Népszabadság, 1989. május (47. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-02 / 101. szám

2 NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1989. május 2., kedd Grúzia: a helyzet normalizálódik, de tart a vita Hogy a még mindig feszült helyzetben elejét vegyék esetleges váratlan eseményeknek, a grúz vezetés úgy döntött, nem tartják meg Tbilisziben a hagyományos május elsejei felvonulást. Gum­­baridze, a Grúz KP KB új első titkára a tévé által sugárzott rövid beszédében beszámolt a normalizálódás jeleiről, a termelőmun­káról, a lemaradások behozásáról, s arról, hogy a közrendet diákok, értelmiségiek, dolgozók közösen tartják fenn - írja moszk­vai tudósítónk, Dunai Péter. Nyugtalanítónak miinősítette viszont, hogy az április 9-én hajnalban történt, legalább húsz halálos áldozatot követe­lő hatósági beavatkozás kö­rülményeit illetően még sok a nyitott kérdés. Gumbaridze hozzátette: az egész ország­ból érkeznek toxikológusok, hogy segítsenek a gyógyításban. A grúz legfelsőbb tanács különbizottsága is vizsgálja a történteket. A bizottság egyik szakértője, Vasakidze profesz­­szor a Zarja Vosztoka nevű újság tudósítójának elmondta: klóracetofenon nevű harci anyagot is használtak a tbili­szi békés tüntetés részvevői ellen. Ezt az anyagot utoljára az első világháborúban a né­met csapatok vetették be az antant ellen, nagy vesztesé­get okozva. Vasakidze a pe­resztrojka elleni lépésnek mi­nősítette, hogy parancsot ad­tak vegyi anyagok bevetésére most, amikor a Szovjetunió erőfeszítéseket tesz a vegyi fegyverek világméretű meg­semmisítésére. Rogyionov vezérezredes, a kaukázusontúli katonai kör­zet parancsnoka, Tbiliszi meg­bízott rendi biztosa gyakorlati­lag elhatárolta magát a tör­téntektől. Egy tévéinterjúban hangsúlyozta: a hadsereg egy­ségei nem használtak vegyi eszközöket. (Ismeretes, hogy Rogyionov a kezdettől elle­nezte a hadsereg bevetését. — A tudósító megjegyzése.) Ilyen szerek csak a belügyminiszté­rium különleges rendeltetésű, tavaly fölállított osztagainak fegyvertárában vannak. Meg­erősítette, hogy többféle ve­gyi anyagot alkalmaztak a de­monstráció feloszlatására. Bo­risz Vasziljev író, a Tbiliszi­ben a helyszínen járt parla­menti képviselőcsoport tagja a nép és a hadsereg közti fe­szültségek kiélezésére tett kí­sérletnek nevezte az április 9-én hajnalban kiadott paran­csot. Ami Tbilisziben történt, az főpróbája lehet egy esetle­ges fegyveres beavatkozásnak, amit szükség esetén bárhol, bármikor „élesben” meg lehet valósítani — mondotta a tévé Vzgilad (Nézet) című maga­zinműsorában. A szovjet sajtóban éleződik a vita a tbiliszi eseményeket Több ezren tüntettek hétfőn, négy órán át Jerevánban, no­ha a hatóságok Örményor­szágban és Grúziában sem engedélyezték a május 1-jei felvonulásokat. A jereváni megmozdulás egy bizonyos alapállásból közlő fórumok (Vremja, Krasznaja Zvezda) és a történtekről sok­oldalúbb képet festeni igyek­vők között (Vzgilad, Mosz­­kovszkije Novosztyi). Ez utób­biakhoz sorakozott fel a Prav­da ünnepi száma, amely a köz­ponti napilapok közül egye­dül foglalkozott Grúziával, helyt adva a grúz vezetők és a közvélemény tiltakozásá­nak a történtek elferdített közlése miatt. A Pravda-tudó­­sítás, közvetlenül a Vremja című tv-híradónak címezve bírálatát, cáfolja annak hír­adását a szovjet hadsereg Grúziában tartózkodó tagjai, azok családtagjai elleni állí­tólagos erőszakos fellépések­ről, résztvevői kormányellenes jelszavakat hangoztattak, s követelték a Karabah-bizott­­ság tagjainak szabadon bocsá­tását.. A tüntetők a korábbi megmozdulások