Népszabadság, 1988. december (46. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft ---------------------------------------NÉPSZABADSÁG 1988. december 1., csütörtök AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLVI. évfolyam, 286. szám (10. oldal) ■ni.. 1 ni .... ............................................. NYUGAT-EURÓPAI MINISZTEREK ATHÉNI INDÍTVÁNYA: Budapesten tegyen az európai kulturális csúcsértekezlet Az Európai Közösségek és Kelet- Európa „kulturális csúcsértekezletének” lehetősége és Budapest „Európa kulturális fővárosává” való kijelölésének esélye szerepelt napirenden az Európai Közösségek kulturális minisztereinek kedden véget ért kötetlen athéni találkozóján — közölték szerdán az MTI tudósítójával az EK bizottságához közel álló forrásból. Bár döntés nem született, mutattak rá, ezeket a kérdéseket először vitatták meg a tizenkét nyugat-európai ország kulturális minisztereinek fórumán, és mindenképpen megindult egy folyamat az Európa különböző részei közötti kulturális együttműködés előmozdítására. Budapest Európa keleti és nyugati része közötti hídszerepét az athéni tanácskozás több jeles részvevője is kiemelte javaslatai révén. Valmy Feaux, a belgiumi francia közösség elnök-minisztere és Jack Lang francia kulturális miniszter valamelyik soron következő tanácskozásának színhelyéül Budapestet válassza — ez lenne az első eset, hogy ilyen megbeszélésre az EGK határain kívül, kelet-európai szocialista országban kerül sor. Melina Mercouri görög kulturális miniszter, a világhírű színésznő, aki az athéni találkozónelnökölt, más indítvánnyal élt: jelöljék ki Budapestet „Európa kulturális fővárosává” — mondotta. Ez a cím egy-egy esztendőre illeti meg Európa valamelyik, kulturális szempontból nevezetes városát az EGK minisztereinek közös támogatásával. Eddig többek között Athénra, Firenzére, Amszterdamra esett a választás, jövőre Párizs, majd egyebek közt Glasgow, Dublin és Madrid szerepel a sorban. Miután ezekkel az indítványokkal kapcsolatban némely részt vevő miniszterek úgy vélték, hogy előbb meg kell győződni a kulturális élet megfelelő feltételeinek fennállásáról, a tanácskozás a görög, valamint a jövőre soros spanyol és francia elnökség feladatává tette a döntések előkészítését. (MTI) Ma kezdődnek Csien Csi-csen moszkvai tárgyalásai Első ízben tesz hivatalos látogatást a Szovjetunióban kínai külügyminiszter, s Csien Csi-csen csütörtöktől szombatig feszített programot bonyolít le Moszkvában: a külügyminiszteri tárgyalásokon túlmenően fogadja őt Mihail Gorbacsov is. A kínai diplomácia vezetője szombaton elutazása előtt nemzetközi sajtóértekezletet tart — jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Vagyim Perfiljev, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának helyettes vezetője. A szóvivő kitért arra, hogy Csien Csi-csen moszkvai útja, illetve Eduard Sevardnadze viszontlátogatása tükrözi: mindkét ország a politikai párbeszéd magasabb szintre emelésére törekszik. Reményét fejezte ki, hogy a kínai külügyminiszter moszkvai látogatása megszilárdítja a kétoldalú viszonyban kialakult kedvező tendenciákat, s elősegíti a szovjet—kínai kapcsolatok teljes normalizálását. A két nagyhatalom viszonyát elemezve Perfiljev kifejtette: a legutóbbi években észrevehető javulás következett be, s a közös erőfeszítéseknek köszönhetően szélesedik az együttműködés, amely immár az államközi kapcsolatok gyakorlatilag minden területére kiterjed. Hangsúlyozta: a szovjet-kínai kapcsolatok alakulása fontos tényezője a nemzetközi légkör javulásának, a biztonság megszilárdításának, az összemberi