Népszabadság, 1989. július (47. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-31 / 178. szám
4 NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1989. július 31., hétfő Billy Graham megköszönte Vasárnap este felkereste köszönetét a magyar kormányszerkesztőségünket Billy Gra- nak és a magyarországi egyhári evangélista személyes házaknak azért az együttműképviselője, dr. Haraszti Sán- ködösért, segítségért, hogy dór, és kifejezte óhaját, hogy mindenben szabad utat bizton Népszabadságban tolmácsolsítottak az igehirdetésnek. Kuhassa a prédikátor személyesen megköszönte a prédikátor nevében azt, hogy Szűrös Mátyás, a parlament elnöke és a kormányzat több képviselője is megjelent a Népstadionban, valamint azért, hogy Somogyi Ferenc külügyi államtitkár fogadást adott tiszteletükre. — Milyennek ítélte Billy Graham a magyarországi politikai klímát, egyáltalán a vallásgyakorlás lehetőségeit? — Volt arról értesülésünk, hogy Magyarországon éppen a vallás- és a lelkiismereti szabadság tekintetében nagyon komoly változások történtek. Erről a prédikátort Amerikában a legmagasabb szinten tájékoztatták ... s én, mint kelet-európai tanácsadója is, sok adatot gyűjtöttem. De mint itt tapasztaltuk, nem volt teljes az áttekintésünk arról a nyitottságról, amit találtunk. Örvendetes tapasztalat volt számunkra, hogy az egyházakat semmiféle adminisztratív megszorítás sem sújtja itt. Mi magunk tapasztaltuk ezt a valóságban. Szinte gondot okozott számomra, hogy nem volt olyan hivatal, ahová fordulhattam volna, például a plakátok, a hirdetések engedélyeztetése miatt. Mindenütt azt a választ kaptam, ez az egyházak belügye, olyan hatóság nincs, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozna. A népstadionbeli igehirdetés is azt sugallta számunkra, hogy örvendetes nagy demokratizálódás zajlik Magyarországon, amelyhez Billy Graham a magyar népnek sikert kíván. D. K. 90 ezer ember előtt hirdette az igét szombaton a Népstadionban Billy Graham. A világszerte ismert lelkész Kelet-Európában első alkalommal szólt a hívőkhöz ilyen nagy befogadóképességű sportlétesítményben. A programot műholdak útján élőben közvetítette több amerikai tv-társaság, egyenes adásban tudósított róla a Magyar Rádió. Az eseményen a magyar egyházak képviselői, közöttük Paskai László bíboros-prímás, esztergomi érsek, valamint a politikusok közül Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke is részt vett. Itt járt a prédikátor "Pilly Graham már akkor csatát nyert, mielőtt még egyáltalán kiállt volna a számára frissiben emelt szószékre. Annyi embert a Népstadionban, amennyi miatta és csakis miatta ment ki szombat este az öreg létesítménybe, utoljára, ha jól emlékszem, akkor láthattunk, amikor a Fekete Rok (a későbbi Surda) jött el hozzánk, hogy focizzon egy jót a színészek válogatottjában. Miért érezték csaknem 90 ezren úgy, hogy okvetlenül jelen kell lenniük az amerikai prédikátor igehirdetésén? Miért tehették volna ki, akár egy órával a kezdés előtt a kapura a „Megtelt” táblát? A dolog annál is inkább furcsa, mivel pontosan tudtuk, hogy az evangelizátor nem hoz a zsebében súlyos dollármilliókat, nincsenek alternatív elképzelései arról, miként lábalhatnánk ki mélyülő válságainkból, arra pedig álmunkban sem gondolhattunk, hogy esetleg javaslatai lesznek majd, mit kellene tenni annak érdekében, hogy ne ragadjanak végleg kátyúba a politikai érdekegyeztetés részvevőinek tárgyalásai. És mégis, vagy talán éppen ezért ezen a napon, nézőcsúcs született. De voltaképp mit mond nekünk ez a rekord? Miért volt olyan fontos szinteminden