Népszabadság, 1987. december (45. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-01 / 283. szám
2 Megkezdődött a NATO év végi tárgyalássorozata a BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL) Hétfő reggel az eurocsoport és a katonai bizottság tanácskozásával megkezdődött Brüsszelben a NATO szokásos év végi tárgyalássorozata. A tárgyalások központjában a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták visszavonása utáni helyzet megvitatása áll. Hétfőn tanácskozásra ültek össze a brüsszeli NATO-központban az eurocsoport (a NATO európai tagországai) hadügyminiszterei. Ezzel egy időben megbeszélést kezdett a NATO katonai bizottsága, amely a tagországok hadseregeinek vezérkari főnökeit egyesíti. E két tanácskozás bevezetője a NATO védelmi bizottsága kedden ugyancsak Brüsszelben kezdődő ülésének, amelyen a tagországok hadügyminiszterei vesznek részt. Franciaország — amelynek hadserege nincs integrálva a NATO-haderőbe — mindegyik ülésről ezúttal is távol marad. A tanácskozások központjában a középhatótávú rakéták visszavonása utáni katonai és politikai helyzetértékelése áll. A NATO-hoz közel álló brüsszeli Nouvelles Atlantiques szerint a tagországok egyetértenek e fegyverek visszavonásával, de egyetértenek abban is, hogy a NATO ezzel nem adja fel a „rugalmas nukleáris visszacsapásra” épülő katonai doktrínáját s ragaszkodikaz ennek végrehajtásához szükséges nukleáris fegyverek megtartásához és fejlesztéséhez. Ezért a NATO nem törekszik a „harmadik nullamegoldásra”, azaz az 500 kilométernél rövidebb hatótávú rakéták visszavonására, sem az egyéb nukleáris fegyverek leszerelésére. Ellenkezőleg: szorgalmazza ezek korszerűsítését és fejlesztését. Szó lesz a tárgyalásokon arról is, milyen felhatalmazást kapjon a hagyományos fegyverek kölcsönös csökkentéséről tervezett tanácskozásra a NATO küldöttsége. Érdeklődéssel várják a hadügyminiszterek tanácskozására érkező Frank Carluccit, az új amerikai hadügyminisztert, s tájékoztatását a szovjet—amerikai rakétaegyezmény részleteiről. Az amerikai hadügyminiszter egyébként már hétfőn megérkezett a belga fővárosba és Lord Carrington NATO-főtitkárral, valamint kanadai és olasz kollégájával tárgyalt. A szerdáig tartó tanácskozásokat a jövő hét végén — a NATO év végi tanácskozásainak befejezéseként — a tagországok külügyminisztereinek ülése követi. Ez már a Gorbacsov—Reagan találkozó után lesz. Egyes hírek szerint esetleg az amerikai elnök jön el, hogy erről a szövetségeseket tájékoztassa. Ez esetben a tagországokból is az állam-, illetve kormányfők érkeznének Brüsszelbe, és a külügyminiszterek tanácskozása NATO-csúcsértekezletté bővülne. Fábián Ferenc Nyugat-európai A kelet-nyugati kapcsolatok, a szovjet—amerikai csúcstalálkozó és a kettős nullamegoldás közelgő aláírásának ügye állt a hétfőn megtartott, egynapos, holland—nyugatnémet kormányfői tárgyalások homlokterében — jelentette bonni tudósítónk, Győri Sándor. A közepes és a rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítése, mint ismeretes, mind az NSZK-t, mind Hollandiát közvetlenül is érinti. Hétfői bonni lapjelentések szerint egyébként az Egyesült Államok a telepítés által érintett valamennyi NATO-partnerével — napokkal a kettős nullamegoldás aláírása után — külön kétoldalú szerződést köt a rájuk vonatkozó végrehajtási részletekről. Kohl nyugatnémet kancellár és vendéglátója, Lubbers holland miniszterelnök a hágai tárgyalások után közös sajtóértekezletet tartott, amelyen egyebek között síkraszálltak amellett, hogy a szovjet—amerikai leszerelési folyamatot ki kell terjeszteni a vegyi és a hagyományos fegyverekre is. Lubbers miniszterelnök a közös