Népszabadság, 1988. április (46. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
2 Kezdjük meg az Atlanti—Ural párbeszédet Loginov szovjet külügyminiszter-helyettes a VSZ új javaslatairól ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Már a legközelebbi időben, még Reagan elnök kora nyári moszkvai útja előtt meg kellene kezdeni az Atlanti—Urál párbeszédet — mondotta csütörtöki sajtóértekezletén Vagyim Loginov szovjet külügyminiszter-helyettes, a Varsói Szerződés szófiai javaslatait kommentálva. Ennek keretében a Varsói Szerződés hajlandó, a nyugatiak kívánságát figyelembe véve, a kettős rendeltetésű taktikai eszközök nukleáris öszszetevőiről a különtárgyalásokra. Loginov a VSZ Atlanti-óceántól az Urálig javaslatát (a két katonai csoportosulás hagyományos fegyverzete és csapatai csökkentéséről) összefüggésbe hozta az összeurópai folyamattal, a bécsi utótalálkozó, valamint az ottani 23-ak (a VSZ- és a NATO-tagok) mandátum-tanácskozásaival. Aláhúzta, hogy a szocialista országok nyílt, adatcserével öszszekötött párbeszédet akarnak, mégpedig minél előbb, még áprilisi vagy májusi kezdéssel. A Varsói Szerződés tagországainak konstruktív, rugalmas kiindulási pozíciója: készek a két katonai csoportosulás erői közti aszimmetria, egyensúlyhiány felszámolására (mint korábban elhangzott, a VSZ ezt „lefelé”, tehát valós csökkentéssel, nem pedig „felfelé” való kiigazítással akarja). Emellett hajlandók a vitatott kettős rendeltetésű (hagyományos és atomrobbanó résszel egyaránt felszerelhető) taktikai fegyverek nukleáris összetevőiről a különtárgyalásokra. Ez történhet az Atlanti—Urál párbeszéddel párhuzamosan, vagy úgy, hogy valamivel később kezdik a külön eszmecserét. A Varsói Szerződés tagállamai a közeljövőben a legfontosabbnak tartják a következőket: 1. Hatályba léptetni, teljesíteni a tavaly Washingtonban aláírt kettős rakétamegállapodást. (Ennek kapcsán Geraszimov kormányszóvivő örvendetesnek nevezte, hogy az amerikai szenátusban várhatóan tíz alatt lesz az ellenszavazatok száma, láthatóan halad a ratifikálás.) 2. Kidolgozni és a moszkvai csúcstalálkozón aláírni az ötvenszázalékos stratégiai atomtámadófegyver-csökkentő egyezményt, az 1972-es ABM-megállapodás érvényének adott időtartamra való kiterjesztésével. 3. A következő években a robbantások fokozatos menynyiségi és erősségi korlátozásával megszüntetni az atomkisérleteket. 4. Még az idén megkötni a vegyi fegyver-tilalmi egyezményt. 5. Bécsben haladást elérni a VSZ-NATO mandátummegbeszéléseken (előmozdítani az Atlanti—Urál párbeszédet). 6. Megkezdeni a két katonai csoportosulás doktrínájának az összevetését. Loginov kérdés kapcsán elmondta, hogy az úgynevezett Brezsnyevdoktrína (a szocialista országok „korlátozott szuverenitásáról” szóló elmélet) nem létezik, ezt annak idején a Nyugat találta ki. Jurij Kaslev nagykövet, a bécsi találkozón részt vevő szovjet delegációvezető az utótalálkozó és a VSZ—NATO mandátumpárbeszéd helyzetéről tájékoztatott. Bizonyos mértékű haladást értek el, az alagút végén felcsillant a fény — jellemezte az elvégzetteket. Egyéb kérdésekről szólva elmondta, hogy az európai egyetértés és bizalom erősítésének keretében háromlépcsős konferenciát terveznek Párizs—Koppenhága—Moszkva színhellyel; ezeken általános és sajátos humanitárius kérdések szerepelnének. Beszélt új együttműködési formákról, például a rendszeres, humanitárius kérdésekről folytatandó kétoldalú eszmecserék bevezetéséről. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a három fővárosi három szakasz elképzelés beleillik a Szovjetunió elképzeléseibe. Moszkva ismeretesen nemzetközi konferenciát javasol házigazdaként az emberi jogokról. Dunai Péter A NATO üdvözli a VSZ kompromisszumos ajánlatát Az Észak-atlanti Szövetség üdvözli a Varsói Szerződés tagállamainak azt a javaslatát, hogy különtárgyalások kezdődjenek az európai hagyományos fegyverzet, illetve a harcászati nukleáris fegyverek csökkentéséről — hangoztatja a NATO brüszszeli központjában csütörtökön nyilvánosságra hozott nyilatkozat. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei szerdai felhívásukban azzal a javaslattal fordultak a NATO-tagállamokhoz és a helsinki folyamat minden részvevőjéhez, hogy még az idén kezdjenek tárgyalásokat az európai hagyományos fegyverzet csökkentéséről. A felhívás egy külön pontja tartalmazza azt a javaslatot, hogy kezdődjenek tárgyalások az európai harcászati nukleáris fegyverek csökken- téséről, valamint e fegyverek későbbi teljes felszámolásáról. Üdvözöljük a Varsói Szerződés külügyminisztereinek javaslatait, mivel azok a NATO-tagállamok korábbi felvetéseit is tükrözik — hangoztatja a NATO állásfoglalása, majd kijelenti: most az a legfontosabb, hogy a szófiai felhívás tényleges javaslatok formájában kerüljön tárgyalóasztalra. (AP) Nyilvánosságra hozták az OKP ellenprogramját a társadalom fejlesztéséről Az elavult, ötpárti koalíciós forma kiküszöbölését, új politikai szakasz megnyitását sürgeti az Olasz Kommunista Párt vezetősége csütörtökön nyilvánosságra hozott programdokumentumában, amelyben az olasz társadalom és a gazdaság korszerűsítésének útjait is megjelöli. Az olasz kommunisták részben azért összegezték elképzeléseiket, hogy választ adjanak arra a programdokumentumra, amelyet Ciriaco de Mita kereszténydemokrata megbízott miniszterelnök terjesztett elő egy újabb ötpárti koalíció közös platformjául. Az OKP elutasítja az ötpárti (kereszténydemokrata, szocialista, szociáldemokrata, republikánus és liberális) kormányszövetség feltámasztását, mivel az nem volt képes megoldani az ország legégetőbb gondjait. Ne a másokat (értsd: az OEP-t) eleve kizáró hatalmi szövetkezés, hanem konkrét, az országot szolgáló program megvalósítása legyen egy új kormány célja — javasolják. A dokumentum szerint a megújhodáshoz a gazdasági fejlődés, a fejlett nyugati világhoz történő felzárkózás érdekében is szükség van. Az egységesített nyugat-európai piac bevezetésének 1992-rekijelölt időpontjáig korszerűsíteni kell a gazdaságot, ezzel egy időben egyfajta demokratikus paktumot kell kialakítani az állampolgárok és az állam között. (MTI) Újabb katonai repülőgépet ért szerencsétlenség az NSZK-ban Lakóépületekre zuhant csütörtötök kiürítettek negyven házat. A balkén egy amerikai katonai repülőgép eset következtében mérgező gázok az NSZK nyugati részén. Az ameri keletkeztek, amelyek összetételét hat légierő F-16-os vadászgépet még nem sikerült megállapítani, de Karlsruhétól 16 kilométerre észak- félő, hogy esetleg ki kell telepíteni rá fekvő Forst településre zuhant A a falu egész lakosságát. A rendőrgép pilótája meghalt. Polgári üldőség lezárta a területet, zatokról még nincsenek hírek. A hat A .tamsteini amerikai légi támaszezres lélekszámú településen egy lapont szóvivője elismerte, hogy lerakóépület megsemmisült, , három kihalt egy F—16-osuk, de részleteket gyulladt. A helyszínre érkező tűzoló nem tudott közülni. (AP) NÉHÁNY SORBAN Ismét útzárlat volt csütörtök délelőtt a magyar—osztrák határ ausztriai oldalán. Nickelssdorfban burgenlandi lakosok százötven tagú csoportja azért bénította meg a forgalmat, hogy így követelje a kormánytól a Bécstől a magyar határig vezető keleti autópálya burgenlandi szakaszának mielőbbimegépítését. (MTI) Újabb borzalmas vérengzést követtek el tamil fegyveresek Srí Lanka keleti részében. Feltehetően az LTTE nevű szervezet tagjai csütörtökön rátámadtak két, muzulmánok lakta falura, és szemtanúk beszámolói szerint több mint negyven embert kegyetlenül lemészároltak. (MTI) Tiltakozó gyűlést tartott szerda este Pristina egyik peremkerületének 1500 szerb és crnagorac nemzetiségű lakója, mert, mint állították, a hatóságok eddig semmit sem valósítottak meg abból a 15 pontos programból, amit egy évvel ezelőtt fogadtak el a környék politikai-biztonsági és