korosztálynak a személyes részvétel? Mi vonzotta például oda a díszes népviseletbe öltözött parasztasszonyokat és fekete kalapos, nyakig felgombolt, puplininges embereiket? Mit kerestek ott a butikeleganciájú hölgyek és urak? És persze, jöttek még a kifényesedett szövetű konfekcióruhás családapák, a szöges bőrdzsekis „metálfiúk”, a gyermeküket hátizsákban cipelő párok. Némi bizonyosságot keresendő, néhányukat megkérdeztem. Íme, egy-két válasz a jellemzőbbek közül. „Én még jártam, járhattam hittanra. A miénk volt az utolsó osztály. Aztán eltűntek az iskola folyosóiról a reverendák. És most hál’ istennek, minden megváltozott”. „Párttag vagyok. Eddig messzi ívben el kellett kerülnöm a templomokat. Jó, hogy most már nem kell többet a kertek alatt settenkednem”. „Végre egy jó program, ami ráadásul egy fillérünkbe sem kerül”. „Sok dolgunk volt amúgy is Pesten. Feljöttünk, a kellemeset összekötöttük a hasznossal.” „Ünnepelni jöttem. A vallás győzelmét. Csak nehogy bajom legyen még ebből.” Volt mit ünnepelni. Persze, Billy Grahamtől is megkérdezhettem volna, neki miért olyan fontos, hogy itt, egy ezernyi megrázkódtatástól, gondtól és problémától sújtott ország népéhez szóljon? De letettem a szándékomról. Mert, mélyen belegondolva, mit is válaszolhatott volna? Csupán önmagát ismételhette: „Nincs az a súlyos helyzet, amelyből az ember Isten segítségével ki ne vághatná magát.” Vagy ezt még: „Minden baj és viszály ellenére az embernek az életet kell választania.” Igen, ez a prédikátor jelmondata: „Válaszd az életet!”. Jó szlogen, mellbevágó. S mint ilyen, egyúttal azt is sugallja, alkalmasint az élet helyett mást is választhatnánk. De ne tegyük, ez a graharrti biztatás lényege. Ránk fér a biztatás, ránk fér az együttérzés. Mégsem hiszem, hogy ezért a tanulságért az a sok ember felkerekedett volna. Miként azt sem hiszem, hogy ez a népi zarándoklat csupán annak szólt volna, hogy — az evangelizáció révén — megtehetjük az első lépéseket az Istenhez vezető úton. Mert — hangzik a másik lelkipásztori okfejtés — amiatt vagyunk bajban mi, emberek, hogy elhagytuk őt. És sietve vissza kellene térni hozzá. Nemes cél. Ám — hogy az emberiségről most említést se tegyünk — félő: ennél napjaink Magyarországán is lényegesen több kell. Nekünk ugyanis, ez szent meggyőződésem, leginkábbönmagunkhoz kellene viszszatalálnunk. Emberi mivoltunkhoz. Azért, hogy felegyenesedhessünk, és felemelhessük a fejünket. Olyan feltételekre van szükségünk, amelyek eleve kizárják, hogy bárki mást akarjon, akarhasson, mint az élet. * Mint a gejzír, úgy tört fel ezen az estén az ott levőkből a vágy egy jobb, szebb, egy emberibb élet iránt. Újra tudtak hinni, reménykedni. Ám a csoda, ahogy az már lenni szokott, ahogyjött, úgy el is szállt. Billy Graham pedig elutazott. Újra magunkra maradtunk. Seregi László Hajdúszoboszló: tömegdemonstráció A 4-es számú főút várost elkerülő szakaszának megépítése, illetve két lebontásra ítélt épület megmentése érdekében tömegdemonstrációt szervezett szombaton Hajdúszoboszlón a Független Kisgazdapárt, ,az MDF, az SZDSZ és a Veres Péter Társaság helyi szervezete, valamint a Szoboszlói Alkotó Fiatalok Társasága. A demonstrációhoz csatlakozott a Hajdúszoboszlói Kör, a HNF városi bizottsága és az MSZMP helyi reformközössége is. Délelőtt tíz és fél 11 között lezárták a 4-es számú fő közlekedési út hajdúszoboszlói belvárosi szakaszát, de a közlekedésben nem volt fennakadás, mert terelőútra irányították a forgalmat. Tíz óra 25 perckor viszont a város határát jelző tábláknál öt percre megállították a 4-es főút forgalmát, ezzel