Népszabadság, 1988. február (46. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

2 Nem hozott eredményt a sandinisták és a kontrák első közvetlen kapcsolatfelvétele Az álláspontok érdemi közeledése nélkül fejeződtek be San Joséban a nicaraguai kormány és az ellenfor­radalmárok képviselőinek első köz­vetlen tárgyalásai. A két napig tartó megbeszélése­ken részt vettek Bosco Vivas ma­­naguai segédérsek vezetésével a ni­caraguai püspöki konferencia meg­bízottai, valamint a két tárgyaló küldöttség külföldi tanácsadói is. A két fél megállapodott abban, hogy február 10-én újabb tanácskozást tart, ezúttal Guatemala fővárosában. A Costa Rica-i fővárosban folyta­tott párbeszédet a nicaraguai kül­döttség egy hatékony tűzszüneti megállapodás kidolgozására kívánta felhasználni. Az ellenforradalmárok azonban alapvető politikai enged­ményeket követeltek a sandinista vezetéstől. Az álláspontok ugyan nem közeledtek, de a tárgyalások utáni sajtóértekezleten Victor Hugó Tinoco külügyminiszter-helyettes, a nicaraguai küldöttség vezetője visz­­szafogottan csak annyit mondott, hogy a kontrák javaslata néhány pontban eltér a közép-amerikai ál­lamfők augusztusi megállapodásá­nak szellemétől. Az Egyesült Államok Nicaraguá­val kapcsolatos álláspontjának to­vábbi alakulására váró két küldött­ség Guatemalavárosban annak a döntésnek az ismeretében újítja fel a megbeszéléseket, amelyet az ame­rikai kongresszus február első he­tében hoz a kontrák segélyezéséről. Fernando Chamorro, a nicaraguai ellenforradalmárok egyik vezetője, élve a nicaraguai kormány amnesz­tiájával, pénteken visszatért Mana­­guába. Chamorro hazaérkeztekor adott nyilatkozatában kifejtette, hogy folytatja a politikai harcot és kapcsolatot keres az ellenzéki pár­tok és szakszervezetek Nicaraguai Demokratikus Koordináció (CDN) nevű szervezetével. Chamorro a hat­vanas években részt vett a Somoza­­ellenes felkelésben, és a diktátor elleni merényletkísérlet miatt 1978- ban bebörtönözték. A diktatúra meg­döntése után, 1981-ben, mivel nem értett egyet a sandinista vezetés po­litikájával, elhagyta az országot, és az ellenforradalmi, úgynevezett Ni­caraguai Demokratikus Erő (UDN) nevű szervezet élére állt. Egységei­vel az ország déli határán nyitott frontot a kormány ellen. A nicaraguai ellenzék és a kor­mány tárgyalásaival kapcsolatos hír, hogy a nicaraguai indiánok egyik csoportja a megbékélési tárgyalások folytatása mellett döntött. Ezt a ja­­tama indiánok vezetője jelentette ki Tomas Borge nicaraguai belügymi­niszterrel folytatott négynapos meg­beszélései befejeztével. A karib­­tengeri partvidéken élő indiánok egyes csoportjai évek óta a nicara­­guayi ellenforradalmárok oldalán, harcolnak, mások, köztük a Brook­­lyn Rivera vezette jatama indiánok hajlandók elfogadni a kormány au­tonómiára vonatkozó ajánlatát. Az őslakos indiánok ragaszkodnak a föld és a természeti erőforrások fe­letti rendelkezés jogához, valamint az önálló szervezetek alakításának lehetőségéhez. (MTI) Ami nemrégen még elképzelhetetlen volt: a sandinisták és a kontrák kép­viselői együtt ülnek a tárgyalóasztal körül. Bush nyerte az első republikánus erőpróbát ( WASHINGTONI TUDÚSITONKTÚL ) Az 1988-as amerikai elnökválasz­tási kampány február 8-án kezdődik az Iowa állambeli előválasztásokkal. A hét végén azonban Michigan ál­lamban már megválasztották azokat a küldötteket, akik részt vesznek a republikánus párt augusztusi elnök­jelölő konvencióján. A michigani próba jelentőségében, súlyában nem ér fel azokkal az elő­választásokkal, amelyeken minden jelölt­­indul majd. Alkalmas volt vi­szont bizonyos erőviszonyok tisztá­zására. A michigani küldött kijelö­lése kétlépcsős. Előbb