Népszabadság, 1988. március (46. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

2 Szerdán folytatódnak a tárgyalások Managua és a kontrák képviselői között Tanácskozás Hamburgban a közép-amerikai békefolyamatról A nicaraguai kormány és az el­­lenforradalmárok közötti tűzszüneti tárgyalások újabb fordulóját már­cius 2. és 4. között Guatemalaváros­­ban tartják. Ezt Julio Martini guatemalai­­kül­ügyminiszter-helyettes jelentette be. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokon való részvételbe beleegyeztek mind a managuai kormány, mind a kont­rák képviselői. Prospero Penados guatemalai ér­sek közölte, hogy országának kor­mánya és egyháza kész biztosítani minden feltételt a tárgyalás lebo­nyolításához. A nicaraguai korm­ánycsapatok­ tá­madást indítottak az ország északi részén fekvő Nueva Segorda tarto­mányban­ az ellenforradalmárok el­len. Ebben a térségben a kontrák nem sokkal korábban terrorista tá­madásokat hajtottak végre, megölve húsz embert. A sandinista hadsereg különlegesen kiképzett egységei és az ellenforradalmárok összecsapásá­ban tíz kontra életét vesztette. A kormányerők nagy­­mennyiségű fegy­vert és lőszert zsákmányoltak. Az Európai Közösség és Közép- Armerika összesen 21 országának külügyminiszterei hétfő délelőtt Haimsburgban kétnapos tanácskozást kezdtek a­ közép-amerikai békefo­lyamat előmozdításáról, a gazdasá­gi és politikai együttműködés el­mélyítéséről. A tanácskozás immáron a negye­dik ilyen­­konferencia. Az évenként sorra kerülő összejövetelen az EK tizenkét tagállamán kívül Costa Ri­ca, El Salvador, Guatemala, Hondu­ras, Nicaragua, valamint a Conta­­dora-országok, Kolumbia, Mexikó, Panama és Venezuela képviselői folytatnak véleménycserét. A konferenciát Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár és külügyminiszter irányítja, és részt vesz rajta Jacques Delors, az EK bizottságának elnöke is. A hamburgi értekezlet fő célja két nyilatkozat elfogadása. Ezekben a nyugat-európai országok állást foglalnak a közép-amerikai békefo­lyamat kérdésében, ismét támoga­tásukról kívánják biztosítani Arias Costa Rica-i elnök ismert béketer­vét, és be akarják jelenteni, hogy a békefolyamat előrehaladásának mér­téke szerint bővítik pénzügyi és gazdasági segítségüket. Hans-Dietrich Genscher az érte­kezleten mondott beszédében meg­erősítette az EGK-nak a térség hosz­­szú távú támogatására irányuló készségét, és megígérte: a nyugat­európai országok konstruktív mó­don közre kívánnak működni a kö­zép-amerikai országok gazdasági ak­ciótervének megvalósításában. Az 1988-tól 1990-ig érvényes terv­re a térség országai 1,4 milliárd dol­lárt irányoztak elő. A nyugatnémet miniszter beszédében kiemelte: az elképzeléseket még egyeztetni kell más nemzetközi tényezőkkel, szer­vezetekkel, így az ENSZ-szel is, amelynek főtitkára a közeli hetek­ben szintén javaslatokat fog előter­jeszteni erre vonatkozóan. — A térség újjáépítése és gazda­sági felélénkítése szempontjából a legfontosabb feltétel a békefolya­mat továbbvitele és befejezése, va­lamint tartós demokratikus intéz­mények megteremtése — mondotta Genscher. Szorgalmazta, hogy a konfliktus övezetében a szemben ál­ló felek tegyék le a fegyvert, foly­tatódjon a nemzeti megbékélés és a belső ellenzékkel való politikai pár­beszéd, s ily módon érjenek el kéz­zelfogható eredményeket. Mint jelezte, Brüsszelben igen nagy rokonszenvvel fogadják azt a tervet, hogy Közép-Amerikában meg akarják alapítani a politikai vita és véleménycsere regionális fórumát, vagyis a közép-amerikai parlamen­tet. Reményét fejezte ki, hogy az alapító okmányt hamarosan minde­nütt ratifikálják, és nemsokára meg­tarthatják a közép-amerikai parla­menti választásokat. (MTI) Mitterrand ellenzi a rövid hatótávolságú rakéták korszerűsítését Francois Mitterrand francia elnök két nappal a NATO csúcsértekezle­te előtt ismét állást foglalt a Nyu­­gat-Európában telepített