színhelyére, az Opera elé vonultak. (AFP) A tiltás ellenére tüntetés Jerevánban A csúcstalálkozó nyomán sem szűntek meg Bonn és London ellentétei ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A vasárnap megtartott kor­mányfői csúcstalálkozóval sem került közelebb egymáshoz az NSZK és Nagy-Britannia állás­pontja az 500 kilométer hatótá­volság alatti atomrakéták kor­szerűsítése ügyében. Annak el­lenére sem, hogy a Pfalz tarto­mánybeli Deidesheimben meg­rendezett megbeszélésen mind Thatcher brit, mind Kohl nyugat­német kormányfő a kompromisz­­szum kidolgozásának szándéká­val ült tárgyalóasztalhoz. Az amerikai álláspontot osztó brit miniszterelnök a tárgyalások utáni sajtóértekez­leten az észak-atlanti integrá­ció életbevágó érdekének ne­vezte a taktikai atomrakéták fenntartását és korszerűsíté­sét. E rakétatípus teljes fel­számolása a brit megítélés szerint a hivatalos NATO- stratégia gyökeres felülvizs­gálatát követelné meg, amely­hez a londoni kormány nem járulna hozzá. Margaret Thatcher a sajtó képviselői előtt azzal érvelt, hogy a Szovjetunió az elmúlt öt esztendőben rövid hatótá­volságú atomrakétáinak 95 százalékát korszerűsítette, míg az azoknak megfelelő 88 Lánce rakéta még 1972-ből származik. Kohl kancellár a napokban közzétett kormánynyilatkoza­tával összhangban elsősorban azt emelte ki: a szóban for­gó rakétatípus, hatótávolsága miatt, mindenekelőtt a néme­teket érinti, s emiatt nagyobb Bonn érzékenysége ebben a kérdésben. Az NSZK szövet­ségi kancellárja egyetlen szó­val nem reagált az újonnan felbukkant érvekre, melyek szerint a Szovjetunió korsze­rűsítette volna rövid hatótá­volságú rakétáit. Éppígy nem sorakozott föl Thatcher asz­­szony kategorikus elutasító ál­láspontjához egy harmadik nullamegoldás elvi lehetőségét illetően. Az észak-atlanti integráció elmúlt időszakának eme leg­súlyosabb megosztó témájá­ban a Szovjetunióval való tár­gyalásokat ösztönző bonni ál­láspont nyílt támogatásra ta­lál az olasz, a norvég, a dán, a belga, a spanyol és a görög kormánynál. Kohl kancellár kedden erről folytat majd tár­gyalásokat Rómában az olasz vezetőkkel. Győri Sándor A mosoly a fotósoknak szól — Thatcher és Kohl nézetei to­vábbra is eltérnek a Lance rakéták ügyében. Min KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT ~1 JlLÁ SLJ­UJ 03YJL Corrire della Sera Lenárt: '68 lejárt fejezet Jozef Lenárt, a CSKP pb tag­ja a Corriere della Serának adott interjújában kifogásolja, hogy Nyugaton igazságtalanul hamis képet festenek Csehszlo­vákiáról, amikor a konzervati­vizmus és a dogmatizmus képvi­selőjeként mesterségesen szem­beállítják a szovjetunióbeli pe­resztrojkával. A KB külpolitikai és gazdasági titkára kitért a magyar televízió Dubcek-inter­­jújára is, amely szerinte eszköz volt a Budapesten folyó politi­kai játékban. Mint kijelentette, a tévéműsor meglepetést keltett, ám azt a csehszlovák vezetés nem szándékozik az ellentét ürügyévé változtatni Magyaror­szággal. az olasz lapban közölt Lenárt-nyilatkozat néhány meg­állapítását római tudósítónk is­merteti. Természetes, hogy a törté­nelmi és nemzeti hagyomá­nyok, sajátosságok miatt el­térések vannak az egyes szo­cialista országok között az átalakítási folyamat megkö­zelítésében — mondta a CSKP KB titkára. A Nyugat le­egyszerűsíti és elferdíti eze­ket az eltéréseket. Nem felel meg a valóságnak a pe­resztrojka támogatóira és el­lenzőire való felosztás. Ami konkrétan a csehszlovákiai és a szovjetunióbeli peresztrojkát illeti, azonosak a célok. Lenárt ugyanakkor elismerte, hogy a gazdasági reform üteme nem kielégítő. Szükség