Népszabadság, 1989. június (47. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-19 / 142. szám

4 (Folytatás az 1. oldalról.) B. Rogyionov utal arra, hogy az MSZMP és más társadalmi, politikai erők a temetés napját a történelmi megbékélés és a nemzet erői konszolidálásának napjává akarták tenni. Ugyanakkor az ország vezetői nem kaptak szót a téren — folytatja a tudósító —, a gyászszertartás házigazdája az ellenzék volt. A megindító és realitásérzéket tükröző beszédek mellett azonban voltak olyanok is, amelyeket nem lehet szó nélkül hagyni — hangzik a tudósító véleménye. Mint emlékeztet rá, néhány szónok az 1956-ból fakadó tanulságok levonása helyett annak a „forradalomnak” a folytatását sürgette, amelyet — mint kertelés nélkül mondták — szovjet katonai beavatkozás fojtott el. Követelték azt is, hogy haladéktalanul állítsák szégyenpadra „a kommunista rezsimet, a moszkovitákat, a kádáristákat”. Mint a tudósító hozzáteszi, egyes beszédekben voltak olyan soviniszta hangok is, amelyek aligha használhatnak a „nemzeti kerekasztalnál” folyó megbeszéléseknek, Magyarország és szomszédai harmonikus viszonyának. A tudósító idézi a magyar lapokból Németh Miklósnak az ABC tévétársaságnak adott interjúját, amelyben a magyar miniszterelnök — írja az Izvesztyija — visszautasította Mark Palmer budapesti amerikai nagykövet tézisét (a nagykövet megnevezése nélkül), mely szerint „a Brezsnyev-doktrína még nem halott”. — összességében elmondható — fejeződik be az Izvesztyija budapesti tudósítása —, hogy a szélsőséges felhívásokat nem fogadja nagy lelkesedés az országban. Budapesten a helyzet továbbra is egészen nyugodt. VARSÓ Nagy terjedelemben és igen részletesen számoltak be a hétvégi lengyel lapok a pénteki temetésről, részleteket idézve a Hősök terén és a temetőben elhangzott beszédekből, főleg azokra a kijelentésekre helyezve a hangsúlyt, amelyek a nemzeti megbékélést, a szocializmus sztálinista korszakának lezárását, az új, demokratikus szocializmus felépítésének szükségességét, az 1956-hoz hasonló események megismétlődése lehetőségének elkerülését helyezték előtérbe. A tárgyszerű beszámolók többsége egyetértett abban, hogy a június 16-i megemlékezés, amely történelmi igazságszolgáltatás is egyben, rendkívül fontos esemény Magyarország számára, be fog vonulni a magyar történelembe. Valamennyi lap ugyancsak részletesen idézi Németh Miklós interjúját, amelyet az ABC amerikai televíziótársaságnak adott, s amelyben úgy vélekedett, hogy a magyar reformok élvezik a Szovjetunió támogatását és reményét fejezte ki, hogy az MSZMP a soron következő, teljesen szabad választásokon is képes lesz megszerezni a szavazatok többségét. Az eddigi — csak a televízióban elhangzott — kommentárok elismerően szólnak Magyarország politikai vezetéséről, amely bár évtizedes késéssel és némileg a válságos gazdasági és politikai helyzet hatására, de végül is késznek bizonyult szembenézni a történelmi tényekkel, megkezdte az azokból adódó tanulságok levonását, amivel döntő lépést tett a tényleges társadalmi közmegegyezés, a megbékélés felé, látványosan hitet tett a Nagy Imre által már 1956-ban képviselt reformok mellett. A kommentárok nem feledkeznek meg az 1956-ból Lengyelország számára levonható tanulságok hangsúlyozására és az akkori, illetve a mostani kínai megoldás elkerülésének fontosságára figyelmeztetni. BERLIN A szombati berlini újságok Támadások az MSZMP és a Szovjetunió ellen címmel az ADN hírügynökség kétmondatos anyagának közlésére szorítkoztak — jelentette berlini tudósítónk, Farkas J. György. Az ifjúsági szövetség napilapja, a Junge Welt a hírt hoszszabb írással is kiegészítette, amelyet a Horizont című NDK- folyóirat júniusi számából vett át. A szerző, Hannelore Hegyi igyekszik belpolitikai körképben felvázolni a jelenlegi magyarországi állapotokat, kezdve a gazdasági helyzet romlásától, a párton belüli vitákon át, egészen 1956 eseményeinek újravizsgálásáig. Ez utóbbival összefüggésben idézi az MSZMP KB június eleji állásfoglalásából, hogy Nagy Imréék temetése történelmi aktus, és a nemzeti kibékülés