is nyomatékot adva követelésüknek. A részvevők a két régi épület megmentését és a 4-es számú főút városon kívülre helyezését követelő petíciót átadták Ur Attilánénak, a városi tanács elnökének. A demonstrációt követően Ur Attiláné tanácselnök az MTI munkatársának elmondta, hogy a város vezetése teljes mértékben egyetért az Ellenzéki Kerekasztal és a hozzájuk csatlakozott szervezetek követeléseivel. (MTI) KÖZÉLET • A Bush elnök által kezdeményezett Közép- és Keleteurópai Nemzetközi Környezetvédelmi Központ létrehozásának a működésének ügyében magas szintű amerikai tudományos és környezetvédelmi küldöttség érkezett Magyarországra. A Sajtószolgálat hírei Az Országos Sajtószolgálat jelenti: A Demokratikus Munkás Szakszervezet tiltakozik a kormányzat azon terve ellen, hogy az építési kölcsönök kamatait 1990-től egyoldalú szerződésmódosítással megemeli. KIRÁLY ZOLTÁN ANGLIÁBAN: Az ellenzék is a nép feje fölött politizál Szívélyesen fogadták az angol vendéglátók a magyar ellenzék 11 tagú küldöttségét, amely a héten az angliai pártok működésének számukra hasznosítható gyakorlatát tanulmányozta. Az igen gazdag program során találkoztak William Waldegrave külügyi és nemzetközösségi államminiszterrel is, aki fontosnak tartotta leszögezni, hogy az átalakult brit kormány nem változtat Kelet-Európa, ezen belül Magyarország iránti érdeklődésén, rokonszenvén. A küldöttség, amely a brit külügyminisztérium és a Kelet-Európa Intézet meghívására érkezett, az alsóházban szemináriumjellegű beszélgetésen hallgatta meg mindkét párthoz tartozó képviselők előadásait arról, hogyan kell választási kampányt szervezni, pártprogramot kidolgozni, mi a kapcsolattartás módja a sajtóval, a közvélemény-formáló intézményekkel. Ruttner György szociáldemokrata ügyvéd az MTI tudósítójának nyilatkozva elmondta : kiemelkedően fontosnak tartja a látogatást az ITN televíziónál, ahol nemcsak a műsorkészítés rejtelmeibe, a tévé tulajdonjogi viszonyaiba, szerkezeti felépítésébe avatták be a vendégeket, hanem a televízió és a pártok kapcsolatairól is részletes felvilágosítást adtak. — Feltett szándékom a parlamenti ellenzéki csoport létrehozása, akkor is, ha nem találok követőkre — jelentette ki Király Zoltán független képviselő, aki az ellenzéki delegációval járt Londonban. — Számomra rendkívül érdekes volt ennyire közeli kapcsolatba kerülni az Ellenzéki Kerekasztal képviselőivel. Korábban is vallottam, de ez az ismerkedés még inkább megerősített abban az elhatározásomban, hogy a már említett legális parlamenti ellenzéki csoport létrehozatala nem az Ellenzéki Kerekasztal egységes képviseletét szolgálja. Természetesen — fűzte hozzá —, ha érkezik tőlük olyan törvénymódosító javaslat, amivel magam is egyetértek, megvalósításukat keresztülvihetőnek és ajánlatosnak tartom, azokat is továbbítani fogom. Nincs azonban szó arról, hogy automatikusan az Ellenzéki Kerekasztalt képviseljem — húzta alá. — Az ellenzéknek önvizsgálatra van szüksége—mondotta a továbbiakban. — Úgy tűnik, az ellenzéki csoportok némelyike kevéssé ismeri a magyar valóságot. Az időközi választások is megmutatták például, hogy vidéken mennyire nem ismerik programjaikat, s azt is, mennyivel jobban be kell vonni a vidéket a politizálásba. Ellenkező esetben őket ugyanaz a vád érheti, mint az MSZMP-t, hogy a nép feje felett politizálnak. Érthetetlen az önhittség, a túlzott magabiztosság, s alig mentség erre, hogy a változások túl gyorsak voltak, nem volt átmenet, nem érlelődtek meg bizonyos személyi feltételek sem. Király Zoltán végül reményét fejezte ki, hogy meg lehet szabadulni