Népszabadság, 1988. december (46. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft ---------------------------------------­NÉPSZABADSÁG 1988. december 1., csütörtök AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLVI. évfolyam, 286. szám (10. oldal) ■ni.. 1 ni .... ............................................. NYUGAT-EURÓPAI MINISZTEREK ATHÉNI INDÍTVÁNYA: Budapesten tegyen az európai kulturális csúcsértekezlet Az Európai Közösségek és Kelet- Európa „kulturális csúcsértekezleté­nek” lehetősége és Budapest „Euró­pa kulturális fővárosává” való kije­lölésének esélye szerepelt napiren­den az Európai Közösségek kulturá­lis minisztereinek kedden véget ért kötetlen athéni találkozóján — kö­zölték szerdán az MTI tudósítójával az EK bizottságához közel álló for­rásból. Bár döntés ne­m született, mutat­tak rá, ezeket a kérdéseket először vitatták meg a tizenkét nyugat-eu­rópai ország kulturális miniszterei­nek fórumán, és mindenképpen meg­indult egy folyamat az Európa kü­lönböző részei közötti kulturális együttműködés előmozdítá­sára. Budapest Európa keleti és nyugati része közötti hídszerepét az athéni tanácskozás több jeles részvevője is kiemelte javaslatai révén. Valmy Feaux, a belgiumi francia közösség elnök-minisztere és Jack Lang fran­cia kulturális miniszter valamelyik soron következő tanácskozásának színhelyéül Budapestet válassza — ez lenne az első eset, hogy ilyen megbeszélésre az EGK határain kí­vül, kelet-európai szocialista ország­ban kerül sor. Melina Mercouri görög kulturális miniszter, a világhírű színésznő, aki az athéni találkozón­­elnökölt, más indítvánnyal élt: jelöljék ki­ Buda­pestet „Európa kulturális fővárosá­vá” — mondotta. Ez a cím egy-egy esztendőre illeti meg Európa vala­melyik, kulturális szempontból ne­vezetes városát az EGK miniszterei­nek közös támogatásával. Eddig többek között Athénra, Firenzére, Amszterdamra esett a választás, jö­vőre Párizs, majd egyebek közt Glasgow, Dublin és Madrid szerepel a sorban. Miután ezekkel az indít­ványokkal kapcsolatban némely részt vevő miniszterek úgy vélték, hogy előbb meg kell győződni a kul­turális élet megfelelő feltételeinek fennállásáról, a tanácskozás a gö­rög, valamint a jövőre soros spanyol és francia elnökség feladatává tette a döntések előkészítését. (MTI) Ma kezdődnek Csien Csi-csen moszkvai tárgyalásai Első ízben tesz hivatalos látogatást a Szovjetunióban kínai külügymi­niszter, s Csien Csi-csen csütörtöktől szombatig feszített programot bonyo­lít le Moszkvában: a külügyminisz­teri tárgyalásokon túlmenően fogad­ja őt Mihail Gorbacsov is. A kínai diplomácia vezetője szom­baton elutazása előtt nemzetközi saj­tóértekezletet tart — jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Vagyim Perfiljev, a szovjet külügyminiszté­rium tájékoztatási főosztályának he­lyettes vezetője. A szóvivő kitért arra, hogy Csien Csi-csen moszkvai útja, illetve Eduard Sevardnadze viszontlátogatá­­sa tükrözi: mindkét ország a politi­kai párbeszéd magasabb szintre emelésére törekszik. Reményét fe­jezte ki, hogy a­ kínai külügyminisz­ter moszkvai látogatása megszilár­dítja a kétoldalú viszonyban kiala­kult kedvező tendenciákat, s elősegí­ti a szovjet—kínai kapcsolatok teljes normalizálását. A két nagyhatalom viszonyát ele­mezve Perfiljev kifejtette: a legutób­bi években észrevehető javulás kö­vetkezett be, s a közös erőfeszíté­seknek köszönhetően szélesedik az együttműködés, amely immár az ál­lamközi kapcsolatok gyakorlatilag minden területére kiterjed. Hang­súlyozta: a szovjet-kínai kapcsola­tok alakulása fontos tényezője a nemzetközi légkör javulásának, a biztonság megszilárdításának, az összemberi problémák megoldásá­nak. A