sajtóértekezleten kérdésekre válaszolva kifejtette: Hollandia támogatja az NSZK jelenlegi hadügyminiszterének, Wörnernek NATO-főtitkárrá való kinevezését. Szinte egyidejűleg a hágai sajtóértekezlettel ismertté vált, hogy Willoch, volt norvég miniszterelnök visszavonta saját jelölését, így Wörner megválasztásának nincs már akadálya. Párizsban megnyílt a hét országból álló Nyugat-európai Unió közgyűlése. A képviselők elé terjesztett határozattervezet egyebek között felhívja a két ország minisztereit, hogy a mai hadászati vitákban őrködjenek az európai érdekeken. A tervezet úgyszintén sürgeti a minisztereket, hogy követeljenek tárgyalásokat a hagyományos erők európai egyensúlyának megteremtéséről és szorgalmazzák a két nagyhatalomnál a rakétaelhárító rendszerek befagyasztásáról kötött szerződés tiszteletben tartását. Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának titkos tanulmánya szerint a NATO európai fegyveres erői képesek a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolása után is egy esetleges szovjet támadás elhárítására. A tanulmány megállapításait a The New York Times ismertette hétfői számában. A katonai vezetés megállapításai azért fontosak, mert az új szovjet—amerikai leszerelési szerződés amerikai ellenfelei egyebek között azzal érvelnek, hogy a nukleáris fegyverek felszámolása után a Szovjetunió lerohanhatja a NATO erőit, mivel nagy túlsúlyban van a hagyományos fegyveres erők és a fegyverzet terén. Bár az elemzés is azt hangoztatja, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés fegyveres erői számbelileg és egyes fegyvereket tekintve meghaladják a NATO rendelkezésére álló erőket, más tényezők viszont amellett szólnak, hogy az Atlanti Szövetség a nukleáris fegyverek nélkül, is képes feltartóztatni egy meglepetésszerű támadást. A bizottság egészen 1994-ig terjedően vizsgálta meg a két fél közötti erőviszonyok alakulását Európában. (MTI) megbeszélések a kettős nullamegoldás jegyében Az afrikai államfők közös stratégiát akarnak kidolgozni az adósságválságra Mengisztu Hailé Mariam etiópiai elnök az Afrikai Egységszervezet rendkívüli csúcsértekezletének hétfői nyitóülésén javasolta, hogy az afrikai adósságválság megoldására hívjanak össze nemzetközi konferenciát minden érintett fél részvételével. Az AESZ 50 tagállamának állam- és kormányfői a kétnapos tanácskozáson megpróbálnak közös stratégiát kidolgozni az Afrika 200 milliárd dollárnyi külföldi adósságai miatt keletkezett súlyos válság megoldására. Mengisztu Hailé Mariam beszédében hangoztatta, hogy a kialakult helyzetért a felelősség részben a hitelező országokat terheli. Kenneth Kaunda zambiai államfő, az AESZ soros elnöke is arról beszélt, hogy egyaránt felelősség terheli az adós és a hitelező országokat. Nehezíti az afrikai országok gazdasági helyzetét az is, hogy a múlt években csökkentek az exportra szánt nyersanyagok és mezőgazdasági termékek árai, és visszaestek a fejlesztési segélyek. Az adósság mértéke Latin-Amerikával összevetve ugyan viszonylag alacsony, de az adósság az évi össztermék 44 százalékát teszi ki. Néhány afrikai országban az évi adósságszolgálat meghaladja az exportbevételeket — mondta Kaunda. A DPA hírügynökség jelentése szerint a kétnapos tanácskozás részvevői tízéves fizetési haladékot kívánnak kérni a hitelező országoktól, a legszegényebb országok esetében pedig az adósságok eltörlését fogják sürgetni. Kéréseik között szerepel az is, hogy a tervezett átütemezéseknél akár ötven évig is terjesszék ki a visszafizetések határidejét. (MTI) Megadták magukat az amerikai Louisiana államban a börtönlázadók Szabadon bocsátották túszaikat és a börtönhatóságokkal