Népszabadság, 1988. február (46. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1988. február 1., hétfő AZ MSZMP KÖZPONTI XLVL évfolyam, 26. szám (9. oldal) VÁSÁRLÓK FÓRUMA: Téli vásár Hároméves program ösztönzi a fehérjetakarmány-termelést (Munkatársunktól.) A kérdésre, mi kell a jó minőségű hús termeléséhez, kézenfekvőnek tűnik a válasz: jó minőségű takarmány bizonyosan. Ha pedig arra keressük a feleletet, milyen is a kitűnő táp, akkor a fehérjét ugyancsak az első helyen célszerű említeni. Tulajdonképpen ez az egyszerű tény áll annak a programnak a hátterében, amely a következő három évben kiemelten kezeli a hazai fehérjetakarmány-termelés növelését. Már 1984-ben is több mint 30 ezer hektáron termeltek a gazdaságok szóját, amit az idén a tervek szerint 25—30 százalékkal növelnek. A mostani próbálkozás már sokadik nekilendülése a hazai növénytermesztésnek. A magyar klimatikus és közgazdasági viszonyok ugyanis a legértékesebb fehérjenövénynek, a szójának különösebben nem kedveznek. Ám az ország egyes területein — például Baranyában vagy a Tisza mentén — jók az adottságok. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban például már magas színvonalon termelik a szóját, és módszereiket sorra veszik át a környező gazdaságok. Hasonlóan elkötelezett szójatermesztő szövetkezet a rákóczifalvai Rákóczi Tsz. Arra természetesen belátható időn belül nem számíthatunk, hogy az ország önellátó lesz fehérjetakarmányokból, s ez nem is lehet cél. A nyugati importra költött nagy összegű valutát viszont a kényszerű takarékossági okokból feltétlenül csökkenteni kell. Lényegében ez áll a szójatermesztés ösztönzésének a hátterében. A hazai mezőgazdászok sokáig azzal érveltek, hogy a világpiacon kialakult árarányok olyanok, hogy érdemesebb a Magyarországon jó eredményekkel termelhető kukoricát exportálni, s helyette szójadarát behozni. Az utóbbi időszakban azonban a gabona világpiaci ára közismerten csökkent, s ez is hozzájárult a szójaprogram indításához. Tavaly emelték a felvásárlási árát, és pénzügyi támogatást nyújtanak a feldolgozáshoz is. Ahhoz ugyanis, hogy a szójabab takarmányozásra alkalmas legyen, különböző kezeléseken kell átesnie. Ennek eszközeit, gépeit a termesztés növelésével párhuzamosan alakítják ki. Ismételten célszerű azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a hazai szójatermesztés csupán mérsékelheti az agrárgazdaság legjelentősebb importtételét, de a fehérjetakarmányok behozatalával — éppen a jó minőségű exportképes hústermelés végett — hosszabb távon is számolni kell. A Győri Keksz- és Ostyagyár jánossomorjai üzemében óránként hét tonna szóját képesek feldolgozni. MATUSZ KÁROLY FELVÉTELE — MTI FOTO Élénk hét végi forgalom a MÁV-nál Nem pihentek a hét végén az ország több vállalatánál, igyekeztek folyamatosan útnak indítani termékeiket, gyorsan és pontosan kielégíteni az export- és a belföldi igényeket. Kétezernél több tehervagont raktak meg Borsod megye ipari üzemei szombaton és vasárnap. Szombaton valamivel több, mint 1400 vagon hagyta el a megye területét. Az Ózdi Kohászati Üzemek és a Lenin Kohászati Művek ötezer-ötezer tonnányi árut raktak vagonba és küldtek a megrendelőkhöz. Vasárnap Ózdon és Diósgyőrben a szombatihoz hasonló mennyiségű félkész és készárut rakodtak, de jelentős tételben indítottak útnak különböző termékeket a Tiszai Vegyi Kombinátból és a Borsodi Vegyi Kombinátból is. Ez utóbbiból negyven vagon termék megy Japánba, Olaszországba és az NDK- ba. A MÁV Szegedi Igazgatóságának öt alföldi megyét érintő területén szombaton és vasárnap 1700 vagon árut raktak ki és 550 vagont raktak meg áruval. Hat irányvonattal érkezett zúzott kő a Békés és a Csongrád megyei útépítő vállalatok részére. Két irányvonat kohósalakot szállított az Alföldre. Az Orosházi Üveggyár részére homok érkezett, onnan pedig vasárnap 47 vagonnyi palackot és befőttesüveget szállítottak el a konzervgyáraknak és a szőlőtermelő gazdaságoknak. (MTI) Kevesebb pántlika A pántlikázott forint kifejezés valószínűleg csak szőkebb körben használatos. Leginkább a gazdasági élet rejtelmeit közelebbről ismerők tudják, mit is jelent valójában. Azt, hogy a különféle kiadásokra szánt vállalati pénzösszegeket csak szigorúan elkülönítve szabad kezelni, eredeti rendeltetésüknek megfelelően, így például a