Népszabadság, 1988. február (46. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-01 / 26. szám
2 Nem hozott eredményt a sandinisták és a kontrák első közvetlen kapcsolatfelvétele Az álláspontok érdemi közeledése nélkül fejeződtek be San Joséban a nicaraguai kormány és az ellenforradalmárok képviselőinek első közvetlen tárgyalásai. A két napig tartó megbeszéléseken részt vettek Bosco Vivas managuai segédérsek vezetésével a nicaraguai püspöki konferencia megbízottai, valamint a két tárgyaló küldöttség külföldi tanácsadói is. A két fél megállapodott abban, hogy február 10-én újabb tanácskozást tart, ezúttal Guatemala fővárosában. A Costa Rica-i fővárosban folytatott párbeszédet a nicaraguai küldöttség egy hatékony tűzszüneti megállapodás kidolgozására kívánta felhasználni. Az ellenforradalmárok azonban alapvető politikai engedményeket követeltek a sandinista vezetéstől. Az álláspontok ugyan nem közeledtek, de a tárgyalások utáni sajtóértekezleten Victor Hugó Tinoco külügyminiszter-helyettes, a nicaraguai küldöttség vezetője viszszafogottan csak annyit mondott, hogy a kontrák javaslata néhány pontban eltér a közép-amerikai államfők augusztusi megállapodásának szellemétől. Az Egyesült Államok Nicaraguával kapcsolatos álláspontjának további alakulására váró két küldöttség Guatemalavárosban annak a döntésnek az ismeretében újítja fel a megbeszéléseket, amelyet az amerikai kongresszus február első hetében hoz a kontrák segélyezéséről. Fernando Chamorro, a nicaraguai ellenforradalmárok egyik vezetője, élve a nicaraguai kormány amnesztiájával, pénteken visszatért Managuába. Chamorro hazaérkeztekor adott nyilatkozatában kifejtette, hogy folytatja a politikai harcot és kapcsolatot keres az ellenzéki pártok és szakszervezetek Nicaraguai Demokratikus Koordináció (CDN) nevű szervezetével. Chamorro a hatvanas években részt vett a Somozaellenes felkelésben, és a diktátor elleni merényletkísérlet miatt 1978- ban bebörtönözték. A diktatúra megdöntése után, 1981-ben, mivel nem értett egyet a sandinista vezetés politikájával, elhagyta az országot, és az ellenforradalmi, úgynevezett Nicaraguai Demokratikus Erő (UDN) nevű szervezet élére állt. Egységeivel az ország déli határán nyitott frontot a kormány ellen. A nicaraguai ellenzék és a kormány tárgyalásaival kapcsolatos hír, hogy a nicaraguai indiánok egyik csoportja a megbékélési tárgyalások folytatása mellett döntött. Ezt a jatama indiánok vezetője jelentette ki Tomas Borge nicaraguai belügyminiszterrel folytatott négynapos megbeszélései befejeztével. A karibtengeri partvidéken élő indiánok egyes csoportjai évek óta a nicaraguayi ellenforradalmárok oldalán, harcolnak, mások, köztük a Brooklyn Rivera vezette jatama indiánok hajlandók elfogadni a kormány autonómiára vonatkozó ajánlatát. Az őslakos indiánok ragaszkodnak a föld és a természeti erőforrások feletti rendelkezés jogához, valamint az önálló szervezetek alakításának lehetőségéhez. (MTI) Ami nemrégen még elképzelhetetlen volt: a sandinisták és a kontrák képviselői együtt ülnek a tárgyalóasztal körül. Bush nyerte az első republikánus erőpróbát ( WASHINGTONI TUDÚSITONKTÚL ) Az 1988-as amerikai elnökválasztási kampány február 8-án kezdődik az Iowa állambeli előválasztásokkal. A hét végén azonban Michigan államban már megválasztották azokat a küldötteket, akik részt vesznek a republikánus párt augusztusi elnökjelölő konvencióján. A michigani próba jelentőségében, súlyában nem ér fel azokkal az előválasztásokkal, amelyeken minden jelöltindul majd. Alkalmas volt viszont bizonyos erőviszonyok tisztázására. A michigani küldött kijelölése