Népszabadság, 1987. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-02 / 258. szám

2 A decemberi csúcstalálkozó fontos lépés a teljes leszereléshez vezető úton A szovjet—amerikai megállapodás világvisszhangja A december 7-re kitűzött újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó hí­re általában pozitív visszhangra ta­lált világszerte. Az első reagálások történelmi jelentőségűnek tartják a közepes hatótávolságú rakétákról lét­rejött szovjet—amerikai megállapo­dást, s remélik, hogy a nagyhatalmak fegyverzet-ellenőrzési párbeszéde el­vezethet egy következő, moszkvai csúcstalálkozóig. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fő­­titkár fontos fejleményként értékelte a csúcstalálkozó bejelentését. A vi­lágszervezet főtitkára, a­ki magánjel­legű látogatáson Párizsiban tartózko­dik, a francia tv-nek adott nyilatko­zatában azt fejtegette, hogy a két nagyhatalom, ha nem oldhatja is meg az összes nemzetközi problé­mát, igen sokat tehet enyhítésükért. A nyugatnémet kormány örömmel fogadta­ a csúcstalálkozó hírét — mondta Friedhelm Ost, a bonni kor­mány szóvivője. A ZDF televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta: — Remél­jük, hogy a közepes hatótávolságú rakéták leszereléséről szóló szerző­dést hamarosan újabbak követik: egyezmény a hadászati fegyverek számának csökkentéséről, valamint a vegyi fegyverek általános és teljes betiltásáról is. Nakaszone japán miniszterelnök ugyancsak üdvözölte a csúcstalálko­zóról szóló megállapodást. Takesita Noboru, a kormányzó Liberális De­mokrata Pártnak a szombati rend­kívüli kongresszusán megválasztott új elnöke — a közeljövő miniszterel­nöke — első sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: arra számít, hogy a washingtoni csúcs kedvezően hat majd a japán—szovjet kapcsolatok­ra. Rendkívüli jelentőségűnek minősí­tette a decemberi csúcstalálkozót a L’Unitá vasárnapi vezércikkében Alessandro Natta, az Olasz KP fő­titkára. Rámutatott, hogy a két nagyhatalom most első íézben kezd hozzá a nukleáris fegyverzetek kor­látozásához. Lord Carrington, a NATO főtitkára szerint most már alá kell írni a szov­jet— amerikai megállapodást a kö­zepes hatótávolságú rakéták felszá­molásáról, de ettől még „nem kapott zöld utat az európai nukleáris lesze­relés”. Ezért a Nyugatnak nem sza­bad a gázpedálon — mármint a nuk­leáris leszerelési folyamat gázpedál­ján­ — tartania a lábát. A főtitkár az amerikai Denverben mondott be­szédében elismerte: ha nem támo­gatnák a szovjet—amerikai megálla­podást, vagy nem sikerülne ratifi­kálni, akkor igen nehéz lenne a nyu­gat-európai kormányoknak elhitet­niük a közvéleménnyel, hogy az At­lanti Szövetség komolyan elkötelez­te magát a fegyverzet-ellenőrzés reális céljai mellett. A csúcstalálkozó hírét kommentál­va, csehszlovák testvérlapunk, a Ru­­dé Právo hangsúlyozta, hogy reális lehetőség van a nemzetközi helyzet globális javítására és az európai enyhülés új korszakának megkezdé­sére. Megkönnyebbüléssel és megelége­déssel fogadta a csúcs hírét Varsó is. A lengyel televízió péntek este a főműsorban sugárzott játékfilmre úsztatta rá a szöveget: „Washing­tonban megállapodtak, hogy decem­ber 7-én Reagan—Gorbacsov csúcs­­találkozó lesz az amerikai főváros­ban.” (MTI) Óvatos várakozások a szovjet fővárosban ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Reménykeltő perspektívák — ez a moszkvai értékelések alaphangja a jövő hónapban sorra kerülő wa­shingtoni szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó kapcsán. A szovjet hírközlő szervek nagy figyelemmel követték Sevardnadze külügyminiszter wa­shingtoni útját, de az időeltolódás miatt az első kommentárok vasár­nap láttak napvilágot. A hétvége figyelemre méltó híre volt az is, hogy még szombaton köz­vetlenül Sevardnadze hazaérkezése után a szovjet külügyminisztérium­ban tájékoztatták a szocialista or­szágok — köztük hazánk — moszk­vai nagyköveteit. Alekszandr Bessz­­mertnih külügyminiszter-helyettes — aki maga is ott volt Washington­ban — elmondta, a tárgyalás alapját azok az elvi tézisek és konkrét esz­mék alkották, amelyeket Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára fej­tett ki Ronald Reagan amerikai el­nökhöz intézett személyes üzeneté­ben. Ezek a javaslatok, valamint a korábbi moszkvai és washingtoni tárgyalások eredményei lehetővé tet­ték, hogy megállapodás szülessen a csúcstalálkozó koncepciójáról és na­pirendjéről. Ami a moszkvai értékeléseket il­leti, a Pravda úgy fogalmaz, a vi­lág nagy reményeket fűz ahhoz, hogy az új csúcstalálkozó tartalmas lesz. A napirendben a szovjet—ame­rikai viszony valamennyi eleme sze­repel, s Moszkvában úgy vélik, hogy a csúcstalálkozó az asztalra kerülő valamennyi témában előrelépést hozhat. Hogy melyikben, milyen mértékben, arról még korainak tart­ják nyilatkozni. Ugyanakkor az SZKP KB lapja óv a felfűtött vá­rakozásoktól, utalva arra, hogy a szovjet—amerikai viszony továbbra is bonyolult és ellentmondásos. Az aláírandó leszerelési megállapodást Moszkvában csak kezdeti lépés­nek tekintik a gyorsabb ütemű atomleszerelés irányában. A fegy­verkezési hajsza megfékezésében a stratégiai támadófegyverek csökken­tése játszik kulcsszerepet, szoros ösz­­szefüggésben a fegyver nélküli koz­mosszal. E kérdésekben a szovjet és az amerikai álláspont között még jelentős eltérés van — írja az SZKP KB központi lapjának washingtoni tudósítója, aki azonban az amerikai álláspont módosulásának reményét is felvillantja, idézve amerikai tv­­kommentátorokat, akik szerint „az elnök rugalmasságot ígért a külön­féle kérdések tárgyalásában, s ez még az SDI-programra is vonatko­zik”. Mindenesetre Moszkvában — mint­egy előrepillantva — már azt is mérlegelik, hogy milyenek a jövő­beni leszerelési megállapodás rati­fikálásának esélyei. A csúcstalálko­zó kapcsán a Capitoliumról érkező első visszhangok reménykeltőek — így a Pravda, amely azt is hozzá­fűzi: nem téveszthetők szem elől a két nagyhatalom közti leszerelési megállapodásokat elvetők megnyi­latkozásai, miként azok az egyes nyugat-európai hangok sem, ame­lyek máris utánfegyverkezést köve­telnek a hagyományos és nukleáris erőkben. Dunai Péter Az ellenőrzés kérdései a középpontban ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A közepes és rövid hatótávolságú rakétákról „98 százalékban elkészült” szovjet—amerikai egyezmény fenn­maradó és megoldandó két százaléka az ellenőrzés kérdéskörébe tartozik. S ugyancsak az ellenőrzés problémái állnak a fókuszban a hadászati tá­madófegyverekről folyó tárgyaláso­kon is. Az újabb Gorbacsov—Reagan csúcs­­értekezletet bejelentő pénteki közös nyilatkozatot követően az első nyi­latkozatok már arra összpontosítot­tak: hogyan tovább? Eduard Sevard­nadze szovjet