Népszabadság, 1988. július (46. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-05 / 159. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1988. július 5., kedd AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLVI. évfolyam, 159. szám Az SZKP országos határozatai (3. oldal) Washington katonai ügyként kezeli az iráni utasgép lelövését ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Az Irán AIR utasszállító repülőgépének lelövése az Öböl fölött a Fehér Házat azonnal reagálásra késztette: el akarják kerülni az öszszehasonlítást azzal az esettel, amikor a szovjet légierő gépei öt éve lelőttek egy dél-koreai utasgépet, összetévesztvén azt egy felderítőgéppel. A július 4-i nemzeti ünnep miatt vasárnap, amikor megérkezett a hír, hogy polgári gépet lőtt le a Vincennes cirkáló, az amerikai vezetés legtöbb tagja Washingtonon kívül tartózkodott. Reagan elnök Camp Davidben. Bush alelnök Maine, Shultz külügyminiszter Massachusetts, Powell nemzetbiztonsági tanácsadó Tennessee államban volt. A Pentagon több ízben körkapcsolásos telefonbeszélgetést folytatott a vezetéssel, ennek nyomán dolgozták ki a követendő stratégiát, katonai és nem politikai ügyként kell kezelni az eseményt. A Pentagon képviseletében William Crowe tengernagy, vezérkari főnök éppen csak megemlítette sajnálkozását, és az ügy technikai részleteivel foglalkozott. A nap folyamán a Fehér Ház szétosztott egy írásban tett Reagan-nyilatkozatot is, ebben az elnök az eset fölött érzett szomorúságáról szól és kifejezi részvétét az utasok, a személyzet és a hozzátartozók iránt. Ez a közlemény is indokoltnak nevezi a Vincennes kapitányának tűzparancsát. A legtöbb politikai gondot Washingtonnak most az az öt évvel ezelőtti magatartás okozza, amellyel annak idején a KAL 007 lelövésére reagált. Reagan akkor terrorista akciónak nyilvánította a szovjet katonai gépek akcióját és kijelentette: " Lehetetlen, hogy egy pilóta összetévessze a gépet, s ne polgári repülőgépként azonosítsa azt. Mint a szovjet vizsgálat kiderítette, a Boeing—747-es utasgép és az RC— 135-ös felderítőgép (a Boeing—707- es katonai változata) megközelítően azonos méretű, azonos profilú repülőgép, most viszont a létező legkorszerűbb elektronikával felszerelt Vincennes személyzete egy 53 méter hosszú, 44 méter szárnyfesztávú, 70 tonnás utasszállítót tévesztett össze egy 18 méter hosszú, 11 méteres szárnytávú, 16 tonnás vadászgéppel. Az F—14-es háromszor beleférne az Airbusba. A Vincennes cirkáló elektronikus felszereléséről pedig azt írta a The New York Times, hogy korszerűbb a távolfelderítő AWACS-gépeknél is. (Folytatás a 2. oldalon.) Ma: KGST-ülés Prágában Prágában hétfőn sajtóértekezleten adtak tájékoztatást a KGST kedden megnyíló 44. ülésének munkájáról. A KGST titkárságának képviselője elmondta, hogy a július 7-ig tartó tanácskozás munkájában részt vesz Jugoszlávia képviselője, valamint megfigyelőként képviselteti magát Afganisztán, Angola, Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz, Mozambik és Nicaragua. Az ülésen áttekintik a KGST-nek Bukarestben tartott 42. ülése óta végzett tevékenységét, és intézkedéseket hoznak az együttműködés következetes korszerűsítésére. * Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettesének, hazánk állandó KGST-képviselőjének vezetésével küldöttség érkezett hétfőn a KGST 44. ülésszakára. A delegáció tagja Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, Szigeti István, hazánk állandó KGST-képviselőjének helyettese Prágában csatlakozik a küldöttséghez. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője, J Berecz Frigyes ipari miniszter és őszi István külügyminiszter-helyettes búcsúztatta. Jelen volt Oldrich Mohelsky, Csehszlovákia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) (sr’ró:vv kovf*ol)/ Moszkvában MA: TÁRGYALÁSOK MIHAIL GORBACSOVVAL (Különtudósítóink jelentik Moszkvából.) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, miniszterelnök, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására munkalátogatásra Moszkvába utazott. A Ferihegyi repülőtéren Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Kótai Géza, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője búcsúztatta. Jelen volt Vladlen Puntusz, a budapesti szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője. A Malév menetrendszerű gépe, amelyen az MSZMP főtitkára Moszkvába érkezett, este 8 óra 30 perckor landolt a szovjet főváros Seremetyevo repülőterén. A szovjet fővárosban a vendéget Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, Vagyim Medvegyev, a KB titkára, Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete fogadta. — Üdvözlöm, Grósz elvtárs, jól utaztak? — köszöntötte a vendéget Jegor Ligacsov. — Köszönöm, jól elbeszélgettünk az utasokkal, így aztán gyorsan telt az idő. (A kíséret tagjai hozzátették, hogy az utasok beszélgetés közben fényképfelvételeket készítettek; Grósz Károly a gépen több autogramot is adott.) — Örülök, hogy eljött hozzánk, és találkozhatunk — mondotta Jegor Ligacsov. — Köszönöm a meghívást, és nagy örömömre szolgál, hogy eljöhettem Moszkvába. Azt hiszem, jó időben érkeztem, fontos események zajlanak — hangzott a főtitkár-miniszterelnök válasza. Ezután az SZKP KB jelen levő munkatársai és a magyar nagykövetség képviselői köszöntötték, majd Rófusz Anikó virágcsokorral üdvözölte a vendéget. A főtitkár és kísérete ezután az Alekszej Koszigin nevét viselő úton levő szállásra hajtott. Ott rövid baráti beszélgetésre került sor Grósz Károly és Jegor Ligacsov, valamint Vagyim Medvegyev között. Beszélgetés közben elhangzott — Borisz Sztukalin jelezte —, hogy a moszkvaiak és általában a szovjet emberek már vasárnap este találkozhattak a magyar párt főtitkárával a televízió képernyőjén, amikor az MSZMP főtitkárával készített interjút sugározták. — Remélem, nem csináltam semmi rosszat — jegyezte meg Grósz Károly. — Nem, éppen ellenkezőleg: nagyon is jót csinált, köszönjük az elismerő szavakat, amelyekkel pártunk tanácskozását értékelte — felelte Jegor Ligacsov. Magától értetődik, hogy a Mihail Gorbacsovval esedékes mai találkozó jó alkalom a véleménycserére az MSZMP és az SZKP pártkonferenciájáról. Az előzetes napirend szerint a találkozón nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról, azok sokoldalú fejlesztéséről lesz még szó. A keddi program a Lenin-mauzóleum koszorúzásával kezdődik, majd a háromórásra tervezett tárgyalással folytatódik. Ezután hivatalos ebéd következik, amelyen pohárköszöntők hangzanak el. Délután az MSZMP főtitkára a sajtó képviselőivel is találkozik. Dunai Péter — Kanyó András Moszkvában a repülőtéren Grósz Károlyt Jegor Ligacsov fogadja. Huszár István a népfront főtitkára Grósz Károly és Pozsgay Imre felszólalása az országos tanácsülésen A Hazafias Népfront Országos Tanácsa — Kállai Gyula elnökletével — hétfőn ülést tartott a Parlament kongresszusi termében. A testület először személyi kérdésekben döntött, majd a pártértekezlet utáni népfrontmozgalmi feladatokat vitatta meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának személyi javaslatait Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke terjesztette elő. Kérte az országos tanácsot, hogy Pozsgay Imrét — érdemei elismerése mellett — főtitkári tisztségéből mentse fel. Az indítvánnyal kapcsolatban kifejtette: Pozsgay Imre aktív politikai, közéleti tevékenysége és szervezőmunkája nyomán az elmúlt esztendőkben a Hazafias Népfront a magyar politikai közélet, a magyar társadalmi élet meghatározó mozgalmává vált. A HNF OT főtitkárának politikai tapasztalata, konstruktív szemléletmódja és a politikai kérdésekben megmutatkozó nyíltsága nagyban hozzájárult a politikai intézményrendszer megújulásához, annak a politikai közgondolkodásnak a kialakításához, amely egyik feltétele, hajtóereje a gazdasági, a társadalmi, a politikai kibontakozásnak. Éppen erre az értékes közéleti tevékenységre való tekintettel kérte fel a Központi Bizottság Pozsgay Imrét, hogy tapasztalatait a kormányzati munka korszerűsítésében kamatoztassa. Grósz Károly emlékeztetett arra: olyan kormányzati munkát kívánnak meghonosítani, kialakítani, amely megfelel a társadalom mai politikai igényeinek; amely alkotó módon és kezdeményezően vállal részt a politikai intézményrendszer korszerűsítésében, amely az Országgyűléssel, a különböző önszerveződési mozgalmakra épülő helyi államhatalmi szervekkel, valamint a különböző társadalmi szervekkel együtt gondolkodva foglalkozik a társadalom és az ország előtt álló feladatok megoldásával. Az elmúlt évek nagy politikai tanulsága, hogy gazdasági megújulás, korszerűsítés elképzelhetetlen a politikai struktúra modernizálása, s egy új közgondolkodás kialakítása és meghonosítása nélkül. Pozsgay Imrének új állami tisztsége lehetőséget ad arra, hogy még