kétoldalú viszony rendezése ugyanakkor egyáltalában nem irá­nyul harmadik országok ellen — emelte ki a külügyi szóvivő. Perfiljev üdvözölte a november 28-án aláírt mongol—kínai szerző­dést, amely a vitatott határkérdések megoldását szabályozza, s emlékezte­tett: ez az első ilyen jellegű, Kína ál­tal aláírt megállapodás. (MTI) (Moszkvai és pekingi tudósítónk kommentárja a 2. oldalon.) Római tanácskozás a hagyományos fegyverekről A hagyományos fegyverzet euró­pai leszereléséről kezdődött nemzet­közi szakértői tanácskozás szerdán az olasz Archivio Disarmo nevű békekutató tanulmányi intézet ren­dezésében. A téma a kelet-nyugati viszony és tárgyalások jelenlegi köz­ponti kérdése. A kétnaposra tervezett tanácsko­záson amerikai és szovjet leszere­lési szakértőkön kívül brit, francia, nyugatnémet, olasz, lengyel és ma­gyar részvevők fejtik ki véleményü­ket. Jelen van a bécsi fegyverzet­csökkentési tárgyalásokat folytató küldöttségek több diplomatája is. Magyar részről Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a külügyi osz­tály vezetője vesz részt a vitában. (MTI) A szovjet Legfelsőbb Tanács vitájának középpontjában a politikai reformterv A rendkívüli ülésszakon ma szavaznak az előterjesztésekről Élénk vita bontakozott ki a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának rend­kívüli ülésszakán a politikai reform megalapozásában fontos szerepet ját­szó alkotmánymódosítási és válasz­tási törvénytervezetekről. Szót kap­tak a balti köztársaságok képviselői és az örmény törvényhozás vezetője is: hozzászólásaik a tudósítói jelen­tések szerint a kompromisszumkész­ség jegyében fogalmazódtak meg, bár kritikai elemeket is tartalmaz­tak. Mihail Gorbacsov keddi vitaindí­tó beszéde nagy visszhangot kapott a világsajtóban, s a mértékadó hír­ügynökségi jelentések a többi között azt emelték ki, hogy a szovjet veze­tő felvázolta a következő években létrehozandó modern demokratikus szovjet jogállam képét, egyúttal biz­tosítva a képviselőket arról, hogy a hatalom csúcsának szerkezetében tervezett változtatások nem fogják csorbítani a kollektív irányítás el­vét, vagyis­­közvetve elutasította azokat az aggályoskodó hangokat, amelyek szerint túl nagy hatalom fog egy személy kezében összponto­sulni. Gorbacsov csaknem kétórás be­szédét követően — amelyet a szov­jet televízió esti programjában fel­vételről rövidítés nélkül közvetített —, még kedden megkezdődött a vi­ta ,az alkotmány némely cikkelyei­nek módosításáról és az új válasz­tási törvény tervezetéről. Az első napon összesen tizennégyen szólal­tak fel, s érthetően különös figye­lem kísérte a balti köztársaságok képviselőinek interpellációit. Mint az MTI jelentése rámutat, noha a felszólaló képviselők többsége lénye­gében támogatta a dokumentumter­vezeteket, sok részletkérdésben vál­toztatást, pontosabb fogalmazást ja­vasoltak. Vitautas Astrauskas, a lit­ván parlament elnöke például na­gyobb jogkört kért a köztársaságok­nak, s hírügynökségi jelentések sze­rint így fogalmazott: Belefáradtunk abba, hogy felülről érkező utasítá­sok szerint élünk, évtizedek óta kor­látozzák függetlenségünket és egyé­ni kezdeményezéseinket. Anatolij Gorbunov, a lett parlament elnöke (Folytatás a 2. oldalon.) Arnold Rüstel, az észt parlament elnöke beszél a Legfelsőbb Tanács ülésén. Mihail Gorbacsov New York­-i programja A New York-i öbölben levő Kor­mányzó-szigeten lesz Mihail Gorba­csov, Ronald Reagan és George Bush december 7-i munkaebédje, jelen­tette be szerdán a Fehér Ház. Martin Fitzwater szóvivő szerint érdemi­­eszmecsere várható, kötött napirend nélkül, amelyen amerikai részről nem kívánnak új javaslato­kat előterjeszteni. Szovjet részről még