Népszabadság, 1989. február (47. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

A NATO üdvözli a VSZ adatközlését, de vitatja az erőegyensúlyt A NATO részéről hétfőn üdvözöl­ték a Varsói Szerződésnek azt a lé­pését, hogy fennállása óta első ízben részletes adatokat tett közzé fegyve­res erőinek felépítéséről. Ugyanak­kor elutasították a VSZ-nek azt a véleményét, hogy a két szervezet kö­zött lényegében erőegyensúly áll fenn. A NATO szóvivője Brüsszelben hétfőn kijelentette, hogy a paritás­ról szóló kimutatás „nem felel meg a tényleges helyzetnek”. (A NATO tavaly novemberben hozta nyilvá­nosságra saját változatát a kelet- nyugati hagyományos katonai erők helyzetéről, azt állítva, hogy a VSZ csaknem minden területen jelentős fölényben van.) John Galvin tábornok, a NATO európai egyesített erőinek főparancs­noka szintén kétségbe vonta, hogy a két katonai szervezet között erő­­egyensúly áll fenn. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a NATO és a Varsói Szerződés „a másik fél né­zeteinek jobb megértésével kezdheti meg az új tárgyalásokat a hagyo­mányos fegyverzetek csökkentésé­ről”. (Bécsben március elején kez­dődik meg a NATO 16 és a VSZ hét tagállamának új tárgyalássoro­zata.) A nyugatnémet védelmi miniszté­rium szóvivője üdvözölte a VSZ- nyilatkozatot, de úgy vélte, hogy a NATO novemberben részletesebb adatokat tett közzé. Londonban a külügyi szóvivő szintén üdvözölte a VSZ lépését. Hozzáfűzte azonban, hogy „még mindig számos olyan megválaszolatlan kérdés van, ame­lyet a VSZ-nek tisztáznia kell”. Egy brit kormányzati tisztségviselő azt a véleményét hangoztatta, hogy a két katonai szervezet eltérő terminoló­giát használ, s ezért az adatok „nem összehasonlíthatóak”. (MTI) Karpov és Omelicsev vezérezredes az európai katonai mérleg számításairól ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL) Moszkvában kedden nemzetközi sajtóértekezletet tartott Viktor Kar­pov külügyminiszter-helyettes, aki Borisz Omelicsev vezérezredessel együtt válaszolt a tudósítóknak az egyoldalú csapat- és fegyverzetcsök­kentési lépésekkel kapcsolatos, illet­ve a Varsói Szerződés által az euró­pai katonai erőviszonyokról közzé­tett adatokra vonatkozó kérdésekre.­­ Minket a NATO harctéri csa­pásmérő légiereje és haditengeré­szete aggaszt, az Észak-atlanti Szö­vetséget pedig a mi tankjaink, pán­célozott csapatszállító járműveink, valamint tüzérségünk — mondta egy kérdésre Omelicsev. Továbbra is vannak bizonyos részleges, egyen­súlyhiányok hol a NATO, hol pedig a Varsói Szerződés javára, de egé­szében egyensúly van, beleértve a taktikai nukleáris harceszközöket is. Szóvá tették a tudósítók, hogy a Varsói Szerződés javára 12:1 arányú fölény alakult ki a taktikai rakétá­kat, azaz indítóállásaikat illetően. A válasz szerint viszont a NATO fö­lényben van a taktikai atomeszkö­zöket hordozó támadó légierőt és az atomtüzérséget illetően. Karpov hozzáfűzte: a NATO ke­vesebb tankot vett bele saját mér­legébe, csak az „alapvető típusokra” szorítkozott, míg a Varsói Szerződés — típustól függetlenül — valameny­­nyi páncélost beleszámított. Ugyan­így a reaktív sorozatvetőknél a NATO-közlés alsó határa a 100 mm­­es, míg a szovjeteké 75 mm-es volt. Ebből adódhat az eltérés — tette hozzá — a NATO-adatok és a minap közzétett VSZ-adatok kapcsán. Ami a mostani összeállításban a NATO- adatokat illeti, azokat a VSZ-fel­­derítés alapján szerepeltetik. Karpov elmondta azt is, hogy ko­rábban a Varsói Szerződés katonai doktrínájában nyomot hagytak a második világháború tapasztalatai, így az egészében védekező jellegű felfogás mellett a támadó jelleg is. Ezt az elemet tavaly a VSZ felül­vizsgálta. A közép-európai térségből kivonandó egységek (hat tankhad­osztály) és a hozzájuk tartozó tak­tikai nukleáris eszközök visszavo­nása révén új, még inkább védelmi szerkezet