kétlépcsős. Előbb az egyes választókerületekben jelölték ki azokat a delegátusokat, akik most szombaton megválasztották a kongresszusi küldötteket. Az első forduló másfél évvel ezelőtt, 1986 augusztusában volt. Ezért aztán a jelenlegi köztársasági párti mezőnyből csak három jelölt köré csoportosultak a küldöttek. George Bush alelnök, Jack Kemp New York-i képviselő és Pat Robertson televíziós prédikátor hívei vívtak egymással csatát. A michigani elnökválasztáson végül is Bush győzött , 37 delegátust nyerve. Kempnek 32, Robertsonnak pedig 8 küldött jutott. Pat Robertson illegális trükkökkel vádolta az alelnök követőit, s bejelentette: bírósághoz fordul. Bush saját győzelmét „nagynak és tisztának” nevezte és a michigani előválasztást 1988 első jelentékeny, eligazító eseményének nevezte. K. A. Vita a Spiegelben megielent Waldheim-dokumentumról ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Der Spiegel című hamburgi hetilap legfrissebb számában jugoszláv forrásból származó, nagy visszhangot keltő dokumentumot közöl Kurt Waldheim osztrák elnök második világháborús tevékenységével kapcso latban. Az ismert belgrádi hadtörténész, Dusan Plenca által felfedezett okmány azt állítja: Waldheim a német hadsereg, a Wermacht hadnagyaként 1942-ben a boszniai Kozara hegységben partizánalakulatokkal folytatott véres harcok után több mint négyezer polgári személy deportálását rendelte el. A szóban forgó dokumentum lényege egy távirat, amelyet a németekkel együttműködő fasiszta horvát hadsereg egyik ezredese küldött főhadiszállásának. Ebben Kurt Waldheim követelésére hivatkozva veti fel a főleg gyermekekből és nőkből álló fogolycsoport deportálását. Ezek többsége — a Spiegel cikke szerint — később koncentrációs táborokban elpusztult. Mannnfred Meesschmidt nyugatnémet történész, a Waldheim múltjának tisztázására létrehozott nemzetközi történészbizottság tagja egy hét végi rádiónyilatkozatában kifejtette: amennyiben a hamburgi hetilap által közzétett jugoszláv dokumentum hitellel, úgy Waldheim „a háborús bűnök közvetlen közelségébe került”. Az osztrák elnök szóvivője az okmányt „nyilvánvaló hamisítványnak” minősítette, hozzátéve: Waldheimnek a Wermachtnál való szolgálati ideje alatt soha nem volt parancshozatali joga, így nem rendelhette el fogolycsoportok deportálását. A Spiegelben közzétett táviratról az osztrák elnöknek nincs tudomása — közölte a szóvivő. Gy. S. t*.. . « /, NÉHÁNY SORBAN Hoszni Mubarak vasárnap kétnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. Az egyiptomi elnök mia Mitterrand francia államfővel, kedden Jacques Chirac miniszterelnökkel tárgyal legújabb közel-keleti kezdeményezéséről, a Perzsa (Arab)-öböl helyzetéről és Egyiptom adósságtörlesztésének átütemezéséről. (MTI) II. János Pál pápa szombaton magánkihallgatáson fogadta Branko Mikulics jugoszláv kormányfőt, aki két napig az olasz kormány és az ipari körök képviselőiveltárgyalt Rómában. A pápai állam illetékesei csak a találkozó tényét közölték, a félórás kihallgatáson elhangzottakról nem hoztak nyilvánosságra részleteket. (MTI) Madridban kezdett hivatalos látogatásit szombaton Raúl Alfonsín argentin elnök. Tárgyalásain megkülönböztetett szerepet kapnak a gazdasági kérdések. Argentína gazdasági helyzetét Madridban drámainak minősítik, s a Spanyolországgal szemben fennálló tetemes adósság az egyik meghatározó eleme a két ország viszonyának. (MTI) Szombaton eltemették Csang Csingkuót, Tajvan elhunyt elnökét. Gyászolók százezreinek sorfala szegélyezte a főváros, Tajpej főútvonalait, amelyeken a temetési menet lassan végighaladt. (AP) Új tervezési és