Népszabadság, 1989. március (47. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-14 / 62. szám

12 NÉPSZABADSÁG - SPORT 1989. március 14., kedd Címvédők: távol Párizstól Ma kezdődik a francia fővárosban a világbajnokság Korcsolya (Tudósítónktól.) A férfi kötelező gyakorla­tokkal kedd reggel nyolc óra­kor kezdődik meg Párizsban a műkorcsolyázó- és jégtánc-vi­lágbajnokság. Jó háromszáz évvel a spanyolországi után újabb „örökösödési háború­nak” nézünk elébe, ezúttal francia földön, minthogy a ta­valyi budapesti vb valameny­­nyi aranyérmese — az NDK- beli Katarina Witt, az ameri­kai Brian Boitano, a szovjet Valova, Vasziljev páros és a Besztyemjanova, Bukin jég­tánckettős — visszavonult. Pontosabban szólva: valame­lyik jégrevűhöz szerződött, hogy a szó szoros értelmében kamatoztassa az évek során kivívott világhírnevét. Vagyis: örökösök kerestetnek! Ám a távolmaradók létszá­ma korántsem merül ki a hi­ányzó címvédők felsorolásá­val. Némi túlzással, alig indul valaki az élmezőnyből, oly so­kan betegek, sérültek vagy visszaestek formájukban. Ki­váltképpen a párosok — álta­lában amúgy is kis létszámú — mezőnye foghíjas, a janu­árban Birminghamben rende­zett Európa-bajnokság mind­három dobogós­­ kettőse hiá­nyozni fog a párizsi Bercy sportcsarnokból. Az aranyér­mes Larisza Szeleznyeva és Oleg Makarov a pár hölgy­tagjának májgyulladása, az ezüstérmes NDK-beli duó, Mandy Wetzel és Axel Rau­­schenbach, a fiú koponyasérü­lése miatt marad távol. Ami pedig a szovjet bronzérmese­ket illeti, Natalja Miskutyanok és Artur Dmitrijev formaha­nyatlása okán nézi csak tele­vízión a vb-t. Így valószínűleg az ölébe hullik majd az aranyérem az 1985-ben és 1987-ben világ­bajnok szovjet Gorgyejevának és Grinykovnak, akik viszont a birminghami EB-t hagyták ki. Ha mégsem nyernek, ak­kor azért egy fiatal amerikai kettős, a junior világbajnok Kristi Yamaguchi és Rudi Ga­­lindo lehet a felelős. Az ap­rócska Yamaguchi — mindösz­­sze 150 centi — egyébként af­féle világ csodája. Második lett a nők között az Egyesült Álla­mok bajnokságán, így jogot nyert arra is, hogy elinduljon a női egyéniben a vb-n. Rajt­hoz is áll, ilyesmit legutóbb 1980-ban tett a nyugatnémet Christina Riegl. Ez olyan, mintha valaki pehelysúlyú lé­tére az ólomsúlyban is nevez­ne egy súlyemelő-világbajnok­ságra. A magyarok számára a leg­fontosabb versenyszám a jég­táncosoké. Noha péntekig kell várni a bajnokavatásra, Engi Klára és Tóth Attila már a francia fővárosban tartózko­dik, s a Bercy jegén gyakorol. Azt mondják, életük legjobb formájának örvendenek, amit a birminghami EB negyedik helye is bizonyított. Párizsban akár az érmet sem tartják­ re­ménytelennek, noha ennek el­érésében a szovjet táncospá­rok mellett egy régi-új ellen­felük megakadályozhatja őket. Isabelle és Paul Duchesnay­­ről van szó, a kanadai,fran­cia, kettős állampolgárságú közönségkedvencekről. A bu­dapesti publikum is jól emlék­szik a tavaly bemutatott lé­legzetelállító dzsungeltáncuk­ra, amelyet a lehető legszélső­ségesebben fogadott a ponto­zói kar. Az EB-n a harmadik, az olimpián a nyolcadik, a bu­dapesti vb-n a hatodik helyre érdemesítették a kivételes ké­pességű testvérek táncát, amellyel a magyar főváros­ban éppen Engiéket szorítot­ták hátrébb a nagy újítók. Duc­esnayék hiányoztak az idei EB-ről, mégpedig azért, mert Isabelle valóságos kál­váriát járt. Április és június között négyszer operálták — háromszor a térdét, egyszer a torkát —, s már mindenki le­mondott arról, hogy valaha is a jégen láthatja viszont a ked­ves barna lányt. Ám kará­csony első napján a kettős már megtartotta első edzését, s azóta