alakul majd ki. D. P. Prágai közlés harckocsik egyoldalú leszereléséről CpRAGAI TUDOSITONKTÚL3 Miroslav Vacek vezérezredes, a csehszlovák néphadsereg vezérkari főnöke kedden további részleteket közölt a múlt hét pénteken bejelen­tett csehszlovák egyoldalú leszerelé­si döntésekről. Elmondta, hogy a részleges leszerelésbe bevont tankok típusa: T—54 és T—55. Ezeket szét­szerelik, motorjuk bizonyos részeit tartalék alkatrészként hasznosítják. Más hajtóműveket a népgazdaság­ban alkalmaznak majd. A csökkentés által érintett katonai repülőgépek típusa MiG—21. Vacek cáfolta, hogy a csökkentés T—34-es tankokat érintene; ezek már régen nincsenek hadrendbe állítva. A tervek szerint 1989-ben és 1990- ben 15 százalékkal csökkentik a ka­tonai kiadásokat. Hozzátette, hogy nagyobb pénzről van szó, mint amennyit az ötéves terv első három évében környezetvédelmi beruházá­sokra fordították. K. T. Csehszlovák értelmiségiek levele­ ­ PRÁGAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Mint a Rudé Právo keddi számá­ban olvasói levélre válaszolva be­számol róla, a Vencel téri események kapcsán mintegy hétszáz személy, köztük fővárosi színészek és a cseh­szlovák művészeti élet más szerep­lői, levelet intéztek Ladislav Adamec kormányfőhöz. A Hydo Právo anél­kül, hogy a levél tartalmáról, s az aláírók kilétéről közelebbit közölne, nehezményezi, hogy a küldeményt még mielőtt a címzett kézhez vehet­te volna, a szerzők eljuttatták nyu­gati hírközlő eszközökhöz. Ez utób­biaknak már pénteken birtokukban volt a szóban forgó levél, míg a cseh­szlovák miniszterelnök csak hétfőn kapta meg ezt. (Nyugati hírügynök­ségi jelentések szerint a levél alá­írói egyebek között Vaclav Havel író, a Charta ’77 egyik vezetője sza­badon bocsátását követelik.) A Rudé Právo mindehhez hozzáfű­zi, hogy ezekben a napokban sokan levélben és különféle határozatok­ban fejtik ki véleményüket a prágai ellenzéki akciókról; az állásfoglalá­sok egy része egyetértő, másik része kritikus hangnemű. K. T. Oliver North a bíróság előtt ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Huszonkét hónapja robbant ki a Reagan-i kormányzat legnagyobb po­litikai botránya. Tíz hónapja emel­tek vádat az Iránnak fegyvereket szállító és a fegyverekért kapott pénzzel a nicaraguai kormányellenes erőket törvénytelenül támogató, volt fehér házi munkatársak ellen, s ked­den megkezdődött az első per, amely­nek vádlottja Oliver North nyugal­mazott alezredes, a nemzetbiztonsá­gi tanács volt tisztviselője. A tárgyalást helyi idő szerint dél­előtt fél 10-kor nyitotta meg Ger­­hard Gesell bíró. Az első napon a tizenkét tagú esküdtszék és a hat helyettes kiválasztása kezdődött meg. A per megindulása előtt Law­­rence Walsh független vizsgálóbíró — azt követően, hogy a Reagan-ad­­minisztráció megtagadta bizonyos titkos dokumentumok átadását — kénytelen volt elejteni a North el­leni két legfontosabb vádpontot. Ezek a botrány lényegét alkotják: átirányított-e North Iránból szárma­zó pénzt a kontrák számlájára? A per megkezdése előtt Gerhard Gesell bíró úgy döntött, nincs alap arra, hogy George Bush elnököt a bíróság tanúként meghallgassa, ugyanakkor nem zárta ki azt, hogy Ronald Reagan volt elnök esetleg megidézhető. Kereszty András NÉHÁNY SORBAN A kínai államtanács rendeletet adott ki, amelynek értelmében külön szentélyt és síremléket építenek a ja­nuár 28-án szívroham következtében elhunyt pancsen láma tiszteletére, il­letve maradványainak elhelyezésére. A központi kormány külön alapból fedezi az emlékmű építésének költsé­geit. (MTI) Schleswig-Holstein tartomány és az NDK között levő kapcsolatok elő­mozdításáról állapodott meg kedden kezdett berlini tárgyalásain Björn Engholm tartományi miniszterelnök, akit fogadott Erich Honecker államfő is. (MTI) A súlyos anyagi veszteségek miatt februártól beszüntetik