társadalmi-gazdasági helyzetének megszilárdítására. (Tudósítónktól.) Még az idén átadják az úgynevezett transzausztriai gázvezeték 380 kilométeres második vonalát. Ezzel lehetőség nyílik rá, hogy a Szovjetunió évi 22 milliárd köbméterre növelje Olaszországba, Ausztriába és Jugoszláviába irányuló gázszállításait. (KUNA) Jugoszláviában a tavaly novemberi árstoprendelet ellenére a fogyasztói árak márciusban átlagosan 6,4 százalékkal emelkedtek. (Tudósítónktól.) NÉPSZABADSÁG 1988. április 1., péntek Szovjet—kínai csúcsesélyek Az élénkülő szovjet—kínai politikai párbeszéd logikusan következő állomása egy csúcstalálkozó lenne — írta V. Goljakov a Novoje Vremja című szovjet hetilap legutóbbi számában. A szovjet újságíró sorra vette cikkében a párbeszéd erősödésének tényezőit és jeleit, majd kitért a legfelső szintű találkozó útjában álló kínai feltételre. A Szovjetunió és Kína álláspontja több nemzetközi kérdésben közel áll egymáshoz, a legfontosabb ügyben pedig azonos. Jól fejlődnek a kétoldalú kapcsolatok is. A fejlemények tehát kedveznek egy csúcstalálkozó megtartásának. Akadálya csupán egy kínai feltétel, amely szerint előbb rendezni kellene a kambodzsai kérdést. Több okból is helytelen ehhez a feltételhez kötni a csúcstalálkozót. Egyrészt azért, mert a kambodzsai helyzet máris elmozdult a holtpontról, megszületett a politikai döntés arról, hogy 1990-ig kivonják Kambodzsából a vietnami csapatokat. A másik ok: az állami vezetők találkozói éppen arra szolgálnak, hogy megkönynyítsék bonyolult kérdések megoldását, illetve hogy kölcsönösen elfogadható kompromisszumokat hozzanak — szögezte le a Novoje Vremja cikkírója. (MTI) Szovjet javaslat az űrfegyverkezés elleni nemzetközi együttműködésről A Szovjetunió olyan nemzetközi ellenőrzési rendszer létrehozását javasolja, amely megakadályozná, hogy bármiféle fegyvert a világűrbe telepíthessenek. Ezt az indítványt tartalmazza az amemorandum, amelyet a genfi leszerelési értekezleten terjesztett a szovjet küldöttség a tanácskozás részvevői elé. A Szovjetunió osztja azon országok véleményét, amelyek aggodalmuknak adtak hangot a fegyverkezési versenynek a világűrre való esetleges kiterjedése miatt.. Éppen ezért a szovjet küldöttség már 1987-ben javasolta: tegyenek lépéseket nemzetközi ellenőrzési rendszerlétrehozására, amelynek azt kellene figyelemmel kísérnie, hogy a világűrbe juttatott objektumokon niincsenek-e fegyverek. A Szovjetunió véleménye szerint — olvasható a memorandumban — e rendszer alapját a Nemzetközi Űrfelügyelet alkotná. Etestületnek az aláírók lehetővé tennék, hogy megvizsgálhasson minden világűrbe küldendő berendezést. A Szovjetunió ugyanis úgy véli, hogy az objektumok ellenőrzésére a fellövés előtti helyszíni vizsgálat a legegyszerűbb és leghatékonyabb módszer. A dokumentum meghatározza, hogy a szovjet fél szerint mely eszközök minősülnek fegyvernek, majd részletesen kifejti az ellenőrzés javasolt szabályait. Így például a tagállamoknak időben értesíteniük kell az Űrfelügyeletet minden felbocsátás pontos időpontjáról, a hordozóeszköz típusáról, a tervezett pálya adatairól. Lehetővé kell tenniük az ellenőrző csoportok állandó jelenlétét az összesindítóhelyen, s az ellenőrzés a megállapodásba bevont vállalatokra, laboratóriumokra és kísérleti központokra is kiterjedne. A tagállamok egyébként bármely — általuk tisztázatlannak minősített — helyzetről felvilágosítást kérhetnének az Űrfelügyelettől, s az az esetleg eltitkolt indítások felderítésére rendkívüli helyszíni vizsgálatot is tarthatna. A dokumentum leszögezi : az ellenőrzés pontos módját, az Űrfelügyelet felépítését és működési rendszerét a későbbi tárgyalásokon határoznák meg. A memorandum szerint a Nemzetközi Úrfelügyelet irányító szerve a tanács lenne, amelybe a szerződést aláíró összes tagállam képviselőt küld. Atanács minden évben közgyűlésttart, de a tagok többségének kérésére rendkívüli