felújításra és beruházásra szánt összegek keretei olyan éles vonallal válnak el egymástól, hogy az a bizonyos teve könnyebben jut át a tű fokán, mint mondjuk a felújítási keret forintja a beruházási összegbe. Nemegyszer tettük már mi is szóvá, hogy e területen - nagyon finoman fogalmazva - némi ésszerűtlenség tapasztalható. Hiszen kinek jó például, ha az úgynevezett felújítási keretből évről évre életre varázsolnak elavult gépeket csupán azért, mert felújítani lehet, de beruházni nem? Azaz hivatalosan szabad a műszaki megújulás ellen ténykedni, mert új gép vásárlására a pántlikázott forintok nem teremtenek lehetőséget. Lassan-lassan már pántlikázott Don Quijotéknak nevezik szakmánkban azokat a tollforgatókat, akik valami megmagyarázhatatlan belső kényszernek engedve újra és újra papírra vetik, hogy a követett módszer — a felújítás és beruházás merev szétválasztása — nem tűnik túlságosan célravezetőnek a műszaki haladás segítésében. Bizonyára nem csupán e szűk szakmai rétegnek jelentett a hír valami bizodalmát, hogy a közlekedési tárca oldott a szorító pántlikák egyikén. Lehetőség nyílik ugyanis arra, hogy azokon a helyeken, ahol új autóbuszt szeretnének vásárolni, tehetik mindezt úgy is, hogy a felújításra szánt összegeket egybegyűjtve engedtessék meg némi malícia — nem omnibuszok felújításával „korszerűsítik" a közlekedést, hanem valóban modern eszközöket állítanak szolgálatba. A következő pántlikaoldást a tehergépkocsiknál tervezik, s őszintén reméljük, hogy tovább folytatódik egyéb területen is a forintok kasztrendszerének felszámolása. E folyamat annál is inkább üdvözlendő lenne, mert a lehető legjobb példát mutatná arra, hogy miként kell az úgynevezett belső tartalékokat feltárni. A belső tartalékok unásig emlegetése és a rájuk való hivatkozás ugyanis ez esetben nagyon is konkrét arculatot öltene. Mert valóban óriási belső tartalékaink vannak, csak fel kell fedezni azokat. Oldásra váró bürokratikus szorongatás, értelmetlen gúzsbakötés akad ugyanis bőven. Az ésszerűség gyakorta kering legkülönfélébb rendeletek, jogi konstrukciók labirintusában, s amikor egy-egy fölösleges kötés elszakad, akkor csodálkozunk csak rá a jelenségre igazán, s végképp nem értjük, miért is ragaszkodtunk eddig hozzá. Az igazi belső tartalékok végül is bennünk vannak, s akkor szabadulanak fel igazán, ha tudjuk és merjük meglátni a korlátok valóságos korlátozó voltát, visszafogó hatásait. Ha a közlekedésben már nem a romjaikból „felújított", hanem valóban új buszok gyorsabban, gazdaságosabban járják ugyanazt az utat, s ráadásul még kényelmesebben is lehet utazni velük, akkor reméljük, egyéb területen is felmerül a gondolat, hogy a jól kitaposott, megszokott, de sokszor felesleges kerülőket beiktató járt utat néha mégiscsak érdemes felcserélni a járatlannal. . Szigethy András Tüntetés Ciszjordániában és Gázában ENSZ-határozattervezet Izrael magatartásáról Egyheti viszonylagos nyugalom után szombaton ismét az utcára vonultak az Izrael megszállta Gázai övezet és Ciszjordánia palesztin, lakosai. A karhatalom éles- és gumilövedékekkel próbálta szétkergetni a tüntetőket. Az összecsapások után 25 személyt szállítottak lőtt sebekkel kórházba. Az izraeli hatóságok zárt katonai övezetté nyilvánították a ciszjordániai Nablusz városát, ahol a legmagasabbra csaptak az indulatok hullámai. A nyugati part legnagyobb városa szombaton egész nap heves zavargások színhelye volt: palesztin tüntetők máglyákat gyújtottak a főútvonalakon, és kőzáporral fogadták a karhatalmi erőket. Csupán ebben a városban 22 tüntető sebesült meg, közülük többen — palesztin források szerint — éleslövedékektől. A hatóságok szombat este arra hivatkozva zárták el a várost a külvilágtól, hogy ha jelen van a sajtó, akkor az eseményekről adott hírek csak tovább szítják az indulatokat. Szombaton Rómában és New Yorkban ezernyi felvonuló tiltakozott a palesztin lakossággal szembeni bánásmód ellen. Üzenetet küldött Husszein jordániai uralkodónak az Egyesült Államok elnöke. Philip Habib fehérházi különmegbízott, aki a levelet Ammanban szombaton átadta, annak tartalmáról csak annyit árult el, hogy a közel-keleti, elsősorban is a megszállt területeken zajló eseményekkel foglalkozik. Interjút adott az olasz L’Unitá című lapnak Jasszer Arafát, a PFSZ vezetője, aki egyebek