a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) 1876-ban alapított hetilapjának, a Vorwartsnek a megjelenését. Így határozott az SPD elnöksége 13 szavazattal 7 elle­nében. (MTI) A francia vámszervek a múlt év decemberében Grenoble térségében feltartóztattak két kamiont, amelyek tilalmi listán szereplő termékeket szállítottak a Szovjetunióba. A teher­autók rakománya a szupravezető-ku­tatásban és mikroelektronikában al­kalmazott részecskegyorsítókból állt, vált ismeretessé kedden Párizsban. (AFP) Natan Saranszkit, a szovjetunióbe­li zsidó ellenzék egykori vezetőjét je­lölték Izrael új ENSZ-nagykövetének — közölték kedden izraeli kormány­forrásból. (Reuter) Szovjet ellenőrök érkeztek hétfőn az Egyesült Államok arizonai légi tá­maszpontjára, hogy jelen legyenek újabb 43 manőverező robotrepülőgép megsemmisítésénél. Az Egyesült Ál­lamokban eddig 84 manőverező ro­botrepülőgépet semmisítettek meg. (AP) Vagyim Medvegyevet, az SZKP KB PB tagját, a KB titkárát kedden Bu­karestben fogadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke. A találkozón hangsúlyozták az RKP és az SZKP, valamint a Románia és a Szovjetunió közötti barátság és együttműködés jelentőségét, amely a legmagasabb szintű találkozókon el­fogadott elveknek megfelelően fejlő­dik. (MTI) Egy amerikai üzletembert és egy holland állampolgárt letartóztattak, mert az amerikai kiviteli törvények megsértésével mustárgáz előállításá­ra alkalmas vegyi anyagot szállítot­tak illegálisan az Egyesült Államok­ból Jordániába, majd onnan Irakba — közölték kedden Baltimore-ban az amerikai hatóságok. (AFP) NÉPSZABADSÁG 1989. február szerda MENNYIT KERES MIHAIL GORBACSOV? Mihail Gorbacsov szovjet párt­főtitkár és államelnök havi il­letménye valamivel meghaladja az 1500 rubelt — erről is ezek­ ked­den megjelent interjújában Vi­­talij Korotics, az Ogonyok című népszerű folyóirat szerkesztője. Korotics a Mologyozs Moldavii hasábjain kifejtette: Az emberek között — információ híján — szóbeszéd tárgya például az, hogy Raisza Gorbacsova miből vásá­rolja új ruháit. A kérdés könnyen megválaszolható­­az első számú szovjet politikus fizetésének is­meretében — mondotta. (Az át­lagbér jelenleg 200 rubel­­körül mozog a Szovjetunióban.) A szer­kesztő elmondta azt is, hogy Gor­bacsov az Amerikában megjelent könyve után járó 600 ezer dollárt teljes egészében a központi bi­zottság rendelkezésére bocsátotta. (Reuter) Újabb rehabilitálások a Szovjetunióban Újabb, mintegy 25 ezer, a sztálini uralom idején igazságtalanul elítélt személy rehabilitálásáról rendelke­zett egyik legutóbbi, január 16-án kelt határozatában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége. Az érintettek ügyeinek felülvizsgálatát a katonai ügyészi szervek már meg­kezdték — jelentette ki a Pravda keddi számának adott nyilatkozatá­ban Borisz Popov katonai főügyész. Borisz Popov elmondta a Pravdá­nak, hogy a rehabilitálási ügyek fe­lülvizsgálata különösen nagy figyel­met igényel. A vizsgálatok eredmé­nyeként minden ötödik rehabilitá­­lási kérelmet elutasítanak. (MTI) Éles vita a JKSZ KB ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) Franc Setinc szlovéniai küldött is elítélte a Vajdasági Kommunisták Szövetsége konferenciáján Stipe Suvar ellen indított kampányt, amit elfogadhatatlannak minősített, s ki­jelentette: ellenzi, hogy a JKSZ KB Elnökségének elnökét bármily mó­don felmentsék tisztségéből. A jugoszláv néphadsereg kommu­nistái készek arra, hogy a társa­dalom haladó erőivel együtt védel­mezzék Jugoszlávia integritását, és meggátolják szétbomlasztását, de nem hajlandók egyéneket, csoporto­kat és ezek érdekeit védelmezni — jelentette ki Sztane Brovet, a nép­hadsereg pártbizottságának küldöt­te. Ivica Rucsán, a KB elnökségének tagja az elnökség nevében javasol­ta, hogy 1990 júniusa helyett a JKSZ kongresszusát még ebben