Népszabadság, 1987. május (45. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-01 / 102. szám
2 Moszkva egyértelmű, kibúvók nélküli megállapodásra törekszik Genfben ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Jacques Chirac francia kormányfő május közepén hivatalos látogatásra Moszkvába érkezik — jelentette be csütörtökön Gennagyij Geraszimov. A kormányszóvivő kitért a Genfben április 27-én előterjesztett szovjet eurorakéta-megállapodástervezet részleteire is, megerősítve: még az idén megköthetik a szerződést. Geraszimov összevetette a szovjet és az amerikai nézeteket a középhatótávolságú rakétákról. Utalt azokra az eltérésekre, amelyek elsimításán Genfben a két tárgyalóküldöttség dolgozik. A szovjet megállapodástervezet világosabb, egyértelműbb — mondotta —, mert kizárja a szerződés alól való kibúvás lehetőségeit. Az amerikai felfogás szerint megengedhető lenne a Pershing—2 közepes hatótávolságú rakétákból egy hajtóműfokozat kiiktatásával rövid távú Pershing—1-et csinálni. A Szovjetunió ezt ellenzi, mert leszerelést akar, nem pedig azt, hogy a rakétákat egyik kategóriából a másikba sorolják. Moszkvában azt sem fogadják el, hogy az eurorakéta-megállapodás hatályába kerülő közép-hatótávolságú (ezerötezer kilométer hatótávolságú) robotrepülőgépeket hajókra telepítsék. A szovjet álláspont szerint valamennyi leszerelő, ill. megsemmisítő szakaszt egyidejű, azonos százalékarányú csökkentés formájában kell végrehajtani. Az amerikaiak ezzel szemben azt akarják, hogy az első szakaszban csak a szovjet rakéták száma csökkenjen. Ami a lényeges különbség: a szovjet tervezet megtiltja, az amerikai viszont megengedi újabb típusú közép-hatótávolságú rakéták kikísérletezését, gyártását. Moszkva következetesen ragaszkodik hozzá, hogy a Reykjavíkban elért egyezséget a megtartható száz-száz robbanófejről úgy értelmezzék, hogy ezek, illetve hordozóeszközeik, a Persihing—2-k, robotrepülőgépek, illetve az akár három robbanófejjel is fölszerelhető szovjet SS—20-asok, ne érhessék el egymás területét. A szovjet felfogás szerint tehát az amerikaiak Alaszkára, a szovjetek Kamcsatkára nem telepíthetik a száz-száz robbanófejet. Geraszimov hangsúlyozta, hogy a szovjet tervezet kidolgozásánál figyelembe vették az amerikai véleményeket is. A Szovjetunió a megvalósítható legszigorúbb ellenőrzési módszer híve, a helyszínen ellenőriztetné a rakéták szétszerelését, megsemmisítését, az indítóállomásokat — a harmadik országok területén levőket is — a gyártóüzemeket, a raktárakat. A harcászati-hadműveleti (500—1000 kilométer) rövid hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban a Genfben képviselt szovjet álláspont az, hogy Európát teljesen meg kell szabadítani ettől a fegyverfajtától, globális viszonylatban pedig egyensúlyt kell kialakítani. A sajtóértekezleten részt vett Nyikolaj Belov, a statisztikai hivatal első elnökhelyettese. Igen határozottan visszautasította a szovjet és a nemzetközi sajtóban megjelent írásokat, amelyek a szovjetunióbeli áremelkedések kérdéseit taglalták. Noha egyes fogyasztási cikkek ára emelkedett, inflációról a Szovjetunióban nem beszélhetünk — vélekedett Belov. Ennek alátámasztására idézte a hivatal adatait: 1970 és 1986 között a fogyasztási cikkek árszínvonala a Szovjetunióban 8 százalékkal növekedett. Az átlagbér ennél jóval nagyobb ütemben emelkedett. 