mellett kifejtette: meggyőződése, hogy a Szovjetunió az Izraellel fennálló összeköttetését a nemzetközi békekonferencia ügyének előmozdítására kívánja felhasználni. Megerősítette, hogy a PFSZ egyenrangú félként kíván részt venni a majdani értekezleten, és elvetett minden olyan elképzelést, amely a szervezettel csupán mint másodrangú partnerrel számolt a rendezési folyamatban. Péntek estére — több, eredménytelen kísérlet után — az ENSZ Biztonsági Tanácsának sikerült tető alá hoznia egy határozattervezetet a megszállt területeken tanúsított izraeli magatartás ügyében, de a hivatalos vitát a testület hétfőre halasztotta. A BT határozattervezetét a testület csaknem valamennyi tagja elfogadhatónak ítélte, de az amerikai küldött közölte: még „útmutatást” kell kérnie Washingtonból. A tervezet — az amerikai vétó áldozatául esett korábbi határozattól eltérően — nem indítványozza az ENSZ katonai megfigyelőinek kiküldését, de ismét határozottan felszólítja Izraelt, hogy tartsa tiszteletben a megszállt területeken élők alapvető jogait megfogalmazó genfi konvenció előírásait. A BT várhatóan felkéri a világszervezet főtitkárát, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel kísérje figyelemmel a fejleményeket, és rendszeresen számoljon be azokról a testületnek. A tervezet szerint immár halaszthatatlan az arab—izraeli konfliktust és a palesztin problémát átfogó módon, igazságosan és tartósan rendező nemzetközi konferencia összehívása. (MTI) AZ Izraeli katonák erőszakkal nyittatnak ki egy arab üzletet. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Córdovez Kabulban Diego Córdovez, az ENSZ főtitkárának különmegbízottja szombaton a pakisztáni Iszlámábádból viszszautazott Kabulba, hogy az ottani vezetőkkel folytassa tárgyalásait az Afganisztán körül kialakult helyzet politikai rendezéséről. Córdovez Iszlámábádban Dzsunedzsa miniszterelnökkel tanácskozott. Pakisztáni külügyi források szerint a kormányfő a megbeszéléseken ismét sürgette a szovjet csapatok Afganisztánból való kivonását, és olyan politikai rendezés mellett szállt síkra, amely lehetővé teszi az afgán nép számára, hogy minden külföldi beavatkozástól vagy intervenciótól mentesen, maga rendelkezhessék jövőjéről. Kifejezte reményét, hogy a politikai rendezés nyomán kialakuló szabad, független és semleges Afganisztán baráti kapcsolatokat fog fenntartani valamennyi szomszédjával, köztük Pakisztánnal és a Szovjetunióval. (MTI) Megállapodás a görög—török kapcsolatok javításáról Görögország és Törökország megállapodott a kapcsolatok javításában — ezt emelik ki a jelentések abból a közös közleményből, amelyet Andreasz Papandreu görög és Turgut Özal török kormányfő vasárnap tartott újabb davosi megbeszélései után hoztak nyilvánosságra. A két ország miniszterelnöke egy davosi nemzetközi gazdasági szeminárium részvevőjeként szombaton tartotta első találkozóját, hogy megoldást próbáljon találni a két NATO- tagállam közötti vitás kérdésekre. Papandreu és Ozal vasárnap közös sajtóértekezletet tartott, amelyen a felek aláhúzták: Soha többé nem alakulhat ki olyan válság, mint tavaly márciusban, amikor az égei-tengeri kontinentális talapzat fölötti szuverenitás, vagyis az ott rejlő ásványi kincsek birtoka miatt a két ország a háború küszöbére sodródott. Hitet tettek amellett, hogy a kétoldalú kapcsolatok javításán s a hosszabb távú békés együttműködés megteremtésén fognak munkálkodni. Megállapodtak abban, hogy közvetlen telefonvonalat létesítenek a két miniszterelnöki hivatal között, és munkabizottságokat alakítanak a politikai, illetve gazdasági problémák rendezése céljából. A gazdasági kapcsolatok bővítésére görög—török kereskedelmi kamarát hoznak létre. Megegyeztek abban is, hogy Görögország és Törökország miniszterelnöke évente legalább egyszer találkozik. (MTI) Városmajori százas A középen látható Németh Ágnes nagyszerű teljesítményével (48 pont) 100:81 arányban győzött a BSE női kosárlabdacsapata az MTK-VM együttesével vívott bajnoki mérkőzésen. A városmajoriak régi riválisa, a Tungsram 87:63-ra nyert a BEAC ellen, így a táblázaton: 1. Tungsram 32 pont, 2. BSE 30. Az újabb fordulóban, szerdán, a bajnokság mindenkori főmérkőzése következik az élen álló két vetélytárs között. (Sporttudósításaink a 11. és a 12. oldalon.) A bánhalmi János felvétele