rohamléptekkel pótol­ja a lemaradást. S bár Paul azt nyilatkozta, hogy az érem most csak szép álom lehet, ezt nem kell komolyan venni, mert nyílt titok, hogy az egy­kori brit olimpiai bajnok ko­reográfusok, Jayne Torwill és Christopher Dean segítségével ismét forradalmian új kűrt ál­lítottak össze. Ami az egyéni számokat il­leti, a nőknél az Európa-baj­­nok nyugatnémet Claudia Leistner a favorit. Meg is ér­demelné a győzelmet, ha má­sért nem, azért, mert volt tü­relme kiböjtölni, amíg a jég­­királynő Witt visszavonult. Téglássy Tamara tavalyi 11. helyéről előreléphet az első tíz közé. A férfiverseny esélyese a szovjet Fagyejev, a jelenlegi egyetlen igazi klasszis az amerikai Boitano és a kana­dai Orser profivá szegődése után. Birminghamben reme­kelt, most honfitársa, Petren­­ko, az amerikai Bowman és a kanadai Browning lehet rá veszélyes. Figyelem: Browning tavaly Budapesten négyfordu­latos ugrást produkált — el­sőként a műkorcsolyázás tör­ténetében —, s idén a kana­dai bajnokságon is tripla Axellel, majd rögtön utána további két triplával folytat­ta. Ha ez Párizsban sikerül, akkor Fagyejervnek meggyűl­het vele a baja. S a magyar részvevő, Szá­raz András? Budapesten hu­szadik volt, ennél most sok­kal előrébb kellene végeznie, annak ellenére, hogy éppen katonáskodik. Ha nem jutna a legjobb tizenöt közé, az szá­mára a jelenlegi helyzetben sem volna katonadolog. A roppant népszerű Duchesnay testvérpár. Talán azt sem túl­zás kijelenteni, hogy egész Párizs értük szurkol a világ­­bajnokságon. Fedett pályás csúcsszezon Atlétika A múlt hét végi madridi, glasgow-i és indianapolisi ver­sennyel véget ért az idei fe­dett pályás szezon. A csúcslel­tár pazar: az MTI összeállítá­sa szerint 13 világrekordot, egy világcsúcs-beállítást és három olyan Európa-rekordot könyvelhetnek el a statiszti­kusok, amely nem volt egy­ben világcsúcs is. A téli találkozók sok nagy­szerű eredménye közül is ki­emelkedik a kenyai Paul Erengnek a 800 méteren és a kubai Javier Sotomayornak a magasugrásban világrekorddal elért világbajnoki győzelme, továbbá a két szovjet rúdug­ró, Szergej Bubka és Rogyion Gataullin világcsúcs-párviada­la. Különleges élményt nyúj­tottak az amerikai gátfutó Roger Kingdom és a brit Co­lin Jackson összecsapásai, a középtávfutó ír Marcus O’Sul­­livan, valamint az NDK-beli súlylökő, Uli Timmermann magabiztossága, és a marokkói csodafutó, Said Aouita Szöul utáni „feltámadása”. A nők közül szenzációs 3000 m-es vi­lágcsúcsával az élete legjobb formáját mutató holland Elly van Hulst emelkedik ki. A világ tehát halad, sőt ro­han. Sajnos a magyar atléti­ka szekere ehhez képest las­san cammog. Rögtön le kell szögezni, hogy erről maguk az atléták csak kis részben tehet­nek. Felkészülési lehetőségeik enyhén szólva is mostohák, és ebben nemhogy közeledés len­ne az élvonalhoz, hanem mind nagyobb az űr. Lépni kellene, mert félő, hogy lassanként már behoz­­hatatlanná válik a hátrány. Talán még nem késő ... A fedett pályás idény világ­csúcsai : Férfiak: Paul, Ereng (kenyai, 800 m, 1:44,84); Marcus O’Sullivan (ír, 1500 m, 3:35,6); Roger Kingdom (amerikai, 60 m gát, 7,36 m csúcs­­beállítás) ; Javier Sotomayor (ku­bai, magasugrás, 243 cm); Rogyion Gataullin (szovjet, rúdugrás, 600, majd 601 cm); Szergej Bubka (szovjet, rúdugrás, 603 cm) ; Randy Barnes (amerikai, súlylökés, 22,66); Mihail Scsennyikov (szov­jet, 5 km-es gyaloglás, 18:27,10); Christian Plaziat (francia, nyolc­próba, 7085 pont). Nők: Elly van Hulst (holland, 3000 m, 8:33,82); Cornelia Oschke­­nat (NDK, 60 m gát, 7,78); Beate Anders (NDK, 3 km-es gyaloglás, 12:02,2); Kerry Saxby (ausztrál, 3 km gyaloglás, 12:01,85). A szezon Európa-rekordjai: Férfiak: Igor Kazanov (szovjet, 60 m gát, 7,42); Colin Jackson (brit, 60 m gát, 7,41); Ulf Timmer­mann (NDK, súly: 22,55).