1970-ben 122 rubelt, 1986- ban már 195 rubelt tett ki. Hangoztatta : egészében véve nem elégedettek a statisztikai hivatal tevékenységével, és a nyíltság politikája megvalósításaként törekszenek munkájuk javítására. Dunai Péter Évfordulós rendezvények Nyugat-Berlinben ( BERLINI TUDÓSÍTÓNiaÚL ) Csütörtökön Nyugat-Berlinben ünnepélyesen megnyitották a Berlin fennállásának idei, 750. évfordulójához kapcsolódó rendezvénysorozatot. Az ünnepség azt a törekvést tükrözte, amely a város vezetése és Bonn részéről az NSZK és Nyugat-Berlin kapcsolatainak hangsúlyozására és elmélyítésére irányul. (Az 1971-es négyhatalmi szerződés leszögezi, hogy Nyugat-Berlin nem része az NSZK- nak.) A megnyitón a nyugat-berlini nemzetközi konferenciaközpontban megjelent Richard von Weizsecker szövetségi elnök, ott voltak a bonni törvényhozás vezetői, és eljött a városba a nyugatnémet kormány számos tagja, élükön Helmut Kohl kancellárral, aki az egybegyűlt több mint négyezer meghívott előtt beszédet mondott. A bonni kormányfő hangsúlyozta ugyan kormánya abbeli érdekeltségét, hogy német földről ne induljon ki többé háború, erősödjenek a békés folyamatok, de adós maradt a konkrét elképzelésekkel, javaslatokkal. Ugyanakkor ismét hangot adott ama véleményének, hogy a „német kérdés” változatlanul nyitott. Az ünnepségen nagy hatású beszédet mondott Willy Brandt is, aki a hatvanas években Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere volt. Farkas József György Állandóan korszerűsíteni kell a nukleáris erőművek biztonsági rendszerét Az atomenergetika és a biztonság összefüggéseiről közölt cikket csütörtökön a Szovjetszkaja Rosszija. A cikkíró rámutat, hogy a Szovjetunió lakosságának 75 százaléka és energiafelhasználóinak mintegy 80 százaléka az ország nyugati részén helyezkedik el, míg a hagyományos energiahordozók 90 százaléka a keleti országrészben, az Urálon túl található. Ennek az aránytalanságnak a csökkentéséhez szükség van a nukleáris energetikára is, mert az atomerőművek nem kötődnek természetes erőforrásokhoz A szerző a továbbiakban azt fejtegeti, hogy az atomerőművek üzemeltetésének biztonságosabbá tétele kétségkívül fontos feladat, de azt nem azzal kell megoldani, hogy a lakott területektől távolabbra építik fel az ilyen erőműveket. A lakott helyektől távoli reaktor ugyanolyan veszélyes, ha műszakilag nem megbízható. Ezért a biztonságot — okulva a csernobili leckéből — más kézenfekvő műszaki és egyéb lehetőségek felhasználásával kell növelni. Az egyik ilyen kínálkozó megoldás korszerűbb reaktortípusok kialakítása. A már működő atomerőművekben létre kellene hozni a reaktorok állapotát diagnosztizáló korszerűbb elektronikus rendszereket, s alaposabban ki kell dolgozni az üzemeltető személyzet teendőit baleseti helyzetekre. A cikk felhívja a figyelmet a szovjet atomerőművek építésének néhány eddigi fogyatékosságára. Mint írja, az utóbbi években három atomerőműnél is előfordult, hogy megépítésük helyét rosszul választották meg, és ez nagy gazdasági hátrányokat, többletköltségeket okozott. Számos mulasztásra utal, hogy az 1981 és 1984 között épült atomerőművek műszaki tervrajzainak 41 százalékát a kivitelezés során módosították. (MTI) mmmmmmmmmmmmmmmmmmmtK NÉHÁNY SORBAN Odaítélték az 1985—1986-os Leninbékedíjakat azoknak az ismert személyiségeknek, akik a legtöbbet tették a béke megőrzéséért. A kitüntetettek: Julius Nyerere tanzániai politikus és államférfi, Herbert Mies, a Német KP elnöke, Petar Tancsev bolgár államférfi, Dorothy Hodgkin brit tudós és közéleti személyiség, valamint Miguel d’Escoto Brockman nicaraguai poliitikus. (TASZSZ) Norvég nyelven is megjelenik csütörtöktől a Pravda: huszonötezer példányban kerül a norvég főváros és a nagyobb vidéki városok újságárusstandjaira a lap április 20-i számának norvégre fordított változata. (TASZSZ) Az Egyesült Államok nevadai kísérleti telepén csütörtök reggel újabb, atomrobbantást hajtottak végre. A 600 méter mélységben felrobbantott szerkezet hatóereje 20 és 150 kilotonna között volt. (TASZSZ) II. János Pál csütörtökön négynapos látogatásra az NSZK-ba érkezett. A pápa találkozik Richard von Weizsacker szövetségi elnökkel és Helmut Kohl kancellárral is. (MTI) Befejeződött csütörtökön a genfi leszerelési