az egyes vá­lasztókerületekben jelölték ki azokat a delegátusokat, akik most szomba­ton megválasztották a kongresszusi küldötteket. Az első forduló másfél évvel ezelőtt, 1986 augusztusában volt. Ezért aztán a jelenlegi köztár­sasági párti mezőnyből csak három jelölt köré csoportosultak a küldöt­tek. George Bush alelnök, Jack Kemp New York-i képviselő és Pat Robert­­son televíziós prédikátor hívei vívtak egymással csatát. A michigani elnökválasztáson vé­gül is Bush győzött , 37 delegátust nyerve. Kempnek 32, Robertsonnak pedig 8 küldött jutott. Pat Robertson illegális trükkökkel vádolta az alel­­nö­k követőit, s bejelentette: bíróság­hoz fordul. Bush saját győzelmét „nagynak és tisztának” nevezte és a michigani előválasztást 1988 első je­lentékeny, eligazító eseményének ne­vezte. K. A. Vita a Spiegelben megielent Waldheim-dokumentumról ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Der Spiegel­ című hamburgi he­tilap legfrissebb számában jugoszláv forrásból származó, nagy visszhan­got keltő dokumentumot közöl Kurt Waldheim osztrák elnök második vi­lágháborús tevékenységével kapcso­­ latban. Az ismert belgrádi hadtörténész, Dusan Plenca által felfedezett ok­mány azt állítja: Waldheim a német hadsereg, a Wermacht hadnagyaként 1942-ben a boszniai Kozara hegység­ben partizánalakulatokkal folytatott véres harcok után több mint négy­ezer polgári személy deportálását rendelte el. A szóban forgó dokumentum lé­nyege egy távirat, amelyet a néme­tekkel együttműködő fasiszta horvát hadsereg egyik ezredese küldött fő­hadiszállásának. Ebben Kurt Wald­heim követelésére hivatkozva veti fel a főleg gyermekekből és nőkből álló fogolycsoport deportálását. Ezek többsége — a Spiegel cikke szerint — később koncentrációs táborokban el­pusztult. Mannnfred Meesschmidt nyugatné­met történész, a Waldheim múltjá­nak tisztázására létrehozott nemzet­közi történészbizottság tagja egy hét végi rádiónyilatkozatában kifejtette: amennyiben a hamburgi hetilap ál­tal közzétett jugoszláv dokumentum hitellel, úgy Waldheim „a háborús bűnök közvetlen közelségébe került”. Az osztrák elnök szóvivője az ok­mányt „nyilvánvaló hamisítványnak” minősítette, hozzátéve: Waldheimnek a Wermachtnál való szolgálati ideje alatt soha nem volt parancshozatali joga, így nem rendelhette el fogo­ly­­csopor­tok deportálását. A Spiegel­ben közzétett táviratról az osztrák el­nöknek nincs tudomása — közölte a szóvivő. Gy. S. t*.­­. . « /, NÉHÁNY SORBAN Hoszni Mubarak vasárnap kétna­pos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. Az egyiptomi elnök mia Mit­­terrand francia államfővel, kedden Jacques Chirac miniszterelnökkel tárgyal legújabb közel-keleti kezde­ményezéséről, a Perzsa (Arab)-öböl helyzetéről és Egyiptom adósságtör­lesztésének átütemezéséről. (MTI) II. János Pál pápa szombaton ma­­gánkihallgatáson fogadta Branko Mi­­kulics jugoszláv kormányfőt, aki két napig az olasz kormány és az ipari körök képviselőivel­­­tárgyalt Rómá­ban. A pápai állam illeték­esei csak a találkozó tényét közölték, a félórás kihallgatáson elhangzottakról nem hoztak nyilvánosságra részleteket. (MTI) Madridban kezdett hivatalos láto­gatásit szombat­on Raúl Alfonsín ar­gentin elnök. Tárgyalásain megkü­lönböztetett szerepet kapnak a gaz­dasági kérdések. Argentína gazdasá­gi helyzetét Madridban drámainak minősítik, s a Spanyolországgal szem­ben fennálló tetemes adósság az egyik meghatározó eleme a két ország vi­szonyának. (MTI) Szombaton eltemették Csang Csing­­kuót, Tajvan elhunyt elnökét. Gyá­szolók százezreinek sorfala szegé­lyezte a főváros, Tajpej főútvonalait, amelyeken a temetési menet lassan végighaladt. (AP) Új tervezési és