ezektől a nem kívánt kísérőjelenségektől. (MTI) A szociáldemokrácia esélyei Ezzel a címmel szervezett konferenciát a hét végén a Fidesz szociálliberális köre, az SZDSZ szociáldemokrata köre és a pártokhoz szervezetileg nem kapcsolódó Kéthly Anna Kör. A Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán tartott tanácskozáson küldöttséggel képviseltette magát az SPD és a lengyel Szocialista Párt. — Nyugat-európai szemszögből hogyan ítélik meg az országainkban ismét jelentkező szociáldemokrata pártok helyzetét, jövőjét — kérdeztem az elnöklő G. Márkus Györgytől, a Szociáldemokrata Párt Országos Választmányának tagjától. Carsten Voigt, aki a Bundestag SPD-frakciójának külügyi szóvivője és egyben a nyugat-európai szociáldemokrata mozgalom egyik prominens képviselője, örömmel üdvözölte a pártok megjelenését a politikai színtéren. Úgy ítélte meg, hogy az 1960-as évek úgynevezett keleti politikája, a kommunista pártokkal kiépített egyre bővülő kapcsolatok is segítették a meglevő szociáldemokrata irányultság erősödését. Épp ezért folytatják a párbeszédet mindazokkal az uralmon levő kommunista pártokkal, amelyek ellenzik, különösképpen pedig azokkal, amelyek eltűrik a szociáldemokraták jelenlétét. Arra törekszenek, hogy az Európai Gazdasági Közösség legyen nyitott valamennyi demokratikus és pluralista irányba haladó ország előtt, fogadja kedvezően csatlakozási szándékukat. Amennyiben elérik, hogy az EGK nem ragaszkodik a biztonságpolitika összehangolásához, akkor elhárul a legfőbb akadály az európai integráció elől a Közép- és Kelet-Európából csatlakozni kívánó államok útjából. A lengyel küldöttség beszámolt a csehszlovák ellenzék szociáldemokrata csoportjával, köztük Václav Havellal folytatott, s épp most befejeződött megbeszéléseiről. Megállapodtak egy közös program és egy lengyel—cseh szolidaritási csoport létrehozásáról. K. K. A kerületi tanácsok joga lesz? A fővárost szimbolizáló jelképek — a címer és Budapest zászlaja —, a személyekről szóló közterület-elnevezések, városrésznevek áttekintésére szakemberekből és társadalmipolitikai szervezetek képviselőiből álló bizottság létrehozását javasolja a Fővárosi Tanács vezetése. Elképzeléseit a tanács legközelebbi ülésén terjeszti a testület elé. A tanács munkaterve szerint novemberi ülésén tárgyalja a közterület-elnevezésről szóló új tanácsrendelet tervezetét. A javaslat szerint, ha jóváhagyják, a közterületek neveit csak a lakosság véleményének kikérése után változtathatják meg. A Fővárosi Tanács igazgatási főosztályán az MTI munkatársának elmondták, hogy a tanácsnak szándékában áll az utcaelnevezési jogkört a kerületi tanácsoknak átadni. A főosztály csak koordinációs tevékenységet végezne annak érdekében, hogy többes utcaeli nevezések ne keletkezzenek. MA TÁJÉKOZTATÓ A PETŐFI-EXPEDÍCIÓRÓL Készíttetek két emlékművet Morvai Ferenc bizonyítékokat ígér A barguzini temetőből kiemelt csontok körül még dúl a vita. Morvai Ferenc, a Megamorv Petőfi-expedíció szellemi és anyagi atyja ma délután sajtótájékoztatón kívánja bemutatni bizonyítékait, amelyek — állítása szerint — kétséget kizáróan igazolják, hogy Petőfi Sándor sírját találták meg. — Hétfő délelőtt a Petőfi Bizottság kibővített ülést tart. Ezen a kormány képviselői is jelen lesznek — mondta kérdésünkre Morvai Ferenc. — Úgy gondolom, a kormány az illetékes eldönteni, hogyan hozzuk haza Petőfi csontjait, hol ravatalozzuk fel, és hogyan vigyük gyalog Kiskőrösre, ahol végső nyughelyre találhat. Délután pedig sajtótájékoztatón, a részt vevő újságíróknak egy kiadványt nyújtunk át, amelyben leírtuk az