vállalatirányítási rendszer bevezetéséről döntött a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának plénuma. A változtatások fő célja a Laoszra mindmáig jellemző naturális gazdálkodás mihamarabbi meghaladása, ra bővülő árutermelésre alapuló egységes nemzeti piac kialakítása. (Tudósítónktól.) Bejrútba utazott péntek éjjel a libanoni szír hírszerzés főnöke, hogy kieszközölje a szerdán elrabolt Ralph Schray nyugatnémet mérnök szabadon bocsátását. Hírek szerint mag® Háfez Asszad szír elnök küldte Libanonba Ghazi Kanaan dandártábornokot, hogy személyesen vegye kézbe a Schray-ügyet. (MTI) Túlnyomó többséggel a liberális párttal való egyesülésre szavaztak a Brit Szociáldemokrata Párt (SDP) küldöttei vasárnap Sheffieldben tartott rendkívüli konferenciájukon. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1988. február 1., hétfő Angolai—amerikai eszmecsere Namíbiáról Új elemek merültek fel a Namíbia függetlenné válásának folyamatáról tartott angolai—amerikai tárgyalásokon — jelentette be az angolai külügyminisztérium szombaton nyilvánosságra hozott közleménye a Chester Crocker amerikai külügyi államtitkár és Afonso Van Dunem angolai külügyminiszter közötti megbeszélésekről. A közlemény szerint a Luandában pénteken befejeződötteszmecserén a két fél megállapodott abban, hogy tanulmányozza ezeket az új elemeket, ám nem részletezte, hogy konkrétan miről van szó. Az afrikai ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár szerdától tárgyalt az angolai fővárosban Namíbia függetlenségének kikiáltásáról, az Angola déli részére betört délafrikai csapatok és az országban tartózkodó kubai katonák kivonásának kérdéseiről. A lulandai közlemény szerint a tanácskozásokon az angolai küldöttség tagjaként részt vett Jorge Bisquet, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. (MTI) Elutazott Moszkvából a szaúdi külügyminiszter Szaúd el-Feiszal herceg szaúd-arábiai külügyminiszter szombaton munkalátogatását befejezve elutazott a Szovjetunióból. A szaúdi külügyminiszter kollégájával, Eduard Sevardnadzéval és Andrej Gromiko államfővel tárgyalt a szovjet fővárosban. A megbeszéléseken főként a közel-keleti helyzettel, az iraki-iráni háborúval és a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő kérdésekről volt szó. (MTI) Mauno Koivisto az esélyese a finn elnökválasztásnak (Tudósítónktól.) Tegnap kezdődött és ma fejeződik be az elnökválasztás Finnországban. A közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb eséllyel az eddigi elnök, Mauno Koivisto indul. A szavazóhelyiségeket ma este nyolckor zárják be, az első nem hivatalos eredmények a késő esti órákban várha tók. Arról szavaznak a finn állampolgárok, hogy kit akarnak elnöküknek a következő hat esztendőre. A közvélemény-kutatások adatai szerint a legnagyobb eséllyel az eddigi elnök, Mauio Koivisto indul. S nem kizárt, hogy az új választási törvény alapján már az első fordulóban megszerzi a szavazatok abszolút többségét. Az eddigi gyakorlattal ellentétben ugyanis nem feltétlenül a 301 elektor választja meg az elnököt. Ha a most induló öt jelölt közül valamelyikük már az első fordulóban megkapja a szavazatoknak több mint a felét, már elnöknek tekinthető. Ellenkező esetben az elektorok személyére is szavaznak Finnországban. Amennyiben az első fordulóban nem születik meg a többség, az elektorok kollégiuma február 15-én dönt titkos szavazáson az elnök személyéről. Az új elnököt március elsején iktatják be hivatalába. Az öt jelölt közül a közvéleménykutatások adatai szerint Mauio Koivistó a szavazatok több mint ötven százalékát kapja, az utána következő