problémák megoldásának. A kétoldalú viszony rendezése ugyanakkor egyáltalában nem irányul harmadik országok ellen — emelte ki a külügyi szóvivő. Perfiljev üdvözölte a november 28-án aláírt mongol—kínai szerződést, amely a vitatott határkérdések megoldását szabályozza, s emlékeztetett: ez az első ilyen jellegű, Kína által aláírt megállapodás. (MTI) (Moszkvai és pekingi tudósítónk kommentárja a 2. oldalon.) Római tanácskozás a hagyományos fegyverekről A hagyományos fegyverzet európai leszereléséről kezdődött nemzetközi szakértői tanácskozás szerdán az olasz Archivio Disarmo nevű békekutató tanulmányi intézet rendezésében. A téma a kelet-nyugati viszony és tárgyalások jelenlegi központi kérdése. A kétnaposra tervezett tanácskozáson amerikai és szovjet leszerelési szakértőkön kívül brit, francia, nyugatnémet, olasz, lengyel és magyar részvevők fejtik ki véleményüket. Jelen van a bécsi fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat folytató küldöttségek több diplomatája is. Magyar részről Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály vezetője vesz részt a vitában. (MTI) A szovjet Legfelsőbb Tanács vitájának középpontjában a politikai reformterv A rendkívüli ülésszakon ma szavaznak az előterjesztésekről Élénk vita bontakozott ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszakán a politikai reform megalapozásában fontos szerepet játszó alkotmánymódosítási és választási törvénytervezetekről. Szót kaptak a balti köztársaságok képviselői és az örmény törvényhozás vezetője is: hozzászólásaik a tudósítói jelentések szerint a kompromisszumkészség jegyében fogalmazódtak meg, bár kritikai elemeket is tartalmaztak. Mihail Gorbacsov keddi vitaindító beszéde nagy visszhangot kapott a világsajtóban, s a mértékadó hírügynökségi jelentések a többi között azt emelték ki, hogy a szovjet vezető felvázolta a következő években létrehozandó modern demokratikus szovjet jogállam képét, egyúttal biztosítva a képviselőket arról, hogy a hatalom csúcsának szerkezetében tervezett változtatások nem fogják csorbítani a kollektív irányítás elvét, vagyisközvetve elutasította azokat az aggályoskodó hangokat, amelyek szerint túl nagy hatalom fog egy személy kezében összpontosulni. Gorbacsov csaknem kétórás beszédét követően — amelyet a szovjet televízió esti programjában felvételről rövidítés nélkül közvetített —, még kedden megkezdődött a vita ,az alkotmány némely cikkelyeinek módosításáról és az új választási törvény tervezetéről. Az első napon összesen tizennégyen szólaltak fel, s érthetően különös figyelem kísérte a balti köztársaságok képviselőinek interpellációit. Mint az MTI jelentése rámutat, noha a felszólaló képviselők többsége lényegében támogatta a dokumentumtervezeteket, sok részletkérdésben változtatást, pontosabb fogalmazást javasoltak. Vitautas Astrauskas, a litván parlament elnöke például nagyobb jogkört kért a köztársaságoknak, s hírügynökségi jelentések szerint így fogalmazott: Belefáradtunk abba, hogy felülről érkező utasítások szerint élünk, évtizedek óta korlátozzák függetlenségünket és egyéni kezdeményezéseinket. Anatolij Gorbunov, a lett parlament elnöke (Folytatás a 2. oldalon.) Arnold Rüstel, az észt parlament elnöke beszél a Legfelsőbb Tanács ülésén. Mihail Gorbacsov New York-i programja A New York-i öbölben levő Kormányzó-szigeten lesz Mihail Gorbacsov, Ronald Reagan és George Bush december 7-i munkaebédje, jelentette be szerdán a Fehér Ház. Martin Fitzwater szóvivő szerint érdemieszmecsere várható, kötött napirend nélkül, amelyen amerikai részről nem kívánnak új javaslatokat