lehetséges jelképe lesz. A cikk így fejeződik be: „Ez a de facto rehabilitáció, valamint az 1956 és 1961 között politikai okok miatt kivégzett 277 személy folyamatban levő rehabilitálása jelenleg egész Magyarországot foglalkoztatja, érzelmileg azokat is, akiknek a hozzátartozóit 1956-ban meglincselték, megkövezték és felakasztották, mert a forradalmat védték, s akikre éppen ezekben a napokban nyilvánosan egyetlen szót sem veszteget senki.” PEKING Igen rövid, néhány soros jelentést adott az Új Kína hírügynökség a budapesti gyászszertartásról. A kínai hírügynökség budapesti tudósítója úgy fogalmazott, hogy az újratemetést a tömegszervezetek készítették elő a kormány jóváhagyásával és támogatásával. A jelentésben Nagy Imre neve mellett „az 1956-os magyar incidens vezetője” magyarázó kifejezés szerepel. A jelentés beszámol arról, hogy a Hősök terén 250 ezer fő vett részt a búcsúztatáson. A tudósító a gyászszertartás részvevői közül név szerint Szűrös Mátyást, az Országgyűlés elnökét és Németh Miklós kormányfőt említette meg. BELGRÁD Belgrádi tudósítónk, Márkus Gyula jelenti: A jugoszláv sajtó nagy terjedelemben, vezető külpolitikai hírként számolt be Nagy Imre és sorstársai temetéséről. „Magyarország lezárta történelmének ezt a szakaszát, s utat nyitott a nemzeti megbékéléshez” — mutatott rá a belgrádi sajtó, amely részletesen ismertette a gyászünnepséget. A jugoszláv lapok kitértek arra, hogy a felszólalók többsége állást foglalt a nemzeti megbékélés mellett, de néhányan bíráló megjegyzéseket is tettek. A belgrádi Politika folytatta azt a cikksorozatot, amely feleleveníti a budapesti jugoszláv nagykövetségen 1956- ban történt eseményeket. Ezúttal arról van szó, hogy Szoldatics nagykövet figyelmeztette Nagy Imrét távozása előtt a gyanús jelekre, de ő hajthatatlan maradt, s felszállt az autóbuszra. Eleinte velük tartott két jugoszláv diplomata, de őket később kitették a buszból. BUKAREST Az Agerpres román hírügynökség vasárnap külföldi adásában a Budapesten lezajlott komoly szocialistaellenes, revizionista és románellenes tüntetések kapcsán címmel az alábbi anyagot jelentette meg: „A romániai lapokhoz, rádió- és televízióállomásokhoz írt leveleikben román állampolgárok, egyebek között magyar származású román állampolgárok mély felháborodásukat fejezik ki azokkal a revizionista, irredenta és kommunistaellenes tüntetésekkel kapcsolatban, amelyekre Budapesten június 16-án került sor néhány magyar állampolgár újratemetésével kapcsolatban, és amelyek egyértelműen fasiszta és szocialistaellenes jellegű demonstrációvá váltak, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt, a szocializmus és a kommunizmus, a Varsói Szerződés ellen irányult. Ez a rendkívül veszélyes jelenség, amely ellentmond a helsinki záróokmány szellemének, az európai béke és biztonság érdekeinek, valamint a magyar nép béke és nyugalom iránti érdekeinek, komolyságában a legveszélyesebb újramegjelenése a Horthy-rendszer idején lezajlott demonstrációknak. Különösen súlyosnak értékelendő az a tény, hogy a magyar reakciós körök ezt az alkalmat használták fel arra, hogy nyíltan románellenes megmozdulásokat szervezzenek egy sor deklasszált, idegenlégiós, fasiszta elem részvételével, akik Magyarországon találtak menedéket, illetve más országokból érkeztek.” TIRANA Az albán hírügynökség elítélte Nagy Imre és társai „látványos temetési ceremóniáját”. Közleménye szerint „köztudomású, hogy Nagy Imre a magyarországi szocializmus megdöntésére irányuló ellenforradalomat vezette 1956-ban”. Az ATA albán hírügynökség közleményét Belgrádból adott jelentésében idézi a francia AFP. Eszerint az albán közlemény így fogalmaz: „álkommunista és áruló” volt Nagy Imre, aki a „revizionizmust” akarta elindítani országában. Az ATA elítéli, hogy a temetési szertartáson „számos polgári pártbeli és külföldi revizionista személyiség” vett részt. Majd így folytatja: Nagy Imre rehabilitációjára akkor kerül sor, amikor politikai és gazdasági nézeteit a gyakorlatba teszik át Magyarországon. Rehabilitációját — az ATA szerint — az Egyesült Államok „sugalmazta”. Bush elnök is felkérte a washingtoni kongresszust, hogy haladéktalanul adjon kereskedelmi jellegű támogatásokat Magyarország számára. WASHINGTON A The New York Times szombaton ugyancsak első oldalas, terjedelmes beszámolót közölt állandó budapesti tudósítójától. A lap címoldalán azt a fényképet közölte, amelyen Németh Miklós, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás és Medgyessy Péter állnak díszőrséget a ravatalnál. A lap a beszédekből Orbán Viktor, illetve Rácz Sándor néhány mondatát idézte, és kiemelte, hogy a magyar tévé egész nap közvetítette a gyászszertartást. A The New York Times szerint aligha kétséges, hogy a Nagy Imre-ügy felülvizsgálata a vádlottak teljes rehabilitálásával végződik, ítéleteik azonban még mindig érvényben vannak. A tudósító emlékeztetett, hogy tavaly még jelentős erőszakkal verték szét a kivégzésről megemlékezőket, s hogy Grósz Károly még ez év elején is elutasította Nagy Imre rehabilitálásának lehetőségét. Nagy Imre és valamennyi kivégzett áldozat egész életében kommunista és a Szovjetunió barátja volt, mutatott rá a lap, megjegyezve: a Szovjetunió és Magyarország más kommunista barátai diplomatákat küldtek ugyan a temetésre, de nem nagyköveteiket. Nem képviseltette magát viszont Kína, a KNDK, Románia és Albánia. LONDON A magyarországi politikai kibontakozás esélyei szempontjából tért vissza 1956 mártírjainak pénteki temetésére két vezető brit vasárnapi lap, a liberális irányzatú The Observer és a konzervatív kormányhoz közelálló The Sunday Telegraph. Mindkettő arra a következtetésre jut, hogy a nemzeti végtisztességadás sem temette el az MSZMP reformszárnya és az ellenzék között dúló vitát Nagy Imre politikai hagyatékának értelmezéséről, illetve az örökösödési igényjogosultságról. A The Economist című politikai hetilap szintén Nagy Imre történelmi szerepének újraértelmezése alapján mérlegeli egy „történelmi kompromisszum” létrejöttének esélyeit a kormánypárt, az ellenzék és a társadalmi szervezetek háromoldalú tárgyalásain. A konzervatív The Sunday Telegraph Nagy Imre — mártír sztálinista múlttal címmel közli budapesti tudósítója, William Underhill írását. Bevezetőben arról ír, hogy miközben Budapesten időnként árusítják képmását, Nagy Imrét magáénak szeretné igényelni mind az ellenzék, mind pedig az őt akasztófára küldő kommunista párt reformszárnya. PRÁGA Tudósítónk, Kis Tibor jelenti : A megbékélési erőfeszítésekkel ellentétben álló gyászbeszédek — ez az alcíme a Nagy Imre temetéséről közölt tudósításnak a Rudé Právóban. A CSKP KB orgánuma beszámolójában említést tesz a magyar kormány szerdai nyilatkozatáról; ez — a lap megállapítása szerint — Nagy Imrét kiemelkedő államférfinak nevezte, akit törvénytelenül ítéltek el, s a kormány kifejezte meggyőződését, hogy a búcsúztatás hozzá fog járulni a nemzeti megbékéléshez. Ezután a lap felsorolja, milyen testületek és személyek helyeztek el koszorút a ravatalnál. A felsorolásban szerepel a budapesti csehszlovák nagykövetség neve is. „A Hősök terén a gyászszertartás lefolyása ugyan nyugodt volt, de a ravatalnál elhangzott beszédekben olyan nézetek kaptak hangot, amelyek befeketítik a magyarországi szocialista fejlődést, s nyíltan támadják az MSZMP létét, a Szovjetunió politikáját az ötvenes években és a szovjet katonai egységek jelenlétét az országban. A beszédek e passzusai nem voltak összhangban a deklarált erőfeszítésekkel, a nemzeti megbékélésre” — írják a Rudé Právo Budapestre kiküldött tudósítói. A hét végi lapok részleteket közölnek Jan Fojtiknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának pénteken Eperjesen elhangzott beszédéből, teljes terjedelmében idézve egyebek között a magyar fejleményekről kifejtett álláspontját. A televízió ugyancsak filmbeszámolót adott a beszéd említett részleteiről, mivel azok az adott szónok „demokratikus” magatartásának, beállítódásának lényegét tükrözték, hanem azok az erőszakos, diktatórikus fogások, amelyekkel egyesek a végső búcsún részt vevőkből, a tv-nézőkből, rádióhallgatókból politikai bázist próbáltak létrehozni saját