jelöltnek, a jelenlegi, miniszterelnöknek még húsz százalékot sem jósolnak. A korábbi időszakban koalíciós partnerként szerepelt, s a tavaly márciusi választások után ellenzékbe szorult Centrum Párt jelöltje, Paavo Vayrynen nem annyira a sikerbe vetett hit, mint inkább politikai jövője érdekében szállt be most a küzdelembe. A közvéleménykutatások előrejelzései tükrözik a baloldal megosztottságát: a többségi, kommunistákat is tömörítő, népfront jellegű bázison induló Kalevi Kivistönek tíz százalék körül, a demokratikus alternatíva képviseletében induló Jouko Kajanojának alig néhány százalékot ígérnek. Mindazonáltal alaposan megváltozhat a kép, ha az első fordulóban nem születik meg a végeredmény, például a szavazáson való alacsony részvétel miatt. K. Nyirő József Genscher üzenete az NDK vezetőihez ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter a hét végén üzenetet intézett az NDK vezetőihez, hogy bocsássák szabadon a múlt napokban letartóztatott személyeket. A külügyminiszter a szabaddemokrata párt egyik krefeldi szervezete előtt mondott beszédében azt hangsúlyozta: a két német állam különleges felelősséget visel Európa békéjéért, biztonságáért, a leszerelés ügyéért. — Ebből kiindulva minden elkerülendő, ami megnehezítheti e feladat teljesítését — mutatott rá Genscher, azt a nézetét hangoztatva, hogy az utóbbi hetekben hozott NDK-beli intézkedések megterhelhetik a két német, állam viszonyát. Hasonló összefüggésben szólt a történtekről Dorothee Wilms, a szövetségi kormány belnémet kapcsolatok minisztere is. A Welt am Sonntag című lapnak nyilatkozva a miniszter bírálta az NDK hatóságainak fellépését az úgynevezett független békemozgalmi aktivistákkal szemben. Wilms asszony megítélése szerint az intézkedések ellentétben állnak azokkal az emberi jogokra vonatkozó szerződésekkel, amelyeket az NDK is aláírt. A miniszter egyidejűleg reményét fejezte ki, hogy nem következik be törés a két német állam együttműködésében, és az NDK- ból érkező látogatóforgalom ugyanolyan magas szinten maradhat, mint a múlt esztendőben. Több más szociáldemokrata vezető mellett állást foglalt a kérdésben Oskar Lafontaine, az SPD elnökhelyettese is. Egy hét végi nyugat-berlini felszólalásában a szociáldemokrata vezető szolidárisnak nyilvánította magát az NDK-beli intézkedések által érintett személyekkel. Lafontaine az eseményeket úgy értékelte, mint amelyek nem illenek bele annak a nagy fontosságú dokumentumnak a szellemébe, amelyet az NSZEP és az SPD képviselői fogalmaztak meg a közelmúltban a rendszerek közötti vitáról. Győri Sándor A Vatikán képviselőjének megbeszélései Prágában ( PRÁGAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Csehszlovákia és a Vatikán kapcsolatairól tárgyalt Prágában Francesco Colassuonno érsek, különleges megbízatású apostoli nuncius. Colassuonno tizenegy napot töltött Csehszlovákiában, s Prágán kívül ellátogatott Olomoucba és Nagyszombatra is, ahol egyházi vezetőkkel találkozott. A Vatikán képviselője tárgyaló partnerével, Vladimír Janku miniszterhelyettessel, a kormány egyházügyi titkárságának vezetőjével főként megüresedett megyéspüspöki székek betöltéséről folytatott véleménycseréket. Fogadta őt Matej Lucan miniszterelnök-helyettes is. A hét végén befejeződött látogatást mindkét részről a decemberben, Rómában lezajlott megbeszélések folytatásának tekintik. A felek abban állapodtak meg, hogy hamarosan újból találkoznak, ezúttal Rómában. A látogatásról kiadott CTK-közlemény hangoztatja, hogy a most zárult tárgyalási forduló hozzájárult a megvitatott problémák mélyebb megértéséhez. A tárgyalások megélénkülése