküszö­­bölésére irányulnak. BUKAREST Románia síkra­száll, hogy 1987- ben kezdjenek tárgyalásokat az eu­rópai hagyományos fegyverzet csök­kentéséről. Erről szólt Nicolae Ceausescu román vezető Bukarest­ben a diplomáciai képviseletek ve­zetői előtt. A román vezető egészében jónak értékelte az elmúlt év gazdasági tel­jesítményét.­­ Ennek ellenére nem minden sikerült úgy, ahogy szeret­tük volna. Fogyatékosságaink ennek éppúgy okai, mint a nemzetközi gazdasági és politikai élet negatív jelenségei — mutatott rá Nicolae Ceausescu. PEKING A múlt év tapasztalatai ismétel­ten azt bizonyítják, hogy Kínában nem lehet sikeres a reform és a gazdasági építés a kommunista párt vezetése nélkül. Az olyan szavak és cselekedetek, amelyek tagadják a párt vezető szerepét, és burzsoá liberalizmust hirdetnek, ellentétesek a kínai nép érdekeivel és a törté­nelem irányzatával — jelentette ki Ulanfu, a Kínai Népköztársaság al­­el­nöke, a­­kínai népfront országos bizottsága által rendezett újévi fo­gadáson. Ulanfu, aki a KKP Központi Bi­zottsága és az államtanács nevében köszöntötte az ország lakosságát az új év alkalmából, hangsúlyozta, hogy az óévet a politikai stabili­tás és az egység minden területen, a folyamatos és lendületes gazda­sági fejlődés jellemezte Kínában. Az utóbbi nyolc esztendő eredmé­nyeinek az a magyarázata, hogy a kínai nép szilárdan ragaszkodik a kommunista párt vezető szerepéhez és a szocialista úthoz, miközben folytatja a reform és a nyitás­ po­litikáját — mondotta a politikus. BONN Nyugatnémet politikusok újévi nyilatkozataikban kifejezték béke­­óhajukat, hangoztatva egyben kész­ségüket a kelet-európai szocialista országokkal, elsősorban az NDK- val való tárgyszerű, gyakorlati együttműködésre. Az ARD televí­ziónak, az NSZK-tv első csatorná­jának a műsorát szilveszter este sú­lyos, esetleges politikai következmé­nyekkel járó hiba zavarta meg: ed­dig tisztázatlan okoknál fogva a kancellárnak nem az 1987-es, ha­nem a tavalyi újévi köszöntőjét su­gározták, miután a ZDF a tévében, a második csatornán egy órával ko­rábban már rendben elhangzott Helmut Kohl újévi beszéde. Johannes Rau, a Német Szociál­demokrata Párt (SPD) kancellárje­löltje hitet tett amellett, hogy az NSZK politikájának elsősorban az európai és a nemzetközi béke szava­tolására kell irányulnia.­­ Bonn az­zal is sokat tehet a békéért, ha gé­peket, traktorokat és környezetvé­delmi berendezéseket visz ki más országokba, s mellőzi a fegyverex­portot — mondotta. RONALD REAGAN SIKERESNEK NYILVÁNÍTOTTA 1986-OT Botha „fehér" választásra készül Dél-Afrikában az idén előrehozott általános választásokat tartanak, az urnákhoz azonban kizárólag az ország fehér lakossága járulhat majd, s csak a fehér tagokból álló törvényhozási kamarát választják újjá — közölte Botha dél-afrikai elnök újévi televíziós beszédében. Az országban a fehérek igazgatta törvényhozás mellett 1984 óta kü­lön képviselete van az ázsiai be­vándorlóknak, s a színes bőrű­­ lakosságnak. A törvények értelmében a válasz­tásokat csak 1989-ben kellett volna megtartani. Megfigyelők szerint azonban a zavargások viszonylagos elcsendesedése, a kritikákkal szem­beni kemény fellépés, valamint a külföldi szankciók keltette általá­nos veszélyérzet miatt Botka abban bízik, hogy a kormánypárt helyze­tét most nem veszélyeztetik a szél­sőjobboldali, konzervatív pártok. A Botka-kormányra az utóbbi időben mind nagyobb nyomás nehezedik a szélsőjobb részéről az apartheidpo­litika fokozatosan