expedíció munkáját, közöljük a bizonyítékainkat és a munkánkat gátló, különböző szervezetektől származó határozatokat is. Jelen lesznek a nemzetközi antropológusbizottság képviselői is, akik megerősítik a bizonyítékok valódiságát. Negyven fényképből álló anyagot mutatunk be, amelyet a sír feltárásáról készítettünk, s dokumentumfilmet is vetítünk. — Tárgyalásai alapján a Szovjetunió hajlandó-e átadni a csontokat? — A Szovjetunióban már az átadó bizottság is megalakult, csak a magyar kormány kérésére várnak. — Amennyiben kétséget kizáróan bizonyítani tudják, hogy a csontok Petőfi földi maradványai, a költő mártírnimbusza összedőlhet. — Nem baj, ha összedől, az igazságnak kell hódolni. A kutatások elől elzárkózott a Magyar Tudományos Akadémia, és elzárkózott a Petőfi Múzeum is. Sok ember kovácsolt Petőfi mítoszából saját magának státusokat. Egyébként a szovjet archívumokból megvásároltam háromezer dokumentum másolatát, amelyek az 1848-as szabadságharc hátterét világítják meg. — Mi történik, ha a kormánynyal való tanácskozás után sem változik a magyar hivatalos álláspont? — Az emberi jogi bizottsághoz és a Magyarok Világszövetségéhez fordulunk. És akkor is elintézem, hogy egy hétre felravatalozzuk Budapesten Petőfit, utána pedig gyalog levigyük Kiskőrösre. Készíttetek két egyforma emlékművet is. Az egyiket Kiskőrösön, a másikat — a Burját Köztársaság elnökével történt megállapodás alapján — Barguzinban állítjuk fel. — Mennyibe került önnek eddig az akció? — Pontosan 10 millió 125 ezer forintba került eddig, és képzelje el, kijött hozzám az APEH, hogy meg fog büntetni. Ugyanis a kazángyáram fejlesztési irodájának költségeiből finanszírozom az expedíciót és a hitetlenkedők meggyőzését. R. K.: Nem érezzük sem szükségesnek, sem lehetségesnek, hogy ezen a ponton Morvai Ferenc nyilatkozatához bármit hozzáfűzzünk. A háttér kiegészítésére annyit, hogy Morvaival együtt érkezett vissza a Szovjetunióból dr. Kiszely István antropológus is, aki a repülőtéren újságírók kérdésére megerősítette, hogy véleménye szerint Petőfi Sándor maradványait találták meg. Dr. Kiszely ezt mondta a Vasárnapi Híreknek: „A tudomány igazol: a bal felső hármas szemfog, amiről Jókai Mór is írt, a meredek homlok, a keskeny áll, a sípcsonton a sérülés, a váll szélessége, a harmadik bordán a törés nyomai, a 165 centis magasság, a jellegzetes testalkat. Petőfi Sándor földi maradványait találtuk meg. Mellette néhány ruhafoszlányt, paszományfélét.” Dr. Kiszely ebben a nyilatkozatában azt állította, hogy meggyőződését osztják a szovjet és amerikai antropológusok is. Öt nappal korábbi, még a szibériai Barguzinból küldött és a Petőfi Népe című lapban publikált rádiótáviratában dr. Kiszely ezt írta: „A magyar, amerikai és szovjet antropológusokból álló nemzetközi szakmai csoport egyértelműen megállapította, hogy megtalálták Petőfi Sándor úgynevezett farkasfogát. A bal felső szemfog nagymértékben kiállt a többi fog síkjából. A két amerikai antropológus — Bruce Latimer és Elic Simphson — azonosította a költő bal sípcsontján föllelhető, gyermekkori csonthártyagyulladás okozta nyomokat és milliméter pontossággal egyeztette Petőfi Sándor meglévő ruháinak méretei alapján a váll szélességét, a mellkas kerületét és a csípő szélességét. Petőfi halálát a gennyes gócból elterjedő vérmérgezés okozhatta. Tbc-s nyomok is kimutathatók a csontokon.” Dr. Kiszely István következetesen Petőfi Sándor maradványairól beszél. A tudományos normáknak megfelelő, s az expedíciótól független állásfoglalás magától értetődően csakis a bizonyítékok alapján születhet meg.