értekezlet tavaszi ülésszaka. A részt vevő 40 ország küldöttsége június 19-én gyűlik majd újra össze, hogy folytassa tárgyalásait. (UPI) Címképünket Szabó Barnabás készítette. ki egy évtized ellenzéki pozíció után ismét a Nemzeti Koalíciós Párthoz (NKP) tartozó miniszterelnöke van Finnországnak — ez egymaga is figyelemre méltó körülmény. De legalább ennyire az, hogy az ötvenéves Harri Holkeri, a Finn Bank eddigi igazgatója, nagykoalíció, azaz konzervatív-szociáldemokrata kormány élén mutatkozik be. A két párt ugyan volt már együtt kormánykoalícióban, de akkor — 1945—46-ban — a szintén koalíciós párti J. K. Paasikivi kormányában olyan erőteljes pártokkal együtt, mint a Rekkonen fémjelezte Agrárpárt, valamint a kommunisták vezette Finn Népi Demokratikus Szövetség. A mostanihoz hasonló, domináns NKP—SZDP összefogás mind ez idáig páratlan a Finn Köztársaság történetében. Mint ahogyan az is, hogy ez alkalommal ellenzékbe szorult a Centrum (az egykori Agrárpárt), amely kormányfőivel, külügyminisztereivel a finn politika egyik meghatározó tömörülése volt. Fordulat talán Helsinkiben? Az azért nem mutatnak rá megfigyelők, s arra utalnak, hogy változatlanul a szociáldemokrata párté a legtöbb mandátum, 56, az NKP- nak 53, a Svéd Néppártnak 13, a Vidéki Pártnak 9 mandátuma van, ez összesen 131 a 200-ból. Ennek megfelelően az SZDP nyolc tárcát mondhat a magáénak a konzervatívok hét minisztériumával szemben. A Svéd Néppárt két, a Vidéki Párt egy tárcát kapott. De vajon miért bomlott fel az előző, szociáldemokrata+centrum-s kisebb pártok alkotta koalíció? Azért, mert a Centrumpárt több bel- és szociálpolitikai kérdésben szembekerült a szociáldemokratákkal, és ebben jelentékeny szerepe volt nemcsak a most lezajlott képviselőválasztásra való felkészülésnek, hanem a jövőre esedékes elnökválasztásnak is. Paavo Volyrynen pártelnök, a korábbi külügyminiszter, megpályázza az államfői posztot. (Megjegyzendő: valamennyi közvélemény-kutató felmérés Mauio Koivisto elnök nagy népszerűségére és abszolút favorit voltára mutat.) Elvileg, matematikailag lehetséges lett volna egy kizárólag polgári pártokból álló koalíció (összesen 120 mandátum), de egy szociáldemokraták nélküli kormányidőszak kiélezte volna az osztályharcot, s a meg-megújuló sztrájkok megtörték volna a felfelé ívelő gazdaságot. Helsinkiben tudni vélik: Koivisto elnök, a nemzeti egységtörekvéstől vezérelve, vetette fel először egy konzervatív-szociáldemokrata összefogás kívánatos voltát. Erre utal az is, hogy ezekben a napokban a Suomen Sosialidemokraati című lap vezércikkében ezt írta: „Új koalíciós alternatívára van szükség. Az SZDP és az NKP együttműködésére a szerkezetváltással járó kihívások, a foglalkoztatottság biztosítása és a vállalatok gazdaságos tevékenysége miatt is szükség lehet ... Az utóbbi években a Centrumpárt jobbra tolódott, és sok kérdésben konzervatívabb, mint az NKP.” Pár napra rá Kalevi Sorsa még mint miniszterelnök és az SZDP elnöke az SAK szakszervezeti szövetség tanácsülésén a szervezett dolgozók támogatását kérte az új koalícióhoz. Mindamellett az új felállás alighanem a szociáldemokraták körében is vitákat válthatott ki — erre mutat, hogy Kalevi Sorsa bejelentette: a júniusi pártkongresszuson tizenkét év után megválik pártelnöki posztjától, bár az is igaz, hogy az új kabinetben miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter. Látványos fordulat tehát nem történik a finn belpolitikában, ám valami azért mégiscsak változik. Harri Holkers személye és pártja elég biztosíték a nagytőkének, hogy — például az adócsökkentés ígéretével — nagyobb biztonságban érezze magát, mint egy, a szociálpolitika iránt érzékenyebb balközép kormányzás alatt. A kormánylista szerint a Koalíciós Párt tölti be a többi között az ipari, a kereskedelmi, a