végrehajtott, igen szerény mértékű lazítása miatt is. A választások pontos idejét ja­nuár 30-án jelentik be, megfigye­lők szerint a legvalószínűbb időpont április vége. (MTI) M­­­I1TE PATVP1I AH ■ii­­­IA3ETA ' Mi történt Alma-Atában? Az alma-atal események eszmeileg és politikailag kijózanítóak voltak, keserű leckét kaptunk a korábbi években el­követett hibáink miatt — írta a Litye­­raturnaja Gazeta január 1-jei dátumo­zási­ számában Anuar Alimzsanov, ka­zah­ író, aki az események egyes ösz­­szefü­ggéseire világított rá. A Kazah Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának soros ülése után kezdődtek az események. A dönté­seket a kommunisták túlnyomó többsége megszavazta — írta­ Alim­zsanov. Ennek ellenére valakiknek rábeszéléssel, hazugsággal és fenye­getéssel sikerült politikailag analfa­béta fiatalokat az utcákra és a te­rekre kivinnie. A történelem legsö­tétebb korszakaiból eredő, elavult, nacionalista jelszavak hangzottak el. A diákok kezébe ellenséges tartal­mú transzparenseket adtak. A tö­megbe garázda, részeges személyek, társadalomellenes elemek vegyül­tek. A vasrudakkal, botokkal és kö­vekkel felfegyverkezett nekivadult botrányhősök verték és szidalmaz­ták az embereket, gépkocsikat gyúj­tottak fel, betörtek az üzletek kbra­ A VILÁGSAJTÓBÓL iratait, a kollégiumok és más köz­épületek ablakait. A rendőrök és az önkéntes rendfenntartók azonban megfékezték a tombolást. Mostanra világossá vált, hogy provokáció történt, viszályt kívántak kelteni az emberek és a népek kö­zött — állapította meg a kazah író, majd emlékeztetett arra, hogy 255 évvel ezelőtt a kazah nép önként csatlakozott Oroszországhoz, s a cári korszakban sok száműzött élt, lelt a maga és utódai számára végleges otthont Kazahsztánban. Alimzsanov megállapította, hogy egy nemzet sem élhet elszigeteltségben, a kazah történelem és kultúra szorosan ösz­­szekapcsolódott a többi testvéri nép, mindenekelőtt az orosz nép törté­nelmével és kultúrájával. A szocializmus szent vívmánya a Szovjetunió népeinek barátsága és összeforrottsága — hangsúlyozta Alimzsanov, majd feltette a kérdést: Vajon december 17—18-án miért tá­madtak erre a vívmányra? A vá­laszt az utóbbi évek történéseiben és légkörében lelte meg. Mint írta, akkoriban a mutatók, a számada­tok voltak előtérben, az, emberek a számok árnyékában maradtak. Ki­alakult a megvesztegetés, a korrup­ció gyakorlata, a képmutatás. A ha­talom birtokosainak kijelentései nem voltak összhangban cselekede­teikkel. A protekcionizmus, a hízelgés, a hajbókolás vezetői kultuszt eredmé­nyezett falusi, járási, területi és köz­­társasági szinten egyaránt. Az alul­ról jövő bírálatot Kazahsztánban az utóbbi évtizedekben nem engedték meg. Súlyos következményei voltak a bírálatnak. Mindez egykedvűséget, passzivitást keltett, táplálta az élős­­diséget, a karrierizmust. Mit akartak azok, akik az utcá­kon és a tereken tomboltak? De­cember 17-én a párt-, a tanácsi és a társadalmi szervek képviselői ja­vasolták, hogy az, aki akar,, nyilvá­nosan mondja el, mit akar, nyugodt módon vitassák meg a­­helyzetet. Azok közül azonban, akik a meg­gondolatlan fiatalokat izgatták, esz­telen cselekedetre bujtogatták, senki nem jelentkezett. Voltak azonban, akik felmentek a tribünre, így egy csemegeüzlet eladónője is, aki ön­magáról beszélt és arról, hogy mi­lyen nehezen szerzett lakást. Végül az elmondottaktól függetlenül fel­kiáltott, miért küldtek „máshonnan" Kazahsztánba vezetőt. Ezzel Gen­­nagyij Kolbinra, a Kazah