rövid ha­tótávolságú rakéták fejlesztése el­len. A francia államfő a legnagyobb példányszámú lapnak, az Ouest- France-nak adott interjúban kije­lentette, hogy az európai biztonság szempontjából ma a legsürgősebb teendőnek a hagyományos fegyver­zetek egyensúlyának megteremtését tartja. Az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú rakéták korszerűsíté­se szerinte ellentmondásos és ked­vezőtlen túlfegyverkezés lenne. Mit­terrand másrészt komoly politikai problémának nevezte az Egyesült Államok jövendő katonapolitikájá­nak alakulását. Az elnök e lapnyilatkozattal csak nyomatékosabbá­ tette azt az állás­­foglalást, amit " pár nappal előbb Dublinban, az ír parlament két há­za előtt mondott beszédében és Charles Haughey ír miniszterelnök­kel folytatott tárgyalásain fejtett ki. Mitterrand az ír parlamentben vilá­gosan kimondta, hogy nem támogat­ja az Európában megmaradt ameri­kai nukleáris fegyverek fejlesztését az első szovjet—amerikai leszerelé­si megállapodás után. Hozzátette: Európa érdekeit kifejezésre kell jut­tatni a folyamatban levő és elkövet­kezendő leszerelési tárgyalásokon. (MTI) A várakozásoknak megfelelően Bush és Dukak is győzött Maine-ben A várt eredményt hozták a hét végén a Maine államban megtartott küld­öttjelölő párttanácskozások. A republikánus párt jelöltjei közül George Bush alelnök — aki ugyan hivatalosan Texasban van bejegyez­ve a választási névjegyzékbe, de Maine államban van háza és ott töl­ti szabadságát — valamennyi kül­döttet megszerezte magának. A de­mokratáknál a verseny Michael Du­kakis massachusettsi kormányzó győ­zelmét hozta, itt azonban komoly meglepetést okozott, hogy Jesse Jackson, a fekete bőrű lelkész igen szoros második volt, s például az állam legnagyobb városában, Port­­landban ő szerezte meg a szavaza­tok többségét a pártgyűléseken. Jackson már az eddigi előválasztá­sokon és párttanácskozásokon is igen jól szerepelt, s bár a szakértők sze­rint nincs esélye az elnökjelöltség megszerzésére, komoly tényező le­het a végleges jelölt kiválasztásában és a demokrata párt politikai prog­ramjának kialakításában. A héten még lesz két államban párttanácskozás, illetve előválasztás — ezúttal kizárólag a republikánus párti szavazók számára —, a figye­lem azonban már teljes mértékben a „szuperkeddre” összpontosul. Már­cius 8-án egyszerre húsz államban döntenek a szavazók arról, melyik jelöltet támogatják. Mivel ekkor a két párt elnökjelölő tanácskozása küldötteinek nagyjából egyharma­­dát választják meg, az elnökségért versenyben lévő politikusok már va­lósággal megszállták az érintett ál­lamokat korteskörútjukon. (MTI) Perfelújítás Tilalmaim gyilkosának ügyében ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Düsseldorf tartományi bíróságán március 10-én felújítják Wolfgang Ottó egykori SS-szakaszvezető pe­rét. Ottóról tavaly májusban­­ a kre­­feldi bíróság megállapította: részt vett Ernst Thälmann-nak, a háború előtti Német Kommunista Párt el­nökének, a Reichstag képviselőjé­nek meggyilkolásában. Emiatt a bí­róság négyévi börtönbüntetésre ítélte a buchenwaldi koncentrációs tábor hajdani őrét. Az NSZK Szövetségi Törvényszé­ke azonban helyt adott a vádlott fellebbezésének, és az ügy újratár­gyalását rendelte el, azzal az indok­lással: nem állapítható meg teljes pontossággal a vádlott részvétele Thalmann 1944 augusztusában tör­tént kivégzésében. Már a krefeldi pert is sok éven át tartó jogi csűrés-csavarás előzte meg. Végül is kizárólag Thalmann NDK-ban élő lányának kitartásán múlt, hogy Ottó a vádlottak pad­jára került. De a másfél évtizedes huzavona nem maradt következmé­nyek nélkül: mire a per megkez­dődött, minden egykori szemtanú halott volt már. Győri Sándor NÉPSZABADSÁG 1988. március 1., kedd NÉHÁNY SORBAN A Varsói Szerződés és a NATO huszonhárom tagállamának képvise­lői hétfőn Bécsben ismét megbe­szélést tartottak, amelyen folytatták