­­ Továbbra is kiváló formá­ban van Javier Sotomayor. Havannában, a Kuba Kupa­viadalon 240 cm-es eredmény­nyel győzött, és — egyelőre sikertelenül — megpróbálko­zott a 244 cm-es világcsúcs­magassággal is. ____________KÜLFÖLDRŐL JELENTIK RÓMA: Dorina Vaccaroni, az olasz exvilágbajnok tőrvívónő doppingolt — jelentették be hétfő este a sportág itáliai szövetségé­nek vezetői. Az első vizsgálatot még február ötödikén, a Göppin­­genben tartott viadal után végez­ték el, s a második teszt kétség­telenné tette a tiltott szer hasz­nálatát. Vaccaroninak már koráb­ban is volt doppingügye, így meg­történhet, hogy a neves sportoló pályafutása kényszerű véget ér. MÜNCHEN: Már kedd este meg­rendezik az első UEFA Kupa­visszavágót a legjobb négy közé jutásért: a nyugatnémet labdarú­gó-bajnokságban öt pont előnnyel vezető Bayern München együttese a Hearts csapatát fogadja. A skó­ciai találkozón a Hearts nyert K0 arányban. PITTSBURGH: Mario Lemieux, a helyi Penguins együttesének csatára, a­ hetvenedik góljához érkezett ebben a szezonban az észak-amerikai profi jégkorong­bajnokságban. A huszonhárom éves játékos legutóbb három gólt ért el — és három gólpasszt adott — a Chicago Black Hawks csapata elleni találkozón (6:5).. A gólpasz­­szokat is beszámítva, Lemieux már 179 pontos az úgynevezett kanadai tabellán. SCOTTSDALE: Ivan Lendl mind­össze 57 perc alatt 6­­, 6:3 arány­ban győzött a svéd Stefan Edberg ellen a nemzetközi férfi tenisz­viadal döntőjében. A huszonkilenc éves csehszlovák versenyző pá­lyafutásának 75. tornagyőzelmét aratta, s ezzel az örökranglistán a második helyen áll a 107 alka­lommal első amerikai Jimmy Connors mögött. OSTRAVA, Csehszlovákia férfi teniszválogatottja megvédte fedett pályás Európa-bajnoki címét. Az Opel Kupáért rendezett vetélkedő döntőjében: Csehszlovákia—NSZK 2:1 (Korda—Steeb 3:6, 3:6, Stej­­ber—Jelen 7:5, 6:3; Stejber, Nova­­cek—Jelen, Kühnen 7:6, 7:6). Több mint tizenegyezer részvevője volt a svájci Engadinben ezúttal huszonegyedik alkalommal megrendezett símaratoninak. Képünkön: a valódi tömegsportverseny mezőnye a rajt után. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Sí Schneider és Girardelli Legördült a függöny az alpe­si Világ Kupa csaknem négy hónapig tartó versenysorozata végén. A szezonra két nagy egyéniség óriási fölénye nyom­ta rá a bélyegét. A nőknél a svájci Vreni Schneider nem kevesebb mint 14 Világ Kupa­futamot nyert, amivel megdön­tötte a svéd Ingemar Stenmark egy idényre vonatkozó abszo­lút rekordját. Az olimpiai és világbajnok Schneider vala­mennyi m­űles­i­k­lóver­s­enyé­t megnyerte (7), csak egy óriás­i­­űlesikló-elsőséget engedett ki a kezéből (6), s a tizennegye­dik sikert a kombinációban aratta. Ami a nőknél Schneider, az a férfiaknál a luxemburgi Marc Girardelli. Igaz ugyan, hogy ő „csak” kilenc futamot nyert meg a most befejeződö­tt sorozatban, de az a 98 pontos fölény, amellyel maga mögé utasította az összetettben a svájci Pirmin Zurbriggent, a tavalyi győztest, önmagáért be­szél. A szakértők szerint nem is az jelenti a kivételes bra­vúrt Girardelli teljesítményé­ben, hogy első lett a pontver­senyben, hanem az, hogy a sportág történetében először és egyetlenként tudott mind az öt szakágban — lesiklás 3, műle­siklás 2, kombináció 2, szuper óriás műlesiklás 1, óriás mű­lesiklás 1 — legalább egy via­dalt megnyerni. A Világ Kupa idei győztesei. Nők, összetett: Vreni Schnei­der. Lesiklás: Michaela Figini (svájci). Szuper