KP KB most megválasztott orosz nemzeti­ségű vezetőjére utalt. (Kazahsztán­nak mintegy 16 millió lakosa van. A népesség megoszlása: orosz 40,8 szá­zalék, kazah 36 százalék, ukrán 6,1 százalék. Ezenkívül még tucatnyi más nemzetiség képviselői lakják a köztársaságot. ( A szerk.) Türelme­sen megmagyarázták neki, ki ez a vezető, hol dolgozott, s hogy a Kazah KP KB, amelynek közel a fele ka­­zahokból áll, választotta meg őt. Ezekben a napokban keserű lec­két kaptunk a korábbi években el­követett hibáink miatt, amikor az új típusú emberért folytatott harc a barátság példáinak felsorolására, s az e téren elért sikerek ismétel­getésére korlátozódott Észrevétle­nül halmozódtak azonban azok a tények, események, amelyek a ba­rátságot aláásták. Alimzsanov az őszinteség hiányára vezette vissza, hogy az utóbbi években nem me­rült fel semmiféle kifogás az inter­nacionalista neveléssel kapcsolat­ban. — Hiszem, hogy eljön az az óra, amikor megtudjuk, kik voltak az alma-atai események szervezői. Most, még inkább, mint valaha, az igazságra és csakis az igazságra van szükségünk — hangoztatta a moszk­vai irodalmi-politikai hetilap hasáb­jain a kazah író. NÉPSZABADSÁG 1987. január 2. péntek Kabul tűzszünetet ajánl a lázadóknak Az össznemzeti megbékélési poli­tika megvalósításának feladatairól beszélt Nadzsib, az Afganisztáni Né­pi Demokratikus Párt Központi Bi­zottságának főtitkára a KB rend­kívüli, kibővített ülésén. Kiemelte, hogy az általános béke megteremtése jelenleg az első szá­mú, életbevágóan fontos feladat Af­ganisztánban, ezért a párt a legha­tározottabban törekszik az országos megbékélés politikai céljainak meg­valósítására. Ezért javasolta: való­suljon meg a tűzszünet. Afganisz­tán jelenlegi és eljövendő sorsának eldöntésekor mondjanak le a vér­ontásról, hirdessenek általános am­nesztiát. Kiemelte, hogy a megbékélési po­litika célja: a forradalom vívmá­nyainak továbbfejlesztése, a népi hatalom és a Szovjetunióhoz fűződő igaz barátság erősítése. Politikai értelemben az össznem­zeti megbékélés csak átfogóan, a belpolitikai és külpolitikai életet egyaránt felölelve képzelhető el. Belpolitikailag ez az ország összes politikai erejét bevonva kell hogy megvalósuljon. Utalt az e vonatko­zásban már eddig is felhalmozott tapasztalatokra, s arra, hogy jelen­leg a népi hatalom szervei 417 el­lenforradalmi bandával — ez 37 ezer személyt érint — tárgyalnak a megbékélésről. A múlt évben a for­radalom oldalára nyolcezer ember állt át. Nadzsib kiemelte: különösen fon­tos, hogy a pastu törzsek vezéreit, valamint a Nurisztán és Hazara­­dzsát lakóinak képviselőit meggyőz­zék a népi hatalommal való együtt­működés fontosságáról. Lehetővé kell tenni a semlegességüket meg­őrző csoportoknak, hogy létrehoz­zák helyi hatalmi szerveiket. Külö­ö­nös figyelmet kell fordítani a jelen­leg passzív vagy semleges álláspon­ton levő fegyveresekre, be kell vonni őket a szervező munkába egészen addig, hogy az állammal va­ló kapcsolattartás feltétele mellett részvételükkel alakuljanak meg a helyi irányítási szervek. Párbeszédet kell kezdeni azok­kal az ellenzéki politikai csopor­tokkal, amelyek hajlanak a népi hatalommal való megegyezésre. Kapcsolatot kell teremteni a koráb­bi rendszerek és iszlám pártok azon képviselőivel, akik készek függet­len irányvonal követésére. A jelen­legi helyzetben lehetőség van koa­líciós kormány létrehozására az em­lített csoportok képviselőinek rész­vételével — mondotta Nadzsib. A megbékélés folyamatából nem