külügyminiszter emel­te ki először hangsúlyosan az ellen­őrzés kérdését pénteki sajtóértekez­letén. Elmondta: megállapodott ame­rikai kollégájával, George Schultzcal, hogy a jelenlegi szakaszban „az el­lenőrzésre kell koncentrálnunk, és minden összefüggésében meg kell vizsgálnunk” ezt a témát. A szovjet külügyminiszter elmondta, a hadá­szati fegyverek esetében a módsze­rek sokkal összetettebbek, bonyolul­tabbak lesznek, mint a közép-ható­távolságú fegyverek esetén. A két fél ezért döntött úgy, hogy az ellen­őrzés témáját vizsgálják meg a leg­alaposabban. A hadászati fegyverek­ről szóló megállapodás keretei — a nukleáris robbanófejek csökkentése a jelenlegi körülbelül 12 ezres szint­ről 6000-re — csak akkor dolgozha­tók ki, ha sikerül megállapodni a két fél fegyveres erőinek összetéte­léről, valamint az űrvédelmi fegy­verek korlátozásának és a stratégiai tám­adó eszközök csökkentésének va­lamiféle összekapcsolásában. Sajtóértekezletén Sevardnadze kö­zölte, a stratégiai védelmi kezdemé­nyezést megvalósíthatónak tartja, s ezért elképzelhetetlen a támadó fegy­verek olyan csökkentése, amely nem jár együtt a „csillagháborús prog­ram” lassításával. A két fél egyet­ért abban, hogy Ronald Reagan jö­vő évi moszkvai útjának csak akkor van értelme, ha a stratégia­i fegy­verekről megegyeznek. Schulitz, a ma­ga sajtótájékoztatóján elmondta, nagy a különbség a rakétavédelem korlátozásáról 1972-ben kötött szov­jet—amerikai megállapodás kérdésé­ben, „de a hangulat jó”. Frank Car­­lucci nemzetbiztonsági tanácsadó va­sárnap azt ígérte, az Egyesült Álla­mok „figyelembe veszi a Szovjetunió jogos aggodalmait”. A két külügyminiszter egyébként a december 7-én kezdődő Gorbacsov —Reagan találkozó előkészítésére munkabizottságokat álított fel. John Whitehead, Schultz helyettese és egy később kinevezendő szovjet tisztség­­viselő az emberi jogok problémáival, Jurij Voroncov és Michael Armacost külügyminiszter-helyettesek pedig a válságövezetek kérdéseivel foglalko­zó munkacsoportot vezetik majd. A közép-hatótávolságú rakétákról decemberben aláírandó egyezmény ratifikálásáról nyilatkozott vasárnap két vezető törvényhozó. Alan Crans­­ton, a szenátus demokrata többségé­nek helyettes vezetője kifejtette: nem lehet biztosra menni. A repub­likánus táborokban 15—20 olyan jobboldali szenátor van, aki ellenez mindenféle megállapodást a Szovjet­unióval. S akad néhány olyan kon­zervatív, aki „alapos tanulmányozás szükségességére” hivatkozva a vita szabotálására készül. Mivel a rati­fikáláshoz (a szerződés törvénybe iktatásához) kétharmados többségre van szükség, a jobboldalnak elég 34 szenátort a táborába toborozni. Ro­bert Dole, a republikánus kisebbség vezetője optimistább volt. Néhány emberen kívül — mondta — senki sem olvasta még a 100 oldalas szer­ződést. Ha „jó a szerződés”, akkor nem lesz akadálya a törvénybe ik­tatásnak. Kereszty András A Nicaraguának nyújtott szovjet támogatást méltatta pénteken Dániel Ortega nicaraguai elnök. Ortega a november 7-i moszkvai ünnepségre történő elutazás előtt Managuában tartott sajtóértekezletén hangsúlyoz­ta: a Szovjetunió és más szocialista országok internacionalista segítsége nélkül a sandinista forradalom nem maradt volna talpon. (MTI) Az Egyesült Államok spanyolor­szági támaszpontjainak bezárását követelte vasárnap több mint 200 ezer tüntető Madridban. A tiltakozó