Népszabadság, 1988. február (46. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1988. február 1., hétfő AZ MSZMP KÖZPONTI XLVL évfolyam, 26. szám (9. oldal) VÁSÁRLÓK FÓRUMA: Téli vásár Hároméves program ösztönzi a fehérjetakarmány-termelést (Munkatársunktól.) A kérdésre, mi kell a jó minősé­gű hús termeléséhez, kézenfekvőnek tűnik a válasz: jó minőségű takar­mány bizonyosan. Ha pedig arra keressük a feleletet, milyen is a ki­tűnő táp, akkor a fehérjét ugyan­csak az első helyen célszerű emlí­teni. Tulajdonképpen ez az egyszerű tény áll annak a programnak a hát­terében, amely a következő három évben kiemelten kezeli a hazai fe­hérjetakarmány-termelés növelését. Már 1984-ben is több mint 30 ezer hektáron termeltek a gazdaságok szóját, amit az idén a tervek­ sze­rint 25—30 százalékkal növelnek. A mostani próbálkozás már soka­dik nekilendülése a hazai növény­termesztésnek. A magyar klimatikus és közgazdasági viszonyok ugyanis a legértékesebb fehérjenövénynek, a szójának különösebben nem kedvez­nek. Ám az ország egyes területein — például Baranyában vagy a Ti­sza mentén — jók az adottságok. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban például már magas színvonalon ter­melik a szóját, és módszereiket sor­ra veszik át a környező gazdaságok. Hasonlóan elkötelezett szójater­­mesztő szövetkezet a rákóczifalvai Rákóczi Tsz. Arra természetesen belátható időn belül nem számíthatunk, hogy az ország önellátó lesz fehérjetakar­mányokból, s ez nem is lehet cél. A nyugati importra költött nagy összegű valutát viszont a kényszerű takarékossági okokból feltétlenül csökkenteni kell. Lényegében ez áll a szójatermesztés ösztönzésének a hátterében. A hazai mezőgazdászok sokáig azzal érveltek, hogy a világ­piacon kialakult árarányok olyanok, hogy érdemesebb a Magyarországon jó eredményekkel termelhető kuko­ricát exportálni, s helyette szójada­rát behozni. Az utóbbi időszakban azonban a gabona világpiaci ára közismerten csökkent, s ez is hoz­zájárult a szójaprogram indításához. Tavaly emelték a felvásárlási árát, és pénzügyi támogatást nyújtanak a feldolgozáshoz is. Ahhoz ugyanis, hogy a szójabab takarmányozásra alkalmas legyen, különböző kezelé­seken kell átesnie. Ennek eszközeit, gépeit a termesztés növelésével pár­huzamosan alakítják ki. Ismételten célszerű azonban fel­hívni a figyelmet arra, hogy a ha­zai szójatermesztés csupán mérsé­kelheti az agrárgazdaság legjelentő­sebb importtételét, de a fehérjeta­karmányok behozatalával — éppen a jó minőségű exportképes húster­melés végett — hosszabb távon is számolni kell. A Győri Keksz- és Ostyagyár jános­­somorjai üzemében óránként hét tonna szóját képesek feldolgozni. MATUSZ KÁROLY FELVÉTELE — MTI FOTO Élénk hét végi forgalom a MÁV-nál Nem pihentek a hét végén az or­szág több vállalatánál, igyekeztek fo­lyamatosan útnak indítani termékei­ket, gyorsan és pontosan kielégíteni az export- és a belföldi igényeket. Kétezernél több tehervagont rak­tak meg Borsod megye ipari üzemei szombaton és vasárnap. Szombaton valamivel több, mint 1400 vagon hagyta el a megye területét. Az Ózdi Kohászati Üzemek és a Lenin Kohá­szati Művek ötezer-ötezer tonnányi árut raktak vagonba és küldtek a megrendelőkhöz. Vasárnap Ózdon és Diósgyőrben a szombatihoz hasonló mennyiségű félkész