előterjeszteni. Szovjet részről még nem adtak választ George Bush kérésére, hogy külön is találkozhassék Mihail Gorbacsovval. Erre a tervek szerint az ebédet követően ugyanott, a biztonsági meggondolásokból választott szigeten kerül sor. A megválasztott amerikai elnök hivatalosan alelnöki minőségében vesz részt a munkaebéden, amelyet George Shultz külügyminiszter csúcstalálkozóként jellemzett. A fehér házi szóvivő szerint szovjet részről még nem járultak hozzá véglegesen a találkozó helyszínéhez. Megfigyelők szerint mindenesetre az egyetértés valószínű. (MTI) Országos vita agrárpolitikánk megújításáról Ülést tartott a TOT elnöksége (Munkatársunktól.) Szerdán Budapesten Szabó István elnökletével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Első napirendi pontként a testület az agrárpolitika megújulásáról szóló írásos előterjesztést vitatta meg. Szóbeli kiegészítést Kovács Imre, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője maradott. Emlékeztetett rá, hogy a mezőgazdaság helyzetével tíz évvel ezelőtt foglalkozott a párt Központi Bizottsága. Azóta lényegesen megváltoztak a körülmények. A közeljövőben a Központi Bizottság az agrárpolitika megújítását tekinti át. Ehhez kérte az osztályvezető a TDT elnökségének segítségét. A vitában felszólaló elnökségi tagok egyetértettek azzal, hogy tárgyilagosan kell értékelni az félérteredményeket, az elkövetett hibákat, és meg kell tartani agrárpolitikánk értékes elemeit. Nélkülözhetetlen azonban a megújulás. Reformfolyamatunk meggyorsulása, a kibontakozó piacgazdaság, a hatékonysági követelmények, a tapasztalható gazdálkodási nehézségek indokolják ezt. A piac igényeiből, kiindulva, a lakosság ellátását és az exportcélokat szem előtt tartva kell kialakítani az új feltételrendszert, amely a mezőgazdaság további zavartalan fejlődését lehetővé teszi. Többen szóltak a magyar mezőgazdaság sikereiről, arról, hogy 25 év alatt a termelés megduplázódott. Sokat jelentaz is, hogy az élelmiszer-gazdaság idei külkereskedelmi dolláregyenlege eléri a 780 milliót. Ezt más ágazatok az áruikkal nem tudják helyettesíteni. Szükség van tehát a magyar mezőgazdaság növekvő termelésére és népgazdasági stabilizáló szerepére. Az viszont sajnálatos — hangzott el a vitában —, hogy megfontolatlan intézkedések, az agrárolló nyílása, a kapkodó hitelpolitika súlyos helyzetbe hozta a mezőgazdasági nagyüzemeknek több mint a harmadát. Pedig ezeknek a termelésére is számít a népgazdaság. A bajba jutott gazdaságok adják az élelmiszereknek szintén a harmadát. Mindezt szem előtt tartva alakult ki az az egységes álláspont, hogy agrárpolitikánk megújításában a legfontosabb az agrárolló kiküszöbölése, a reális — a társadalmi ráfordításokat elfogadhatóan tükröző árviszonyok kialakítása. A termelési érdekeltség visszaállítása nélkül, anyagi eszközök hiányában nem lehet megújulni, nem lehet a piac igényeihez, az új követelményekhez alkalmazkodni. Ezeknek a gondoknak, visszásságoknak a megszüntetése az elsődleges. Csak ezután jöhetnek számításba a korszerű érdekeltségi formák, a belső vállalkozások. Ezután az elnökség — készülve az 1989. januári országos tsz-értekezletre — azt vette számba, hogy a szövetkezetpolitikában milyen változtatásokra tegyen javaslatot. Helyesléssel találkozott az az elképzelés, hogy mind az agrárpolitika, mind a szövetkezetpolitika megújítását széles körű, országos társadalmi vita gazdagítsa. Várkonyi Péter Manilában Eredményesek voltak a malajziai tárgyalások Kiküldött tudósítónk jelenti: Várkonyi Péter külügyminiszter szerdán befejezve hivatalos malajziai látogatását, a