nem adtak választ George Bush kérésére, hogy külön is találkozh­as­­sék Mihail Gorbacsovval. Erre a ter­vek szerint az ebédet követően ugyanott, a biztonsági meggondolá­sokból választott szigeten kerül sor. A megválasztott amerikai elnök hi­vatalosan alelnöki minőségében vesz részt a munkaebéden, amelyet George Shultz külügyminiszter csúcs­találkozóként jellemzett. A fehér házi szóvivő szerint szovjet részről még nem járultak hozzá véglegesen a találkozó helyszínéhez. Megfigye­lők szerint mindenesetre az egyetér­tés valószínű. (MTI) Országos vita agrárpolitikánk megújításáról Ülést tartott a TOT elnöksége (Munkatársunktól.) Szerdán Budapesten Szabó István elnökletével ülést tartott a Terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége. Első napirendi pont­ként a testület az agrárpolitika meg­újulásáról szóló írásos előterjesztést vitatta meg. Szóbeli kiegészítést Ko­vács Imre, az MSZMP Központi Bi­zottsága gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője maradott. Emlékezte­tett rá, hogy a mezőgazdaság hely­zetével tíz évvel ezelőtt foglalkozott a párt Központi Bizottsága. Azóta lényegesen megváltoztak a körülmé­nyek. A közeljövőben a Központi Bizottság az agrárpolitika megújítá­sát tekinti át. Ehhez kérte az osz­tályvezető a TDT elnökségének se­gítségét. A vitában felszólaló elnökségi ta­gok egyetértettek azzal, hogy tár­gyilagosan kell értékelni az félért­­eredményeket, az elkövetett hibá­kat, és meg kell tartani agrárpoli­tikánk értékes elemeit. Nélkülözhe­tetlen azonban a megújulás. Re­formfolyamatunk meggyorsulása, a kibontakozó piacgazdaság, a haté­konysági követelmények, a tapasz­talható gazdálkodási nehézségek in­dokolják ezt. A piac igényeiből, ki­indulva, a lakosság ellátását és az exportcélokat szem előtt tartva kell kialakítani az új feltételrendszert, amely a mezőgazdaság további za­vartalan fejlődését lehetővé teszi. Többen szóltak a magyar mező­­gazdaság sikereiről, arról, hogy 25 év alatt a termelés megduplázódott. Sokat jelen­t­­az is, hogy az élelmi­szer-gazdaság idei külkereskedelmi dolláregyenlege eléri a 780 milliót. Ezt más ágazatok az áruikkal nem tudják helyettesíteni. Szükség van tehát a magyar mezőgazdaság nö­vekvő termelésére és népgazdasági stabilizáló szerepére. Az viszont sajnálatos — hangzott el a vitában —, hogy megfontolat­lan intézkedések, az agrárolló nyí­lása, a kapkodó hitelpolitika súlyos helyzetbe hozta a mezőgazdasági nagyüzemeknek több mint a harma­dát. Pedig ezeknek a termelésére is számít a népgazdaság. A bajba jutott gazdaságok adják az élelmi­szereknek szintén a harmadát. Mindezt szem előtt tartva alakult ki az az egységes álláspont, hogy agrárpolitikánk megújításában a legfontosabb az agrárolló kiküszö­bölése, a reális — a társadalmi rá­fordításokat elfogadhatóan tükröző­­ árviszonyok kialakítása. A ter­melési érdekeltség visszaállítása nél­kül, anyagi eszközök hiányában nem lehet megújulni, nem­ lehet a piac igényeihez, az új követelményekhez alkalmazkodni. Ezeknek a gondok­nak, visszásságoknak a megszünteté­se az elsődleges. Csak ezután jöhet­nek számításba a­ korszerű érdekelt­ségi formák, a belső vállalkozások. Ezután az elnökség — készülve az 1989. januári országos tsz-érte­­kezletre — azt vette számba, hogy a szövetkezetpolitikában milyen vál­toztatásokra tegyen javaslatot. He­lyesléssel találkozott az az elképze­lés, hogy mind az agrárpolitika, mind a szövetkezetpolitika megújí­tását széles körű, országos társadal­mi vita gazdagítsa. Várkonyi Péter Manilában Eredményesek voltak a malajziai tárgyalások Kiküldött tudósítónk jelenti: Várkonyi Péter külügyminiszter szerdán befejezve hivatalos malaj­ziai