és készárut ra­kodtak, de jelentős tételben indítot­tak útnak különböző termékeket a Tiszai Vegyi Kombinátból és a Bor­sodi Vegyi Kombinátból is. Ez utób­biból negyven vagon termék megy Japánba, Olaszországba és az NDK- ba. A MÁV Szegedi Igazgatóságának öt alföldi megyét érintő területén szombaton és vasárnap 1700 vagon árut raktak ki és 550 vagont raktak meg áruval. Hat irányvonattal ér­kezett zúzott kő a Békés és a Csong­­rád megyei útépítő vállalatok részé­re. Két irányvonat kohósalakot szál­lított az Alföldre. Az Orosházi Üveg­gyár részére homok érkezett, onnan pedig vasárnap 47 vagonnyi palac­kot és befőttesüveget szállítottak el a konzervgyáraknak és a szőlőter­melő gazdaságoknak. (MTI) Kevesebb pántlika A pántlikázott forint kifejezés va­lószínűleg csak szőkebb körben használatos. Leginkább a gazdasá­gi élet rejtelmeit közelebbről isme­rők tudják, mit is jelent valójában. Azt, hogy a különféle kiadásokra szánt vállalati pénzösszegeket csak szigorúan elkülönítve szabad ke­zelni, eredeti rendeltetésüknek meg­felelően, így például a felújításra és beruházásra szánt összegek ke­retei olyan éles vonallal válnak el egymástól, hogy az a bizonyos teve könnyebben jut át a tű fokán, mint mondjuk a felújítási keret forintja a beruházási összegbe. Nemegyszer tettük már mi is szó­vá, hogy e területen - nagyon fi­noman fogalmazva - némi éssze­­rűtlenség tapasztalható. Hiszen ki­nek jó például, ha az úgynevezett felújítási keretből évről évre életre varázsolnak elavult gépeket csupán azért, mert felújítani lehet, de be­ruházni nem? Azaz hivatalosan sza­bad a műszaki megújulás ellen ténykedni, mert új gép vásárlására a pántlikázott forintok nem terem­tenek lehetőséget. Lassan-lassan már pántlikázott Don Quijotéknak nevezik szak­mánkban azokat a tollforgatókat, akik valami megmagyarázhatatlan belső kényszernek engedve újra és újra papírra vetik, hogy a követett módszer — a felújítás és beruházás merev szétválasztása — nem tűnik túlságosan célravezetőnek a mű­szaki haladás segítésében. Bizo­nyára nem csupán e szűk szakmai rétegnek jelentett a hír valami bi­zodalmát, hogy a közlekedési tárca oldott a szorító pántlikák egyikén. Lehetőség nyílik ugyanis arra, hogy azokon a helyeken, ahol új autó­buszt szeretnének vásárolni, tehetik mindezt úgy is, hogy a felújításra szánt összegeket egybegyűjtve­­ engedtessék meg némi malícia — nem omnibuszok felújításával „kor­szerűsítik" a közlekedést, hanem valóban modern eszközöket állíta­nak szolgálatba. A következő pántlikaoldást a te­hergépkocsiknál tervezik, s őszintén reméljük, hogy tovább folytatódik egyéb területen is a forintok kaszt­rendszerének felszámolása. E folya­mat annál is inkább üdvözlendő lenne, mert a lehető legjobb pél­dát mutatná arra, hogy miként kell az úgynevezett belső tartalékokat feltárni. A belső tartalékok unásig emlegetése és a rájuk való hivat­kozás ugyanis ez esetben nagyon is konkrét arculatot öltene. Mert valóban óriási belső tartalékaink vannak, csak fel kell fedezni azo­kat. Oldásra váró bürokratikus szo­­rongatás, értelmetlen gúzsbakötés akad ugyanis bőven. Az ésszerűség gyakorta kering legkülönfélébb ren­deletek, jogi konstrukciók labirin­tusában, s amikor egy-egy fölösle­ges kötés elszakad, akkor csodál­kozunk csak rá a jelenségre