az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről tartandó tárgyalások mandátumának kidolgozását. (TASZSZ) Zavargások voltak az azerbajdzsá­­ni Szumgajt városában február 28- án. Az erről szóló jelentés szerint huligánok egy csoportja provokálta a zavargásokat, a garázda és erő­szakos cselekményeket. Intézkedé­seket foganatosítottak a városban az élet normalizálása, a fegyelem és a közrend biztosítása érdekében. (TASZSZ) Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a központi bizottság titkára hétfőn találkozott Ali Szalem al- Beiddel, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkárával, aki gyógykezelé­sen tartózkodik a szovjet főváros­ban. (MTI) Brazília előzetesen megállapodott bankhitelezőivel egy 6,4 milliárd dolláros új hitelcsomagról és a tör­lesztések folytatásáról — jelentette be a hét végén Mailson da Nobrega brazil pénzügyminiszter. (AP) A mozambiki egészségügyi minisz­térium szerint a Renamo elnevezé­sű, kormányellenes szervezet fegy­veres akcióinak következtében Mo­­zambikban az egészségügyi­­intéz­­mények 30 százaléka vált használ­hatatlanná. A rendkívüli nehézsé­gek miatt Mozambik egyes körzetei­ben az öt év alatti gyermekek ha­lálozási aránya eléri az 50 száza­lékot. (TASZSZ) Kenyában hétfőn ismét Dániel Arap Mólt kiáltották ki köztársasági elnöknek. Moi harmadik — öt évre szóló — elnöki mandátumát kezdi meg. (AFP) Szovjet tiltakozás az Amerika Hangja felforgató adásai miatt A Szovjetunió külügyminisztériu­ma hétfőn erélyesen tiltakozott az Egyesült Államok moszkvai nagy­­követségénél amiatt, hogy az Ame­rika Hangja nevű rádióállomás az utóbbi időben jelentősen fokozta a Szovjetunióba irányuló adásainak felforgató jellegét. Mint a tiltakozás rámutat: az adásokban durván elferdítik a balti köztársaságok történelmével kapcso­latos tényeket, provokatív rágalma­zásokat hangoztatnak arról, hogy a szovjet Baltikumban a nacionalista érzelmek fokozódnak, s kijelentik, hogy az Egyesült Államok támo­gatja azokat az erőket, amelyek nem fogadják el a Szovjetunió tár­sadalmi rendjét. Ezeket az adáso­kat nem lehet másképp értékelni, min­t a balti köztársaságok ,és a Szovjetunió belügyeibe történő be­avatkozást, a Szovjetunió népeinek barátsága ellen, nemzetiségi kapcso­latrendszerének megbontására irá­­nyuló tevékenységet. Mindezek el­lentmondanak a két ország közötti kapcsolatok javítását célzó tavaly decemberi szovjet—amerikai csúcs­­találkozón elfogadott megállapodá­sok szellemének. A külügyminisztériumi tiltakozás szerint a rádióállomás adásai a lit­vánok, a lettek és az észtek, a szov­jet emberek felháborodását váltják ki. Ezt egyértelműen bizonyítják azok a nagygyűlések, amelyeket az adások ellen tartottak. A három balti köztársaság parlamentje a képviselők követeléseinek eleget té­ve tiltakozó nyilatkozatot fogadott el a szuverén köztársaságok bel­­ü­gyeibe történt amerikai beavatko­zás ellen, amely ellentétes az ENSZ alapokmányával, a helsinki záró­­dokumentummal és a nemzetközi jogi normákkal — mutat rá a szov­jet külügyminisztérium tiltakozása. (MTI) Májusra halasztották a JKSZ országos értekezletét a BELGRÁDI TUDÓSÍTÓNKTÓL A JKSZ Központi Bizottsága Bos­­ko Krunics elnökletével megtartott hétfői ülésén elnökségének javasla­tára úgy határozott, hogy a párt or­szágos értekezletét későbbre halaszt­ják, és most március helyett május elején tartják meg. A testület rámutatott, hogy az egész társadalom sokat vár a kon­ferenciától, s döntését a tanácskozás alapos előkészítésének szükségessé­gével indokolta meg. A plénum meg­vitatta és elfogadta az országos ér­tekezlet irányelveit. A 36 oldalas do­kumentum egyebek között hangsú­lyozza, hogy a kommunista szövet­ségnek meg kell változtatnia eddigi tevékenységi elveit­ és módszereit. Fel kell hagynia azzal a gyakorlat­tal, amely szerint eszmei-politikai vezető szerepet az állami és társadal­mi szervekben, szervezetekben köz­vetlenül, vagy