óriás műlesik­lás: Carole Merle (francia). Óriás műlesiklás: Schneider. Műlesiklás: Schneider. Férfiak, összetett: Marc Gi­rardelli. Lesiklás: Girardelli. Szuper óriás műlesiklás: Pir­min Zurbriggen. Óriás műle­siklás: Ole Christian Furuseth (norvég). Műlesiklás: Armin Bittner (nyugatnémet). HÚSZEZER FORINTOT nyer az a néző, aki a célbarúgóverseny legjobbja lesz szombaton a Me­gyeri úton, az V. Dózsa—Ferenc­város első osztályú labdarúgó­mérkőzés szünetében. A vetélke­dőre a találkozó félidejében lehet jelentkezni a stadion díszpáholy alatti bejáratánál. A TOTÓ tizedik játékhetén 48 telitalálat volt, a nyeremény egyenként 115 209 forint. A 13-asok (167) 46 212, a 12-esek (4794) 1382, a 1­1-esek (42 892) 154, a 10-esek (219 866) 45 forintot érnek. MEA CULPA u­dvarias, ám határozott női hang tett meg­jegyzést telefonon nemrégi­ben az egyik tudósításom­ra, pontosabban annak egyik mondatára. Arra, amelyben Limpergert, a Fradi beállását feddtem meg amiatt, mert négy mé­terrel mellé lőtt egy tizen­egyest. „Nem volt az négy méter, legfeljebb ötven cen­ti” — védte a játékost, s marasztalt el engem a női hang. Próbáltam én ma­gyarázni, hogy jelen eset­ben nem a négy méter a lényeg — egyébként annyi volt —, sokkal inkább a tény: a válogatott keret egyik tagja tizenegy méter­ről képtelen eltalálni a ka­put. A hölgyet azonban nem tudtam meggyőzni: „ötven centi volt az, higgye el.” Különben bánom, amiért leírtam Limperger nevét, meg azt a fránya négy mé­tert. Időközben ugyanis böl­csebb lettem, s rájöttem: pellengérre csak azt szabad állítani, aki messze kilóg a sorból. Ám időközben újabb játékosok rúgtak újabb büntetőket, s rá kellett döbbennem: a magyar fut­ballisták elég tekintélyes része nem tud tizenegyest rúgni. Hozzátehetem: ti­zenegyest sem. Ilyentájt illik magyaráz­kodni, megértőnek mutat­kozni. Megteszem. Soha éle­temben nem lőttem ráadás­büntetőt, mert akkoriban, amikor megtehettem volna, ez a módi még nem volt di­vatban. Tovább megyek. Nem is vállalnám, mert iz­­gulós típus vagyok, még mellé lőném úgy három­négy méterrel. (Jobb eset­ben ötven centivel.) Ment­ségem persze van, hiszen én nem vagyok profi fut­ballista, nem úgy, mint az NB I-es labdarúgók, akiket most már — az MLSZ jó­voltából — a FIFA is így tart nyilván. Maradjunk hát annyiban, hogy egy el­ső osztályú, pontosabban egy első osztályban játszó futballistának álmából ri­asztva is értékesítenie kell a büntetőt. A helyzet ezzel szemben az, hogy például a múlt szombati, Vasas—Vác mér­kőzésen öt tizenegyes után is érintetlen maradt a há­ló, s a helyzet nem válto­zott volna a hatodik lövés után sem, ha Gelei kapus nem fog mellé. Miután az öt váci játékos közül csu­pán Balogh Gábor volt eredményes, az ötödik Va­sas-játékosnak már nem kellett kísérleteznie, nyert a hazai csapat 2-1-re. Há­rom gól­t kilenc tizen­egyesből. Nagy, Szabadi, Zsivótzky és Csorba lövé­sét a kapus védte, Gyimesi és Víg még a kaput sem találta el. Elég szép? Mondok ijesztőbbet. Vég­re akadt egy játékos a ha­zai NB 1-ben, aki tizen­egyesből magabiztosan, szemtelen mozdulattal, a kapust az ellenkező sarok­ba küldve gurította a háló­ba a labdát. Kiprich Jó­zsefnek hívják. Úgy rúgta a büntetőt, mint sok évvel ezelőtt Novák Dezső. Tár­sainak oda sem kellett áll­niuk a tizenhatoshoz, mi­nek tették volna, ha Novák nekifutott a tizenegyesnek, annak gól lett a vége. Nos, rá emlékeztetett a tatabá­nyai Kiprich. Egészen va­sárnapig, amikor sorsdöntő helyzetben lőtte egészen gyatrán a büntetőt, s védte azt mosolyogva a szombat­­helyi Kutasi. A ráadás-tizenegyest be­lőtte Kiprich, de már min­den késő volt: ha előbb te­szi, három pont a jutalom, így maradt egy. A szintén a technikás játékosok közé sorolt Szabadi ugyancsak ötvenszázalékos volt, még­is szerencsésebben járt. Ő az első tizenegyest lőtte be, ami a kilencven perc utáni döntetlent jelentette csapa­ta számára, s a másodikat hibázta el, ami már nem osztott, nem is szorzott, mert a váciak még szeren­csétlenebbek voltak. A látottak alapján tehát jó­val megértőbb lettem, mint amilyen korábban voltam. A sok bírálatért kárpótlá­sul kijelentem, hogy a jö­vőben elnézőbb leszek a fiúkkal szemben. Távoli fölélövést tudósításomban nem teszek nevetség tár­gyává, oldalbedobással vég­ződő kapáslövést sem fo­gok kigúnyolni. S ha legközelebb Lim­­perger ismét mellé lö­vi a büntetőt, még csak meg sem említem, mennyi­re lőtte mellé. A végén még azt hiszi, hogy személyes­kedem vele. Jakab József BÉLYEG GYŰJTÉS Az olimpiáért Első házigazdája, Athén ma­gának követeli a századik év­fordulón rendezendő olimpiát. A főváros és az egész görög nép együtt küzd az 1996. évi nyári játékok rendezési jo­gáért. A célt bélyegek is szol­gálják. Évente legalább egy sorozat hirdeti majd, hogy a centenárium az övék. Az első sor most jelent meg: magas­ugrót, birkózókat és úszókat ábrázol. A sportolókat bemu­tató bélyegek hátterében az ókori olimpia stadionja, Del­phoi és az Akropolisz látható. A befejező címleten stadionok felett lebeg az annyira óhaj­tott világverseny már kialakí­tott emblémája. A gyűjtők ér­deklődésének felcsigázására a bélyegeket négy sorozatot tar­talmazó kisívekben, továbbá két oldalon fogazatlan példá­nyokat tartalmazó füzetekben, valamint az utóbbi változatot csíkokban is kiadják. FELÁR Postai rendeltetésén kívül az új bélyegekkel néha adomá­nyokat is gyűjtenek, bár a fi­­latelisták a névértéken felüli felárat nem kedvelik. Az em­berek a belátásuk szerint szánt összeget szívesen adják, a kö­telezőtől ódzkodnak. A Ma­gyar Posta ezért évente álta­lában csak egyetlen címletet, a gyűjtőmozgalmat szolgáló, két forint felárral terhelt ifjúsági bélyeget ad ki. Az utóbbi idő­ben egy-egy blokkon is szere­pel tíz forint felülfizetés. Az NSZK postája, beleértve a nyugat-berlini postaigazgató­ságot, 1988-ban 24 címlettel gyűjtött sport- vagy jótékony­­sági célra. Belgium tíz, Svájc nyolc feláras bélyeggel terhel­te a gyűjtők pénztárcáját. Vi­szont a múlt évben tíz európai országban egyáltalán nem ad­tak ki feláras bélyeget. ÚJDONSÁGOK Ausztria: 150 éve született Ma­rianne Hainisch, az osztrák nő­­mozgalom megalapítója, 6­sdh címlet. Finnország: Népviseletek, bélyegpár. Franciaország: Közös szovjet—francia űrrepülés, 3,60 ft bélyeg. Jugoszlávia: Vadkacsák, négyértékű sorozat, középen szel­vény. Kanada: Az ország északi részének felfedezői, négy bélyeg­ből álló sor. Német Demokratikus Köztársaság: Munkásmozgalmi személyiségek, négyértékű sor. Portugália: Bélyegpár jókívánsá­gokhoz. Románia: Népi építészet, hatcímletű sor. Zambia: Békák, négy bélyegből álló sor, alkalmi bélyegzés Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola névadó ünnepsége, Miskolc, III. 20. Hivatal: az 1. sz. posta a ren­dezvény színhelyén. NÉPSZABADSÁG AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: Borbély Gábor Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 382-399, 384-300 A Népszabadság levélcíme: 1960 Budapest A Hírlapkiadó Vállalat levélcíme: 1959 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (Helir) Budapest XIII., Lehel utca 10/a, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hóra 115, negyedévre 345, egy évre 1380 forint. SZIKRA LAPNYOMDA INDEX: 25 001 ISSN 0237-3777 - 1­16

Next