van a bel­ső és külső piaci feltételek fi­gyelembevételére, ez azonban nem jelent lemondást az új típusú, a bürokratizmustól mentes központi tervezés kí­nálta előnyökről. A történelmi feltételek és tapasztalatok alapján Cseh­szlovákiában nem szükségsze­rű a politikai ellenzék jelen­léte a demokrácia működteté­séhez. Az ellenzék egyébként is fékező szerepkörben vé­gezné. A Corriere della Sera kérdésére, hogy amikor már a Szovjetunióban is kezdik az újságok tévedésnek minősíte­ni a csehszlovákiai beavatko­zást, s Magyarországon Nagy Imre rehabilitálása kerül na­pirendre, Prágában miért nem kezdenek hozzá ’68 ta­vaszának átértékeléséhez, Jo­sef Lenárt azzal válaszolt: 1968 lezárult fejezet, nincs ok arra, hogy vitát indítsanak az időszak megítéléséről. Lenárt egyébként nem hi­szi, hogy a szovjeteknek va­lamiféle­ adósságokat kellene most azzal törleszteni, hogy Dubceket a peresztrojka elő­futárának nyilvánítsák. Ha mégis ezt tennék, az ő ügyük. Dubceknek 1968-ban volt al­kalma a bizonyításra, s azt elpocsékolta, kudarcot val­lott. Politikai becsületét most újra elveszítette a magyar te­levíziónak nyilatkozva. A tör­ténelem a tettek alapján ítél­kezik, minden más üres pro­paganda és retorikai szócsép­­lés — nyilatkozta Josef Le­nárt. J­ackson mint polgármester? ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A Demokrata Párt képvise­lői kitörő örömmel fogadták annak a lehetőségét, hogy Jesse Jackson polgárjogi harcos, a Szivárvány-koalíció vezetője — tanácsadói szerint — eset­leg elindul a jövő évi washing­toni polgármesteri választáso­kon. Jackson maga tagadta, hogy 1990-ben polgármesteri babérokra pályázna. Indulásá­ra akkor kerülhet csak sor, ha — régi barátja és szövetsége­se — Marion Barry úgy dönt, nem pályáz meg újabb termi­nust. K. A. Tbilisziben vendégeskedik a japán külügyminiszter A szovjet kormány meghívására vasárnap hivatalos lá­togatásra Moszkvába érkezett Unó Szószuke japán külügymi­niszter. A japán diplomácia vezetője még vasárnap tovább­utazott Grúziába, ahonnan május 2-án tér vissza a szovjet fővárosba. A japán vendéget a repülőtéren Igor Rogacsov szovjet külügyminiszter-helyettes fogadta. (MTI) Magyar diplomata az Elűzöttek Szövetségének kongresszusán Rita Süssmuth asszonynak, a Bundestag elnökének véd­nökségével a hét végén Braunschweigben megkezdte három­napos országos kongresszusát az NSZK-beli Elűzöttek Szö­vetségének Ifjú Nemzedéke. A kongresszusra meghívták Er­dős André nagykövetet, az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet bécsi utótalálkozóján részt vevő magyar kül­döttség vezetőjét is. Először fordult elő, hogy a magyar dip­lomata személyében egy kelet-európai ország képviselője ele­get tett ilyen meghívásnak. (MTI) Kambodzsa: új név, új remények A Kambodzsai Népköztársaság parlamentje a nemzeti megbékélés jegyében az ország hivatalos elnevezését vasárnap Kambodzsa Államra változtatta — közölte hétfőn Bangkokban Hun Sen. A kambodzsai miniszterelnök a thaiföldi főváros érintésével utazott hétfőn Dzsakartába, ahol kedden találkozik Norodom Szihanuk herceggel, a hárompárti kambodzsai ellen­zéki koalíció vezetőjével. Hun Sen biztatónak nevezte, hogy Szihanuk herceg vasárnap elállt attól a követelésétől, hogy a phnompeni kormányt oszlassák fel, és a vietnami kivonulást az ENSZ ellenőrizze. (Reuter) Gondok az Atlantisszal és a Burannal Műszaki és pénzügyi gondok késleltetik a szovjet űrre­pülőgép-programot, közölte Igor Volk, a program vezető pi­lótája. Volk az Atlantisz amerikai űrrepülőgép indításán vett volna részt Cape Canaveralban, de