felvonulást a háborúellenes szerve­zetek koordinációs bizottsága szer­vezte. (MTI) Japán nem csatlakozik az Egye­sült Államok által Irán ellen hozott gazdasági szankciókhoz — közölte szombaton a Kyodo hírügynökség. Ugyanakkor a tokiói kormány fel­szólította a szigetország olajimportőr vállalatait, hogy a jelenlegi behoza­tali szintet ne lépjék túl. (Tudósí­tónktól.) NÉHÁNY SORBAN Dokumentumok elfogadásával szom­baton Bukarestben befejeződött a Szakszervezeti Világszövetség Főta­nácsának 40. ülésszaka. A három­napos tanácskozáson, amelyen több mint 70 ország csaknem 100 szak­­szervezete, továbbá 11 nemzetközi ágazati szakszervezeti szövetség kép­viseltette magát, Gáspár Sándor, a SZOT és az SZVSZ elnöke vezeté­sével magyar szakszervezeti küldött­ség vett részt. (MTI) A Kosovói Kommunisták Szövet­sége tartományi bizottságának hatá­rozatát végrehajtva Pristinában a párt három alapszervezete kizárta tagjai sorából azt a hat tekintélyes kosovói politikust, akik 1981 előtt vezető párt- vagy állami tisztsége­ket töltöttek be, jelentős szerepet játszottak a politikai életben és fe­lelősség terheli őket az 1981 tava­szán lezajlott kosovói ellenforradal­mi eseményekért. (MTI) Lemondott hivataláról Szahibzada Jakub Han pakisztáni külügymi­niszter; lemondását Mohammad Ziaul Hakk államfő elfogadta. A hírt a pa­kisztáni televízió ismertette vasár­nap. A távozó külügyminiszter — korábban a hadsereg tábornoka — személyes okokkal magyarázta dön­tését. (MTI) A Burkinai Köztársaságban, ahol október 15-én fegyveres hatalomát­vétel történt, szombaton megalakult az új kormány. A miniszterelnök Blaise Compaoré százados, az ál­lamcsínyt végrehajtó Népi Front ne­vű szervezet vezetője lett. (TASZSZ) Újabb vietnami—amerikai szak­értői találkozót tartottak Hanoiban a háború idején eltűnt amerikai ka­tonák holttestének felkutatásáról. Az utóbbi időszakban a közös kutatá­sok szüneteltek, mert amerikai rész­ről azzal vádolták Vietnamot, hogy továbbra is fogva tart amerikai ka­tonákat. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1987. november 2., hétfő Ünnep előtti sajtóértekezletek Moszkvában Borisz Jelcin felmentését kérte ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A szovjet fővárosban a 70. évfor­dulós ünnepségekre készülve egy­mást követték a sajtóértekezletek, amelyek a maii Szovjetunió bel- és külpolitikájának legfontosabb kér­déseivel foglalkoztak. Vasárnap egy ilyen találkozón mutatták be a saj­tó képviselőinek Mihail Gorbacsov könyvét, amelynek címe: Peresztroj­ka és új gondolkodásmód a mi or­szágunknak, az egész világnak. A nagy figyelemmel vár­t könyv egy időben jelent meg a Szovjetunió­ban és angol nyelven az Egyesült Államokban. Mint Mihail Nyena­­sev, a szovjet kiadói főigazgatóság vezetője rámutattott, a könyv iránt ilyen nagy nemzetközi érdeklődés nyilvánul meg, kiadási jogát eddig Európa, Ázsia, Amerika húsz nagy kiadóvállalata vásárolta meg. A sajtóértekezletek sorában nagy feltűnést keltett a szombati, ame­lyen Anatolij Lukjanov, az SZKP KB titkárra arról beszélt, hogy az or­szág a demokratikus fejlődés minő­ségileg új szakaszába ért, és ez ga­­rantálli ha­tja, hogy az átalakulás fo­lyamata visszafordíthatatlan legyen.