mindenképpen a megegyezési kilátások javulására utal. Mint egy múlt heti prágai sajtótájékoztatón elhangzott, a megbeszélések érzékeny szakaszba jutottak. A legfőbb nyitott kérdés az új püspökök személyének kijelölése. Mivel a legutóbbi hónapokban újabb két megyéspüspök halálozott el, pillanatnyilag a tizenkét római katolikus püspökségből kilencben betöltetlen a szóban forgó főpapi méltóság. A csehszlovák állam képviselőinek az az álláspontja, hogy ez a helyzet nem tekinthető kielégítőnek, s részükről nincs hiány jóakaratban a probléma rendezésére. Prága tudomásul vette a püspökjelöléssel kapcsolatos vatikáni feltételeket, ugyanakkor elvárja, hogy a jövendő egyházi méltóságok lojálisak legyenek az állammal szemben. Mint legutóbbi nyilatkozatában Vladimír Janku rámutatott: Csehszlovákiának érdeke a jó, normális viszony a Vatikánnal, amelynek a realizmuson, a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia. Kis Tibor Kettősség jellemzi a rakétaszerződés washingtoni ratifikációs vitáit Szovjet lapok az amerikai pótfegyverkezési törekvésekről A vasárnapi szovjet lapok heti külpolitikai összefoglalóinak vezető témája a washingtoni csúcstalálkozón kötött, a közepes és kisebb hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról intézkedő szerződés ratifikálásának vitája. Az amerikai kormányzat ezzel kapcsolatos viselkedésének kettősségére hívja fel a figyelmet a Pravda, a Krasznaja Zvezda és a Szovjetszkaja Rosszija. A Pravda hangsúlyozza, hogy a szerződést — amelyet a szenátus külügyi és hadügyi bizottsága vizsgál — támogatja Ronald Reagan elnök, George Schultz külügyminiszter, Frank Carlucci hadügyminiszter, Jonathan Harpe altengernagy, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának alelnöke és Max Kampelman, a genfi tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője. Az elnök kijelentette, hogy karnyújtásnyira van a jelentősebb második, a hadászati támadófegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről kötendő szerződés, utalva ezzel a május végére várt moszkvai csúcsra. Ugyanakkor a nemzetbiztonsági stratégiáról szóló elnöki jelentésből világosan kiolvasható, hogy „az amerikai nemzeti érdekeket továbbra is a Szovjetunió fenyegeti leginkább”. Frank Carlucciis úgy foglalt állást a szenátus hadügyi bizottsága előtt, hogy a NATO-nak továbbra is korszerűsítenie kell nukleáris erőit, folytatni kell rá kutatásokat az öt nyugat-európai országban telepített Lance nukleáris rakétákat helyettesítő eszközök kidolgozása érdekében, új levegős föld rakétákatkell kifejleszteni, és korszerűsíteni kell a nukleáris tüzérséget. A Krasznaja Zvezda úgy véli, hogy az 1990-es évek közepén — ha a mai tervek nem változnak — a NATO európai nukleáris fegyvertára 1300 légi telepítésű szárnyasrakétából, 600 földi telepítésű robotrepülőgépből és ballisztikus rakétából, 400 darab, 155 milliméteres lövegekből kilőhető nukleáris töltetből fog állni, vagyis a NATO legalább kétszer anynyi nukleáris eszközt kíván elhelyezni az előretolt állomásoztatású amerikai erők kötelékében, mint amenynyit az aláírt szerződés alapján le kell szerelni. Ezek az eszközök az Egyesült Államok tulajdonában lesznek. Amerika ma 335 ezer embert tart fegyverben Nyugat-Európában, ami szárazföldi erőinek harminc százaléka. Különösen nagy az amerikai erők koncentrációja a szovjet határok közvetlen közelében. Így a szerződéssel kapcsolatos kedvező hírek mellett bőven ad okot az aggodalomra az egyidejűleg folytatódó amerikai fegyverkezés, amely azt jelzi, hogy az óceánon túl továbbra sem mondtak le a fölény megszerzésének lehetőségéről. (MTI)