a kommunistákon ke­resztül, a pártfegyelemre hivatkoz­va, közvetve érvényesítette. Megál­lapítja: mivel a politikai rendszer intézményeitől azt követeljük, hogy önállóan és felelősségteljesen működ­jenek, a pártnak elsősorban az in­tézményekben dolgozó kommunisták körében kell tevékenykednie, egyön­tetű álláspontot, cselekvési egységet kialakítania. Az ülésen Radisa Gacsics, a KB- elnökség titkára ismertette a KB és a KB-elnökség elmúlt 20 hónapi, a párt 13. kongresszusa óta végzett munkáját. Kiemelte, hogy a JKSZ vezető szerveinek figyelme a párt egységének erősítésére összpontosult. A legnagyobb gond az — mondotta —, hogy fontos kérdésekben általá­ban igen hosszú ideig tart, sőt ese­tenként egyáltalán nem sikerül az egységes, világos álláspont kialakí­tása. A párt határozatait nem való­sítják meg következetesen, a JKSZ vezető szerveinek tevékenysége sem elég hatékony. Márkus Gyula Sűrűsödnek a városok elleni légitámadások az iraki-iráni fronton Bagdadban hétfőn bejelentették, hogy az összes iráni várost célpont­nak tekintik a hajnali rakétatáma­dás miatt. Teherán az ENSZ-főtitkár közbelépését kérte, hogy ne újuljon ki a városok elleni légitámadások so­rozata. Az iraki katonai szóvivő hétfőn közölte, hogy hajnalban Bagdadban sok ember meghalt két iráni raké­ta becsapódása következtében. (Irán három rakétáról adott ki­jelentést.) A szóvivő azzal fenyegette meg Iránt, hogy megtorlást alkalmaz. Ki­jelentette, hogy az összes iráni vá­rosra képesek csapást mérni bombá­zóikkal vagy rakétáikkal. Bagdad­ban és más iraki nagyvárosokban a közeljövőben kiürítési gyakorlato­kat fognak tartani. Teheránból Ali Akbar Velajati külügyminiszter levelet intézett Pe­rez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz, hogy akadályozza meg az iráni vá­rosok elleni iraki légitámadásokat. Az 1980 óta folyó háborúban több­ször is előfordult már, hogy vala­melyik fél az ellenség hátországá­ban levő polgári célpontok pusztítá­sához folyamodott. Irak és Irán között kíván közve­títeni teheráni látogatása során Tur­­gut­­zal. A török kormányfő vasár­nap érkezett az iráni fővárosba. Az IRNA iráni hírügynökség szerint Hoszein Muszavi iráni kormányfő­vel időszerű regionális és szélesebb nemzetközi kérdéseket tekintenek át, melyeknek nagy jelentőségük le­het a térség békéjének és az egyet­értésnek a kialakításában. A ter­vek szerint özal hat hét múlva Bag­dadba is ellátogat. A Fehér Ház hétfőn cáfolta azo­kat a sajtóértesüléseket, melyek sze­rint két héttel ezelőtt Reagan elnök megbízottja titokban Teheránban járt, hogy a két ország közötti dip­lomáciai kapcsolatok új­raf­el­vételé­ről tárgyaljon. Az erről szóló híresztelések a lon­doni The Observer vasárnapi szá­mában jelentek meg. Martin Fitz­­water, a Fehér Ház szóvivője sze­rint se hivatalos, se nem hivata­los kezdeményezés nem történt Wa­shington részéről, bár hozzátette: ha Reagan elnök barátai mégis jártak Teheránban, akkor azt az elnök tud­ta nélkül tették. (AFP) Miért állított saját elnökjelöltet az FKP? A LHumanité igazgatója nyilatkozik lapunknak a párt választási politikájáról A francia elnökválasztások előtti politikai helyzetről, s benne az FKP szerepéről nyilatkozott a Népszabadságnak Roland Leroy, az FKP PB tagja, a L’Humanité igazgatója. — Az FKP volt az első — emlé­keztetett —, amely — André Lajoim­e személyében — elnökjelöltet állított; ő az egyetlen, akit demokratikusan választottak ki erre a szerepre. A párt jó elnökválasztási kampányt kezdett, a gyűlések népesek, és fó­rumként szolgálnak álláspontunk ki­fejtésére. Olvasóik bizonyára tudják, hogy az FKP számára ez rossz vá­lasztás lesz, mert az antidemokrati­kus törvény miatt a második fordu­lóban már csak az a két jelölt vehet részt, aki az elsőben a legtöbb sza­vazatot kapta. Ez a választókat egy­fajta amerikai stílusú bipolaritás ut­cájába kényszeríti, ami hátrányos a kommunista pártra. Hátrányokról