vállalatirányítási rendszer bevezetéséről döntött a Lao­szi Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottságának plénuma. A változtatá­sok fő célja a Laoszra mindmáig jel­lemző naturális gazdálkodás miha­marabbi meghaladása, ra bővülő áru­termelésre alapuló egységes nemzeti piac kialakítása. (Tudósítónktól.) Bejrútba utazott péntek éjjel a li­banoni szír hírszerzés főnöke, hogy kieszközölje a szerdán elrabolt Ralph Schray nyugatnémet mérnök szaba­don bocsátását. Hírek szerint mag® Háfez Asszad szír elnök küldte Li­banonba Ghazi Kanaa­n dandártábor­nokot, hogy személyesen vegye kéz­be a Schray-ügyet. (MTI) Túlnyomó többséggel a liberális párttal való egyesülésre szavaztak a Brit Szociáldemokrata Párt (SDP) küldöttei vasárnap Sheffieldben tar­tott­ rendkívüli konferenciájukon. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1988. február 1., hétfő Angolai—amerikai eszmecsere Namíbiáról Új elemek merültek fel a Namí­bia függetlenné válásának folyama­táról tartott angolai—amerikai tár­gyalásokon — jelentette be az ango­lai külügyminisztérium szombaton nyilvánosságra hozott közleménye a Chester Crocker amerikai külügyi ál­lamtitkár és Afonso Van­ Dunem an­golai külügyminiszter közötti megbe­szélésekről. A közlemény szerint a Luandában pénteken befejeződött­­eszmecserén a két fél megállapodott abban, hogy tanulmányozza ezeket az új eleme­ket, ám nem részletezte, hogy konk­rétan miről van szó. Az afrikai ügyekben illetékes ame­rikai külügyi államtitkár szerdától tárgyalt az angolai fővárosban Na­míbia függetlenségének kikiáltásá­ról, az Angola déli részére betört dél­afrikai csapatok és az országban tar­tózkodó kubai katonák kivonásának kérdéseiről. A lulandai közlemény szerint a tanácskozásokon az angolai küldöttség tagjaként részt vett Jorge Bisquet, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. (MTI) Elutazott Moszkvából a szaúdi külügyminiszter Szaúd el-Feiszal herceg szaúd-ará­­biai külügyminiszter szombaton munkalátogatását befejezve eluta­zott a Szovjetunióból. A szaúdi külügyminiszter kollégá­jával, Eduard Sevardnadzéval és Andrej Gromiko államfővel tárgyalt a szovjet fővárosban. A megbeszé­léseken főként a közel-keleti hely­zettel, az iraki-iráni háborúval és a kétoldalú kapcsolatokkal összefüg­gő kérdésekről volt szó. (MTI) Mauno Koivisto az esélyese a finn elnökválasztásnak (Tudósítónktól.) Tegnap kezdődött és ma fejeződik be az elnökválasztás Finnországban. A közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb eséllyel az eddigi elnök, Mauno Koivisto indul. A szavazó­helyiségeket ma este nyolckor zár­ják be, az első nem hivatalos ered­mények a késő esti órákban várha­­ tók. Arról szavaznak a finn állampol­gárok, hogy kit akarnak elnöküknek a következő hat esztendőre. A köz­vélemény-kutatások adatai szerint a legnagyobb eséllyel az eddigi elnök, Mauio Koivisto indul. S nem ki­zárt, hogy az új választási törvény alapján már az első fordulóban meg­szerzi a szavazatok abszolút többsé­gét. Az eddigi gyakorlattal ellentétben ugyanis nem feltétlenül a 301 elek­tor választja­ meg az elnököt. Ha a most induló öt jelölt közül valame­lyikük már az első fordulóban meg­kapja a szavazatoknak több mint a felét, már elnöknek tekinthető. El­lenkező esetben az elektorok sze­mélyére is szavaznak Finnország­ban. Amennyiben az első forduló­ban nem születik meg a többség, az elektorok kollégiuma február 15-én dönt titkos szavazáson az elnök sze­mélyéről. Az új elnököt március el­sején iktatják be hivatalába. Az öt jelölt közül a közvélemény­­kutatások adatai szerint Mauio Koi­­vistó a szavazatok több mint ötven százalékát kapja, az utána követ­kező jelöltnek, a