külkereskedelmi, a mezőgazdasági, a szociális-egészségügyi miniszteri posztokat. Már előre látható, hogy az évente esedékes kollektív szerződésalkuk idején milyen erővonalak rajzolódnak majd ki. Mindenesetre tény: a kommunistáknak — a párt megoszlásától és a választási viszszaeséstől függetlenül — a szakszervezetekben változatlanul nagy a befolyásuk, s nem annyira a parlamenti, mint inkább a tömegmunkát tekintik tevékenységük fő területének. Meglehet, hogy a nagykoalíció megalakulása folytán a tőke vállalkozókedve, tehát beruházóhajlama valamelyest fellendül, és ennek arányában csökkenhet a nagy konjunktúra idején is fennmaradt, 5-6 szá-zalékos munkanélküliség. Erre az új kormány első hónapjaiban azért is van esély, mert a hosszú tél elmúltával minden évben megélénkül az építőipar, amely tudvalevőleg több iparágat húz magával. Lehet tehát némi átrendeződés a finn belpolitikában, de a választási hadjárat legkiélezettebb szakaszában sem kérdőjelezte meg senki a hagyományosan aktív, a nemzetközi megértést szolgáló finn, külpolitikát, amely oly nagy tekintélyt szerzett az országnak. Szántó Jenő ÚJ FINN KORMÁNY Valami más, de nem fordulat Az új kormányfő, Harri Holkeri. NÉPSZABADSÁG 1987. május 1., péntek Megalakult a Római Klub lengyel tagozata ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A héten Varsóban megalakult a Római Klub lengyel tagozata, amely az első szocialista országbeli szekciója ennek az emberiség alapvető gondjait kutató tömörülésnek. Az eseményre Varsóba érkezett Alexander King, a Római Klub elnöke, akit fogadott Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke is. Kérdésekre válaszolva a lengyel tagozat vezetője, Adam Schaff elmondta, hogy a lengyel tagozat munkáját a pluralizmus szellemében szeretnék alakítani. Szeretnének mind több katolikus tudóst, fiatal szakembert és közgazdásznőt bevonni a kutatásokba. K. Nyirő József Strougal nyilatkozata kínai útjáról PRÁGAI TUDÓSÍTÓNKTÓL , Lubomír Strougal csehszlovák miniszterelnök Kínából való elutazása előtt nyilatkozott; tárgyalásait értékelve azt hangsúlyozta, hogy megbeszélései megerősítették: teljesen nyíltakaz ajtók az együttműködés előtt Kína és Csehszlovákia, valamint Kína és a többi szocialista ország között. Mint mondotta, a kínai vezetőkkel nyílt véleménycserét folytatott a kétoldalú együttműködésről és nemzetközi kérdésekről. Vendéglátóival egyetértésben a csehszlovák miniszterelnök megállapította, hogy semmiféle akadálya nincs az együttműködés elmélyítésének, s erről több konkrét kérdésben megállapodtak. L. P. Ronald Reagan fogadta a japán kormányfőt ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Ronald Reagan amerikai elnök a Fehér Házban találkozott Nakaszone japán miniszterelnökkel. A két politikus megkísérli az Egyesült Államok és Japán között gyorsan növekvő gazdasági ellentétek enyhítését. Nakaszone szerdán érkezett háromnapos látogatásra Washingtonba. „Köszöntéseként” a képviselőház a kereskedelmi törvény egy, Japánt komolyan érintő protekcionista kiegészítését szavazta meg. A kiegészítést Richard Gephardt demokrata képviselő — aki indul az 1988- as elnökválasztáson — terjesztette be. A kiegészítés szerint az amerikai kormány megtorlást alkalmazna olyan országokkal szemben, amelyek tisztességtelen kereskedelmi eszközökkel jutnak többlethez. Az Egyesült Államok évente tíz százalékkal csökkentené ezen államokból a behozatalt. Az olyan országokkal szemben — mint Tajvan és Dél-Korea —, amelyek valutáját az amerikai kormány alulértékeltnek tartja a dollárhoz képest, árfolyamkiegészítő adót alkalmazna. A törvénykiegészítést minimális többséggel — 218:214 arányban — szavazták meg. A szenátus valószínűleg fel sem veszi a megvitatandó témák közé, s ha netán mégis megszavazná, akkor az elnöki vétó biztos. Reagan ugyanakkor