­­ Jelentős eredményeket értünk el, de az átalakulás ütemével mégsem lehetünk elégedettek — húzta alá. — Megőrződnek és hatnak a múlt visszahúzó erői, nem tették le a fegyvert a konzervativizmus, a bü­rokratizmus képviselői sem. Ugyan­akkor vannak, akik a demokratizá­lást úgy értelmezik, hogy most már mindent szabad, mindenki érvénye­sítheti saját szűk körű érdekeit. A választott út járatlan, nincsenek kész receptjeink, de meggyőződé­sünk, hogy a helyes irányba hala­dunk. A sajtóértekezleten egy kérdésre válaszolva Lukjanov elmondta, hogy Borisz Jelcin, a moszkvai pártbizott­ság első titkára, 1986 március 6. óta az SZKP Politikai Bizottságá­nak póttagja, az SZKP KB október 21-i ülésén felmentését kérte tiszt­ségei alól. A pléniumon (amely a ma elhangzó Gorbacsov-beszéd tézi­seivel foglalkozott) 27-en szólaltak fel. Miként a korábbi teljes KB- üléseken, ezúttal is tárgyszerű, épí­tő jellegű hozzászólások hangzottak el. Jelcin felszólalásában elsősorban a párt vezető testületeinek munka­stílusával és az átalakulás meneté­vel foglalkozott. Több megállapítá­sát a központi bizottság tagjai po­litikailag tévesnek ítélték, és Luk­janov elmondta, hogy személy sze­rint maga sem értett egyet Jelcin­nel. Jelcin maga­ is elismerte, hogy néhány kérdést hibása­n vetett fel. A politiikai bizottság és a moszkvai pártbizottság az SZKP szervezeti szabályzatána­k megfelelően foglal­kozik a kérdéssel. Lukjanov az október 21-i KB- ülés kapcsán ismételten aláhúzta, hogy az elmúlt 70 év értékelésé­ben valamennyi felszólaló támogat­ta a politikai bizottság és Mihail Gorbacsov álláspontját, s az ünne­pi ülésen elhangzó beszédet a KB teljes egészében egyhangúlag jóvá­hagyta. A KB üléseit az egészséges vitaszellem jellemzi, de ez semmi­képpen sem azonos az egység hiá­nyával — tette hozzá. D. P. A gazdasági reformról tanácskoztak a lengyel szakszervezetek ( VARSÓI TUDáSiTÚNKTSz ) A lengyel szakszervezeti szövetség, az OPZZ tanácsának hét végi ülésén az aktivisták bírálták a kormány re­formtervezetét. Az OPZZ november második felében dönt arról, hogy vé­gül is milyen álláspontot foglal el a reform kérdésében. A tanácskozáson a kormány nevé­ben Zdzislaw Sadowski miniszterel­nök-helyettes ismertette egyebek kö­zött az árreformra vonatkozó elkép­zeléseket. Eszerint a jövő év elejétől a nagyobb takarékosságra ösztönzés érdekében hatvan százalékkal emel­nék fel a szén­ fogyasztói árát. Intéz­kedéseket terveznek annak érdeké­ben, hogy hosszú távon — a kilenc­venes évek második felére — a len­gyel valuta konvertibilis legyen. Ad­dig törekednek csökkenteni a nyu­gati valuták hivatalos és úgyneve­zett feketepiaci árfolyama közötti különbséget. (Jelenleg a feketepiaci árfolyam három-négyszerese a hiva­talosnak.) Az elképzelések szerint az alkohol és a dohány áremelését nem veszik számításba az életszínvonal­kosár számításnál. A tervek sze­rint az alapvető élel­miszerek áránál emelését, akárcsak a villany, gáz, fűtés, melegvíz-ellá­tás, lakbérek drágulását automati­kusan és azonnal kompenzálják. Az iparban az áremelkedések hatvan százalékát automatikusan különbér formájában kapják meg a dolgozók, míg a fennmaradó negyven százalé­kot a vállalat munkájával létreho­zott alakból fedezik. A költségvetési intézményeknél százszázalékos a kompenzáció. Hasonlóképpen kom­penzálják a nyugdíjasokat és a rok­kantakat is. Sadowski azt is elmond­ta, hogy a kormány még nem dön­tött az áremelkedések menetrendjé­ről, nem lenne tanácsos egyszerre meghozni valamennyi