a rajtot ismeretesen el­halasztották. A szovjet pilóta a The Washington Postnak el­mondotta, hogy a szovjet gép önvezérlő, számítógépes ellen­őrző berendezéseivel vannak gondjaik, ezért a Burán követ­kező repülésére 1990 vége előtt nem kerülhet sor. (MTI) Idén ősszel Budapesten rendezik meg az euró­pai független szakszervezetek következő értekezletét. Ezt szombaton jelentették be Bécs­­ben, ahol tíz ország — közöt­tük Magyarország — mintegy száz szakszervezeti vezetőjé­nek és aktivistájának részvé­telével befejeződött az első ilyen jellegű nemzetközi ta­nácskozás. (MTI) A török sajtó hétfőn fe­­­­v­­entette, hogy 33 török nemzetiségű bolgár állampol­gár menedékjogot kapott Tö­rökországban és vasárnap megérkezett Isztambulba. A helyi lapok szerint a csoport két hete Törökország buda­pesti nagykövetségén folya­modott politikai menedék­jogért. (AP) Párbeszéd a kormány és a diákok között ( PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A két hete tartó diákmeg­mozdulások eredményeként szombaton és vasárnap meg­kezdődtek a tárgyalások egy­felől a kínai hatóságok, más­felől a tüntető, sztrájkoló pe­kingi egyetemisták képviselői között. Li Peng miniszterelnök üze­netét Jüan Mu kormányszóvi­vő tolmácsolta tizenhat pe­kingi egyetem 45 hallgatójá­nak. Li Peng mindenekelőtt megnyugtatta a diákokat, hogy a Zsenmin Zsipao című párt­lap április 26-i vezércikke, amely a párt vezető szerepét és a szocialista rendszert ta­gadó zavargásokként állította be a tüntetéseket, nem általá­ban a diáktömegek, hanem csupán néhány ember tör­vénysértő akc­iói ellen irányult. A kormányfő arról is biztosí­totta a diákságot, hogy köve­teléseik — így a demokratizá­lás meggyorsítása, a reform el­mélyítése, a korrupció felszá­molása — egybeesnek a párt és a kormány törekvéseivel. Vasárnap Li Hszi-ming, a fővárosi pártbizottság titkára és Csen Hszi-tung polgármes­ter találkozott 16 felsőoktatási intézmény 29 hallgatójával. Mindketten tájékoztatást ad­tak saját keresetükről és csa­ládjaik jövedelméről, majd felajánlották, hogy a diákok kapcsolódjanak be a hivatali visszaélések ellen indított vizs­gálatokba. A kormányszóvivő azt is közölte, hogy a központi irányító szervek ez év nyarán — a hagyományokkal szakítva — nem teszik át székhelyüket a Pekingtől ötszáz kilométerre lévő tengerparti üdülővárosba, és nem importálnak luxusau­tókat saját céljaikra. A pekingi diákok üdvözlik a kiharcolt párbeszédet, de ra­gaszkodnak független szerve­zeteik, illetve a választott kép­viselőik elismeréséhez, mert a hivatalosan engedélyezett di­ákszövetséget nem tartják al­kalmasnak követeléseik kép­viseletére. Minthogy a főbb követelések teljesítése még várat magára, egyelőre nem döntöttek sem a sztrájk, sem a tüntetések beszüntetéséről. Bócz Sándor AZ AFP A ROMÁNIAI FALUROMBOLÁSRÓL A tiltakozásokat Bukarestben figyelmen kívül hagyják Észt, jugoszláv és spanyol bírálatok Bukarestben dolgozó nyugati diplomaták szerint csupán pénz­ügyi nehézségek lassítják a romániai falurombolási program vég­rehajtását. Egy észt nyelvű tallinni napilap Románia önkényural­kodója című cikke a szovjet sajtóban elsőként foglal nyíltan ál­lást a román politika ellen. A jugoszláv Tanjug hírügynökség kom­mentárja szerint a romániai szerbekkel már korábban megtörtént mindaz, ami most a romániai magyar és német kisebbséget sújtja. Az ABC című madridi lap egy spanyol fiatalember erdélyi viszon­tagságairól számol be. Romániában lényegesen megváltoztatták az eddig ér­vényben lévő, 1968-ból szár­mazó területrendezési tör­vényt, hogy jogi alapot