az évben tartsák meg. A JKSZ mostani széthúzására még nem volt példa — mondta Branko Mikulics, a decemberben le­mondott jugoszláv kormányfő. — A körülmények a két világháború kö­zötti pártharcokra emlékeztetnek. Ha a forradalom vívmányait meg akarjuk őrizni, akkor nyíltan meg kell mondanunk, hogy kik a titói Jugoszlávia szétrombolását erőltető játék forgatókönyvírói. A központi bizottság megosztott­ságát tükrözte a vajdasági Petar Matics, a Jugoszláv Frontharcos Szövetség tavaly ősszel lemondatott elnökének felszólalása. Matics ki­emelte, hogy egyetért Stipe Suvar referátumával, valamint, a szlové­niai, horvátországi, bosznia-herce­­govinai és macedóniai küldöttek helyzetértékelésével. A válságból ki­vezető utat a JKSZ KB tavaly ok­tóberi határozatának következetes végrehajtásában jelölte meg. Az ülésen az elnöki beszámoló fe­letti vita végén Stefan Korosec, a JKSZ KB Elnökségének titkára be­jelentette: az elnökség foglalkozott a Vajdasági KSZ konferenciájának azzal az indítványával, hogy Stipe Suvart váltsák le tisztségéről. Ez a kezdeményezés — állapította meg — nincs megindokolva, csak a megfe­lelő érvek birtokában lehet majd tárgyalni róla. Ezt követően Stipe Suvar kért szót. Kifejtette, amennyiben a KB elnöksége úgy határoz, hogy felmen­ti őt elnöki tisztsége alól, akkor ezt a döntést erkölcsi szempontból tu­domásul veszi, de eszmei-politikai pártbüntetést csak a központi bizott­ság szabhat ki rá. Márkus Gyula Közvélemény-kutatás Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev és a peresztrojka megítéléséről A MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL• A Szovjet Közvélemény-kutató Intézet amerikai cégek bevonásával felmérést készített, hogyan véleked­nek az országban Sztálinról, Hrus­­csovról, Brezsnyevről és a pereszt­rojkáról. Az amerikaiak odaát azt vizsgálták meg, miként értékelik a szovjet politikát, Gorbacsovot. Ez utóbbi témakört illetően a szovjet vezetőről 73—83 százalékos arányban pozitívan vagy igen pozi­tívan vélekedtek Boston, Detroit, New York és San Francisco lakói. Elutasító választ mindössze 9-16 százalékuk adott. Hogy Bush elnök­ről még korai véleményt kérdezni, azt a moszkvai felmérés igazolta (73 százalék még nem alakított ki össz­képet róla), viszont Reagant a szov­jet fővárosban 59 százalék pozití­van ítélte meg (elutasítóan 7 száza­lék vélekedett). A moszkvai felmérés során Brezs­nyevről 64 százalék negatívan fog­lalt állást, és csupán 7 százalék po­zitívan. Sztálint 65 százalék jelle­mezte negatívan, míg tíz százalék szerint tevékenysége pozitívnak tartható. (Szociológusok úgy gondol­ják, a Sztálinnal kapcsolatos eluta­sító vélemények annak tudhatók be, hogy az utolsó három évben ismert­té váltak bűnei, a tömeges represz­­sziók, törvénysértések.) Hruscsov meglehetősen népszerű: 51 százalék a kedvező és 12 százalék a kedve­zőtlen vélekedés aránya. A peresztrojkát, a nyilvánosságot teljes mértékben a megkérdezett ezer moszkvaiból hétszáz támogat­ja, további 230 ugyanezt fenntartá­sokkal teszi, tíz ember pedig ellen­zi. Saját anyagi helyzete javulását a következő három esztendő során csupán 31 százalék várja, míg 26 százalék nem számít javulásra, 16 százalék pedig egyenesen romlást vár. Dunai Péter A szovjet és az afgán csapatok visszafoglalták a Szalang-hágót Az Afganisztánban harcoló szovjet csapatok parancsnoka kedden az af­gán fegyveres lázadókat tette fele­lőssé azért, hogy az afganisztáni Szalang-hágó mentén vívott harcok­ban számos polgári lakos vesztet­te életét. Borisz Gromov vezérőr­nagy visszautasította az amerikai külügyminisztérium bírálatát, amely szerint a Szovjetunió az afganisz­táni csapatkivonások során a „fel­égetett föld” taktikáját folytatja. A szovjet vezérőrnagy kabuli saj­tóértekezletén megerősítette, hogy a múlt héten szovjet és afgán csapa­tok súlyos, polgári