inkább az állami munka vérkeringésébe kapcsolja be azt a nagy politikai élményanyagot, amelyet a népfrontmozgalomban szerzett, ugyanakkor a kormányzati szándékok és törekvések előkészítésében aktivizálni tudja a mozgalom hatalmas szellemi, szervezeti tartalékait. Ezután Grósz Károly a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a Hazafias Népfront főtitkárának Huszár Istvánt, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját javasolta. Indoklásul elmondotta: fontos szempont volt, hogy olyan vezetőre tegyenek ajánlást, aki ismeri a mozgalom belső életét, szokásait és szabályait, aki nyitott a népfrontmozgalomban levő sokszínű szellemi áramlatra, gondolatra, törekvésre. Mindezt szem előtt tartva, olyan vezetőre tettek ajánlást, aki kellő közéleti jártassággal, politikai és vitakultúrával rendelkezve a mozgalom utóbbi időben megizmosodó törekvéseit bátorítani és fejleszteni tudja. A jelenlegi jelölés megfelel annak a hagyománynak és annak a gyakorlatnak, amely az elmúlt évtizedek alatt kialakult. Ezzel kapcsolatban a párt főtitkára hangsúlyozta: a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartották a választott testületeknek azon jogát, hogy az indítványt minősítsék, elfogadják vagy elutasítsák. A párt Központi Bizottsága nem vindikálja magának azt a jogot, hogy egyedül, mások nevében és mások helyett döntsön. Ugyanakkor él azzal a jogával és kötelességével, amit egy kormányzó pártnak a hatalom szervezésében be kell töltenie. Ezért kezdeményezése — vélekedett Grósz Károly — nem a testületi önállóság szűkítését, ellenkezőleg, annak kiszélesítését szolgálja. Hozzátette: meggyőződése szerint olyan korszak következik, amelyben nem évtizedekre választunk vezetőket, hanem egy gyorsan változó világban — a napi megmérettetés nyomán — gyakrabban fognak változni a személyek a különböző vezető posztokon. Mégpedig azért, mert az élet naponta mindnyájuk elé a megújulás szigorú mércéjével újabb követelményeket állít. Virít a főtitkár ,vsem ély érti ! Az előterjesztés után az ülés részvevői közül többen szót kértek. Ratkó József költő javasolta, hogy az országos tanács tagjai állítsanak új jelölteket, és titkos szavazással döntsenek a főtitkár személyéről. A főtitkári tisztre Bihari Mihály egyetemi tanárt ajánlotta. Sípos Béla, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem docense, indítványozta: szavazással döntsön az országos tanács arról, hogy a főtitkárt milyen módon — nyílt, avagy titkos szavazással — válasszák meg. Javasolta: a népfrontban hozzanak létre társelnöki funkciót, s arra Már(Folytatás a 4. oldalon.) Kevesebb pénz jut beruházásokra (Munkatársunktól.) A beruházási javak árszínvonalának növekedése miatt az elmúlt években csupán a beruházások értéke növekedett, mennyisége viszont lényegében nem változott. 1987-ben mintegy 300 milliárd forintot fordított a népgazdaság beruházásokra, ezen belül döntően a magánszektorban költöttek kevesebbet, mint korábban. 1986-tól kezdve évről évre kevesebb lakás épült, mint a megelőző esztendőben. A népgazdaságon belül kismértékben csökkent az alapvető termelőágazatok beruházása, növekedett viszont az infrastruktúrára fordított összeg. Kedvező változás történt a beruházások összetételében, kisebb az építések és több a gépi technológiai beruházások aránya. Különösen szembetűnő ez az építőiparban, ahol az elmúlt három esztendő alatt mintegy 30 százalékkal volt kevesebb az építési, és 15 százalékkal több a műszaki-technológiai ráfordítás. A kommunális beruházásokon belül csökkent a lakásépítés, növekedett viszont a szociális, kulturális beruházások aránya. Amíg 1986-ban 69 400 lakás épült fel az országban, 1987- ben már csak 57 200. Viszont 1986-ban 195-tel, 1987-ben pedig 431-gyel nőtt a középiskolai tantermek száma, 539-cel, illetve 443-mal a szociális otthoni férőhelyeké, és mindkét esztendőben700—700-zal több új betegágy állt a gyógyító szolgálat rendelkezésére. Az 1980-as években a kórházi állomány háromnegyedénél volt felújítás, bővítés. 1987-ben a korábbi 22-vel szemben, már csak hét központi nagyberuházáson dolgoztak az országban, 1988- ban ezek közül a metró észak— déli vonala, a bős—nagymarosi vízlépcső továbbépítése maradt. (A beruházási folyamatokról lásd cikkünket az 5. oldalon.) Dolgoznak a vasbetonszerelők a Váci úti metróalagútban. — Átvezetik a Rákos-patakot az új vonalszakasz alatt. borosjenő felvételei