jelenlegi, minisz­terelnöknek még húsz százalékot sem jósolnak. A korábbi időszak­ban koalíciós partnerként szerepelt, s a tavaly márciusi választások után ellenzékbe szorult Centrum Párt je­löltje, Paavo Vayrynen nem annyi­ra a sikerbe vetett hit, mint inkább politikai jövője érdekében szállt be most a küzdelembe. A közvélemény­­kutatások előrejelzései tükrözik a baloldal megosztottságát: a többsé­gi, kommunistákat is tömörítő, nép­front jellegű bázison induló Kalevi Kivistönek tíz százalék körül, a de­mokratikus alternatíva képviseleté­ben induló Jouko Kajanojának alig néhány százalékot ígérnek. Mindazonáltal alaposan megvál­tozhat a kép, ha az első fordulóban nem születik meg a végeredmény, például a szavazáson való alacsony részvétel miatt. K. Nyirő József Genscher üzenete az NDK vezetőihez ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Hans-Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter a hét végén üzenetet intézett az NDK vezetői­hez, hogy bocsássák szabadon a múlt napokban letartóztatott személyeket. A külügyminiszter a szabadde­mokrata párt egyik krefeldi szerve­zete előtt mondott beszédében azt hangsúlyozta: a két német állam különleges felelősséget visel Európa békéjéért, biztonságáért, a leszere­lés ügyéért. — Ebből kiindulva min­den elkerülendő, ami megnehezítheti e feladat teljesítését — mutatott rá Genscher, azt a nézetét hangoztat­va, hogy az utóbbi hetekben hozott NDK-beli intézkedések megterhelhe­tik a két német, állam viszonyát. Hasonló összefüggésben szólt a történtekről Dorothee Wilms, a szö­vetségi kormány belnémet kapcsola­tok minisztere is. A Welt am Sonntag című lapnak nyilatkozva a miniszter bírálta az NDK hatóságainak fellé­pését az úgynevezett független bé­kemozgalmi aktivistákkal szemben. Wilms asszony megítélése szerint az intézkedések ellentétben állnak azokkal az emberi jogokra vonatko­zó szerződésekkel, amelyeket az NDK is aláírt. A miniszter egyide­jűleg reményét fejezte ki, hogy nem következik be törés a két német ál­lam együttműködésében, és az NDK- ból érkező látogatóforgalom ugyan­olyan magas szinten maradhat, mint a múlt esztendőben. Több más szociáldemokrata veze­tő mellett állást foglalt a kérdésben Oskar Lafontaine, az SPD elnökhe­lyettese is. Egy hét végi nyugat-ber­lini felszólalásában a szociáldemok­rata vezető szolidárisnak nyilvání­totta magát az NDK-beli intézkedé­sek által érintett személyekkel. La­fontaine az eseményeket úgy érté­kelte, mint amelyek nem illenek be­le annak a nagy fontosságú doku­mentumnak a szellemébe, amelyet az NSZEP és az SPD képviselői fo­galmaztak meg a közelmúltban a rendszerek közötti vitáról. Győri Sándor A Vatikán képviselőjének megbeszélései Prágában ( PRÁGAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Csehszlovákia és a Vatikán kap­csolatairól tárgyalt Prágában Fran­­cesco Colassuonno érsek, különleges megbízatású apostoli nuncius. Co­lassuonno tizenegy napot töltött Csehszlovákiában, s Prágán kívül el­látogatott Olomoucba és Nagyszom­batra is, ahol egyházi vezetőkkel ta­lálkozott. A Vatikán képviselője tárgyaló partnerével, Vladimír Janku minisz­terhelyettessel, a kormány egyház­ügyi titkárságának vezetőjével fő­ként megüresedett megyéspüspöki székek betöltéséről folytatott véle­ménycseréket. Fogadta őt Matej Lu­can miniszterelnök-helyettes is. A hét végén befejeződött látogatást mindkét részről a decemberben, Ró­mában lezajlott megbeszélések foly­tatásának tekintik. A felek abban állapodtak meg, hogy hamarosan újból találkoznak, ezúttal Rómában. A látogatásról kiadott CTK-közle­­mény hangoztatja, hogy a most zá­rult tárgyalási forduló hozzájárult a megvitatott problémák