áldozatokat is követelő légi- és tüzérségi táma­dást hajtottak végre a Szalang-há­gó déli részének térségében, és új­ra megnyitották a hágón át veze­tő, s az afgán főváros számára lét­­fontosságú utánpótlási útvonalat. Gromov elmondta, hogy az afgán hadsereg vezetői előzőleg több íz­ben is sikertelenül próbáltak tár­gyalni az útvonalat fegyvereseivel lezáró Ahmad Sah Maszud lázadó­parancsnokkal. Január 23-án Ma­szud fegyveresei legyilkolták a fegyvertelenül tárgyalni küldött szovjet Geraszov őrnagyot. Az af­gán, illetve szovjet területről indí­tott összehangolt támadásra ezután került sor. Gromov egy kérdésre válaszolva leszögezte, hogy csapatainak teljes kivonása után a szovjet hadsereg beszünteti az afganisztáni célpontok ellen szovjet területről indított légi­támadásokat. Kedden egy Újdelhibe induló re­pülőgéppel elhagyták Afganisztánt az Egyesült Államok hétfőn bezárt kabuli nagykövetségének diploma­tái. Ugyancsak Újdelhi irányában távozott kedden a kabuli olasz nagykövetség személyzete. Kedden háromnapos látogatásra a pakisztáni fővárosba érkezett Ali Akbar Velajati iráni külügyminisz­ter. Az előzetes hírek szerint Velajati arról fog tárgyalni Jakub Bán pakisztáni külügyminiszterrel, hogy miként lehetne a fegyveres afgán el­lenzék megosztottságát áthidalni. A pakisztáni külügyminisztérium szóvivője kedden egyébként azt nyi­latkozta, hogy a szovjet csapatok február negyedikéig elhagyják Ka­bul környékét, és tizenötödikéig tel­jes egészében kivonulnak az ország­ból. (MTI) A Lett KP vezetése bírálta az Interfront kongresszusának szélsőséges felszólalásait A Lett KP Központi Bizottságának irodája áttekintette minapi ülésén a lettországi internacionalista front alakuló kongresszusán történteket, és megállapította: míg az új mozga­lom alapokmánya és nyilatkozata helyes célokat fogalmazott meg, a kongresszuson elhangzott felszólalá­sok jelentős részében elítélendő, ká­ros nézetek kaptak hangot, s ezek ellen a központi bizottság határozott ideológiai harcot szándékozik foly­tatni. A testület sajnálattal állapí­totta meg, hogy az alakuló kongresz­­szuson részt vevő kommunisták nem ítélték el kellő eréllyel az ott fel­bukkanó ártalmas nézeteket. A KB irodája üdvözli, hogy az alapokmány a szocialista demokrá­cia és a nyilvánosság további kibon­takoztatását szorgalmazza, az átala­kítás támogatásáról szól. Ugyanak­kor a testületi állásfoglalás szerint az alakuló kongresszuson sok olyan megnyilvánulás is helyet kapott, amely sértette a helyi lakosság ér­zelmeit, és nyugtalanságot keltett. A KB-iroda aggasztónak nevezi az alapító kongresszuson elhangzott felszólalások némelyikének hangne­mét és tartalmát. Több felszólalás minősíthetetlen hangnemben felszó­lította a köztársaság állami vezeté­sét a kemény kéz politikájának al­kalmazására, az erőszakos fellépés­re a nekik nem tetsző politikai né­zetek hangoztatói ellen. Az Interfront részvevőinek döntő többsége nem lett származású. Ez talán magyarázza, de semmiképpen sem menti azt az értetlenséget, ame­lyet a kongresszus számos részvevő­je tanúsított a lett nemzeti öntudat megnyilvánulásaival szemben — hangzik a köztársasági KB-iroda ál­lásfoglalása. A testület visszautasí­totta a lett államnyelvre, a lett nem­zeti szimbólumok használatára és a lett állampolgárságra vonatkozó óhajok ellen intézett szélsőséges tá­madásokat, melyek tág teret kap­tak az internacionalista front alaku­ló kongresszusán. A KB irodája megállapította, hogy ezek a kedvezőtlen jelenségek bizal­matlanságot keltettek a lett lakos­ságban a mozgalom iránt, és sajná­latos módon tovább szították a nem­zetiségek közti feszültséget. A testü­let kifejezte reményét, hogy a moz­galom egészséges erői önkritikusan elemzik majd az internacionalista front fogyatékosságait, és lehetősé­get találnak azok megszüntetésére. (MTI)

Next