a közelmúltban már jóváhagyott egy Japán elleni szankciót. Háromszázmillió dollár értékű japán elektronikai eszközökre vetett ki százszázalékos büntetővámot azután, hogy nem sikerült megegyezni az elektronikus eszközök legfontosabb alkatrészei, a chipek árának kérdésében. Kereszty András NATO-konzultációk leszerelési témákban Jean-Bernard Raimond francia külügyminiszter Washingtonba repült, hogy kifejtse a francia kormány álláspontját a szovjet és az amerikai közepes és rövid hatótávolságú rakéták kölcsönös európai kivonásáról. Raimond Washingtonban találkozik Schultz külügy- és Weinberger hadügyminiszterrel, Frank Carluccival, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójával és Holliard Bakerrel, a Fehér Ház politikai apparátusának főnökével. Ugyancsak a leszerelési tárgyalásokkal kapcsolatos hír, hogy a NATO magas rangú katonai tisztségviselői — Richard Perle amerikai hadügyi államtitkár elnökletével — a legutóbbi szovjet fegyverzetcsökkentési javaslatokról tanácskoztak a szövetség brüsszeli központjában. Megbeszélésükről nem adtak ki közleményt. Egyidejűleg a genfi szovjet—amerikai fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon képviselt szovjet álláspontról tájékoztatta a holland parlament külügyi állandó bizottságát Nyikolaj Rogyionov szovjet diplomata, Eduard Sevardnadze külügyminiszter különmegbízottja. (MTI) Washington AWACS felderítő repülőgépeket ad bérbe Pakisztánnak? Az amerikai kormány komolyan fontolgatja, hogy radarral felszerelt AWACS rendszerű felderítő repülőgépeket ad bérbe Pakisztánnak — közölte Washingtonban Dan Howard, a Fehér Ház szóvivőjének helyettese. A bejelentést megelőzően Iszlámábádban és Washingtonban egyidejűleg közölték: Mohammad Han Dzsunedzso pakisztáni miniszterelnök Gordon Humphrey amerikai republikánus szenátor közvetítésével AWACS gépek bérbeadását kérte Ronald Reagan elnöktől. Dzsunedzso azt állította, hogy az ország légterének védelméhez kellenének e korszerű gépek, mert Pakisztánt — úgymond — légitámadások érik Afganisztán felől. AWACS gépek bérbeadását törvény tiltja az Egyesült Államokban, a washingtoni kormánynak tehát el kellene érnie annak hatályon kívül helyezését. Az afgán ellenforradalmárok már 1600 amerikai gyártmányú Stinger légvédelmi rakétát kaptak Washingtontól — közölte bangkoki sajtóértekezletén Gulám Dzsilani Kargar, az afgán kormány államigazgatási hivatalának elnöke. A rakétaszállítások célja a kabuli kormány nemzeti megbékélési törekvéseinek meghiúsítása — fűzte hozzá. Hangsúlyozta, hogy a megbékélés irányvonalának meghirdetése, január 15. óta 20 ezer ellenforradalmár szüntette be a kormányellenes harc, és 50 ezer menekült tért haza Panisztánba Pakisztánból és Iránból. Kargar határozottan cáfolta viszont azt, hogy afgán gépek pakisztáni területeket bombáznának. (MTI) Bíróság előtt az iráni—kontra botrány első vádlottja Megtörtént az első hivatalos vádemelés az iráni—kontra botrány ügyében, s ez mindjárt szenzációs fordulatot hozott. Cari Channel, aki konzervatív mozgalmak, így a nicaraguai ellenforradalmárok javára gyűjtött hatalmas pénzösszegeket, a bíróság előtt Oliver North alezredest, a nemzetbiztonsági tanács volt munkatársát nevezte meg bűntársaként. Channel ellen egyelőre amiatt emeltek vádat, hogy a kontrák javára összegyűjtött pénzösszegekről az adományozók előtt azt állította: az összeget jótékony célú adományként le lehet számítani az adóalapból, s ezzel súlyosan megkárosította az adóhatóságokat. Közben a törvényhozás bizottságai is szolgáltak meglepetéssel: bejelentették,hogy a jövő héten kezdődő nyilvános tanúkihallgatások során elsőnek Richard Secord volt tábornokot, az egyik titkos fegyverszállítót hallgatják meg. Secord, aki eddig megtagadta a tanúvallomást, nem kért büntetlenséget vallomása fejében. (MTI)