akar­juk kizárni a centrista és monar­­chista politikai csoportokat, vala­mint a külföldön tevékenykedő kor­mányellenes fegyveres csoportok ve­zetőit sem. Nadzsib szavai szerint a nemzeti megbékélés az általános tűzszünet­tel kezdődik­, amely január 15-én lép életbe. A tűzszünet — hangsúlyozta Na­­dicsu­b — fontos és szükséges, de csak az első lépés a békéhez. Igen fontos, hogy egyetértés szülessen az ország jövőjét érintő fontos kérdé­sekben. A társadalmi, politikai és gazdasági élet területén készek va­gyunk minden ellenzéki erőnek biz­tosítani azt a jogot, hogy a békés egymás mellett élés és az együtt­működés elvei alapján kifejezésre juttassa sajátos érdekeit. (TASZSZ) Washington közvetlenül befolyásolja a nicaraguai ellenforradalmárok akcióit Az Egyesült Államok hivatalos kö­reiben is elismerik, hogy a kontra­segély következtében fokozódtak a békés nicaraguai települések elleni banditatámadások. Eközben Mana­­guában bejelentették, hogy több mint kétezer ellenforradalmár élt az amnesztia lehetőségével, s a szaka­­dár sandinista Eden Pastora is fel­hagy a fegyveres harccal. Az utóbbi időben több ezer fegy­veres hatolt be Nicaraguába, hogy az ország minden körzetébe kiter­jessze a kormányellenes harcot — közölte Elliot Abrams amerikai külügyi államtitkár. Mindez közvet­len összefüggésben áll azzal, hogy Washington hivatalosan felújította segítségnyújtását a nicaraguai kont­ráknak — mondotta az Amerika­­közi ügyekkel megbízott államtit­kár. (Reagan elnök októberben írta alá azt a törvényjavaslatot, amely­nek értelmében a kontrák összesen 100 millió dolláros segélyt kapnak. Ebből 70 millió katonai segély.) A kormányellenes erők taktikája az lesz, hogy váratlan csapást mérnek és gyorsan visszavonulnak — fűzte hozzá Abrams. Több mint kétezer ellenforradal­már élt az idén a nicaraguai kor­mány amnesztiarendeletével, és le­tette a fegyvert — közölte kedden a nicaraguai belügyminisztérium szóvivője. Edén Pastora nicaraguai ellenfor­radalmár a Costa Rica-i főváros­ban újságírók előtt kijelentette: új­jáalakítja Forradalmi Demokrati­kus Szövetség (ARDE) nevű szerve­zetét. A hírt a Prensa Latina hír­­ügynökség jelentette. Pastora szerint az új szervezet nem fegyverrel kí­vánja majd elérni céljait, hanem a január 9-én hatályba lépő új nica­raguai alkotmány adta politikai le­hetőségeket kívánja kihasználni. (MTI) Pinochet a diktatúra enyhítését ígéri Augusto Pinochet chilei elnök azt ígérte újévi televíziós beszédében, hogy nem hosszabbítja meg az ost­romállapotot, annak lejárta (január 6.) után, s hamarosan lehetővé te­szi a politikai emigránsok zömének hazatérését. A katonai diktatúra vezetője szeptember elején vezette be az ost­romállapotot, közvetlenül azután, hogy merényletet kíséreltek meg el­lene. A Reuter hírügynökség jelen­tése ezzel kapcsolatban rámutat: a kormánynak az ostromállapot eset­leges megszűnése után is széles jog­köre maradna letartóztatásokhoz és a szigorú cenzúra alkalmazásához a — kisebb megszakítással — 1973 óta érvényben levő szükségállapot ren­delkezései alapján. Az elnök ígérete szerint 90 napon belül hazatérhetnek a külföldre me­nekült vagy száműzött ellenzékiek, kivéve azokat, akiknek jelenléte a kormány megítélése szerint nem­zetbiztonsági érdekeket veszélyez­tetne. Chilei emberi jogi csoportok a bejelentést követően bírálták a kormányt, mert az továbbra is fenn akarja tartani magának a jogot, hogy eldöntse, kinek szabad, s ki­nek nem szabad Chilében élnie. (MTI)

Next