intézkedést, ugyanakkor túlságosan széthúzni sem lenne célszerű — jelentette ki a mi­niszterelnök-helyettes. Az OPZZ elnökhelyettese, Waclaw Martyniuk a maga nevében bírálta a­­kormány reformtervezetét. El­mondta, hogy nem tartja helyesnek a fizetési rendszer kormány által ja­vasolt reformját, hiszen a változáso­kat a kollektív szerződések alapján kell kialakítani. Az egyéb intézke­désekről szólva elmondta, hogy a munkatörvénykönyvben tervezett módosítások a munkások eddig el­ért eredményeit semmisítik meg. K. Nyirő József Formálisan is pártelnökké választották Takesita Noborut ( TOKIÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A Japánban kormányzó konzerva­tív Liberális Demokrata Párt új el­nöke a következő két évre Takesita Noboru a Tokióban szombaton meg­tartott rendkívüli pártkongresszus döntése szerint. A párt eddigi főtitká­rát, a 63 éves Takesitát az ország minden tájáról összesereglett kétezer küldött, köztük az LDP 445 parla­menti képviselője választotta meg. A választás azonban valójában csak ünnepélyes beiktatási szertartás volt. Az 1,7 milliós párt új elnökének a személye már október 20-án eldőlt, amikor a három rivális — Takesita, Abe Sintaro, a párt végrehajtó taná­csának elnöke és Mijazava Kiicsi pénzügyminiszter — minthogy nem tudott megegyezni abban, ki kerül­jön a csúcsra, végül is magát Na­­kaszone Jaszuhirót kérte fel: jelölje ki közülük utódját. Takesita személyében nagy tapasz­talatú belpolitikus, főleg a háttér­egyeztetések nagymestereként elis­mert személyiség került a párt élé­re, zárt ajtók mögötti megegye­zéssel. Ő egyben a legnagyobb frakciónak az elnöke is. Megválasz­tása tehát demokratikus keretek kö­zött is valószínű lett volna, hiszen huszonkilenc évi parlamenti képvi­selői múltja van, az építésügyi és pénzügyminiszteri poszton fontos kormányzási tapasztalatokra tett szert, legutóbb pedig a párt főtitkári tisztében játszott kulcsszerepet. Az 1955-ben alapított pártnak — amely azóta töretlen hatalmat élvez — Takesita a tizenkettedik elnöke, és a párt szabályzata értelmében egy­úttal a miniszterelnöki posztot is be­tölti, mivel a parlament alsó- és fel­sőházában, ahol az LDP-képviselők abszolút többséget élveznek, gyakor­latilag a párt képviselői választják kormányfővé. (A Jomiuri Simbun felmérése szerint azonban a lakos­ságnak legalább a fele a miniszter­­elnök tényleges választása mellett szavazna.) A rendkívül szerény, visszahúzódó politikust — akinek legfőbb törekvé­se szülőhazájának felvirágoztatása, a türelem, megértés és párbeszéd se­gítségével kialakítandó közmegegye­zés révén — november 6-án a parla­ment miniszterelnökké választja, s ez éppúgy nem kétséges, mint pártel­nöki funkciójába való beiktatása. Trom András Lemondott a Szíriai miniszterelnök Szombaton lemondott tisztségéről Abdul-Rauf Kászem szíriai minisz­terelnök. A Damaszkuszban kiadott hivatalos közlemény szerint Háfez Asszad elnök a lemondást elfogad­ta, és Mahmud az-Zubit, a Nagy Népi Tanács, a parlament eddigi elnökét bízta meg az új kormány megalakításával. Kászem az állam­biztonsági osztály vezetését veszi át. A DPA nyugatnémet hírügynök­ség szerint a mostani kabinetátala­­kítás kormányválsággal függ össze. Hatékonyság hiánya és hanyag ve­zetés miatt eddig négy miniszter kényszerült lemondásra, és a hír­­ügynökség szerint további lemondá­sok várhatók. (MTI)

Next