kötött megállapodás aláírása után megadták magukat a Louisiana államban levő Oakdale fellázadt kubai foglyai. A georgiai Atlanta börtönében még tovább tart a lázadás. A foglyok kilenc nappal ezelőtt azért lázadtak fel, mert az amerikai kormány ki akarja toloncolni őket Kubába. A lázadások nyomán Edwin Meese igazságügyminiszter ígéretet tett arra, hogy nem kerül sor tömeges kitoloncolásra, és minden egyes rab ügyét külön vizsgálják meg. Az atlantai lázadók vasárnap szabadon engedtek négy túszt, de még mindig kilencen vannak fogságukban. (MTI) NÉHÁNY SORBAN Genfben hétfőn megkezdődött a vegyi fegyverek betiltásáról a szovjet-amerikai megbeszélések hetedik fordulója. A mostani tárgyalásokon a vegyi fegyverekről kötendő megállapodás előkészítése közben felmerült vitás kérdéseket, tekintik át. (TASZSZ) Bécsben hétfőn újabb találkozót tartottak annak a konzultációsorozatnak a keretében, amelyet a NATO és a Varsói Szerződés tagtállamainak képviselői folytatnak az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek korlátozásával kapcsolatos jövőbeni tárgyalások mandátumának kidolgozása céljából. (MTI) Hanoiban hétfőn a vezető testületek nagymérvű átalakításával, megújulást sürgető határozat elfogadásával véget ért a vietnami Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövetség V. kongresszusa. A több mint fele összetételben megújult központi bizottság új első titkárává Hu Quang Dút választották. (Tudósítónktól.) Moszkvában hétfőn megalakult az emberi jogokkal és humanitárius kérdésekkel foglalkozó társadalmi bizottság. Elnökévé Fjodor Burlackijt, az ismert szovjet tudóst, publicistát választották meg. (MTI) A közös piaci tagországok külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben berekesztették megbeszélésüket, anélkül, hogy egységes előterjesztést készítettek volna az állam-, illetve kormányfők hét végi csúcsértekezletére. (MTI) Egy angol bizottság nem találta nyomát annak, hogy Kurt Waldheim német tisztként háborús bűnöket követett volna el. Ezt a londoni kormány szóvivője jelentette be hétfőn. Bécsben a nap folyamán történészekből álló nemzetközi vizsgálóbizottság kezdte meg munkáját Waldheim háborús múltjának felderítésére. (UPI) A dollár árfolyama ismét rekordmélységre, 1,63 márkára süllyedt hétfőn a nyugatnémet pénzpiacokon. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1987. december 1., kedd Váratlan fejlemények a Barschel-ügyben ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Két újabb fordulat történt a fő vonalaiban lassan tisztázódó schleswig-holsteini politikai botrány ügyében. Ahrendsen, a törvénytelen politikai akciókkal vádolt és rejtélyes körülmények között meghalt Barschel volt tartományi miniszterelnök kormányának helyettes szóvivője — ügyvédje útján — hétfőn közölte a helyi törvényhozás vizsgálóbizottságával : visszavonja eskü alatt tett korábbi vallomását, amelyben magára vállalta egy Barschelra nézve súlyosan terhelő telefonbeszélgetés tényét. A nap folyamán a vizsgálóbizottság kihallgatta Barschel egykori titkárnőjét, aki egy másik perdöntő részletre vonatkozó, és ugyancsak eskü alatt tett korábbi állítását vonta vissza. A meghalt politikus mindkét közeli munkatársa azt állította: Barschel kérésére, szorongatott helyzetére való tekintettel tettek eleget annak idején kérésének, vállaltak magukra általa elkövetett dolgokat. A demokrácia fölényesen nyerte a vasárnap megtartott parlamenti választásokat Turgut Özal eddigi kormányfő. Az általa vezetett Haza Pártja ugyan hozzávetőleg csak a szavazatok harmadát kapta meg, ám a török választási rendszer sajátosságának megfelelően ez kényelmes többséget biztosít számára