iga­zán, s végképp nem értjük, miért is ragaszkodtunk eddig hozzá. Az igazi belső tartalékok végül is bennünk vannak, s akkor szabadul­a­na­k fel igazán, ha tudjuk és mer­jük meglátni a korlátok valóságos korlátozó voltát, visszafogó hatá­sait. Ha a közlekedésben már nem a romjaikból „felújított", hanem valóban új buszok gyorsabban, gaz­daságosabban járják ugyanazt az utat, s ráadásul még kényelmeseb­ben is lehet utazni velük, akkor reméljük, egyéb területen is felme­rül a gondolat, hogy a jól kitapo­sott, megszokott, de sokszor feles­leges kerülőket beiktató járt utat­­ néha mégiscsak érdemes felcserélni a járatlannal. . Szigethy András Tüntetés Ciszjordániában és Gázában ENSZ-határozattervezet Izrael magatartásáról Egyheti viszonylagos nyugalom után szombaton ismét az utcára vo­nultak az Izrael megszállta Gázai övezet és Ciszjordánia palesztin, la­kosai. A karhatalom éles- és gumi­lövedékekkel próbálta szétkergetni a tüntetőket. Az összecsapások után 25 személyt szállítottak lőtt sebek­kel kórházba. Az izraeli hatóságok zárt katonai övezetté nyilvánították a ciszjordá­­niai Nablusz városát, ahol a legma­gasabbra csaptak az indulatok hul­lámai. A nyugati part legnagyobb városa szombaton egész nap heves zavargások színhelye volt: palesztin tüntetők máglyákat gyújtottak a fő­útvonalakon, és kőzáporral fogad­ták a karhatalmi erőket. Csupán eb­ben a városban 22 tüntető sebesült meg, közülük többen — palesztin források szerint — éleslövedékektől. A hatóságok szombat este arra hi­vatkozva zárták el a várost a kül­világtól, hogy ha jelen van a sajtó, akkor az eseményekről adott hírek csak tovább szítják az indulatokat. Szombaton Rómában és New Yorkban ezernyi felvonuló tiltako­zott a palesztin lakossággal szembe­ni bánásmód ellen. Üzenetet küldött Husszein jordániai uralkodónak az Egyesült Államok elnöke. Philip Ha­­bib fehérházi különmegbízott, aki a levelet Ammanban szombaton átad­ta, annak tartalmáról csak annyit árult el, hogy a közel-keleti, első­sorban is a megszállt területeken zajló eseményekkel foglalkozik. Interjút adott az olasz L’Unitá című lapnak Jasszer Arafát, a PFSZ vezetője, aki egyebek mellett kifej­tette: meggyőződése, hogy a Szov­jetunió az Izraellel fennálló össze­köttetését a nemzetközi békekonfe­rencia ügyének előmozdítására kí­vánja felhasználni. Megerősítette, hogy a PFSZ egyenrangú félként kíván részt venni a majdani érte­kezleten, és elvetett minden olyan elképzelést, amely a szervezettel csupán mint másodrangú partnerrel számolt a rendezési folyamatban. Péntek estére — több, eredmény­telen kísérlet után — az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának sikerült tető alá hoznia egy határozattervezetet a megszállt területeken tanúsított iz­raeli magatartás ügyében, de a hi­vatalos vitát a testület hétfőre ha­lasztotta. A BT határozatterveze­tét a testület csaknem valamennyi tagja elfogadhatónak ítélte, de az amerikai küldött közölte: még „út­mutatást” kell kérnie Washington­ból. A tervezet — az amerikai vétó áldozatául esett korábbi határozattól eltérően — nem indítványozza az ENSZ katonai megfigyelőinek ki­küldését, de ismét határozottan fel­szólítja Izraelt, hogy tartsa tiszte­letben a megszállt területeken élők alapvető jogait megfogalmazó genfi konvenció előírásait. A BT várha­tóan­ felkéri a világszervezet főtit­kárát, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel kísérje figyelemmel a fejleményeket, és rendszeresen szá­moljon be azokról a testületnek. A tervezet szerint immár halasztha­tatlan az arab—izraeli konfliktust és a palesztin problémát átfogó mó­don, igazságosan és tartósan rende­ző nemzetközi konferencia összehí­vása. (MTI) A­Z Izraeli katonák erőszakkal nyittatnak ki egy arab üzletet. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Córdovez Kabulban Diego Córdovez, az ENSZ főtit­kárának különmegbízottja szomba­ton a pakisztáni Iszlámábádból visz­­szautazott Kabulba, hogy az ottani vezetőkkel folytassa tárgyalásait az Afganisztán körül kialakult helyzet politikai rendezéséről. Córdovez Iszlámábádban Dzsu­­nedzsa miniszterelnökkel tanácsko­zott. Pakisztáni külügyi források szerint a kormányfő a megbeszélé­seken ismét sürgette a szovjet csa­patok Afganisztánból­ való kivoná­sát, és olyan politikai rendezés mel­lett szállt síkra, amely lehetővé te­szi az afgán nép számára, hogy min­den külföldi beavatkozástól vagy in­tervenciótól mentesen, maga rendel­kezhessék jövőjéről. Kifejezte remé­nyét, hogy a politikai rendezés nyo­mán kialakuló szabad, független és semleges Afganisztán baráti kapcso­latokat fog fenntartani valamennyi szomszédjával, köztük Pakisztánnal és a Szovjetunióval. (MTI) Megállapodás a görög—török kapcsolatok javításáról Görögország és Törökország meg­állapodott a kapcsolatok javításában — ezt emelik ki a jelentések abból a közös közleményből, amelyet And­­reasz Papandreu görög és Turgut Özal török kormányfő vasárnap tar­tott újabb davosi megbeszélései után hoztak nyilvánosságra. A két ország miniszterelnöke egy davosi nemzetközi gazdasági szemi­nárium részvevőjeként szombaton tartotta első találkozóját, hogy meg­oldást próbáljon találni a két NATO- tagállam közötti vitás kérdésekre. Papandreu és Ozal vasárnap közös sajtóértekezletet tartott, amelyen a felek aláhúzták: Soha többé nem ala­kulhat ki olyan válság, mint tavaly márciusban, amikor az égei-­tengeri kontinentális talapzat fölötti szuve­renitás, vagyis az ott rejlő ásványi kincsek birtoka miatt a két ország a háború küszöbére sodródott. Hitet tettek amellett, hogy a kétoldalú kapcsolatok javításán s a hosszabb távú békés együttműködés megte­remtésén fognak munkálkodni. Meg­állapodtak abban, hogy közvetlen te­lefonvonalat létesítenek a két mi­niszterelnöki hivatal között, és mun­kabizottságokat alakítanak a politi­kai, illetve gazdasági problémák ren­dezése céljából. A gazdasági kapcso­latok bővítésére görög—török keres­kedelmi kamarát hoznak létre. Megegyeztek abban is, hogy Gö­rögország és Törökország miniszter­­elnöke évente legalább egyszer talál­kozik. (MTI) Városmajori százas A középen látható Németh Ágnes nagyszerű teljesítményével (48 pont) 100:81 arányban győzött a BSE női kosárlabdacsapata az MTK-VM együt­tesével vívott bajnoki mérkőzésen. A városmajoriak régi riválisa, a Tungs­ram 87:63-ra nyert a BEAC ellen, így a táblázaton: 1. Tungsram 32 pont, 2. BSE 30. Az újabb fordulóban, szerdán, a bajnokság mindenkori főmér­kőzése következik az élen álló két vetélytárs között. (Sporttudósításaink a 11. és a 12. oldalon.) A bánhalmi János felvétele

Next