üléseket is tarthat. A Nemzetközi Űrfelügyelet költségvetését a tagállamok arányos éves befizetései fedeznék. (TASZSZ) A helyi vezetés a karabahi problémákról A Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület problémáját még nem lehet levenni a napirendről, az még megoldásra vár — tartalmazza a sztyepanakerti városi pártbizottság szerdán megtartott ülésének határozata. Akarabahi közigazgatási székhely vezető párttestületének ülésén a felszólalók többsége elítélte az ország vezetésére gyakorolt nyomás politikáját. A pártbizottság szerdai ülése szenvedélyes volt, amit bizonyít az is, hogy az egyik felszólaló a szószéken elsírta magát — tűnik ki az Izvesztyija csütörtök esti számának sztyepanakerti tudósításából. A tudósításban szó esik róla, hogy a város egyes üzemeiben még szerdán is szünetelt a munka. A város egyik üzemének párttitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a térségben történteket egyesek hajlamosaik a társadalom demokratizálásának számlájára írni. A munkabeszüntetés folytatódása miatt a régi gondolkodás hívei azt mondhatják, hogy ide vezet, ha szabadjára engedik a népet. — Meggyőződésem — hangsúlyozta a párttittkár —, hogy a rendbontás folytatása mindenekelőtt az ország vezetését zavarja a valódi problémákmegvizsgálásában. Megszólalt a tudósításban a feloszlatott örmény szervezet, a Krunk-bizottság egyik volt tagja is, aki a gyűléseik és tüntetések szervezéséért volt felelős. Ő is azt hangsúlyozta, hogy a munkabeszüntetés elhúzódása csak a mindenkit izgató kérdés igazságos rendezését zavarja meg. (MTI) A lengyel szakszervezetek az ár- és bérpolitikáról ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Amennyiben az első félévben az áremelkedések meghaladják a tervezett szintet, a lengyel szakszervezeti szövetség, az OPZZ újabb kompenzációt igényel a kormánytól — szögezi le az OPZZ csütörtökön befejeződött kétnapos ülésén elfogadott határozat. A kétnapos ülésen az OPZZ országos tanácsa főként ár- és bérpolitikai kérdéseket vitatott meg. Mint leszögezték, a vita kiindulópontja az volt, hogy legalábbis fenn kell tartani a jelenlegi életszínvonalat. Az OPZZ nagy figyelemmel kísérte Wojciech Jaruzelskinek a múlt héten elhangzott bejelentését, mely szerint, ha a lengyelországi gazdasági folyamatok ezt szükségessé teszik, különleges hatalommal ruházzák fel a kormányt, a reformfolyamatok meggyorsítása végett. A szakszervezeti tanácskozáson most úgy foglaltak állást, hogy amennyiben ezek az intézkedések segítik az OPSZ és a mozgalom helyzetének megszilárdítását, ugyanakkor azt eredményezik, hogy az állami iparban növekednek a reálbérek, emelkednek a nyugdíjak, abban az esetben a szakszervezet támogatja ezt a kezdeményezést. A tanácskozáson a munka-, bér- és szociálisügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány legújabb intézkedése alapján a nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak az idén legalább 6000 zlotyval, avagy az előző évihez képest 36 százalékkal növekednek. Amennyiben az áremelkedések meghaladják a tervezettet, korrekciós intézkedéseket hoznak. K. Nyirő József Hellászban változásra van szükség Harilaosz Florakisz interjúja a Népszabadságnak Az MSZMP KB meghívására tartózkodott hazánkban Harilaosz Floraikisz elvtárs, a Görög Kommunista Párt KB főtitkára. A hatvannégy éves kommunista vezetőt először arról kérdeztük, milyen gondok foglalkoztatják ma a Görög Kommunista Pártot, a görög munkásosztályt. Országunk bajainak forrása véleményünk szerint elsősorban a függőség. Görögország területén továbbra is ott vannak az amerikai támaszpontok, az Egyesült Államok befolyása érvényesül sok területen. A függő helyzetet — véleményünk szerint — növelte Görögország belépése az Európai Gazdasági Közösségbe. A GKP szerint mindezektől a kötöttségektől meg kell szabadulni. A harmadik gond és megoldandó feladat Görögország demokratizálása. Habár