politikai céljaik eléréséhez. Elutasítjuk azokat az antidemokratikus, militáns hangokat, amelyek az eredetileg a nemzeti megbékélést is szolgáló szertartást, felhasználva, a magyar nép, illetve az ifjúság nevében szólva, újra egy konfrontáció mellé kívánják vinni az országot. (OS) * A Budapest, V. kerületi KISZ-bizottság nyilatkozatban ítéli el a Fidesz június 15-ei, a szovjet nagykövetség előtti demonstrációját. A nyilatkozat a nemzeti megbékélés napjának előestéjén tartott tüntetést — egyebek között a Fidesz által is aláírt békés emlékezésre felszólító felhívás, valamint a magyar egyházak és vallásfelekezetek nyilatkozata elleni — nyílt és durva provokációnak tartja. A testület az ellen is tiltakozik, hogy a június 16-ai gyászszertartáson Orbán Viktor, a Fidesz szónoka, a magyar ifjúság, a magyar fiatalok nevében beszélt. A belvárosi ifjúsági szervezet véleménye szerint a Fidesz képviselőjének beszédében elhangzottakkal a magyar fiatalságnak csak egy része azonosul. A nyilatkozat elítéli, hogy a Fidesz a magyar és a nemzetközi nyilvánosság előtt saját eszméjének legitimálása érdekében a magyar ifjúság szószólójaként tüntette fel magát. (OS) Nagy Imre és sorstársai temetése után NÉPSZABADSÁG - HAZAI KORKÉP 1989. június 19., hétfő A külügyminiszter-helyettes Jan Fojtik nyilatkozatáról A rádió szombati Déli krónika műsorában őszi István külügyminiszter-helyettes nyilatkozott Jan Fojtíknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB titkárának a szlovákiai Eperjesen pénteken elhangzott kijelentéséről, amely szerint „a szocializmus megújításának zászlaja alá nem egy esetben annak ellenzői, az ellenforradalmi erők állnak. Jelenleg ez zajlik le a Magyar Népköztársaságban”. őszi István elmondta: „ Meglepetéssel hallottam ezeket a szavakat, a kategorikus minősítés érthetetlen és elfogadhatatlan. Az olyan mélységű és horderejű társadalmi változások közepette, mint amilyenek Magyarországon most zajlanak, óhatatlanul előfordulnak olyan megnyilvánulások is, amelyek külső megfigyelő számára az adott pillanatban nehezen érthetők. Hiba lenne ezeket önmagukban, kiragadva értékelni, és ezt az értékelést az egész folyamatra kivetíteni. Magyarországon a demokrácia fejlődése, a szocializmus megújítása folyik, amin barátaink bizalommal és türelemmel tudnak segíteni. Ezeknek a folyamatoknak szoros és elválaszthatatlan része történelmi múltunk újraértékelése, és ezen belül Nagy Imre és mártírtársai rehabilitálása. (MTI) Hazai vélemények A Baloldali Alternatíva Egyesülés politikaelméleti és jogi csoportja az alábbi nyilatkozatot adta ki: Csalódottan vettük tudomásul, hogy a Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatos, előzetes nyilatkozatokban is megfogalmazott óhaj — mely szerint a gyászszertartás politikai jelszavak és antidemokratikus, intoleráns megnyilvánulások nélküli, kegyeletes aktus legyen, illetve a megbékélés napja is legyen ez a nap — nem valósulhatott meg. Keserűen láttuk és hallottuk, hogy a nemzeti megbékélésre törekvés mellett szinte szervezetten jelent meg a leszámolás, az új politikai perek igénye is. Minket nem a szovjetellenes, a nacionalista és a markánsan megjelenő antikommunista szólamok riasztanak. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága köszönetnyilvánítása A Történelmi Igazságtétel Bizottsága az alábbi köszönetnyilvánítás közzétételére kérte fel a Magyar Távirati Irodát: Szívből köszönjük a június 16-ai gyászünnepségen és temetésen megjelentek méltóságteljes együttérzését. Százezrek közvetlen részvétele, kegyeleti megemlékezése, a hozzátartozók százainak jelenléte a hazai, a nemzetközi sajtó és közvélemény mélységes együttérzése minden várakozást felülmúlt, és egyértelműen igazolta: 1989. június 16-a bevonult a magyar történelem nagy napjai sorába. A hivatalos temetés befejezése után péntek késő délutántól szombaton és vasárnap is ezrek és ezrek keresték fel a sírokat, és megszámlálhatatlan ismeretlen gyászoló helyezte el virágait Nagy Imre és mártírtársai sírhantjain. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága megrendülten köszöni egész népünk egyértelmű részvételét a temetésen. Hazánk ezen a napon nagy lépést tett előre a demokratikus fejlődés útján. Az egész napos gyászünnepség lebonyolítása csak közös erőfeszítés eredménye lehetett. A TIB ezért elismerését és köszönetét fejezi ki a szervezésben, az előkészítésben és a lebonyolításban részt vevő valamennyi társadalmi szervezetnek, a Magyar Demokrata Fórumnak, a Szabad Demokraták Szövetségének, a Fiatal Demokraták Szövetségének, a Független Kisgazdapártnak, a Politikai Foglyok Szövetségének, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaságnak és az Inconnu Csoportnak. Ugyancsak őszinte köszönetet mond a TIB az Igazságügyi Minisztériumnak, Budapest Főváros Tanácsának, a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, a budapesti helyőrség díszegységének, a Budapesti Közlekedési Vállalatnak, a Fővárosi Temetkezési Vállalatnak, az Országos Közművelődési Központnak, a Műcsarnoknak a gyászünnepség és a temetések előkészítésében és lebonyolításában végzett munkájukért. (MTI) Kegyeleti megemlékezések, koszorúzások szerte az országban A hét végén az ország több pontján folytatódtak a kegyeletes megemlékezések és koszorúzások Nagy Imre és mártírtársainak temetése alkalmából. Ezrek és ezrek — fővárosiak és vidékiek — rótták le tiszteletüket és kegyeletüket a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájának frissen behantolt sírjainál. Sok kopjafájánál még szombat délben is lehetett találkozni az eltemetettek gyászoló hozzátartozóival, akik közül jó néhányan három évtized múltán most találkoztak egymással először, s együtt idézték fel kivégzett szeretteik emlékét. A Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének kezdeményezésére szombaton megemlékezést tartottak Egerben Nagy Imre és mártírtársai, valamint az 1956. decemberi, nyolc halálos áldozatot követelő egri sortűz halottainak tiszteletére. Pénteken a késő esti órákban az SZDSZ, az MDF és a Fidesz XVI. kerületi szervezeteinek mintegy 50-60 fős csoportja felkereste a mátyásföldi szovjet laktanyát, ahol Nagy Imrét és társait a jugoszláv nagykövetségről való elszállításuk után 1956-ban átmenetileg fogva tartották. A szovjet tisztek megmutatták a fogva tartás helyét, majd a küldöttség koszorút helyezett el, és gyertyát gyújtott a mártírok emlékére. (MTI) Röviden • Hoós János államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke szombaton hazaérkezett az európai statisztikusok Genfben megtartott értekezletéről, amelynek fő témája a statisztikai adatok közérthetőbbé tétele és a mikroszámítógépek felhasználási lehetőségeinek bővítésével összefüggő kérdések megvitatása volt. Hoós Jánost fogadta Gerald Hinteregger, az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkára. • A művelődési miniszter közleményt adott ki az idegen nyelvek oktatásáról az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben. Ebben egyedi megoldásként engedélyezi, hogy az 1989/90-es tanévtől az intézmények határozzák meg a kötelező tantárgyként oktatott választható idegen nyelveket. Sajtószolgálati hírek Az Országos Sajtószolgálat jelenti Az MSZMP Újpesti Bizottsága az ország nyilvánossága előtt felhívással fordul az MSZMP Központi Bizottságához, amely egyebek között a következőket tartalmazza: Mi hittük és reméltük, hogy 1989. június 16-a valóban a nemzeti közmegegyezés és a nemzeti megbékélés kezdete lesz, ehelyett azonban a nyílt uszítás, a rendszerellenes szándéknyilatkozatok közzétételének színterévé vált a temetés, a nemzeti gyász napja. Továbbra is valljuk a nemzeti közmegegyezés szükségességét, de ezt senki ne használhassa fel a társadalom tagjai önbecsülésének, tisztességének bemocskolására, a közös megegyezések lábbal tiprására. Az MSZMP Csongrád megyei reformkörei felhívást intéztek az MSZMP KB-hoz. Felszólítják a testületet, hogy legközelebbi ülésén bízzon meg országos és nemzetközi tekintéllyel bíró, a radikális modellváltás mellett elkötelezett főtitkárt. Szabaduljon meg azon tagjaitól, akik felelősek a múlt bűneiért és hibáiért, a jelenlegi politikai stagnálásért. (OS)