a 450 tagú parlamentben. Vitatják persze Ankarában e választási szisztéma jogosságát, jelenleg azonban ez van érvényben, s hasonló némely más államban sem ismeretlen. A legfontosabb alighanem az, hogy az ország a mostani szavazással — annak idei belpolitikai előzményeivel együtt — kijárta a demokrácia elemi iskoláját. Ez korántsem csekélység, hiszen fennállt annak veszélye is, hogy megbukik a vizsgán a még mindig törékeny demokrácia. Főként a terjedő iszlám fundamentalizmus boríthatta volna fel a politikai élet nyugat-európai mintára alakuló rendjét, s a választások kínálta alkalom akár nyílt szakadáshoz is vezethetett volna a világi állam kereteibe illeszkedő politikai pártok és az iszlám erők között. De az sem volt kizárt, hogy a központi hatalom ragadtatja magát túlzásokra, noha a Közös Piac kapuján kopogtató Ankara aligha tette volna szívesen kockára külföldi megítélését. A választások mindenesetre komolyabb incidensek nélkül zajlottak le. (A lábadozó demokráciának aligha válik dicsőségére, hogy a választások előtt külföldi száműzetéséből hazatért két kommunista vezetőt már a repülőtéren letartóztatták.) Törökország mai viszonyai olyanok, hogy a választási vetélkedésben eleve egyenlőtlen alaphelyzetből indultak a pártok. A közvéleményt leginkább befolyásoló elektronikus sajtót a kormánypárt propagandája uralta. Nem elhanyagolható tényező a választás végeredményében a lakosság bizonyos aggodalma amiatt, hogy ha nem erősödik meg a polgári kormányzás, ismét irányíthatatlanná válik az ország. Márpedig ez felszínre hozhatja az erőszakot, visszatérhetnek a hetvenes évek végének anarchikus állapotai, a szélsőséges erők terrorja. Hét esztendeje ez katonai puccshoz vezetett. A puccsot követő esztendőkben Ankara óvatosan, fokozatosan nyitotta fel a demokrácia zsilipjeit. A betiltott pártok átszerveződtek, újak alakultak. Az 1983. szeptemberi választásokon még csak három párt vehetett részt. A szavazásból özal Haza Pártja került ki győztesen, második a jobboldali szociáldemokratának minősíthető Néppárt lett, élén Erdal Inönüvel. A katonai hatalomátvétel előtti Törökország életében meghatározó szerepet játszó személyiségek csak ez év szeptember 6-án térhettek vissza a politikai életbe, ezal népszavazást írt ki arról, hogy feloldják-e az eredetileg 1992-ig elrendelt tilalmukat. Még ha csupán hajszállal is, de a lakosság többsége igent mondott. A kormányfő még aznap bejelentette: előre hozza a jövő őszre esedékes parlamenti választásokat. A múlt évtizedben a kormányrúdnál egymást váltó, az ipari és finánctőkét képviselő Demirel, s a szociáldemokrata színezetű Köztársasági Párt élén álló Bülent Ecevit számára e néhány hét rendkívül csekélynek bizonyult a felkészülésre. Demirel Igazság Pártja mégis bekerült a parlamentbe, a Haza Pártja és a Néppárt mögött harmadikként. (A mostani választásokon nyolc párt indult.) Az ismét megszerzett parlamenti többséggel a háta mögött a kormányfő bizonyára folytatja eddigi gazdaságpolitikáját, aminek beéréséhez kampányában időt kért a lakosságtól. Ankara piacorientált irányzatának eredményei — így a felfelé ívelő növekedési ütem, a bővülő ipari export — még nemigen éreztetik jótékony hatásukat a széles néptömegek körében. Ehhez hosszabb időre lesz szükség. Laczik Zoltán TÖRÖKORSZÁG elemi iskolája A haiti junta és az elűzött diktátor hívei közösen hiúsították meg a választásokat Szűnni nem akaró lövöldözés, gránátok sorozatos robbanása, égő házak és választási helyiségek, utcán heverő holttestek — ilyen képet festettek a hírügynökségi jelentések Haiti fővárosáról. Az aznapra tervezett általános választások napján a tavaly elűzött diktátor