szólván, az FKP egyfajta cenzúra ál­dozata a televízióban: álláspontun­kat vagy elhallgatják, vagy lénye­gesen eltorzítják, karikírozzák, hogy ezzel is üssenek rajtunk. A jobboldalnak három jelöltje van: Chirac miniszterelnök, Barre volt miniszterelnök, és Le Pen, a fasisz­­toid szélsőjobboldal részéről. Mitter­rand elnök még nem jelentette be, hogy indulni szándékozik, de erre nyilván hamarosan sor kerül, ő az a jelölt lesz, aki igyekszik majd olyan képet kialakítaná magáról, mint aki a pártok fölött áll, s az ösz­­szefogást testesíti meg, nem pedig pusztán a szocialista párt jelöltje. A mi véleményünk szerint az alap­kérdésekben — mint amilyen a gaz­daság, a kizsákmányolás, a szabad­ságjogok elleni támadások, a taka­rékossági politika, a leszerelési fo­­lyamat fékezése, a Kis-Európa integ­rációja melletti túláradó lelkesedés­egyetértés van Francois Mitterrand és a jobboldali jelöltek között. Ezt mi Franciaországban konszenzusnak nevezzük. Ez persze nem azt jelenti, mintha a szocialista párt és a jobb­oldal ugyanaz lenne a szemünkben. Van köztük különbség, és kemény harc lesz azért, hogy kit válasszanak meg elnöknek. De létezik az általam említett alapvető egyetértés is. Ebben a helyzetben azok a fran­­­ciák, akiken a takarékossági politi­ka ostora csattan, akik a munkanél­küliséget megszenvedik, akik — mind nagyobb számban — belekós­toltak a szegénységbe, akik napon­ta találkoznak a szakszervezeti jo­gok csorbítási kísérleteivel, akik szeretnék, hogy Franciaország csat­lakozzék a leszerelési folyamathoz, nem látnak maguk előtt más lehe­tőséget arra, hogy a jelenlegi politi­ka ellen szavazzanak, mint azt, hogy az FKP jelöltjére adják a voksukat. Mert: lehetséges egy másfajta poli­tika, és az FKP ezt be is bizonyítot­ta, amikor legutóbbi kongresszusán olyan programot fogadott el, amely egy alternatív gazdaságpolitika je­gyében szociális téren is előrelépést irányoz elő,­­továbbá a szabadságjo­gok védelmét és igazi békepolitikát. Elnökjelöltünk egységre mozgósító hármas jelszava: igazságosság, sza­badság, béke. Ami a második fordulót illeti, ezen belül azt, hogy kit támogasson az FKP, a párt mé­g nem döntött. Úgy határoztunk, hogy az első for­duló estéjén összes megyei bizottsá­gunk összeül, és két napra rá a köz­ponti bizottság lesz az, amely a vég­ső döntést meghozza. Mindenesetre ez a döntés összhangban lesz majd széles összefogást hirdető politikánk­kal. De vannak franciák, akik már maguk eldöntötték, hogy Mitter­­rand-ra szavaznak a második fordu­lóban. Mi azt mondjuk nekik, hogy tegyenek úgy, amint jónak látják, hiszen az bizonyos, hogy a második fordulóban lesz egy szocialista jelölt és egy jobboldali jelölt. De ami az igazán fontos, az az, hogy április 24-én, az első fordulóban minél több tiltakozó szavazat kerüljön az ur­nákba­­ egy új politikáért. Bárki legyen is az új elnök, politikája an­nak függvényében fog változni, hogy az első fordulóban az FKP jelöltje sok szavazatot kap-e, vagy keveset. Ha André Larodine sok szavazatot kap, kevésbé lesz rossz a jövendő elnök politikája és kedvezőbb lesz a népi küzdelmek közege. Az FKP az utóbbi években veszí­tett befolyásából, ennek okait ele­meztük, és bíráltuk az ide vezető hibákat, így azt, hogy hosszú időn át olyan politikát folytattunk, ame­lyen a történelmi realitások túllép­tek. Ezért szakítottunk a csúcsokon kötött megállapodások gyakorlatá­val, és stratégiánkat a népi összefo­gásra, a népi akciókra alapozzuk, s ennek ma a korábbinál jobb a vissz­hangja. Ezt az is érzékelteti, hogy az 1986 óta lezajlott pótválasztáso­kon a párt összességében hat száza­lékponttal előbbre lépett. Ezzel pár­huzamosan aktívabbak az ifjúság és a munkásság megmozdulásai is. Mindez kedvezőbb feltételeket te­remt a párt tevékenysége számára: tavaly év végi kongresszusunk is a párt egységét és erősödését mutatta — fejezte be nyilatkozatát Roland Leroy.

Next