látogatását, a Fülöp-szigetekre érkezett. A baráti légkörű Kuala Lumpur-i­ megbeszélések tükrözték: mindkét ország az együttműködés fejleszté­sét kívánja. A maláj közlekedési miniszterrel folytatott megbeszélé­sen például felvetődött, hogy ha­zánk és Malajzia együtt kutathat fel jobb­­piacokat a magyar közeleskedé­­si gépiparnak. A Ganz Lokomotív sínbuszai, amelyek nemrégiben kezdték meg a menetrendszerű köz­lekedést Malajziában, sikert arattak a trópusi országiban. Várkonyi Pé­ter látogatás­t tett a maláj­­állam­vasutak központjában is, majd meg­tekintette Malajzia első személygép­kocsigyárát. Kuala Lumpur-i sajtóértekezletén a magyar diplomácia vezetője el­mondta: a tárgyalások nemcsak a politikai nézetek hasonlóságát tük­rözték, hanem gazdasági szempont­ból is jelentősek volta­k. A bővülő, bár számunkra passzív kereskedel­met forgalombővítéssel, modern koo­perációs formák alkalmazásával kí­vánjuk kiegyenlíteni. Ezzel nemcsak a malajziai hiva­talos személyiségek értettek egyet, hanem a Kuala Lumpur-i nemzeti keres­kedőfilmi és iparkamara vezető üzletemberei is. A magáncégek képviselő­i nagy ér­deklődéssel fogadták Várkony­i Pé­ter előadását Magyarország reform­­politikáj­airól, gazdasági törekvései­ről. Több cég képviselője készül koo­perációs ajánlatok kidolgozására és megvizsgálására. A kölcsönösen elő­nyös együttműködést segítik az alá­írt megállapodások, intézményes ke­retet teremtve. Várkonyi Péter szerdán Kuiala Lumpurból a Fülöp-szigetek főváro­sába utazott hivatalos látogatásra. A tmarailasi repülőtéren, vendéglátó­ja, Raul Manglapus külügyminisz­ter fogadta. A tervek szerint a kö­vetkező napokban Várkonyi Péter több politikai tárgyalást folytat a Fülöp-szigetek vezetőivel, s talál­kozik a legfontosabb üzleti-gazda­sági körök képviselőivel. Füzes Oszkár Genfben tárgyalja a palesztin­kérdést az ENSZ közgyűlése? Az ENSZ-közgyűlés jogi bizottsá­ga kedd este túlnyomó többséggel elfogadott határozatában felszólította az Egyesült Államokat: változtassa meg döntését, és adjon vízumot Jasszer Arafatnak, a PFSZ V. B. el­nökének. A határozat hangoztatja: Arafat vízumkérelmének elutasítása az ENSZ székhelyéről szóló egyezmény megsértését jelenti. A dokumentum kiemeli, hogy a PFSZ szabadon vá­laszthatja meg a közgyűlés vitáján részt vevő képviselőjét. A határo­zatot — amelyet szerdán terjeszte­nek az ENSZ közgyűlése elé — 121 szavazattal fogadták el, ellene csak az Egyesült Államok és Izrael szava­zott, Anglia tartózkodott. Ezzel egy időben hivatalosan is el­halasztották az ENS­Z közgyűlésének Palesztináról napirendre tűzött vi­táját, amely eredetileg december 1-jén kezdődött volna, s amelyre Arafatot is várták. A közgyűlés ülé­sének új időpontjáról és helyéről később döntenek. Meg nem nevezett ENSZ-tisztségviselők szerint az ENSZ-közgyűlés palesztin vitáját va­lószínűleg december 13. és 15. között tartják majd meg az ENSZ európai székhelyén, Genfben. (AFP) ( KAIRÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A különösen felélénkült arab — s benne az egyiptomi — diplomácia erőfeszítéseit az új palesztin politi­kai irányvonal támogatására, s a közel-keleti nemzetközi rendezési konferenciára összpontosítja. Ennek keretében érkezett szerda délután Észak-Jemenből Kairóba Husszein jordániai uralkodó, aki Hoszni Mubarakkal azonnal meg­kezdte tárgyalásait. A stratégiai lé­pések egyeztetésén kívül — amelyek Egyiptom Arab Liga-tagságának helyreállítását is szolgálják — rövi­­debb távon azt vizsgálják, hogy mi­lyen választ adhatnak a kairói és ammani erőfeszítéseket is megkér­dőjelező washingtoni döntésre, a PFSZ V. B. elnökének ENSZ-beli fel­szólalásának megakadályozására. E. T. * *

Next