hírhedt titkosrendőrségének tagjai — a hadsereg hallgatólagos közreműködésével — lehetetlenné tették, hogy a karib-tengeri szigetországban 29 év után ismét szabadon szavazhasson a lakosság az államfő személyéről és az új törvényhozói testület összetételéről. Hírügynökségi források szerint a fővárosban 25 ember meghalt, több mint 70 pedig megsebesült a terrorista bandák támadásaiban. Az utcára kivezényelt katonaság semmit nem tett a vérengzés megakadályozására. Az országot irányító kormányzó tanács vezetője, Henri Namphy tábornok sajátos logikával a szavazás megszervezésével és lebonyolításával megbízott ideiglenes választási tanácsot tette felelőssé a történtekért, és vasárnap este bejelentette, hogy feloszlatja a kilenctagú testületet. — Haitin sajátos katonai puccsot hajtottak végre vasárnap — jelentette ki a TASZSZ hírügynökségnek telefonon adott nyilatkozatában René Theodore, a Haiti Kommunisták Egyesült Pártja Központi Bizottságának főtitkára. A kommunista vezető értékelése szerint Namphy tábornok juntája nyíltan szövetségre lépett a megbuktatott diktatúra híveivel, és — az országban kialakult bizonytalan helyzetet kihasználva — a hadsereg gyakorlatilag átvette a hatalmat. (MTI) Ketten a vasárnapi vérengzés áldozatai közül. Salvadorban egyesült a szociáldemokrata mozgalom három szárnya Demokratikus összetartás néven vasárnap egyesült a salvadori szociáldemokrata mozgalom három szárnya: a Forradalmi Nemzeti Mozgalom (MNR), a Népi Szociális Keresztény Mozgalom (MPSC) és a Szociáldemokrata Párt (PSD). Az egyesülést azt követően jelentették be, hogy a két legismertebb szociáldemokrata politikus, Rubén Zamora, az MPSC és Guillermo Ungo, az MNR vezetője többéves önkéntes száműzetés után a múlt héten hazatért Salvadorba, ahol tárgyalásokat folytatott különböző politikai irányzatok képviselőivel. A két politikus találkozott Edwin Corr-ral, az Egyesült Államok salvadori nagykövetével is. Guillermo Ungo, aki egyben a kormány ellen fegyveres harcot folytató Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) politikai szervezetét, a Forradalmi Demokratikus Frontot (FDR) is vezeti, az új szövetség legfontosabb céljának a független, demokratikus, el nem kötelezett Salvador megteremtését nevezte. Az ország jelenlegi helyzetében a hazafiak fegyveres harcát törvényes önvédelemnek kell tekinteni, de a háború nem tudja megoldani az ország problémáit — mondta. Hozzátette, hogy fegyvernyugvást csak feltételek nélküli tárgyalások útján lehet elérni Salvadorban. Jelenleg Salvadorban csak azok a jobboldali pártok működhetnek törvényesen, amelyek indultak az 1984-es választásokon. Politikai megfigyelők értékelése szerint a most megalakult szövetség viszont megteremti annak lehetőségét, hogy a baloldal esetleg induljon a jövő márciusban esedékes általános választásokon. (MTI) Tömeges letartóztatások Bangladesben Hivatalos adatok szerint a bangladesi rendőrség Dakkában és elővárosaiban vasárnap este negyven, köztük számos, terrorizmussal vádolt személyt vett őrizetbe a szükségállapot rendelkezései alapján. ■Ersad államfő pénteken rendelte el a szükségállapotot, feltehetően azért, hogy elejét vegye az újabb nagy tüntetéseknek. A rendelkezés öt nagyvárosra terjed ki. A kormány által ellenőrzött híreken kívül más információ nem jelenhet meg. A szükségállapotot hétfőn reggel néhány órára feloldották a városokban. Jól tájékozott indiai forrásokból származó hírek szerint péntek óta a bangladesi hatóságok több mint hatezer személyt vettek őrizetbe. Kilenc embert megöltek a rendőrök. Az őrizetbevételek elsősorban az ellenzék középszintű politikai vezetőit és szervezőit sújtották. (Reuter)