Fülöp-szigetekre érkezett. A baráti légkörű Kuala Lumpur-i megbeszélések tükrözték: mindkét ország az együttműködés fejlesztését kívánja. A maláj közlekedési miniszterrel folytatott megbeszélésen például felvetődött, hogy hazánk és Malajzia együtt kutathat fel jobbpiacokat a magyar közeleskedési gépiparnak. A Ganz Lokomotív sínbuszai, amelyek nemrégiben kezdték meg a menetrendszerű közlekedést Malajziában, sikert arattak a trópusi országiban. Várkonyi Péter látogatást tett a malájállamvasutak központjában is, majd megtekintette Malajzia első személygépkocsigyárát. Kuala Lumpur-i sajtóértekezletén a magyar diplomácia vezetője elmondta: a tárgyalások nemcsak a politikai nézetek hasonlóságát tükrözték, hanem gazdasági szempontból is jelentősek voltak. A bővülő, bár számunkra passzív kereskedelmet forgalombővítéssel, modern kooperációs formák alkalmazásával kívánjuk kiegyenlíteni. Ezzel nemcsak a malajziai hivatalos személyiségek értettek egyet, hanem a Kuala Lumpur-i nemzeti kereskedőfilmi és iparkamara vezető üzletemberei is. A magáncégek képviselői nagy érdeklődéssel fogadták Várkonyi Péter előadását Magyarország reformpolitikájairól, gazdasági törekvéseiről. Több cég képviselője készül kooperációs ajánlatok kidolgozására és megvizsgálására. A kölcsönösen előnyös együttműködést segítik az aláírt megállapodások, intézményes keretet teremtve. Várkonyi Péter szerdán Kuiala Lumpurból a Fülöp-szigetek fővárosába utazott hivatalos látogatásra. A tmarailasi repülőtéren, vendéglátója, Raul Manglapus külügyminiszter fogadta. A tervek szerint a következő napokban Várkonyi Péter több politikai tárgyalást folytat a Fülöp-szigetek vezetőivel, s találkozik a legfontosabb üzleti-gazdasági körök képviselőivel. Füzes Oszkár Genfben tárgyalja a palesztinkérdést az ENSZ közgyűlése? Az ENSZ-közgyűlés jogi bizottsága kedd este túlnyomó többséggel elfogadott határozatában felszólította az Egyesült Államokat: változtassa meg döntését, és adjon vízumot Jasszer Arafatnak, a PFSZ V. B. elnökének. A határozat hangoztatja: Arafat vízumkérelmének elutasítása az ENSZ székhelyéről szóló egyezmény megsértését jelenti. A dokumentum kiemeli, hogy a PFSZ szabadon választhatja meg a közgyűlés vitáján részt vevő képviselőjét. A határozatot — amelyet szerdán terjesztenek az ENSZ közgyűlése elé — 121 szavazattal fogadták el, ellene csak az Egyesült Államok és Izrael szavazott, Anglia tartózkodott. Ezzel egy időben hivatalosan is elhalasztották az ENSZ közgyűlésének Palesztináról napirendre tűzött vitáját, amely eredetileg december 1-jén kezdődött volna, s amelyre Arafatot is várták. A közgyűlés ülésének új időpontjáról és helyéről később döntenek. Meg nem nevezett ENSZ-tisztségviselők szerint az ENSZ-közgyűlés palesztin vitáját valószínűleg december 13. és 15. között tartják majd meg az ENSZ európai székhelyén, Genfben. (AFP) ( KAIRÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A különösen felélénkült arab — s benne az egyiptomi — diplomácia erőfeszítéseit az új palesztin politikai irányvonal támogatására, s a közel-keleti nemzetközi rendezési konferenciára összpontosítja. Ennek keretében érkezett szerda délután Észak-Jemenből Kairóba Husszein jordániai uralkodó, aki Hoszni Mubarakkal azonnal megkezdte tárgyalásait. A stratégiai lépések egyeztetésén kívül — amelyek Egyiptom Arab Liga-tagságának helyreállítását is szolgálják — rövidebb távon azt vizsgálják, hogy milyen választ adhatnak a kairói és ammani erőfeszítéseket is megkérdőjelező washingtoni döntésre, a PFSZ V. B. elnökének ENSZ-beli felszólalásának megakadályozására. E. T. * *