te­remtsenek az úgynevezett szisztematizálási programnak. Mint az AFP francia hírügy­nökség jól tájékozott bukares­ti forrásokra hivatkozva írja: „folytatódik tehát többezer­nyi falu megszüntetése és a lakosságnak az újonnan léte­sülő agrár­ipari központok­ba történő áttelepítése a heves magyarországi és a nyugat-európai bírálatok el­lenére is”. Bukarestben élő nyugat­európai diplomaták azt ta­pasztalják, hogy a falufelszá­molási, illetve korszerűsítési munkák pénzügyi okokból el­sősorban Bukarestre és kör­nyékére koncentrálódnak. Úgy tűnik, a kisebb falvakban még nem kezdődtek meg, a mun­kák, minden bizonnyal azért, mert nincs elegendő anyagi eszköz ahhoz,­ hogy a tervet nagyobb térségekre terjesszék ki — közölte az egyik meg nem nevezett diplomata. A román helyzetről közöl átfogó s a szovjet sajtóban eddig egyedülállóan őszinte értékelést egy tallinni napi­lap, amelynek kommentátora nem riadt vissza a nyílt ál­lásfoglalástól sem. Ceauses­cut Sztálinhoz hasonlította cikkében. Az észtországi Kom­­szomol KB észt nyelvű napi­lapja, a Noorte Hadi (Ifjúság Hangja), a hét végén Moszkvá­ba érkezett április 23-i szá­mában a szovjet köztársaság egyik ismert külpolitikusa, Titi Made írt kemény hang­vételű cikket Románia ön­kényuralkodója ... címmel. Az adósság ki van fizetve, de Ceausescunak közben si­került romba döntenie az egyik legnagyobb hagyomá­nyú európai államot. Úgy tű­nik, a románok szörnyen béke­­tűrőek, de sokáig tart-e ez az állapot? A „szocialista vívmá­nyok” fő célja egy ember és családtagjainak felemelkedése. Miben különbözik Joszif Sztá­lintól Románia „nagy vezére”, „a nép szeretett barátja”, a „XX. század írója”, „a Kárpá­tok géniusza”? Talán csak ab­ban, hogy nincs 40 millió em­bere, akiket legyilkolhat, meg­torlásnak tehet ki — fejezi be kommentárját az észt napi­lapban Tiit Made. Egy olyan államtól, amely saját nemzetének létezését fe­nyegeti — ekképpen jellemez­ték Romániát egy híressé vált, hat ellenzéki által Nico­­lae Ceausescu román állam­főhöz címzett levélben —, ne­hezen várható el, hogy több megértést tanúsítson a terü­letén élő más nemzetiségek tagjai iránt — írja a romániai nemzetiségek helyzetéről szóló szombati elemzésében a Tan­jug jugoszláv hírügynökség bukaresti tudósítója. A Tanjug munkatársa hang­súlyozza, hogy az idézett le­vélben leginkább a német és magyar nemzetiség helyzetét említik fel, ami viszont nem azt jelenti, hogy a Romániá­ban élő szerbek, szlovének, horvátok, vagy macedónok jobb helyzetben lennének. Mi több — húzza alá a tudósító —, ami most a német és a magyar kisebbséggel történik, az már évtizedekkel ezelőtt megtörtént a szerbekkel és más nemzetiségiekkel. Nyolc órán át fogva tartott a román rendőrség egy spa­nyol fiatalembert, aki Erdély­ben gyűjtött tapasztalatokat Románia mai valóságáról. Ro­­mualdo Maestre végzős egye­temi hallgató az ABC című spanyol napilap vasárnapi mellékletében három oldalon foglalta össze a Romániában látottakat. Romualdo Maestre szerint: Nicolae Ceausescu excentri­kus és megalomán tulajdonsá­gai minden határt felülmúl­nak. Hetvenegy esztendős ko­rában húsz évvel ezelőtti hi­vatalos fényképeket publikál­nak róla, amelyeken egy jo­viális arc mosolyog a retuső­rök keze munkája nyomán. Jelszavait, tudományos gon­dolatait a falvakban, a vas­útállomásokon, a szállodák­ban olvashatjuk, és azokat senki nem vitatja — kivéve a feleségét. Elena miniszter­elnök-helyettes asszonynak több szava van, mint a fér­jének és a Román Kommu­nista Párt vezetőségében el­helyezett tizenhat családtag­juknak együttvéve. (MTI)

Next