társadalmunknak eleven, keserű ,tapasztalatai vannak a katonai junta és a jobboldali kormányok éveiből, a demokratizálás nem fejeződött be. Miről is van szó? Például arról, hogy több antidemokratikus törvény még érvényes. Egyeseket alkalmaznak, másokat „befagyasztottak”, azaz egy adott alkalommal elővehetők lennének. Vannak az államapparátusnak olyan részei, amelyek egyáltalában nem változtak a junta megdöntése óta, s vannak olyan területek, amelyek fölött a görög parlament nem is gyakorol ellenőrzést. Ilyen a hadsereg és a külügyi szervezet. Ezért is az a véleménye pártunknak, hogy gyökeres társadalmi, politikai és gazdasági változásra, görög szóval „allaghi”-ra van szükségünk. Ennek az átalakulásnak szocialista irányba kell mutatnia. Ezt a nagy változtatást a GKP egyedül természetesen nem képes megvalósítani. Ezért kiállunk a baloldali, haladó erők szövetségéért. — A lehetséges szövetségesek között tartja számon a kormánypártot, a Pánhellén Szocialista Mozgalmat is? — Mostani vezetőségével és politikájával nem. Úgy tartjuk, hogy a PASZOK a gyakorlatbanmegtagadta a változást. Tagságának jelentős része azonban baloldali ember, a változás híve. Ezt figyelembe kell venni. — Visszatérve Görögország EGK- tagságára, milyen álláspontot foglal el ebben a GKP? — Mi úgy értékeljük, hogy a közös piaci tagság nem előnyös az országunknak. Ezért a kilépés mellett vagyunk. Tudjuk persze, hogy az erőviszonyok ma nem kedveznek ennek a törekvésnek. A jobboldal pártja, az Új Demokrácia azt állítja, hogy az EGK-tagság hasznos az országnak. Sajátos az álláspontja a PASZOK-nak. ők korábban ellenezték a tagságot, s most is azt mondják, hogy hiba volt belépni. A jelen helyzetben azonban — szerintük — nagyobb kárt okozna a kilépés, mint amennyi veszteséggel jár az, hogy Görögország benn marad a Közös Piacban. — Hogyan hat az önök tevékenységére a szocialista országokban zajló reformfolyamat, a szovjet peresztrojka? — Tudjuk, hogy ezekben az országokban az átalakítás, a megújulás szükségszerű. Ezét azt nagyon pozitívnak tartjuk. A GKP tagsága őszintén üdvözli a változást a szocialista országokban. Tudjuk, hogy nehéz feladatot vállalnak, de mi bízunk abban, hogy a szocialista országok leküzdik a nehézségeket, és a reformfolyamat felülkerekedik. Ez nemcsak a szocialista országokban ad óriási lökést a szocialista építésnek, hanem sikere lesz a világméretű kommunista mozgalomnak is. Miként értékeli az MSZMP, az Olasz Szocialista Párt és a Finn Szociáldemokrata Párt közös kezdeményezését, az európai nem nukleáris országok leszerelési együttműködésére általuk tett javaslatot? — Tiszta szívből üdvözöltük ezt a kezdeményezést. Úgy vélem, hogy igen fontos elemei a különböző társadalmi rendszerben dolgozó, különféle ideológiákat valló erők együttműködésének a békéért. Mi egy NATO-országban élünk, tehát fontosnak tartjuk, hogy az atlanti tagállam Olaszország szocialistái is részt vettek a kezdeményezésben. Ennek, mint hasonló más javaslatoknak is, fontos szerepe lehet országunk békemozgalmában, önök nyilván tudják, hogy a görög baloldal azért küzd ma, hogy 1989-ben valóban eltávolítsák hellén földről az amerikai támaszpontokat, s az ott tárolt atomfegyvereket is mielőbb elvigyék. — Végül pártjaink kapcsolatáról szeretném kérdezni önt. — Mostani beszélgetéseinken Kádár János és Szűrös Mátyás elvtársakkal, érzékeltem az eltökéltséget, hogy országukban leküzdik a nehézségeket, és megvalósítják a szocialista társadalom megújítását, a reformokat. Ez nagyon fontos dolog. Ami kapcsolatainkat illeti, azok hagyományosan barátiak. Görög közmondás szól arról, hogy a barátot bajban ismerni meg. A magyarok segítséget nyújtottak a görög kommunistáknak alegnehezebb időkben, és mi ezt soha nem felejtjük el. Ezt az alkalmat is fel szeretném használni, hogy a magyar népnek, a magyar kommunistáknak köszönetetmondják internacionalista segítségükért. Miklós Gábor