mélyebb megértéséhez. A tárgyalások megélénkülése min­denképpen­ a megegyezési kilátások javulására utal. Mint egy múlt heti prágai sajtótájékoztatón elhangzott, a megbeszélések érzékeny szakasz­ba jutottak. A legfőbb nyitott kér­dés az új püspökök személyének ki­jelölése. Mivel a legutóbbi hónapok­ban újabb két­ megyéspüspök halá­­lozott el, pillanatnyilag a tizenkét római katolikus püspökségből ki­lencben betöltetlen a szóban­ forgó főpapi méltóság. A csehszlovák ál­lam képviselőinek az az álláspontja, hogy ez a helyzet nem tekinthető kielégítőnek, s részükről nincs hiány jóakaratban a probléma rendezé­sére. Prága tudomásul vette a püs­­pökjelölés­sel kapcsolatos vatikáni feltételeket, ugyanakkor elvárja, hogy a jövendő egyházi méltóságok lojálisak legyenek az állammal szem­ben. Mint legutóbbi nyilatkozatá­ban Vladimír Janku rámutatott: Csehszlovákiának érdeke a jó, nor­mális viszony a Vatikánnal, amely­nek a realizmuson, a kölcsönös tisz­teleten kell alapulnia. Kis Tibor Kettősség jellemzi a rakétaszerződés washingtoni ratifikációs vitáit Szovjet lapok az amerikai pótfegyverkezési törekvésekről A vasárnapi szovjet lapok heti kül­politikai összefoglalóinak vezető té­mája a washingtoni csúcstalálkozón kötött, a közepes és kisebb hatótá­volságú nukleáris rakéták felszámo­lásáról intézkedő szerződés ratifiká­lásának vitája. Az amerikai kor­mányzat ezzel kapcsolatos viselkedé­sének kettősségére hívja fel a figyel­met a Pravda, a Krasznaja Zvezda és a Szovjetszkaja Rosszija. A Pravda hangsúlyozza, hogy a szerződést — amelyet a szenátus kül­ügyi és hadügyi bizottsága vizsgál — támogatja Ronald Reagan elnök, George Schultz külügyminiszter, Frank Carlucci hadügyminiszter, Jo­­nathan Harpe altengernagy, a vezér­kari főnökök egyesített bizottságá­­nak alelnöke és Max Kampelman, a genfi tárgyalásokon részt vevő ame­rikai küldöttség vezetője. Az elnök kijelentette, hogy karnyújtásnyira van a jelentősebb második, a hadá­szati támadófegyverek ötvenszázalé­kos csökkentéséről kötendő szerző­dés, utalva ezzel a május végére várt moszkvai csúcsra. Ugyanakkor a nemzetbiztonsági stratégiáról szóló elnöki jelentésből világosan kiolvasható, hogy „az ame­rikai nemzeti érdekeket továbbra is a Szovjetunió fenyegeti leginkább”. Frank Carlucci­­is úgy foglalt állást a szenátus hadügyi bizottsága előtt, hogy a NATO-nak továbbra is kor­szerűsítenie kell nukleáris erőit, folytatni kell rá kutatásokat az öt nyugat-európai országban telepített Lance nukleáris rakétákat helyette­sítő eszközök kidolgozása érdekében, új levegős föld rakétákat­­kell kifej­leszteni, és korszerűsíteni kell a nukleáris tüzérséget. A Krasznaja Zvezda úgy véli, hogy az 1990-es évek közepén — ha a mai tervek nem változnak — a NATO európai nukleáris fegyvertára 1300 légi telepítésű szárnyasrakétából, 600 földi telepítésű robotrepülőgép­ből és ballisztikus rakétából, 400 da­rab, 155 milliméteres lövegekből ki­lőhető nukleáris töltetből fog állni, vagyis a NATO legalább kétszer any­­nyi nukleáris eszközt kíván elhelyez­ni az előretolt állomásoztatású ame­rikai erők kötelékében, mint am­eny­­nyit az aláírt szerződés alapján le kell szerelni. Ezek az eszközök az Egyesült Ál­lamok tulajdonában lesznek. Ameri­ka ma 335 ezer embert tart fegyver­ben Nyugat-Európában, ami száraz­földi erőinek harminc százaléka. Kü­lönösen nagy az amerikai erők kon­centrációja a szovjet határok köz­vetlen közelében. Így a szerződéssel kapcsolatos kedvező hírek mellett bőven ad okot az aggodalomra az egyidejűleg folytatódó amerikai fegy­verkezés, amely azt jelzi, hogy az óceánon túl továbbra sem mondtak le a fölény megszerzésének lehetősé­géről. (MTI)

Next